Idegenek a kertemben Bevándorlás és integráció Európában

Átírás

1

2 Idegenek a kertemben Bevándorlás és integráció Európában Mert az egy nyelvû és egy szokású ország gyenge és esendô. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

3 Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány Felelôs kiadó: Füredi Zoltán Szerkesztô: Dánél Móna Projektvezetô: Bottlik Virág Pénzügyi koordináció: Komlósi Orsolya, Füredi Zoltán Technikai koordinátor: Eszter Dániel Támogató: Európai Integrációs Alap, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Partnerek: Campfilm Production, CineFest Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja, Dialëktus Európai Dokumentum- és Antropológiai Filmfesztivál, DocuArt Filmmûvészeti Központ, Ferencvárosi Önkormányzat, HTSART, Menedék Migránsokat Segítô Egyesület, Migránsintegráció.hu, OSA Archívum Design: Taba Ágnes Pesti Portré Reklámmûhely Katalógus: Film-Link Kft. HTSART Web: Demkó Keve Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány H-1163 Budapet, Katóka utca Budapest, 2010.

4 Tartalom Bevezetô Kurátorok FILMEK A 884-es járat Flug Nummer 884 Eine Heimat auf Zeit Apabácsi Mein Vater. Mein Onkel Apám, a vendégmunkás Mein Vater, der Gastarbeiter Banángyerekek Banánové dě ti Bernadett & Sanju Bevándorlók Einwanderer A Chicago tömbház, avagy történetek a liftbôl Chicagoblok, verhalen uit de lift Ciutat Vella Sport Klub Ciutat Vella CB Csempelevél De majd jövôre bevetjük! Egymásra utalva Tercera Elena & Leo Elfelejtettünk hazamenni Wir haben vergessen zurückzukehren Elrendezett házasság Das Arrangement Ez én vagyok! Yes I am! Én is magyar vagyok! Én is olyan vagyok, mint te! Så som du är människa är jag människa Ének és tánc Canto y Danza Fizess és nôsülj! Cash & Marry Házi paradicsom Hunyd le a szemed, és nézz rám! Close Your Eyes And Look At Me Itt vagyunk My zdes A kis Daniela Raising Daniela Kis Kína kicsi kincse Miss Little China Kívül sárga, belül fehér Les enfants bananas Lépésrôl lépésre Next Step. A Senegalese dancer in diaspora A mecset árnyékában Hoger dan de Kuip 3

5 Tartalom Minden jó házasság könnyekkel indul Every Good Marriage Begins with Tears Szia Nagyi, jól vagyunk! Szorítóban Zwischen den Runden Távolból Op Afstand Újjászületés Vesztfáliában Wiedergeboren in Westfalen Valahol otthon lenni Vándorkömény Die Kümmeltürkin geht Új identitásformát honosíthatok meg (Sárosdi Davaakhuu Ganbold) Embernek hús való, zöldféle a jószágnak (Sárosdi Katalin) Migráció és befogadás (Cseh Andrea).. 76 Idegenek? Hazatérôk? Bevándorlók a szomszédos országokból (Gödri Irén) Dokumentumfilmmel a diszkrimináció ellen (Ruszkai Nóra) A Chicago és a Mecset tudata mélyén minden nézô elôítéletes (Muhi Klára) TANULMÁNYOK Ott-hon Minden barát egyszer idegen volt (Yang Zijian Gyôzô) A magyart tanítjuk, a kínait pedig tanuljuk (Kecsmár Anna-Soulié-Kreutz Gabriella).. 48 Ugyanolyan vagyok, mint te (Dr. William Ejalu) Én is fekete lettem a gyerekemmel (Novák Anita) Több mint egy éve muszlim lett (Yilmaz Mehmet) A muszlim a legjobb szomszéd (Bakos Réka) INFORMÁCIÓ A kötet szerzôi Magyarországi migráns egyesületek, baráti körök Használati ajánlás: középiskolai oktatáshoz fôiskolai, egyetemi képzéshez, kutatáshoz felnôttképzéshez nyilvános vetítésre 4

6 Bevezetô A gyûjtemény migrációs témájú dokumentumfilmeket tartalmaz, pontosabban 34 dokumentumfilmet Európában élô bevándorlókról. A történetek az Európai Unió területén játszódnak, fôhôseik az Unión kívüli országokból származó emberek, közösségek. Nyelvük, vallásuk, bôrszínük, szokásaik tekintetében különböznek egymástól, mégis van bennük valami közös: otthont keresnek idegenben. Az Idegenek a kertemben dokumentumfilmgyûjtemény róluk szól, mégsem elsôsorban nekik készült. Sokkal inkább azoknak, akik segíthetik ôket, hogy új hazára találjanak azoknak, akiknek Magyarország nem az otthon lehetôségét kínálja, hanem az itthon biztonságát nyújtja. Ezek a filmek a valóság képeit tárják a nézôk elé, a világnak olyan szeleteit mutatják meg, amelyeket nélkülük talán sohasem láthatnának. Az alkotók nem ítélnek, sokszor még csak nem is kérdeznek, csupán jelen vannak, figyelnek. A nézôk pedig egyszer csak benne találják magukat a történetekben, egy-egy órára a migránsok mellé szegôdnek. Reményeink szerint a filmnézés kényelmes turistaútja során olyan gondolatok, érzések ébrednek bennük, amelyek nem tûnnek el nyomtalanul a végefôcím után sem. Amikor felmerült a dokumentumfilm-gyûjtemény létrehozásának gondolata, abból indultunk ki, hogy az új jelenségek megismerésének öröme további tanulásra sarkall, nyitottá tesz, a tudás által szerzett magabiztosság segít, hogy az ismeretlen ne félelemmel, hanem kíváncsisággal töltsön el bennünket. A filmek hôsei való ságos emberek, valóságos gondokkal és örömökkel, nevetésük valódi nevetés, könnyeik valóságos könnyek, épp csak annyira játszanak szerepeket, amennyire mi magunk, és ezek a szerepek, ugyanúgy, mint a mieink: valóságosak. Szeretni vagy gyûlölni fogjuk ôket, esetleg közömbösek leszünk irántuk, találhatjuk ôket izgalmasnak, unalmasnak, de mindenképpen viszonyulnunk kell hozzájuk, nem tehetünk mást. A személyes viszony kialakulásával pedig megszûnik a távolság, a sztereotípiák, az elôítéletek alkalmazásának egyik legfontosabb, már-már elengedhetetlen feltétele tavaszán felhívást tettünk közzé, megkerestünk számos magyar és európai, dokumentumfilmmel foglalkozó rendezôt, gyártóés forgalmazó céget, illetve egyéb szervezetet, hogy küldjenek, ajánljanak nekünk olyan filmeket, amelyek bevándorlók integrációjával foglalkoznak. A több mint száz beérkezô filmet egy öttagú, migrációs, dokumentumfilmes és oktatási szakemberekbôl álló kurátori testület nézte végig, és értékelte megadott szempontok alapján. Az ô munkájuknak köszönhetôen állt össze végül a 34-es filmcsomag. A szükséges jogokat megvásároltuk, a filmeket 5

7 elláttuk magyar nyelvû felirattal. A gyûjtemény anyagát most ingyenes DVD-kölcsönzés formájában elérhetôvé tesszük a közoktatásban és a felsôoktatásban tevékenykedô tanárok, valamint egyéb oktatási, kutatási és kulturális területen dolgozó személyek és szervezetek, illetve mindazok számára, akik a migrációval foglalkoznak. A közzé tett filmeket kizárólag non-profit vetítés keretében, a projektünkéhez illeszkedô céllal a kirekesztés, az elôítéletek ellen és az elfogadásért folytatott küzdelemben használhatják fel. A katalógus tartalmazza minden film alapadatait és rövid leírását, illetve filmenként néhány jelenetfotót és egy szakmai ajánlást a felhasználásra vonatkozóan (középiskolai vetítés:, felsôoktatás:, felnôttképzés:, nyilvános rendezvény: ). A filmes adatlapok után szakmai cikkek következnek, melyek egyik része a migráció, másik része a dokumentumfilmek felôl közelítve kíván kapaszkodóul szolgálni a gyûjtemény anyagának használatához. Ezt követi nyolc esszé, azaz négy esszépár, amelyet fele-fele arányban bevándorlók és magyarok írásai alkotnak. A külföldrôl hazánkba települt szerzôket arra kértük, hogy meséljenek tapasztalataikról, írják le, milyennek látják a magyarokat, milyen élményekkel gazdagodtak a Magyarországon töltött évek során. Megható szépséggel és nyílt sággal megírott szövegeiket a szerkesztés során nem igyekeztünk mindenáron megfosztani estleges magyartalanságaiktól, tisztelve ezzel is nyelvtudásukat, magyar kultúra iránti fogékonyságukat. A magyar szerzôk által írott esszék minden értelemben párdarabjai a fentieknek, hiszen a szövegeket olyan emberek írták, akik szoros kapcsolatban állnak a migráns szerzôkkel vagy az adott migráns közösséggel. Ôket arra kértük: írják meg, mit tanultak a másiktól, hogyan viszonyulnak az általa képviselt kultúrához, milyen különbségeket és milyen hasonlóságokat fedeztek fel önmagukra és a másikra tekintve. És a nehézségeket se hallgassák el, ha tehetik. Komolyan vették kérdéseinket, és ôszintén válaszoltak. Reményeink szerint olvasóikat is erre az ôszinteségre késztetik, és tudatosítják bennük a számos alakban és változatban mûködô, sokszor rejtett elôítéleteket. Kötetünk zárásaképp szerzôink rövid bemutatása után magyarországi migráns szervezetek elérhetôségeit közöljük, amelyek segíthetnek az adott közösséggel kapcsolatos szélesebb körû tájékozódásban. Jó érzéssel tekintünk vissza a munkával töltött évre: elkészült a gyûjtemény, hozzá a katalógus. A filmek készen állnak arra, hogy elvigyék ôket középiskolákba, bemutassák ôket fôiskolákon, egyetemeken, közösségi házakban és számtalan egyéb helyen. Kívánjuk, hogy otthonosan használják ôket! Bottlik Virág 6

8 Kurátorok Komlósi Orsolya kulturális antropológiát és olasz szakot végzett. A Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány munkatársaként rendezvényszervezéssel, kapcsolattartással, filmterjesztéssel foglalkozik. A Dialëktus Fesztivál állandó szervezôje. Korábban a Bem mozi vezetôje és programigazgatója volt, jelenleg a DocuArt-ban dolgozik projektfelelôsként. Kováts András gyógypedagógiát és szociálpolitikát végzett a budapesti ELTE-n ös alapítása óta aktívan részt vesz a Menedék Migránsokat Segítô Egyesület munkájában, amelyet 1998 óta koordinál, elôbb mint programfelelôs, késôbb mint igazgató. A Menedékes tevékenysége mellett kutatásokat végez a migránsok beilleszkedésével, a migrációval és a menekültügyi politikával kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia számára. Az utóbbi években tanácsadóként vett részt különbözô kormányzati szervek migrációval és menekültekkel kapcsolatos munkájában. Nagy Boldizsár jogot majd filozófiát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és nemzetközi kapcsolatokat a Johns Hopkins Egyetem bolognai központjában óta az ELTE, 1992 óta Közép-Európai Egyetem oktatója, ezen kívül rendszeresen ad elô Brüsszelben, Genfben és Pekingben. Több menekültüggyel és migrációval foglalkozó nemzetközi szakfolyóirat szerkesztôbizottsági tagja, az Európai Nemzetközi Jogi Társaság egyik alapítója. Tíznél több könyv társszerzôje és/vagy szerkesztôje. Fô szakterülete a nemzetközi menekültügy és az EU kapcsolódó joga. Ruszkai Nóra 2001 óta készít dokumentumfilmeket, melyek több hazai és nemzetközi filmfesztiválon sikerrel szerepeltek ban szerezte második diplomáját a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia szakán Gulyás Gyula tanítványaként. A Kunt Ernô Képíró Mûhely egyik alapítója és alelnöke. Jelenleg egy mûvészeti középiskolában oktat többek között mozgóképkultúrát és médiaismeretet ban részt vett az Ex Oriente Workshop-on, majd az East European Pitching Forumon Jihlavaban óta tagja a CineFest dokumentumfilmes elôzsûrijének. Sik Endre szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a TÁRKI vezetô munkatársa, az ELTE Társadalomtudományi Karának Kisebbségszociológiai Tanszékén egyetemi tanár. Évekig dolgozott az MTA Kisebbségkutató Intézet a Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatások Központjának fômunkatársaként, 1992-tôl 2003-ig a Menedék Migránsokat Segítô Egyesület elnöke volt. 7

9 A 884-es járat Évente több ezer török bevándorló holttestét szállítják vissza repülôvel Európából Törökország apró falvaiba. Ezekbôl a jól szervezett repülôutakból az átlagos légi utas nem vesz észre semmit. A 884-es járat címû film a muzulmán bevándorlók álmairól és vágyairól mesél. Nyomon követi egy muzulmán férfi holttestének utolsó útját Bécsbôl egy dél-törökországi temetôbe. Ezzel párhuzamosan bemutatja egy bécsi török közösség tagjait, ellátogat otthonokba, munkahelyekre, temetôkbe, mecsetbe, a török piacokra és éttermekbe. rendezô: Wolfgang Widerhofer, Markus Glaser Ausztria, 2004, 50 perc forgatási helyszínek: Ausztria, Törökország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: osztrák, török 8

10 Apabácsi Egy idegen t küld fotókkal, és azt állítja, hogy ô a testvéred, a képeken pedig a szülei det láthatod. Sinan 1979-ben született az iraki Mosulban egy iraki pár negyedik gyermekeként. A szülôk Sinant nagybátyjának adták örökbe, mivel neki és német feleségének nem lehetett gyerekük ben a nevelôanya visszatért Németországba Sinannal, míg a nevelôapa és a természetes szülôk Irakban maradtak tavaszán, több év kutatás után Sinant az interneten találja meg az iraki család, a fiú pár hónappal késôbb meglátogatja ôket. Az utolsó pillanatig tartózkodó családjával és általában az arab kultúrával szemben, ám amikor találkozik édes apjával, teljesen megváltozik a hozzáállása. Mindeddig apa nélkül élt. forgatási helyszínek: Németország, Irak, Egyesült Arab Emírségek a filmben megjelenô népek, népcsoportok: iraki, német rendezô: Christoph Heller Németország, 2009, 80 perc 9

11 Apám, a vendégmunkás A film önéletrajzi dokumentum. A rendezô családjáról szól: apjáról, aki 16 évig dolgozott egy hamburgi hajógyárban, és édesanyjáról, aki otthon maradt egy kurd faluban. A Németországban töltött évek hosszú távon meghatározták a család sorsát: amikor a film készült Hamburgban már megszülettek az unokák. rendezô: Yüksel Yavuz Németország, 1995, 52 perc forgatási helyszínek: Hamburg (Németország), Kurdisztán (Törökország) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: török, kurd, német 10

12 Banángyerekek A vietnámi közösség a harmadik legnépesebb kisebbség a Cseh Köztársaságban. Elsôsorban kiskereskedôk alkotják, akik a 90-es évek óta Vietnám szegényebb területeirôl a jobb megélhetés reményében vándoroltak az országba. Míg a szülôk rengeteget dolgoznak, alig törik a cseh nyelvet és állandó honvágyat éreznek, addig a gyermekeik az iskolában megtanulnak csehül, hamarabb alkalmazkodnak a cseh környe zethez, szülôhazájukkal, Vietnámmal pedig gyengébb, tisztázatlan a kapcsolatuk. forgatási helyszínek: Csehország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: cseh, vietnami rendezô: Martin Ryšavý Csehország, 2009, 63 perc 11

13 Bernadett & Sanju Bollywoodi filmbe illô, meseszerû, 3 földrészt összekötô történet egy magyar lány és egy indiai fiú vakmerô házasságáról. Szerelem a világhálón. Elég 2 hónap internetes kapcsolat, hogy eldöntsük, Ô az Igazi? rendezô: Nagy Viktor Oszkár Magyarország, 2009, 25 perc forgatási helyszínek: Magyarország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: indiai, magyar 12

14 Bevándorlók Négy különbözô nemzetiségû bevándorló találkozása egyazon számukra idegen, ismeretlen kultúrával. Négy különbözô történet a beilleszkedésrôl, amelyben fontos szerepet kap a kapcsolatteremtés két nemzetek feletti eszköze: a zene és a foci. forgatási helyszínek: Hamburg (Németország) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: török, kolumbiai, bolíviai, német rendezô: Dirk Manthey Németország, 2008, 56 perc 13

15 A Chicago tömbház, avagy történetek a liftbôl Antwerpen rossz oldalán, a Scheldt bal partján magas bérház emelkedik ki a környezetbôl. Antwerpen lakosai csak Chicago tömbházként emlegetik, és olyan helynek tekintik, amelyet ajánlatos messze elkerülni. Szegény belgák élnek itt bevándorlók tôszomszédságában a 25 emeletes épületet több mint 35 nemzet fiai és lányai népesítik be. A beton-méhkas liftjében elhelyezett kamera figyeli a lakók jövésmenését. rendezô: Ingeborg Jansen Hollandia, 2008, 65 perc forgatási helyszínek: Antwerpen (Belgium) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: belga, táj, marokkói, afrikai 14

16 Ciutat Vella Sport Klub A Ciutat Vella egy barcelonai kosárlabdacsapat, amelynek tagjai különbözô származású középiskolás fiatalok. Megismerjük Pabút, a dominikai Santo Domingóból, aki állást keres, hogy segíthesse a családját és Hilariót, egy filippínó fiút, aki egyetemen tanul, de nem biztos benne, hogy odavaló. Végignézzük, ahogy Gerard, a spanyol sportmániás megpróbálja átverekedni magát egy vizsgán, különben a szülei eltiltják a kosárlabdától, és találkoztunk Miguel Ángellel, aki ragyogóan tanult Santo Domingóban, és most folytatná tanulmányait Barcelonában, de hiába várja, hogy hite lesítsék a dokumentumait. A fiúk együtt töltenek egy évet az edzô, Carlos csapatában, aki nem csak a kosárlabdára, hanem az életre is tanítja ôket. forgatási helyszínek: Barcelona (Spanyolország) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: latin-amerikai, filippínó, katalán, spanyol rendezô: Albert Folk Spanyolország, 2008, 55 perc 15

17 Csempelevél A Lisszabonban játszódó film valójában egy filmlevél, Nober Sandersé, aki ennek segítségével próbálja felvenni a kapcsolatot távoli családjával. A személyes hangvételû vallomásból a nézô sok mindent megtudhat az emigráció és az új környezetbe való beilleszkedés lélektanától. Bár Nober eredetileg mást akart, végül megtanulta a portugál csempe, az azulejo festésének mûvészetét, és mind a mai napig ezzel keresi a kenyerét. Ahogy Nober története, úgy a csempefestészet stíluskavalkádja is a kultúrák egymással való kapcsolatáról és egymásra hatásáról szól. A portugál azulejót kezdetektôl külsô behatások érték, a spanyol, kínai, holland, arab, indiai, brazil és afrikai motívumok nemzeti mûvészetbe ágyazódásából jött létére az a sajátos forma- és motívumrendszer, amelyre Portugália ma is méltán büszke. rendezô: Somogyvári Gergô, Feszt Judit Magyarország, 2008, 23 perc forgatási helyszínek: Portugália a filmben megjelenô népek, népcsoportok: brazil 16

18 De majd jövôre bevetjük! Szék község az erdélyi Mezôségben, Kolozsvártól északra mintegy 50 km-re helyezkedik el. A község tradicionális népzenéje és folklórja az 1960-as évektôl egészen napjainkig a magyarországi táncház-mozgalom meghatározó alapja volt. A filmben azonban nem a népzene, hanem más kulturális aspektusok kerülnek középpontba, három generáció egy mástól nagyon is különbözô szempontjai. Szék lakosságának 80%-a manapság Magyaror szágon vagy más európai országban keresi boldogulását. Ennek tragikus következménye, hogy a széki családok többsége széthullott és a mai gyerekek sokaságát az utca, vagy jobb esetben a nagyszülôk nevelik. forgatási helyszínek: Mezôség (Románia) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: magyar rendezô: Gyuris Gábor Magyarország, 2004, 47 perc 17

19 Egymásra utalva A film azokról a barátságokról szól, amelyek idôs spanyolok és latin-amerikai gondozóik között köttetnek. Hétköznapi, mégsem átlagos jelenetekkel világítja meg fôhôseinek különös élethelyzetét, két teljesen különbözô társadalmi csoporthoz tartozó emberek kölcsönös egymásra utaltságát, szoros, bensôséges kapcsolatát. Érzékenyen ábrázolja a befogadó társadalom idôs tagjainak és a latin-amerikai bevándorlóknak közösen megélt, apró, mindennapi gyôzelmeit a túlélésért és a magány ellen vívott harcban. rendezô: Oscar Clemente Spanyolország, 2008, 55 perc forgatási helyszínek: Spanyolország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: latin-amerikai, spanyol 18

20 Elena & Leo Elena kivándorló volt már négyévesen, amikor 1956-ban szülei gazdasági okokból disszidáltak, és magukkal vitték ôt is Argentínába. Aztán bevándorlóvá vált saját hazájában, amikor 1975-ben hirtelen úgy döntött, hogy mégis inkább a kommunista Magyarországon szeretne élni, és hazatelepült. Megküzdött azért, hogy újra magyarnak lássák, és annak érezhesse magát ban beleszeret a 35 éves kubai Leóba, aki viszontszereti, és örömmel élne vele Budapesten, ám a hatóságok másként vélekednek a szerelmükrôl, házasságukról. Ez a dokumentumfilm elégia a megtalált és újra elvesztett hazáról, a bevándorlók illúzióiról. forgatási helyszínek: Magyarország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: kubai, magyar rendezô: Trencsényi Klára Magyarország, 2009, 26 perc 19

21 Elfelejtettünk hazamenni Fatih Akın filmrendezô elsô dokumentumfilmjével saját gyökereit kutatja. A Németországra gondolok címû sorozathoz tartozó filmjével egy török család portréját rajzolja meg, a saját családjáét. Apja 1965-ben utazott Törökországból Németországba, hogy vendégmun kásként szerencsét próbáljon. Csupán két évet akart maradni, de aztán mégis magával vitte feleségét is Hamburgba, és még ma is abban a vegyi tisztító üzemben dolgozik, ahol akkoriban munkát talált. A rendezô elkalauzolja a nézôt Hamburg-Altonából Filyosra, egy kis fekete-tengeri halászfaluba, ahonnan apja 35 éve elköltözött, hogy új életet kezdjen. Fatih Akın a családi portrét így nevezi: bevándorlók filmje. rendezô: Fatih Akın Németország, 2000, 59 perc forgatási helyszínek: Németország, Törökország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: német, török 20

22 Elrendezett házasság Nathalie Borgers dokumentumfilmje Bécsben élô, török családból származó lányokat mutat be. A fiataloknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a konzervatív szülôi ház elvárásaihoz és az európai nagyváros nyújtotta szabadsághoz. A diák Serpil szeretné maga kiválasztani jövendôbelijét, ugyanakkor azt is tudja, hogy ha egy osztrák férfival akarna összeházasodni, annak a szülei egyáltalán nem örülnének. Egy másik fiatal nô, Gülüsmer éppen beleegyezett egy elrendezett házasságba, csakhogy elhagyhassa a szülôi házat. A film a kettôs identitás problémájával foglalkozik, azokkal a belsô és külsô konfliktushelyzetekkel, amelyekkel egy Bécsben élô fiatal nô újra és újra szembetalálja magát. forgatási helyszínek: Ausztria, Törökország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: osztrák, török rendezô: Nathalie Borgers Ausztria, 2004, 52 perc 21

23 Ez én vagyok! D-Flame tizenhat évesen elhagyta anyját és intézetbe költözött, hogy kitanulja a ganxtaszakma fogásait. Mamadee tízéves volt, amikor a vasfüggöny leomlott, és ezzel együtt a vörös úttörônyakkendôje és gyerekkori álmai is szertefosz lottak. Adé tizenöt volt, mikor apját meggyilkolták, és Nigériából Németországba költözött. Mindhárom fekete apukák német gyermekeiként nôtt fel, apa nélkül. Elôször akkor találkoztak, amikor három német fiatal egy parkban meggyilkolt egy fekete férfit, és ez összehozta a legismertebb afro-német zenészeket a Brothers Keepers, azaz Testvérek ôrzôi elnevezésû projekt-együttesbe. Ez a film a zene erejérôl és az egyetértésben felemelt hang örömérôl beszél D-Flame, Adé Bantu, Mamadee és Xavier Naidoo szereplésével. rendezô: Sven Halfar Németország, 2006, 104 perc forgatási helyszínek: Németország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: marokkói, afrikai, német 22

24 Én is magyar vagyok! Magyarországon élni külföldiként, ez bárkivel elôfordulhat. De vajon ez a bárki miért itt keresi a boldogulást, miért akar itt állampolgárságot? ezeket a kérdéseket tettük fel külföldieknek. Nem akartak nyilatkozni, nem akartak szerepelni, de egy örmény harmonikás mûvész kötélnek állt. Gyakorol, dolgozik, vizsgázik, mesél errôl szól a film. forgatási helyszínek: Budapest (Magyarország) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: örmény rendezô: Szepesi Gábor Magyarország, 2003, 54 perc 23

25 Én is olyan vagyok, mint te! Milyen érzés fiatalként egy olyan országban élni, amely az embernek sajátja is, meg nem is? Milyen lehet egyszerre két világban létezni és miért kerülhet az ember olykor bajba csupán emiatt? A film fôszereplôi egy Blackheadz nevû iskolai csapat tagjai, olyan diákok, akik elhatározták, hogy megpróbálnak javítani a svédek és a bevándorlók viszonyán, és ennek érdekében saját tapasztalataik és emlékeik alapján kidolgoznak egy színpadi elôadást. A közös munka során többen olyan történeteket is elmesélnek, amit eddig még nem osztottak meg senkivel. rendezô: Kristina Meiton, Linda Sternö Svédország, 2004, 29 perc forgatási helyszínek: Svédország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: pakisztáni 24

26 Ének és tánc Az énekes Tatiana Miranda és a táncos Ligia Luna ahhoz a nicaraguai nemzedékhez tartozik tartozik, amelynek tagjait az 1979-es sandinista forradalom után Kelet-Európába küldtek tanulni. Hazájuk kulturális fejlôdésének, felvirágoztatásának reményében nekivágtak a nagyvilágnak, Berlinbe és Kijevbe mentek. Ám mire a 90-es évek elején visszatértek Nicaraguába, nemcsak a hidegháború utáni Európa alakult át: az egy évtizedes polgárháború és a kudarcba fulladt forradalom utáni Nicaragua jövôje is egyre bizonytalanabbá vált. Az ének és a tánc segítségével mesélnek elveszett álmokról, az idegen országban leélt életrôl és a honvágyról egy sosem létezett ország után. forgatási helyszínek: Németország, Nicaragua a filmben megjelenô népek, népcsoportok: nicaraguai rendezô: Hannah Leonie Prinzler Németország, 2008, 75 perc 25

27 Fizess és nôsülj! Marko és Atanas rétesédes életet élhetne, ha nem lenne az a bosszantó malôr a papírjaikkal. Uniós útlevélre van szükségük, és szinte bármit hajlandók megtenni érte, akár feleséget is vásárolnának. Nekivágnak, hogy megtalálják álmaik asszonyát aki lehetôleg úgy vonul majd velük az oltár elé, hogy nem tûnik el a válásig. A bécsi bevándorlási ügyeskedôk világán át vezet minket ez a valóságos zöldkártya-odüsszeia, egyszerre fergeteges, siralmas és megható történet arról, hogy mi mindenre van szükség az Európa Erôd sáncainak átugrásához, és mire nem képes érte az ember fia, lánya. rendezô: Atanas Georgiev Ausztria, 2008, 56 perc forgatási helyszínek: Ausztria, Macedónia a filmben megjelenô népek, népcsoportok: macedón, osztrák 26

28 Házi paradicsom A mélyen vallásos Mubarak és a markáns egyéniségû Zsuzsa kapcsolatát alaposan próbára teszik a kulturális és személyiségbeli különbözôségek. A házasságuk történetébôl kiragadott képkockákon az iszlám és a közép-kelet európai kultúra, valamint két homlokegyenest ellentétes személyiség keresi az összhangot néha több, néha kevesebb sikerrel. forgatási helyszínek: Magyarország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: ghánai, magyar rendezô: Kis Anna Magyarország, 2009, 26 perc 27

29 Hunyd le a szemed, és nézz rám! Milyen világban élnénk, ha a nôket nem elsôsorban a külsejük alapján ítélnénk meg? És ha láthatatlan lehetne a rassz és az etnikai hovatartozás? Ezt az utazást tesszük meg Shabana segítségével, aki egy Skóciában élô szenvedélyes, 25 éves brit muzulmán hölgy. Mindig is meg akart szabadulni az örökös szemrevételezéstôl, a férfiúi tekintetektôl, és ez végül a sok vitát gerjesztô hijab viselésével sikerült is neki. Ez a no-budget barkácsfilm társadalmi jelentôségû vitatémákkal foglalkozik: az iszlám és a nôk viszonyával, a rasszizmussal, a személyes szabadsággal, a testképpel minddel a maga ellentmondásosságában. rendezô: Lindsey Dryden Egyesült Királyság, 2008, 6 perc forgatási helyszínek: Skócia a filmben megjelenô népek, népcsoportok: pakisztáni 28

30 Itt vagyunk A második világháború után a Krnach család Közép-Szlovákiából Ukrajnába, Kárpátaljára költözött. Miután ez a Szovjetunió része lett, a családot kitelepítették egy Balgarka nevû faluba Kazahsztán sztyeppéire. A Szovjetunió felbomlása után úgy döntöttek, hogy vissza költöznek Európába. Dimitrij Kiossyia és családja 2000 ôszén hagyta el a sztyeppét, hogy ôsei földjére, Szlovákiába vándoroljon. A szlovák fôvárosba érkezve azonban nem sikerül munkát találniuk. Kelettôl nyugatig bejárják az országot, és nem találnak mást, csak lepusztult falvakat, bezárt gyárakat és munkanélküliséget. Kis ideig úgy tûnik, mintha nem is Európában járnának. Az idôsebb családtagok nem találják a helyüket, és folyton a Kazahsztánban hagyott életükre gondolnak. Egy napon aztán Dimitrij, a családfô elhatározza, hogy hazatér. forgatási helyszínek: Szlovákia, Kazahsztán a filmben megjelenô népek, népcsoportok: kazak, szlovák rendezô: Jaroslav Vojtek Szlovákia, 2005, 76 perc 29

31 A kis Daniela Kolumbiaiak milliói hagyják el hazájukat az otthoni viszonyok miatt. Sokan Angliába vándorolnak, elsôsorban Londonba. Ez a dokumentumfilm egyetlen kolumbiai család, egy nagymama, egy anyuka és egy kislány életét követi nyomon új otthonukban, az angol metropoliszban. Yeny 1995-ben érkezett Nagy-Britanniába édesanyjával és Daniela nevû kislányával. A kis Daniela a légy a falon - módszerrel fedezi fel a latin gyökerekhez ragaszkodó idôsebb nôk viszonyát szemük fényéhez, a már nem egészen kolumbiai, de még nem egészen angol kicsi Danielához. rendezô: Ximena Cordova Egyesült Királyság, 2004, 23 perc forgatási helyszínek: London (Egyesült Királyság) a filmben megjelenô népek, népcsoportok: latin-amerikai, brit 30

32 Kis Kína kicsi kincse Öt reménybeli szépségkirálynô, öt átlagos bevándorló család. Éttermek, textilüzemek, importexport nagykereskedôk között, és velük utazunk Olaszországon át. A rendkívül megterhelô mûszakok között a munkagépnek tûnô anyukák könnyekig meghatódva mesélnek lányaikról. Azokról a lányokról, akik mindössze egy valamiben biztosak: nem akarják követni szüleik példáját, nem akarják újraélni szüleik kimerítô életét. Olaszországban a kínai lányok ugyanarra vágynak, mint a többi tini, ám jóval hamarabb vállukra kell venniük a felnôtté válás és a családi kötelességek terheit. Elsô- és másodnemzedékek állnak szemben egymással, és ott vannak még az olaszok, akik kénytelenek összemérni magukat a kínai bevándorlókkal. Ettôl egyszerre fáradt, elkeseredett, ijedt és sértôdött embernek érzik magukat. Valóban könnyebb félni az idegenektôl, mint szembe nézni önmagunkkal? forgatási helyszínek: Olaszország a filmben megjelenô népek, népcsoportok: kínai rendezô: Vincenzo de Cecco Olaszország, 2008, 60 perc 31

33 Kívül sárga, belül fehér Banángyerekek kívül sárgák, belül pedig fehérek! 10 és 20 év közöttiek, francia és kínai származásúak, és ironikus humorral banángyerekeknek vallják magukat. A 80-as évek növekvô kínai migrációs hullámával érkeztek a szüleik. Ám ezek a tinik már mind francia születésûek. rendezô: Xiaoxing Cheng Franciaország, 2007, 50 perc forgatási helyszínek: Franciaország, Kína a filmben megjelenô népek, népcsoportok: kínai 32