Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. I.3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete. Dr. Juhász László PhD

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. I.3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete. Dr. Juhász László PhD"

Átírás

1 Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Első kötet I.3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 1987, 2005, 2010, 2015 Dr. Juhász László PhD. 1

2 Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban Dr. Juhász László PhD. 2

3 Tartalomjegyzék I.3. Szállodák gazdálkodási környezete 4 1. Környezet és szállodavezetés Külső környezeti elemek Makrogazdaság és szálláshely kereslet Globális turizmus környezete A turizmus alanyai Turizmus intézményei Turizmus rendszere Szálláshely szolgáltatás Vendéglátást szolgáltató vállalkozások Utaztatás Sportturizmus létesítményei és szolgáltatásai Kulturális programszolgáltató vállalkozások Személyközlekedési vállalkozásai Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások vállalkozásai Turizmus Szatellit Számla Turisztikai szolgáltatások a TSzSz alapján Turisztikai kiadások a Turizmus Szatellit Számla alapján Közvélemény és szálloda Fejlesztési programok és stratégiák Fejlesztési Programok Fejlesztési Stratégiák Fenntartható fejlődés Versenyképesség Régió, megye, üdülőkörzet, gyógyhely Inspiráció Virtuális szálloda küldetése és stratégiai céljai Ellenőrző kérdések 52 Összefoglaló 53 Szójegyzék 54 Referencia lista 56 Dr. Juhász László PhD. 3

4 I.3. Szállodák gazdálkodási környezete Cél, a szállodavezetés és környezet kapcsolatának áttekintése. A dián szereplő négy környezet hatásainak ismertetésre a szállodavezetésre. A környezet stratégiai fejlesztési programjainak felvezetése segít a szállodák stratégia célkitűzések megfogalmazásában. A szállodavezetés esszenciája tartalmaz négy környezeti elemet, amelyek hatással vannak a szállodavezetésre, külső makró, globális turisztikai, lokális piaci és közvélemény. Szállodavezetés és gazdálkodás I. Vezetés alapjai Szállodavezetés Esszenciája Külső makró környezet Globális turizmus környezet Lokális piaci környezet Közvélemény környezet VENDÉG Elégedett VENDÉG Élőmunka Holtmunka Szálloda Szervezet Rendszer V I R Piaci célok elégedett munkatársak Emberi célok elégedett tulajdonosok Gazdasági célok Elmélet és gyakorlat Dr. Juhász László PhD 21. Dia. Szállodavezetés esszenciája Szerző saját szerkesztése. Külső makró környezet Az elemek hatással vannak a gazdaság egészére így a szállodaiparra is. A szállodavezetőjének elsődleges feladata, hogy a környezet pozitív, vagy negatív hatásait észlelni tudja, és a rendelkezésre álló információk alapján reagálni tudjon a gazdálkodó szervezetet ért hatásokra, annak érdekében, hogy a szálloda elérje céljait, sikeres maradjon. Globális turisztikai környezet Elemei a turizmus alanyai és intézményei. Ezek változásai eltérő hatást gyakorolhatnak a szállodára és annak vezetésére. Lokális piaci környezet A szálloda szűk piaci környezetét foglalja magába és ezek marketingterv környezetelemzés elemei. A lokális, versenytársi környezetnek része a település annak gazdasági, szociális, turisztikai valamint rendezvényei és turisztikai szolgáltatóinak, a versenytársak és ezek helyzete. Közvélemény Elemei a partnerek, 1 a hatóságok, a lakosság, a média és szakma. 1 Partnerek a vendégek és szállítók. Dr. Juhász László PhD. 4

5 1. Környezet és szállodavezetés A szállodavezetésre a környezet elemei közvetlenül vagy közvetve fejthetik ki hatásukat. A makró és globális környezet tényezői, az ország minden szálláshely szolgáltató létesítményéra és szállodájára hatnak. Hatást fejtenek ki a lokális szűk piaci környezet tényezői. A vezető feladata, hogy ezeket a hatásokat időben észlelje, illetve meg tudja fogalmazni, és erre reagálni, tudjon a rendelkezésre álló információk alapján, annak érdekében, hogy a szálloda el tudja érni kitűzött céljait. Közvetve ható tényező például az árfolyam, mert az Euróban megadott árak esetében a szálloda bankszámlájára kerülhet vagy forint egy Euró ellenében egy adott évben. Ugyanakkor ez a hatás minden szálloda esetében fennáll. Ez minden hazai szálloda versenyképességére hat, a nemzetközi versenyképességet befolyásolja, mint például az általános forgalmi adó mértéke, amely a jövedelemteremtő képességre van hatással. Közvetlen hatás például a település építményadójának, iparűzési vagy idegenforgalmi adójának mértéke, mert az csak a település szállodáinak versenyképességét befolyásolja a hazai szállodákhoz képest. Hatások lehetnek pozitívak, semlegesek vagy negatívak. Negatív hatásokat a vezetés észleli és elhárítja, illetve döntéseivel igyekszik semlegesíteni vagy csökkenti a negatív hatásokat. Ilyen hatás lehet a piacra ható közteherviselés elemének változása vagy például a keresletcsökkenés. Pozitív hatásokat is észleli a vezetés és a hatásaikat erősíti a szálloda érdekeiben, az Euró árfolyam változásának kedvező hatásait is tudja a szállodavezetés erősíteni. Semleges hatások nincsenek befolyással a szállodavezetésre. A szállodavezetés és a környezet kapcsolata lehet a napi gyakorlatban aktív vagy passzív. A környezet információinak befogadása és azokra válaszadás passzív kapcsolatnak számít. Aktívnak tekintjük a kapcsolatot akkor, ha szállodavezetés részesévé válik a környezet alakításának. Részt vesz különböző szintű szervezetek, intézmények munkájában. 1.1.Külső környezeti elemek A tényezőket különböző elméletek alapján lehet csoportosítani szakmailag ismert 2 és elfogadott turisztikai környezet felépítés alapján a következő tényezőket emeli ki a szerző. A külső környezeti hatások az ország egészére kihatnak. A külső környezet hat elemét különböztetjük meg, 1. Jogi környezet, 2. Szociális környezet, 3. Technikai környezet, 4. Politikai környezet, A külső környezeti elemek fejezet emléket állít a szállodai ismertek oktatásában úttörő szerepet vállalat Horváthh Ákos kollégánknak, aki pár éve elhunyt, témavázlatában foglalta össze a külső környezeti elemeket követve a statikus turisztikai rendszer felépítését. Dr. Juhász László PhD. 5

6 5. Ökológiai környezet, 6. Közgazdasági környezet, 6.1. Nemzetgazdaság helyzete, 6.2. Általános gazdasági szabályozás, 6.3. Közteherviselés, Jogi csoportosítás, Gazdálkodási csoportosítás Dia. Szálloda makró környezetének elemei Horváthh Ákos témavázlatának felhasználásával, a szerző szerkesztése. 1.Jogi környezet A jogi környezet elemei elsősorban a szálloda alapításánál, alapítói okirat, működési engedélyek, kategorizálásban kapnak szerepet, valamint a szállítókkal, partnerekkel, munkavállalókkal és a gazdaság egyéb szereplőivel megkötött szerződések során. Ezen tényezők nem játszanak kiemelkedő szerepet a vezető napi, vagy akár havi döntéseiben. Ugyanakkor a vezetés feladata megfelelő szinten ismerni a kártérítések fizetésének eseteit és például a Munka Tőrvénykönyvét. A jogi környezet monitorozása ugyanakkor fontos feladat, mert a jogszabályok és rendeletek változtatása rendszeresen előfordul. Az ismeretek rendszerezésében segít a szálláshely szolgáltatásra vonatkozó hatályos jogszabály gyűjtemény. 4 Több jogi keret például Turizmus Tőrvény, Osztályba sorolás hiányzik illetve nem naprakészek. 3 Horvátth Ákos Szállodai vezetés és gazdálkodás I. témavázlatok Dr. Juhász László PhD Szálláshely szolgáltatás és szabadidős létesítmények jogszabályai A jogszabály gyűjtemény tartalmazza a szálláshely szolgáltatás tevékenység ellátására vonatkozóan azokat, amelyeket ismernie kell egy szállodatulajdonosnak vagy igazgatónak. Dr. Juhász László PhD. 6

7 2. Szociális környezet Ide tartozik, az adott célállomás, település gasztronómiája, kultúrája, életmódja, a lakosságának vendégszeretete, életszínvonala, az utazási szokásai, a lakosság nyelvismeretének szintje valamint a szabadidő eltöltésének módjai. Ezeknek a tényezőknek a pozitív irányba történő változása hosszadalmas folyamat. Például napjaink gazdasági válságának hatására az utazási szokások jelentős változáson mehetnek keresztül, hiszen az utazási hajlandóság, a diszkrecionális jövedelem csökkenésének hatására részben visszaesik. A szociális környezet elemeinek változásai nem hirtelen következnek be, hanem lassan formálódnak egyéb gazdasági tényezők változásainak hatására. Kistérségek esetében egy jól kidolgozott rekreációs park nagyobb vonzáskörzettel és szálláshelyfejlesztéssel pozitív hatással van a szociális környezetre. Különösen a munkavállalók szintjére és a munkanélküliség csökkentésére. 3. Technikai környezet Az infrastrukturális adottságok, a közlekedés, az attrakciók megközelíthetősége, a turisztikai adottságok kiépítettsége, a turisztikai vonzerők technikai színvonala, valamint a kereskedelmi szálláshelyek berendezéseinek és felszereléseinek technikai színvonala illetve az ipar fejlettsége ezek mind hatással vannak a szállodaiparra. A környezet elemein való változtatás szintén hosszú távú döntéseket igényel. A kutatásfejlesztés és az innovatív bevételnövelés lehetőségeit a technikai környezet determinálja. Hazánk ezen a területen meglehetősen elmaradt a nemzetközi turizmushoz képest. A Turizmus Fejlesztési Stratégia is kiemelten foglalkozik az attrakciók fejlesztésével és megközelítésével. A közlekedés szerves része a technikai környezetnek és turisztikai hatása jól mérhető és megfigyelhető. 4. Politikai környezet Politikai környezetet meghatározza a társadalom formája, valamint a politikai berendezkedés stabilitása. A legfontosabb a kiszámíthatóság. A turizmus a békeiparága a terrorizmuson 5 kívül a sztrájkok és a tüntetések is komoly negatív hatással vannak a szállodaiparra. A vendégek elkerülik azokat a célállomásokat ahol testi épségüket és biztonságukat nem érzik megfelelőnek. Ugyanakkor van egy igen szűk réteg igény a katasztrófa és hadi turizmusra. A politikai környezet másik aspektusa a turizmus támogatottsága. Nemzeti vagy nemzetközi támogatások lehetőségeinek széles tárháza állt mindig a politikai erők rendelkezésére kérdés, hogy milyen szinten tudják ezt kihasználni. A politikai erők általában kiemelik a turizmus szerepét és hasznosságát, ugyanakkor nehezen és nagyon ritkán hoznak olyan döntéseket, amelyek valóban a turizmus előnyét jelentené más ágazatokhoz vagy a nemzetközi versenytársakhoz képest. A területfejlesztési koncepció és közlekedéspolitika is hatással van a szállodaiparra kérdés az, hogy ezek a környezeti elemek mennyire integrálják a turizmust, a döntések és stratégiák kidolgozásánál, mennyire veszik figyelembe a turizmust. 5 Terrorizmus az egyik kiemelt veszély a jövő és sajnos már jelen turizmusának. Dr. Juhász László PhD. 7

8 5. Ökológiai környezet A természeti adottságok, valamint a környezetvédelem szerepét és megítélését egyre fontosabbnak tartja az emberiség. A környezetvédelem szerepe kiemelt az iparágban, és egyre jobban beépülnek a köztudatba a zöld és öko szállodák. Az ökoturizmus és alternatív turizmus térnyerésével a szállodaiparnak is fel kell készülni az első óko és geo-egységek megnyitására. A mindennapi életben, napi döntési szinten nem igényelnek monitorozást, az ökológiai környezet elemei. A légszennyezettség és széndioxid kibocsátás adata is befolyással vannak a szállodavezetésre, előfordult már Szmog Riadó Budapesten és Miskolcon is, ilyenkor a szálloda megközelítése és elhagyása is probléma lehet autós vendégek számára. A szálloda környezetterhelési indikátorai, a kibocsátott széndioxid, melynek emisszió mérése alapján kell díjat fizetni. A víz szennyezettség mérése, a kommunális és veszélyes anyagok kibocsátási adatainak éves lejelentése kötelező a szállodáknak a környezetvédelmi szakhatóságnak. Ilyenek a szemét, a moslék, a tisztítószerek, de a prospektusok papír mennyisége vagy a nem visszaváltható palackozású italok eladott mennyisége. 6. Közgazdasági környezet A közgazdasági környezet elemei fejtik intenzíven a hatásukat a szállodagazdálkodásra. Három fő területet különíthető el, 6.1. Nemzetgazdaság helyzete, 6.2. Nemzetgazdaság szabályozottsága, 6.3. Közteherviselés rendszere Nemzetgazdaság helyzete A nemzetgazdaság helyzete mutatószámokkal értékelhető. A gazdasági folyamatok befolyásolására, hozott döntések hatása megjelenik a mutatószámokban illetve azok alakulásában. Ilyen elemek például a bruttó nemzeti termék (GDP) 6, vagy a GDP változásának mértéke, a gazdaság növekedésének mértéke, a költségvetés egyenlege egyensúlya, a folyó fizetési mérleg állapota vagy az árfolyamok változások. Bevétel-gazdálkodásra és a költséggazdálkodásra fejtik hatásukat az árindexek (inflációk) fogyasztói, szolgáltatási és például energia árindex vagy élelmiszer árindex vagy munkabér index alakulása 7. A szakágazat élőmunka gazdálkodására van hatással a munkanélküliségi ráta alakulása régióként és településenként vagy a reálbér illetve reáljövedelem, a minimálbér, de különösen, a vállalatok és a magánszemélyek szabadon elkölthető jövedelmeinek alakulása Általános gazdasági szabályozás 6 Gross Domestic Product változása kihat a turizmus alakulására. 7 A legtöbb index közép és hosszútávon meghaladja a szálláshely szolgáltatás index növekedését. Dr. Juhász László PhD. 8

9 A gazdasági szabályozás a gazdasági folyamatok befolyásolására hozott döntések területeit mutatja be. A turizmus és szállodaipar tevékenységére kiemelt hatással vannak, a következő szabályozott területek. Makrogazdasági és globális szintű szabályozás biztosítja a szervezetek azonos módon mutassák ki a tevékenységük eredményeit illetve a folyamatok egységesen legyenek szabályozva. A számviteli, a pénzforgalomi, a vámeljárási szabályozások, a pénzgazdálkodás területeit érinti például. A munkaügyi, foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok az emberi erőforrás szabályait befolyásolja. A piaci versenyszabályozása és például a fogyasztói érdekvédelem a turizmus terültén releváns, mert a vendég és a szolgáltató viszonyát határozza meg Közteherviselés rendszere A közteherviselés magában foglalja az adókat, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályban kötelezően előírt járulék, hozzájárulások és egyéb befizetési kötelezettségeket. A rendszerező elv alapján a közteherviselés elemeit besorolhatjuk két fő csoportba, Jogi csoportosítás, Gazdálkodási csoportosítás Jogi csoportosítás A magyar közteherviselés rendszerét jogi csoportosításban a jogszabályhely szerint lehetnek, központi adók, helyi adók, egyéb befizetések. Központi adók A tejesség igénye nélkül lehet a társasági adó, általános forgalmi adó (ÁFA), személyi jövedelemadó (SZJA), jövedéki adó, játékadó. Meghatározó az Általános Forgalmi Adó és a Személyi Jövedelem Adó. Helyi adók Ebbe a csoportba tartoznak azok az adók melyeket az önkormányzatok adóhatósága szed be 8. A települések döntenek az adó pontos mértékéről és alapjáról. Az adósávokat a központi adózási rend, határozza meg. A turizmus területét kiemelten érintik a következő helyi adók. Elsődleges az idegenforgalmi adó, melynek a vendégéjszaka az adó alapja. Az adó mértéke településenként változhat 100 és 400 forint értékhatárok között vagy a szállásbevétel egy adott százaléka. Napjainkban is minden egyes befizetett IFA forinthoz a központi költségvetés két forintot támogatásként az önkormányzatnak átutal. A többi helyi adó nem turisztikai jellegű a település minden vállalkozása megfizeti, ilyen az iparűzési adó, az építményadó, a vállalkozók kommunális adója, a gépjármű adó mely súlyadóként került be a köztudatba. 8 A megállapítás általános, a helyi adókat is beszedheti a központi a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Dr. Juhász László PhD. 9

10 Egyéb befizetések jellemzője, hogy korábban nem az adóhatóság kezelte a befizetéseket. Napjainkban majd minden járulék, hozzájárulás és illeték adóként kerül meghatározásra és befizetésére az adózási eljárások szabályai vonatkoznak. Az élőmunkát terheli majd minden járulék a befizetések nagyságrendje közelíti a negyven százalékot. Ide soroljuk a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást, a társadalombiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást és a nyugdíjjárulékot vagy a kulturális járulékot. Végül, de nem utolsó sorban az illeték járulékok is idetartoznak, amikor hatóság a vállalkozásra kötelezően előírt hivatalos ügyet intéz, akkor az után illetéket kell fizetni. A foglalkozás egészségügyi díjat a vállalkozások az üzemorvoknak fizetik meg kötelezően jogszabályi szolgáltatás ellenértékeként. A szerzői jogdíjak meglehetősen magas költséget jelentenek minden zene és műsor szolgáltatás az illeték alapja Gazdálkodási csoportosítás Az eredményt befolyásoló (csökkentők) közterheket a szerint csoportosítjuk, hogy milyen gazdálkodási területen van hatása a szállodagazdálkodására. A közteherviselés rendszere gazdálkodási csoportosításban, a piaci-gazdálkodásra, a jövedelemgazdálkodásra, az emberi erőforrás gazdálkodásra ható, tényezőket rendezi külön csoportokba. Piaci-gazdálkodásra ható elemek A piaci helyzetet befolyásolják, általában árat növelő elemek. A központi adók közé sorolt általános forgalmi adó (ÁFA) minden gazdálkodásra hatással van, de a turizmus így a szállodák nemzetközi versenyképességét befolyásolja. Nem azt kell figyelembe venni, hogy más ágazatokra vagy termékekre és szolgáltatásokra milyen mértékű adókulcsot határoz meg a tőrvény. Ezen a túllépve az európai országok szállodáira vonatkozó forgalmi adó mértékét kellene figyelembe venni a nemzetközi versenyképesség érdekében. A versenyképesség két vetülete is szerepet kap egyfelől az utazások és költések intenzitása növelhető alacsonyabb kulccsal. Másfelől a szállodák átlagos eredményszintjét javíthatja egy alacsonyabb kulcs és ez hatással lehet a szállodai befektetések élénkítésére és ezzel a munkahelyteremtésre és így a többi közteher befizetések növelésére. Az idegenforgalmi adó, már régen nem idegenforgalmi és nem is turisztikai, hanem szálláshely szolgáltatási adó. Nem csak idegenek, hanem hazai vendégekkel is megfizetteti a település. Csak turisták képezik az adólapot, mert legalább egy éjszakát kell a település valamelyik szálláshelyén eltölteniük, hogy adóalappá váljanak. Mivel a turizmus más területeit vendéglátást, személyi közlekedést, utaztatást vagy rendezvényszervezést nem érinti ezért ez a szálláshely adó 9. Ugyanakkor nem érinti a második lakást igénybe vevő turistákat sem, de az ö vendégeiket igen. A nyaralókat és üdülőket, ha a tulajdonosa vagy annak ismerőse veszi igénybe, akkor is turistaként vannak jelen. Ennek ellenére nem 9 Idegenforgalmi Adó, az Szálláshely Adó, mert a turizmus egyéb területeit nem érinti és nem idegenek hanem a belföldiek is megfizetik. Dr. Juhász László PhD. 10

11 fizetnek idegenforgalmi adót tehát az adó egyértelműen szálláshely adó, hiszen csak szálláshelyek vendégei által eltöltött vendégéjszaka az adó alapja. A települések általában a 18 életév alatt és 60 éves kor felett felmentik a szálláshely szolgáltatást igénybe vevőket az adó megfizetése alól. A települések állapítják meg az adó mértékét és adózás szabályait, például nem kell, vagy alacsonyabb adót kell fizetni elő vagy utószezonban. Sajnos az IFA felhasználása nem mindig turisztikai célú. Nincs hatása a turizmus szereplőinek, arra hogy a bevételeket turisztikai célra használják az önkormányzatok, hacsak nem aktív a környezet és szálloda kapcsolata, azaz az igazgató egyben polgármester vagy képviselő. Illetve a turisztikai szereplők valamelyike önkormányzati képviselő is vagy bizottsági tag Jövedelemgazdálkodást befolyásoló Általában a befolyásolás csökkentést jelent. Ezek a további gazdálkodási területekre vannak hatással. Emberi erőforrás gazdálkodásra Általában az élőmunkát drágító elemek hatnak a legerősebben a gazdálkodásra. A munkaerő alkalmazás költségei, a járulékok melyek kiszámításának alapja a bérköltség. Minden bér és bérjellegű kifizetést és egyes természetbeni juttatásokat is terhelnek például a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékok (8%), nyugdíjjárulékok (21%), munkaadói járulék (3%), szakképzési járulék (1.5%). 10 Az egészségügyi hozzájárulás (115.- Ft személyenként és naponta) és a rehabilitációs hozzájárulás ( Ft személyenként és évente) 11 nem százalékban, hanem összegben vannak megállapítva. A vállalkozás által fizetett táppénz és a foglalkoztatás egészségügy, üzemorvosi szolgálat köztelező igénybe vétele, szintén eredményt befolyásoló emberi erőforráshoz kapcsolódó költségek. Munkavállalói befizetések A dolgozók személyes jövedelemének nettó értékét befolyásoló elemek további közteherviselést jelentenek az élőmunka erőforrás felhasználásban. A munkavállaló jövedelme alapján fizeteti a Személyi Jövedelem Adót melynek mértéke 18 és 38 között az adóalap nagyságától függően. A munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási járulék (6%) és a munkavállalói járulék (1.5%) valamint a munkavállalói nyugdíjjárulékot (9.5%) is idesoroljuk. Ezek a tételek csökkentik a munkavállalónak átutalandó nettó kifizetéseket, mert a központi költségvetésnek kell utalni a munkáltatónak az összegeket. Saját tőkét érintő Az eredményt befolyásoló adók lehetnek a vissza nem igényelhető általános forgalmi adók, a tárgyi eszközberuházás értékét növelő vámok vagy illetékek. Eredményt csökkentő Ezen elemek között vannak olyanok, amelyek nem költségként hatnak, hanem kitermelt eredményt csökkentik (azaz vagyonra a sajáttőkére hatnak). Ilyenek például a társasági adó, az adózás előtti eredmény az alapja. Az osztalékadót pedig a tulajdonosoknak kifizetett osztalék után kell befizetni, helyettesítve a személyi jövedelemadót évi adózás szerint. 11 Ez emelkedett Ft-ra, hétszeresére egy év alatt évben. Dr. Juhász László PhD. 11

12 A szállodavezetésnek az összes külső környezeti elem monitorozása nem napi feladata. Ez alól kivétel az árfolyam változások napi követése. Amennyiben a szálloda pénzváltással is foglalkozik akkor a váltási árak illetve a szolgáltatási árfolyam közzététele is kötelező, ezért az árfolyamok (nemzetgazdaság helyzete) napi figyelemmel kisérése a vezetés napi feladata. Az emberi erőforrás gazdálkodást érintő környezeti elemek változásait, rendszeresen figyelemmel kell kísérni például, minimál bér, járulékok és adók mértéke valamint a munka tőrvénykönyvének előírásait. Évente a tervezéseknél, különösen az éves üzleti tervek kidolgozásánál több olyan elem van, amelyeket figyelembe kell venni, például az inflációk alakulása, az idegenforgalmi (szálláshelyadó) adó, az általános forgalmi adó Makrogazdaság és szálláshely kereslet Gazdaság és szálláshelykereslet. A makrogazdasági mutatók alakulása hatással van a turizmus keresletére, ezért ezeknek a mutatóknak a rendszeres figyelemmel kisérése és elemzése a piaci-gazdálkodás alapvető vezetői eszközei. A szállodai keresletre ható tényezők között elsőként kell említeni a szállodák kínálati szobaárait. A szálláshely szolgáltatás iránti kereslet és szállodai szobaár viszonyában még sok szálláshely szolgáltató is azt feltételezi, hogy szoros összefüggés van. Fontos tényező az árhatás, mely megmutatja, előrevetíti, hogy a kínálati árak változásának hatására, hogyan változik a kereslet. Általában a kínálati árak egy százalékos növelése a kereslet egy tized százalékos csökkenését vonja csak maga után. Ez is mutatja, hogy a kereslet kevésbé érzékeny az árra. Azt is fontos tudni, hogy a kínálati árak csökkentése nem jelent automatikus szobakereslet növekedést és így ezzel nem növelhető egyértelműen a bevétel, ez egy tévhit. Különbséget kell tenni kínálati árcsökkentés és akciós árak alkalmazása között. Turisztikai kereslet csökkenés, válság vagy stagnálás esetében a szálláshelyek kínálati árainak csökkentése nem vezet eredményre. Viszont a célállomás árfekvését alacsonyabb szintre helyezi, melyet a későbbi kereslet növekedés esetén sem lehet biztosan a korábbi árakat alkalmazni. Keresletcsökkenés esetében akciós termékek piacra helyezése segíthet a bevételnövelésében. Ez is csak akkor lesz hatékony és érezhető hatású, ha az akciós termék valamilyen új speciális vagy egyedi szolgáltatáshoz kapcsolódik. Csak ezért senki jön Budapestre, mert olcsóbb a szálláshely kínálat, de ha egy kiállítással vagy fesztivállal van összekötve akkor várható kereslet, a kialakított csomagárakra. A lappangó kereslet felélesztésére van lehetőség az akciós termékekkel Szálláshely kereslet és makrogazdaság A szállás iránti keresletet három tényező határozza meg, a hazai össztermék (GDP) változása, a szabadon felhasználható személyes jövedelem, a vállalati jövedelmek. 12 Ennek egyik jó példája a Magyar Turizmus Zrt. téli akciója Budapestre vonakozóan. Dr. Juhász László PhD. 12

13 Az átlagos városi szállodák iránti kereslet viszonylag érzéketlen a makrogazdasági mutatók alakulását illetően. Leginkább a GDP változására reagál, majd a személyi jövedelem változására végül pedig a vállalati jövedelem változására. A jövedelmi tényezők hatása alacsonyabb a szálláshely keresletre, mint a hazai össztermék növekedése. A hazai szálláshely, különösen a szállodák esetében a kereslet ötven százaléka külföldi turista, ezért a küldő országok nemzetgazdasági mutatóinak alakulása is hatással van a hazai keresletre. Amennyiben nő a személyes jövedelem, nő a szálláshelyek iránti kereslet is, hiszen növekszik a diszkrecionális jövedelem, mely a turizmusba való bekapcsolódás egyik alappillére. De jellemző az a tendencia, hogy a jövedelem növekedésével nem minden szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka szám emelkedik. A vendégek magasabb kategóriájú szálláshelyet vesz igénybe ugyanannyi időre. Ezáltal az alacsonyabb az egy, kettő és három csillagos szállodák vendégei lehetőség szerint eggyel magasabb kategóriájú szállodát választanak. A személyes jövedelem növekedése az eggyel magasabb kategóriájú szállodák vagy desztinációk igénybevételére ösztönzik a turistákat. Az ötcsillagos szállodák keresletére a személyes jövedelmek növekedésének kisebb a hatása. A magasabb jövedelemmel rendelkező turisták több pénzt költenek szállodákra, ugyanakkor fogyasztásuknak kisebb arányát költik el, mint az alacsonyabb jövedelműek. Így ezekre a felső kategóriás szállodákra a makrogazdasági mutatók alakulása nem feltétlen vált ki keresletnövekedést. Spirális a hatás alacsonyabbtól a magasabb kategóriák felé. Napjainkban komoly problémával kell szembenéznie a szálláshely szolgáltatóknak, hiszen a gazdasági válság 13 hatására mind a vállalati, mind a személyes jövedelem nagysága illetve a GDP is csökken, így a diszkrecionális jövedelem, ebből adódóan pedig a szálláshelyek iránti keresletben is komoly visszaesés tapasztalható. A kereslet eltolódási spirál visszafele is kifejti hatását. A keresletcsökkenés, válság időszakában alacsonyabb kategóriájú szállodák vagy szálláshelyek, vagy kevesebb szolgáltatást igénye felé tolódik a kereslet. Kérdés, hogy a magyar szállodák hogyan tudnak reagálni ezekre a spirális hatásokra, meddig csökkenthetőek a költségek, valamint a szállodai szobaárak. A évi válság más európai és a világ országaiban is termelés csökkenést jelentett és ez által jövedelemcsökkenést is, így a hazai turizmusban úgy a belföldi, mint a külföldi kereslet csökkenése együttesen fejti hatását. A belföldi csökkenés a kiadott üdülési csekkek hatására, később lesz érzékelhető a szállodák számára. 2. Globális turizmus környezete A turizmust körülvevő környezet második szintje a turizmus környezet. A külső környezet elemei minden hazai vállalkozásra hatással vannak. Az elemek között van, amelyik csak a szállodaiparra hat. A globális turisztikai környezet elemei csak a turisztikai környezetre hatnak. A környezet elemei Turizmus alanyai, Turizmus intézményei, évi. Dr. Juhász László PhD. 13

14 2.1. A turizmus alanyai Települések, Állami szervezetek, Civil szervezetek, Vállalkozások. 14 A turizmusban a látogató illetve az utazó az alany. Állandó tartózkodási helyük alapján lehetnek belföldiek és külföldiek. A látogatókat a célállomáson való tartózkodás ideje alapján besoroljuk egynapos látogatók, akik a felkeresett helyen 24 óránál kevesebbet töltenek, tehát nem éjszakáznak a célállomáson. Turisták Többnapos látogatók a turisták. Ők a látogatók azon csoportjába tartoznak, akik legalább 24 órát, azaz egy éjszakát szokásos lakóhelyén kívül töltenek, és utazásának célja nem jövedelemszerzés, munkavégzés. Az eltöltött éjszakák alapján lehet egy éjszakás (1 éjszaka), rövid tartózkodás idejű (3 éjszaka) és hosszabb ideig maradó (4 vagy több éjszaka) vendégek. Szállodavendég a szálláshely igénybevételekor regisztrált turista. A több napos tartózkodású turista sem minden esetben lesz vendég, mert nem feltétlenül szálláshelyen tölti éjszakáit. Második otthonban és ellenérték nélküli meghívásra érkező családi vendégként is megszállhat a célállomáson. Turisták utazási motivációi A szállodás szakembereknek ismernie kell, a motivációk alapján alakult ki és fejlődött évszázadok óta a szállodák specializációja és az utolsó évtizedben, hazánkban, ez alapján a vendég szegmentáció. Motivációk lehetnek az utazás célja, oka. További csoportosítás alapja lehet az utazás módja, hogy egyénileg vagy csoportosan érkezik a vendég. Utazás eszköze szerinti csoportosítás a közlekedés és turizmus kapcsolatát mutatja ki. Az állandó lakhely szerint lehet a turista (rezidens) belföldi vagy külföldi, azon belül az országok és földrészek és nemzetek szerint további csoportképzésekre van lehetőség. Vendégelégedettség csak úgy biztosítható, hogy a szállodások ismerik a vendégigény trendjeit és az utazási szokások alakulását Turizmus intézményei A turizmus intézményei a szakágazat minden szervezetét magába foglalják. Három szinten különíthetőek el települési vagy kistérségi szinten, régió és országos szinten. A szervezetek hatáskörét is jelentő elhatárolás részben alá és fölé rendeltséget is jelent, települések állami intézmények civil szervezetek vállalkozások. 14 Horvátth Ákos Szállodai vezetés és gazdálkodás I. Témavázlat Dr. Juhász László PhD. 14

15 2.2.1.Települések Települések és a turizmus a szállodaipar legszélesebb területét ölelik fel, hiszen minden egyes település és annak önkormányzata a lokális turizmus környezetének eleme. Hatásuk a településfejlesztési tervektől, a gyógyhely vagy üdülőhely meghatározásán keresztül, az idegenforgalmi adó kivetéséig terjed. Azokon a településeken ahol a turizmus jelen van, létrehoznak Önkormányzati Turisztikai Hivatalokat és Tourinform Irodákat vagy kineveznek egy személyt illetve bizottságot a turizmus koordinálására a településen. Kistérségek, közigazgatási megléte nem feltétlenül jelenti, a turisztikai kistérségek megalakulását és turisztikai menedzsmentjének a létrehozását. A 2008 év sajátja volt, hogy a turisztikai kistérségek menedzsmentjére alakuló szervezeteket pályázati támogatásban részesítették. Így az Észak Magyarország Régióban, három megye területén tizenhat turisztikai kistérségi menedzsment pályázat nyert támogatást. Az önszerveződésen alapuló szakszövetségek vagy kistérségi egyéb szerveződések létre jötte lenne a cél, nem a felülről irányított szervezetek létrehozása, a pályázati pénzek elköltése, okán. Az önszerveződés hiányában pályázatokkal serkentik a kistérségi szerveződések létrejöttét. Regionális szinten a turizmus a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok képviselik (RIB), párhuzamosan az önkormányzati fejlesztési tanácsokkal (RFT) illetve a regionális marketing irodákkal (RMI). Átnyúlva megye és néha régió határokat Turizmus állami intézményei A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen kiegészítő szervezetek végzik. Ez nem mondható el Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel, de fentről irányított formában. Nagyon fontos felfedezés lenne, ha az országos szervezetek megértenék, hogy a turistának nem a parlamentben ülő bizottság az attrakció, hanem az ország eltérő helyszínein lévő természeti és épített attrakciók. 15 Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Az ágazat működésének feltételrendszerét megalkotó törvényeket ugyanis az Országgyűlés hozza meg. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg. Turisztikai Bizottság vagy albizottság, vagy közös albizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. Rendszerint változik a neve és helye a bizottságok közt, de az alapfeladat akkor is jellemző. Feladatai közé tartozik, a turisztikai vonatkozású törvények kezdeményezése, figyelemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban, valamint a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése. 15 A Turizmus állami intézményeinek szervezeti felépítése rendszeresen változik. A változás oka lehet kormányalakítás, kormányátalakítás esetleg stratégia váltás. Dr. Juhász László PhD. 15

16 Turisztikai Minisztérium nem volt és nincs hazánkban. A Szakállamtitkársága ellátta a turizmus állami irányításával kapcsolatos feladatokat, a legkülönbözőbb minisztériumokhoz kapcsolódva. A közigazgatási irányítás besorolása lehet bárhol ez is rendre változik. Igaz a Nehézipari Minisztérium alá még nem tartozott a turizmus. A szakállamtitkárság a miniszter részére javaslatot tesz a turizmus rövid-, közép-, és hosszú távú céljainak kialakítására, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, valamint ennek részeként a fejlesztési és marketing koncepciót, a nemzeti turizmus stratégiát összhangban az ország általános fejlesztési terveivel. Nemzeti Turisztikai Bizottság részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stratégia kialakítására, valamint szakmai kitüntetések adományozására. A funkció kevésbé, de a név már sokszor változott. Véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a Magyar Turizmus Zrt. és a szakemberképzés alakulását, a turizmus társadalompolitikai hatásait, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, a turizmus érintő egyéb időszerű kérdéseket, felkérésre tagot delegál a központi pályázatok bíráló bizottságaiba. Magyar Turizmus Zrt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) szakmai részvételre alapozott idegenforgalmi koordinációs szervezet. A RIB székhelyét maga határozza meg, feladatait testületi ülés keretében és munkaszervezete útján látja el, jogosítványait az ülésen gyakorolja. Már a neve is elavult, de a tevékenysége lehet, hogy hasznos. Vállvetve tevékenykedik a Regionális Marketing Irodákkal és a Regionális Területfejlesztési Tanácsokkal. A hazai turizmus önkormányzati, állami és intézményi rendszere nagy változtatásokat igényel. Ez már a jövő nemzedékének a feladata lesz. 16 A turizmus állami intézményi rendszere változhat, ugyanakkor a településtől a jogalkotó országgyűlésig minden területen megfelelő szintű képviseletre és irányításra van szükség. Az irányítás kiterjedhet a Turizmus Stratégia kialakítástól - végrehajtásáig, az attrakciók fejlesztésétől a fenntartásig és a nemzetközi és belföldi turizmus országos szintű megismerésének és elismertségének javításáig. 16 A közszolgálat nem csak a választások után, hanem amúgy is rendre változik. Ez természetes, hiszen a változnak a környezet elemei és azok hatásai és erre választ kell adni és válasz néha szervezeti változást igényel. Dr. Juhász László PhD. 16

17 Civil szervezetek Civil Szervezetek A turizmus civil szervezetei közé tartozik az Országos Turisztikai Bizottságok, az Országos Idegenforgalmi Szervezetek, Regionális Idegenforgalmi Szervezetek, valamint a Kistérségi és Települési Idegenforgalmi Szervezetek. A turizmusból és a szálláshely szolgáltatásból is hiányzik az önszerveződés és újrakezdés ereje. Nemigen alakulnak kistérségi szakszövetségek és kistérségi turisztikai menedzsment szervezetek sem. A fentről irányított pályázati úton elnyerhető támogatások miatt létrejöhetnek szervezetek, de hiányzik belőlük az éltető önszerveződés. A túlzott Budapest és Balaton centrikusság nem csak a turizmus, hanem a turisztikai szervezetek sajátossága is. A dia jól szemlélteti a háromszintű intézményi rendszer felépítését. A civil szervezeteket négy csoportba sorolhatjuk be tevékenységi területek szerinti szerveződésben a szálláshely szolgáltatáshoz, a vendéglátáshoz, az utaztatáshoz, egyéb turizmushoz kapcsolódó tevékenységek szerint. 2. Dia Turizmus intézményi rendszere Magyarországon Szerző szerkesztése. Szálláshely szolgáltató tevékenység Az ide kapcsolódó civil szervezetek, például Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Ifjúsági Szállásadók Szövetsége, Falusi Turizmus Szövetsége, Kastély Szállodák Szövetsége, Wellness Szállodák Szövetsége, Kempingek Szövetségek, Vendéglátóipari Dr. Juhász László PhD. 17

18 Idegenforgalmi Munkaadók Szövetsége, továbbá lehetnek munkaadói valamint regionális szövetségek. Vendéglátás tevékenysége Ide kapcsolódóan az alábbi civil szervezetek tartozhatnak a szerző a teljesség igénye nélkül csak példaként, Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Szakács Szövetség, Magyar Vendéglátók Szövetsége, valamint regionális szövetségek. Utaztatás Kapcsolódóan az alábbi civil szervezetek álljanak itt példaként Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), Kongresszus Szervezők Szövetsége, Regionális Utazási Irodák Szövetsége, Repülőjegyet Értékesítő Irodák Szövetsége, Magyar Idegenvezetők Szövetsége. Egyéb turisztikai tevékenységek A kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetek szövetségei lehetnek például, a Magyar Autókölcsönzők Szövetsége, Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület. A civil szervezetek elsődleges célja és feladata az érdekvédelem, az érdekegyeztetés, valamint a közös képviselet. Kistérségi szakszövetségek és turisztikai szövetségek hiányoznak a szervezetek közül. Amely szervezet nem Budapesten alakult vagy nem fővárosi vagy fővárosból induló a kezdeményezés az nem kap szerepet és lehetőséget a képviseletre és érdekvédelemre és kiemelt megnyilvánulásra sem. A turisztikai, szálláshely szolgáltató és egyéb civil szervezetek is rendre változnak, megszűnnek és újak alakulnak. Ahogy a környezet fejlődik, úgy változnak a civil szervezetek is. Nincs állandóság az állami intézményi rendszerben sem. Nem csak a turizmus, szálláshely szolgáltatás vagy vendéglátás helyét nem tudják a szakemberek véglegesíteni. A turizmus állami irányításának helye és felügyelete sűrűbben változik, mint, a kormányzatok. Vannak megkövült turisztikai szervezetek, de ott nem is várhatók változások, mert az egyéni pozíciók megtartása a cél és nem a turizmus helyzetbe hozása. A civil és állami szervezetek akkor látnák el a képviseletet, ha az elnökségek, igazgatóságok, felügyelő bizottságok és egyéb bizottságok tagjai közt megtalálnák a vidéki szerveződések vezetőit és a rotációs rendszerrel a változnának az elnökségeket. Amikor egy szervezet delegál valakit egy igazgatóságba, majd az illetőt elbocsátják, de nem delegálnak mást helyette, akkor az illető ott marad igazgatósági tagnak időtlen időkig Gazdálkodó szervezetek Turisztikai vállalkozások, a turizmus intézményi rendszerének utolsó elemei a turisztikai vállalkozások, melyek lehetnek nemzetköziek, országosak, regionálisak, lokálisak egyéb kiegészítő turisztikai vállalkozások. Dr. Juhász László PhD. 18

19 Ezek a vállalkozások fontos szerepet játszanak a turizmus intézményi rendszerében, hiszen ők kerülnek közvetlenül kapcsolatba a vendégekkel és nélkülük nem lenne állami intézményi rendszer sem. A turisztikai vállalkozásokat a Turizmus Szatellit Számla rendszere alapján ismerteti a szerző, a következő részekben Központi Statisztikai Hivatal Magyarország Turizmus Szatellit Számlái Dr. Juhász László PhD. 19

20 3. Turizmus rendszere A turizmus intézményei közül a vállalkozások lehetnek alapszolgáltatást és kapcsolódó szolgáltatást nyújtók. 3. Dia Szálláshely szolgáltatás helye a turizmusban Szerző szerkesztése. TSzSz adatainak felhasználásával. KSH forrásból. Turizmusra jellemző alapszolgáltatást nyújtó vállalkozások A dia szemlélteti a rendszer felépítését. A felsorolás a turisztikai vállalkozások szektorait mutatja meg zárójelben jelezve a turisták kiadásainak részarányát, 2004 évben. szálláshely szolgáltatók (40%), vendéglátók (27%), személyközlekedés (11%), sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói (11%), utaztatás (6%), kulturális szolgáltatások szervezői és lebonyolítói (4%). 18 A dia egyértelműen érzékelteti, hogy a szálláshely szolgáltatás nagysága a költésekben és a hozzájárulásban meghatározó 40 százalékos. Ez 200 milliárdos szállásbevételt jelent. A vendéglátás és közlekedés részaránya elfogadott. A turizmus alanyai a motiváció, a tartózkodás és egyéb tényezők alapján eltérő költéshányaddal rendelkeznek. Érdekes az utaztatás és kulturális szolgáltatások alacsony részaránya, míg a sportrendezvények aránya 13%. 18 A felsorolás a turisták kiadásainak nagyságának sorrendjében van kialakítva. Dr. Juhász László PhD. 20

21 Ezek a vállalkozások a turizmusra jellemző szolgáltatásokat nyújtják. A turisták nélkül egyáltalán nem lennének piacképesek. A szolgáltatásaikat kizárólag vagy jellemzően turisták veszik igénybe. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó vállalkozások A turisták nélkül is piacképesek lennének, mert szolgáltatásaikat nem csak turisták veszik igénybe, hanem a helyi lakosság is. Jellemző, hogy ezek az itt felsorolt vállalkozási tevékenységek adják a turizmus bevételeinek negyvenhat százalékát kereskedelmi tevékenységek élelmiszer, ital, dohánytermékek, ruházati termékek, jármű és üzemanyag kereskedelem, kiskereskedelem, szolgáltatások pénzügyi és biztosítási tevékeny, egyéb szolgáltatások Szálláshely szolgáltatás A vállalkozások a zárt, a magán és a kereskedelmi szálláshely szolgáltató szervezeteit soroljuk ide. A turisztikai kiadások mintegy 40 százalékát szállásra költik a turizmus résztvevői, a turisták. Zárt sajátos szálláshelyek Sajnos nem foglalkozunk kellő mélységgel a kórházak, a kollégiumok, a klubházak, a katonaság, a nyaraló vagy napközis táborokat és egyéb zártkörű szálláshely létesítményeket tulajdonló és üzemeltető társas és egyéni vállalkozások tartoznak ebbe a csoportba. Második otthonok A magánüdülők, a nyaralók használatáról, még statisztikai adatok és becslések sem állnak a rendelkezésünkre. Egyébszálláshely szolgáltatás a magánszálláshely szolgáltatás, a fizetővendéglátás és falusi szálláshely szolgáltatást foglalja magába attól függően, hogy a kiadható szoba illetve lakás egységei vidéken vagy városban illetve üdülő vagy gyógyhelyen vannak. Szálláshelyek a hagyományos szálláshely szolgáltató üzemek széles skáláját biztosítja a turisták számára. Jogi szabályozás, a működési engedélyek vagy a szakmai csoportosítások szerint, lehetnek a legkülönbözőbb szálláshelyek. Tevékenységi rendelet szerint a jogi szabályozás értelmében a következők a szálláshelynek minősülő létesítménye, Szálloda, Dr. Juhász László PhD. 21

22 Panzió, Kemping, Üdülőház, Közösségi szálláshely, Egyéb szálláshely. 19 Szakmai specializálódás lapján történő csoportosítás szerint lehetnek szálláshely szolgáltató szállodák, Üzleti turizmusra specializálódott szállodák Üzleti-szálloda, Butik-szálloda, Apartman-szálloda, Konferencia-szálloda. Szabadidős turizmus vendégeire specializálódott szállodák, Városi-szálloda, Üdülő-szálloda, Termál- szálloda, Sport-szálloda, Gyógy-szálloda, Wellness-szálloda, Medical-szálloda 20, Kastély-szálloda, Öko-szálloda. A piaci és egyéb elemzésekhez eltérő csoportosítások is használhatók lehet vizsgálni például a kastély vagy apartman szállodák helyzetét. A közlekedéshez kapcsolódó elemzések kitérhetnek a hajó, autópálya, motel, kikötő vagy repülőtéri szállodákra. Sajnos sem a hivatalos KSH statisztikai adatgyűjtés, sem a nem létező szállodaszövetségi adatgyűjtés, sem a nem létező szakszövetségek adatgyűjtése nem elégítik ki a szakmai és vendégigényeket Vendéglátást szolgáltató vállalkozások A szállodai, zárt vagy kereskedelmi vendéglátás ellátásra az alábbi működési engedély lehetőségek vannak a jogi környezetben. A szálláshely szolgáltató egységben minden egyes üzletre külön működési engedély kell. A turizmus összes alapszolgáltatásra jutó turizmus kiadásainak közel 30%-a vendéglátás kiadás és ezzel a második legnagyobb szolgáltató turisztikai bevételek tekintetében /2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 20 Medical itt és most nem a Wellness-medical sajátos összevonását jelenti, hanem a medical, orvosi, egészség-szállodát. 21 A hazai szállodagazdálkodásról adatokat szerezni szinte lehetetlen. A beadott KSH adatokat lehetne kiterjeszteni nem csak piac elemekkel és vagy a MSzSz kereteiben, vagy szakszövetségekben felhasználni egy gazdálkodási benchmark kialakítására. Dr. Juhász László PhD. 22

23 Valamennyi vendéglátó üzletben értékesíthető tejital, teaital, kávéital, gyümölcs, dohánytermék, gyufa, postai cikk, folyóirat, napilap. A jelenleg a vendéglátás tevékenységein belül a következő hét egység típusra lehet és kell működési engedélyt kérni. 1. Melegkonyhás vendéglátó üzletek (Étterem, vendéglő, csárda, gyorsétkező hely, étkezde-kifőzde, söröző, kávéház, vasúti és más személyszállító eszköz étkezőkocsija stb.) 2. Cukrászda (cukrászda, fagylaltozó) 3. Bár, borozó, italbolt, (italbolt, borozó, borkimérés, drinkbár, kocsma stb.), 4. Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely (ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütő, büfé, falatozó, süteménybolt, teázó, fagylaltozó, kávézó, eszpresszó). 5. Zenés szórakozóhely (mulató, varieté, bár) 6. Diszkó 7. Munkahelyi vendéglátó üzlet (közétkeztetés étterem, büfé). A vendéglátó üzletek részletes ismertetésére a szállodai vendéglátás témakör ad lehetőséget. A szállodák általában egy 1. Melegkonyhás vendéglátó üzlet és egy 4. Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely működtetésre kérnek engedélyt, még a korábbi osztályba sorolási rendelet okán Utaztatás Utaztatás lebonyolítását biztosító turisztikai vállalkozások, az utaztatási szakma vállalkozásai lehetnek 1.Utazási iroda Utazásszervező, belföldi és vagy külföldi utazások szervezése értékesítése és közvetítése, 2.Utazási ügynökség 22 Más utazási irodák által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése utasok részére. 3.Idegenforgalmi szolgáltató iroda Szálláshelyek közvetítése, értékesítése, egyéb szálláshelyek üzletszerű szervezése és értékesítése, menetjegy értékesítés, idegenvezetői és tolmácsszolgálat, jegyértékesítés, ajándék és értékcikk árusítás, gépkocsi kölcsönzés, információszolgálat, vízumbeszerzés, személyszállítás, pénzváltási tevékenység). Az utaztatás szerepe a turisztikai kiadásokban csak 6%-ot képvisel. 22 Az utazási ügynökség a hazai közhasználatban az utazási iroda. Dr. Juhász László PhD. 23

24 3.4. Sportturizmus létesítményei és szolgáltatásai A turizmust szolgáló sportlétesítmények üzemeltetése tartozik ebbe a statisztikai csoportba. A sportrendezvények szervezése és lebonyolítása erősíti a turizmus keresletét. A sport rendezvényeken nézői és résztvevői is növelik a turisztikai kiadásokat, amely összes turisztikai kiadás 13%-a. Egyes kiemelkedő a Világ, Európa vagy Magyarország érdeklődési körébe tartozó rendezvények lehetnek például, nyári olimpia, világkupa események, európai események. Hazánk első kiemelkedő sport rendezvénye volt a Forma 1 autóverseny. Sportdiplomácia, sportág eredményei és a rendezvény megfelelő helyszínének összhangja ad lehetőséget a síkvízi evezős és úszóesemények megrendezésére. A sportpályák üzemeltetése és egyéb rendezvények lebonyolítása a turizmus intézményeihez tartozó, turizmusra jellemző alapszolgáltatást nyújtó vállalkozások közé tartoznak. Ezzel a turisztikai és szabadidős létesítményüzemeltető szervezetek, ilyenek kiemelten lehetnek, például a sípályák bár hazánkban ehhez a sporthoz az időjárás nem kedvező. A teniszpályák száma kevesebb és rendezetlenebbek, mint elvárható lenne. A golfpályák száma erőteljesen növekszik és majd minden régióban található már és rendre kapcsolódnak hozzá sportszállodák. Vízi sport rendezvények és létesítmények száma meglehetősen sok hazánkban. Sokasság nem jelenti minden esetben a turisztikai kihasználás hatékonyságát, bár év a vizek tematikus éve volt a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében. A vitorlás, a kishajó, jetski, vízisí és szörf sportok az evezős sporttal együtt határozottan fejlődnek. Egyre több vitorlás és kishajó kikötőt építenek Balatonon, Tisza tavon, Dunán és a Tiszán is. A sí, a tenisz, a golf, a vitorlázás valamint a szabadidős kishajózás azok a sportok melyekre sport szállodák épülhetnek. Megjelentek már az első Marina Hotelek. A mini golfpálya, a bowling, a teke kiegészítő szolgáltatás a szállodákban. A műjégpályák és a görkorcsolyapályák a hazai lakosok kedvelt szabadidő eltöltési lehetőségei is. Szállodák közelében lévő létesítmények kiegészítő szolgáltatásként jöhetnek szóba. A lovardák a lovas létesítmények, gyakorló és versenypályák fenntartása valamint tereplovaglás és terephajtás biztosítása az alternatív turizmus egyik ága, fejlődését erősíti a természet tudatos szemlélet elterjedése. A kerekpáros turizmus, a horgászat is a szabadidő aktív eltöltését biztosító lehetőségek. Egyik sem rendelkezik akkora vonzerővel még, hogy szállodai specializációvá legyen Kulturális programszolgáltató vállalkozások A kulturális motiváció az utazási okok egyik leggyakoribbja. A körutazások, a városnézések, a természetjárás, a múzeum, és egyéb épített és természetes látványosság bemutatása, népművészeti programok szervezése mind kulturális programszolgáltatás és ezzel a turizmus vonzerejét erősítik. A rendszeres művészeti fesztiválok, a kulturális események rendezése és a létesítmények üzemeltetése a kulturális szabadidő eltöltés részei. Dr. Juhász László PhD. 24

25 A színházak, az operaházak, a művészeti palota valamint minden állandó kiállítás a turizmus alapszolgáltató vállalkozásai. A kaszinók hazánkban nem tudtak úgy elterjedni és közkedveltté lenni, mint egyes turisztikai célállomásokon. A játékkaszinók és játéktermek szűk rétegnek jelentek szabadidő eltöltést. A szórakoztató parkok a Vidámpark, a kalandparkok és a nyári bob pályák nem alapvonzerők, de adott esetben a szálláshely szolgáltató közelében kiegészítő szolgáltatásként kínálatbővítő lehet. Turisztikai parkok, a natúr parkok, a természetvédelmi területek, az arborétumok, a skanzenek, az állatkertek, vadasparkok mind közkedvelt szabadidő eltöltések a hazai kirándulók számára, de hazánkban még nincs olyan turisztikai park, amely önállóan vagy más attrakcióval közösen, országos vagy nemzetközi elismertséggel rendelkezne, mint például a Disney Land. A párizsi Disney parkban hat szállodában szállodai szoba várja Európa vendégeit. Kulturális turizmus intézményei a múzeumok, kiállítások, hangversenyek ezek mind turisztikai vonzerőt képviselnek. A városnézések és egyéb vonzerők látogatása is kulturális rendezvény lebonyolítását működtetését jelenti. A kulturális turizmusban az időutazás a kastély-szállodák, a várak és várrendezvények jelentik meg Egészségturizmus létesítményei és szolgáltatásai Az egészségturizmus ágai a gyógyászat, a spa (erőnlétjavítás), a wellness (rekreáció), a medical (orvosi) és a természetgyógyászat és a termál turizmus. Létesítmények erősen kapcsolódnak a szállodákhoz a gyógy és wellness szállodák térhódítása közismert. Hazánkban a gyógyfürdők száma eléri a hetvenet. A termál és egyéb standok valamint fürdők üzemeletetési is idesorolt tevékenység. A kórházak és rehabilitációs központok is kihasználják a természetes gyógy-tényezőket, amelyben hazánk nagyon gazdag. A gyógyászati létesítmények mellet a fittséget javító szolgáltatásokra alakultak a kezeléseket adó vállalkozások melyek klubokat, szalonokat és szolgáltató üzleteket üzemelnek a wellness, a masszázs kezelések leadására és egyéb testépítő, testerősítő gyakorlatok elvégzésére. A korházon kívüli egészség ellenőrző és vizsgáló szalonok is a szabadidő és a turizmus szolgáltatásai közé tartoznak Oktatási turizmus létesítményei és szolgáltatásai Hazánkban nem elterjedt turisztikai terület az oktatásra épülő turizmus. Egy egy nyári egyetem vagy nyelviskola képviseli a turizmusban ezt a területet. A sí-iskolák elterjedését az időjárás nem segíti, búváriskolákhoz nincs tenger. A nemzetközileg elismert tenisziskolák létesítésére a hazai tenisz helyzete, elismertsége nem ad lehetőséget. A vitorlás, és a széldeszka iskolák inkább iskolai táborok szintjén van. Ugyanakkor a kikötők és egyéb létesítmények a Marina Part szállodák már a fizikai alapot biztosítják. Hasonlóan a vitorlás lehetőségekhez a golf iskolák létesítésének is megvannak a technikai alapjai, mindkét esetben a sportban elért helyezések, elismertség megszerzése a stratégiai cél, mert az alapot a szabadidős intézmény lére hozásához és üzemeltetéséhez. A Dr. Juhász László PhD. 25

26 nemzetközi helyezések nélkül nem autentikus az oktatót anyag tematikája ben megnyílt az első labdarugó edzőközpont és szálloda Egyéb, alternatív turisztika létesítményei és szolgáltatásai Egyéb rendezvények, amelyek nem sorolhatók a sport és program alapján a kultúra területére egyértelműen például falunapok, bálok, gasztronómiai és egyéb tematikus fesztiválok kolbász, kocsonya, tők és például az eper. Ide sorolható a vadászattal kapcsolatos létesítmények fenntartása és rendezvények lebonyolítása. A vadászat sport is, de a vadászati turizmus szűk réteget érint a szabadidő eltöltésben. A vallási menetek és búcsújárások is részei lehetnek a turisztikai programoknak Személyközlekedési vállalkozásai Személy közlekedés szervezése és lebonyolítása, beleértve a légi, a vízi, a vasúti és a szárazföldi közlekedést is valamint a járműkölcsönzéseket szerves része a turizmusnak. A turista kiadások 11 százaléka közlekedési kiadás. A közlekedés és turizmus szinergiája évezredek óta ismert. Közlekedés nélkül nincs turizmus, mert nincs helyváltoztatás. Ha nincs turizmus nincs szálláshely szolgáltatás, mert a turisták nem hagyják el ideiglenesen állandó lakhelyüket. Turizmus intézményei és vállalkozásai Turizmus intézményei a települések, az állami szervezetek, a civil szervezetek és a gazdálkodási vállalkozások. Turizmusra jellemző alapszolgáltatás nyújtó vállalkozások a szálláshely szolgáltatók, a vendéglátók, a sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói, a személyközlekedés, a kulturális szolgáltatások és az utazásszervezés. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetek az élelmiszerek és italok, dohánytermékek, ruházati termékek kereskedelme, a jármű és üzemanyag kereskedelem, a kiskereskedelem, és pénzügyi biztosítási tevékenység vállalkozásai Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások vállalkozásai A turista költése a célállomáson az alapszolgáltatások igénybevételén túl, egyén igényeinek kielégítésre irányul. Minden olyan terméket megvásárol, amit állandó lakhelyén, sőt a helyi specialitásokat is kipróbálja. Az alaptermékek az ételek és italok mellett más lokális cikkeket is megvásárol a turista. A közlekedéshez kapcsolódóan üzemanyagot és egyéb termékeket is vásárolnak a turisták. Így a kiskereskedelem majd minden területét és a turizmus egyéb szolgáltatásait, mint például a pénzváltás és utasbiztosítást is ide sorolja a Turizmus Szatellit Számla. Dr. Juhász László PhD. 26

27 4. Turizmus Szatellit Számla A TSzSz egy komplex kereslet-kínálati mérlegrendszer, amely tartalmazza a turisztikai kiadások nagyságát és összetételét rendszerbe foglalva. A Turizmus Szatellit Számla célja kimutatni a turizmus gazdasági szerepét, a bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatását, a turizmus fizetési mérlegben betöltött szerepét, a turisztika nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepét. 23 Európai Unió Statisztikai Hivatala az Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)) kiadványban véglegesítette a számlarendszert. A Turizmus Szatellit Számlában szereplő struktúrára nemzetközi ajánlás létezik. A nemzetközi ajánlás segít megérteni a turizmus termékei és szolgáltatási alapján az ágazat belső rendszerének gazdálkodási vállalkozásait. Az Európai Unió turizmusért felelős szervezeti egysége, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, az Eurostat, az OECD, a Turizmus Világszervezet sok éve kiemelt fontosságú témaként kezeli a turizmus szatellit számla összeállítását, mint a turizmus gazdasági szerepvállalása hiteles bemutatásának eszközét. Magyarországon a turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepe miatt hosszú idő óta kiemelt jelentőségű területe a gazdaságnak. Nem jellemezhető hagyományos ágazatként, mivel az általa igénybe vett szolgáltatások és termékek heterogének. A TSzSz rendszere statisztikai eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. A TSzSz teljes körűen, keresleti és kínálati oldalról, ágazati megközelítésben foglalkozik a turizmussal. A nemzeti számlák rendszeréből olyan tételeket emel ki, amelyek alkalmasak a turizmus közvetett kapcsolatainak és tovagyűrűző gazdasági hatásának bemutatására. A Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben célul tűzte ki, hogy összeállítja Magyarország turizmus szatellit számláit, melyet 2004-re sikerült is elérnie. A munka elkészítése során az alábbi nemzetközi ajánlásokat vették figyelembe, - az ENSZ irányításával kidolgozott és a nemzetközi szervezetek által elfogadott Turizmus szatellit számlák, Ajánlott módszertani keret (Tourism Satellite Accounts: Recommended Methological Framework) című dokumentumot, - az Európai Unió Statisztikai Hivatala által összeállított Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)) című kézikönyvet. A szatellit kifejezés arra utal, hogy a turizmussal kapcsolatos statisztikai mutatók illeszkednek a nemzeti számlák makrogazdasági statisztikák rendszerébe. 23 Először évben állított össze Turizmus Szatellit Számlát a Központi Statisztikai Hivatal. Dr. Juhász László PhD. 27

28 A TSzSz elkészítése során kiemelt fontosságú a turizmus gazdasági szerepének és a bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatásának kimutatása, az ágazatnak a fizetési mérlegben, a szolgáltatás, a külkereskedelemben betöltött szerepe, valamint a turizmusnak a nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepének meghatározása. Turizmus Szatellit Számla Európai Unió Statisztikai Hivatala Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz. European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA). A turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezőségét mutatja be egyértelmű, tömör és összehasonlítható formában más ágazatok hasonló mutatóival. Az így kialakított adattömeg homogenitását az egységes fogalmak, osztályozások és az alkalmazott számítási módszerek mellett az biztosítja, hogy a TSzSz a Nemzeti Számlarendszer integrált, koherens része, ezért horizontálisan, vertikálisan, térben és időben összehasonlítható. 4.1.Turisztikai szolgáltatások a TSzSz alapján A. Specifikus termékek illetve szolgáltatások A.1. A turizmusra jellemző termékek, szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatások 1.1 Szállodák és egyéb szálláshely-szolgáltatások 1.2 Második otthonszolgáltatások, 2. Étel- és italszolgáltatások, vendéglátás 3. Utaztatási szolgáltatások 3.1 Városközi vasút 3.2 Közút 3.3 Vízi út 3.4 Légi közlekedés, 3.5 Kiegészítő szolgáltatások, 3.6 Utaztatási eszközök bérlése 3.7 Karbantartó és javító szolgáltatások 4. Utazásszervezés 4.1 Utazási ügynök 4.2 Utazásszervező 4.3 Turistainformáció és idegenvezető 5. Kulturális szolgáltatások 5.1 Előadóművészetek 5.2 Múzeum és megóvási szolgáltatások 6. Üdülési és egyéb szórakoztató szolgáltatások3 Dr. Juhász László PhD. 28

29 6.1 Sportok és üdülési sportszolgáltatások 6.2 Egyéb szórakoztató és üdülési szolgáltatások 7. Különböző turisztikai szolgáltatások 7.1 Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások 7.2 Egyéb árubérleti szolgáltatások 7.3 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatások A.2. Kapcsolódó termékek és szolgáltatások Áruk Forgalmazási árrések Szolgáltatások B. Nem specifikus termékek és szolgáltatások Áruk Forgalmazási árrések Szolgáltatások Összesen A1 + A2 + B Általános jellegű, a nemzetközi ajánlott számlarendszer. Az egyes országok ettől eltérő struktúrákat állíthatnak elő. A kapcsolódó és nem specifikus termékeket nem részletezi, annak bontását az országokra bízza. A évre kidolgozott Magyarországra vonatkozó Turizmus Szatellit Számlát a Központi Statisztikai Hivatal elkészítette. Részletesen megtekinthető a kiadványokban. 24 A turizmusra jellemző szolgáltató szervezetek és intézmények a TSzSz alapján A TSzSz turisztikai kiadások nagyságát és összetételét foglalja rendszerbe. 1. A szálláshely-szolgáltatás (hagyományos (szálloda, panzió), egyéb (kemping, falusi), sajátos zárt (üdülő, kórház, laktanya). 2. A Második otthon 3. Vendéglátás Kereskedelmi, munkahelyi étterem (klasszikus, pub), bár (presszó, kávézó, éjszakai), borozó (kocsma, italmérés, ivó) 4. Vasúti személyszállítás, 5. Közúti személyszállítás, 6. Belvízi személyszállítás, 7. Légi személyszállítás, 8.Személyszállítást kisegítő tevékeny 9. Járművek (minden) kölcsönzése 10. Utazásszervezés, Szervező, ügynök, idegenvezetés, Turistainformáció 11. Kulturális szolgáltatás, kultúra (színház, rendezvény), egyéb (előadó művészet) 12. Sport és szabadidő szervezés 24 Központi Statisztikai Hivatal Magyarország Turizmus Szatellit Számlái Dr. Juhász László PhD. 29

30 4.2. Turisztikai kiadások a Turizmus Szatellit Számla alapján A külföldi látogatók költésének jelentős hatása van a hazai fogyasztás szintjére és annak szerkezetére. Lényeges tehát annak ismerete, hogy mennyi az utazók összes költése, és azt milyen célból adják ki. Ezek az adatok implicit módon szerepelnek a nemzeti számlák megfelelő mérlegében. A TSzSz adatai 25 alapján meghatározható a hazai fogyasztás két összetevőjének, a lakossági és a nem rezidens fogyasztás összegét ben a hazai fogyasztás milliárd forint volt. A turisztikai célból utazók fogyasztása pedig milliárd forintot tett ki. A külföldiek fogyasztásának aránya az összes hazai fogyasztáshoz viszonyítva csak 7,5%. A tartózkodási idő, valamint a termék és szolgáltatás jellege jelentősen befolyásolja a költés szerkezetét. Annak ellenére, hogy az utazók nagy hányada egynapos utazó, a költés nagyobb hányadát a hosszabb ideig tartózkodók kiadásai jelentik. A külföldi és hazai utazók együttes fogyasztása milliárd forintot tett ki. Ez a nemzetgazdasági összes bruttó kibocsátás 3,3%-a. A fogyasztás összetételére jellemző, hogy a szálláshely-szolgáltatás 21,1%-ot, a vendéglátás 14,5%-ot, a személyszállítási szolgáltatás 5,6%-ot, az utazásszervezésből származó bevételek 3,2%-ot, a kulturális szolgáltatások 2%-ot, a sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások 7,2%-ot tettek ki. Tehát a turizmusra jellemző szolgáltatások az összes fogyasztás 53,6%-át tették ki. A kapcsolódó és egyéb termékek és szolgáltatások adják a maradék 46,4%-ot. Az idegenforgalmi kereslet kielégítése tekintetében elsősorban azt érdemes vizsgálni, hogy a gazdaság kínálati oldalról milyen termelési struktúrával rendelkezik között a turizmusra jellemző ágazatok együttes aránya a nemzetgazdaságon belül 5% körül alakult. Ezen belül a szálláshely és vendéglátás aránya a GDP egészéhez viszonyítva minden évben 1,8%. Jellemző, átlagos ágazati multiplikátor index = 1.69 Ugyancsak a gazdasági kapcsolatokat jellemzik az úgynevezett multiplikátor indexek, melyek azt fejezik ki, hogy adott ágazat egységnyi termék vagy szolgáltatás végső felhasználási célú kibocsátásához milyen mértékben igényli a gazdaság más ágazatainak teljesítményét. A jellemző ágazatok átlagosan 1,692 egység bruttó termelést generáltak. Mindez azt jelenti, hogy a jellemző ágazatok bruttó termelésen belüli aránya 2004-ben 4,6%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 7,8%. Turizmus multiplikátor index = 1.94 Kiemelkedő továbbá a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás multiplikátor indexe, mely jóval meghaladja az ágazati átlagot, aránya 1,935. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi szálláshely forgalom közel 2 egyégnyi egyéb gazdasági szektorbeli bevételt generál. 25 Az adatok forrása a KSH 2004.évi TSzSz. Dr. Juhász László PhD. 30

31 A dia szemlélteti a kiadások összetételét és összefoglalja a hat fő csoportot és 12 részcsoportot. Egyben részletezi a turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások rendszerét. 4. Dia. Külföldi és belföldi turisták fogyasztása Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával. A szálláshely szolgáltatók egyik piaci célja lehet a szállodai vendégek költésének növelés. A diatáblán is kiemelkedő, hogy a 10. Utazásszervezés 6320) elismertsége ellenére csak 6%-ot képvisel a turisztikai kiadásokban. A többi költési hányad hűen követi az általános turisztikai költéseket. Meg kell említenünk a turizmushoz kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat is, melyek a következők: élelmiszer és ital, dohánytermékek, ruházati termékek, jármű és üzemanyag kereskedelem, kiskereskedelem, pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint egyéb termékek és szolgáltatások. Minden turizmus generálta bevételt ide kell elkönyvelnünk, azonban ez nem egyszerű, ezt a célt szolgálja a Turizmus Szatellit Számlák rendszere is, melyet Magyarországon ben készítettek el. Az elkészítés nehézségeit igazolja az is, hogy az olyan turizmusban elöljáró országok, mint Görögország vagy Írország még csak hozzá sem kezdett az elkészítéséhez, de Olaszország, Portugália vagy Ciprus sem tud még egy befejezett össz7eállítást felmutatni. Dr. Juhász László PhD. 31

32 4.3. Közvélemény és szálloda A közvélemény alkotja a szállodák negyedik jól elhatárolható környezeti halmazát. A szálloda megítélésében fontos szerepet tölt be a közvélemény és ezért fontos környezeti eleme a vezetésnek. A szálloda önmagáról egy képet tükröz a környezete felé. A környezet, a közvélemény az információk és cselekedetek alapján összeveti sugárzott képet a valósággal. A globális disztribúció egyrészt segíti a külső kommunikációt másrészt a nyitott ablakon keresztül a közvélemény megismeri a szállodát. Családi és önálló szállodákban a vezetés és a tulajdonos felelőssége és feladata a külső és belső kommunikáció megszervezése és menedzselése. Szállodaláncok és csoportok esetében a vállalat szervezeti felépítésében a Human Resource igazgatóságok felügyelik a kommunikációt. Családi és önállószállodáknál a tulajdonos és a vezetés feladata a közvéleménnyel történő kapcsolattartás és a pozitív megítélés fenntartása. A közvéleményt, mint környezeti tényezőt a következő elemek alkotják Vendégek, Partnerek, Lakosság, Hatóságok, Média, Szakmai szervezetek Vendégek Közvélemény egyik igen fontos kiemelt elemét alkotják a vendégek. Így a vendég maga is része a szálloda környezetének. A vendégek elégedettsége nagymértékben meghatározza a szállodáról kialakított összképet. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a felmérések szerint a negatív tapasztalatokról többet beszél egy vendég, mint a pozitív benyomásairól. A szállodavezetés számára ezért fontos a piaci célok között a vendégelégedettségre vonatkozóak. A globális vendég egyik jellemzője a fogyasztói tudatosság fejlődése. Minden szolgáltatást, árat és ígéretet számon tart és tudja, mikor mennyi visszatérítést lehet igényelnie. Magyarországon is létezik már a világhálón a vendégoldal, ahol mindenki leírhatja vélt vagy valós a turizmusban és szállodákban szerzett tapasztalatát. A szerző is megtapasztalta annak negatív hatását amikor, egy szervező által elkövetett hiba miatt a szálloda került a vendégpanaszok kereszttűzébe, beleértve azt, hogy a helyi jegyző kért tájékoztatást az esetről. A világháló és percre kész valósidő nem csak előnyt, hanem többletmunkát is okozhatnak Partnerek Két csoportja van a partnereknek, vevői és szállítói. A szálloda partnereinek megítélése sem kevésbé fontos. A szálloda vevőivel, szállítóival, dolgozóival és tulajdonosaival kialakított és fenntartott jó kapcsolat megkönnyíti a szállodavezetés napi, havi és éves munkáját egyaránt. Előfordulhat téves számlázás, késedelmes átutalás a személyes partneri kapcsolatok sokat tudnak segíteni a szálloda üzletvitelén. Ugyanakkor a szándékos félrevezetése a partnereknek csak nagyon rövid idejű előnyt jelenthetnek a szállodának. A Dr. Juhász László PhD. 32

33 verseny főlénnyel való visszaélés előbb utóbb a versenytársak és partnerek összefogását válthatja ki a szálloda ellen Lakosság A közvélemény része közvetlen környezet lakossága. Az ország és a település lakosságának turizmushoz való hozzáállása is nagyban meghatározza a szálloda megítélését, hiszen az ő hozzáállásuk is meghatározó a desztináció megítélésében. Ez különösen igaz egy kisebb település esetében ahol a szálloda a szálloda, hiszen csak egy van. A település részévé válik a szálloda akkor a lokális megítélés kedvező és ez javítja a szálloda minden napos munkáját és egyben piaci-gazdálkodási eszközként is használható. A helyi lakosság és szervezetek megjelennek a szállodában, mint vendégek és ajánlják a szállodát újabb vendégeknek. 5. Dia Szállodavezetés közvélemény környezete. Szerző szerkesztése Hatóságok A közvélemény környezet elemeként is megjelenik. A helyi önkormányzat, a helyi adóhivatal, az regionális Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, vagy a tűzoltóság és rendőrség, mind segíthetik a szálloda zökkenőmentes üzemeltetését vagy kedvezőtlen megítélés estében hátráltathatják azt Média Az írott sajtó, televízió és elektronikus sajtó szintén része a közvéleménynek illetve kiemelten részt vehet annak pozitív vagy negatív formálásában. Nagyon fontos, hogy jó 26 A hatóságok működési engedélyeket ad, bejelentkezés kötelezettség van feléjük és a hatóságok jogosultak a szálloda üzletmenetét ellenőrizni. Dr. Juhász László PhD. 33

34 kapcsolatot alakítsunk ki a szaksajtóval. A hazai szállodaipar meglehetősen jó viszonyban van a sajtóval. Az utóbbi évtizedekben nem jelent meg negatív publikáció a szállodákról Szakmai szövetségek A szakmai kapcsolatok is rendkívüli fontosak lehetnek, hiszen a szálloda szakmai presztízsét is meghatározzák a különböző szövetségek és szervezetek által történő megítélés, valamint az, hogy a dolgozók esetleg milyen tisztséget, szerepet játszanak ezeknek a szervezeteknek az életében. A szakszövetségek hátránya a Budapest centrikusság illetve, hogy a kistérségek turisztikai vállalkozásainak ritkán vannak olyan szakemberei, aki felvállalják azt a plusz munkát, ami kistérségi turisztikai menedzsment alapjait jelenthetnék. Nagyon kevés helyen alakulnak ki a kistérségi vagy mikró térségi szálláshely szolgáltató vagy turisztikai vállalkozások összefogása. A vidéki szálláshely szolgáltatók nem érzik annyira az érdekvédelem szükségességét, mint a jobban tömörült és a szövetségek felső vezetésébe könnyebben bekerülő budapesti szállodák. Közvélemény Meghatározza a szálloda összképét, amely az emberek benyomásán alapszik. A közvélemény kialakításában szerepet játszanak a szállodával üzleti kapcsolatban állók és azok is, akik nincsenek közvetlen partneri kapcsolatban a szállodákkal. Közvéleménnyel való kapcsolattartás feladata, valós összkép kialakítása a szállodáról. A szállodavezetés második időigényes munkafolyamata, amely a munkaidő 30 százalékát köti le átlagosan a kapcsolattartás. A piaci-gazdálkodás és közvélemény kialakítás egyik tevékenysége a vendéggel és a partnerekkel való kapcsolattartás. Idetartozik a vendégpanaszok kezelése is. Szállodaipar publikáció A közvélemény környezetében nem találni olyan precedenst, az elmúlt időszakból, amely egy szálloda vagy a szállodaipar összessége negatív bemutatására irányult. Az általánosan kedvező megítélés egy nagyon hosszú és szoros együttműködés eredménye a sajtó és szállodaipar között. A rendszeres műhelymunkák a szakmai ismeretek bemutatása segítette azt a pozitív benyomást fenntartani. A sajtó és a politika kedvezően viszonyul a turizmushoz. A politika részéről egészen addig, amíg nem kell turizmus megítélését javító döntést hozni, például általános forgalmi adó csökkentése európai szintre, de a többi szolgáltatásénak csökkentése nélkül. Munkaerő alkalmazási kedvezmények, részmunkaidő támogatása, de más ágazatok sem kapják meg azt a kedvezményt, pedig azok is élőmunka igényes szolgáltatást nyújtanak. Dr. Juhász László PhD. 34

35 5. Fejlesztési programok és stratégiák A turizmus és a szállodaipar hazánkban is évtizedek óta elismert szektora a gazdaságnak. Az elismertséget a legtöbb időszakban a támogatások megléte is alátámasztja. Mindig is voltak támogatások erre a területre. Az Idegenforgalmi Adó mindenegyes forintjának kiegészítése újabb kettő, majd később egy forinttal az egyik támogatási fajta. A Széchenyi Terv előzte meg Magyarország Fejlesztési Tervet. Ezt követe időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Majd jön az Új Széchenyi Terv. A támogatás része az Üdülési Csekk, majd a tervezett Rekreációs Kártya. A korábbi időszakokban a nagyszabású állami turisztikai beruházások segítették a fejlődést. Volt időszak amikor, meleg étel és szezonális ártámogatás alkalmaztak. Minden időszaknak megvolt és meg van a támogatási rendszere. A tervezés és előrelátás okán nem csak a vállalkozások, hanem az ország és a gazdasági ágazatok alkotnak terveket és stratégiákat. A hazai turizmus érvényben lévő stratégiája a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ében készítette a Turisztikai Szakállamtitkárság Fejlesztési Programok Kistérségek Turisztikai Koordinációja A turisztikai koordinációt a Turisztikai Desztináció Menedzsment fő jellemzőivel lehet bemutatni. Az önkéntes és spontán alulról történő építkezés az első elvárás lenne. Az irányított szerveződések nem feltétlen maradnak együtt hosszú távon. A turizmusban legközvetlenebb szinten az érintett szereplők a kistérség turisztikai és egyéb turizmushoz kapcsolódó vállalkozók és az önkormányzat összefogásával alapozható meg a rendszer. A résztvevők érdekei és képviselete alapján növelhető az együttműködés szintjei. Önálló cselekvőképesség lehetőségét kell a szervezetek számára biztosítani. Kizárólag megfelelő szakértelemmel rendelkező turisztikai vagy térségi menedzsment esetén válik működőképessé a rendszer. A mikro térség vállalkozói összefognak és közösséget alkotnak saját céljaik megvalósítása érdekében, ez a jövő. Minden településnek van önkormányzata. Ennek a szervezetnek a feladata a település irányítása, beleértve a turisztikai orientációt. Azon a településen, ahol a turizmus nincs jelen ott nincs értelme turisztikai menedzsmentnek az önkormányzaton belül sem. Ilyen település, ahol nincs szálláshely szolgáltatás és nem jellemző az átutazó turizmus sem. Ezeken a teleüléseken általában nincsenek vonzerők. Azokon a településeken, ahol a turizmus jelenléte érzékelhető falusi turizmus vagy kemping van, ott az önkormányzat létrehoz legalább egy turisztikai főmunkatársi beosztást. A turisztikailag jelentős vonzerővel, fürdővel és szálláshelyekkel rendelkező településeken már turisztikai bizottság és Tourinform irodát is kialakít az önkormányzat. A balatoni térségben a településeknek évtizedek óta vannak fürdő vagy turisztikai egyesületei. Van, ahol már évszázad óta vannak egyesülések, legyen az fürdőegylet vagy egyéb más megnevezésű szervezet. A turisztikai egyesülések a turizmus érdekeit képviselik a településfejlesztési és önkormányzati politikájában. Dr. Juhász László PhD. 35

36 A turizmusban tevékenykedő vállalkozások összefognak a település érdekében, hogy azt elismertté tegyék. Az összefogás kiterjedhet piaci-gazdálkodási területekre, például a marketing területére vagy akár a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való törekvéseknek. A piacon megjelenő turisztikai termék tulajdonképpen nem más, mint élmények ígérete. Lokális, regionális, országos vagy nemzetközi vonzerő nélkül nem lehet turisztikai célállomást kialakítani. A meglévő vonzerőt és az elszigetelten jelenlevő szolgáltatásokat fürdő, szálloda, múzeum egységes termékként való megjelenítése a desztinációvá alakítás, melynek a következő lépése a márkásítás, márkaként való megjelenítése a kistérségnek. Huszonöt éve megszakadt gyógyhelyek valamint az üdülőkörzetek illetve üdülőhelyek létrehozása. Ezen a vonalon alakult ki például Hévíz, Siófok vagy Hajdúszoboszló ezek ma már településszintű turisztikai terméket jelentenek. Rendelkezik egy sokszínű, ám egységes termékkínálati rendszerrel. A meglévő vonzerők termékké fejlesztése jelenti az legnehezebb feladatot. A termékek egységes rendszerbe foglalása jelenti a desztináció létrehozását. A turisztikai piacra jutás eszköze korábban a kiadványok brosúrák voltak, melyeket például a határokon a beérkező autós külföldi turistáknak a diákok osztogatták. A disztribúció eszköze ma már a település, térség, gyógyhely vagy üdülőkörzet saját turisztikai jellegű honlapja illetve az közös web oldalak. Az értékesítés erőteljesen eltolódik az online értékesítés irányába és ennek egyik alapeleme a hálózati disztribúció. A jól működtetett desztináció menedzsment a település adottságától függően lehet turisztikai, ipari, mezőgazdasági orientáltságú Fejlesztési Stratégiák A szerző felvezet négy fejlesztési stratégiát a létrehozásuk időrendi sorrendjében Nemzeti Fejlesztési Stratégia 2005, Új Magyarország Fejlesztési terv 2006, Európa 2020 stratégia 2010, Új Széchenyi Terv 2010, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv előtt volt a Magyarország Fejlesztési terv, azt megelőzően a Széchenyi Terv. A cél a stratégiák céljainak és részcéljainak megismertetése, hogy a gyakran előforduló turisztikai címszavakat az olvasók megismerjék. Minden további következtetés levonása és értékelés az olvasó feladata Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A hazai turizmus összefüggő fejlesztési stratégiája, 2005-ben készült el időszakra Dr. Juhász László PhD. 36

37 A Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégiának 5 átfogó fő célja, 13 sarkalatos célja, 33 specifikus célja van, 5 horizontális cél is tartozik a megvalósításához. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia átfogó céljai, 1. Emberközpontú és hosszú távú fejlődés, 2. Turistafogadás feltételeinek javítása, 3. Attrakciófejlesztés, 4. Emberi erőforrás fejlesztés, 5. Hatékony működési rendszer kialakítása. 6. Dia Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Szerző szerkesztése Turizmus Zrt honlap adatainak felhasználásával. NTS az átfogó céljaihoz tartozó 13 sarkalatos cél. 1. Emberközpontú és hosszú távú fejlődés Hazai turizmus versenyképességnek javítása Turizmus életminőségre gyakorolt hatásának növelése 2. Turistafogadás feltételeinek javítása Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása Turisták komfort érzetének javítása 3. Attrakciófejlesztés Termékfejlesztés Desztinációfejlesztés Dr. Juhász László PhD. 37

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szállodák e 1 4.15. Szállodák gazdálkodási e Környezet 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és Külső Gazdasági 2. Turizmus belső e Szálloda és Turizmus 3. Gazdálkodó

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Inspiráció 7.

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management Master of Arts International Hotel management Strategy Management Stratégiai tervezés Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 150 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI

Részletesebben

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai

2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai 6.22. Specializáció költségei Specialization Cost 1. Specializálódott tevékenységek Szolgáltatás kapacitások 2. Specializáció személyi költségei Élımunka igény 3. Közvetlen anyagi költségei Anyagi költségek

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

23. Specializáció költségei Specialization Cost. 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing

23. Specializáció költségei Specialization Cost. 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing 23. Specializáció költségei Specialization Cost 1.Specializálódott tevékenységek Specialization capacity 2. Specializáció személyi költségei Specialization staffing 3. Közvetlen anyagi költségei Material

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Záróvizsga A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management Marketing and Revenue Management Functional Strategy Startegy Misszió jövőkép stratégiai stratégia az elérés útja Stratégia

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

2013.10.16. 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények

2013.10.16. 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda. 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek. 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 7. Szállodavezetés tárgya Szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere Tevékenységek 1 2. Szálláshelyek csoportosítása Létesítmények 3. Szállodák Szálloda 4. Szállodák szakmai csoportjai Szakmai csoportok

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 1 6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? Why F&B. 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B

12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? Why F&B. 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? Why F&B 2. Szállodai vendéglátás Hotel F&B 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve F&B Turnover 4. Szállodai vendéglátás

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban Szállodavezetés és gazdálkodás I - II 1 I II III Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban IV Erőforrások a turizmusban V Eredménygazdálkodás

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Teacher only opens the door!

Teacher only opens the door! Amit kérnek (What they ask ) Teacher only opens the door! 1 Amit mondanak.. What they say. Kommunikáció (Communications) Vendégközpontúság (guest orientation) Csapatmunka (team work) Interperszonális készségek

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A (12/2013. (III. 28.) NGM

A (12/2013. (III. 28.) NGM A vizsgafeladat ismertetése: központilag összeállított kérdéssora az alábbi témaköröket foglalja magában: A turisztikai vállalkozás gazdálkodására vonatkozó szabályok. Az utazásszervezés, -közvetítés jogszabályi

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás 1 1. Általános tevékenységek Support departments 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 3. Igazgatási részleg gazdálkodása Administration 4.

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before

Revenue Management diagram HU and International. Best day to book 90 days before Revenue Management diagram HU and International E C K P Z N No A M 2014 oct 34 026 27 406 44 650 45 882 0 32 810 0 36 604 44 705 2014 nov 18 322 20 508 33 257 30 485 0 39 728 0 24 342 27 800 2014 dec 18

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben