EURÓPAI FÜZETEK 26. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Közvetlen adóztatás az Európai Unióban. Adózás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI FÜZETEK 26. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Közvetlen adóztatás az Európai Unióban. Adózás"

Átírás

1 EURÓPAI FÜZETEK 26. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Szabó Tímea Molnár Gáspár Endre Közvetlen adóztatás az Európai Unióban Adózás A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa

2 Európai Füzetek A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa. Felelôs kiadó: Szeredi Péter A szerkesztôbizottság elnöke: Palánkai Tibor A szerkesztôbizottság tagjai: Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lôrincz Lajos, Nyers Rezsô, Orbán István, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Fôszerkesztô: Forgács Imre Szerkesztô: Bulyovszky Csilla Szerkesztôségi titkár: Horváthné Stramszky Márta A szerkesztôség címe: MEH Európai Integrációs Iroda, 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Telefon: Fax: Lektor: Mocsáry Péter Kézirat lezárva: április 8. Grafikai terv: Szutor Zsolt Fényképek: Csorba Gábor; Audiovisual Library European Commission Portréfotó: Csorba Gábor Nyomás és elôkészítés: Visit Nyomda & Stúdió ISSN: Budapest, 2003.

3 Kedves Olvasó! Aligha kétséges, hogy az Európai Unióhoz való csat lakozásunk adózással kapcsolatos kér dé sei közül az érdekli leginkább a legtöbb magyar állampolgárt, miként adóztatják majd a Közösségben a személyi jövedelme ket. Nos, meg kell állapítani, hogy talán éppen ezen a területen a legkevésbé elôrehaladott a közösségi szabályozás harmonizációja. Azt senki nem vitatja, hogy a személyek a munkaerô lehetô legszabadabb áramlását az Európai Unió belsô piacának optimális mûkö dése érdekében biztosítani szükséges, egyet len tagállamban sem érheti hátrá nyos meg különböztetés a más tagállamból érkezô munkavállalókat. Annak érdekében, hogy a mun kav állalás és a mozgás, tartózkodás sza bad sá ga ténylegesen megvalósuljon a gyakor lat ban, a személyi jövedelemadózás terüle tén biztosítani kell, hogy ne csorbuljon az egyenlô elbánás elve, ezt szolgálja a Bizottság egyenlô elbánásra vonatkozó ajánlása. Továbbá fontos szerepet játszanak a tagállamok közötti kettôs adóztatás elke rü lé sérôl szóló kétoldalú egyezmények, Magyar ország nak a Közösség valamennyi országával van ilyen megállapodása. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió hoz való csatlakozáshoz kapcsolódóan nem változnak a személyi jövedelemadó és a társasági és osztalékadó szabályai a közösségi joganyagnak való megfelelés miatt szüksé ges módosításokon túl. 1

4 I. Bevezetés Magyarország az Európai Unióhoz való csat la ko zás révén részesévé válik az egységes bel sô piacnak. A csatlakozás feltétele a kö zös ségi vívmányok (Acquis Communautaire) átvétele, a közösségi szabályozásnak meg fe le lô belsô jogszabályi környezet ki ala kítá sa. Minden gazdasági-politikai integ rá ció, így az Európai Unió esetében is kü lö nö sen nehéz feladat az adórendszerek har mo ni záció ja. Nem meglepô tehát, hogy va la mennyi tag ál lam nak mind a mai napig önál ló adó rendszere van, és Magyarország is meg ôr zi saját adórendszerét a csatlako zás után. Ezzel párhuzamosan néhány nemzetközi ügylet adóztatásáról az unió közös sza bályo zás sal ren del kezik. A közvetlen adóztatás terü le tén azonban eltérôen a forgalmi adóktól a közösségi harmonizáció még a kez detek nél tart. Az Európai Unió alapelvei között négy alapszabadságot határoz meg (az áruk, a szol gál ta tá sok, a tôke és a sze mé lyek szabad moz gá sa), amelyet minden tagállam terüle tén biztosítani kell. A szemé lyi jö ve de lemadót, a társasági adót és az osz ta lék adót érin tô közösségi elôírások el sô sor ban a tôke és a személyek szabad áram lá sa ellen ható adó zá si szabályokat kíván ják megváltoztatni, ennek megfelelô en elsô sor ban az egyenlô elbánás elvének ér vé nye sí té sé re tö rek sze nek, valamint az or szág ha tá ron átíve lô meghatá ro zott tôke mû ve le tek ered ményének adómen tes sé gérôl, halasz tott adóz tatásáról rendel kez nek. E kiadvány a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényhez, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényhez kapcsolódóan bemu tatja azokat a közösségi elôírásokat, ame lyek kel összefüggésben harmonizációs fela dat merült fel, továbbá összefoglalja a har mo ni zá ciós kötelezettség következtében már ha tály ba lépett, vagy a csatlakozástól hatály ba lépô új szabályozás lényegét. 1 COM (2001) 582 2

5 II. Társasági adó és osztalékadó A társasági adót és az osztalékadót érin tô közös ségi szabályozás elsôdleges célja a tagál la mok közötti tôkemûveletek útjában álló adó zási aka dá lyok megszüntetése. Ennek eszkö ze pél dá ul a tagállamok társaságai közöt ti osz ta lék fizetések mentesítése az adóz ta tás alól, valamint a legalább két tagállam tár sa sága it érintô egyes felvásárlások, egye sü lé sek, szét válások során keletkezô tô ke nye re ség halasz tott adóztatása. A tár sa sá gi adóról és az osztalékadóról szó ló tör vény közvetlen harmonizációjának igé nye elsô sor ban a következô három közössé gi jog anyag gal összefüggésben merült fel: a különbözô tagállamok társaságait érintô egyesülésekre, szétválásokra, eszközát ru há zá sok ra és részesedéscserékre alkal ma zan dó közös adózási rendszerrôl szóló 90/434 EGK tanácsi irányelv; a különbözô tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai esetében alkalmazandó közös adózási rendszerrôl szóló 90/435 EGK tanácsi irányelv; a kapcsolt vállalkozások nyereségének mó do sí tá sa miatti kettôs adóztatás el ke rü lé sé rôl szóló 90/436 EGK megállapodás. E szabályokon túl sokféle terv szüle tett már az Európai Unió társasági adó zá sának har monizálására, megvalósí tá suk azon ban egyelôre még várat magá ra. A Kö zös ség társasági adóinak har mo nizá ció já ra elôször a Neumark Bizottság tett javaslatot 1963-ban, az elôterjesztést azon ban a tagállamok nem fogadták el. Az Európai Bizottság 1975-ben ter jesz tet te elô elsô saját javaslatát, ame lyet a tagországok ekkor sem tartot tak idôszerûnek. A legutolsó bizottsági javaslat 2001-ben született, és egy közös kon szolidált adóalap bevezetését tûz te ki célul. 1 Egyelôre azonban ez sem jutott tovább a megvalósításban, hiszen vala mennyi tagállam ragaszkodik adórend szerének önálló alakításához és fenn tar tá sá hoz. 3

6 1. A tagállamok társaságai közötti osztalékfizetés A különbözô tagállamok anyavállalatai és leány vál la la tai esetében alkalmazandó kö zös adó zá si rend szer rôl szóló 90/435 EGK ta nácsi irány elv (anya- és leányvállalati irány elv) az egyik tagállamban illetôséggel bíró leányvál la lat által a másik tagállamban lévô anyavál la lat számára fizetett osztalékra vonatkozik. Az irányelv mind a forrásország (a leány vál la lat állama), mind az anyavállalat ille tô sé ge sze rin ti állam tekintetében tartalmaz sza bá lyo zást Az anya- és leányvállalati irányelv rendelkezései A valamennyi tagállamra kiterjedô közös sza bály szerint nem szabad megadóztatni az osz ta lékként szerzett jövedelmet abban az állam ban, ahol az osztalékot megszerzô anyavállalat található, valamint a leányvállalat államában sem lehet forrásadót kivetni az anyavállalatnak fizetett osztalékra. Ha az anyavállalat székhelye szerinti állam mégis meg adóztatja az osztalékként szerzett jövedel met, akkor ebbe az adóba be kell szá mí tania a leányvállalat által már megfizetett adót és a leányvállalat államában esetleg kivetett forrásadót. A gyakorlatban ez a szabály gondos kodik arról, hogy ha például egy spa nyol leányvállalat osztalékot fizet francia anya válla la tá nak, akkor Franciaország ezt az osz talé kot ne adóztassa meg. (Amennyiben Franciaország mégis az adóztatás mellett dönt, a fizetendô adót csökkenteni kell a Spanyolországban erre az osztalékra megfizetett adóval.) A példát folytatva ugyancsak nem vethet ki forrásadót Spanyolország a francia anyavállalatnak fizetett osztalékra. Az anya- és leányvállalati irányelv által biz tosított kedvezô elbánás csak abban az eset ben kötelezô a tagállamokra nézve, ha az anyavállalat megfelel az irányelvben foglalt részletes feltételeknek. E szabályok sze rint a kedvezmény feltétele, hogy az anya vál la lat legalább két évig, megszakítás nél kül, lega lább 25 százalékos részesedéssel ren del kez zen a leányvállalatban. Ugyancsak fel té te le a kedvezménynek, hogy mind az anya vállalat, mind a leányvállalat a társasá gi adó alanya legyen, és az irányelvben meg ha tá ro zott társasági formában mûködjön. 2 Ha bármely feltétel nem teljesül, akkor mind az anyavállalat szerinti tagállam, mind a leányvállalat szerinti megadóztathatja az 2 Magyarországon a kedvezményezett társasági formák a következôk: közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelôsségû társaság, részvénytársaság, egyesülés és szövetkezet. 3 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 7. (1) bekezdés g) pont. 4

7 osztalékot, ha saját belsô szabályai egyébként ezt lehetôvé teszik A magyar szabályozás Magyarországnak az anya- és leányválla la ti irányelvvel kapcsolatban számottevô módosí tá si kötelezettsége keletkezett a for rásadóz ta tás egyes eseteiben. A csatlakozásig tovább ra is 20 százalékos vagy kettôs adóz ta tást kizáró egyezményben meghatáro zott mértékû forrásadó (az úgyneve zett osztalékadó) terheli az osztalékot, ha azt külföldi jogi személy, egyéb szervezet kap ja, és a külföldi személy nem fekteti be ismét az osztalékot Magyarországon. Ugyan akkor a csatlakozástól a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szabályai úgy változnak meg, hogy a külföldi jogi sze mély, egyéb szervezet által kapott oszta lék mente sül a forrásadó alól, ha a külföldi sze mély meg fe lel az anya- és leányvállalati irány elvben foglalt feltételeknek, vagyis lega lább 2 éven keresztül, legalább 25 szá za lé kos részesedéssel rendelkezik az osz ta lé kot fize tô magyar vállalkozásban. Fordítva, a magyar anya vállalatnak fizetett osztalékra sem vethet ki (általában) forrásadót egy má sik tagál lam, amelyben a leányvállalat ta lál ha tó. A magyar anyavállalat által megszerzett osz ta lékjövedelem az irányelvvel össz hangban ma sem képezi a társasági adó alapját, hiszen a magyarországi társaság csökkenti adó zás elôtti eredményét a kapott (járó) osztalékkal. 3 A belföldi osztalékban része sülô társaságok pedig továbbra is mentesek ma rad nak az osztalékadó alól, ha egy másik magyar társaságtól kapják az osztalékot. 2. A különbözô tagállamok társaságait érintô akvizíciós ügyletek A tagállamok által elfogadott elv sze rint egyes akvi zí ciós mûveletek (egyesülések, szét vá lá sok, részesedéscserék és eszköz átru há zá sok) során keletkezô tôkenyereség álta lá ban nem jelent realizált nyereséget, ezért mél tány ta lan annak megadóztatása. A külön bö zô tag államok társaságait érin tô egye sü lé sek re, szétválásokra, eszköz át ru házá sok ra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adó zási rendszerrôl szóló 90/434 EGK irány elv (egyesülési irányelv) ennek az elv nek közös ségi szinten kíván érvényt szerez ni annak érdekében, hogy a különbözô tag ál la mok társaságait érintô átalakulások, része se dés cse rék ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe az egy tagállamon belül végre haj tott hasonló jogügyletekhez képest. Az irányelv hatálya alá tartozó mûveletek szempontjából a cél egyrészt a versenysemleges adózási szabályok kialakítása, másrészt az egységes belsô piac követelményeihez való alkalmazkodás lehetôvé tétele a társa sá gok 5

8 számára, nemzetközi összehasonlítás ban mért termelékenységük és hatékonyságuk fo ko zá sa érdekében. Az irányelv céljának tekint he tô továbbá az érintett tagállamok pénz ügyi érdekeinek védelme. Az irányelv szerint kedvezményezettnek minôsített nemzetközi akvizíciók közös jellem zô je, hogy az ellenszolgáltatás mindig a tár sa ság tôkéjét megtestesítô értékpapírral tör té nik, illetve ehhez az átadott részvények névértékének legfeljebb tíz százaléka erejéig kapcsolódhat készpénzfizetés. Ha a részese déscseréhez kapcsolódó készpénzfizetés meg ha lad ja az átadott részvények névértéké nek tíz százalékát, akkor a nemzetközi akvi zí ció val összefüggésben realizáltnak tekint endô az irányelv értelmében a tôkenye reség, így erre a mûveletre nem terjed ki az irány elv hatálya Társaságok egyesülése és különválása (kedvezményezett átalakulás) Az irányelvben foglalt jogügyletek közül kettô a jogutódlás melletti megszûnés meg ha táro zott formáira tartalmaz rendelkezéseket. E két jogügylet a magyar társasági jog sze rin ti átalakulások közül leginkább az egye sü lés nek és a különválásnak felel meg. Egye sü lés és különválás esetén nyereség kelet kez het mind az átalakuló társaságnál, mind tagjánál, részvényesénél, ezért a sza bályo zás mindkét nyereség tekintetében lehetôvé teszi az adókötelezettség halasztását Az irányelv rendelkezései Átalakuláskor (egyesüléskor vagy szétváláskor) a jogelôd társaság vagy társaságok az össze vont felértékelési különbözet révén nyereséget érhetnek el, ha az átadott eszkö zök tényleges értéke meghaladja az adó zás szempont já ból figyelembe vett értéket. Mi vel e nyereség nem feltétlenül áll likvid for má ban (készpénzben vagy bankszámlán) a társaság 4 Magyarországon a kedvezményezett társasági formák a következôk: közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelôsségû társaság, részvénytársaság, egyesülés, közhasznú társaság és szövetkezet. 6

9 rendelkezésére, így az esetleges adó kö te lezett ség akadályozhatná az átala kulást. Az akadály megszüntetése érdekében az irányelv lehetôvé teszi, hogy ha két vagy több tag ál lam társaságai összeolvadnak vagy szét válnak, akkor a jogelôdnek ne kelljen adóz nia az átalakulás révén elért nyere sége (a fel ér té ke lé si különbözet) után. E tekintet ben tehát az irányelv szerint a jog elô döt válasz tási lehetôség illeti meg. E választá sának csupán az a következménye, hogy a jogutód a költségek és ráfordítások számítása során nem veheti figyelembe az eszközök tény leges, magasabb értékét. Példával szemléltetve a szabályt: ha egy svéd társaság egy gépet 800 euró értéken tart nyilván, majd ezt köve tô en beolvad német anyavállalatába, akkor a gép át ke rül a német társa ság hoz. Az elszámo lás az irányelv sze rint a követke zôk szerint történik. Ha a be ol va dás során a svéd társaság a gépet felértékeli a piaci érték re, amely 1000 euró, akkor a svéd tár sa ság nak két lehetôsége van. Egyrészt választ hat ja azt, hogy adó zik a felér té ke lés során elért =200 euró alap ján. Ebben az eset ben a német tár sa ság az 1000 euró alap ján szá molhat el adó zási szem pont ból pél dául érték csök ke nést. Ugyan ak kor a svéd tár sa ság dönt het úgy is, hogy e nyereség után nem adó zik, ekkor azon ban a német vál la lat nak az átvett gép pel kapcso latban fel me rült költ sé get többek között az érték csök ke nést adózási szem pont ból az ala cso nyabb, 800 eurós érték alapján kell szá mí ta nia. A kedvezménnyel csak azok a társaságok él het nek az Európai Unióban, amelyek alanyai tár sa sá gi adónak, és az irányelvben meg ha tá ro zott társasági formában mûködnek. 4 Ugyan csak feltétele a kedvezmény al kal ma zá sá nak, hogy az egyesülô társa ságok tag jai a jog utódban megszerzett részese dé sen (rész vé nyen, üzletrészen) felül ezek név ér té ké nek legfeljebb 10 százalékát kapják kész pénz ben. Szétváló társaságok ese tében a 10 szá za lé kos készpénzrészre vonat kozó sza bá lyon túl a tulajdonosoknak arányos része se dést kell szerezniük a jogutódokban A magyar szabályozás A hazai szabályozásban korábban is megtalálható átalakulási szabályok az adótörvények novemberi módosítása során egészültek ki a kedvezményezett átalakulás szabályaival. Bár az unió egyesülési irányelve csak az eltérô tagállamokban található társaságok részvételével lezajló átala ku lá so kat támogatja, összeolvadásokra és szét vá lá sokra külföldi részvétel nélkül is sor kerül het. 7

10 Annak érdekében, hogy a belföldi tár sa ságok átala kulása ne kerüljön hátrá nyos helyzet be a határon átnyúló átalakulá sok hoz képest, a társaságiadó-törvény a kedvezményt a belföldi társaságokra is kiterjeszti január 1-jétôl az uniós csatlakozásig a ked vez mény a belföldi társaságokra vonatkozik, ezt követôen a jogharmonizációs fela da tot teljesítve ki fog terjedni az olyan átala ku lásokra is, amelyekben más uniós tagál la mok társaságai is részt vesznek. 5 ÁTRUHÁZÓ TÁRSASÁG ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG 1. ábra. A társaságok és az önálló szervezeti egység a kedvezményezett átruházás elôtt ÁTRUHÁZÓ TÁRSASÁG ÁTVEVÔ TÁRSASÁG 2.2. Kedvezményezett eszközátruházás A közösségi szabályozás nemcsak a különbözô tagállamok társaságait érintô átalakulásokat, hanem azokat a jogügyleteket is kedvezményezni kívánja, amelyeknél az egyik társaság egy másik tagállamban lévô társaság önálló szervezeti egységét szerzi meg az irányelvben meghatározott feltételekkel Az irányelv rendelkezései Az irányelv szerint, ha egy társaság (az át ruhá zó társaság) úgy szerez részesedést egy másik vállalkozásban, hogy átadja egy önálló szervezeti egységét a másik vállalkozásnak (az átvevô társaságnak), mentesülhet az áta dás sal elért nyereség adóztatása alól. ÁTVEVÔ TÁRSASÁG ÖNÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉG 2. ábra. A társaságok és az önálló szervezeti egység a kedvezményezett átruházás után A nyereség forrása ebben az esetben az átadott szervezeti egység eszközei értékének és a cserébe kapott részesedés értékének a különbözete lehet, feltéve, hogy a szerzett részesedés értéke nagyobb, mint az átadott eszközöké. Ugyanakkor, ha az át adó élt választási lehetôségével, és nem kíván adóz ni a nyereség után, az átvevô társaság 5 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. 23/a. és 32/a. pont, valamint 16. (9)-(11) bekezdés. 6 Magyarországon a kedvezményezett társasági formák a következôk: közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelôsségû társaság, részvénytársaság, egyesülés, közhasznú társaság és szövetkezet. 8

11 a költségeket, ráfordításokat adózási szempontból csak az eredeti, alacsonyabb érték szerint veheti figyelembe. A szabály szerepe, hogy az átadó vállalkozásnak ne kelljen feltétlenül adóznia az elért nyereség után, hiszen könnyen lehet, hogy az átadó vállalkozásnak a megszerzett részesedés magasabb értéke elle né re sincsen készpénze, amelybôl az adókö te le zett sé gé nek eleget tehetne. A szabály gyakorlati alkalmazására ak kor kerül het sor, ha például egy osztrák vál lal ko zás átadja önálló szervezeti egy sé gét (egy bol tot, vagy más, ön magá ban is mûköd ni képes részét) annak min den esz kö zé vel és forrásával együtt egy német cégnek, és ennek fejében az oszt rák vállalkozás a német cég rész tulaj do no sá vá válik. Feltéve, hogy az átadott bolt eszközeinek értéke euró, a megszerzett részesedés viszont euró, az osztrák vál lal ko zás 5000 euró nyereséget ér el. Az egye sü lési irányelv alapján ilyenkor a tag ál la moknak biztosítaniuk kell, hogy az osztrák vál lal ko zás választhasson: adózik-e a nye re ség után, vagy sem. Ha az adózás mel lett dönt, akkor a német cég, amely meg szerezte a boltot, a eurós érté ket veheti figyelembe például az érték csök ke nés, vagy más ráfordítások szá mí tá sa során. Ha az osztrák cég a német vál lalkozással megállapodva nem kíván adózni az elért nyereség után, a német vállalkozás a rá for dí táso kat csak a eurós érték alapján vehe ti figyelembe adózása során. A német vál lal ko zás ra nézve az utóbbi le he tô ség azzal a következménnyel is jár, hogy ha például értékesíti a boltot, a be vé te lé vel szemben csak a eurós érté ket számolhatja el, így a koráb bi 5000 euró különbözet után (ha az tény le ge sen realizálódik) végül neki kell adóz nia. A kedvezménnyel csak azok a vállalkozások élhet nek az Európai Unióban, amelyek alanyai társasági adónak, és az egyesülési irányelv ben meghatározott társasági formában mûködnek A magyar szabályozás A magyar társaságiadó-törvényben korábban nem létezett ilyen szabályozás, ám az uniós csatlakozást követôen az eltérô tagállam ban található vállalkozások számára biz to sí ta ni kell az elôzôek szerinti kedvezô elbánást. Annak érdekében, hogy a belföldi eszközátruházások a határon átnyúlókkal azonos kedvezményeket élvezhessenek, a ked vez mé nyezett eszközátruházás szabálya január 1-jétôl az uniós csatlakozásig 9

12 MEGSZERZÔ TÁRSASÁG 3. ábra. A társaságok a kedvezményezett részesedéscsere elôtt MEGSZERZÔ TÁRSASÁG TAGOK MEGSZERZETT TÁRSASÁG TAGOK MEGSZERZETT TÁRSASÁG 4. ábra. A társaságok a kedvezményezett részesedéscsere után a belföldi társaságokra vonatkozik, majd ezt kö ve tôen kiterjed az olyan eszközátruházások ra is, amelyben más uniós tagállamok tár sa sá gai is részt vesznek. 7 A kedvezmény lénye ge, hogy amennyiben egy magyar társaság va la mely önálló szervezeti egységét (pél dá ul boltot, fiókirodát, önálló üzemet) része se dés elle né ben átadja egy másik társaság nak, az ebbôl keletkezô nyereség után nem köteles az adót megfizetni. E választás esetén azonban az önálló szervezeti egységet megszerzô másik társaság az egység eszközei alapján adózási szempontból csak az eredeti értéknek megfelelôen számolhat el költséget, ráfordítást. (Tulajdonképpen a sza bály azt eredményezi, hogy a nyereség nem adózik az átruházó társaságnál, de az átve vô társaság ugyanilyen összegû költséget, ráfordítást nem érvényesíthet saját adóalap já nál.) 2.3. Kedvezményezett részesedéscsere Az egyesülési irányelv által szabályozott harma dik terület a legalább két különbözô tagál lam vállalkozásai által bonyolított részesedéscsere, amely szintén lehetôséget biztosít arra, hogy a tagállamok társaságai közötti kap csolat szorosabbá váljon Az irányelv rendelkezései Az irányelv alapján részesedéscserének minô sül, ha egy társaság részvényeit, vagy üz let ré szét átad ja egy másik társaságnak, 7 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. 23/b. és 32/a. pont, valamint 16. (12)-(14) bekezdés. 8 Magyarországon a kedvezményezett társasági formák a következôk: közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelôsségû társaság, részvénytársaság, egyesülés, közhasznú társaság és szövetkezet. 10

13 és cse ré be a másik társaság részvényeit, vagy üz let ré szét szerzi meg, mégpedig olyan módon, hogy ezáltal a másik társa ság több sé gi sza va zati jogot is szerez az elsô társa ság által korábban birtokolt társa ság ban. A jogügylet egyik formája, amikor a tár sa ság rész vé nyeket, üzletrészeket appor tál egy másik társaságba (a megszer zô tár sa ság ba), és az apportot fogadó tár sa ság az apportált rész vé nyek, üz let ré szek révén szerez több sé gi sza vaza ti jogot egy har ma dik tár sa ság ban (a meg szer zett társaságban). A másik forma, ami kor egy társaság rész vé nye ket, üzlet ré sze ket ad egy másik társaság vissza vá sá rolt saját rész vé nyei, üz let részei elle né ben, és a koráb ban vissza vásá rolt sa ját részvénnyel, üzlet résszel ren del ke zô társaság a meg szer zett rész vények, üzletrészek révén több sé gi sza va zati jogot sze rez abban a tár sa ságban, amely ezeket a rész vé nye ket, üzletré sze ket ere de ti leg kibo csá totta. Az egyesülési irányelv alapján, ha a társaság az átadott részesedés (részvény, üzletrész) kivezetése, és a másik társaság részesedésének megszerzése során nyereséget ér el (a meg szer zett részesedés értéke nagyobb, mint a kivezetett részesedés értéke), a nyere sé g után nem kell adót fizetnie, amíg az új ré sze se dé se ket megtartja. Amikor a kedvezmé nyezett vállalkozás az új részesedéseket kivezeti, a korábban elhalasztott adófizetési kötelezettségének eleget kell tennie. A kedvezménnyel csak azok a vállalkozások élhetnek az Európai Unióban, amelyek ala nyai társasági adónak, és az egyesülési irány elvben meghatározott társasági formában mûködnek A magyar szabályozás Hasonlóan a kedvezményezett átalakuláshoz és a ked vezményezett eszközátruházáshoz, a tár sa sá gi adó-törvény a kedvezményezett része se dés csere kínálta választási lehetôséget is biz tosítja a csak belföldi társaságok rész vé te lé vel végrehajtott ügyletekhez. A kedvez mé nye zett részesedéscsere tehát bel föl di tár sa sá gok ese té ben január 1-jé tôl al kal maz ható, míg a más uniós tag ál la mokban ta lál ha tó vál lal ko zá sok részvételé vel törté nô ré sze se dés cse re Magyarország csat la kozá sá tól lesz kedvezményezett. 3. Az uniós transzferár-szabályozás A kapcsolt vállalkozások nyereségének módosí tá sa miatti ket tôs adóztatás elkerülésérôl szó ló meg ál la po dás legfontosabb feladata, hogy kor lá toz za a két vagy több tagállam adó ha tó sá gá nak vitája miatt elhúzódó egyez- 11

14 te té si eljárás hosszát azokban az esetekben, amikor az adóhatóságok eltérôen ítélik meg egy kapcsolt vállalkozások között alkalmazott tranzakció piaci árát. A piaci ár megállapításának szerepe a kap csolt vállalkozások adóalapjának he lyes meg ha tá ro zása. Az eltérô tagállami adó ha tósá gok szá má ra azonban eltérô ered mény re vezet (het) a közösen megállapított ár. Míg az egyik országban adóztatható adó alap nô, addig a másik államban csökken, ezért a két adóhatóság érdeke nem fel tét le nül esik egybe az ár megállapítása során. Ugyan ak kor csak akkor kerülhetô el a ket tôs adóz ta tás, ha mind két adóhatóság ugyan azt az árat tekinti piaci árnak, és al kal maz za saját álla má ban. A két adóhatóság számára az egyeztetés re a megállapodás szerint 2 év áll rendel ke zés re. Ezt követôen egy tanácsadó bizott ság ra kell bízni a szokásos piaci ár meg ál la pí tá sát, és mindkét adóhatóságnak el kell fo gad nia az így született döntést. 4. Társaságiadó-kedvezmények és off-shore társaságok Az Európai Bizottság 1998-ban alakította ki a Társasági Adóztatás Magatartási Kódexet, amelynek célja az úgynevezett káros adózási intézkedések bemutatása és folyamatos felszámolása. 9 Az unió az egyes adózási intézke déseket akkor tekinti károsnak, ha azok ked ve zôt le nül hatnak a tagállamok közötti ver seny re, aminek eredményeként végsô soron a tag ál la mok közössége szenved hátrányt. A csatlakozási tárgyalások során a Bizottság a magyar adórendszer két elemét ítélte meg kedvezôtlenül: a beruházási adókedvezményeket és az off-shore társaságok mûködését Az off-shore cégekre vonatkozó szabályozás Az Európai Unióban és a Gazdasági Együttmû ködési és Fejlesztési Szervezetben (Organization for Economic Cooperation and Development, OECD) egymástól függetlenül, de megközelítôleg egy idôben zajlottak az off-shore cégek általános felszámolását célzó folya matok. Az unió leendô tagállamaként Magyar országon január 1-je óta új off-shore társaságokat nem lehet nyilvántartásba venni, a már létezô off-shore cégek pedig legkésôbb 2005 végéig mûködhetnek változatlan jogállás mellett. 9 OJ C 2, január 6., p COM (1998) 67 final, OJ C 123, április 22. p

15 4.2. A beruházási adókedvezmények átalakítása A beruházási adókedvezmények bevezetésének célja a külföldi mûködôtôke Magyar ország ra vonzása és a foglalkoztatás elô se gíté se volt. A kedvezmény feltételei azonban nem álltak teljesen összhangban a Magatartási Kódex szabályaival (és a közösségi állami támogatási szabályokkal sem). Annak érde ké ben, hogy a hazai szabályozás összhang ba kerüljön az unió rendelkezéseivel, a be ru há zá si adókedvezményt a december 31-ig megkezdett beruházással lehe tett meg sze rez ni. A már ilyen kedvezménnyel ren del ke zô adózók tekintetében az uniós csat la ko zás tól az igénybe vehetô adó kedvez mény felsô határát szabályozó új elôírá sok kerülnek bevezetésre, amelyek biztosítják a szerzett jogok továbbvitelét A fejlesztési adókedvezmény január 1-jétôl a társaságiadó-tör vényben a közösségi szabályozással össz hangban lévô fejlesztési adókedvezmény szol gál ja az új beruházások ösztönzését és a fog lal koz tatás elôsegítését. Ez a mérték kor lá to zottsá ga ellenére több szempontból is ked vezôbb, mint a korábbi kedvezmé nyek. Az új adó kedvezményre nemcsak termék elô ál lítást szolgáló beruházás révén lehet jogot szerezni, hanem (néhány, úgyneve zett érzékeny ágazat kivételével) bármely be ru há zással. Több választási lehetôséget kínál az adózók nak, így például nemcsak a mun ka vál la lók létszámának növelésével lehet tel je sí te ni feltételeit, hanem kis- és kö zép vál lal kozások beszállítóként történô fog lal koz ta tá sá val is. Az új kedvezmény leg lé nye ge sebb jellemzôje, hogy egységesen keze li az egyes fejlesztési programokhoz kü lön bö zô formában és külön bö zô for rá sok ból nyúj tott állami támogatásokat, ezál tal meg te remt ve a támogatási rendszer át lát ha tó sá gát. 5. A közösségi szabályozás közeljövôben várható változásai Az Európai Unió gazdasági és pénz ügy mi nisztereinek tanácsa január 21-én megállapodott arról, hogy a tagállamok kapcsolt vállalatai között teljesített kamat- és jogdíj fize tésekre alkalmazandó közös adózási rendszerrôl szóló javaslatot a közeljövôben elfogad ják. Az irányelv tervezetét az Európai Bizott ság 1998 márciusában készítette el. 10 A javaslat szerint az egyik tagállam társasága által egy másik tagállamban található kap csolt vállalkozásának fizetett kamatot és jog díjat csak a második tagállamban lehet meg adóz tat ni. Az elsô tagállamban te hát sem a kamat ra, sem a jogdíjra nem vet he tô ki for rás adó. A kedvezô elbánás akkor kö tele zô a tag ál la mok ra nézve, ha valamelyik tár- 13

16 sa ság legalább 2 évig, legalább 25 százalékban tulajdonosa a másiknak, vagy a két cég nek van egy közös anyavállalata, amely mind két cég ben legalább 2 évig, legalább 25 szá za lé kos részesedéssel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a szabályozás pilla natnyilag is csak tervezet, így a jogharmoni záció ra csak elfogadását követôen kerülhet sor. A módosítás a külföldi szervezetek adóalap já nak megállapítására fog vonatkozni, mivel jelenleg a külföldi személyek által Ma gyar or szág ról kapott kamatot és jogdíjat egy aránt 18 százalékos, vagy a kettôs adóztatást kizáró egyezményben meghatározott mér té kû forrásadó (társasági adó) terheli. Az elfogadásra kerülô irányelv átültetésé vel várhatóan az uniós csatlakozástól kezdve men te sül ni fognak az eddigi adóztatás alól a 2 éves és 25 százalé kos részesedési feltételnek eleget tevô vállal kozások. A kedvezménnyel csak azok a vállalkozások élhetnek az unióban, amelyek alanyai a társasá gi adónak, és az irányelvben meghatározott társasági formában mûködnek. A forrásországban biztosított adómen tesség csak a szokásos (vagyis piaci mérté kû) kamat és jogdíj esetében érvényesíthetô. Ha a kap csolt vállalkozások ennél maga sabb kamatot vagy jogdíjat fizetnek, akkor csak a szokásos mértékig érvényes a kedvez mény, az ezt meghaladó részre az anya- és leány vál la la ti irányelv szerinti szabályok vonatkoz nak. 6. A társasági adózással kapcsolatos legfontosabb hazai jogszabályok A társasági adóról és az osztalékadóról szó ló évi LXXXI. törvény; a fejlesztési adókedvezményrôl szóló 162/2001. (IX. 14.) kormányrendelet; a társasági adókedvezményhez kap csoló dó bejelentendô adatokról szóló 34/ (XI. 26.) PM rendelet a fejlesztési adókedvezmény engedélye zése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendô igazgatási szolgáltatási díjról szóló 50/2002. (XII. 29.) PM rendelet. 14

17 III. Személyi jövedelemadó A természetes személyek jövedelemadózása a legkevésbé harmonizált a közösségi adójog területén. A meglévô joganyag az alapvetô szabadságok és a hátrányos megkülönböztetés tilalmából kiindulva elsôsorban a jogesetek alapján alakult ki. A személyi jövedelemadóról szóló tör vény közvetlen harmonizációjának igénye a követke zô két közösségi joganyaggal összefüggésben merült fel: a magánszemély által nem az illetôsége szerinti tagállamban szerzett egyes jövedelmek adóztatásáról szóló 94/79 EGK bizottsági ajánlás; a különbözô tagállamok társaságait érin tô egye sü lé sek re, szétválásokra, eszköz át ruhá zá sok ra és részesedéscserékre al kal mazan dó közös adózási rendszerrôl szóló 90/ 434 EGK tanácsi irányelv. 1. A nem az illetôség szerinti tagállamban szerzett jövedelem adózása A személyek szabad áramlását a belsô piac ha té kony mûködése érdekében szükséges biz to sí tani. Az alapelv lényegében azt jelenti, hogy az Európai Unió állampolgárát semmilyen hely zet ben nem érheti hátrányos meg kü lön böz te tés egy tagállamban annak követ kez té ben, hogy egy másik tagállam ál lam pol gá ra. Az alapelv magában foglalja az unió állampolgárainak bármely (akár más tagállamban) meghirdetett állásra való jelentke zé sé nek, a tagállamok területén törté nô sza bad mozgásnak, valamint bármely tagállam ban való tartózkodásnak a jogát A bizottsági ajánlás elôírásai Az adóztatás esetében a személyek szabad áram lá sá nak elve leginkább a személyi jövede lem adó területén csorbulhat. A gyakorlatban a tagállamok ugyanis sok tekintetben kü lönb sé get tehetnek a belföldi és a külföldi ille tô ség gel rendelkezô magánszemélyek között. Például elôfordulhat, hogy a tevékenység vég zé sé nek helye szerinti tagállam a más tagállamban állandó lakóhellyel rendel ke zô magánszemélyeket kedve zôt leneb bül adóztatja, mint saját állan dó lakosait. E kedvezôtlen elbírálás jele lehet pél dá ul a területén állandó lakóhellyel nem rendelkezô személyek esetében az adó elô leg-megálla pí tás során elôírt maga sabb adómér ték, vagy egyes (pél- 15

18 dá ul családi körülményekre tekintettel egyéb ként biztosított) adókedvezmények, más adómérséklések igénybevételé nek meg ta ga dá sa. Ezen elbánás indoka lehet, hogy ezeket az elônyöket az állan dó lakó helyül szolgáló országnak kell biz to sí ta nia e magánszemélyek részé re. A prob léma az, hogy a külföl dön mun kát vállaló személyeknek gyak ran az állandó lakóhely szerinti ország ban sem biztosítják az említett ked vez mé nye ket. Ennek oka, hogy a magán sze mély jövedelmének nagyobb részét egy másik tagállamban szerezte meg, ezért az állan dó lakóhelye szerinti ország ban adóz tat ha tó jövedelme nem ele gen dô az ott érvényesíthetô adó kedvez mé nyek igény be vé te lé re. A bizottsági ajánlás célja többek között az állampolgárság szerinti megkülönböztetés ki kü szö bö lé se, ami azt jelenti, hogy egy adott tag ál lam ban jövedelmet szerzô más tag állam állam pol gá rá nak adóterhei nem lehet nek magasabbak, mint az adott állam hason ló helyzetben lévô állampolgáráé Az érintett magánszemélyek A bizottsági ajánlás hatálya azokra a természe tes személyekre terjed ki, akik valamely tagállamban bírnak adójogi illetô ség gel, ha egy másik tagállamban (meghatározott jö ve del me ik alapján) jövedelemadó-fizeté si kö te le zett ség alatt állnak, anélkül, hogy ott adó jogi illetôséget szereztek vol na. Azt, hogy egy természetes személy melyik tag államban bír adójogi illetôséggel, mindig az érintett tagállamok közötti kettôs adózta tás elkerülésérôl szóló egyezmény, ennek hiányában pedig a belsô jogi rendel ke zések (Magyar országon a személyi jövede lem adóról szóló törvény) határozzák meg. Magyaror szágnak az Európai Unió összes tagállamával van a kettôs adóztatás elkerülésérôl szó ló kétoldalú nemzetközi megállapodása. Az OECD Jövedelem- és Vagyonadókról szó ló Modellegyezménye (OECD Modellegyezmény) szerint az adott államban belföldi illetô sé gû az a természetes személy, aki ezen állam jogszabályai szerint ott székhelye, állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, üzlet ve ze té sé nek helye vagy más ha son ló ismérv alapján adóköteles. Ha e meghatározás alapján egy magánszemély két tagállamban is belföldi illetôsé gûnek minôsülne, akkor csak abban az államban te kint hetô annak, amelyikben állandó lakó hellyel rendelkezik. Amennyiben mindkét állam ban rendelkezik állandó lakóhellyel, akkor abban az államban tekinthetô belföldi ille tô sé gû nek, amellyel személyi és gazdasági kap cso la tai szorosabbak (azaz ahol a létérdek központja van). 16

19 Ha nem határozható meg a magánszemély létérdekeinek központja, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye, akkor a szo kásos tartózkodási helye az irányadó. Amennyiben ez sem határozható meg, vagy mind két ország szokásos tartózkodási hely nek tekinthe tô, akkor abban az államban szá mít bel földi illetôségûnek, amelyiknek állam pol gá ra. Amennyiben az említett szabályok alkalma zá sa sem vezet eredményre (mert vagy mind két államnak állampolgára, vagy egyiknek sem), akkor az érintett államok illetékes ható ságainak kölcsönös egyetértéssel kell meg ha tá roz niuk a magánszemély belföldi ille tô sé gé nek kérdését. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetôségû: a magyar állampolgár (kivéve, ha más állam pol gár ság gal is rendelkezik, és nincs ál lan dó lakhelye vagy szokásos tar tóz kodá si helye Magyarországon); a letelepedési engedéllyel rendelkezô külföldi állampolgár; a hontalan; az a természetes személy,» aki csak Magyarországon rendelkezik állan dó lakóhellyel,» akinek létérdekei központja (az az állam, amely hez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcso lat fûzi) Magyarországon található, de csak akkor, ha egyáltalán nem, vagy nem csak Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel,» akinek szokásos tartózkodási helye Magyar országon található, de csak akkor, ha nem rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy nem csak Magyarországon van állandó lakóhelye, valamint létérdekeinek központ ja nem határozható meg Az érintett jövedelmek A magánszemélyek személyes mozgását aka dá lyoz hatja, ha egy adott országban hason ló helyzetben lévô személyek közül nagyobb adóteherrel sújtják a külföldi adó zót, mint az adott ország saját állampolgá rát. Ezért szükséges az adott ország adó rend sze ré nek olyan átalakítása, amely lehe tô vé teszi, hogy a külföldi állampolgárok 17

20 az adott ország saját állampolgáraival azonos adóz tatási elbánásban részesüljenek. Az ajánlás rendelkezéseit a következô jöve de lem típusok esetén kell alkalmazni: nem önálló tevékenységbôl származó jöve de lem; nyugdíj és más hasonló, a korábbi alkalma zá sá ra tekintettel juttatott jövedelem, beleértve a társadalombiztosítási nyugdíjat is; önálló tevékenységbôl vagy önfoglalkoztatás ból származó jövedelem, beleértve az elô adómûvészek és a sportolók jövedelem szerzését is; a mezôgazdaságból és az erdô gaz dál kodás ból származó jövedelem; az ipari és a kereskedelmi tevékenység foly ta tá sá ból származó jövedelem. Az egyes jövedelmek elbírálása az OECD Modell egyezmény rendelkezéseinek figyelem be vé te lé vel történik Nem önálló tevékenység Az OECD Modellegyezmény külön elôírást tartalmaz a nem önálló tevékenységbôl szárma zó jövedelem adóztatására. Az ilyen jövedelem alapvetôen abban az államban adó zik, amelyikben a nem önálló tevékenysé get foly tat ták. Az egyezmény szabálya sze rint ugyan is a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet egy adott országban belföldi illetô ség gel bíró magánszemély nem önálló tevé keny sé gé re tekintettel kap, ebben az ország ban adóztatható, kivéve, ha a munkavég zés a másik államban történik. Ebben az eset ben az ebbôl származó jövedelem a másik állam ban adóztatható. Az egyik államban illetôséggel bíró magánsze mély által a másik államban végzett nem önálló tevékenység során meg szer zett jövedelem az ismertetett, a mun ka vég zés szerinti állam adóztatási jogát meg ha tá ro zó ren del kezés ellenére akkor is csak az ille tôsé ge szerinti államban adóztat ha tó, ha az érintett magánszemély egyfolytában vagy meg sza kításokkal nem tölt 183 napnál töb bet a munkavégzés helye sze rin ti ál lam ban (a 183 napot egy adott adó évben kez dôdô vagy végzôdô bármilyen 12 hó na pos idôtartam alatt kell érteni), valamint a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan mun káltató nevében fizetik), amely nem mi nô sül belföldi illetôségûnek a mun ka vég zés helye szerinti államban (va gyis, ha egy magyar állampolgár 183 nap nál töb bet dolgozik egy adott országban, azon ban a foglalkoztatója adóügyileg nem az adott országban illetékes), továb bá a díjazás költségét nem a munkálta tónak a munka vég zés helye szerinti államban lévô telep he lye vagy állandó bázisa viseli. 18

Esettanulmány. Példa kedvezményezett átalakulásra

Esettanulmány. Példa kedvezményezett átalakulásra Esettanulmány Példa kedvezményezett ra Az Unióban a tagállamok által elfogadott irányelv értelmében egyes akvizíciós műveletek (egyesülések, szétválások, részesedéscserék és eszközátruházások) során keletkező

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! á á á é é ť ť é é ó Ó ď Á é í é ú é é é LVII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM 2649-2784. OLDAL 2007. október 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás

VICTORIA Lakásbiztosítás VICTORIA Lakásbiztosítás Ny.sz.: 1010V01 BIGS1001V01 1 www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! La kás biz to sí tá sá ban kü lö nö sen fon tos a vé den - dô va gyon értéké nek pon tos meg ha

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök 159. szám Ára: 399, Ft TARTALOMJEGYZÉK 315/2007. (XI. 22.) Korm. r. A köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 22/2005. (VI. 24.) EüM r. A rez gésex po zí ci ó nak ki tett mun ka vál la lók ra vo nat ko zó mi ni má

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2013. január 15. 2013. 1. szám AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 45/2012. (XII. 29.) AB ha tá ro zat Ma gyar or szág Alap tör vé nye át me

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2

A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 146 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Mu rá nyi Lász ló 1 A COOP-RENDSZER KIFEJLŐDÉSÉNEK STÁCIÓI, TOVÁBBRA IS A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN 2 Cselekvési változatok Az ál ta lá nos fo gyasz tá si

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. december 5. 2012. 11. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3351/2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról... 698 3352/2012. (XII. 5.) AB vég zés

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. november 12. 2012. 9. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3301/2012. (XI. 12.) AB ha tá ro zat jog sza bály fo lya mat ban lé võ ügy ben al kal ma zá sá nak kizárá - sáról... 603

Részletesebben

Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám

Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK RENDELETEK 356/2006. (XII. 27.) Korm. r. 6/2007. (I. 24.) Korm. r. 1/2007. (I. 30.) PM-ÖTM e. r. 17/2007. (II. 2.) GKM-KvVM-PM

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek. 94. szám. Ára: 1540, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek. 94. szám. Ára: 1540, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek 94. szám Ára: 1540, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 27., péntek 94. szám Ára: 1540, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

15. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

15. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 31., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 31., csütörtök 15. szám TARTALOMJEGYZÉK 1/2008. (I. 31.) OKM r. A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeirõl szóló 10/2006.

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 2011. június T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 41/2011. (VI. 9.) AB ha tá ro zat Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 385/2009. (IX. 15.) OVB ha tá ro za tá - nak hely ben ha gyá

Részletesebben

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal

186. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5625, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 21., vasárnap 186. TARTALOMJEGYZÉK 2008: CII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl... 24366 Oldal Ára: 5625, Ft 24366

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM I. KÖTET 889-1032. OLDAL 2006. március 24. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok,

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE T A R T A L O M

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE T A R T A L O M XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. AUGUSZTUS 31. 2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge 1012

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚNIUS 30. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1139, Vá ci út 73/A. Telefon: 350-1617 E-mail: akarsai@oep.hu Meg je le nik havonta Ára: 1817

Részletesebben

124. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

124. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat 124. szám TARTALOMJEGYZÉK 82/2007. (IX. 22.) GKM r. A föld gáz köz üze mi dí ja i nak meg ál la pí tá sá ról szóló 96/2003.

Részletesebben

IV. ÉVFOLYAM 12. szám 2006. de cem ber 29. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. Elõ fi ze té si díj: egy évre 14 112 Ft

IV. ÉVFOLYAM 12. szám 2006. de cem ber 29. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. Elõ fi ze té si díj: egy évre 14 112 Ft IV. ÉVFOLYAM 12. szám 2006. de cem ber 29. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

183. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1540, Ft. Oldal

183. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 19., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1540, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 19., péntek 183. szám Ára: 1540, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: XCVI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete 16620 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (2) Az R. 18. -ának (7) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (Az OMMI biz to sít ja:) f) vá gó mar hák ra, vá gó ju hok ra és vá gó kecs

Részletesebben

22. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft

22. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 14., csütörtök 22. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 25/2008. (II. 14.) Korm. r. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006.

Részletesebben

Multi Casco Plus. gépjármû-biztosítási szabályzat. Módozat: 275

Multi Casco Plus. gépjármû-biztosítási szabályzat. Módozat: 275 Multi Casco Plus gépjármû-biztosítási szabályzat ALAP BIZ TO SÍ TÁS 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A fe lek jog vi szo nyá ra a biz to sí tá si szer zô dés, a sza bály zat, va la mint a ha tá lyos ma gyar jog

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 31., szerda 147. szám I. kö tet Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVIII. tv. A Bol gár Köz tár sa ság nak és Ro má ni á nak az Euró pai

Részletesebben

43. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 87/2006. (IV. 14.) Korm.

43. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 87/2006. (IV. 14.) Korm. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 14., péntek 43. szám Ára: 391, Ft TARTALOMJEGYZÉK 87/2006. (IV. 14.) Korm. r. Veszélyhelyzet kihirdetésérõl és a veszélyhelyzet során teendõ

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1585-1672. OLDAL 2007. május 16. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

Újhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsõfokú Szakképzõ Intézmény és Kollégium ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (11904/2004)

Újhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsõfokú Szakképzõ Intézmény és Kollégium ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (11904/2004) 424 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám 17) Az ajánlatkérõ jelen ajánlattételi felhívásban megadott - nál elõbbi befejezést (mûszaki elõteljesítést) elfogad.

Részletesebben

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON Ta nul má nyok SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁ GON TA NUL MÁ NYOK Szerkesztette RAINER M.

Részletesebben

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ja nu ár 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ja nu ár 4., péntek 1. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1/2008. (I. 4.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti,

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. má jus 30. 945 Ft

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. má jus 30. 945 Ft CXXXIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2007. má jus 30. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 945 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Ha tá ro za tok 69/2007. (HK 10.) HM ha tá ro zat 70/2007. (HK 10.) HM ha tá

Részletesebben

Feltétel. Bónusz Pro III.

Feltétel. Bónusz Pro III. Feltétel Bónusz Pro III. Ügyféltájékoztató Tisztelt Partnerünk! Kér jük, hogy biz to sí tá si aján la tá nak aláírá sa elôtt fi gyel me sen ol vas sa el az igény fel mé rés alap ján Ön nek aján lott ter

Részletesebben

47. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 97/2006. (IV. 20.) Korm.

47. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A Kormány 97/2006. (IV. 20.) Korm. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 20., csütörtök 47. szám Ára: 391, Ft TARTALOMJEGYZÉK 97/2006. (IV. 20.) Korm. r. A 2006. évi rend kí vü li ár víz vé de ke zés költ ség ve

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2009. évi XXXV. törvény. Budapest, 2009. má jus 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK.

68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2009. évi XXXV. törvény. Budapest, 2009. má jus 14., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 14., csütörtök 68. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XXXV. tör vény Egyes adótör vények és az zal össze füg gõ egyéb tör vények módosításáról...

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 20., péntek 96. szám Ára: 210, Ft TARTALOMJEGYZÉK 38/2007. (VII. 20.) IRM r. A belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 14., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 14., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 14., péntek 160. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 42/2008. (XI. 14.) EüM SZMM e. r. A ká bí tó szer-füg gõ sé get gyó gyí tó ke ze lés,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. április 5. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/14. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Kunszentmiklós

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. már ci us 2. 945 Ft

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. már ci us 2. 945 Ft CXXXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. már ci us 2. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 945 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 3/2007. (I. 30.) HM ren de let 18/2007. (II. 6.) GKM HM IRM

Részletesebben

107. szám KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. július 29., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855 Ft. Oldal

107. szám KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. július 29., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855 Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. július 29., szerda 107. szám Ára: 855 Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 156/2009. (VII. 29.) Korm. ren de let A köz úti áru fu va ro zás hoz, sze mély szál lí

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. JANUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét az Értesítõ utol só ol

Részletesebben

42. szám. 2006/42. szám HATÁROZATOK TÁRA 447. Budapest, 2006. szep tem ber 4., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 378, Ft. Oldal

42. szám. 2006/42. szám HATÁROZATOK TÁRA 447. Budapest, 2006. szep tem ber 4., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 378, Ft. Oldal 2006/42. HATÁROZATOK TÁRA 447 Budapest, 2006. szep tem ber 4., hétfõ 42. Ára: 378, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2149/2006. (IX. 4.) Korm. h. Az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Koreai Köztársaság kö zött

Részletesebben

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezet alatt azt az élõ és élettelen természeti környezetet összhangban a tevékenységi kör - kell érte nünk, amely ben a mikro és makro világ össz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 10. szám 1218 Ft 2006. ok tó ber 16. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Kormányrendeletek Oldal 182/2006. (VIII. 28.)

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

170. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Az egészségügyi miniszter 53/2007. (XII. 7.

170. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Az egészségügyi miniszter 53/2007. (XII. 7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 7., péntek 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 53/2007. (XII. 7.) EüM r. A gyógy szer ren de lés hez hasz ná lan dó szá mí tó gé pes prog ram mi nõ

Részletesebben

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. már ci us 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. már ci us 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 1., csütörtök 24. szám TARTALOMJEGYZÉK 13/2007. (III. 1.) FVM r. A zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról 1202 14/2007.

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás www.victoria-volksbanken.hu

VICTORIA Lakásbiztosítás www.victoria-volksbanken.hu Ny.sz.: 1020V02 VICTORIA Lakásbiztosítás www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! A VICTORIA Lakásbiztosítás Alap, Bővített és Callisto csomagjai megoldást nyújtanak az előre nem látható, hirtelen

Részletesebben

CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI VÉG RE HAJ TÁ SÁ RÓL 2006-2012

CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI VÉG RE HAJ TÁ SÁ RÓL 2006-2012 CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI VÉG RE HAJ TÁ SÁ RÓL 2006-2012 CI VIL (AL TER NA TÍV) JE LEN TÉS AZ ENSZ GYER MEK JO GI EGYEZ MÉNY MA GYAR OR SZÁ GI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 14., szombat 18. szám TARTALOMJEGYZÉK 4/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank

Részletesebben

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. a tulajdonosok között férj magyar kft. feleség férj férj részesedés szerzés feleség feleség férj, feleség

Részletesebben

MÛHELY VÁLTOZÓ CSALÁD VÁLTOZÓ POLITIKÁK* NEMÉNYI Má ria TA KÁCS Ju dit

MÛHELY VÁLTOZÓ CSALÁD VÁLTOZÓ POLITIKÁK* NEMÉNYI Má ria TA KÁCS Ju dit Szociológiai Szemle 2005/4, 3 35. MÛHELY VÁLTOZÓ CSALÁD VÁLTOZÓ POLITIKÁK* NEMÉNYI Má ria TA KÁCS Ju dit MTA Szociológiai Kutatóintézet 1014 Budapest, Országház u. 30.; e-mail: nem13249@socio.mta.hu MTA

Részletesebben

IX. Híresvárosi Vigadalom 2011. szeptember 17. R é s z l e t e s p R o g R a m a 9. o l d a l o n. Régi és új csoportfoglalkozások a művelődési házban

IX. Híresvárosi Vigadalom 2011. szeptember 17. R é s z l e t e s p R o g R a m a 9. o l d a l o n. Régi és új csoportfoglalkozások a művelődési házban 1991 2011 20éves a ingyenes közéleti havilap XX. évfolyam 9. szám 2011 szeptember KMOP-5.2.1/A-09-2009-0014 Tura Városközpont rehabilitációja többfunkciós tér kialakításával FelAVATásrA Vár Az új FőTér

Részletesebben

Ellenõrzési Figyelõ. 2007. 3. szám Ellenõrzési szakfolyó irat

Ellenõrzési Figyelõ. 2007. 3. szám Ellenõrzési szakfolyó irat Ellenõrzési Figyelõ Interjú Wittich Tamással, az NFH fõigazgatójával Kerekasztal: Ellenõrzések a feketegazdaság visszaszorítására Fókusz: Uniós támogatások teljesítmény-ellenõrzése Mûhely: A folyószámla-kezelés

Részletesebben

Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája

Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája Előreszentelt Adományok Isteni Liturgiája Egyéb nagyböjti énekek (hajnali istentisztelet) A Magyar Ortodox Egyházmegye tulajdona Tropárion a harmadik imaórán 6. hang U-ram, a - ki a Szent Lel-ke-det a

Részletesebben

137. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3260, Ft. Oldal

137. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3260, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 23., kedd 137. szám Ára: 3260, Ft TARTALOMJEGYZÉK 233/2008. (I. 23.) Korm. r. Az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott 2008. évi

Részletesebben

A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI

A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2011/4, 39 62. 39 A KI HALL GA TÁ SI TECH NI KÁK EM LÉ KE ZET RE GYA KO ROLT HA TÁ SA: A SZEM TA NÚ-EM LÉ KE ZET SÉ RÜ LÉ KENY SÉ GÉ NEK BI ZO NYÍ TÉ KAI RÉPÁSI Éva HA LÁSZ Er

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2007. NOVEMBER 23. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft F E L

Részletesebben

172. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 5., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 895, Ft. Oldal

172. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. de cem ber 5., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 895, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 5., péntek 172. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK 157/2008. (XII. 5.) FVM r. A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó

Részletesebben

EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP (ÚJ TIPUSÚ MODELL) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI KERESKEDELEMBEN

EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP (ÚJ TIPUSÚ MODELL) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI KERESKEDELEMBEN Cselekvési változatok 157 Dr. Géró Imre 1 EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉP (ÚJ TIPUSÚ MODELL) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI KERESKEDELEMBEN Cselekvési változatok A ma gyar szö vet ke ze ti moz ga lom te rü le tén a

Részletesebben

Bu da pest, 2008. április 15. Ára: 1890 Ft 5. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2008. április 15. Ára: 1890 Ft 5. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2008. április 15. Ára: 1890 Ft 5. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2008. évi III. tv. Az 1 és 2 fo rin tos cím le tû ér mék be vo ná sa kö vet kez té ben szükséges kerekítés szabályairól...

Részletesebben

A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről A nyilatkozatban kért adatokat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A köz be szer zés mint ár ve rés

A köz be szer zés mint ár ve rés n Antal-Pomázi Krisz ti na A köz be szer zés mint ár ve rés A tanulmány A Pénzügyi Szemle elsõ PhD-PályázAtán i. helyezést ért el. El mé le ti mo del lek és gya kor la ti prob lé mák ÖS Sze fog la lás:

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról. Általános rendelkezések. A magánszemély adókötelezettsége

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról. Általános rendelkezések. A magánszemély adókötelezettsége 2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. áp ri lis 28. Ára: 1518 Ft 6. szám. A tõ ke pi ac ról szó ló 2001. évi CXX. tör vény mó do sí tá sá ról...

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. áp ri lis 28. Ára: 1518 Ft 6. szám. A tõ ke pi ac ról szó ló 2001. évi CXX. tör vény mó do sí tá sá ról... Bu da pest, 2006. áp ri lis 28. Ára: 1518 Ft 6. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi XXII. tv. 2006. évi XXIII. tv. 2006. évi XXV. tv. 2006. évi XXXVI. tv. A tõ ke pi ac ról szó ló 2001.

Részletesebben

Fegyverneki. Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVI. évfolyam 3. szám 2005. június 21.

Fegyverneki. Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVI. évfolyam 3. szám 2005. június 21. Fegyverneki Hírmondó Fegyvernek Önkormányzatának kiadványa XVI. évfolyam 3. szám 2005. június 21. II. Országos Diák-Gulyásfesztivál Fegyvernek Ön kor mány zat Kép - vi se lõ tes tü le te, az Or czy An

Részletesebben

Kérdôív. Önértékelés. A vállalat elvárásainak kielégítése Általában Néha Ritkán

Kérdôív. Önértékelés. A vállalat elvárásainak kielégítése Általában Néha Ritkán Önértékelés 15 Kérdôív Válaszoljon az alábbi kérdésekre oly módon, hogy az általában, néha, ritkán oszlopok közül azt jelöli be, ame lyik leginkább igaz az Ön viselkedésére! A vállalat elvárásainak kielégítése

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Esettanulmányok Magyarországon dolgozó külföldiek és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog

Esettanulmányok Magyarországon dolgozó külföldiek és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog Esettanulmányok és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog Siklós Márta Elek Diána 2015. május 7. Budapest Esettanulmányok Külföldi munkavállalók dolgozó külföldiek Áttekintés

Részletesebben

C_barna_Lola könyv tördelt_11_1+6i.qxd:layout 1 6/15/11 5:20 PM Page 1 Nagylánykönyv

C_barna_Lola könyv tördelt_11_1+6i.qxd:layout 1 6/15/11 5:20 PM Page 1 Nagylánykönyv Nagylánykönyv D. Tóth Kriszta, 2011 Sanoma Media, 2011 Szerkesztette: Erdélyi Z. Ágnes Az illusztrációkat készítette: Faltisz Alexandra Borító és könyvterv: Czeizel Balázs Megjelent a Sanoma Media Budapest

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök. 71. szám. Ára: 4765, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök. 71. szám. Ára: 4765, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök 71. szám Ára: 4765, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 8., csütörtök 71. szám Ára: 4765, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI

LUK ÁCS TA MÁS. Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 33 34 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET LUK ÁCS TA MÁS Add, hogy lás sak... SEMJÉN ZSOLT: JUS RESISTENDI 35 22 KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET Git tá nak

Részletesebben

19. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 7., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal

19. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 7., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 7., csütörtök 19. szám Ára: 250, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2008. (II. 7.) Korm. r. A Kor mány nak a köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek kel össze

Részletesebben

EGYETEMES ÉRTÉKEK AZ EGYETEMEN

EGYETEMES ÉRTÉKEK AZ EGYETEMEN EGYETEMES ÉRTÉKEK AZ EGYETEMEN Kutatási jelentés ELTE Az Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány Collegium Pannonicum Író Gergely Alapítvány Kulturális Sokszínűség Alapítvány Budapest, 2011 2 EGyETEMES

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. már ci us 31. Ára: 1518 Ft 5. szám. 2002. december. 8002/2006. (PK. 5.) PM tájékozató

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. már ci us 31. Ára: 1518 Ft 5. szám. 2002. december. 8002/2006. (PK. 5.) PM tájékozató Bu da pest, 2006. már ci us 31. Ára: 1518 Ft 5. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK A PÉNZÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATÓJA 8002/2006. (PK. 5.) PM tájékozató A jö ve dé ki adat szol gál ta tá sok hoz kap cso

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Aján lá sok a sváj ci ta pasz ta la tok fel hasz ná lá sá val

Aján lá sok a sváj ci ta pasz ta la tok fel hasz ná lá sá val MT_füzet_2014_2_magyar_0918_2_Layout 1 9/23/14 2:06 PM Page 1 Az idő sebb ko rosz tály hoz tar to zó mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sát elő se gí tő megol dá sok Aján lá sok a sváj ci ta pasz ta la

Részletesebben

Tör vé nyek. 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* I. FEJEZET AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ. Az egyéni vállalkozói tevékenység

Tör vé nyek. 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* I. FEJEZET AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ. Az egyéni vállalkozói tevékenység 40136 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009. évi 161. szám II. Tör vé nyek 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* Az Országgyûlés elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött

Részletesebben