NEMZETKÖZI INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER 2012"

Átírás

1 NEMZETKÖZI INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER KIADÁS AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS INNOVÁCIÓS ADÓKEDVEZMÉ- NYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

2 NEMZETKÖZI INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER KIADÁS CÉLOK 1 Nemzetközi áttekintés a cégek által a K+F finanszírozásához használt eszközökről MINTA Innovatív vállalat töltött ki kérdőívet 2012 júniusában Különböző méretű cégek Mikro (25%), Kis- és közép- (52%), Nagy- (19%) és óriás vállalat (4%) Minden szektorból 2 Ezen eszközöknek a cégek növekedésére és innovációjára gyakorolt hatása 10 ország Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Németország, Portugália, Spanyolország Számos döntéshozó Számos vállalat a szolgáltatások ill. a high-tech és mid-tech területén (Telekom 16%, Energia/Környezetipar 15%, Gépipar 10%, Elektronika 8%, Gyógyszer 8%) első számú vezetők (39%) Előtérben a fiatal vállalkozások operatív igazgatók (14% innovációs/k+f igazgató, 20% gazdasági igazgató, stb.) (55%-uk 20 évnél, 28%- uk 8 évnél is fiatalabb) 10 ország összesített eredményei, a jelentősebb különbségek bemutatásával 2

3 A 8. KIADÁS ÚJDONSÁGA: SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG Miért fontos a külső szakértők együttműködése? Összehozza az innováció legfontosabb szereplőit: Vállalkozói szervezeteket Innovációs klasztereket Finanszírozó ügynökségeket Szakmai szervezeteket Üzleti Angyalokat Befektetési alapokat Tudományos szakértőket Megosztja és ütközteti az álláspontokat Megvilágítja gazdasági, ágazati, üzleti szempontokból a 2012-es eredményeket A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGUNK Bruno Allenet AXELERA Pierre Bitard ANRT Hamid Bouchikhi ESSEC Patrick Cocquet CAP DIGITAL Antoine Colboc OMNES CAPITAL / PME FINANCE Christian Dubarry OSEO Julien Dubois INVESTESSOR / FRANCE ANGELS Christophe Fornes MEMOBOX / CROISSANCE PLUS Jean-François Gallouin PARIS INCUBATEURS / PRIL Dr. Greiner István MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG (HU) Alexander Law ANIA Kristell Le Nadan FINANCE INNOVATION Francisco Marín Patrono, COTEC (ES) Dr. Małgorzata Starczewska-Krzysztoszek LEWIATAN (PL) 3

4 8. INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER: VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 Az innovatív vállalatok számára továbbra is a K+F finanszírozásához szükséges pénzügyi források biztosítása jelenti a legnagyobb kihívást: A cégek harmada tart a finanszírozási lehetőség csökkenésétől, míg tavaly ezen cégek aránya csak 22% volt. A pénzügyi források szűkösségével kapcsolatos aggodalmak rövid- és középtávon a beruházások csökkenését, vagy a kedvezőbb adottságú országokba történő áttelepülést eredményezik. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Az innováció finanszírozás hatékonysága kétféle szabályozással növelhető: olyan eszközökkel, melyek tartósan ösztönzik a magánfinanszírozást, és melyeknek kiszámíthatónak kell lenniük a megfelelő hatékonysági szint elérése érdekében, olyanokkal, melyek célja az innováció forrásainak és szereplőinek összehangolása a közfinanszírozás eszközeivel, a nemzetközi versenyképesség növelése érdekében. 2 REFERENCIAPONTOK Állami finanszírozás, a K+F finanszírozás központi eleme: Miközben pl. a francia innovatív cégek K+F beruházásaiban 55%-ot képvisel a saját tőke (a 10 vizsgált országban ez átlagosan 53%), a külső finanszírozás 45%-ot tesz ki (ill. a 10 vizsgált ország átlagában 47%-ot), míg az állami finanszírozás (közvetlen és közvetett elsősorban K+F adókedvezmények formájában nyújtott - támogatások) aránya 26%. Az Alma CG innovációs barométerének es kiadásához innovatív kis-, közepes-, nagy- és óriásvállalatot kérdezett meg 10 országban (Belgiumban, Csehországban, Egyesült Királyságban, Franciaországban, Kanadában, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban). A barométer a finanszírozási mechanizmusokkal és azok innovatív vállalatokra gyakorolt különböző hatásaival kapcsolatos aktuális kérdéseket vizsgálja. 4

5 8. KIADÁS AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA FÉLELMEK A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATBAN 5

6 KONTEXTUS: NÖVEKEDÉS AZ INNOVÁCIÓN KERESZTÜL MINT KIHÍVÁS A nyugati országok többségében továbbra is jellemző gazdasági válság nem csak a GDP növekedését befolyásolja (mely idén Franciaországban mindössze +0,5%, Németországban pedig +0,7% - ld. a függelék 1. táblázatában), de jelentősebb megszorításokhoz és a közkiadások csökkentéséhez is vezet ben mindez a K+F-re szánt állami kiadások 4%-os mérséklését eredményezte, követve a magánfinanszírozás egy évvel korábbi csökkenését (az OECD térségben a vállalati K+F kiadások 2009-ben 4,5%-kal estek vissza). Ugyanakkor Kína és a fejlődő országok (pl. India, Brazília) a korábbiaknál erőteljesebben összpontosítanak az innovációra. AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Milyen legyen a K+F állami támogatása? Reagálva a nemzetközi versenyre, az innováció támogatása kétféle szabályozás révén válhat hatékonyabbá: Olyannal, amely képes a magánfinanszírozás ösztönzésére adókedvezményeken, vagy tőkeáttételes hatáson keresztül. Ennek elengedhetetlen feltétele a stabil szabályozási rendszer (ld. például a francia K+F adókedvezmények rendszerét). Olyannal, amely stratégiai kérdésekben az innováció szereplőinek és a pénzforrásoknak az összehangolását célzó állami befektetési stratégiára épül (ilyen pl. az ún. Jövő befektetései program Franciaországban). 6

7 A TÁMOGATÁSOK ÁTTEKINTÉSE: ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSI POLITIKÁK, NEMZETI EGYENLŐTLEN- SÉGEK AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA KÉT MEGHATÁROZÓ TREND Európában és Kanadában a finanszírozási politikák prioritásai: A közvetett támogatások (adóösztönzők) elérhetőségének javítása és használatuk egyszerűsítése. A közvetlen támogatások kapcsán valamennyi innovációs szereplő és termékciklus (K+F-től a piacra jutásig) figyelembevétele. Németország Belgium Kanada Magyarország Lengyelország Portugália INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Mivel a közfinanszírozás egyre gyérebb, az állami ösztönzők olyan új formái felé kell fordulnunk, mint például az állami garanciavállalás vagy a márkavédelem. Az állami ösztönzők jelentősége különösen hangsúlyos az innovációk terén, ugyanis Spanyolország Franciaország Csehország Egyesült Királyság nem fizetőképességi, hanem likviditási válságról van szó. Nemzeti közvetlen támogatások Európai közvetlen támogatások K+F adókedvezmények Egyéb ösztönző eszközök 7

8 A TÁMOGATÁSOK ÁTTEKINTÉSE: ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSI POLITIKÁK, NEMZETI EGYENLŐTLEN- SÉGEK AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK Innováció finanszírozás áttekintése országonként Ország Németország Belgium Kanada Spanyolország Fontosabb közvetlen támogatások Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások: Fraunhofer Institut, Zentrales Innovationsprogramm Mittelstand (ZIM, Bundesministerium für Forschung und Bildung) Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások: Plan Marshall, IWT Szövetségi támogatások: Canadian Innovation Commercialization Program Digital Technology Adoption Pilot Program Európai támogatások: PCRD és FEDER Közvetlen támogatások, pl.: Centro para el Desarrollo Tecnológico Industrial (CDTI), Avanza, CDTI, Reindustrialización, Competitividad, Innoempresa Fontosabb közvetett támogatások Nincsenek K+F adókedvezmény: Beruházási kedvezmény (DPI) vagy K+F adókedvezmény Egyéb adóösztönzők Részleges mentesség a kutatói fizetések forrásadójából, egyszeri Innovációs Prémium, jogdíj kedvezmény K+F adókedvezmény: RS&DE szövetségi program (egyéb lehetséges tartományi hozzájárulások) Egyéb adóösztönzők: Digitális média adókedvezmény, elektronikus ügyek adókedvezmény K+F adókedvezmény KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Franciaország Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások, pl.: Oséo, FUI, ANR, PISI, Investissements d avenir K+F adókedvezmény Egyéb adóösztönzők: Fiatal Innovatív Vállalkozás Státusz; jogdíj kedvezmény Magyarország Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások: GOP, KTIA, KMOP K+F adókedvezmény Egyéb adóösztönzők: Jogdíjhoz, TB járulékhoz és fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmények Lengyelország Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások: Polish agency for business development, Kredyt technologiczny K+F adókedvezmény: nincs Egyéb adóösztönzők: szabadalmi licensz vásárlása után járó kedvezmény Portugália Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások, pl.: QREN (Quadro de Referência Estratégico Nacional) K+F adókedvezmény: SIFIDE Sistema de Incentivos Fiscais à I&D Empresarial Csehország Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások: Operační program podnikání a inovace: OPPI K+F adókedvezmény Egyesült Királyság Európai támogatások: PCRD és FEDER Nemzeti támogatások, pl.: K+F kedvezmények K+F adókedvezmény Egyéb adóösztönzők: Jogdíj kedvezmény 8

9 2012 NÖVEKEDÉSI STRATÉGIA: AZ INNOVÁCIÓS DINAMIKA FENNTARTÁSA AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK A VÁLLALATOK PRIORITÁSAI 1. Termékek és szolgáltatások innovációja (37%) 2. Növekedés finanszírozásának biztosítása (16%) (2011-ben nem volt prioritás, de fontossá vált az elérhető források szűkössége miatt) 3. Holtversenyben: Költségek csökkentése / Nemzetközi terjeszkedés (12%) A magyar cégek prioritásai között közel egyforma súllyal szerepel a növekedés finanszírozásának biztosítása és a termékek és szolgáltatások innovációja. A harmadik helyet esetükben is a költségek általános csökkentése foglalja el. Az alábbiak közül melyik három terület élvez prioritást a cége növekedési stratégiájában? Ld. A függelék 2. táblázatát 23 % 12 % 12 % 16 % 37 % A termékek és szolgáltatások innovációja A növekedés finanszírozásának biztosítása A cég költségeinek általános csökkentése A nemzetközi terjeszkedés Egyéb SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Az innováció lehetővé teszi az eladási ár, ezen keresztül a cég árrésének növelését. Ha ez nem így volna, akkor az innovációnak nem lenne értelme. A válaszadó innovatív cégek számára egyértelmű prioritás a K+F. Ezzel szemben azt gondoljuk, hogy hagyományosabb cégek esetén a cégköltségek csökkentése élvezne nagyobb prioritást. 9

10 TRENDEK: MINDEN HARMADIK CÉG TART A FINANSZÍROZÁS CSÖKKENÉSÉTŐL AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 2011-ben a válaszadók 22%-ánál csökkent a K+F finanszírozás, és idén a helyzet tovább romlik (a 2012-es kilátásokban az arány már 31%). Az innovatív vállalatok többségénél a finanszírozás stabil (45%), vagy növekszik (34%). A magyar cégek a nemzetközi átlaghoz képest: 2011-ben (elsősorban az alacsony 2010-es bázis miatt) kisebb arányban küzdöttek a finanszírozási lehetőségek csökkenésével (14% vs. 22%), de A beruházások alakulása 2011-ben Ld. A függelék 3. táblázatát 44,6 % Csökkent Nőtt Stagnált 21,8 % 33,6 % Beruházási előrejelzések 2012-re Ld. A függelék 3. táblázatát 42,2 % 26,4 % 31,4 % Spanyolország és Portugália - a vihar középpontjában A finanszírozás csökkenése itt jelentősebb, mint más országokban (34% vs. 22% nemzetközi és 18% franciaországi átlagban). Riasztó a 2012-es előrejelzés: a finanszírozás csökkenése az előrejelzések szerint az ibériai cégek közel 45%- át érinti re vonatkozóan hasonlóan pesszimisták (25% vs. 31%) Csökken Nő Stagnál 10

11 KIHÍVÁS: INNOVÁLNI A KÖLTSÉGEK KÉZBEN TARTÁSA MELLETT AZ INNOVÁCIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFŐBB KIHÍVÁSOK K+F finanszírozás a lista élén: ez a fő kihívás Franciaországban, Kanadában és Csehországban. Az innovációra fordított források hatékony menedzsmentje, különösen Spanyolországban és Portugáliában. A cégek innovációval kapcsolatos legfőbb kihívásai Ld. A függelék 4. táblázatát 11 % 11 % % 8 % 5% 17 % 17 % 51 % AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA Piacra jutási idő csökkentése: az első számú prioritás Magyarországon. 14% 17 % INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK A három fő kihívás Franciaországban: Az innováció finanszírozása (20%) A piacra jutási idő csökkentése (18%) Innováció-menedzsment (14%) Az innovációra fordított belső és külső erőforrások hatékony menedzsmentje A K+F finanszírozás intenzitásának fenntartása vagy növelése Az új termékek és szolgáltatások piacra jutási idejének csökkentése A K+F igények, a vállalaton belül követendő, ill. a kiszervezhető stratégiai kérdések pontos felmérése Képzett szakértői gárda és külső partneri kapcsolatok kiépítése, kezelése A környezeti, energetikai és társadalmi kockázatok figyelembevételével történő innováció Az állami innováció-támogatási rendszerben való eligazodás Az innovációk védelme (szabadalmak) 11

12 8. KIADÁS INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS: ELTÉRŐ LEHETŐSÉGEK, ELTÉRŐ ELŐNYÖK 12

13 A K+F ELSŐSORBAN VÁLLATI FINANSZÍROZÁSÚ AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 2012-ben a vállalati K+F finanszírozása a következők szerint alakul: a befektetések 53%-a saját tőke, 47%-a pedig külső, a privátvagy közszféra által biztosított forrás. A külső források: 55%-a állami direkt vagy indirekt támogatás, míg 45%-a intézményi vagy egyéni magántőke. Az utóbbi három évben Ön szerint milyen arányban (%) vette igénybe a cége az alábbi finanszírozási formákat? Ld. A függelék 5a. táblázatát 26 % 21 % Belső finanszírozás zírozási Külső finanszírozás 53 % SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Csak az állami finanszírozás tudja támogatni az alapkutatást, ugyanakkor nem válthatja ki teljes egészében a magánszférában történő innovációt. Létjogosultsága a kezdeti szakaszban van, amikor még nincsen felvevő piac, valamint olyan esetekben, amikor az ország számára egy téma stratégiailag kiemelt jelentőségű. A megoszlás a magyar cégek körében eltér a nemzetközi átlagtól: A külső finanszírozás a nagyobb arányú: 53%, ezen belül meghatározó az állami finanszírozás szerepe: 44% Állami finanszírozás Magán finanszírozás 53 % Önfinanszírozás 10 % K+F adókedvezmény 16 % Támogatások és visszafizetendő előlegek 10 % Bankhitelek 3 % Üzleti Angyalok 1 % Befektetési alapok 6 % Corporate finance 1 % Tőzsde Ezzel ellentétben, nem hatékony azon projektek támogatása, amelyek célja a magánszféra számára hasznosítható, jelentős fejlettségi szintű innováció megvalósítása. 13

14 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS SZÜKSÉGES AZ INNOVATÍV CÉGEK SZÁMÁRA AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Az állami finanszírozás szerepe a K+F befektetésekben cégmérettől függően jelentős eltéréseket mutat. A mikrovállalkozások és a KKV-k esetében külső finanszírozása fedezi a teljes finanszírozási igény 44-49%-át; 10 főnél kisebb cégek körében az Üzleti Angyalok meghatározó jelenlétével. A nagyvállalatok függnek leginkább az állami finanszírozástól, 31%-os aránnyal (vs. 17% az óriásvállalatok és 26% a KKV-k esetében). Az óriásvállalatok K+F fejlesztésüket 2/3 részben saját tőkéből finanszírozzák. Az utóbbi három évben Ön szerint milyen arányban vette igénybe a cége az alábbi finanszírozási formákat? Ld. A függelék 5b. táblázatát <10 fő % 10 és 250 fő között % 250 és 500 fő között % 500 és fő között >5 000 fő Belső finanszírozás Külső finanszírozás % % % % % Önfinanszírozás % Állami finanszírozás Magánfinanszírozás % % % % % % 14

15 MILYEN LEGYEN AZ INNOVÁCIÓ ÁLLAMI TÁMOGATÁSA? SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Az innováció megítélése érdekében a gazdaság egészét kell figyelembe venni: nem szerencsés bizonyos kategóriájú cégeket mellőzni. Ugyan az innováció jelentős hányada a KKV-kon belül valósul meg, csak a nagyvállalatok képesek bizonyos területeken az innováció szereplőinek és eszközeinek kritikus tömegű összehangolására. AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Ahhoz, hogy a kutatásban elérjük a célzott eredményeket és felzárkózzunk, mindenki hozzájárulására szükség van, kezdve a nemzetközileg erős nagyvállalatokéval. Ilyen feltételek között nem célszerű kizárólag a KKV-kat támogatni, és ez annál inkább igaz, minél inkább megfigyelhető az innováció felgyorsulása KKV-k és nagyvállalatok együttműködése révén. A KKV-k támogatási intenzitását lehet ugyan növelni (kevesebb és stabilabb szabályozás révén), de fontos, hogy a támogatási rendszer globális maradjon. Az állami támogatások rendszerét a gazdaságösztönző képességük szerint kell kialakítani. Ha 100 állami támogatás 300 magán megtakarítás K+F-re fordítását eredményezi, akkor a közpénzfelhasználás minimális, ugyanakkor valós multiplikátor hatással van a magánbefektetésre. 15

16 ÁLLAMI ÖSZTÖNZŐK A K+F FINANSZÍROZÁS KÖZÉPPONTJÁBAN AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK A legelterjedtebb külső finanszírozási formák: K+F adókedvezmények: a cégek 58%-a veszi ezeket igénybe (ez 5 százalékpontos növekedést jelent 2011-hez képest) Állami támogatások: 54% (+3 pont 2011-hez képest) Bankhitelek jelentős növekedése: 9% (+6 pont 2011-hez képest) Állami finanszírozás: minél nagyobb egy cég, annál nagyobb hangsúlyt kap ezen finanszírozási forma (pl.: a mikrovállalkozások 42%-a él a K+F adókedvezménnyel, szemben a nagy cégek 75%-ával, míg a közvetlen támogatásoknál ez az arány 48% vs. 73%) Magánfinanszírozás: Az Üzleti Angyalok kezdeti szerepétől (25%) a befektetési alapokig ez a terület magában foglal minden privát finanszírozási formát. Az utóbbi három évben milyen külső forrásokat vett igénybe a cége K+F projektek finanszírozásához? Ld. A függelék 6a táblázatát K+F adókedvezmények % Támogatások és visszafizetendő előlegek % Bankhitelek Üzleti Angyalok 9.34 % % Egyre több francia cég veszi igénybe: a K+F adókedvezményt, amely nagyobb ösztönző erővel bír, mint más országokban (64% vs. 58%) az Üzleti Angyalok nyújtotta finanszírozást (18% vs. 9%). A bankok szerepe viszont csökken (33% vs. 39%). Fiatal Innovatív Cég (FIV) státusszal bír az állami ösztönzőt igénybe vevő válaszadó cégek ötöde (2012-ben FIV) Ld. A függelék 6b táblázatát K+F adókedvezmények 64 % Támogatások és visszafizetendő előlegek 54 % Bankhitelek 33 % Üzleti Angyalok 18 % 16

17 K+F FINANSZÍROZÁS: AZ ÜZLETI INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK FELGYORSULÁSA AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK HATÁSOK 10-ből 6 cégnél legalább 50%-os a növekedés az új termékek árbevételét és a piacra kerülő innovációk számát illetően. A maximumot Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Kanada éri el (10-ből 7 válaszadó); Spanyolországgal és Csehországgal ellentétben (10-ből 3). Az esetek felében csökken az innovációk piacra jutási ideje. 10-ből 4 esetben nő a K+F munkahelyek és partnerségek száma. A finanszírozási eszközöknek köszönhetően hogyan fejlődött a cége az alábbi mutatók tekintetében? Ld. A függelék 7a táblázatát K+F munkahelyek száma Egyéb munkahelyek száma Forgalomba hozott innovációk száma Piacra jutási idő csökkenése Új termékek utáni árbevétel Nemzetközi jelenlét K+F partnerségek száma Nincs változás 40 % 59 % 51 % 42 % 68 % 59 % 61 % 60 % 41 % 49 % 58 % 32 % 41 % 39 % 50%-ot meghaladó növekedés, javulás KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK A külső finanszírozás a magyar cégek esetében jelentősebb hatással van: az új termékek és szolgáltatások utáni árbevételre (68% vs. 59% nemzetközi szinten), és Milyenek a 2012/2013-as kilátások? Ld. Függelék 7b táblázat Csökken K+F munkahelyek száma 10 % 25 % Egyéb munkahelyek száma Nő 18 % 29 % Forgalomba hozott innovációk száma 9 % 47% Piacra jutási idő Új termékek utáni árbevétel 10 % 35 % 9 % 58% a K+F partnerségekre (68% vs. 38%). Nemzetközi jelenlét K+F partnerségek száma 7 % 50% 11 % 27 % 17

18 8. KIADÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK 18

19 K+F ADÓKEDVEZMÉNY: A K+F KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉNEK KULCSA AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA A K+F adókedvezmény az első számú ösztönző: a válaszadók 58%-a veszi igénybe 18%-uk 2011-ben először élt vele A K+F adókedvezmény használata függ a cégmérettől: nagyvállalatok körében elterjedtebb. Felmerülő akadályok: Megfelelő tevékenység hiánya (25%) Jogszabályok ismeretének hiánya (18%) Jogszabályok komplexitása (16%) Az elmúlt három évben milyen külső forrásokat vett igénybe a cége a K+F projektjei finanszírozásához? Ld. A függelék 8a táblázatát K+F adókedvezmény % % 57.76% % % 75 % INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDEVEZMÉNYEK -10 fő 10 / 250 fő 250 / 500 fő 500 / 5,000 fő 5,000 fő KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 1983-ban indult útjára, K+F adókedvezményt 2010-ben cég vett igénybe ben a megkérdezett vállalatok 64%-a használja (Innovatív mikrovállalkozások: 47%, KKV-k: 66%, nagyvállalatok: 74%, óriásvállalatok: több mint 92%!) A többszöri egyszerűsítés ellenére a K+F adókedvezmények még mindig ugyanazokat az akadályokat jelentik a cégek számára: A K+F adókedvezmény kapcsán melyik három állítással ért egyet leginkább az alábbiak közül? Ld. A függelék 8b táblázatát Az innováció támogatásának kulcseleme 29 % Kockázatvállalásra ösztönöz 18 % A kutatási költségek versenyképesebbé tételének eszköze Vonzerőt jelent a tehetségek, a külföldi vállalkozások számára 30 % 7 % - Megfelelő tevékenység hiánya (25%), Felesleges jogszabály 2 % - Jogszabályok ismeretének hiánya (18%), Mentőöv a nehéz gazdasági környezetben 14 % - Az alkalmazás bonyolultsága (17%). 19

20 K+F ADÓKEDVEZMÉNY: A VÁLSÁG ELLENÉRE AZ INNOVÁCIÓ MEGŐRZÉSÉRE ÖSZTÖNÖZ AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDEVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK K+F adókedvezmények: a gazdaságpolitika egészének fontos eszközei A kockázatos, vagy rövid távon profittal nem kecsegtető területeken támogatja a befektetéseket ben az innovatív cégek 59%-a számára teszi lehetővé a K+F-be történő újbóli befektetést (projektek, szabadalmak, berendezések, K+F létszámbővítés vagy marketing) Fontos szerephez jut az üzleti életben Válságos környezetben hozzájárulhat a cégek megmentéséhez: 2011-hez képest 2x többen használják a K+F adókedvezményt cash-flow javító eszközként (pl. Kanadában és Spanyolországban a válaszadók 45%-a). A spanyol és a cseh cégek 20%-a fordítja munkahelyek megmentésére. A K+F-be történő újbóli befektetés aránya 5 százalékpontot csökkent 2011-hez képest. A 2011-es K+F adókedvezményt elsődlegesen mire fogja fordítani a cége? Ld. A függelék 9 táblázatát Általános cash flow /Szállítói számlák rendezése 29 % Munkahelymegtartás 9 % Létszámbővítés 4 % K+F és szabadalmak 36 % Eszközbeszerzés 8 % Innovációk forgalomba hozatalának költségei 12 % Egyéb 3 % A megkérdezett magyar cégek fele a K+F adókedvezmény jelentette megtakarítást újból fejlesztési projektekre, ill. szabadalmakra fordítja (50% vs. 36% nemzetközi szinten). 20

21 JOGSZABÁLYI ÁLLANDÓSÁG: NÖVEKVŐ FÉLELEM A cégek legfőbb félelmei: A K+F kedvezmények eltörlése: 24% Az elszámolható költségek körének szűkítése: 21% Országok Németország Belgium Lehetséges változások K+F adókedvezmény bevezetése A befektetések utáni kedvezmény 2 százalékpontos javítása, pl. 15,5% a 2012-es befektetések után K+F munkaerő utáni forrásadó kedvezményének növelése január 1-től, 75-ről 80%-ra A kedvezmények mértékének csökkentése vagy limitálása: 17% Kanada A Jenkins-jelentés ajánlásainak alkalmazása a 2014-es adóévtől: állandó összköltségvetés mellett kevesebb közvetlen támogatás AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS A kedvezményezettek körének szűkítése egyetlen vállalati kategóriára (pl. KKV-k) A jogszabály komplexitása: 11% Spanyolország Franciaország Kérdéses a jogszabály fenntarthatósága A K+F adókedvezmény kiterjesztése a KKV-k innovációs kiadásaira A Fiatal Innovatív Vállalkozás státusz visszaállítása ADÓKEDEVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK További félelmek: A K+F adókedvezmény törvényhozó által feltételekhez kötött felhasználása: 9% Magyarország Lengyelország 2012-es adóévvel megszűnt az innovációs járulék leírhatósága, ill. az ún. bérköltség kedvezmény. Változás 2014 előtt nem várható. K+F adókedvezmény bevezetése Egyes igénybevételi formák és lehetőségek eltörlése: 7% Portugália A visszamenőlegesség megszűntetése, az igénybevehetőség idejének csökkentése Kérdéses a jogszabály fenntarthatósága SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Csehország A K+F adókedvezmény erősítését célzó projekt 2014-re halasztása Középtávon ezek a félelmek a befektetések csökkenéséhez, vagy attraktívabb országokba való áttelepüléshez vezethetnek, hiszen napjainkban az innováció globális. Egyesült Királyság A K+F adókedvezmény megerősítése a KKVk körében (2012-ben az ún. szuperlevonhatóság 175%-ról 225%-ra nő), az Above The Line kedvezmény bevezetése nagyvállalatok számára (pályázati feltételek javítása) 2013 és 2017 között a jogdíj kedvezmények fokozatos bevezetése (felső korláttal) 21

22 K+F ADÓKEDVEZMÉNY: A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉG FONTOS ESZKÖZE AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA Ön szerint döntő és mérhető szerepe van-e a K+F adókedvezménynek az alábbiakra? Ld. A függelék 11. táblázatát K+F program indítása egy adott ország helyett egy másikban K+F partnerek választása egy adott ország helyett egy másikban IGEN NEM IGEN NEM 64 % 36 % 48 % 52 % SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: A gazdaság globális, az ipari tevékenységek volatilitása pedig folyamatosan nő. A K+F adókedvezmények a tehetségek vonzásának és a cégek megtartásának fontos eszközei. INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDEVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Új K+F központok létesítése Magyarországon Meglévő K+F központok megtartása Magyarországon IGEN 25 % NEM 75 % IGEN 50 % NEM 50 % 22

23 FIATAL INNOVATÍV VÁLLALKOZÁS (FIV) STÁTUSZ: A FRANCIA DÖNTÉSHOZÓK ELÉGEDETTEK A STÁTUSZ VISSZAÁLLÍTÁSÁVAL AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDEVEZMÉNYEK 2004-es franciaországi bevezetését követően a döntéshozók számoltak a FIV státusszal: A válaszadó cégek 21%-a él vele. 52%-uk a cégalapítást követő 1. évben alkalmazza. Az arány 96%-ra nő az első 4 éven belül. FŐBB ADATOK FRANCIAORSZÁG Ön szerint melyek a 2012-es francia reform (a FIV státusz előnyeinek részleges visszaállítása) legfontosabb közvetlen következményei a cégére nézve? Ld. A függelék 12. táblázatát A cég létszámbővítési tervének újraindítása 48 % A K+F befektetések újraindítása 37 % Innnovációval kapcsolatos nagyobb kockázatvállalás 27 % Külső finanszírozási szükséglet csökkenése 58 % A fejlesztési stratégia megvalósításának jobb tervezhetősége 45 % KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 23

24 INNOVÁCIÓS ADÓKEDVEZMÉNY : SZÉLESKÖRŰ TÁMOGATÁS A CÉGEK RÉSZÉRŐL AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDEVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Az innovatív cégek úgy vélik, hogy a tervezett új ún. Innovációs adókedvezmény könnyítené az innovációik fejlesztését és forgalomba hozatalát. Bevezetése azonban egyelőre kérdéses a már létező számos kedvezményre, és az óhatatlanul csökkenő közkiadásokra tekintettel. Mit gondol az ún. innovációs adókedvezmény bevezetéséről, amely a kutatás-fejlesztési szakasz utáni költségekkel kapcsolatban nyújtana támogatást? Ld. A függelék 13. táblázatát Pozitív hatása lenne a cég fejlődésére % Növelné a cég által forgalomba hozható innovációk számát % Javítaná a cég innovációinak sikeresélyeit % Szélesítené a K+F adókedvezmény szempontjainak megfelelő tevékenységek körét Veszélyeztetné a franciaországi kutatás minőségi szintjét % 9.49 % SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Csupán újabb lehetőség volna egy már jelenleg is komplex adójogi környezetben % Mikrovállalkozások és KKV-k számára az új kedvezmény segíthetné a piacra jutási idő csökkentését, de csak akkor, ha használata egyszerű. Csupán kommunikációs jelentősége van, az állam úgysem engedheti meg magának % Egyéb 7.91 % 24

25 8. KIADÁS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 25

26 KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK: NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉG A KKV- KNAK AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA A válaszadó cégek 54%-a jutott közvetlen támogatásokhoz: ezek közel 70%-a vissza nem térítendő támogatás, a maradék visszafizetendő előleg. Minél nagyobb egy cég, annál gyakrabban vesz igénybe közvetlen támogatást: pl. KKV-k fele, a nagyvállalatok 75%-a. Az elmúlt három évben milyen külső forrásokat vett igénybe a cége K+F projektek finanszírozására? Ld. A függelék 14. táblázatát Közvetlen támogatások % % % 55.56% % % INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK Mindez összefüggésbe hozható az alábbi akadályok leküzdéséhez szükséges nagyobb forrásigénnyel: A szabályozás bonyolult (27%) -10 fő 10 / 250 fő 250 / 500 fő 500 / 5,000 fő 5,000 fő Hiányoznak a szabályozással kapcsolatos ismeretek (26%) A támogatások időbelisége nem felel meg a vállalati stratégiának (24%) 26

27 KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK: A HAZAI FINANSZÍROZÁS ELSŐDLEGES SZEREPE AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK A közvetlen támogatások megoszlása: 72% nemzeti finanszírozás, 49% regionális program, míg 28% európai támogatás. Az európai támogatások kevésbé elérhetőek a KKV-k számára: Az elmúlt 36 hónapban az innovatív cégcsoportok 79%-a jutott európai támogatáshoz, míg a KKV-knak csupán 27%-a. Ugyanakkor utóbbi cégek az európai programok kapcsán sokkal magasabb relatív finanszírozási intenzitást és az igénybevételt könnyítő támogatást élveznek. Részesült-e a cége európai támogatásban? Ld. A függelék 15. táblázatát Európai támogatások: IGEN válaszok % % 26.63% 19.35% -10 fő 10 / 250 fő 250 / 500 fő % SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: 500 / 5,000 fő % A klasztereknek és más közvetítő szervezeteknek kell segíteniük a KKVkat a közös európai projektekhez való hozzáférésben. 5,000 fő 27

28 A CÉGEK ÁLTAL JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK AZ INNOVÁCIÓ A NÖVEKEDÉS KULCSA INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ADÓKEDVEZMÉNYEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 1. sz. javaslat A válaszadók 19%-a kéri a projekt beadása és kezdete közti időhatárok rövidítését: a cégek gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést igényelnek annak érdekében, hogy globális szinten versenyképesek maradjanak. 2. sz. javaslat Holtversenyben, a válaszadók 17%-a javasolja: A támogatás intenzitásának növelését még akkor is, ha ez a támogatásban részesülők számának csökkenésével jár. A pályázati kiírások számának növelését egy folyamatos pályáztatási rendszeren keresztül (a mostani témánkénti csoportosítással szemben). Nagyobb szabadságot a támogatott témák kapcsán. A cégek által kért változtatások nem jelentenek új költségvetési forrásokat, hiszen ezek már léteznek (a Horizon 2020 európai program keretében tervezett 80 milliárd euró), viszont a vállalati igények jobb megismerése hatékonyabb elosztást fog eredményezni (pl. a FEDER támogatások 28%-a Franciaországban még nem került kiosztásra). SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY: Fontos, hogy ne csökkenjen a támogatásban részesülők száma. Túl kevés cég próbálkozik innovációval és nemzetközi terjeszkedéssel, ezért a támogatásukra továbbra is nagy szükség van. 28

29 8. KIADÁS KONKLÚZIÓ 29

30 8. INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER: KONKLÚZIÓ 1 2 A globális vezető szerep eléréséhez és az értékteremtéshez elengedhetetlen az innovációba történő befektetés. A közpolitikának a növekvő cégekre kell koncentrálnia, hogy azok az innováción keresztül erősödni tudjanak, és ne kizárólag az árversenyen keresztül érvényesülhessenek, amely a kevésbé innovatív cégek esetében meghatározó. 3 Mindezen felismerések ellenére, a válaszadó innovatív cégek növekvő aggodalommal tekintenek a kedvezőtlen gazdasági környezetre és a közelmúlt adózási, illetve szabályozási változásaira, amelyek negatív hatással vannak a vállalkozói környezetre. 4 Miközben arról beszélünk, hogy milyen eszközök kellenek a gazdasági növekedés beindításához, és hogy az államadósság csökkentéséhez mindenkinek a hozzájárulása szükséges, nagyobb egyensúlyra kellene fektetni a hangsúlyt: az állami finanszírozás (amely elsősorban az innováció kockázatosabb szakaszára koncentrál), és a cégeket és vállalkozókat támogató gazdaságpolitika között. 5 Eredményesebb párbeszéd szükséges a következő témákban: költségvetési stabilitás, európai harmonizáció, KKV-k finanszírozásának reformja, a megtakarításoknak az innováció irányába terelése, az üzleti angyalok és a szponzorálás jelenlétének növekedése, a KKV-k és a nagyvállalatok együttműködésének erősítése, stb. 30

31 NEMZETKÖZI INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI BAROMÉTER 2012 Az Alma CG minden partnerének köszöni az együttműködést! Alliance 7 Allizé Plasturgie ANIA France Angels Investessor Mouves 8. KIADÁS Aproged Avise Axelera Cap Digital Paris Région Innovation Lab PME Finance Espresso Capital Partners (CA) Cleantech Open France Magyar Innovációs Szövetség (HU) Compinnov MMO (PL) CISMA Lewiatan (PL) Fédération de la Plasturgie CCIP (PL) Finance Innovation AIP (PT) AERLIS (PT) Szeretne a 2013-as kiadás együttműködő partnere lenni? Írjon nekünk a kapcsolat@almacg.com címre! 31

32 8. KIADÁS AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSA A FELMÉRÉSBEN SZEREPLŐ ORSZÁGOKBAN 32

33 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok Terület km² Lakosság 81,954 millió (2011 becsült) GDP $ 3,194 milliárd (2012 becsült IMF) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások NÉMETORSZÁG Főváros Berlin Növekedési ráta 3,5% 2010-re Nagyvárosok Berlin, Hamburg München, Köln Munkanélküliség 7,3% (2011 becsült) Frankfurt/Main Essen Dortmund, Inflációs ráta 1,2% (2010 becsült) Stuttgart Düsseldorf Hannover Nürnberg 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 1,9% (forrás: Eurostat, OECD) Drezda Lipcse 33

34 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS NÉMETORSZÁG A jövőt illetően a német cégek optimisták az innovatív tevékenységükkel kapcsolatban. Két fő kihívásuk: A környezetvédelmi-, energetikai- és szociális szempontok figyelembevételével történő innováció; LEZÁRATLAN KÉRDÉS Az új termékek és szolgáltatások piacra jutási idejének csökkentése. A finanszírozásról: nem létezik az innováció finanszírozással kapcsolatos adóösztönző. 34

35 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok terület km² Lakosság 11,017 millió (2012 becsült) GDP $420 milliárd (2012 becsült - IMF) Mezőgazdaság Vegyipar Gépek, BELGIUM Főváros Brüsszel Nagyvárosok Brüsszel Antwerpen Gent Charleroi Liège Aktív lakosság 5 Millió 2010-ben (2010 becsült) Növekedési ráta - 0,1% 2011-re Munkanélküliség 8,4% (2012 becsült - IMF) Inflációs ráta 3,5% (2011 becsült) berendezések Szállítmányozás Közvetlen külföldi tőkebefektetések $25 milliárd 2010-ben 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 1,3% (forrás: Eurostat, OECD) 35

36 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS BELGIUM A jövőt illetően a megkérdezett cégek 92%-a optimista az innovatív tevékenységével kapcsolatban (vs. 84% nemzetközi szinten). A K+F erőfeszítések szinten tartásával, sőt növelésével számolnak: a K+F munkahelyek megtartása kapcsán; a forgalomba hozott innovációk számát tekintve. MEGERŐSÍTENDŐ ÖSZTÖNZŐK De A támogatások részleteinek hiányos ismerete, és feltételezett bonyolultságuk magyarázhatja azt, hogy csak a cégek fele számol be adóösztönzők használatáról (50% vs. 58% nemzetközi szinten); Részben emiatt a nemzetközi arányt meghaladó a magánfinanszírozás szerepe (58% vs. 54%). 36

37 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok Terület km² Lakosság 34,409 millió (2012 becsült - IMF) GDP $1 445 milliárd (2012 becsült - IMF) Faipar Vegyipar Gáz KANADA Főváros Ottawa Nagyvárosok Ottawa Montreal Aktív népesség 18,59 Millió 2010-ben (2010 becsült) Növekedési ráta 2,5% 2011-re Munkanélküliség 7,7% (2012 becsült - IMF) Olaj Szállítmányozás, gépek, berendezések Toronto Winnipeg Calgary Inflációs ráta 2,9% (2011 becsült) Vancouver Közvetlen külföldi tőkebefektetések $1 122 milliárd 2010-ben 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 0,9% (forrás: Eurostat, OECD) 37

38 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS KANADA A jövőt illetően a megkérdezett cégek 90%-a optimista az innovációs tevékenységével kapcsolatban (vs. 84% nemzetközi szinten). A válaszadók 53%-a növekedési stratégiájában a termékek és szolgáltatások innovációjára koncentrál. 72%-uk élt innováció finanszírozással annak érdekében, hogy növelje a forgalomba hozott innovációk számát. Az SR&ED * Program továbbra is az innováció finanszírozás fő forrása. A 2013-AS STRATÉGIA KULCSELEME Innováció finanszírozási források: 32% az SR&ED-ből 13% támogatásokból és hitelből. * Scientific Research and Experimental Development Program (RS&DE) / Tudományos Kutatási és Kísérleti Fejlesztési Program De A válaszadók optimizmusa ellenére a K+F finanszírozás szinten tartása jelentős kihívást jelent. A válaszadók 2/3-a számára a K+F finanszírozás fejlesztése a 2013-as stratégia kulcseleme től eltérően idén magasabb azon válaszadók száma, akik a finanszírozásuk csökkenését tapasztalták, mint azoké, akik a K+F finanszírozásuk kapcsán növekedést értek el. 38

39 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok Terület km² Lakosság 46,360 millió (2012 becsült - IMF) GDP $1 406 milliárd (2012 becsült - IMF) Élelmiszeripar Biotechnológia Textilipar SPANYOLORSZÁG Főváros Madrid Növekedési ráta - 0,7% 2011-re Szállítmányozás Nagyvárosok Madrid Barcelona Munkanélküliség 19,7% (2012 becsült - IMF) Inflációs ráta 3,1% (2011 becsült) Közvetlen külföldi tőkebefektetések $4,1 milliárd 2010-ben 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 0,7% (forrás: Eurostat, OECD) 39

40 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS SPANYOLORSZÁG VÁLTOZÓ FORRÁSOK A GAZDASÁGI VÁLSÁG KÖVETKEZTÉBEN 2012-ben a spanyol cégek innovációval kapcsolatos fő nehézségei voltak a megfelelő technológiai partner megtalálása, a külső kapcsolatok kiépítése és kezelése ről 2012-re átalakult az innováció finanszírozás szerkezete: A teljes finanszírozáson belül a magánforrások aránya 34%-ról 43%-ra nőtt; Az állami finanszírozás 66%-ról 57%-ra csökkent. Utóbbit az általános gazdasági helyzet és annak következményei, valamint a cégek változó profittermelő képessége is magyarázza. Recesszió idején a nem adózó, 250 főnél kisebb cégek nem részesülhetnek a K+F adókedvezményből. A bankok ilyenkor kulcsszerephez jutnak abban, hogy ezek a vállalatok szabad pénzeszközt tudjanak allokálni az innovatív projektjeikhez. Azt is ki kell emelnünk, hogy továbbra is alacsony a K+F+I projektjeiket minősíttető cégek száma. Szükséges lehet a rendszer felülvizsgálata, továbbá annak értékelése, hogy az eljárások kellőképpen gyorsak-e, vagy épp ellenkezőleg, nehézkesek és lassúak. Francisco Marín, Patrono, a COTEC alapítvány részéről (Alapítvány a Technológiai Innovációért) 40

41 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok terület km² Lakosság 9,960 millió (2012 becsült - IMF) GDP $196 milliárd (2012 becsült - IMF) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások MAGYARORSZÁG Főváros Budapest Nagyvárosok Budapest Debrecen Szeged Miskolc Pécs Növekedési ráta 1,7% 2011-re Munkanélküliség 10,7% (Eurostat 2011) Inflációs ráta 4,7% (Eurostat 2010) 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 0,7% (forrás: Eurostat, OECD) 41

42 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS MAGYARORSZÁG AZ ÖNFINANSZÍROZÁS HAGYOMÁNYOS ELSŐBBSÉGE A cégek 77,78%-a optimista az innováció finanszírozását illetően, ez 2,5 százalékponttal több, mint ben (vs. 84% nemzetközi szinten) A magyar cégek számára a 2 legfőbb kihívás: Az új termékek és szolgáltatások piacra jutási idejének csökkentése; Eligazodni az innováció állami támogatásának rendszerében. Valójában Az igénybe vett források: 47,10%-ban önfinanszírozás (vs. 52,34% nemzetközi szinten); 33,13%-ban támogatások és visszafizetendő előlegek (vs. 16,22% nemzetközi szinten); ill. kisebb mértékben: Hazánkban és az EU-ban a cégek alapvetően hasonlóan értékelik helyzetüket. Ugyanakkor Magyarországon, nem meglepő módon, a mindennapok gyakorlatába nem ívódott bele a magántőke megfelelő formában történő bevonása az innováció finanszírozásába, sokkal inkább a pályázati pénzek felhasználására fókuszálnak a cégek. A hazai cégek innovációs gyakorlata sokkal tradicionálisabb, mint a külföldieké, elsősorban a termék innovációra fókuszálnak. A magántőke bevonás területén például a cég tőzsdére vitele nálunk hiányzó gyakorlat. Sajnos az instabil környezet ezen a területen is fékezi a növekedést itthon. Az adókedvezmények felhasználása és hatása vegyes képet mutat, itt még van lehetőség a hazai cégeknél a fejlődésre, hatékonyság javításra. A nemzetközi pénzügyi lehetőségek kihasználása sem hasonlóan magas, mint más EU országokban. Mindezek ellenére az innovatív cégek optimizmusa mind a kialakuló rendszerek tekintetében, mind a saját jövőjüket illetően szilárd, és a kívülállók számára is némi bizakodásra adhat okot. K+F adókedvezmény, 10,42%- ban (vs. 10,43% nemzetközi szinten). Dr. Greiner István, általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség 42

43 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok terület km² Lakosság 37,641 millió (2012 becsölt - IMF) GDP $802 milliárd (2012 becsült - IMF) Mezőgazdaság Autóipar IT LENGYELORSZÁG Főváros Varsó Nagyvárosok Varsó Krakkó Wroclaw Aktív népesség 17,6 Millió 2011-ben (2012 becsült - IMF) Növekedési ráta 4% 2011-re Munkanélküliség 9,2% (2012 becsölt - IMF) Inflációs ráta 4% (2012 becsült - IMF) Olaj és Gáz Gyógyszeripar Közvetlen külföldi tőkebefektetések $3,4 milliárd 2010-ben 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 0,2% (forrás: Eurostat, OECD) 43

44 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS LENGYELORSZÁG IGÉNY AZ ADÓÖSZTÖNZŐ BEVEZETÉSÉRE A válaszadók 90%-a optimista az innovációk kivitelezési lehetőségeit és sikereit illetően (vs. 84% nemzetközi szinten). A cégek 70%-a számára kihívást jelent az innováció kivitelezésének magas költsége és a pénzügyi források nehéz elérhetősége. De A pénzügyeket illetően: nem létezik az innovációt támogató adóösztönző. Távolabbi kilátások 10-ből 9 vállalat támogatja a K+F adókedvezmények bevezetését. Az út elején járunk. Az Alma Consulting Group felmérése rámutat, hogy mekkora munka vár még ránk a lengyel cégek nem eléggé fókuszálnak az innovációs tevékenységükre, sokan arra csak úgy gondolnak rá, mint új termékek piaci bevezetésére és eszközök, gépek beszerzésére. Ráadásul hiányoznak az innovációba való befektetést támogató megoldások, a lengyel adórendszer pedig nem ösztönzi az innovatív ötletek terjedését. Igaz, hogy Lengyelország részesül a innovatív projektek finanszírozására szolgáló európai alapokból, de ez nem egy hosszú távon fenntartható megoldás. Dr Małgorzata Starczewska-Krzysztoszek (A Lewiatan Lengyel Magán Munkaadói Konföderáció, alapítva 1999-ben, vezető közgazdásza) 44

45 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok terület km² Lakosság 10,675 millió (2012 becsült - IMF) GDP $244,9 milliárd (2012 becsült - IMF) Vegyipar Feldolgozóipar Fémipar PORTUGÁLIA Főváros Lisszabon Nagyvárosok Lisszabon Aktív népesség 5,5 millió 2010-ben (2012 becsült - IMF) Növekedési ráta -1,9% 2011-re Munkanélküliség 13,3% (2012 becsült - IMF) Papíripar Tejipar Textilipar Turizmus Inflációs ráta -0,8% (2010 becsült) 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 0,7% (forrás : Eurostat, OECD) 45

46 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS PORTUGÁLIA AZ ÖNFINANSZÍROZÁS HAGYOMÁNYOS ELSŐBBSÉGE A cégek 80%-a optimista a jövőt és az innovációt illetően, ez 2011-hez képest 12 pontos növekedés (vs. 84% nemzetközi szinten) Növekedési stratégiák kapcsán a 3 prioritás a következő: Termékek és szolgáltatások innovációja; Nemzetközi terjeszkedés; A növekedés finanszírozásának biztosítása. A gyakorlatban Az elmúlt három évben az egyes finanszírozási formák részaránya az alábbi: 62% önfinanszírozás (vs. 52,34% nemzetközi szinten); 17,20% bankhitelek (vs. 10,09% nemzetközi szinten); Ahogy arra már más összesítés (nevezetesen az Innovation Union Scoreboard) is rámutatott, a portugál cégek azt gondolják, hogy más országok vállalatainál többet innoválnak. Ez az elsőbbség, amely inkább az önértékelés pontatlanságának tudható be, az innováció valamennyi fajtájára érvényes: termékek és szolgáltatások (78,76% és 73,77%), folyamatok és eljárások (64,29% és 50,33%), tudományos és műszaki innováció (49,56% és 47,55%), üzleti modellek (32,27% és 23,76) tekintetében, beleértve a legalacsonyabbra értékelt társadalmi innovációt is (15,45% and 15,4%). A portugál cégeket leginkább az ösztönözné a K+F befektetések növelésére, ha több olyan pályázat lenne, amely nem határoz meg megvalósítási záró határidőt (nemzetközileg a cégek által legfontosabbnak tartott változás, a kedvezményre vagy támogatásra való igény beadása és jóváhagyása közti idő csökkentése, csak a második számú prioritás a Portugál cégek számára.) 10,83% támogatások és visszafizetendő előlegek (vs. 16,22% nemzetközi szinten); 7,72% K+F adókedvezmény (vs.10,43% nemzetközi szinten). Daniel Bessa CEO COTEC Portugal (Alapítvány a Technológiai Innovációért) 46

47 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok Terület km² Lakosság 10,553 millió (2012 becsült - IMF) GDP $286,6 milliárd (2012 becsült - IMF) Hadiipar Autóipar Szerszámgép CSEHORSZÁG Főváros Prága Nagyvárosok Prága Brno Aktív népesség 5,4 millió 2010-ben (2012 becsült - IMF) Növekedési ráta 1,7% Munkanélküliség 8% (2012 becsült - IMF) és berendezés Fémipar Üvegipar Ostrava Plzen Inflációs ráta 1,9% (2012 becsült - IMF) Liberec Olomouc Közvetlen külföldi tőkebefektetések $4,961 milliárd 2010-ben 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 1% (forrás: Eurostat, OECD) 47

48 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS CSEHORSZÁG MÉG SOK A LEHETŐSÉG A K+F ADÓKEDVEZMÉNY ELŐTT A cseh cégek 85%-a optimista a jövőt illetően (vs. 84% nemzetközi szinten). Növekedési stratégiájuk középpontjában a termékek és szolgáltatások minősége áll. De Projektjei finanszírozására csak a válaszadók 45%-a veszi igénybe a K+F adókedvezményt (vs. 60% nemzetközi szinten). A tény az, hogy hét évvel a bevezetése után is még csak fokozatosan terjed a K+F adókedvezmény használata. A K+F költségek finanszírozása az alábbiak szerint alakul: 48% corporate finance (vs. 6,05% nemzetközi szinten); Az állami támogatások közül kiemelt figyelmet kap a vállalati K+F után járó adókedvezmény. Ugyanakkor a cseh üzleti szektorban a K+F adókedvezmény mint a kutatás, fejlesztés és innováció finanszírozásának eszköze egyelőre kevésbé elterjedt, mint a felmérésben szereplő országok többségében, amit a kedvezmény viszonylag rövid múltjával és általános jellemzőivel lehet magyarázni (Csehországban a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató cégek csupán 35%-a részesül K+F adókedvezményben). Megfigyelhető, hogy a vállalatok egyre inkább támogatják a K+F adókedvezmény kiterjesztését a kutatási szervezetektől vásárolt (külső) kutatásokra. 19,55% önfinanszírozás (vs. 52,34% nemzetközi szinten); 16,24% közvetlen támogatás (vs. 16,22% nemzetközi szinten). Karel Mráček AVO Igazgatósági tag (Kutatási együttműködést ösztönző szövetség) 48

49 HELYI KÖRNYEZET Demográfiai adatok Gazdasági adatok Főbb gazdasági szektorok EGYESÜLT KIRÁLYSÁG terület km² Főváros London Nagyvárosok London Birmingham Manchester Lakosság 63 millió (2012 becsült - IMF) Aktív népesség 31,52 millió 2010-ben (2012 becsült - IMF) GDP $2 3 milliárd (2012 becsült - IMF) Növekedési ráta 0,8% 2011-re Munkanélküliség 7,8% (2012 becsült - IMF) Inflációs ráta 2,9% (2011 becsült) Vegyipar Szerszámgép Vasúti berendezések Elektromos energiai szolgáltatások Közvetlen külföldi tőkebefektetések 54,9 milliárd 2010-ben 2010/2011 vállalati K+F ráfordítások a GDP %-ában 1,1% (forrás: Eurostat, OECD) 49

50 Budapest Rákóczi út 42. Tel.: Fax:

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője

Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője Küldetésünk Cost Consulting: megtakarítások az eredményre ható összes költséggel kapcsolatban A COST CONSULTING ALAPELVEI Megtakarítások azonosítása és realizálása

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE

AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN MOSONMAGYARÓVÁR, 2017. OKTÓBER 20. Dr. Gajzágó Éva Judit Docens,

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 20. Heti Válasz konferencia K+F ráfordítás adatai A kutatás-fejlesztés ráfordítás

Részletesebben

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16.

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16. Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása 212. április 16. A kutatásról Az alábbi kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata félévente végzett SME Capex

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály Innováció és fenntartható felszíni közlekedés

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban

Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban Innováció kicsiben és nagyban az állam szerepe a támogatásban Vállalkozónői utak a 21. sz. elején: Tanulás, Tudás, Innováció 2008. Március 6. Dr. Vass Ilona, Elnökhelyettes Nemzeti Kutatási és Technológiai

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT

KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT PÁLYÁZÁSI AKTUALITÁSOK A 2014-2020- AS IDŐSZAKBAN EU 2020 célkitűzések (2014-2020) A szegénységben élő népesség

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség 2011. május 10. A 20 éves Magyar Innovációs Szövetség Misszió: az innováció gyorsítása, az innovációs

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁGFEJLESZTÉSI NAP 2012.11.29. Farkas József Célom 1. Bizonyítani az innováció fontosságát, 2. Körbejárni

Részletesebben

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben Póla Péter Tudományos munkatárs MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018.október 18-19. A kutatást

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék,

Részletesebben

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti

Részletesebben

PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés. a vezérigazgatók?

PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés. a vezérigazgatók? 5. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés Miben látják a siker zálogát a vezérigazgatók Világszerte 1409 Magyarországon 155 vezérigazgató, 7 iparágból vett részt a felmérésben. Vélemények növekedésről,

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Külföldi példák az Innováció finanszírozására Külföldi példák az Innováció finanszírozására Dr. Csíkos Péter András Projektfejlesztési Igazgató ValDeal Innovációs Zrt NKTH Közgazdasági Kutatások Innovációs Járulék Tartalom Innovációs Járulék Az innovációs

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Szőllősi Nikolett, Debreceni Egyetem 2015.01.14.

Részletesebben

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A

Részletesebben

Horizont Access to risk finance NCP. A kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás

Horizont Access to risk finance NCP. A kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás Horizont 2020 Access to risk finance A kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás Kápli Balázs István Jogi és Pénzügyi Nemzeti Kapcsolattartó Legal and Financial NCP Access to risk finance NCP Kis és közepes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt.

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt. Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt. K+F+I pályázatok rendszere Tudomány - Innováció Program Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben