Alapvető tudnivalók. a szerzői jogról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alapvető tudnivalók. a szerzői jogról"

Átírás

1 Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008

2 Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008

3

4 3 I. A SZERZŐI JOG FOGALMA, TÁRGYA, HATÁLYA Bevezetés Mi a szerzői jog? Melyek a szerzői jog legfontosabb hazai jogforrásai? Mire terjed ki a szerzői jogi védelem? Miben különbözik a szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme a szerzői jogi védelemtől? Tartalomjegyzék II. A SZERZŐT MEGILLETŐ JOGOK ÉS EZEK KORLÁTAI Melyek a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai? Átruházhatók-e a szerzői jogok? Mit tekintünk a mű felhasználásának? Mi a reprográfiai jogdíj? Ki rendelkezik a munkaviszonyban létrehozott művek szerzői jogaival? Mennyi ideig áll fenn a szerzői jogi védelem? Melyek a szabad felhasználás legfontosabb esetei és szabályai? A szabad felhasználás főbb esetkörei a következők: Mit kell tudni a felhasználási szerződésekről? III. EGYES MŰFAJOK, MŰTÍPUSOK, ILLETVE FELHASZNÁLÁSOK SAJÁTOS SZABÁLYAI Milyen eltérő szabályok vonatkoznak a szoftverre és az adatbázisra? Önálló szerzői műnek minősül-e a multimédia-alkotás? Léteznek-e külön szerzői jogi szabályok az internetes műfelhasználásra? Milyen kivételek vonatkoznak a reklámművekre? Milyen szabályok vonatkoznak a filmalkotások és más audiovizuális művek szerzőire és előállítóira? Milyen szabályok irányadók a vizuális művek alkotóira? IV. A KÖZÖS JOGKEZELÉS Mit jelent a közös jogkezelés? Mi a különbség a nagyjogos és a kisjogos felhasználás között? V. A SZERZŐI JOGDÍJ Mi a szerzői jogdíj? Hogyan történik a jogdíjak megállapítása? Melyek a közzétételre kerülő jogdíjközlemények? Milyen összegű nyilvános előadási jogdíjat kell fizetni a vendéglátó-ipari üzleteknek? Milyen összegű nyilvános előadási jogdíjat kell fizetniük az üzleteknek és egyéb zenefelhasználóknak?

5 4 Milyen összegű nyilvános előadási jogdíjat kell fizetniük a nyilvános előadások szervezőinek? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a műsorok továbbközvetítéséért, valamint a művek sugárzásáért vagy egyéb nyilvánossághoz közvetítéséért? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a művek nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételéért? Milyen összegű mechanikai minimumjogdíjat kell fizetni? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni az üres hang- és képhordozók után? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a képzőművészeti alkotások másodlagos felhasználása után? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a fénymásolással történő többszörözés után? Milyen összegű előadóművészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjat kell fizetni a hangfelvétel sugárzása és nyilvánossághoz közvetítése után? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tételéért? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni az előadás sugárzása vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítése után? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a hangfelvételek nem kereskedelmi orgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a filmalkotások sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános előadással történő felhasználása után? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a filmalkotások digitális hordozón (video-cd, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után? Milyen összegű jogdíjat kell fizetni a filmalkotások nyilvánosság számára lehívásra ( on demand ) hozzáférhetővé tétele után? VI. EGYÉB SZERVEZETEK SZEREPE A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉSBEN Mit kell tudni a Szerzői Jogi Szakértő Testületről? Mit és kivel egyeztet az Egyeztető Testület? Melyek a Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői jogi jogvédelmi feladatai? VII. A SZERZŐI JOGI JOGSÉRTÉSEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI Mit kell tenni a szerzői jog megsértésekor? Polgári jogi jogkövetkezmények Vámintézkedések Büntetőjogi jogkövetkezmények VIII. ADÓZÁSI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK Meddig lehet igénybe venni a szellemi tevékenységek szja-kedvezményét? Változtak-e a szellemi termékek értékcsökkenési leírásának szabályai?

6 Mennyi a kapott jogdíj adókedvezménye társaságiadó-alanyok esetében? Miként lehet a díjbevétel keletkezésének és elszámolásának feltételeit adójogi és számviteli szempontból elfogadhatóan megteremteni? Áfa szempontjából adóalanynak minősülnek-e a szerzők és örököseik? Lehetséges-e kivétel az áfa fizetése alól? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a szerzői műveket? Hogyan történik a szolgálati idő számítása szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységekből származó jövedelem esetében? Változtak-e az alkotók, előadóművészek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének szabályai? Kell-e egészségbiztosítási hozzájárulást fizetni szerzői, illetve előadói díjak kifizetésekor?

7 6 I. A SZERZŐI JOG FOGALMA, TÁRGYA, HATÁLYA Bevezetés Mi a szerzői jog? Melyek a szerzői jog legfontosabb hazai jogforrásai? Az útmutató rövid áttekintést ad szerzői jogi törvényünk legfontosabb előírásairól, öszszefoglalva a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmével összefüggő alapvető tudnivalókat. Az útmutató meghatározza továbbá a jogdíj fogalmát, egyes típusait, valamint a jogdíj-megállapítás és -érvényesítés intézményrendszerét, végül összefoglalja a jogdíjakra vonatkozó legfontosabb adózási, társadalombiztosítási és számviteli szabályokat. Természetszerűen nem terjed, nem terjedhet ki minden kérdésre, és nem pótolja szükség esetén jogi szakértő megkeresését, bevonását sem. Bővebb felvilágosítás kapható a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Ügyfélszolgálatán (1054 Budapest, Akadémia u. 21.; tel.: ) vagy Szerzői Jogi Osztályán (tel.: ; A szerzői jog az iparjogvédelem mellett a szellemi tulajdon külön ága, amely védi a szerzői műveket és a szerzői joghoz kapcsolódó teljesítményeket. A szerzői jogi szabályozás elsődleges célja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelme, megnevezésüktől és bármiféle mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőtől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől függetlenül. A szerzői jog legfontosabb hazai jogforrásai a következők: évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt.); 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről; 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról; 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról; 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának részletes szabályairól; 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól. Emellett több jogszabály érinti a szellemi tulajdon védelmét (ezen belül a szerzői jogot), de ezek közül csak az alapvető fontosságúakat emeljük ki: évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (VII. fejezet: A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok); évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ( /C. -ai: Bitorlás; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása; Jogkezelési adat meghamisítása);

8 évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről ( ai: A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége; 13. : Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról); évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (115/G 115/L. -ai: az MSZH feladatai); évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról [7. -a (1) bekezdésének s) pontja: az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetősége a kapott jogdíj alapján elszámolt bevétel 50%-ával); évi C. törvény a számvitelről (III. fejezet: Az éves beszámolóról, ezen belül az éves beszámoló részét képező szellemi termékekről); évi III. törvény a polgári perrendtartásról [23. -a (1) bekezdésének c) pontja: a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: a szerzői és a szomszédos jogi perek, ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is]; évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (184/A. -a: Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása; X. fejezet: Biztosítási intézkedés végrehajtása); évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról (19. -a: A szerzői jogok elbírálására alkalmazandó jogról); 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről; 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről; 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről. Szerzői jogi védelem alatt állnak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. Az Szjt. a leggyakrabban előforduló műtípusok példálózó felsorolását adja meg, így védett az irodalmi mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a zenemű, a filmalkotás, a fotóművészeti alkotás, a térképmű, az építészeti alkotás és annak terve, az iparművészeti alkotás és annak terve stb. A védelem ugyanakkor nem a nevesített műtípusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleget öltsön. Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van, feltéve, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz, feldolgozáshoz, illetve a fordításhoz hozzájárult. Az Szjt.-ben meghatározott védelemben részesülnek a kapcsolódó jogi jogosultak, azaz az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televíziószervezetek, a filmelőállítók (ezeket összefoglalóan szomszédos jogi jogosultaknak nevezzük), valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei (a továbbiakban együtt: kapcsolódó jogi jogosultak). Mire terjed ki a szerzői jogi védelem? Miben különbözik a szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme a szerzői jogi védelemtől?

9 8 Az Szjt. külön fejezetekben foglalja össze az e jogosultakra vonatkozó különös előírásokat annak rögzítésével, hogy a számukra biztosított jogok védelme nem befolyásolja az irodalmi és művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogok védelmét. A kapcsolódó jogok esetében a vagyoni jogok meghatározása kimerítő jellegű, míg a szerzői jogok esetében a vagyoni jogok felsorolása példálózó. További különbség a szerzői jogokhoz képest, hogy a kapcsolódó jogok tekintetében a vagyoni jogok főszabály szerint átruházatóak, míg a szerzői jogi védelem esetében az átruházás inkább kivételes. A védelmi idő a szerzői joghoz képest rövidebb, és számítása nem a teljesítményt nyújtó személy halálától kezdődik mint ahogy a szerzői jogi védelem esetében, hanem pl. filmek tekintetében az első forgalomba hozatalt követő év első napjától. A szerzői jogban nem találunk az iparjogvédelemben ismert, hatósági aktushoz kötött védelmi előírásokat. A szerzői jogi védelem amelynek egyedüli feltétele az egyéni, eredeti jelleg a mű létrejöttének pillanatától kezdve, automatikusan, hatósági eljárás lefolytatása és lajstromba vétel nélkül megilleti a szerzőt. Az MSZH által vezetett önkéntes műnyilvántartás az iparjogvédelmi oltalmi formáktól független és azokkal nem rokonítható, jogérvényesítést segítő jogintézmény, amelynek részletes szabályait a április 15-étől hatályos 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet tartalmazza. A rendelet kiadásának előzménye a szerzőségi vélelem törvényi újraszabályozása. Ennek megfelelően az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha ez a rendelkezés nem alkalmazható, akkor pedig azt, aki a művet sajátjaként az MSZH-nál önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja. Az MSZH által az önkéntes műnyilvántartás alapján kiadott igazolást hatósági bizonyítványnak kell tekinteni, amelynek tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni. A művek önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti az MSZH-tól. A műnyilvántartás valamennyi műtípusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre (előadóművészi teljesítmény, hangfelvétel, rádió- és televízió-műsor, film, adatbázis) kiterjed. A kérelmet az MSZH által rendszeresített formanyomtatványon, személyesen vagy képviselő útján lehet benyújtani az MSZH Ügyfélszolgálatán. A kérelemhez mellékelni kell a mű eredeti vagy másolati példányát. A műpéldánynak vagy hordozójának olyan méretűnek kell lennie, hogy egy A/4-es szabványméretű borítékban elhelyezhető legyen. A szolgáltatásért fizetendő díj mértéke művenként 5000 forint, amelyet kizárólag készpénzben vagy bankkártya útján adott fizetési rendelkezéssel (POS-terminál útján) lehet megfizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Az MSZH Ügyfélszolgálata a szabályszerűen benyújtott kérelmet azonnal, a szerzőségi tanúsítvány kiállításával és kiadásával teljesíti. Az okiratban az MSZH azt igazolja, hogy

10 9 a kérelmező a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti művet vagy más teljesítményt sajátjaként ismerte el. A tanúsítvány a szellemi alkotásra vonatkozóan szerzői vagy más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására (pl. egy későbbi perben), hogy a szerző által a sajátjaként nyilvántartásba vett alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Lényeges hangsúlyozni azt is, hogy a művön fennálló szerzői jogi védelem független attól, hogy a mű részesülhet-e iparjogvédelmi oltalomban, ideértve különösen a formatervezésiminta-oltalmat és a védjegyoltalmat. Nem részesülnek szerzői jogi védelemben: a jogszabályok, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések; a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek; valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet; a folklór kifejeződései. Az Szjt. hatálya akkor terjed ki a külföldön nyilvánosságra került művekre, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetve viszonosság alapján a védelem megilleti. Ilyen nemzetközi egyezmény az 1886-ban aláírt Berni Uniós Egyezmény, amelyhez Magyarország 1922-ben csatlakozott. E nemzetközi egyezmény értelmében az unióban részes államokban az egyes részes államok szerzőit ugyanolyan szintű védelem illeti meg, mint amilyet a fogadó ország törvényei a saját állampolgárságú szerzőiknek nyújtanak. A magyar állampolgárok által alkotott műveket tehát külföldön is megilleti az adott ország törvényei szerinti védelem, és a külföldi szerző művére nézve is fennáll Magyarországon olyan szintű védelem, amilyet a magyar törvény a belföldi szerző művének nyújt. A szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta. Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg kétség esetén vagy eltérő megállapodás hiányában egyenlő arányban. Ha a közös mű részei egymástól elválaszthatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében minden szerző önállóan gyakorolhatja szerzői jogait. Ha egy gyűjtemény tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jelleget ölt, akkor önálló szerzői műként részesül védelemben (gyűjteményes művek). A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, ezzel azonban nem enyésznek el a gyűjteménybe felvett művek szerzőinek önálló jogai. Szerzői jogi védelem illeti meg a szerző örökösét (jogutódját) a védelmi időn belül, valamint azt, aki a szerzőtől a vagyoni jogokat az Szjt.-ben meghatározott körben jogátruházásra irányuló szerződéssel megszerezte.

11 10 II. A SZERZŐT MEGILLETŐ JOGOK ÉS EZEK KORLÁTAI Melyek a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai? A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége. A szerző személyhez fűződő joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, illetve művét a nyilvánosságtól visszavonja, művén a nevét feltüntessék és szerzői minőségét elismerjék, valamint, művét az eltorzítástól, a megcsonkítástól vagy az egyéb módon sérelmes megváltoztatástól megóvja (a mű integritásához való jog). A szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére (vagyoni jogok). Átruházhatók-e a szerzői jogok? Mit tekintünk a mű felhasználásának? A személyhez fűződő jogok nem ruházhatók át, és azokról érvényesen lemondani sem lehet. Főszabályként a vagyoni jogok is forgalomképtelenek, azonban ez alól a törvény számos esetben kivételt enged. Így a vagyoni jogokról az örökösök egymás javára érvényesen rendelkezhetnek. Egyes műfajoknál, illetve meghatározott esetekben szintén kivételt tesz az Szjt.: a szoftverek, az adatbázisok, a munkaviszonyban alkotott művek, a reklámozás céljára megrendelt művek és a filmalkotásokban felhasználásra kerülő művek vagyoni jogai átruházhatók, illetve átszállhatnak vagy átszállnak. A vagyoni jogokra is kiterjedő jogátszállás (jogutódlás) következik be az együttesen létrehozott műveknél az ilyen művet kezdeményező, azt a saját nevében nyilvánosságra hozó természetes személy vagy gazdasági társaság javára. A szerző kizárólagos felhasználási jogának két alaptípusa létezik: a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő felhasználása. Ugyanakkor az Szjt. a szerző vagyoni jogait deklaráló főszabályt a legjellemzőbb felhasználási módok példálózó felsorolásával is kiegészíti. Eszerint a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, azaz a mű bármely közvetve vagy közvetlenül megvalósuló rögzítése, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről, történjen az bármilyen célból (pl. nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, hang- vagy képfelvételek előállítása, sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljából történő rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása); a terjesztés, azaz a szerzők kizárólagos joga, hogy engedélyezzék műveik eredetijének és másolatainak a közönség számára adásvétel vagy egyéb tulajdonátruházás révén történő hozzáférhetővé tételét alapvetően a dologi műpéldányok vonatkozásában.

12 11 A terjesztés tipikus módja továbbá a műpéldány(ok) bérbeadása, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatala (importjog) és haszonkölcsönzése; a nyilvános előadás joga, vagyis a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen, ahol a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze (pl. színpadi előadás, hangverseny, szavalóest, felolvasás, filmalkotás vetítése stb.); a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, azaz a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével (földi sugárzás). Sugárzás útján megvalósuló műfelhasználásnak minősül a műholdas sugárzás, a kódolt sugárzás, a vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő műsorközvetítés. Ide tartozik az az eset is, amikor a művet úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg (internetes műlehívás); a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése. Ennek két formáját szabályozza a törvény: az egyik a sugárzott művek nem egyidejű vagy változtatással megvalósuló átvitele (pl. egy film későbbi időpontban más televíziószervezet által történő továbbközvetítése), a másik a sugárzott művek egyidejű, vezetékes vagy más hasonló módon történő változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése (a gyakorlatban a kábeltelevíziós társaságok által történő egyidejű továbbközvetítés); az átdolgozás, vagyis a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza vagy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre; a kiállítás joga, vagyis a képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás szerzőjének joga, hogy a mű kiállításához másnak engedélyt adjon. A többszörözési joggal összefüggésben a magáncélú másolásra tekintettel jogdíjat kell fizetni a fénymásolással és más hasonló módon többszörözhető művek szerzői, valamint a könyv- és lapkiadók javára. A jogdíjat a másolóeszközök gyártói, importőrei, illetve forgalmazói, valamint az ellenérték fejében harmadik személyek számára másolatot készítő vállalkozások kötelesek megfizetni. A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára. Mi a reprográfiai jogdíj? A nagy felhasználói szervezeteket, intézményeket (egyetemek, könyvtárak, közigazgatás, nonprofit szektor stb.) csak abban az esetben terheli ez a jogdíjfajta, ha üzletszerű másolást folytatnak. A reprográfiára szolgáló berendezéseket (vagyis a másológépeket), az irodai sokszorosítógépeket, a nyomtatókat és a multifunkcionális eszközöket a Belföldi

13 12 Termékosztályozás (BTO) és a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő vámtarifaszámok alapulvételével BTO-termékszám és vámtarifaszám szerint sorolja fel a vonatkozó kormányrendelet. Az irodagép- és informatikai ipart, illetve a sokszorosító vállalkozásokat terhelő díjtételek megállapítása a jogosultak által életre hívott Magyar Reprográfiai Szövetség feladata. Az Szjt május 10-étől hatályos módosítása ugyanakkor rögzíti, hogy a díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a lehet. A befolyt díjak 25-25%-a a szakirodalmi és tudományos művek, illetve a többi irodalmi mű szerzőinek, 40%-a a könyv- és folyóirat-kiadóknak jár, míg a díjak fennmaradó 10%-át a képző- és fotóművészek kapják. Ki rendelkezik a munkaviszonyban létrehozott művek szerzői jogaival? Mennyi ideig áll fenn a szerzői jogi védelem? Eltérő megállapodás hiányában a szerző munkaviszonyból (vagy egyéb hasonló jogviszonyból) folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott műve átadásával a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Ahhoz, hogy valamely műalkotásra az Szjt.-nek a munkaviszony alapján alkotott műre ( szolgálati mű ) vonatkozó szabályait alkalmazni lehessen, a munkaviszony fennállásán kívül az szükséges, hogy a munkavállalónak munkaköri kötelezettsége legyen a mű elkészítése, továbbá a munkáltató jogosult legyen a mű felhasználására. Emiatt igen fontos pontosan, írásban meghatározni, hogy mely művek elkészítése a szerző munkaköri kötelessége. Különleges szabály az is, amely szerint egyes műfajták kivételével a szerzőt akkor is megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. A vagyoni jogoknak a munkáltatóra történő átszállását követően sem szűnik meg a szerző olyan díjigénye, amely a törvény szerint a felhasználás jogának átruházása után is fennmarad. Főszabályként a szerzői művek védelmi ideje a szerző életében és a halálát követő év első napjától számított hetven évig tart. Szerzőtársak esetén a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Eszerint kell számítani a filmalkotás védelmi idejét is. A szomszédos jogi teljesítmények ötven év védelmi ideje a következő eseményekhez kötődik: a hangfelvételek és az azokban rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek védelemben, amelyben a hangfelvételt először forgalomba hozták. Abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt a hangfelvételt nem hozták forgalomba, annak az évnek a végétől kell az ötven évet számítani, amelyben a hangfelvétel készült; a nem rögzített előadások annak az évnek a végétől részesülnek védelemben, amelyben az előadást tartották. Hangfelvételen rögzített előadások esetében az előzőek szerinti számítási mód az irányadó;

14 13 a sugárzott vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorokhoz kapcsolódó jogok annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek védelemben, amelyben a sugárzást, illetve az átvitelt végezték; a filmek annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek szomszédos jogi védelemben, amelyben a filmet forgalomba hozták. Ha ez alatt az idő alatt a filmet nem hozták forgalomba, a jogi védelem annak az évnek a végétől számított ötven évig tart, amelyben a film elkészült. (A filmek előállítóit megillető szomszédos jogi védelem nem tévesztendő össze a filmek alkotóit megillető szerzői jogi védelemmel!); az adatbázisok annak az évnek a végétől számított tizenöt évig részesülnek kapcsolódó jogi védelemben, amelyben az adatbázist nyilvánosságra hozták. Ha ez alatt az idő alatt az adatbázist nem hozták nyilvánosságra, annak az évnek a végétől kell a tizenöt évet számítani, amelyben az adatbázis készült. Speciális szabály, hogy az adatbázis tizenöt éves védelmi ideje újra kezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják, és az így megváltoztatott adatbázis is jelentős ráfordítással előállítottnak minősül. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és a szerző engedélyére sincs szükség. A szabad felhasználás általános minden esetben kötelező feltételei a következők: szabad felhasználásnak kizárólag a már nyilvánosságra hozott művek esetében lehet helye; a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit; a szabad felhasználásnak meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. a) a mű részletének idézése (az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven) a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével; Melyek a szabad felhasználás legfontosabb esetei és szabályai? A szabad felhasználás főbb esetkörei a következők: b) nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, illetve kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára történő átvétele [az a) pontban említett feltételekkel], feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen; c) magáncélú másolás természetes személy által az építészeti mű, a műszaki létesítmény, a szoftver, a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése kivételével, ha az a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Kivételek: kották, amelyek reprográfiával magáncélra sem másolhatók; a teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható; magáncélra sem megengedett, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra;

15 14 d) belső (intézményi célra) történő másolatkészítés könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok által, amennyiben tudományos kutatáshoz szükséges, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül, ha nem irányul közvetve sem haszonszerzésre (kották kizárólag belső intézményi célra másolhatók, feltéve, hogy másolásuk tudományos kutatáshoz szükséges); e) papíralapú kiadványok (könyvek egyes részei, újság- és folyóiratcikkek) többszörözése iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban; f ) a mű járulékos vagy közbenső a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által vagy a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását; g) rádió- vagy televíziószervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés a saját műsor sugárzásához jogszerűen felhasználható műről (eltérő szerződési kikötés hiányában a rögzítést az elkészítés időpontjától számított legkésőbb három hónap elteltével törölni kell); h) nyilvános előadások, politikai beszédek tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók (a cél által indokolt terjedelemben, lehetőség szerint a forrás és a szerző nevének feltüntetésével) gyűjteményes kiadásuk kivételével; i) napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek többszörözése, nyilvánossághoz közvetítése (az interneten is) a forrás és a szerző nevének feltüntetésével, hacsak a szerző nem tiltotta meg az ilyen felhasználást;

16 15 j) képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként történő felhasználása a televíziós műsorszolgáltatásban, a díszlet és jelmez céljára készült művek kivételével; k) művek felhasználása az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára (a cél által indokolt mértékben, lehetőség szerint a forrás és a szerző nevének feltüntetésével); l) művek szabad előadása ha az közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban a következő esetekben: színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken, szociális és időskori gondozás keretében, nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein, magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen; m) nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ilyen célból üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára történő megjelenítése, feltéve, hogy mindez nonprofit jelleggel valósul meg; n) nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a mű egyes példányait (a szoftver és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázis kivételével) szabadon haszonkölcsönbe adhatják; o) fogyatékos személyek javára engedett, fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő szabad felhasználás, ha nem üzletszerű, és a cél által indokolt mértékű.

17 16 Mit kell tudni a felhasználási szerződésekről? A felhasználási szerződések alapvető célja, rendeltetése az, hogy a jogosult engedélyt adjon műve, teljesítménye felhasználására meghatározott díjazás fejében. A törvény nem határozza meg a felhasználási szerződés kötelező tartalmi elemeit, sőt, a törvényben foglaltaktól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha ezt az Szjt. vagy más jogszabály nem tiltja. A feleknek általában a következő lényeges kérdésekben kell egyezségre jutniuk és azokat a felhasználási szerződésben rögzíteniük: a mű (előadás) és a felhasználó pontos megjelölése, megnevezése; a felhasználás módjának, idejének, helyének, terjedelmének pontos meghatározása; a felhasználás ellenértéke. A jogosultakat védő garanciális szabály értelmében vitás esetben mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni, tehát például, ha nem egyértelmű a felhasználási szerződés szövege, akkor az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlen felhasználási módra korlátozódik, azaz a felhasználó nem szerez korlátlan jogosultságot. Ugyancsak a szerzőt védő szabályok közé tartozik az a törvényi előírás, amely szerint a felhasználási szerződést meghatározott kivételektől eltekintve írásba kell foglalni. Ezek a kivételek a következők: a napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződések; az internetes lehívás útján történő nyilvánossághoz közvetítést maga a szerző gyakorolja, és van elektronikus úton kötött és rögzített felhasználási szerződés; a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.

18 17 III. EGYES MŰFAJOK, MŰTÍPUSOK, ILLETVE FELHASZNÁLÁSOK SAJÁTOS SZABÁLYAI Az Szjt. a szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi alkotások példálózó felsorolása között említi a számítógépi programalkotást (anélkül, hogy annak fogalmát meghatározná) és a hozzá tartozó dokumentációt (akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden formáját), ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A törvény azt is rögzíti, hogy a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek. Milyen eltérő szabályok vonatkoznak a szoftverre és az adatbázisra? A szerzői művekre vonatkozó általános rendelkezésekhez képest a szoftverre és az adatbázisra az Szjt. számos eltérő szabályt állapít meg. A szoftveren fennálló vagyoni jogok átruházhatók, a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szoftverek esetében pedig a munkáltató általi hasznosítás után a szerzőt nem illeti meg jogdíj. A szoftvert felhasználó személynek lehetősége van a program többszörözésére, átdolgozására, feldolgozására, fordítására, egyéb módon történő módosítására, amennyiben a felhasználó jogszerűen szerezte meg a szoftvert, és a felsorolt cselekményekre a szoftver rendeltetésével összhangban van szükség. A felhasználónak jogában áll továbbá egy biztonsági másolatot készíteni, ha az a felhasználáshoz szükséges. Szűk körben lehetőség van a program logikai felfejtésére (dekompilációjára) is. Nincs lehetőség azonban a szoftverek idézés mértékét meghaladó szabad felhasználására (akár iskolai oktatás, akár tudományos kutatás céljára történik), magáncélú másolására, nyilvános előadására, valamint haszonkölcsönbe adására. Az Szjt. szerzői jogi védelemben részesíti és a gyűjteményes művek körébe sorolja a tartalmának kiválasztása vagy elrendezése folytán a szerző saját szellemi alkotásának minősülő adatbázisokat. Az oltalom kiterjedhet olyan adatbázisra is, amelynek részei nem állnak szerzői jogi védelem alatt, sőt, nem is számítanak alkotásnak. Az adatbázis szerzője nem a megrendelő vagy a finanszírozó, hanem az adatbázist összeállító személy. A szoftverhez hasonlóan az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok is szabadon átruházhatók, a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként alkotott adatbázis munkáltató általi felhasználása után a jogosult nem tarthat igényt díjazásra január 1-jétől külön jogi védelemben részesülnek a szerzői jogi védelemhez megkövetelt eredetiséggel nem rendelkező adatbázisok is. E védelem az adatbázis előállítóját akkor illeti meg, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. A ráfordítás mennyiségileg vagy minőségileg, illetve mindkét szempontból is lehet jelentős. Ezek az adatbázisok az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig részesülnek védelemben, ha ez alatt az idő nem

19 18 hozták azokat nyilvánosságra. Ez a külön jogi védelem az egyébként szerzői jogi védelemben is részesülő adatbázis előállítóját is megilleti. Önálló szerzői műnek minősül-e a multimédiaalkotás? Léteznek-e külön szerzői jogi szabályok az internetes műfelhasználásra? A multimédia egy olyan sajátos műtípus, amelyben képi, zenei, szöveges és filmes anyagok, műrészletek vagy önálló művek egyaránt megtalálhatók. Gondot okozhat, hogy egy multimédiás CD-ROM kiadójának szerzők és más jogosultak tucatjaitól kell engedélyt kérnie műveik, illetve teljesítményeik felhasználására. A hazai jogosultak egyelőre nem alakították ki e sajátos felhasználás egy helyen történő engedélyezésének intézményrendszerét. Ennek megfelelően a hazai kiadóknak egyenként kell beszerezniük a hozzájárulásokat. Egyetlen kivétel van: az Szjt. szerint a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek multimédiás többszörözésére vonatkozó felhasználási szerződést a kiadóknak az Artisjus-szal, vagyis az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezettel kell megkötniük. Az internet szerzői jogi megközelítésben nem műtípus, hanem egy felhasználási eszköz, pontosabban a szerzői jogi védelemben nem részesülő adatok és egyéb információk mellett szerzői művek, illetve műrészletek nyilvánossághoz való közvetítésének formája. Az Szjt. alapján többszörözésnek minősül a mű anyagi hordozón való (mechanikai) rögzítése mellett a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a számítógépes adatátvitel során a művek köztudottan nem jelennek meg szerzői jogi értelemben vett hagyományos (dologiasult) másolatként, csupán bináris kódok formájában. Az Szjt. ugyanakkor nem használja az internet szót, ehelyett olyan nyilvánossághoz való közvetítésről beszél, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. A speciális szabályok egyike az, amelyik szűkebb körben megengedi a szabad felhasználást. A művek járulékos, időleges többszörözése csak akkor szabad felhasználás, ha célja kizárólag az, hogy megvalósuljon a műnek harmadik személyek közötti hálózati átvitele köztes szolgáltató által, vagy az a szerző által engedélyezett, illetve a törvény rendelkezései alapján megengedett műfelhasználás megvalósulásához szükséges műszaki folyamat része. A műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el. Az Szjt. alapján a mű nyilvános előadásának fogalma az előadóművészi teljesítmény eredményeként megvalósuló élő előadás mellett magában foglalja a mű érzékelhetővé tételét bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel. Ilyennek minősül például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése. A mű szerzőjének, adott esetben

20 19 a szerzői jog más jogosultjának az engedélyéhez kötött, képernyőn való megjelenítés (mint felhasználási cselekmény) részét képezi a művek és más teljesítmények interneten keresztül történő felhasználási folyamatának. A nyilvánossághoz való közvetítési jog definíciója is tartalmazza a művekhez való internetes hozzáférést, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. A művek, előadások és hangfelvételek lehívásos hozzáférhetővé tételének csak az egyik típusa az internetes felhasználás, tehát az, amikor a közönség tagjai saját számítógépükkel a hálózatra kapcsolódva oly módon jutnak el a műhöz, hogy azt elektronikus úton lehívják, letöltik (download) valamely központi számítógép adatbázisáról, szerveréről. A szerzők és az egyéb jogosultak (előadóművészek) ezt az engedélyezési jogot saját maguk, illetve közös jogkezelő szervezeteik útján gyakorolhatják. Az érintett közös jogkezelő szervezetek évenként nyilvánosságra hozzák a Magyar Közlönyben a szerzői művek, illetve előadások számítógépes hálózat útján történő átviteléért (nyilvánossághoz közvetítéséért) fizetendő jogdíjakat. A reklámművekhez fűződő gazdasági érdekekre és a reklámpiac sajátosságaira tekintettel a reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók a felhasználóra. Éppen ezért ebben a körben nagy a jelentőségük a felek közötti felhasználási szerződés tartalmi elemeinek (a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, a szerzőnek járó díjazás stb.). Az Szjt. külön fejezetben foglalja össze a filmalkotásra mint többszerzős műre vonatkozó speciális szabályokat. A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. A szerzői minőség feltétele a filmnél is az eredetiség, az alkotótevékenység. A kizárólag a film alkotásának technikai vagy szervezési, gazdasági hátterét biztosító személyek nem válnak a film szerzőivé. Az Szjt. definiálja a film előállítójának fogalmát ( aki saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről ), nem szűkítve le e kört a gazdasági társaságokra. A megfilmesítési szerződés lényege pedig az, hogy a szerzők a jövőre nézve ellenkező kikötés hiányában a filmelőállítóra ruházzák át a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogot (a szerzői vagyoni jogokat). A film előállítója a megszerzett felhasználási jogokat rendszerint nem maga hasznosítja, hanem forgalmazási szerződés keretében értékesíti a jogokat meghatározott felhasználási módra, földrajzi területre és időtartamra. A szerző jogait védi azonban az a szabály, amely szerint a jogátruházás nem terjed ki a magánmásolásra tekintettel fennálló üreskazetta - jogdíjra, a mű bérbeadásából (videokölcsönzés) fakadó díjigényre, valamint a mű egyidejű, változatlan továbbközvetítéséhez fűződő díjigényre ( kábeljogdíj ); a szerző jogait védi továbbá az az előírás is, miszerint a filmszerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. Milyen kivételek vonatkoznak a reklámművekre? Milyen szabályok vonatkoznak a filmalkotások és más audiovizuális művek szerzőire és előállítóira?

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] 6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden

Részletesebben

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik

Részletesebben

Szerzői jogdíj Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2005

Szerzői jogdíj Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2005 Szerzői jogdíj Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2005 ISBN 963 9157 43 0 Felelős kiadó: dr. Bendzsel Miklós Összeállította: dr. Kiss Zoltán Lektorálta: dr. Ficsor Mihály MSZH 2005.069 Tartalom Mit szabályoz

Részletesebben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom

Részletesebben

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Részletesebben

A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. * * *

A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. * * * 13088 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2014. évi 63. szám IV. A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A jogszabály mai napon (2015.III.8.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról1 A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

A szerzõi jogról mindenkinek

A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jog meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvásában, továbbfejlesztésében. A technikai fejlõdéssel

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja

Részletesebben

A/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

A/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI A szerzői jogi védelem kizárólagos jellegű, abszolút szerkezetű jogviszonyt alapoz meg. A jogviszonynak csak a jogosultja meghatározott személy, a kötelezetti pozícióban bárki lehet (a szerzőn kívül),

Részletesebben

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Festmények reprodukcióinak aukciós katalógusban való engedély nélküli közlése; az okozott vagyoni hátrány; tulajdonjog és szerzői jog viszonya Ügyszám: SZJSZT

Részletesebben

1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke

1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke 11676 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 62. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra

Részletesebben

1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke

1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke 20762 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 60. szám Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének

Részletesebben

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás 2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -

Részletesebben

Szerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok

Szerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok Szerzői értesítő Jogdíjnemek megnevezése artisjus Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok ÉLŐZENE kiemelt könnyűzenei rendezvény Élő előadóművészi teljesítménnyel megvalósított

Részletesebben

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2014. évi díjszabása

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2014. évi díjszabása 20788 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 60. szám 5. Időbeli hatály A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig érvényesek. FilmJus * * * A

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt

Részletesebben

21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám

21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám 21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé

Részletesebben

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület Felosztási Szabályzata

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület Felosztási Szabályzata HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület Felosztási Szabályzata Általános rendelkezések 1. A képző-, ipar-, ipari tervező és fotóművészeti alkotások másodlagos felhasználásáért járó

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Digitális műsorelosztás és műsorszolgáltatás szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 43/07/1. A megkereső által feltett kérdések: A) Minősül-e új, egyedi

Részletesebben

1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya

1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye zeneművek nyilvánosság számára egyedi lehívásra ( on demand ) hozzáférhetővé tétele fejében fizetendő szerzői jogdíjakról, valamint a engedélyezésének

Részletesebben

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület Felosztási Szabályzata (módosítás, egységes szerkezetben)

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület Felosztási Szabályzata (módosítás, egységes szerkezetben) HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület Felosztási Szabályzata (módosítás, egységes szerkezetben) Általános rendelkezések 1. A HUNGART által beszedett, a képző-, ipar-, ipari tervező

Részletesebben

A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről

A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről 2005 A SZERZŐI JOGI JOGSÉRTÉSEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGI ESZKÖZÖKRŐL ASVA BUDAPEST 2005 A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről Segédanyag a gyakorlat számára Készült a Nemzeti

Részletesebben

Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A

Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A A Felosztási Szabályzat 8. melléklete artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület S Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A 2014. 1 I. A Támogatási Politika kialakításának

Részletesebben

I. Fejezet. A nyilvános elõadások szervezõi által fizetendõ jogdíjak. 1. Koncert

I. Fejezet. A nyilvános elõadások szervezõi által fizetendõ jogdíjak. 1. Koncert H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 10. szám 1341 Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye az elõadások szervezõi számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Televíziós csatornák szállodai szobákban szállodavendégek számára történő hozzáférhetővé tétele Ügyszám: SZJSZT 32/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések:

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 40/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez?

Részletesebben

1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület azzal az állásponttal, hogy

1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület azzal az állásponttal, hogy A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Számítógépi programalkotás szerzősége Ügyszám: SZJSZT-26/09/1. A Megkereső által feltett kérdések: 1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület

Részletesebben

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért, kódoltan történő eredeztetéséért

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye az előadások szervezői számára az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásának engedélyezése fejében fizetendő szerzői jogdíjakról,

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. A Belügyminisztérium Építésügy 2011. címmel nyílt pályázatot hirdet 11603

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. A Belügyminisztérium Építésügy 2011. címmel nyílt pályázatot hirdet 11603 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. december 27., kedd 62. szám Tar ta lom je gyzék I. Utasítások 139/2011. (XII. 27.) HM utasítás a Magyar Állam tulajdonában és a

Részletesebben

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület (MAHASZ) közös díjszabása

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület (MAHASZ) közös díjszabása Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület (MAHASZ) közös díjszabása a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról

Részletesebben

Dr. Munkácsi Péter * : Szerzői jogok és jogsértések Magyarországon. 2009. november 27. Tihany, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Dr. Munkácsi Péter * : Szerzői jogok és jogsértések Magyarországon. 2009. november 27. Tihany, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Dr. Munkácsi Péter * : Szerzői jogok és jogsértések Magyarországon 2009. november 27. Tihany, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (az elhangzott prezentáció írott változata) Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN

SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN INTERNETES FELHASZNÁLÁS SZERZŐI JOGI ALAPJAI Internet megjelenése: kommunikáció egyszerűbb, felgyorsult le- és feltöltések engedély nélkül régen : vezetékes

Részletesebben

Készítette: Tóvári Judit

Készítette: Tóvári Judit Készítette: Tóvári Judit Készült az Eszterházy Károly Főiskolán az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízásából A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, tartalom és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése

Részletesebben

A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. * * *

A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. * * * HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2015. évi 64. szám 7399 III. Fejezet A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon

Részletesebben

Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok

Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciája 2013. november 21-22., Kecskemét Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok dr. Győri Erzsébet Szerzői

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

3. CD-R típusok CD-R és CD-RW 300 MB-ig 16 Ft/db CD-R és CD-RW/Data 700 MB-ig 44 Ft/db CD-R és CD-RW/Data 700 MB felett, illetve CD-R és CD-RW Audio

3. CD-R típusok CD-R és CD-RW 300 MB-ig 16 Ft/db CD-R és CD-RW/Data 700 MB-ig 44 Ft/db CD-R és CD-RW/Data 700 MB felett, illetve CD-R és CD-RW Audio HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2014. évi 63. szám 13081 Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról (Ü15) I.

Részletesebben

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2015. évi díjszabása

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2015. évi díjszabása HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2014. évi 63. szám 13151 6. A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2015. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig érvényesek. FilmJus * *

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

ZENETÁR ÁRLISTA. twelvetones Production Music. Érvényes 2016. január 1-tôl. ZENetár ÁRLISTA

ZENETÁR ÁRLISTA. twelvetones Production Music. Érvényes 2016. január 1-tôl. ZENetár ÁRLISTA ZENetár ÁRLISTA ZENETÁR twelvetones ÁRLISTA Érvényes 2016. január 1-tôl ZENETÁR Érvényes 2016. január 1- tôl. Az úgynevezett zenetárak vagy könyvtárzenék (production music, más néven library music) kifejezetten

Részletesebben

III. Védjegyhasználati engedély, jogkezelési adatok védelme

III. Védjegyhasználati engedély, jogkezelési adatok védelme H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 62. szám 11645 III. Védjegyhasználati engedély, jogkezelési adatok védelme Az ARTISJUS felhasználási engedélye alapján, az engedélyben megjelölt tartalommal

Részletesebben

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések Dr. Horváth Péter A szerző jogai Személyhez fűződő jogok 10-15. (név feltüntetés, nyilv.ra hozatal, a mű egységének védelme) Vagyoni

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Reklámozás céljából megrendelt mű felhasználása Ügyszám: SZJSZT 20/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések: 1. A V. reklámfilmjei alkalmasak-e reklámfilmként

Részletesebben

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület közleménye. 2013. évi díjszabásáról

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület közleménye. 2013. évi díjszabásáról HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület közleménye 2013. évi díjszabásáról A HUNGART a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogainak kollektív kezelésére létrejött szervezet. Tevékenységének

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Épület átalakításával összefüggő személyhez fűződő jogok Ügyszám: SZJSZT-04/09. A megkereső által feltett kérdések: 1. A Tervező, mint szerző által a Tervezési

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

Meddig ér a szerzői jog takarója?

Meddig ér a szerzői jog takarója? Meddig ér a szerzői jog takarója? 2009. november 7. (Dátum) 1 A szerzői és szabadalmi jog elhatárolása Szerzői jog A védelem tárgya egy egyéni, eredeti műalkotás Alkotástól fogva megillet A védelmi idő

Részletesebben

MAGYAR SZAK- ÉS SZÉPIRODALMI SZERZŐK ÉS KIADÓK REPROGRÁFIAI EGYESÜLETE /MASZRE/ Szervezeti és Működési Szabályzat

MAGYAR SZAK- ÉS SZÉPIRODALMI SZERZŐK ÉS KIADÓK REPROGRÁFIAI EGYESÜLETE /MASZRE/ Szervezeti és Működési Szabályzat MAGYAR SZAK- ÉS SZÉPIRODALMI SZERZŐK ÉS KIADÓK REPROGRÁFIAI EGYESÜLETE /MASZRE/ Szervezeti és Működési Szabályzat A MASZRE megalakulása A MASZRE az 1989. évi II. törvény alapján jött létre azzal a céllal,

Részletesebben

1 12 másolat/nyomat percenként

1 12 másolat/nyomat percenként 13120 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2014. évi 63. szám A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon reprográfiára szolgáló eszközökkel történő többszörözés után

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Filmek engedély nélküli bemutatása; az okozott vagyoni hátrány Ügyszám: SZJSZT 39/2000/1-2 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Az N. Múzeumban vetített

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET TANULMÁNYAI A SZERZŐI JOG DIGITÁLIS VILÁGHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSÁRÓL

A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET TANULMÁNYAI A SZERZŐI JOG DIGITÁLIS VILÁGHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSÁRÓL A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET TANULMÁNYAI A SZERZŐI JOG DIGITÁLIS VILÁGHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSÁRÓL A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET TANULMÁNYA AZ AUDIOVIZUÁLIS ÁGAZAT ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG INTÉZMÉNYEIVEL

Részletesebben

Árva mű i felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

Árva mű i felhasználásának engedélyezése iránti kérelem A Hivatal tölti ki Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, Garibaldi utca 2. 1054 Árva mű i felhasználásának engedélyezése iránti kérelem Kérem az alábbi árva mű(vek)re vonatkozó felhasználási engedély

Részletesebben

Szerzői jog. Szoftver 2

Szerzői jog. Szoftver 2 Felhasználói jogok Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, és művészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is. Szerzői jog A szoftver,

Részletesebben

A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (a továbbiakban: MASZRE vagy Egyesület) Felosztási Szabályzata

A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (a továbbiakban: MASZRE vagy Egyesület) Felosztási Szabályzata A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (a továbbiakban: MASZRE vagy Egyesület) Felosztási Szabályzata I. Bevezető rendelkezések Az Egyesület Alapszabályának IX.2. pontja

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Felhasználási szerződések értelmezése a kábeltelevíziózás körében Ügyszám: SZJSZT 18/2000/1-3 A bíróság által feltett kérdések: 1. A szerzői joggal szomszédos

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása

A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása Ügyszám: SZJSZT 36/13. A szakvélemény szövege Az adóhatóság által feltett kérdések:

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Műfordítás szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT 08/07. A megkeresésben feltett kérdések: - A per tárgyát képező fényképezőgéphez kapcsolódó angol nyelvű

Részletesebben

T/16855. számú törvényjavaslat. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

T/16855. számú törvényjavaslat. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16855. számú törvényjavaslat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Előadó: Dr. Petrétei József igazságügy-miniszter 2005. június 2 2005. évi törvény

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a vendéglátó üzletek és szálláshelyek számára az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

1 12 másolat/nyomat percenként

1 12 másolat/nyomat percenként HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2013. évi 60. szám 20807 A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon reprográfiára szolgáló eszközökkel történő többszörözés után járó (reprográfiai)

Részletesebben

A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK

A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK A HEVES MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET GYŰJTEMÉNYEINEK KUTATÁSI SZABÁLYZATA Általános kutatási szabályok 1. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet a Kormány 47/2001. (III.27.) számú, a muzeális intézményekben folytatható

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

A díjképzés általános szabályai

A díjképzés általános szabályai A díjképzés általános szabályai Ht. 46. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben