The European Union. A belső. ő piac joga

Átírás

1 The European Union A belső ő piac joga 1

2 A belső piac joga The European Union Az ún. négy alapszabadság az áruk, a személyek, a szolgáltatások, a tőke és fizetések szabad mozgása + letelepedés (vállalkozás) szabadsága 2

3 Gazdasági integrációs formák szabadkereskedelmi övezet vámunió közös piac belső (egységes) piac gazdasági és monetáris unió 3

4 A közös piac létrehozása Előzmény: - ESZAK-Szerződés (1951.) szén, acél, ócskavas, koksz: belső vámok eltörlése Az EGK-t létrehozó Római Szerződés (1957.) 2. cikk: A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozásával, valamint a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos közelítésével a Közösség egész területén előmozdítsa: - a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, - a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, - a nagyobb stabilitást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, - valamint a tagállamai közötti kapcsolatok szorosabbá tételét. 4

5 A közös piac elemei: Áruk szabad mozgása Munkaerő szabad mozgása Szolgáltatások szabad mozgása Tőke szabad mozgása korlátozottan Letelepedési szabadság Átmeneti idő (3x4 év)! (Egyéb politikák: közös versenypolitika, kereskedelmi, mezőgazdasági politika, közös közlekedéspolitika) 5

6 Belső (egységes) piac Fehér Könyv a belső piacról (Jacques Delors, Lord Cockfield) Egységes Európai Okmány határidő: dec. 31. A belső piac fogalma: Olyan belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Eredmények 1993-ra 6

7 A belső piac szabályozási módszerei Negatív integráció Pozitív integráció 7

8 I. Negatív integráció (EUMSz.) - vámok: A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell. - mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. ; A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. de: a Szerződésben megengedett korlátozások ( kivételek ): EUMSZ. 36. cikk és egyéb, a Bíróság által meghatározott kivételek - adódiszkrimináció: A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. 8

9 - munkavállalók: Az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. de: megengedett korlátozások - szolgáltatások: Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy. de: megengedett korlátozások 9

10 - tőke: E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. ; E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. de: megengedett korlátozások - letelepedési jog: Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. de: megengedett korlátozások! 10

11 Az EGK-Szerződés (1957.) átmeneti időre (3x4 év) vonatkozó rendelkezésének jelentősége 11

12 Az Európai Bíróság jogértelmezési módszere - Tilalmak kiterjesztő értelmezés - Megengedett korlátozások (kivételek) megszorító értelmezés -nem lehet gazdasági természetű! -Feltételek (Gebhard-teszt): - nem lehet megkülönböztető - közérdeken kell alapulnia - szükségesség - arányosság 12

13 II. Pozitív integráció Eszközei: -jogegységesítés -jogharmonizáció -a kölcsönös elismerés elve 13

14 Az alapszabadságok területi hatálya - Áruk, személyek, szolgáltatások, letelepedés Unión belül - Tőke és fizetések Unión kívül is!!! Az alapszabadságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának feltétele: határon átnyúló jelleg! 14

15 Az áruk szabad mozgása 15

16 Az áruk szabad mozgásának területei 1. Vámunió 2. Az adódiszkrimináció tilalma 3. A mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések tilalma 16

17 Az áru fogalma ( olasz műkincs ügy, 1968.) Áru minden olyan termék: - amelynek pénzben kifejezett értéke van, - és kereskedelmi ügylet tárgya lehet. Példák: ipari és mezőgazdasági termékek, műkincs, elektromos áram (energiahordozók), hivatalos forgalomban nem lévő pénz Bizottság kontra Belgium ügy: a hulladék áru vagy szolgáltatás? 17

18 1.. A vámuniv munió fogalma A vámok eredeti funkciója és szerepe Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) A vámunió magában foglalja : tagállamok között: a behozatali és kiviteli vámok tilalma, a vámmal egyenlő hatású díjak tilalma, egységes vámtarifa bevezetése a harmadik országokkal szemben. 18

19 Vámunió hatálya: A teljes árukereskedelemre kiterjed tagállamokból származó árukra 3. országból származó szabadon forgalmazható árukra, feltételek: - az importőr tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, - a kirótt vámot, díjat befizették, - és az semmilyen formában nem térítették vissza. 19

20 A vámunió megvalósulása Célkitűzés: EGK-Szerződés (1957. márc. 25., hatály: ) Határidő: 3 x 4 éves periódusokban = 12 év alatt ( ig) Átmeneti időszak (12 év) alatt irányadó elvek: fokozatosság: fokozatos csökkentés súlyosbítási tilalom: nem vezethető be új vám, a meglévők pedig nem emelhetők meg ( hez képest) Megvalósult: július 1. 20

21 A vámmal azonos hatású díjak Vám: egyoldalúan, a terméket a határátlépés tényére tekintettel sújtó pénzbeli kötelezettség; alapja vagy a termék egy jellemzője (súly, űrtartalom stb.) vagy a termék értéke. Vámmal azonos hatású díj: 1. egyoldalúan; 2. a termékre a határátlépés tényére tekintettel kivetett pénzbeli kötelezettség; 3. ami nem minősül vámnak; 4. akármi is legyen a célja; 5. függetlenül a díj nagyságától; 6. függetlenül az elnevezésétől; 7. akkor is, ha nem az állam érdekében szedik be; 8. akkor is ha nem diszkriminatív és nem védelmi jellegű. tilalma: abszolút statisztikai illeték ügy (1969.) tilalma: nem abszolút 21

22 Kivételek a tilalom alól 1. A tagállami bevételek rendszerének részét képező közterhek. 2. A Bíróság szerint megengedett a vámmal azonos hatású díj kiszabása amennyiben: - nem haladja meg annak a vizsgálatnak (szolgáltatásnak) a tényleges költségeit, amellyel kapcsolatban kiszabták, - a vizsgálat a belső piac egész területén kötelező, és valamennyi érintett áru tekintetében egységes, - a vizsgálatokat az uniós jog írja elő az Unió érdekének védelmében. 22

23 Kizárólagos uniós hatáskör! Közös külső vámtarifa Döntés: TANÁCS Vámtarifatételek módosítása, felfüggesztése Vámeljárás meghatározása: Közös Vámkódex Ellenőrzés: BIZOTTSÁG Vámszabályok betartatása, felügyelete Az EU fontos bevételi forrása Másodlagos jogforrások: Közös vámtarifa (kombinált nómenklatúra) Közösségi Vámkódex (Modernizált Vámkódex, 450/2008/EK rendelet) 23

24 3. Az adódiszkrimináció tilalma (EUMSz cikk) Az adó kivetése nem tilos csak a megkülönböztető adó! A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. Közvetlen adódiszkrimináció tilalma A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. Közvetett adódiszkrimináció tilalma 24

25 Példák: Közvetlen adódiszkrimináció: Hansen-ügy: Németország a német (kistermelők és kollektív gazdaságok által termelt) gyümölcspálinkára vonatkozó adókedvezményt nem terjesztette ki a többi tagállamból származó gyümölcspálinkára. Bizottság v. Írország (55/79) Különbség volt a belföldi és külföldi termékek után fizetendő adó megfizetésének határidejét illetően. Nádasdi és Németh ügy (2006.) Közvetett adódiszkrimináció: Humblot-ügy (1985.) 25

26 Nem csak az eltérő mértékű adó alkalmazása tilos, hanem az eltérő eljárási szabályok is! Pl. Bizottság kontra Írország ügy Az uniós joggal ellentétesen beszedett adót vissza kell térítenie a tagállamnak! Pl.: Nádasdi és Németh ügy!! 26

27 Kivételek az adódiszkrimináció tilalma alól Közvetlen abszolút tilalom! Közvetett igazolható (Bíróság!) feltételek: az Unió számára elfogadható; objektív kritériumokon alapuló tagállami közérdek érvényesítését szolgálja Chemical Farmaceutici ügy (1981.): Olaszország nagyobb mértékben adóztatta a szintetikus etilalkoholt, mint a fermentálással előállítottat igazolás: a borfeleslegtől való megszabadulás Bizottság kontra Franciaország ügy (1980.): Franciaország nagyobb mértékben adóztatta a likőröket, mint az édesborokat igazolás: regionális fejlesztési célok (az édesborokat a fejletlenebb dél-francia vidékeken termelik) 27

28 3. A mennyiségi korlátoz tozások és s azzal azonos hatású intézked zkedések tilalma Elemei: A tagállamok között a behozatalra és a kivitelre vonatkozó: mennyiségi korlátozások tilalma a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma. 28

29 I. A mennyiségi korlátozás fogalma Geddo-ügy (1974.): olyan tagállami intézkedések, amelyek teljesen vagy részlegesen korlátozzák az áruk behozatalát, kivitelét vagy tranzitját. Pl.: - behozatali/kiviteli tilalom, - kvóták, - kontingensek 29

30 II. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések fogalma 70/50/EGK bizottsági irányelv (hatályon kívül) azon tagállami intézkedések, amelyek megkülönböztetik a hazai és másik tagállamból származó (külföldi) árut, és megakadályozzák, illetve nehezebbé vagy költségesebbé teszik ez utóbbiak tagállamok közti mozgását. példák 30

31 Dassonville-ügy (1974.), Dassonville-formula: Az ügy tényállása Minden olyan tagállamok által alkotott, kereskedelemre vonatkozó szabály, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza a Közösségen (jelenleg: Unión) belüli kereskedelmet. Az ítélet jelentősége: - rendkívül széles értelmezés - nem kell megkülönböztető jelleg (hazai más tagállambeli termék) 31

32 Példák a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésekre Általános példák: Importengedély (engedélyeztetési eljárás) (Eredet)igazolási kötelezettség Vizsgálatok, ellenőrzések Hitel- és fizetési feltételek Kötelező képviseleti, tárolási előírások Hazai termékek vásárlására felhívás Hivatalos nyelv használatának kötelezettsége A termékekre vonatkozó technikai előírások (pl. csomagolás) 32

33 Konkrét példák: Vásároljon ír terméket ( Buy Irish ) ügy (Bizottság kontra Írország,1982.) a nem kötelező erejű tagállami intézkedés (kampány) is Spanyol földieper ügy (Bizottság kontra Franciaország, 1997.) a tagállam mulasztása is Tiroli autópálya ügy (Bizottság kontra Ausztria, 2005.) 33

34 Cassis de Dijon ügy (1979.) Az ügy tényállása A kölcsönös elismerés és egyenértékűség elve: ha egy terméket jogszerűen állítottak elő és jogszerűen hoztak forgalomba az egyik tagállamban, az az összes többi tagállam területén szabadon forgalmazható (a többi tagállam nem tilthatja meg, nem korlátozhatja a területén való forgalomba hozatalt). az elv jelentősége: a tagállami jogszabályok puszta eltérése mennyiség korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősülhe az elv megjelenése más területeken is Csak uniós jogi előírás (jogharmonizáció) hiányában alkalmazható!!! 34

35 Kivételek a mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések alól 1. A Szerződésben foglalt (= megengedett korlátozások) 2. A Bíróság által kialakított: közérdeken alapuló kényszerítő követelmények (Cassis de Dijon ügy, 1979.) általános értékesítési módokra vonatkozó feltételek (Keck és Mithouard ügy, 1994.) 35

36 I. Az EUMSz. 36. cikke alapján megengedett korlátozások 1. Közerkölcs - Henn &Darby ügy (34/79.) pornográf áruk tiltott importja miatti büntetőeljárás. EB megállapította, hogy jogszerű a korlátozás mert nincs megkülönböztetés a hazai és külföldi áruk között. - Conegate-ügy (121/85.) felfújható gumibabákra tilos importkorlátozást bevezetni, mert a brit jog belföldön nem tiltja hasonló termékek előállítását. 36

37 2. Közrend: akkor ha más kivétel nem áll meg, tényleges és komoly veszély fenyegeti a közrendet, a társadalom alapvető érdekét érinti. Boscher-ügy (C-239/90.) 3. Közbiztonság: Campus Oil ügy (72/83.) Az ír jog az olajfelhasználókat arra kötelezte, hogy szükségletük 35%-át rögzített áron ír állami tulajdonban lévő finomítótól szerezzék be az ellátásbiztonság érdekében az EB elfogadta az érvet. Közbiztonság: belső és külső biztonsága egy tagállamnak. 37

38 4. az emberek, állatok életének, egészségének védelme, a növények védelme ( elővigyázatosság-elve, Sandoz-ügy (174/82.) a vitaminozott müzli német importját tiltotta meg a holland hatóság arra hivatkozással, hogy a vitaminok károsak lehetnek az egészségre - EB előírható, ha a hazai termékekre is érvényesül + bizonyítási teher nem fordítható meg. + német sörtisztasági törvény 5. a művészeti, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek megóvása általában exportkorlátozást jelent 6. az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme 38

39 A megengedett korlátozás feltétele: A korlátozás nem lehet önkényesen hátrányos megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszköze. + szükségesség + arányosság II.) A Szerződésben foglalt egyéb megengedett korlátozások, pl.: - környezet- és munkakörnyezet védelme (az egységes uniós jogtól való eltérés igazolása, EUMSZ cikk) - fegyverek, lőszerek, hadianyagok (EUMSZ cikk) 39

40 2. Kivételek a Bíróság ítéletei alapján a) Közérdeken alapuló kényszerítő követelmények a Cassis de Dijon ítéletben meghatározottak: adóellenőrzés hatékonysága, közegészség védelme, a kereskedelmi ügyletek tisztasága, a fogyasztók védelme egyéb ítéletekben meghatározottak: példák: környezetvédelem, közlekedés biztonsága, állatok jóléte, kiskorúak védelme, szellemi tulajdonjog védelme, a sajtó sokszínűsége. Feltételei: - megkülönböztetés-mentesség - szükségesség és arányosság 40

41 b) Általános értékesítési módokra vonatkozó feltételek Keck és Mithouard ügy, 1993 Az értékesítés ideje (kötelező nyitva-, ill. zárvatartási idő meghatározása) Pl. az a holland jogszabály, ami bizonyos üzletek kötelező zárvatartási idejét írta elő; vagy az angol jogszabály, ami kevés kivételtől eltekintve vasárnap kötelező zárvatartást írt elő Az értékesítés helye (kötelező értékesítési hely meghatározása) Pl. az a görög jogszabály, amely alapján tartósított anyatej csak gyógyszertárban értékesíthető 41

42 Az értékesítési jog korlátozása Pl. az az olasz jogszabály, amely dohányáruk értékesítését kizárólag külön engedéllyel rendelkező eladóknak teszi lehetővé (+ magyar trafik törvény) Az ármeghatározás szabadságának korlátozása Pl. az a francia szabály, ami tiltja az áruk veszteséggel történő viszonteladását (Keck és Mithouard ügy) Reklámozás, hirdetés Pl. az a német tartományi, gyógyszerészekre vonatkozó szakmai szabály, amely tiltja a gyógyszerészek által árusított gyógyhatású készítmények gyógyszertáron kívüli hirdetését 42

43 A Keck-formula lényege Az árukra vonatkozó tagállami jogszabályok 2 csoportra oszthatók: I.) amelyek magára az árura vonatkoznak (összetétel, csomagolás, címkézés, súly, elnevezés, forma, kiszerelés stb.) továbbra is a Dassonville-formula és a kölcsönös elismerés és egyenértékűség elve (Cassis de Dijon) alkalmazandó II.) amelyek az áru valamely értékesítési módjára vonatkoznak. ezek nem esnek a Szerződés 34. és 35. cikkének hatálya alá, mert nem alkalmasak a tagállamok közötti kereskedelem akadályozására. Feltétel: - megkülönböztetés-mentesség (az összes érintett piaci szereplőre alkalmazandó) - az érintett piaci szereplőket mind jogilag, mind ténylegesen ugyanúgy 43 érinti

44 A Keck-formulára vonatkozó kritika lényege A Bíróság új megközelítése a Keck-formula pontosítása: az általános értékesítési feltételek szabályozására vonatkozó tagállami intézkedések vizsgálatakor figyelemmel kell lenni a piacra jutás tényezőjére. Pl.: - Gourmet-ügy (2001.) - Ker-Optika ügy (2010.) 44

45 A személyek szabad mozgása 45

46 Bevezető gondolatok: a szabad mozgás alanyi körének bővülése Természetes személyek: EGK-Szerződés (1957): munkavállalók, önálló vállalkozók Egységes Európai Okmány (1986) Később: diákok, gazdaságilag inaktív személyek is (pl. nyugdíjasok, turisták) Maastrichti Szerződés uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga Jelenleg: uniós polgárok és családtagjaik Jogforrások: Szerződés (EUMSZ.) és a 2004/38/EK irányelv Társaságok: letelepedés szabadsága (EGK-Szerződés) 46

47 Az uniós polgárság - Bevezetése: Maastrichti Szerződés - Az uniós polgár fogalma - Az uniós polgárság és a tagállami állampolgárság viszonya Rottmann-ügy (C-135/08. sz., 2010.) - Tartalma: CSAK jogok

48 Uniós polgárságból fakadó jogok Szabad mozgás és letelepedés az Unión belül A letelepedés helye szerint aktív és passzív választójog a helyhatósági és európai parlamenti választásokon Petíció benyújtásának a joga az Európai Parlamenthez Az európai ombudsmanhoz való fordulás joga

49 Olyan harmadik országokban, ahol az állampolgárság szerinti tagállam nincs képviselve, diplomáciai és konzuli védelemhez való jog bármely más tagállam hatóságától ápr. 1-től: polgári kezdeményezés bevezetése a polgári kezdeményezés célja és feltételei az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről Az uniós intézményekhez való fordulás joga 49

50 Petíciós jog Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az Unió tevékenységi területére tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben. (EUMSZ cikk)

51 uniós polgárságból fakadó jog a petíció lehet: - panasz - kérelem The European Union vonatkozhat: közérdekű vagy magánérdekű kérdésekre a petíció benyújtásának formája és nyelve az EP Petíciós Bizottsága

52

53

54 1. Munkavállalók szabad mozgása és jogaik 2. Az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga 54

55 1. A munkavállalók szabad mozgása Kezdetben klasszikus gazdasági szabadságjog A termelési tényezők hatékony elosztásának elmélete Később előtérbe került ennek alapjogi természete Az uniós munkavállaló már nem csak termelési tényező, hanem a fogadó tagállam társadalmába integrálódó polgár Feszültségek a politikai és gazdasági szempontok között. 55

56 Az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. EUMSZ. 45. cikk (1) A munkavállaló fogalma (Lawrie-Blum ügy, 66/85. sz.,): UNIÓS JOGI FOGALOM! más számára és irányítása alatt, díjazás ellenében (pl. Steymann-ügy), valódi, hatékony gazdasági tevékenységet végez (mi nem ilyen?, Bettray-ügy) akár részmunkaidőben is: pl. Levin-ügy, Kempf-ügy; akár gyakornokként is = ténylegesen foglalkoztatottak 56

57 + munkaképtelen személyek + kényszerű munkanélküliek + álláskeresők (Antonissen-ügy) Belga állampolgár kiutasítása az Egyesült Királyságból Nem lehet megszorítóan értelmezni, de a tagállamok időbeli korlátnak vethetik alá az álláskeresés céljából való tartózkodást, kivéve ha az álláskereső bizonyítja, hogy valódi esélye van az alkalmazásra. A KITERJESZTŐ értelmezés oka 57

58 Munkavállaláshoz való jog tartalma [EUMSZ. 45. cikk (2) és (3) bek.] 1. Állampolgárság alapján való megkülönböztetés tilalma a foglalkoztatás, a javadalmazás és más munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében (szociális juttatások, szabadság, adózás, szakszervezeti jogok, munkakeresés, nyugdíj stb. terén ) 2. a ténylegesen fennálló állásajánlatokra jelentkezés, 3. ebből a célból a tagállamok területére szabadon belépés, 4. munkavállalás céljából tagállam területén tartózkodás, 5. a foglalkoztatás megszűnése után a fogadó tagállam területén maradás (a Bizottság által meghatározott feltételek szerint). 58

59 Az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma Közvetlen megkülönböztetés mindig tiltott (Bosman-ügy) közvetett megkülönböztetés igazolható - Groener-ügy (1989.)(a betölthető állás természete miatt megkívánt nyelvtudás) - Ugliola-ügy, 15/69, német katonai szolgálat beszámítása a munkaviszonyba - Scholz-ügy, 419/92 olasz állami alkalmazási előny előírása diszkriminációnak minősül 59

60 492/2011/EU rendelet a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról Foglalkoztathatóság elve Egyes tagállami jogszabályok alkalmazásának tilalma Álláskeresési támogatás a munkaügyi hivataloktól Egyenlő bánásmód a foglalkoztatás során: munkafeltételek, javadalmazás munkaviszony megszűnése, újbóli elhelyezkedés a szociális és adókedvezmények lakhatási kérdések szakiskolai képzés, átképzés szakszervezeti tagság A családtagokat megillető jogosítványok 60

61 61

62 A 2004/38/EK irányelv uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról Az irányelv hatálya: A tartózkodáshoz való jog gyakorlására vonatkozó feltételek A huzamos tartózkodáshoz való jog A jogok korlátai közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból 62

63 Alanyai az uniós polgár [saját jogukon] az uniós polgár családtagjai [saját jogon vagy származékos jogon]: házastárs regisztrált élettárs (feltétel) 21 év alatti vagy eltartott egyenesági leszármazott eltartott egyenesági felmenő Fogadó tagállam 63

64 Különbség a részletszabályozásban: saját jogon (a családtag maga is uniós polgár) származékos jogon (a családtag harmadik állam állampolgára) A kedvezményezettek köre és jogosultságuk Uniós polgárok és családtagjaik A tágabb értelemben vett családtagok jogai 64

65 A jog csak akkor illeti meg az alanyokat, ha olyan tagállamba költöznek vagy olyan tagállamban tartózkodnak, amelynek nem állampolgárai! 65

66 A szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog tartalma (2004/38/EK irányelv) Kiutazás joga Belépés joga egy másik tagállamba Tartózkodás joga 66

67 I. Kiutazás joga - Feltétel: érvényes személyazonosító igazolvány/útlevél - Semmilyen más formalitás (pl. kiutazási vízum) nem követelhető meg. 67

68 II. Belépés egy másik tagállamba Feltétel (uniós polgár esetén): érvényes személyi igazolvány vagy útlevél a Schengeni egyezmények (1985., 1990., 1995.): - az aláíró államok A Schengeni egyezmények célja: belső határellenőrzés megszüntetése; külső határellenőrzés megerősítése; közös vízum, menekültügyi, határellenőrzési szabályok; Schengeni Információs Rendszer (SIS I., SIS II) létrehozása Az Amszterdami Szerződés (1997.) jelentősége: a Schengeni egyezmények beemelése az uniós jogba!! 68

69 - a Schengeni övezethez tartozó jelenlegi tagállamok: 22 Nem tagja (5 uniós állam): Írország, Egyesült Királyság, Ciprus, Bulgária, Románia, Horvátország Dánia speciális helyzete Magyarország: dec A Schengeni övezethez tartozó nem uniós államok: Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein Azoktól a családtagoktól, akik nem valamelyik uniós tagállam állampolgárai: kérhető beutazási vízum. 69

70 III. A tartózkodás joga I.) 3 hónapig: Szükséges: érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél birtoklása Semmilyen más formalitás!!! 70

71 II.) 3 hónapot meghaladó tartózkodás: - Munkavállaló - Önálló (egyéni) vállalkozó Magát önerőből eltartó személy Diák Munkaszerződés Vállalkozói igazolvány Elegendő anyagi forrás meghatározása Teljes körű egészségbiztosítás Elegendő anyagi forrás Teljes körű egészségbiztosítás beiratkozás a fogadó tagállam valamelyik oktatási intézményébe 71

72 3 hónapot meghaladó tartózkodás esetén irányadó adminisztrációs feltétel: az illetékes hatóságoknál való bejelentkezés (Mo.: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Regionális Igazgatóságok) azon családtagok, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai tartózkodási kártya kiállítása 72

73 A munkavállaló és egyéni vállalkozó megőrzi tartózkodási jogát, ha: Betegség vagy baleset miatt ideiglenesen munkaképtelenné vált. Ha kényszerű, regisztrált munkanélkülivé vált, legalább egy éves alkalmazás után. Ha kényszerű, regisztrált munkanélkülivé vált egy évnél rövidebb határozott idejű munkaszerződés esetén vagy az első 12 hónapban. Legalább 6 hónapig megmarad. Ha szakképzésben vesz részt. 73

74 III.) A huzamos tartózkodás joga - tartalma: nem vonatkoznak rá az általános feltételek + szociális ellátások - feltétele: 5 év folyamatos és jogszerű tartózkodás 74

75 A tartózkodás folyamatosságát nem érinti: - az évi hat hónapot meg nem haladó ideiglenes távollét, - sem a kötelező katonai szolgálat miatti hosszabb távollét, - sem a legfeljebb 12 egymást követő hónapig tartó egyszeri távollét, amelyre olyan fontos okokból kerül sor, mint - terhesség és szülés, - súlyos betegség, - tanulmányok folytatása vagy szakképzés vagy - másik tagállamba vagy harmadik országba történő kiküldetés. 75

76 - A jog elvesztésének lehetősége - Adminisztratív követelmények: uniós polgárok azon családtagok, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai huzamos tartózkodási kártya kiállítása 76

77 A személyek szabad mozgásának korlátai (=megengedett korlátozások) (KIVÉTELEK a személyek szabad mozgása alól) 1. Közrend 2. Közbiztonság A korlátozás feltételei (2004/38/EK irányelv): a) az adott személy személyes magatartásán kell alapulnia, - Van Duyn ügy (1974.) - de később: Adoui és Cornuaille ügy (1982.) - Rutili-ügy (1975.) 77

78 b) közvetlen, valódi és kellően súlyos veszély fennállása a társadalom valamelyik alapvető érdekére nézve. az automatikus kiutasítás tilalma eseti vizsgálat általános (bűn)megelőzési megfontolás nem lehet az alapja Pl. korábbi büntetőítélet önmagában automatikusan nem alapozza meg. c) arányosság elve. 78

79 3. Közegészségügy - Kizárólag az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott járványos betegségek esetén. - Csak a fogadó tagállamba érkezéstől számított 3 hónapon belül fellépő betegségek esetén. 79

80 4. Közszolgálatban történő foglalkoztatás (csak munkavállalókra!) A közszolgálat fogalma: közszolgálati alkalmazások körébe a közhatalom gyakorlásában, illetve olyan funkciókban való közvetlen vagy közvetett részvétellel járó állások tartoznak, amelyek: - tárgya az állam vagy más közhatalmi szervezet általános érdekeinek védelme, - és amelyek ebből következően címzettjeik részéről az állammal szemben fennálló különleges szolidaritási viszony létét, - valamint az állampolgársági kötelék alapját képező jogok és kötelességek kölcsönösségét tételezik fel. (Lawrie-Blum ügy) 80

81 - uniós jogi fogalom - funkcionális megközelítés - példák: fegyveres erők tagja, rendőr, bíró, ügyész (ügyvéd nem!), önkormányzati építész, jogszabályelőkészítő 81

82 5.Csatlakozási szerződés alapján (csak munkavállalókra!) éves szabály (max. 7 év) május 1-jén lejárt a 2004-ben csatlakozott új tagállamok esetében a román és bolgár munkavállalókkal szemben dec. 31-áig tarthatók fenn korlátozások 82

83 A Szerződés és a 2004/38/EK irányelv személyi hatályának Bíróság általi értelmezése Az uniós polgár családtagjainak kiterjesztő értelmezése Zhu és Chen ügy (C-200/02. sz., 2004.) - az eljárás fajtája - az ügy tényállása - felmerült kérdések - a Bíróság válasza és érvelése

84 Az uniós polgár fogalmának megszorító értelmezése Magyarország kontra Szlovák Köztársaság ügy ( Sólyom ügy, C-364/10. sz.) - az eljárás fajtája - az ügy tényállása - felmerült kérdések - az ügy politikai jellege és jelentősége 84

85 A letelepedés (vállakozás), a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai 85

86 A szabadságok gazdaságpolitikai funkciója: a belső piac megteremtése és hatékony működtetése. A piac az a reális vagy virtuális hely, ahol a gazdasági kereslet és kínálat találkozhat. Ehhez szükség van a termékek mellett gazdasági szereplőkre (vállalkozókra, gazdasági társaságokra) is. A három szabadság sok tekintetben összefügg egymással. 86

87 Példa a funkcionális hasonlóságra Cél: egy magyar magánszemély Bécsben szeretne idegenvezetői szolgáltatást nyújtani magyar turistáknak. Eszközök: Létrehoz egy magyar honosságú gt.-t magyar székhellyel, ez hirdeti a szolgáltatást Magyarországon és esetről esetre utaztatja ki az idegenvezetőt Bécsbe. Ausztriában alapít gt.-t az osztrák jog szerint és székhellyel, és ez nyújtja a szolgáltatást. Többségi részesedést vásárol egy már létező osztrák gt.- ben és ezen keresztül szolgáltat. Kisebbségi részesedést vásárol, maga nem végzi a tevékenységet, csak az osztalékból részesedik. 87

88 Kiköltözik Bécsbe és osztrák lakos természetes személyként végzi az idegenvezetést. A magyar jog és székhely szerinti céget alapít, amely fióktelepet hoz létre Bécsben, és ezen keresztül. A magyar cég áthelyezi a tényleges székhelyét (közp.ügyint.helyét) Pozsonyba és onnan ingázva nyútja a szolgáltatásait Bécsben. Idegenvezetői állást vállal egy tőle független osztrák cégnél. 88

89 A szabályozás szintjei Elsődleges jog, EUMSz. Másodlagos jog: rendeletek és irányelvek formájában. Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata Alapszabály: tilos az adott szabadság gyakorlásának tagállamok általi indokolatlan korlátozása az adott tagállam határán átnyúló szituációban. 89

90 Tagállamok közötti szituáció A szabadságok a kizárólag egyetlen tagállamon belüli tényállásokra nem vonatkoznak! Ha a tényállásnak sem közvetlenül, sem közvetve nincs valós kapcsolatuk egyetlen más tagállammal sem. A tagállamoknak gondosan kell mérlegelni a jogalkotás során, hogy a releváns tényállás valóban saját kizárólagos nemzeti tényállás-e. Pl. termőföldek tulajdonjog 90

91 A szabadságok elhatárolása Az adott esetben el kell dönteni, hogy a három szabadság közül melyiket kell alkalmazni. Főszabályként azt a szabadságot kell vizsgálni, amelyik az adott ügyben a meghatározó, míg a csak járulékos jellegű másik szabadságot figyelmen kívül kell hagyni. 91