(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: C08K 3/00 (06.01) C08K 3/06 (06.01) C08K 3/32 (06.01) C08K 3/08 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 04/0337 () Elsõbbségi adatok: EP (72) Feltaláló: DEME, Imants, Burlington, Ontario L7R 3X4 (CA) (73) Jogosult: SHELL INTERNATIONALE RESEARCH MAATSCHAPPIJ B. V., 296 HR The Hague (NL) (74) Képviselõ: Kerény Judit, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpellet (7) Kivonat A találmány H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletekre vonatkozik, amely pelletek kéntartalma 90 0 tömeg% közötti érték, a H 2 S-szuppresszáns a szabad gyökös inhibitorok vagy redox katalizátorok csoportjába tartozó egy vagy több valamely vegyület. A találmány vonatkozik továbbá a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek elõállítási eljárására, valamint a találmány szerinti kénpelletek alkalmazásával aszfalt útburkoló keverékek elõállítására is. HU T2 A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány mûszaki területe A találmány kénpelletre vonatkozik. A találmány vonatkozik továbbá a kénpelletek elõállítási eljárására, valamint a találmány szerinti kénpelleteket tartalmazó kéntartalmú aszfalt burkolókeverékek elõállítási eljárására. A találmány háttere Az útépítõ és az útburkoló iparban széles körben alkalmazott eljárás, amelynél szemcsés anyagot (adalék anyagot) így homokot, kavicsot, aprított követ vagy ezek keverékét forró folyékony bitumennel borítanak, az így beborított anyagot egyenletes rétegként az útágyon vagy az elõzõleg készített úton eloszlatják még forró állapotban, majd a kapott egyenletes réteget súlyos hengerekkel történõ hengerezéssel tömörítik, és így egyenletes sima felületû utat kapnak. A bitumen és szemcsés anyag, így homok, kavics, aprított kõ vagy ezek keverékének kombinációját aszfalt -nak is nevezzük. A bitument említjük mint aszfaltkötõ anyagot is, ez általában egy folyékony kötõanyag, amely aszfalténeket, gyantákat és oldószereket tartalmaz. A bitumen tartalmazhat pirogén keverékeket is, amelyek kõolajmaradékokból, így lepárlási maradékból, kátrányból vagy szurokból, vagy ezek keverékébõl származnak. A szakterületen ismert, hogy a bitumenbe az útépítõ és útburkoló iparban ként is bekeverhetnek. Az US 03/ A1 számú iratban készítményt ismertetnek, amely ként, egy termoplasztikus elasztomert és tetrametil-tiurám-diszulfidot tartalmaz. A GB A számú iratban 0,01 2 tömeg% ként tartalmazó készítményt ismertetnek. A DE A1 számú iratban 18,4 tömeg% elemi ként tartalmazó készítményt ismertetnek. A GB számú iratban a kén bitumenhez való adagolására vonatkozó fejlesztéseket ismertetnek. Az utóbbi idõben a kén bitumenes keverékekben való alkalmazásával kapcsolatos tanulmányok során kimutatták, hogy a kénmódosított bitumenek alkalmazása kedvezõ. A kénnel módosított bitumeneket úgy készítik, hogy a szokásos kötõanyagokban a bitumen egy részét elemi kénnel helyettesítik. Az egyik probléma, amellyel szembe kell nézni, ha a bitumenben ként alkalmazunk, a nemkívánatos H 2 S- képzõdés, amely a bitumen és kén közötti dehidrogénezési reakció során képzõdik magas hõmérsékleten. A kéntartalmú aszfaltokból nevezetesen az olyan aszfaltokból, amelyek kialakításánál a bitumen egy részét elemi kénnel helyettesítették képzõdõ akár kismértékû H 2 S-emisszió is ártalmas az útborkoló projekteknél. Ez azért van, mert a képzõdõ H 2 Sfokozatosan nagy koncentrációszintet ér el a levegõs hézagokban, amelyek az ömlesztett, laza burkolóanyag-keverékekben kialakulnak a silókban való tárolás és a burkolás helyszínére teherautóval történõ szállítás során. Az így tárolt gáz felszabadul, amikor ezek a légzsákok a keverékekben megnyílnak a teherautókból való leömlesztés vagy a keverék mechanikai keverése során Figyelembe véve a felhasznált kén nagy mennyiségét, különösen olyan kéntartalmú aszfaltok esetében, amelyeknél a kén-bitumen tömegarány nagy, például 1:1, a H 2 S-emisszió egy igen súlyos probléma. Ezért szükséges a kéntartalmú aszfaltoknál a H 2 S nemkívánatos képzõdését és emisszióját csökkenteni. A volume 00, No., számú japán szabadalmi kivonatban H 2 S-képzõdés csökkentésére szolgáló eljárást ismertetnek vulkanizációnál. Az irat azonban nem tartalmaz utalást a kén-bitumen keverékekre. Az egyik módszer a forrón öntött kén-aszfalt keverékekbõl a H 2 S-emisszió csökkentésére, ha a kén-bitumen keverékek elõállítása során H 2 S-szuppresszánst adagolnak oly módon, hogy a ként és bitument melegítés közben elkeverik H 2 S-szuppresszáns egyidejû adagolásával. Ilyen eljárást ismertetnek az US és az EP A számú szabadalmi leírásokban. Az US számú iratban ismertetett eljárás hátránya, hogy a folyékony H 2 S-szuppresszánst az útburkoló keverékben a keverõberendezésbe kell adagolni, injektálni. Következésképpen az ilyen injektáláshoz szükséges berendezést a keverõgépnél kell felállítani, ami az eljárást körülményessé és költségessé teszi. Egy másik hátrány, hogy igen nehéz a H 2 S-szuppresszáns homogén elkeverését biztosítani az útburkoló keverékben, mivel relatíve kis mennyiségû H 2 S-szuppresszánst adagolnak relatíve nagy mennyiségû szilárd és folyékony anyagok keverékéhez. A találmány összefoglalása Azt találtuk, hogy H 2 S-szuppresszánst (H 2 S képzõdését visszaszorító anyagot) tartalmazó kénpelleteket sikeresen alkalmazhatunk kéntartalmú aszfalt burkolókeverékek elõállításánál. A találmány legalább egy H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletekre vonatkozik, amelyek a pellet teljes tömegére vonatkoztatva 90 0 tömeg% elemi ként tartalmaznak, és a H 2 S-szuppresszáns egy vagy több, a szabad gyökös inhibitorok vagy redox katalizátorok csoportjába tartozó valamely vegyület. A találmány szerinti kénpelletek elõnye, hogy bármilyen eljárásnál amelynél cél a H 2 S-képzõdés vagy ¹emisszió visszaszorítása a H 2 S-szuppresszió hatásossága nagyobb, mivel a H 2 S-szuppresszáns anyag a H 2 S-képzõdés helye azaz a kén közvetlen közelében van. A találmány vonatkozik továbbá a legalább egy H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek elõállítási eljárására is, amely eljárás a következõ lépésekbõl áll: a) egy keverõegységben elkeverjük az elemi ként, egy vagy több H 2 S-szuppresszánst és adott esetben a töltõanyagot egymással; b) a kapott keveréket egy pelletizálóegységben formázzuk és/vagy pelletizáljuk, így nyerjük a H 2 S- szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket. A találmány vonatkozik továbbá kéntartalmú aszfalt burkolókeverékek elõállítási eljárására is, amelynél a találmány szerinti H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket alkalmazzuk. Az eljárás a következõ lépésekbõl áll: 2

3 i) elõmelegítjük a bitument C hõmérsékletre; ii) elõmelegítjük a szemcsés anyagot (adalék anyagot) C közötti hõmérsékletre; iii) elkeverjük egy keverõegységben a forró bitument a forró szemcsés anyaggal, amely eljárásnál a találmány szerinti, H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket az i), ii) vagy iii) lépések legalább egyikénél, elõnyösen a iii) eljárási lépésnél adagoljuk. A találmány szerinti kénpelletek elõnye, hogy a H 2 S-szuppresszáns sokkal homogénebben épül be a kéntartalmú aszfalt burkolókeverékbe, mivel a H 2 S- szuppresszánst az egyik alkotó részeként adagoljuk ahelyett, hogy relatíve kis mennyiségû folyékony H 2 S- szuppresszánst adagolnánk relatíve nagy mennyiségû szilárd és folyékony anyag keverékéhez. Egy még fontosabb elõny az, hogy a kapott kéntartalmú aszfalt burkolókeverékben a H 2 S-szuppresszáns a kén közelében van, mivel a H 2 S-szuppresszánst a kénpelletekbe építettük be. Ily módon a H 2 S-szuppresszáns hatásossága nagyobb, mint azt már az elõzõekben említettük. A találmány vonatkozik továbbá a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kéntartalmú aszfalt burkolókeverék útburkolóanyagoknál történõ alkalmazására is. A találmány részletes leírása A bitumen-szemcsés anyagkeverék kifejezést azonos értelemben alkalmazzuk az aszfalt kifejezéssel. A bitumen kifejezés kötõanyagra utal. A pellet kifejezés bármilyen típusú formázott ként jelent. A formázott kén elemi kén, amelyet olvadék állapotban bizonyos szabályos formákba öntenek, ez a forma lehet például vékony lemezke (pehely), lemez vagy gömb alakú, így a formázott kén lehet pirula, granulátum, lencseforma vagy pasztilla, vagy fél borsószem méretû kén. A kénpellet 90 0 tömeg% (beleértve a 0 tömeg%¹ot is) elemi ként tartalmaz a pellet teljes tömegére vonatkoztatva. AH 2 S-szuppresszáns anyag olyan vegyületet jelent, amely képes a H 2 S-képzõdését vagy emisszióját visszaszorítani, elnyomni. A H 2 S-szuppresszáns anyagok a szabad gyökös inhibitorok vagy redox katalizátorok csoportjába tartozó vegyületek. Az elõnyös H 2 S- szuppresszáns anyagok a tetraalkil-tiurám-diszulfid, ditiokarbamátok, különösen cink-dialkil-ditiokarbamátok, aminvegyületek, jód, rézsók, réz-oxidok, kobaltsók, kobalt-oxidok, vas-oxidok és vassók csoportjába tartoznak. Az elõnyös vassók közé tartoznak a vas-klorid-vegyületek, különösen az olyan vas-klorid-vegyületek, mint a ferri-klorid, hidratált ferri-klorid, ferro-klorid és hidratált ferro-klorid. Különösen elõnyös a hidratált ferro-klorid, mivel ez a leghatásosabb H 2 S-szuppresszáns anyag a nem korrozív tulajdonsága miatt. A találmány szerinti, H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletekben a H 2 S-szuppresszáns anyag mennyisége tipikusan 0,02% tömeg%, elõnyösen ,0 6, tömeg%, különösen elõnyösen 0,1 2 tömeg%, a pellet teljes tömegére számolva. AH 2 S-szuppresszáns anyag tipikusan homogén eloszlásban van jelen a kénpelletben. AH 2 S kialakulása a kénbõl történik. A találmány szerinti H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek fontos elõnye, hogy a H 2 S-szuppresszánst a kénpellet integrált részeként adagoljuk, a H 2 S-képzõdés visszaszorítása sokkal hatásosabb, mivel a H 2 S-szuppresszáns anyag közel a H 2 S-képzõdés helyéhez, nevezetesen a kénhez, helyezkedik el. A találmány vonatkozik továbbá a legalább egy H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek elõállítási eljárására is. A H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek a) elõállítási lépésénél az elemi ként elkeverjük egy vagy több H 2 S-szuppresszáns anyaggal, és adott esetben töltõanyaggal egy keverõberendezésben, így nyerjük a keveréket. Az elõnyös H 2 S-szuppresszáns anyag valamely, a szabad gyökös inhibitorok vagy redox katalizátorok csoportjába tartozó anyag, mint azt már a fentiekben említettük. Elõnyösen a H 2 S- szuppresszáns anyagot alkalmas oldószerrel készített oldata formájában, elõnyösen az alkalmas oldószerrel készült koncentrált oldat formájában adagoljuk. Tipikusan az oldószer víz. Tipikusan a H 2 S-szuppresszánsoldatot szivattyú segítségével adagoljuk a keverõegységbe egy tartályegységbõl. Tipikusan a keverést atmoszferikus nyomáson és emelt hõmérsékleten végezzük. A keverés hõmérséklete 0 C és 1 C, elõnyösen 11 C és 121 C közötti hõmérséklet, vagy legalább 113 C. Az elemi ként a keverõegységben különbözõ módon adagolhatjuk. Adagolhatjuk kénpor formájában, vagy folyékony vagy olvadt kén formájában, vagy a kénrészecskékbõl és vízbõl álló iszap formájában. Egy elõnyös kiviteli formánál az elemi ként a vízbõl és a kénrészecskékbõl álló iszap formájában adagoljuk. Tipikusan a kénrészecskékbõl diszperzióval vagy szuszpenzióval iszapot állítunk elõ. Elõnyösen a részecskék mérete körülbelül 0, és körülbelül mikron, elõnyösen körülbelül 1,0 és körülbelül 0 mikron közötti érték. Annak érdekében, hogy a késõbbi lépésnél a fölösleges víz eltávolítása elkerülhetõ legyen, az iszapban a víztartalmat a lehetõ legalacsonyabb értéken kell tartani. Ez elõnyösen körülbelül és % közötti érték a keverék össztömegére vonatkoztatva, még elõnyösebben 1 és % közötti érték az iszap teljes tömegére számolva. Abban az esetben, ha a kénrészecskéket az iszapban szuszpendáljuk, a kéniszapot elõnyösen egy alkalmas berendezésben keverjük, hogy a gyártási eljárásba történõ bevezetést megelõzõen az iszapot homogenizáljuk. Egy elõnyös kiviteli formánál a kéniszap vízben diszpergált kénrészecskéket tartalmaz. Az ilyen típusú iszapokat ezért diszpergált vagy emulgeált kéniszapnak nevezzük, amely vízben diszpergált kénrészecskéket tartalmaz, elõnyösen mikron méretû kénrészecskéket tartalmaz vízben diszpergálva. A kénrészecskéket elõnyösen diszperzióban tartjuk alkalmas emulgeálóanyag adagolásával. Az alkalmas emulgeálóanyagok a 3

4 szakterületen ismertek, és nem kritikusak a találmány szempontjából. A diszpergált kénrészecskéket tartalmazó iszap alkalmazásának egyik elõnye, hogy a kénrészecskék kicsapódását minimális értéken tudjuk tartani, és a kén eloszlása homogénebb a vízben. Ily módon a kéniszap reaktorba való bevezetését megelõzõen az iszap keverésének szükségessége csökkenthetõ. Tipikusan az iszap bevezetését szivattyúval végezzük a reaktoregységbe egy kéniszap tartályból. Elõnyösen az iszapot egy alkalmas tartályban keverjük, mielõtt azt az a) lépés szerinti keverõegységbe bevezetnénk. Egy másik elõnyös eljárásnál az elemi ként az a) lépésnél a reaktoregységbe olvadt kén formájában adagoljuk. Az olvadt ként a szilárd kénbõl úgy nyerjük, hogy azt egy alkalmas berendezésben, például egy csöves olvasztóban megolvasztjuk, megömlesztjük. Az ömlesztett kén alkalmazása akkor elõnyös, ha a ként olvadt állapotban nyerjük egy ipari eljárásból. A földgázból a nemkívánatos kénkomponensek eltávolítása során általában a ként olvadék állapotban nyerjük, és az ilyen olvadék kén közvetlenül felhasználható a kénpelletek elõállításánál, és így elkerülhetõk további lépések a kéniszap elõállításához, például a kén szárítása és õrlése. Egy további elõnye az olvadt kén alkalmazásának, hogy nem szükséges további víz bevezetése az eljárásba. Ha az elemi ként olvadék formában adagoljuk, a kéntartalmú keverék hõmérsékletét elõnyösen a kén olvadáspontja fölötti értéken tartjuk, ez az érték elõnyösen 11 és 121 C közötti érték, így biztosítható, hogy a ként olvadék állapotban tudjuk tartani. Egy másik elõnyös eljárásnál biológiailag elõállított elemi ként alkalmazunk. A biológiai úton elõállított elemi kén olyan ként jelent, amelynél kéntartalmú komponenseket, így szulfidokat vagy H 2 S¹t alakítunk át elemi kénné biológiai konverzióval. A biológiai konverziót megfelelõen elvégezhetjük szulfidoxidáló baktériumok alkalmazásával. Az alkalmas szulfidoxidáló baktériumok lehetnek például az ismert, a Thiobacillus és Thiomicrospira nemzetségek autotrop aerob tenyészeteibõl származó baktériumok. Egy alkalmas biológiai konverziós eljárás a biológiailag elõállított elemi kén kialakításához az az eljárás, amelynél a kénvegyületeket gázokból távolítjuk el oly módon, hogy a gázt egy vizes mosófolyadékkal mossuk, majd a mosófolyadékot szulfidoxidáló baktériumok hatásának tesszük ki, ilyen eljárást ismertetnek a WO 92/270 számú iratban. A biológiailag elõállított kén hidrofil természetû. A biológiailag elõállított elemi kén alkalmazásának elõnye, hogy a berendezés elszennyezõdése és eltömõdése lényegesen csökkenthetõ, vagy akár teljesen eliminálható is a hidrofil tulajdonságnak köszönhetõen. A biológiailag elõállított elemi ként a gyártási eljárásban szilárd kén, iszap (diszperzió vagy emulgeált kén) vagy olvadt kén formájában adagolhatjuk. Annak érdekében, hogy a H 2 S-szuppresszáns anyag homogén eloszlását a kénben minél jobban biztosíthassuk, a H 2 S-szuppresszánst és az elemi ként elõnyösen elõkeverjük és iszap vagy folyadék formájában adagoljuk az a) lépés szerinti keverési lépésnél Adott esetben az a) lépésnél töltõanyagot is adagolhatunk Alkalmas töltõanyagok közé tartoznak az ásványi töltõanyagok, így például a kalciumalapú ásványi töltõanyagok (például kalcium-hidroxid). Az ásványi töltõanyagok adagolása lehetõvé teszi kisebb mennyiségû kén alkalmazását és elõsegíti a pelletek hõmérséklet-stabilitásának növelését. Elõnyösen a töltõanyag mennyisége a pelletben 0,1 tömeg%, még elõnyösebben 0, tömeg%, különösen elõnyösen 1 tömeg% a pellet teljes tömegére számolva. Az a) lépés után ként, egy vagy több H 2 S-szuppresszánst és adott esetben töltõanyagot tartalmazó keveréket nyerünk. Ezt a keveréket formázzuk, és/vagy pelletizáljuk egy pelletizálóegységben a b) lépésben, így nyerjük a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó pelleteket. Alkalmas pelletizálóegységek granulátumok vagy pelletek kialakítására alkalmas egységek, melyek leírása megtalálható például a Perry s Chemical Engineerings Handbook, Chapter (1997) szakirodalomban vagy alkalmazhatunk olyan berendezést, ahol a ként tartalmazó folyékony keveréket egy felületre permetezzük vagy öntjük, így a kénpelletek hûtés után alakulnak ki, ilyen eljárást ismertetnek az US vagy US számú szabadalmi iratokban. A pelletizálóegység tartalmazhat elõnyösen egy granulátort, elõnyösen egy dobgranulátort vagy egy forgódobot, vagy egy, az olvadék formájú kén permetezésére alkalmas eszközt. Egy elõnyös kiviteli formánál a ként és a H 2 S- szuppresszánst tartalmazó keverék folyadék, az elemi kén olvadék állapotban van jelen. Egy elõnyös megvalósítási formánál a pelletizálóegység egy forgódobot tartalmaz. Ennél a kiviteli formánál az a) lépésnél nyert, ként és H 2 S-szuppresszánst és adott esetben töltõanyagot tartalmazó folyékony keveréket lehûtjük és megszilárdítjuk egy forgódob külsõ felületén. A lehûlt keveréket a forgódobról vékony lemezkék formájában lefejtjük, az így nyert vékony lemezkék a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek. Egy másik kiviteli formánál a pelletizálóegység tartalmaz egy szállításra szolgáló eszközt és a pelletizálást úgy végezzük, hogy az a) lépésnél kapott folyékony keverékbõl cseppeket alakítunk ki, az így nyert cseppeket a szállítóeszközre, például egy szállítószalagra juttatjuk. Elõnyösen a folyékony keveréket a szállítószalagra egy permetezõfej segítségével permetezzük. Lehûlés után a cseppek pelletekké alakulnak. Egy másik elõnyös kiviteli formánál a pelletizálóegység egy granulátort tartalmaz, és a pelletizálást úgy végezzük, hogy egymást követõ bevonatokat viszünk fel az a) lépésnél nyert folyékony keverékbõl az a) lépésnél nyert keverék megszilárdult részecskéire. Ezt a bevonatkialakítást elõnyösen addig végezzük, amíg a pellet eléri a kívánt átmérõt. Tipikusan az a) lépésnél nyert folyékony keveréket a granulátorba permetezzük, és így vonjuk be a megszilárdult részecskéket. 4

5 Egy másik elõnyös kiviteli formánál a pelletizálóegység egy permetezõeszközt tartalmaz, és a kénpelleteket úgy alakítjuk ki, hogy az a) lépésnél nyert folyékony keveréket egy vizet tartalmazó tartályba permetezzük, így lehûtve a folyékony keveréket nyerjük a pelleteket. Eljárhatunk úgy is, hogy az a) lépésnél nyert folyékony keveréket egy torony tetejébõl ellenáramban áramló levegõbe permetezzük, így hûtjük le a pelleteket. Adott esetben a b) lépés után kapott H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket szárítjuk elõnyösen levegõn vagy egy szárítóegységben. Az alkalmas szárítóegységek tartalmaznak egy szárítóegységet, amelyben a hõközlést a nedvesszilárd anyag és a meleg gáz közötti közvetlen érintkezéssel hozzuk létre. Tipikusan a szárítóegység egy forgó szárítóberendezés. A találmány vonatkozik továbbá a kéntartalmú bitumen-szemcsés anyag keverékek elõállítására is, ezt kéntartalmú aszfaltként is említjük. Ezen eljárás i) lépésénél a bitument felmelegítjük 1 és 180 C, elõnyösen 1 és C, még elõnyösebben 1 és C közötti hõmérsékletre. Az eljárás ii) lépésénél a szemcsés anyagot tipikusan 1 és 180 C, elõnyösen 1 és C, még elõnyösebben 1 és C közötti hõmérsékletre melegítjük. A iii) lépésnél a forró bitument és a forró szemcsés anyagot egy keverõegységben elkeverjük. Tipikusan a keverést C, elõnyösen 1 C, még elõnyösebben 1 C közötti hõmérsékleten végezzük. Tipikusan a keverési idõ másodperc, elõnyösen másodperc közötti érték. AH 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket az i), ii) vagy iii) lépések legalább egyikénél adagoljuk. Elõnyösen a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek adagolását követõen keverést végzünk egy további idõn át. Tipikusan ez a további kezelési idõ 0 másodperc, elõnyösen 0 másodperc közötti idõ. Egy elõnyös kiviteli formánál a forró szemcsés anyagot elkeverjük a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletekkel. A forró bitument ezután adagoljuk a forró szemcsés anyag-kén keverékhez. Egy másik elõnyös kiviteli formánál a forró szemcsés anyagot elkeverjük a forró bitumennel és a H 2 S- szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket a forró bitumen-szemcsés anyagkeverékhez adagoljuk. Ezen kiviteli forma elõnye, hogy nagyobb kén-aszfalt keverékszilárdságot nyerünk. Egy még további kiviteli formánál a forró bitument keverjük el a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletekkel, és a kapott forró bitumen-kén keveréket keverjük el ezután a forró szemcsés anyaggal, így nyerjük a kéntartalmú aszfaltkeveréket. Tipikusan a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket olyan mennyiségben adagoljuk a bitumenszemcsés anyagkeverékhez (aszfalthoz), hogy a ként és bitument tartalmazó keverékben a tömegarány körülbelül 1:0, 1:, elõnyösen körülbelül 1:1 1:4 közötti érték legyen Tipikusan ezután a bitumen/szemcsés anyagkeverék legalább 2 tömeg% bitument tartalmaz a keverék össztömegére vonatkoztatva. Elõnyösek a körülbelül 1 tömeg% körülbelül tömeg% bitument tartalmazó keverékek, különösen említjük a körülbelül 3 tömeg% 6 tömeg% bitument tartalmazó keverékeket. Az így nyert kéntartalmú aszfalt burkolókeverékeket felhasználhatjuk utak burkolására, például azokat az útra burkológépek segítségével felvive, majd ezt követõen hengeres tömörítést végzünk addig, amíg a kívánt sûrûséget elérjük. A H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek alkalmazásával kiküszöbölhetõ az injektálókészülék felállítása és alkalmazása a bitumen-szemcsés anyag keverõberendezéshez, és ily módon ez elõnyt jelent az olyan eljáráshoz viszonyítva, amelynél a H 2 S-szuppresszáns anyagot külön adagoljuk. Egy másik elõny, hogy a találmány szerinti H 2 S- szuppresszánst tartalmazó kénpelletek segítik meggátolni a bitumenfilm leválását a vízre érzékeny ásványi szemcsés anyagról, ez az úgynevezett stripping. Ez különösen akkor fontos, ha hidratált meszet adagolunk az aszfaltkeverékekhez. A hidratált mész adagolása az aszfaltkeverékekhez azért elõnyös, mivel az reakcióba lép a bitumennel, így eltávolítja a oxigéntartalmú bitumenkomponenseket, és erõs kötést alakít ki. A kéntartalmú aszfaltkeverékeknél azonban a hidratált mész adagolása problémákat okozhat. A mész egy része CaO állapotban van, és a kénnel való reakció során szintetikus gipsz képzõdik. Ez a szintetikus gipsz vízoldható, és kiválthatja a kén-bitumen-szemcsés anyag dezintegrációját víz jelenlétében. A találmány szerinti H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek ezt a problémát megoldják, mivel a H 2 S-szuppresszáns késlelteti a bitumen-szemcsés anyag dezintegrációját, és megakadályozhatja az ásványi szemcsés anyagtól való elválást, dezintegrációt. Egy másik elõnye a találmány szerinti kénpelleteknek, hogy mivel a H 2 S-szuppresszáns anyag be van építve a kénpelletbe, a H 2 S-szuppresszáns a végsõ aszfaltkeverékben a kén közelében helyezkedik el, és így képes a kénbõl képzõdõ H 2 S kialakulását elfojtani, mielõtt a H 2 S felszabadulna. 1. példa (összehasonlító) Keveréket állítunk elõ a következõ eljárás szerint. A szemcsés anyagot és bitument egy szárítószekrényben 16 C hõmérsékletre melegítjük. A bitument hozzáadagoljuk a szemcsés anyaghoz, és másodpercen át Hobart-keverõben keverjük. Ezután elemi kénpasztillákat adagolunk H 2 S-szuppresszáns nélkül, és további másodpercig keverjük. A keverék hõmérséklete a keverés után körülbelül 14 C. Körülbelül 3700 g keveréket nyerünk, amelynek összetétele a következõ: szemcsés anyag: 33 g; bitumen: 132 g (3,%); elemi kén: 87 g (2,3%); ezt a keveréket termosztáttal szabályozott hõmérsékletû edénybe adagoljuk. Mérjük a H 2 S-koncentrációt az edényben periodikusan körülbelül mm¹rel a keverék felülete felett, ehhez egy gázmérõt alkalmazunk beépí-

6 tett szivattyúval, ami a H 2 S-gázt a mérõberendezésbe szivattyúzza. A méréseket a következõképpen végezzük: a) a kezdõkeverés után, majd ezt követõen különbözõ idõintervallumokban, miután a kéntartalmú aszfaltkeveréket kézi erõvel kevertük, és az edény tetejét eltávolítottuk, és b) a különbözõ idõintervallumok után, a tetõt az edényre helyezve, hogy elõsegítsük a gáz koncentrációjának növekedését és az edényben való összegyûjtését. A keveréket idõnként erõteljesen megkevertük, majd a tetõt az edényre visszahelyeztük egy rövid idõre, tipikusan percre, hogy lehetõvé tegyük a H 2 S-gáz akkumulálódását az edényben. Ezután mértük a H 2 S- koncentrációt perces idõintervallumokban. A mérések szerint a H 2 S-koncentráció 37 ppm perc után 14 C keverési hõmérsékletnél. 2. példa (találmány szerinti megoldás) Keveréket állítottunk elõ az összehasonlító példában leírtak szerint, kivéve, hogy H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket alkalmaztunk, amelyekben a H 2 S-szuppresszáns koncentrációja 6,% a pellet össztömegére vonatkoztatva. A kapott keverék összetétele a következõ: szemcsés anyag: 33 g, bitumen: 132 g (3,% a keverék össztömegére vonatkoztatva); elemi kén: 87 g (2,3% a keverék össztömegére vonatkoztatva) plusz 6 g ferriklorid (hidratált tömeg g). Az elvégzett mérések szerint a H 2 S-koncentráció 14 és ppm perc eltelte után 149 C keverési hõmérsékletnél. A kapott eredményekbõl világosan kitûnik, hogy a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek alkalmazása lényegesen csökkenti a H 2 S-képzõdést. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpellet, amely 90 0 tömeg% elemi ként tartalmaz a pellet teljes tömegére vonatkoztatva, és a H 2 S-szuppresszáns a szabad gyökös inhibitorok vagy redox katalizátorok csoportjába tartozó egy vagy több valamely vegyület Az 1. igénypont szerinti kénpellet, amelynél a H 2 S- szuppresszáns anyag valamely, a következõ csoportokba tartozó vegyület: jód, aminvegyületek, rézsók, rézoxidok, vassók, vas-oxidok, kobaltsók és kobalt-oxidok. 3. A 2. igénypont szerinti kénpellet, amelynél a vassók vas-klorid-vegyületek, elõnyösen valamely következõ vegyület: ferri-klorid, hidratált ferri-klorid, ferroklorid vagy hidratált ferro-klorid. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti kénpellet, amelyben a H 2 S-szuppresszáns mennyisége: 0,02 tömeg%, elõnyösen 0,0 6, tömeg%, még elõnyösebben 0,1 2,0 tömeg% a kénpellet tömegére számolva.. Eljárás legalább egy H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelletek elõállítására, azzal jellemezve, hogy a) elkeverünk elemi ként, egy vagy több H 2 S-szuppresszánst és adott esetben egy töltõanyagot egy keverõegységben, b) az elõzõ a) lépésnél kapott keveréket formázzuk és/vagy pelletizáljuk egy pelletizálóegységben, így nyerjük a H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket. 6. Az. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elemi ként olvadt kén formájában adagoljuk, és a keverék hõmérsékletét elõnyösen 113 C feletti értéken tartjuk. 7. Az. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a H 2 S-szuppresszáns egy vagy több, a szabad gyökös inhibitorok vagy redox katalizátorok csoportjába tartozó vegyület. 8. Eljárás kéntartalmú aszfalt burkolókeverékek elõállítására, azzal jellemezve, hogy i) a bitument elõmelegítjük C közötti hõmérsékletre; ii) a szemcsés anyagot elõmelegítjük C közötti hõmérsékletre; iii) a forró bitument elkeverjük a forró szemcsés anyaggal egy keverõegységben, és az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti H 2 S-szuppresszánst tartalmazó kénpelleteket az i), ii) vagy iii) lépések legalább egyikénél adagoljuk, elõnyösen a iii) lépésnél adagoljuk. Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest