1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1"

Átírás

1 a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotja: ELSŐ 2 RÉSZ Lezárva: június oldal évi LXXXI. törvény ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Alapelvek 1. (1) 3 A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. A törvény január 1-jétől a vállalkozás számára, gazdasági tevékenysége folytatása esetére fogalmaz meg társasági adókötelezettséget. Korábban a jövedelemszerző vagy azt eredményező tevékenység volt az adókötelezettség alapja, melynek módosítása az elvárt jövedelem alapján történő adóztatás bevezetése miatt szükséges. [Tao. 1. (1) bekezdés] (2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. 70/2001. Számviteli kérdés A vállalkozó 6 millió forint feletti bekerülési értékű személygépkocsit lízingel. A lízingkamatot a társasági adó szempontjából el lehet-e számolni ráfordításként, vagy itt is számolni kell a társaságiadó-törvény 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontjában leírtakkal, bár a törvény a lízing kamatát nem nevesíti? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a tao tv.) az adózás előtti eredményt növelő tételek között általános jelleggel meghatározza, hogy az adózás előtti eredményt növeli az a ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, vagy amelynek célja csak adóelőny [a tao tv. 1. -ának (2) bekezdése, 8. -a (1) bekezdésének d) pontja és a 3. számú melléklet A) fejezete]. A tao tv. 1. -ának (2) bekezdése szerint ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. Ez a tao tv. általános szabálya arra, hogy mely ráfordítások növelik a számviteli szabályok szerint megállapított adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap megállapításakor. Ha a kérdésben szereplő személygépkocsiról nem állapítható meg, hogy csak adóelőnyt jelent a beszerzésével kapcsolatban elszámolt kamat elszámolása, akkor az elismert költség a tao tv. általános szabálya szempontjából. A tao tv. 3. számú mellékletének A) fejezete meghatároz néhány olyan esetet, amely a tao tv. 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. Ilyen előírást tartalmaz a melléklet A) fejezetének 1. pontja, amely szerint az adózó által december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából (kivéve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást) és e törvény szerint értékcsökkenési leírásból, valamint állományból történő kivezetéskor számított nyilvántartási értékéből a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeg nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A tao tv. a 3. számú mellékletének A) fejezetében az el nem ismerhető költségekből, ráfordításokból példálózó felsorolást ad (erre utal a törvényben a különös szófordulat), az egyes pontokon belüli feltételeket viszont nem lehet kiterjesztően értelmezni. 1 Kihirdetve: XI Módosította: évi CXIX. törvény 180. (8) a). 3 Megállapította: évi LXI. törvény 21.. Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a adóévi társasági adókötelezettségre kell alkalmazni.

2 2. oldal Ennek megfelelően, a 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi után fizetendő lízingdíj kamattartalma a társasági adó szempontjából nem minősül az adózás előtti eredményt növelő tételnek. Az ismertetett szabály természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha a gépkocsi üzembe helyezését megelőzően már felmerült lízingdíj-fizetési kötelezettség. Ekkor az erre az időszakra elszámolt lízingdíj kamattartalma a bekerülési érték részét képezi kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál [a számvitelről szóló évi 47. -a (4) bekezdésének ad) alpontja alapján], így arra az értékcsökkenési leírás szabályai vonatkoznak. [A tao tv. 1. (2), 8. (1) d), 3. számú melléklet A), évi C. törvény 47. (4) ad)] (3) 1 Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. (4) 2 A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állásfoglalása az irányadó. 2007/119. Adózási kérdés külföldi vállalkozó társasági adóalapja (5) 3 E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. 10/2007. Számviteli kérdés A vállalkozás 2004-ben tulajdonjog-fenntartással értékesítette üzemét (tárgyi eszközét), amelyből jelentős összegű eredménye származott. A vevő az üzemet használatba vette és működtette. A vevő 2005-ben fizetésképtelenné vált, az eladó - az adásvételi szerződésnek megfelelően - az egész követelést lejárttá minősítette. Így 2005-ben sor került a 2004-ben elszámolt adásvételi ügylet sztornírozására. Mi a helyes eljárás a évi és a évi számviteli eredmény és a társasági adó alapjának megállapítása során? A kérdés szerinti gazdasági esemény valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amikor a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. -ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvalóan a hivatkozott előírást a tárgyi eszköz (az üzem) értékesítése során is alkalmazni kell azzal, hogy az eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ebből az következik, ha az üzem (a tárgyi eszköz) tényleges értékesítése 2004-ben volt, az üzemet a vevő ténylegesen átvette, akkor az eladási árat egyéb bevételként, a nyilvántartás szerinti értéket pedig egyéb ráfordításként 2004-ben el kellett számolni, a nyereségjellegű eredmény is a évi adózás előtti eredménynek volt a része. A számviteli törvény 73. -a (2) bekezdésének d) pontja alapján az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített később visszavett, a két időpont között használt - a 72. (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik. Mivel a számviteli törvény az értékesített és később visszavett tárgyi eszközök visszavételkori elszámolására nem ad külön előírást, ez esetben is - értelemszerűen - a 73. (2) bekezdésének d) pontja alkalmazandó, azaz a tárgyi eszköz visszavételi értékével csökkenteni kell az egyéb bevételként elszámolt összeget (vagy annak arányos részét). A visszavett tárgyi eszközt - a számviteli törvény 50. -ának (6) bekezdése alapján - a helyesbítő számla szerinti visszavételi értéken kell állományba venni az egyéb ráfordítások csökkentésével. Mivel az üzem tényleges visszavétele 2005-ben volt, az előbbiekben hivatkozott tételeket is 2005-ben kellett könyvelni. A társasági adóról osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao törvény) 1. -ának (5) bekezdése szerint: E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A tao törvény 6. -ának (2) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó az adózás előtti eredményt a beszámoló alapján állapítja meg. Így a számviteli előírások szerint könyvelt tételek az adózás előtti eredményben benne vannak, és ha azok az adóalapot módosító tételek között nem szerepelnek, az adóalap meghatározása során is számításba kell venni azokat. A évi adóalapban a nyereséget eredményező üzemértékesítés adatainak, a évi adóalapban pedig a visszavételhez kapcsolódó gazdasági esemény adatainak szerepelnie kell azzal, hogy a visszavételkor - mivel a tárgyi eszközt visszavevőnél az egyéb bevételek csökkenésével azonos összegű az egyéb ráfordítások csökkenése - eredmény nem keletkezik. [2000. évi C. törvény 50. (6), 72. (3), 73. (2) d), évi LXXXI. törvény 1. (5), 6. (2)] KGD A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, ha színlelt szerződés alapján kívánják igénybe venni az adókedvezményt (1996. évi LXXXI. törvény 1. ). 1 Megállapította: évi CVI. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től. Az adózó már az évi adóalap megállapítására és az évi adókötelezettségre is alkalmazhatja. 2 Megállapította: évi XLII. törvény 32.. Módosította: évi CIX. törvény 170. (2) q). 3 Beiktatta: évi CXIII. törvény 31.. Módosította: évi XLII. törvény 303. (7). E módosítást az adózó a 2002-ben kezdődő adóév adóalapjának megállapítására és a 2002-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

3 3. oldal A társasági adó alanya 1 2. (1) 2 A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy. (2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül 2007/8. Adózási kérdés az elkülönített pénzalap nem társasági adóalany a) 3 a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) 4 a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) 5 az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, 2007/49. Adózási kérdés egyszemélyes ügyvédi iroda szüneteltetheti-e a tevékenységét? 1999/139. Adózási kérdés ügyvédi iroda adózása e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a közhasznú társaság, a vízitársulat, g) 6 az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, 1999/175. Adózási kérdés alapítvány által alapított intézmény adókötelezettsége h) 7 a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) 8 európai területi együttműködési csoportosulás. (3) 9 Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása az öt évre szóló adócsökkentési programban szereplő intézkedéseket, a jogharmonizációból adódó, továbbá a jogalkalmazást segítő, kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza. Az öt évre szóló adócsökkentési program jegyében a törvény a 2010-ig terjedő időszakra határozza meg az adótábla sávhatárait és a fizetendő nő adó mértékét. Az adótábla kétkulcsos, a 18 százalékos alsó kulcs mellett a felső kulcs 2006-tól kezdődően 36 százalékra mérséklődik, egyidejűleg 50 ezer forinttal az alsó sávba tartozó jövedelmek felső határa. A sávhatár az adókulcsok változatlansága mellett a következő években is növekszik, 2007-ben forintra, 2008-ban forintra, 2009-ben forintra, 2010-ben forintra. A minimálbér összegét meg nem haladó bérjövedelem adómentességét 2006-ban továbbra is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás intézménye biztosítja. Az adójóváírás mértéke változatlanul a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9000 forint. A minimálbér havi összegének 63 ezer forintra való növekedésével összhangban a kiegészítő adójóváírás összege 1260 forint/hóról 2340 forint/hóra nő. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150 ezer forinttal ezer forintra - nő, a kiegészítő jogosultsági határ változatlanul 1 millió forint. Tovább folytatódik a személyi jövedelemadó törvényben biztosított kedvezmények rendszerének átalakítása. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírássá alakul át az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. Hasonló szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összegek meghatározott része. 1 Módosította: évi CXIX. törvény 180. (8) c). 2 Módosította: évi CI. törvény 301. (8) a). 3 Megállapította: évi XLV. törvény 58. (1). Módosította: évi CXIX. törvény 180. (6) a), évi LXI. törvény 225. (5). 4 Módosította: évi CXIX. törvény 180. (4) a). 5 Módosította: évi XLII. törvény 303. (3) a), évi CI. törvény 301. (8) b), évi IV. törvény Megállapította: évi CVI. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CXXXIX. törvény 171. (1). Hatályos: VII. 1-től. 8 Beiktatta: évi XCIX. törvény 21. (5). Hatályos: VIII. 1-től. 9 Megállapította: évi CXIX. törvény 24.. Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

4 A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a három vagy több gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben. Havi 4000 forintra módosul a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető kedvezmény mértéke, amely maradéktalanul csak akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal 8 millió forintig növekszik. Ha a jövedelem az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár, a szabályozás szerint az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 százalékát meghaladó összegben. Az egyéb adókedvezmények többsége is változatlanul jövedelemkorláthoz kötötten vehető figyelembe, legfeljebb összesen 100 ezer forint összegben. Továbbra sem tartozik ebbe a körbe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a fogyatékosságára tekintettel megillető személyi kedvezmény. Az említett korlát nem vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 százalékos mértékű kedvezményre. A törvény a bér 15 százalékában határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát. A keret a gyermekekre és a házastársra/élettársra tekintettel személyenként százalékkal, fejenként 72 ezer forinttal növelhető, de nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. Egyes juttatások (pl. étkezési utalvány, munkába járás költségeinek megtérítése, lakáscélú munkáltatói támogatás) továbbra is a kereten felül nyújthatók. A törvény több - a tőkejövedelmeket érintő - módosítást január 1-jei hatályba lépéssel tartalmaz. Ezen időponttól kezdve 10 százalékos mértékű adó terheli a kamatból származó jövedelmeket és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmeket. Ugyancsak 10 százalékos mértékű adó kerül bevezetésre az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvényben elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír - az adott tagállam joga szerint - osztaléknak minősülő hozamára. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) módosítása a versenyképesség javítása, a közösségi és belső jogharmonizáció miatt szükséges, emellett kisebb - az alkalmazást segítő - kiigazítást tartalmaz. A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) 2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelendő az államháztartási támogatásra jutó áfa levonhatatlanságára vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése, amely egyúttal jelentős adminisztrációs többlettől is mentesíti az adózókat, valamint a hulladékkereskedelem területén az ún. fordított adózás bevezetése, amelynek célja a visszaélési lehetőségek csökkentése. A módosítások döntő többsége az Európai Uniónak az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatos azon álláspontjával függ össze, amely szerint nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni azokkal szemben, akik nemcsak a Magyar Köztársaság területén végeznek tevékenységet. Az Eva tv. módosításával a közösségi adószám használat mellett lehet evát választani. (4) 1 Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó). 2007/9. Adózási kérdés külföldi személy belföldi ingatlan értékesítésének társasági adókötelezettsége A törvény módosítja a külföldi vállalkozó fogalmát. Az üzletvezetés helye alapján belföldi illetőségű személyekre vonatkozó előírásokban indokolt ugyanis kimondani, hogy, ha belföldi illetőségű adóalanyként bejelentkezett, akkor nem minősül külföldi vállalkozónak. Ennek hiányában kétszeresen válna a társasági adó alanyává, ami végrehajtási nehézséget jelent. [Tao. 2. (4) bekezdés] (5) 2 Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet. (6)-(7) 3 EBH Ténylegesen felmerült költségek esetén a számla bizonyítja a kifizetett összeggel szemben a tényleges szolgáltatás nyújtását, és így nem állnak fenn a társasági adóról szóló évi LXXXI. törvény 8. (1) bekezdésében írt feltételek (1996. évi LXXXI. törvény 2., 8. ). BH Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. teljes személyes illetékmentességet élvez [1990. évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, 56. (1) bekezdés, évi LXXXI. törvény 2. (4) bekezdés, 5. sz. melléklet 6. pont]. Lezárva: június oldal 1 Megállapította: évi LXI. törvény 22.. Módosította: évi CXXVI. törvény 401. (1). 2 Számozását módosította: évi CI. törvény Hatályon kívül helyezte: évi CXIX. törvény 180. (8). Hatálytalan: I. 1-től. A december 31-éig kezesség vállalása mellett kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) hatályos előírásokat kell alkalmazni.

5 5. oldal Teljes körű és korlátozott adókötelezettség 3. (1) 1 A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség). (2) 2 A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Fogalmak 4. E törvény alkalmazásában /a. 4 adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy 2007/21. Adózási kérdés közcélú adományozás áfa szempontból 2006/84. Adózási kérdés adomány fogalmának megítélése APEH tájékoztató az árvízkárosultak támogatásáról a) a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás; 2. 5 adózó: a 2. (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. (5) bekezdésében meghatározottak kivételével; 3. 6 azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) szerint azonosnak minősülő munkakör; 4. árbevétel: a) 7 a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, b) 8 hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, 9 c) 10 biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, 11 1 Módosította: évi CXIX. törvény 180. (8) d). 2 Megállapította: évi XCI. törvény 41.. Módosította: évi CXIX. törvény 180. (8) e). 3 Hatályon kívül helyezte: évi CXIII. törvény 268. (2). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXIII. törvény 33. (1). Módosította: évi XLII. törvény 303. (3) b). 5 Megállapította: évi CI. törvény 21. (1). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni. 6 Megállapította: évi CVI. törvény 3. (2). Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CXIII. törvény 33. (2). Hatályos: I. 1-től. 8 Módosította: évi CVI. törvény 22. (3). 9 Lásd: 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet Megállapította: évi XXXIII. törvény 11. (2). Hatályos: IV. 1-től. Alkalmazni kell: I. 1-től. 11 Lásd: 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet 2-3. számú melléklet.

6 6. oldal d) 1 befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, 2 e) bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; 2008/33. Adózási kérdés bejelentett részesedés 6. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is; 7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; 8. 5 beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke; 2002/105. Adózási kérdés beruházási érték meghatározása konvertibilis devizában való könyvvezetés esetén 9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyező; a beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában: 6 a) 7 gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR , , , , 8467, 8468, , 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, , , 8530, 8531, , 8539, , 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés, b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző-, légfrissítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévő épületbe később kerülnek beépítésre, c) 8 d) termék-előállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az adózó ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költsége a termék közvetlen költsége között jelenik meg, 2003/7. Adózási kérdés elmaradott térségben megvalósult beruházás adókedvezménye eszközcsere esetén 2000/20. Adózási kérdés termékelőállítást szolgáló beruházás beruházási értékének meghatározása többfunkciós épületek esetén BH A cégjegyzékben a vámszabadterületi társaság kivételével valamennyi társaság, így a belföldi székhellyel rendelkező 100%-ig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság (ún. off-shore cég) vagyonát is forintban kell meghatározni [1988. évi XXIV. tv ai, évi XVIII. tv. (Szt.) 19. (3) bek., évi XCV. tv. (Dtv.) 19. (3) bek., 85., évi C. tv ai, évi LXXXI. tv. (Atv.) pont, évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (Cvhr.) 2. (4) bek., évi CXLV. tv. 54. ] 1998/160. Adózási kérdés társasági adókedvezmény feltételrendszere, bérmunka minősítése 1 Megállapította: évi XXXIII. törvény 11. (2). Hatályos: IV. 1-től. Alkalmazni kell: I. 1-től. 2 Lásd: 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet Hatályon kívül helyezte: évi CXXVI. törvény 432. (1) a). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXVI. törvény 36. (1). Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CVI. törvény 3. (2). Módosította: évi CXIII. törvény 268. (3) a). 6 Megállapította: évi CXIII. törvény 33. (3). Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi LXI. törvény 1. (1). Hatályos: I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: évi XCI. törvény 209. (2). Hatálytalan: I. 1-től.

7 7. oldal e) 1 infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, , , , , 8467, 8468, , 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, , , 8530, 8531, , 8539, , 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés); 1999/166. Adózási kérdés pénzügyi lízing keretében lízingbe vett, termékelőállítást szolgáló eszközök értékének figyelembevétele az adókedvezményre jogosultságnál 9/a. 2 beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót; célszervezet: a miniszter által a teljes adóévre ilyennek kijelölt gazdasági társaság, szövetkezet (a lakásszövetkezet kivételével) egyes jogi személyek vállalata; 10/a ellenőrzött külföldi társaság: az a személy, illetve annak más államban lévő telephelye, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, és amelynek székhelye, telephelye vagy az illetősége olyan államban van, ahol jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a személy székhelye, telephelye vagy az illetősége az Európai Unió tagállamában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén; 12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő; építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja; építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont; 16/a. 9 foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek; 17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő mű olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó nem a képviselő viseli; 18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; 19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton "ipari park" minősítést kap; jogdíj: a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő fűződő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye, b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye, c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték; 1 Megállapította: évi LXI. törvény 1. (1). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXIII. törvény 33. (3). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi XCI. törvény 42. (1). Módosította: évi CIX. törvény 170. (2) q). 4 Hatályon kívül helyezte: évi CXIII. törvény 268. (2). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CXXVI. törvény 36. (2). Hatályos: I. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi XCI. törvény 209. (2). Hatálytalan: I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: évi XXXIII. törvény 23. (3). Hatálytalan: VI. 16-tól. 8 Megállapította: évi CXIII. törvény 33. (4). Hatályos: I. 1-től. 9 Megállapította: évi CXXVI. törvény 36. (3). Hatályos: I. 1-től. 10 Lásd: 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet. 11 Megállapította: évi CXXVI. törvény 36. (4). Hatályos: I. 1-től.

8 8. oldal 21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg; jövedelemszerzés helye: vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található; ha azonban a vállalkozási tevékenységet nem telephelyen végzik, akkor az a hely, ahol a vállalkozási tevékenységet végző belföldi illetőséggel bír, osztalék esetében pedig az a hely, ahol az osztalékot fizető fűződő (juttató) személy belföldi illetőséggel bír, illetve belföld, ha az osztalékot külföldi vállalkozó belföldi telephelye fizeti (juttatja); kapcsolt vállalkozás: 2006/15. Adózási kérdés a munkavállaló lakóhelyén tárolt cégautó üzleti célú használata 2/2006. Számviteli kérdés Két korlátolt felelősségű társaságban is ugyanazon magánszemély a többségi tulajdonos. Kell-e a többségi tulajdonos magánszemélynek összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie? A évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 10. -ának előírása alapján összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont üzleti jelentést az a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozó köteles készíteni, amely egy vagy több vállalkozóhoz viszonyában a 3. (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül. Bár a két kft. többségi tulajdonosa ugyanaz a magánszemély, a magánszemély azonban befektetőként sem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így összevont (konszolidált) éves beszámolót sem kell készítenie. [Zárójelben jegyezzük meg, bár a számviteli előírások szerint nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, a társasági adó szempontjából a kapcsolt vállalkozási jogviszony a magánszemély és a kft.-ék, illetve a kft.-ék egymás közötti kapcsolatában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. -ának 23. pontja szerint fennáll!] [2000. évi C. törvény 10., évi LXXXI. törvény pont] a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, 2008/32. Adózási kérdés kedvezményezett részesedéscsere d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására, db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni; 23/a. 3 kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be; A törvény a bejelentett részesedés, az ellenőrzött külföldi társaság, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, a jogdíj és a kedvezményezett átalakulás fogalmát pontosítja. A bejelentett részesedés fogalmában a hatályos törvény előírja, hogy az adóhatóságnak történő bejelentéshez csatolni kell a részesedés megszerzésére vonatkozó szerződést, okiratot. A törvény - az adminisztráció egyszerűsítése érdekében - törli ezt az előírást. 1 Megállapította: évi XCI. törvény 42. (1). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi IV. törvény 345. (1). Hatályos: VII. 1-től. 3 Megállapította: évi CXXVI. törvény 36. (5). Hatályos: I. 1-től.

9 9. oldal A holding társaságok számára sok európai ország kínál kedvező adózási feltételeket és üzleti környezetet. A magyar adórendszerben is vannak olyan szabályok, amelyek ösztönzik a holding és egyéb adózási struktúrák letelepedését Magyarországon, azonban figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat és tendenciákat, e szabályok finomítására, kiegészítésére van szükség. Ezt szolgálja az a törvény, amely szerint nem minősülne ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, amelynek a székhelye, a telephelye vagy az illetősége az Európai Unió valamely tagállamában, a Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet valamely tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát ugyanakkor a törvény kiterjeszti arra a személyre is, amelynek az illetősége van olyan államban, ahol a társasági adó nem éri el a magyar adómérték kétharmadát. Ez azt jelentheti, hogy egy magyarországi székhelyű vállalkozás is lehet ellenőrzött külföldi társaság, ha az üzletvezetési helyének külföldre helyezése miatt más államban minősül belföldi illetőségűnek. Végül - tekintettel arra, hogy a kivételként nem említett államoktól információ sem szerezhető mű - nem tartalmazza a fogalom, hogy valódi gazdasági jelenlét esetén nem minősül a személy ellenőrzött külföldi társaságnak, akkor sem, ha nem vagy minimális adót fizet. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámára adott fogalom módosítása szerint az adózónak a Központi Statisztika Hivatal által kiadott, az adóév első fűződő napján hatályos munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó kiadvány alapján kell az átlagos állományi létszámot meghatározni. A jogdíj fogalmának pontosítása a hazai jogban használt kifejezéseknek felel meg. Például nem a szerzői jog használatáért, hanem a szerzői joggal védett használatáért járó díj a jogdíj. Kimarad a fogalomból a védett eljárás, amely a magyar jogban nem értelmezhető, az eljárást szabadalom vagy üzleti titok védi, ezért a fogalom az iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotás kifejezést használja, amely magában foglalja a különféle oltalmakat. Egyértelművé teszi a törvény, hogy az iparjogvédelmi szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz vagyoni jogok átruházásának ellenértéke is jogdíj. A kedvezményezett átalakulás fogalmát a törvény pontosítja, egyértelművé téve, hogy annak egyik fogalmi ismérve, hogy az átalakulásban résztvevő társaságok tagjai a jogutód által az átalakulás keretében kibocsátott részesedést kapjanak, és e mellett legfeljebb meghatározott mértékű pénzeszközt kaphatnak. A tagok részére visszavásárolt részesedés juttatása tehát nem felel meg a feltételeknek. 23/b). 1 kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez; 2007/134. Adózási kérdés kedvezményezett eszközátruházás az egyetlen önálló szervezeti egységgel rendelkező társaságnál 23/c. 2 kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának (tagjainak), részvényesének (részvényeseinek), feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli; mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is; 2007/46. Adózási kérdés vállalkozások besorolásának változása a kétéves szabály figyelembevételével 24/a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik; 1 Megállapította: évi XCI. törvény 42. (3). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi CXIX. törvény 25. (1). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi IV. törvény 345. (2). Hatályos: VII. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi XLVIII. törvény 147. (1) k). Hatálytalan: VI. 10-től. 5 Megállapította: évi CXIX. törvény 25. (2). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

10 10. oldal A törvény a közösségi jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget. Az Európai Unió Tanácsa ugyanis február 17-én módosította a 90/434/EGK tanácsi irányelvet, amely a tagállamban illetőséggel bíró társaságok átalakulásakor alkalmazandó közös adózási rendszerről szól (egyesülési irányelv). Az irányelv módosítás egyértelművé teszi, hogy a hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor kedvezményezett részesedéscsere esetén a megszerző társaság már többségi részesedéssel rendelkezik, de további részesedést szerez meg. (A módosítás a Tao /C pontját érinti). Az érdekképviselet alapcélja közérdekű, így indokolt adómentesen lehetővé tenni a vállalkozási nyereség alapcélra történő felhasználását, figyelemmel arra is, hogy e szervezetek számára törvény nem teszi lehetővé a közhasznú jogállás megszerzését külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; /a. 3 országos érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van; APEH közlemény a külföldön tevékenységet végző társaságok nyilvántartásba vételére irányuló kérelemről összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek; A törvény módosítása által az ún. elvárt adónál lehetővé válik a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként adókedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozások, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelők, amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál. Megtörténik az Európai Unió Bizottsága által a évekre meghirdetett támogatás-politikának megfelelő előírásokat tartalmazó fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok hatálybaléptetése január 1-jével. A törvény módosítását a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés indokolja. Ezen kívül egyszerűsítést jelent az adózók számára az adóbevallás és megfizetés határidejének a társasági adóra előírt időponttal történő összhangba hozása. Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvény kezeli a Bolgár Köztársaság és Románia január 1-jétől az Európai Unióhoz történő csatlakozásából fakadó áfa feladatokat, továbbá a szállítói követelések faktorálással egybekötött engedményezésének, valamint a lakásszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban lévő - közös használatú - helyiségeinek használatát biztosító tevékenységének adójogi megítéléséből eredő problémákat. Ennek megfelelően az engedményezés tekintetében a törvény rendezi a jelenleg fennálló adóköteles és adómentes bevétel miatti megosztási kötelezettséget, a lakásszövetkezetek vonatkozásában pedig a jelenlegi adóköteles hasznosítást tárgyi adómentessé teszi. A törvény továbbá - a vonatkozó uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében - szűkíti a számla kötelező fő adattartalmát. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának célja a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes jogértelmezés elősegítése. E célok megvalósítása érdekében bővül az adóhatóság előtti képviseletre jogosultak köre, pontosulnak az import adójogi megbízottra vonatkozó rendelkezések, illetőleg a törvény az elszámolási, nyilvántartási szabályokat kiegészíti a tagdíjbefizetések állami adóhatósághoz kerülése miatt. A járulék-nyilvántartás naprakész adatainak biztosítása érdekében a törvény a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallás/adatszolgáltatás adattartalmát kiegészíti a havi bevallás benyújtására egyébként kötelezett adózó által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataival. A fentieken túlmenően a kettős adóztatás elkerülése, a jogkövető magatartás, illetőleg a jogbiztonság erősítése érdekében a törvény bevezeti a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást. A szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása szükséges egyrészről azért, mert az Szjtv.-ben nem jelenik meg az, hogy a szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásokra a koncesszióról szóló évi XVI. törvényt (a továbbiakban: Konc. tv.) az Szjtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Másrészről pedig módosításra szorul az Szjtv.-nek a bukmékeri rendszerű fogadásra és a lóversenyfogadásra vonatkozó néhány rendelkezése annak érdekében, hogy a Konc. tv. 10/A. -a alapján megtörténhessen a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése. Végül szükségessé teszi az Szjtv. módosítását a Szerencsejáték Felügyelet január 1-jével Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalba (állami adóhatóság) történő olvadása is. A törvény az elvárt jövedelem megállapításához kapcsolódóan három rendelkezést tartalmaz: 1 Hatályon kívül helyezte: évi XLII. törvény 303. (2). Hatálytalan: I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi XLII. törvény 303. (10). Hatálytalan: I. 1-től. A hatályon kívül helyezett rendelkezést az adózó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek utolsó napja 2005-ben van. 3 Megállapította: évi LXI. törvény 1. (3). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXXI. törvény 7. (2). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére lehet alkalmazni.

11 11. oldal A bejelentett részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség adómentességére vonatkozó szabályozás összhangba kerül a számviteli elszámolás rendjével. Meghatározza az összes bevétel fogalmát, mivel jelenleg - konkrét törvényi megfogalmazás hiányában - eltérő álláspontok vannak azt illetően, mit kell összes bevételnek tekinteni, és Tekintettel arra, hogy a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak az elvárt jövedelem meghatározása nem felel meg maradéktalanul (hiszen átalakulás esetén a jogelőd tagjánál, eszközátruházás esetén az átruházónál, illetve részesedéscsere esetén a megszerzett társaság tagjánál olyan bevétel jelenik meg, amely e jogügylet hiányában nem merülne fel), a törvény lehetővé teszi az összes bevétel módosítását. A jogelőd tagjánál, az átruházónál és a megszerzett társaság tagjánál a törvény megengedi a bevétel csökkentését, az átvevőnél és a részesedés kikerülésekor a tagnál pedig előírja a bevétel növelését. A hatályos előírások szerint eszközátruházás esetén a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti és számított nyilvántartási értékének különbözete adókötelezettséget vonhat maga után, mivel ilyenkor a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási értékkel csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. E rendelkezések akadályozzák a kedvezményezett eszközátruházás megvalósítását, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy ezektől az adózás előtti eredményt módosító tételektől kedvezményezett eszközátruházás esetén el lehessen tekinteni /a. 3 számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével; 31/b. 4 személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély; 31/c. 5 személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor; szoftverfejlesztő: egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező, szoftvereket, adatállományokat, adatbázisokat, szakértői rendszereket, robottechnikát és döntési modelleket kutató, tervező vagy fejlesztő magánszemély, aki az említett tevékenységek érdekében, a számítógép operációs rendszerének ismeretében programokat, rutinokat ír, tesztel, vizsgál; 32/a. 7 társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg; 33. telephely: a) 8 olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt, 1 Hatályon kívül helyezte: évi XXXIII. törvény 23. (3). Hatálytalan: VI. 16-tól. 2 Hatályon kívül helyezte: évi L. törvény 78. (5). Hatálytalan: VIII. 17-től. A korábbi rendelkezést a január 1-jétől felmerült költségekre sem lehet már alkalmazni ugyanezen 78. (5) bekezdés szerint, ha az adózó az e bekezdésben felsorolt egyes pénzügyi tárgyú törvények módosított rendelkezéseit választása szerint a január 1-jétől keletkező adókötelezettségeire egységesen alkalmazza. Lásd: évi L. törvény 78. (5), 88. (2). 3 Megállapította: évi CXIII. törvény 33. (7). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXIII. törvény 33. (7). Hatályos: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi XXVI. törvény 7.. Hatályos: V. 10-től. Első ízben a évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a évi adókötelezettségre kell alkalmazni. 6 Megállapította: évi CI. törvény 21. (2). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni. 7 Beiktatta: évi XLII. törvény 34. (4). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évi adóalap megállapítására és a évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. 8 Módosította: évi CVI. törvény 22. (2) a).

12 12. oldal b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye - ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is - abban az esetben, ha időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy különböző személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képező építkezések egy építkezési területnek minősülnek, c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén, d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása) esetén, 2007/9. Adózási kérdés külföldi személy belföldi ingatlan értékesítésének társasági adókötelezettsége e) 1 a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni - kivéve, ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi - azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön - és e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében, f) 1 telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében más személy - a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével - belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást, g) nem minősül telephelynek: 1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény, 2. 1 a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése, 3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása, 4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása, 5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el; 1997/141. Adózási kérdés Holland-magyar bérbeadási tevékenység miatti telephellyé válás, illetve annak társasági adó és általános forgalmi adó kötelezettsége 1998/172. Adózási kérdés kereskedelmi képviselet által végzett tevékenység adójogi vonzata h) 2 a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet; 34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom; 34/a. 3 üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény; 2001/78. Adózási kérdés kisvállalkozások adóalap-kedvezménye többfunkciós épületberuházás esetén 2001/77. Adózási kérdés az üzemkörön kívüli ingatlanok a társasági adóban 2001/37. Adózási kérdés mikro- és kisvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye 35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett; filmiroda által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a mozgóképszakmai hatóság a mozgóképről szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy az Mktv pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az Mktv pontja szerinti, a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen, Magyarországon felmerülő filmgyártási költségek 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotást az Mktv a szerinti V. kategóriába kell sorolni. 1 Módosította: évi CXIII. törvény 268. (3) c). 2 Beiktatta: évi CVI. törvény 3. (8). Hatályos: I. 1-től. 3 Beiktatta: évi CXIII. törvény 33. (8). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CI. törvény 21. (3). Módosította: évi CIX. törvény 138. (3) a), évi LXXXII. törvény 3. (1) 28.

13 37. 1 MÁSODIK RÉSZ A filmgyártáshoz áprilisától a társasági adó rendszerében biztosított kedvezményekhez szükséges a törvényben szereplő harmadik fogalom módosítása. A filmgyártási kedvezmények elfogadása ugyanis azzal a feltétellel történt, hogy a támogatók a kedvezmények (adóalap- adókedvezmény) következtében a támogatásra jutó adónak (nem megrendelésre alkotások támogatása esetén az adó felének) megfelelő haszonra tehessenek szert. A gyakorlatban felvetett kérdések megválaszolása során azonban megállapítást nyert, hogy a haszon - a nem megrendelésre készülő filmek támogatása esetén - jelentős különbséget mutat, attól függően, hogy a támogató az általános forgalmi adót visszaigényelheti vagy nem. Ez azért áll elő, mert a nem megrendelésre készülő filmgyártáshoz adott támogatás feltételei között a mozgóképről szóló törvény előírja a támogató vagyoni jellegű jogszerzését, amely általános forgalmi adó kötelezettséget és a számvitelben igénybevett szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként történő elszámolást von maga után. Ennek megszüntetésére - a mozgóképről szóló törvény egyidejű módosítása mellett, amely a jogszerzésre utaló feltétel elhagyására irányul - a nem megrendelésre készülő filmekhez adott támogatást is támogatásként kell kezelni. Lezárva: június oldal A TÁRSASÁGI ADÓ II. Fejezet A társasági adókötelezettség 5. (1) 2 Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz. (2) 3 A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is). 2007/15. Adózási kérdés a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségének évi társasági adókötelezettsége 2006/5. Adózási kérdés kockázati tőkealap évi társasági adókötelezettsége (3) 4 A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi. (4) 5 Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag készített beszámoló alapján adóévenként - a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint - megállapítja a ténylegesen fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő adónak a különbözetét. APEH közlemény a végelszámolás üzleti éveinek társaságiadó- és osztalékadó-kötelezettsége bevallásáról 1 Hatályon kívül helyezte: évi CI. törvény 301. (2). Hatálytalan: XI. 23-tól. 2 Megállapította: évi CXIII. törvény 34. (1). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi XXXIII. törvény 12.. Módosította: évi CI. törvény 301. (8) d). 4 Megállapította: évi XLV. törvény 58. (2). Módosította: évi CXIX. törvény 180. (6) b). 5 Megállapította: évi CXIII. törvény 34. (2). Módosította: évi XCI. törvény 209. (2).

14 14. oldal (5) 1 E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell. (6) 2 Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik. (7) 3 Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a közhasznú társaság, a nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni. (8) 4 A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik. 92/2006. Számviteli kérdés A számviteli törvény devizában történő könyvvezetést lehetővé tevő 20. -ának (4) bekezdésével összefüggésben a következő kérdéseink merültek fel. 1. Átalakulással létrejövő kiváló (új) gazdasági társaság alkalmazhatja-e a devizás könyvvezetés lehetőségét az első üzleti évében? 2. A 75 százalékos határérték számításakor figyelembe kell-e venni a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi átértékelésének hatásait? (A kérdés azért vetődik fel, mert ezek a - forintban történő könyvvezetés során elszámolandó - árfolyam-különbözetek devizás könyvvezetés során nem merülnének fel.) 3. Társaságunk a tárgyi eszközök beszerzését devizahitelekből finanszírozza. Lehet-e az ezen eszközbeszerzésekkel kapcsolatosan elszámolt tételeket (költségeket és ráfordításokat) devizában felmerültként kezelni a határérték-számítás során? 4. A fizetendő osztalékot forintban állapította meg a közgyűlés, azonban várhatóan devizában fogjuk kifizetni. Ilyen esetben hogyan kell figyelembe venni az osztalék összegét? 5. Ha lehetőség adódik a devizás könyvvezetésre és beszámolókészítésre, hogyan állítsuk össze a társaságiadó-bevallást, forintban vagy a funkcionális pénznemben? 1. A évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 20. -ának (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazható az átalakulással létrejövő kiváló (új) vállalkozásokra is. Esetükben az előző üzleti év tételei nem értelmezhetők, így ahhoz, hogy az első üzleti évben már devizában készíthessék el beszámolójukat, elegendő, ha ebben az első időszakban teljesítik a hivatkozott 20. (4) bekezdésében foglalt feltételeket. 2. Álláspontunk szerint a 75 százalékos határértéknek való megfelelés előzetes kalkulációja során minden olyan tételt számításba kell venni, amely a forintban történő könyvvezetésnél felmerül(het), így a Számviteli törvény 60. -ában előírt fordulónapi devizaátértékelést is figyelembe kell venni. Ezt arra a devizanemre is indokolt alkalmazni, amely - a törvényi feltételek teljesülésekor - funkcionális pénznemként szolgálhat a későbbiekben. A pénzügyi műveletek eredményében kimutatott devizaárfolyam-különbözetek a határérték-számítás szempontjából devizában felmerült tételnek minősülnek. 3. A tárgyi eszközök beszerzése (és így például a használatbavételt követően elszámolt értékcsökkenésük) akkor devizában felmerült tételnek a határértéknek való megfelelés számítása során, ha az eszközöket konvertibilis devizáért vásárolták. Indokolt megjegyezni ugyanakkor, hogy önmagában amiatt nem tekinthető devizában felmerültnek a tárgyi eszközök beszerzése (és így az elszámolt értékcsökkenésük sem), mert devizahitelből finanszírozták azokat. Tehát abban az esetben, ha a társaság devizahitelt vesz igénybe tárgyi eszközök beszerzése céljából, ám a beszerzés forintban történik, csak a devizahitel tekinthető devizában felmerültnek, az abból - forintban - vásárolt tárgyi eszköz értékcsökkenése már nem. 4. A fizetendő osztalék kötelezettségek között kimutatott összege (mivel azt forintban állapították meg) nem tekinthető devizában felmerült tételnek. Ezzel szemben maga az osztalék miatti kötelezettség kifizetése természetesen devizás tételnek minősül, ha arra devizában kerül sor. 5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 5. -ának (8) bekezdése szerint a társaságiadó-bevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társaságiadó-bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznemnél, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. [2000. évi C. törvény 20. (4), évi LXXXI. törvény 5. (8)] 1 Megállapította: évi LXI. törvény 24. (1). Módosította: évi CXXVI. törvény 432. (3). 2 Beiktatta: évi XXXIII. törvény 12.. Hatályos: VI. 16-tól. 3 Megállapította: évi LXI. törvény 24. (2). Módosította: ugyane törvény 225. (5). 4 Megállapította: évi LXI. törvény 2.. Módosította: évi XLII. törvény 303. (3) c).

15 15. oldal 2002/105. Adózási kérdés beruházási érték meghatározása konvertibilis devizában való könyvvezetés esetén A társasági adóalap megállapítása 6. (1) 1 A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. -okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal. 2007/119. Adózási kérdés külföldi vállalkozó társasági adóalapja (2) 1 A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. 10/2007. Számviteli kérdés A vállalkozás 2004-ben tulajdonjog-fenntartással értékesítette üzemét (tárgyi eszközét), amelyből jelentős összegű eredménye származott. A vevő az üzemet használatba vette és működtette. A vevő 2005-ben fizetésképtelenné vált, az eladó - az adásvételi szerződésnek megfelelően - az egész követelést lejárttá minősítette. Így 2005-ben sor került a 2004-ben elszámolt adásvételi ügylet sztornírozására. Mi a helyes eljárás a évi és a évi számviteli eredmény és a társasági adó alapjának megállapítása során? A kérdés szerinti gazdasági esemény valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amikor a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. -ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvalóan a hivatkozott előírást a tárgyi eszköz (az üzem) értékesítése során is alkalmazni kell azzal, hogy az eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ebből az következik, ha az üzem (a tárgyi eszköz) tényleges értékesítése 2004-ben volt, az üzemet a vevő ténylegesen átvette, akkor az eladási árat egyéb bevételként, a nyilvántartás szerinti értéket pedig egyéb ráfordításként 2004-ben el kellett számolni, a nyereségjellegű eredmény is a évi adózás előtti eredménynek volt a része. A számviteli törvény 73. -a (2) bekezdésének d) pontja alapján az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik. Mivel a számviteli törvény az értékesített és később visszavett tárgyi eszközök visszavételkori elszámolására nem ad külön előírást, ez esetben is - értelemszerűen - a 73. (2) bekezdésének d) pontja alkalmazandó, azaz a tárgyi eszköz visszavételi értékével csökkenteni kell az egyéb bevételként elszámolt összeget (vagy annak arányos részét). A visszavett tárgyi eszközt - a számviteli törvény 50. -ának (6) bekezdése alapján - a helyesbítő számla szerinti visszavételi értéken kell állományba venni az egyéb ráfordítások csökkentésével. Mivel az üzem tényleges visszavétele 2005-ben volt, az előbbiekben hivatkozott tételeket is 2005-ben kellett könyvelni. A társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao törvény) 1. -ának (5) bekezdése szerint: E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A tao törvény 6. -ának (2) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó az adózás előtti eredményt a beszámoló alapján állapítja meg. Így a számviteli előírások szerint könyvelt tételek az adózás előtti eredményben benne vannak, és ha azok az adóalapot módosító tételek között nem szerepelnek, az adóalap meghatározása során is számításba kell venni azokat. A évi adóalapban a nyereséget eredményező üzemértékesítés adatainak, a évi adóalapban pedig a visszavételhez kapcsolódó gazdasági esemény adatainak szerepelnie kell azzal, hogy a visszavételkor - mivel a tárgyi eszközt visszavevőnél az egyéb bevételek csökkenésével azonos összegű az egyéb ráfordítások csökkenése - eredmény nem keletkezik. [2000. évi C. törvény 50. (6), 72. (3), 73. (2) d), évi LXXXI. törvény 1. (5), 6. (2)] (3) 2 (4) 3 Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a ok figyelembevételével alkalmazza. (5) 4 Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint 2008/6. Adózási kérdés a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke, a fizetési felső határ összege osztalék kifizetése esetén 1 Megállapította: évi CXIII. törvény 35.. Hatályos: I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi CXIII. törvény 268. (2). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Megállapította: évi LXI. törvény 25.. Módosította: ugyane törvény 225. (5), (11). 4 Megállapította: évi XXXIX. törvény 1.. Hatályos: VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. (3).

16 16. oldal a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. -ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. 1 (6) 2 Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak a) 3 az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy b) ha a 2. (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy c) 4 ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát. (7) 2 Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka. (8) 2 A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke; b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel; c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel; d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség. 2008/32. Adózási kérdés kedvezményezett részesedéscsere (9) 2 A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként, 2008/32. Adózási kérdés kedvezményezett részesedéscsere b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel. (10) 5 A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő. 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek a) 6 a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből - a 17. -ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg, b) 7 a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, 1 Lásd: évi XXXIX. törvény 9. (6)-(7). 2 Megállapította: évi XXXIX. törvény 1.. Hatályos: VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. (3). 3 Módosította: évi CXXVI. törvény 401. (2). 4 Megállapította: évi CXXVI. törvény 37. (1). Hatályos: I. 1-től. A évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni. 5 Megállapította: évi CXXVI. törvény 37. (2). Hatályos: I. 1-től. A évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni. 6 Módosította: évi CXIII. törvény 268. (3) d). 7 Megállapította: évi XCI. törvény 43. (1). Hatályos: I. 1-től I. 1-től alkalmazható.

17 17. oldal c) 1 a bányászatról szóló törvényben és a villamos energiáról szóló törvényben előírt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, továbbá - legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig - erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, 2007/138. Adózási kérdés a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján képzett céltartalék nem csökkentő tétel 4/2006. Számviteli kérdés A bányaterület rendezésével kapcsolatos (rekultivációs) költségeket mikor és hogyan kell elszámolni? Képezhető-e céltartalék azok fedezetére? A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 36. -a szerint a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). A tájrendezés (rekultiváció) elvégzése során felmerülő költségeket az alábbiak szerint indokolt elszámolni. Az agyagkitermeléssel egyidejűleg elvégzett tájrendezési (rekultivációs) munkák költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni. Az összemérés számviteli alapelv (az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit, ráfordításait kell számításba venni) érvényesülése érdekében az szükséges, hogy az agyagkitermelés befejezésekor várhatóan felmerülő tájrendezési költségek fedezetére a évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 41. -ának (2) bekezdése alapján - az agyagkitermelés időszaka alatt - céltartalékot képezzenek és a képzett céltartalékot a tájrendezési (rekultivációs) munkák költségeinek tényleges felmerülésekor használják fel. Ha az agyagkitermelés megkezdésekor a kitermelés befejezésekor várhatóan felmerülő költségekre a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján céltartalékot nem képeztek, akkor a kimerült agyagbánya tájrendezési (rekultivációs) költségeit a felmerüléskor kell az eredmény terhére elszámolni, az nem minősíthető sem beruházási, sem felújítási költségnek. Itt jegyezzük meg, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 7. -a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bányászatról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalékkal, céltartalékot növelő összeggel nemcsak növelni kell, hanem csökkenteni is lehet az adózás előtti eredményt, ha a bányászati tevékenységet jóváhagyó műszaki üzemi terv a tájrendezési, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékokat tartalmazza. [2000. évi C. törvény 41. (2), a évi XLVIII. törvény 36., évi LXXXI. törvény 7. (1) c)] cs) 2 a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét, d) 3 értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, 2008/35. Adózási kérdés szélerőműnek, mint összetett rendszernek az értékcsökkenése dz) 4 a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés, 2008/33. Adózási kérdés bejelentett részesedés dzs) 5 az adózó 1 Megállapította: évi XCI. törvény 43. (2). Hatályos: I. 1-től I. 1-től alkalmazható. 2 Beiktatta: évi CXIII. törvény 36. (2). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi CXXVI. törvény 38. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 9. (2). Módosította: évi CXXVI. törvény 401. (3). 5 Beiktatta: évi CXXXV. törvény 98. (1). Hatályos: I. 1-től. A december 31-ét követően készített társasági adóbevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és a társasági adókötelezettségre alkalmazni, ha az adózó adóévének utolsó napja december 31-e vagy ezt követő nap. Lásd: évi XXVI. törvény 55. (4) f).

18 18. oldal 2006/6. Adózási kérdés a nem realizált árfolyam-különbözettel történő adóalap módosítás a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg, b) 1 az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni, e) 2 az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra, 2006/16. Adózási kérdés kapcsolt vállalkozási viszony nem állhat fenn befektetési alappal 2004/84. Adózási kérdés a tőzsdei nyereség adóalap korrekciója f) 3 az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra, g) 4 a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt), gy) 5 a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - a (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, 2006/77. Adózási kérdés kedvezményezett átalakulás 2006/41. Adózási kérdés kivezetett részesedés elszámolása 2008/32. Adózási kérdés kedvezményezett részesedéscsere i) 7 az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első h) 6 a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván, napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, 1 Megállapította: évi CXXXI. törvény 9. (3). Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit első ízben a január 1-jétől megszerzett részesedésre lehet alkalmazni. 2 Megállapította: évi XLV. törvény 58. (3). Módosította: évi CXIX. törvény 180. (4) b), (6) c), évi CXXVI. törvény 432. (2). 3 Megállapította: évi CXXVI. törvény 38. (2). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXIII. törvény 36. (3). Hatályos: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi CXIII. törvény 36. (3). Módosította: évi XLII. törvény 303. (3) d). A évi LXI. törvény 26. (1) szerinti módosítása nem lép hatályba a évi CXXXI. törvény 172. c) rendelkezése szerint. 6 Megállapította: évi XLII. törvény 35. (4). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évi adóalap megállapítására és a évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. 7 Megállapította: évi XCI. törvény 43. (3). Módosította: évi CI. törvény 301. (8) e), évi CXIX. törvény 180. (4) c).

19 19. oldal j) 1 a sikeres szakmai vizsgát tett - az i) pontban említett - szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban, 2000/132. Adózási kérdés mikor tekinthető a szakképző iskolai tanuló folyamatosan továbbfoglalkoztatottnak? k) 2 a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) és (16) bekezdésben foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza, 2006/43. Adózási kérdés csoportos számlavezetési rendszerben elszámolt kamat miatti korrekciók 2004/83. Adózási kérdés késedelmi kamat a kapcsolt vállalkozások között l) 3 az adózó választása szerint a Kormány által rendeletben kijelölt műbíráló szerv által működtetett művészeti zsűrik által kibocsátott művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert 4 la) képzőművészeti alkotás beszerzési értéke, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka, vagy lb) kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben, figyelemmel a (22) bekezdésben foglaltakra, ly) 5 a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg (egyszeres könyvvitelt vezetőnél, ideértve az adóévi tartalék növekedését okozó részt is), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra, m) 6 a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bekerülési értékét meghaladó része, n) 7 a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, továbbá a követelés bekerülési értékéből a számvitelről szóló törvény alapján behajthatatlanná vált rész és a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést hitelintézet a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza, 2007/96. Adózási kérdés behajthatatlan követelés az adóalapnál 2006/17. Adózási kérdés a tőzsdei nyereség adóalap korrekciója több adóévet érintő ügyletek esetén 20/2006. Számviteli kérdés Társaságunk a vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követelések értékvesztésének összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozta meg és számolta el egy összegben az egyéb ráfordítások között. Erre a számviteli törvény 55. -ának (2) bekezdése lehetőséget ad. A következő évben újból megállapítottuk a vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követelések - előbbiek szerinti - értékvesztését, azt az egyéb ráfordítások között elszámoltuk, az előző évben elszámolt értékvesztést pedig visszaírtuk. Hogyan lehet ilyenkor megvalósítani az értékvesztéssel összefüggő, adóalapot növelő-csökkentő korrekciókat a társasági adóról szóló törvény előírásai szerint? Egyáltalán helyes-e számviteli elszámolási gyakorlatunk? 1 Módosította: évi CI. törvény 301. (8) f). 2 Megállapította: évi XLV. törvény 58. (3). Módosította: évi CXIX. törvény 180. (6) d), évi CXXVI. törvény 432. (2). 3 Megállapította: évi CXIX. törvény 26. (1). Módosította: évi CIX. törvény 138. (3) a). 4 Lásd: 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet. 5 Megállapította: évi CXXVI. törvény 38. (3). Hatályos: I. 1-től. A évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni. Lásd még: évi CXXVI. törvény 469. (2). 6 Megállapította: évi CXIII. törvény 36. (5). Módosította: évi LXI. törvény 225. (2). A módosítást alkalmazni kell: VII. 1-től. 7 Megállapította: évi CI. törvény 22. (1). Hatályos: I. 1-től. Első ízben a évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

20 20. oldal A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 55. -ának (2) bekezdésében foglalt előírás lényege, hogy a vevők, az adósok együttes minősítése alapján lehet az értékvesztés összegét meghatározni e követelések nyilvántartásba vételi értékének a százalékában és nem a vevők, az adósok egyedi minősítése alapján kell külön-külön az értékvesztést megállapítani. Az együttes minősítés valójában azt jelenti, hogy a vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követelések csoportjába tartozó minden követelésnél azonos mértékű értékvesztést kell elszámolni, amelyet az egyedi nyilvántartásokon is keresztül kell vezetni. A számviteli előírás az értékelést egyszerűsíti, de az elszámolás (a könyvelés) szabályain nem változtat. A számviteli törvény 55. -a (3) bekezdésének előírásaiból az is következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy teljesen visszaírni csak a mérlegforduló-napi értékelés keretében lehet. Valószínűsíthető, hogy az előző üzleti év mérlegfordulónapján a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések egy része a tárgyév mérlegfordulónapján már nem szerepel a követelések nyilvántartásában, mert azt a vevők, adósok kiegyenlítették vagy behajthatatlan követelésként azok leírásra kerültek. A nyilvántartásokban már nem szereplő követeléseknél az értékvesztést nem lehet visszaírni. A bruttó módon történő elszámolással az évközi változások hatása nem szűrhető ki. [Megjegyzés: a követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét meghaladóan realizált összeget a számviteli törvény 77. -a (3) bekezdésének g) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. Az évközben kiegyenlített, illetve behajthatatlan követelésként leírt követelések értékvesztésének az adóalap megállapításánál figyelembe vehető összegét a társasági adóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao.-törvény) 7. -a (1) bekezdésének n) pontja szabályozza.] Ahhoz, hogy a számviteli törvény 55. -ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak eleget lehessen tenni, az szükséges, hogy a vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követeléseket csoportosítsák. A csoportosításnál külön csoportba sorolandók (ezen belül a mértékek szerint) azok a követelések, amelyekre korábban már elszámoltak értékvesztést, illetve amelyekre még nem számoltak értékvesztést. Azoknál a követeléseknél, amelyeknél már elszámoltak értékvesztést, további csoportosítási ismérv lehet az, hogy növelni vagy csökkenteni kell az értékvesztés összegét. A vevők, adósok együttes minősítése alapján meghatározott, az adott csoportra vonatkozó mértékkel megállapított értékvesztés és a korábban elszámolt értékvesztés különbözete lesz az az összeg, amellyel az előző üzleti évben elszámolt értékvesztés összegét növelni kell az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell értékvesztés-visszaírásként az egyéb bevételekkel szemben. A leírtakból következően az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának a kérdés szerinti gyakorlata nem felel meg a számviteli törvény 55. -ának (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, s ezért okozott gondot az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő korrekciók helyes megállapítása. Ha a csoportos értékelésbe tartozó követelések egyedi nyilvántartásában az elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását könyvelik, a tao.-törvény 7. -a (1) bekezdésének n) pontja, illetve 8. -a (1) bekezdésének gy) pontja szerinti adóalap-korrekciókhoz szükséges adatok rendelkezésre állnak. [2000. évi C. törvény 55. (2), (3), évi LXXXI. törvény 7. (1) n) pontja, 8. (1) gy)] 43/2005. Számviteli kérdés Társaságunknál a vevők minősítése alapján évekkel ezelőtt a követelések teljes összegére értékvesztést számoltak el. Ezek a nulla könyv szerinti értéken szereplő követelések behajthatatlanná váltak. Hogyan kell e követeléseket a könyvekből kivezetni? Ha a behajthatatlan követelés könyv szerinti értéke nulla, akkor az csak adóalap-csökkentő tétel lesz az értékvesztés összegében? Ha a vevői követelésekre értékvesztést számolnak el, akkor az a követelés könyv szerinti értékét csökkenti. Könyveléstechnikailag úgy, hogy a követelés eredeti, elismert összege szerepel az egyik számla (311.) tartozik oldalán, az elszámolt értékvesztés pedig a kapcsolódó számla (315.) követel oldalán. Amennyiben a követelés teljes összegét értékvesztésként elszámolták, akkor a 311. számla tartozik egyenlege megegyezik a 315. számla követel egyenlegével. Ha a 100 százalékban értékvesztéssel csökkentett követelés behajthatatlanná válik [a számvitelről szóló évi C. törvény 3. -a (4) bekezdésének 10. pontjában foglaltak teljesülnek], a követelésnek a könyvekből történő kivezetése a két számla összevezetésével (T K 311) valósul meg. Ez esetben a behajthatatlan követelés kivezetése nem érinti az eredményt (az egyéb ráfordításokat), hiszen könyv szerinti értéke nulla. Ha a behajthatatlanság címén leírt követelés könyv szerinti értéke nulla, akkor a hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao.-törvény) 8. -a (1) bekezdésének h) pontja alapján - mint leírt behajthatatlan követeléssel - az adózás előtti eredményt nincs mivel növelni. A tao.-törvény 7. -a (1) bekezdésének n) pontja alapján viszont csökkenthető az adózás előtti eredmény a behajthatatlan követelésből korábban értékvesztésként elszámolt összeggel, ha a behajthatatlan követelés megfelelt a számviteli törvény 3. -a (4) bekezdésének 10. pontjánál az a)-e) alpontokban előírtaknak. [2000. évi C. törvény 3. (4) 10. pontja, évi LXXXI. törvény 7. (1) n) pontja, 8. (1) h) pontja] 42/2005. Számviteli kérdés Rendszeresen előfordul, hogy az értékvesztéssel csökkentett követelést év közben kiegyenlítik a könyv szerinti értékét meghaladó összegben (akár a követelés eredeti teljes összegében). A könyv szerinti értéket meghaladó különbözet összegével a korábban elszámolt értékvesztést miért nem lehet a követelés kiegyenlítésekor visszaírni? Ha a különbözetet egyéb bevételként kell elszámolni, miként könyveljük? A könyv szerinti értéket meghaladó különbözetnek milyen adóalapot módosító következménye van?

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredı szempontok érvényesítése

Részletesebben

A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének. 6/2004/IV.30/ rendelete a helyi iparűzési adóról.

A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének. 6/2004/IV.30/ rendelete a helyi iparűzési adóról. A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének 6/2004/IV.30/ rendelete a helyi iparűzési adóról. A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról 2014.01.01-től BERKESDI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2000. (XII.01.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Tarnaméra Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1998. (XII. 15.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról (a 14/2004.(XI.30.), és a 16/2006.(XI.30.) önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2005. (XII.01.), a 14/2006. (XII.01.), a 19/2007. (XII.20.), a 23/2008. (XII.16.), a 22/2009. (XI.24.) valamint a 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

I.fejezet. Általános rendelkezések

I.fejezet. Általános rendelkezések ARNÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK az iparűzési adó bevezetéséről szóló többször módosított 7/17.(06.10) rendelete egységes szerkezetben 1 Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - -

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - 59 A JELŰ BETÉTLAP I. Adóalany Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. A nettó árbevétel () 1. Htv. szerinti - vállalkozási szintű

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezõ mûködési feltételeinek elõsegítése, továbbá az

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Társasági adó változások

Társasági adó változások Társasági adó változások Változik az idő, s minket is változtat RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Társasági adó változások 2010 "Aki azt állítja vagy hiszi, hogy ezeket az áldozatokat

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 OptiJus Opten Kft. I. 1996. évi LXXXI. törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 A 2013.5.19. és 2013.6.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei 2002. december 31.

IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei 2002. december 31. IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei Többségi részesedés vállalkozásokban Vállalkozás neve Bank tulajdoni hányada %-ban Vállalkozás székhelye ESZE

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

CSABACSŰD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2003. (XII. 02.) KT. SZÁMÚ RENDELETE

CSABACSŰD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2003. (XII. 02.) KT. SZÁMÚ RENDELETE CSABACSŰD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2003. (XII. 02.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA CSABACSŰD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról. I. Fejezet. Alapelvek

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról. I. Fejezet. Alapelvek 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VI.28.) rendelete a helyi iparűzési adóról A Bakonyszentkirály Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben