ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK A FENNTARTHATÓSÁGI VITÁKBAN: SZEMPONTOK A PÁRBESZÉDHEZ Tamás Pál Bulla Miklós

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK A FENNTARTHATÓSÁGI VITÁKBAN: SZEMPONTOK A PÁRBESZÉDHEZ Tamás Pál Bulla Miklós"

Átírás

1 ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK A FENNTARTHATÓSÁGI VITÁKBAN: SZEMPONTOK A PÁRBESZÉDHEZ Tamás Pál Bulla Miklós Vezetői összefoglaló Környezetvédelem és fenntarthatóság. A környezetpolitikai viták az elmúlt évtizedekben Magyarországon vagy post-factum jellegűek voltak, vagy ugyan még nem következett be a kár, de az anomália kialakulását elsősorban adott ipari fejlesztések vagy infrastrukturális beruházások megakadályozásával kívánták megoldani. A fenntarthatósági vitákban ezzel szemben hosszabb távú, a gazdaság és a hétköznapi lét szerkezetét alapvetően befolyásoló módokon kívánunk a folyamatokba avatkozni. Fenntartható fogyasztás. A fenntarthatósági modellek a személyes fogyasztás szerkezetének átrendeződését is kívánatosnak tartják. A eldobó fogyasztói kultúra korlátozása, sajátos fogyasztási felelősség kifejlesztése részét alkotja ennek a modellnek. A termelő szektor ilyen típusú fogyasztási ajánlata csak nehezen születik meg, s jelentős állami beavatkozás nélkül egyébként sem elképzelhető. Igazságos teherviselés. Kik azok, akiknek a fenntarthatósági átmenet társadalmi költségeit nagyobbrészt viselniük kell majd? Azt ugyanis nem tételezhetjük fel, hogy e költségek arányosan oszlanak majd meg a különböző rétegek között. S ha nem, úgy hajlandó-e a középosztály ezeknek viszonylag nagyobb részét magára vállalni? Fejlődési pólusok. A fejlesztési tervek egyik központi eleme néhány vidéki nagyváros kiemelt fejlesztése, valódi pólusokká növesztése. A vidéki 5 6 város elől nem Budapest vonja el az energiát, hanem azok olyan kis létszámú, gazdaságilag nem túl jelentős régiók központjai, amelyekben nem volt több fejlődési energia és ember. Ezért ezek EU regionális fővárosoknak egyelőre kicsik. A szocialista iparosítás megnövelte létszámaikat, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan történt az a szomszédos országokban politikai szerepet kapott városokkal vagy azokkal, amelyek etnikai szerkezetét részben tudatosan is változtattak. A mi potenciális pólusaink ezresek, míg a határon túli nagyvárosok között a komoly központok között ezresek is vannak. Az újra egybenyíló Kárpátmedencében ez ismét versenyt jelent. A duális társadalomszerkezet térbeli leképzése. Ha elfogadjuk, hogy a következő évtizedben is megmarad egy duális gazdaságszerkezet az országban (fejlett exportiparágak, extraprofit a személyes jövedelmekben és olyan munkákból, amelyek a nemzetközi munkamegosztásban való részvételből következnek), akkor ez mennyire különül majd el a térben? Így az ország tele lesz új és régi belső perifériákkal. S egyre növekvő mértékben a perifériák jellemzője lesz, hogy az ott lakók a többiekhez képest kevésbé mobilok. A szegregáció jellegének változása. Ha a centrumok lakói mozgékonyabbak, akkor a szegregáció erősödni fog. A különböző csoportok egyre kevésbé érintkeznek fizikailag is egymással. Nálunk is kialakul a csak autóval megközelíthető védett lakóhelyek bevásárlóközpontok s talán munkahelyek rendszere. S a másik póluson túlélési hálózatok azok számára, akik a modern gazdaságból kimaradtak. 231

2 Visszavonulás a peremekről. Azokon a településeken, ahol lényegében megszűnik az agrártermelés, csak egyes körzetekben és csak részben lehet a településeket jelenlegi formájukban fenntartani. Minden politikai okú fogadkozás ellenére az aprófalvak és a tanyák egy része kiürül, s csak kis részük marad meg városi szatelitként. A mobilitás átalakulásának határai. Ha igazak lesznek a népességi előrejelzések, és megindul a lakosság komolyabb fogyása, akkor végig kell gondolni, honnan fogy a lakosság. Kialakul-e nyugat-európai analógiákat követve egy hármas övezet: a sokgyermekes roma és bevándorló réteg a történelmi városmagokban növekvő létszámmal; a középrétegek agglomerációs övezetei és az urbanizálódó nagyközségek viszonylag homogenizálódó lakossággal; valamint a csökkenő lélekszámú harmadik övezet, maga is kéttípusú lakossággal: nyugdíjas kitelepülővel az egyik településtípuson és máshol a modernizációból kimaradt romák, betegek, kommunikációs nehézségekkel küzdők stb.) Az EU-régiók fejlődési gócokká válása. Az EU-régiók esélyei az országon belül igen különbözőek. Győr és a Nyugat-Dunántúl egyre inkább Bécsre fűződik fel, Szeged beleilleszkedhet egy Bánát Bácska központú térrekonstrukcióba. Pécs helyzetét ilyen szempontból kifelezetten rossznak látom, a horvát kapcsolódási pont a szomszéd ország perifériája, s Kaposvár sem rendeződött eddig Pécs alá. Regionális clusteresélyek. Komoly tudásalapú high-tech clusterekhez jelenleg komoly tudomány vidéken csak Debrecenben és Szegeden van. Kérdés, hogyan alakul a Miskolc Kassa és a Szeged Arad Temesvár viszony? Temesvár és Kassa ma erősebbek, nemzetközi infrastruktúrával és kapcsolatokkal jobban ellátottak, mint a közeli magyar nagyvárosok. Kérdés, hogy lehet ezt kooperációban úgy hasznosítani, hogy ne induljon a gyengébbet periferizáló lokális fejlődés adott esetben Miskolc, a békési városok, s talán Szeged rovására. Folyosó mítoszok. Az európai folyosókon, a peremeken a fő forgalmi irány mindenütt kelet nyugati és nem észak déli. A fő forgalmi irány itt továbbra is a Balkán Németország (s onnan Nyugat-Európa) marad. Hogyan lehet újraértelmezni ezt a történelmi karavánutat? Milyen szolgáltatásokat lehet erre rátelepíteni logisztikában, feldolgozóiparban, és hogyan nézzen ez ki a térben? Budapest újrafogalmazása. A kérdés akut és megoldatlan. EU-forrásból kevesebb támogatás jön majd, a városra a regionális centrumok féltékenyek, és a politikának tekintettel kell erre lennie. Az egyedüli metropolis viszonylagos gyengülése az egész ország nemzetközi kapcsolódásának hatásfokát rontja. A regionális pólusok Budapestet nem tudják kiváltani. A multikulturalizmus térszerkezete. Egyrészt Észak-Kelet-Magyarországon és kisebb foltokban máshol is kialakulnak, ha nem is roma többségű, de meghatározóan roma jelenlétre épülő övezetek. Milyen agrárpolitika, munkahelyteremtés lehetséges itt, vagy a fent bemutatott peremek etnikailag is átszíneződve konzerválódnak? S milyen esélyek lesznek innen az elvándorlásra? Másrészt, a már jelzett népességi egyensúlyzavarokból következően megindul valamilyen bevándorlás az országba? Munkahely és lakás együtt ennek felszívására csak a nagyvárosokban van. Mennyire kezdenek kiépülni a következő évtizedben mindennek kezelésére ezekben a városokban szervezett programok? 232

3 Fogalmak A fenntarthatóság fogalma (szóhasználata, világképe) egyébként már évek óta a legkülönfélébb kultúrkörökben és tudományágakban eltérő iskoláknak és világfelfogású csoportoknak lehetővé teszi, hogy hihetően hirdessék, tartalmával egyetértenek, tehát a haladás új felfogásait pártolják, és láthatóan alkalmas arra is, hogy közben a legkülönfélébb érdekeket, stratégiákat és érzékenységi küszöböket is értelmezze, vagy akár magába is építse. Persze, a különböző fenntarthatósági viták témái vagy területei mások. S az azokban résztvevők is mást gondolnak a fejlődésről, a társadalmi igazságosság elfogadható mértékeiről, vagy az újrakezdés és folyamatosság kívánatos arányairól. E vitákban az elsősorban a piaci folyamatokat kiindulópontként elfogadó alig változtassunk modellek mellett megjelennek radikális felfogások. Igen jelentősek a különbségek a megelőzés időtávját, mértékét és drámai retorikáját illetően. Nagyok az eltérések abban is, hogy adott megközelítés beéri az erőforrások kímélő használatával, vagy ezen túl, magát az ipari rendszer újraszervezését is programjának tekinti. Az igazságossági elvek közül a tulajdonláshoz és a teljesítményhez kötöttekkel szemben felértékelődnek az elosztási és a szükségleti elvek. A leginkább fordulatot követelők mindezt a társadalmi jövőképek radikális felújításával is összekapcsolják. A következő fejezetekben a fenntarthatóság négy elemét hangsúlyozzuk. Először is fontosnak tartjuk annak normatív, az adott nemzedéken belüli, illetve nemzedékek közötti elosztással összefüggő igazságossági elemeit. A fenntarthatóság különböző rész-célkitűzései, pl. az ökológiai terhelés csökkentése alapvető társadalmi normákat érint. Az igazságosság, a szabadság vagy a szolidaritás felfogásainak átértelmezése nélkül nehezen lehetne fenntarthatóságról beszélni. Másodszor, a fenntartható fejlődés előfeltételei közé tartozik a megközelítően teljes foglalkoztatás és a fogyasztásorientált jóléti modellek valamilyen elemeinek feladása vagy terjedelmének mérséklése. Még idekapcsolhatnánk a mai munkafogalom határainak átfogalmazását, hogy a családi ellátó feladatok és a közösséget szolgáló nem fizetett tevékenységek, önkéntes akciók is valahogy rendszerünkbe építhetőek legyenek. Harmadszor, figyelembe kellene vennünk a kereső tevékenység társadalmi környezetét, illetve következményeit. A hagyományos megközelítések a termelési folyamat racionalizálását veszélyként élik meg. Hiszen a tervezők itt végső soron élő munkát takarítanak meg. Mindebből rövidebb távon munkanélküliség és az elidegenedés részleges feloldásához valamilyen kiegyenlítő fogyasztás is következne. Negyedszer, a jövőképeknek legalább kulcselemeikben a legfontosabb társadalmi erő- és véleményközpontok számára elfogadhatóaknak kellene lenniük. Ezért a fenntarthatósági programokba akkor is beépítendőek kommunikációs elemek, amikor egyébként annak gondolati alapvétéséhez ilyenekre igazán nem lenne szükség. A sokat idézett Brundtland-jelentés ( ) az első jelentős összefogott nemzetközi erőfeszítés volt a gazdaság és a környezet összekötésére, úgy hogy az társadalmilag is elviselhető maradjon, és hogy egyúttal mind a jóléti, mind a fejlődő társadalmak számára vonzó jövőképet kínáljon. A munkacsoport legfontosabb, vagy legeredetibb ötlete nem a jelen ökopolitikai kompromisszumainak újrafogalmazása, hanem a következő, sőt a még meg nem született nemzedékek érdekeinek és érdekeltségének megjelenítése volt az aktuális programokban. Lényegében ők ezt tartottak valamilyen fenntarthatósági politika magjának. A Brundtland-jelentésre hivatkozva igazán az ENSZ 1992-es Riói Környezetvédelmi Világkonferenciája tette a fenntarthatóságot ismert hívó szóvá és hivatkozási alappá. Az ott elfogadott AGENDA 21 egy a fenntartható fejlődésből mint központi jövőképből induló 233

4 részletes cselekvési tervként fogható fel. E program már akkor is fontos szereplőknek tartja a civil szervezeteket, és hangsúlyozza a köz bevonásának fontosságát. Itt a fenntarthatóság nem valamilyen érintetlen környezetről álmodik, meghatározó eleme általában az emberi élet alapjainak épen tartása. Így a program önmagában egyáltalán nem gazdasági növekedésellenes. Ugyanakkor az elosztást központi kérdésként kezeli, és gazdaságképe néhány meghatározó korábbi környezeti programtól eltérően nem korlátozódik a termelésre. A növekedés korlátos volta azonban még az új környezetpolitikai gondolkodás lényeges eleme marad. Fenntarthatóság és civilitás Az új fenntarthatósági gondolatba így beépül a civilitás; a párbeszédről, az érdekközvetítésről és a szubszidiaritás: a helyi problémák helyi megoldásának kényszere. A fenntarthatóság és a közjó összekapcsolódik. Ebben a beszédmódban azért egyre több a normativitás. A fenntarthatóságról egyre többet beszélnek egyfajta újraelosztási felfogásként. S az ilyen programokat sohasem részkérdések, hanem az egész foglalkoztatják. A szakmai vitákban végül a fenntarthatóság három alapváltozata különült el. Az első közülük a gyenge fenntarthatóság. Ez abból indul ki, hogy a különböző tőkefajták (gazdasági, humán, természeti, kulturális, kapcsolati, politikai) egymást nagymértékben kiválthatják. Következésképpen, akkor nevezhető egy rendszer fenntarthatónak, ha abban a különböző tőkefajták összege egészében állandó marad. A belátó fenntarthatóság a tőkék korlátozott helyettesíthetőségét hirdeti. Az első nagy világbanki tanulmányok e vonatkozásban még azt hangsúlyozták, hogy az anyagi források, a humán tőke és a társadalmi kapcsolati tőke egymással csak korlátozottan helyettesíthetők. A természeti tőke lényegi elemei pedig nem is vonhatóak igazán be e cserefolyamatokba. A belátó fenntarthatóság tulajdonképpen folyamatként értelmezhető, és elvben kialakítható körülötte valamilyen társadalmi megegyezés is. Olyan szabályzó gondolatnak tűnik, amely köré új megoldások rendelhetőek, és amely ugyanakkor az egész mozgás soktényezős voltából következően az eredményt tekintve nyitott, és csak igen gyengén meghatározott marad. A harmadik, az erős fenntarthatóság megközelítése nem tart a fenti keretekben szinte semmilyen tőkehelyettesítést kivitelezhetőnek. A fenntarthatóság programjai eszerint majdnem kizárólag a gazdaság fizikai anyagáramainak visszafogását jelenthetik. A három eltérő fenntarthatóság fogalomból különböző politikai mozgásterek és társadalmi megegyezés-készségek következnek. Az erős fenntarthatósági modell meglehetősen szigorúan korlátozná a mai társadalmak hozzáférését a természeti erőforrásokhoz, és így ha nem is az ipari társadalmakban, de a fejlődő világban a gazdasági és társadalmi konfliktusok számát nagymértékben növelné. Tulajdonképpen valami hasonló történne, ha lényegében az anyagfolyamatokra összpontosító fenntarthatósági programok kerülnének előtérbe. S ha ráadásul e kettő szerencsétlenül még valahogy kombinálódna, a fejlődési lehetőségeikben így korlátok közé szorított csoportok vagy régiók erőszakosabb megmozdulásait sem zárhatnánk ki. Ebből az intellektuális trendből következően a fenntarthatóság fogalma valamiképpen közeledik egy kozmopolita közjó felfogáshoz: az emberek globális függősége egymástól, a határokat metsző ökohatások megléte, a különböző fejlettségű társadalmak egyre közösebbé 234

5 váló önértékelési keretei és mozgásterei mind ebbe az irányba mutatnak. A környezeti javak közjókénti megfogalmazása a társadalmi igazságosságot a fenntarthatósági gondolkodás központi elemévé teszi. Egy olyan fenntarthatósági gondolkodás, amely a természetes környezet abszolút jogaiból indulna ki és ezeket bizonyos közös alkotmányosan biztosított védelmekkel azonosítja, a ma uralkodó közjó felfogás számára idegen marad. A fenntarthatóság mérésére vállalkozók általában vagy megmaradnak a nemzeti szinteken azokat véletlenszerű mélyforrásokkal kiegészítve, vagy egyes ágazatokkal, elkülöníthető szektorokkal foglalkoznak. Az első megközelítés összevont szintjein nincsenek adatok külön az egyes technológiák hatásáról a fenntarthatóságra. A második megközelítés technológiai értelemben pontosabb. A különböző részterületek közötti kapcsolatokról azonban nem tudunk meg szinte semmit. A technológiák fenntarthatóságáról konkrétan azonban csak a különbözőképpen meghatározott egyéni vágyak, óhajok kielégítése szempontjából lehetne igazán ítélkezni. S itt kikerülhetetlen valamilyen vizsgálat arról, hogy az adott lehetőségek között mennyire lefedettek ezek egyáltalán. A kereslet és a termelés természetesen összekapcsolódik, a termelés hat a jövedelmekre s azok ismét a valódi keresletre és hosszabb távon a jövendő kereslettel kapcsolatos várakozások meghatározzák a termelési szerkezet átrendeződését. Ebből következően lesz fontos a társadalmi fogyasztás valamilyen szükségleti rendbe összefogott osztályozása a fenntarthatósági politikák további alakításánál. Végül valamilyen köztes szinten az egyes szükségleteket és termelési folyamatokat láncokba rendezve további ökoterhelési összefüggéseket kaphatunk. Azonosíthatnánk egyes gazdasági szereplők fenntarthatósági lyukait ; a számukra neuralgikus termelési vagy fogyasztási formákat. Ezekből egyes területekre fenntarthatósági részstratégiákhoz is el lehetne jutni. Kiindulópontként valószínűleg nemzetgazdasági input output táblákat lehetne használni. A fogyasztás és termelés így áttekintett szerkezetéből területekre lebontott, parciális fenntarthatósági politikákat kaphatunk. A fenntarthatóságról nem elkülönítve, hanem együttesen és egyidejűleg több szinten: egy aggregált nemzetin, adott kiemelhető tevékenységek mentén, a kulcstechnológiákban (energiatermelésben, az új anyagszerkezetek előállításánál, a bio- és információs technológiákban) és regionális keretekben tudunk így beszélni. Gyakorlati oldalról már a es évek fordulóján megfogalmaztak (Daly és Pearce-Turner) fenntarthatósági alapelveket. Az ott kijelölt ökológiai vezérlési elveket az óta azután szinte valamennyi idekapcsolódó dolgozat átveszi. Vitatott, természetesen, hogy végül is a következő nemzedékekre hagyott ökológiai hagyaték szerkezetének milyennek kellene lennie, vagy hogy a természeti tőkét miként és milyen mértékben lehet mesterséges, vagyis technológiai eredetű, vagy tudásjellegű tőkével helyettesíteni? A szakmai viták, amelyeket a leginkább a erős és a puha fenntarthatóság szembeállításával szokták leírni (a természeti tőkét az örökségben kiválthatatlannak hivők az első, az engedékenyebbé, a technológaitudományos tudás által azt részben azért kiválthatónak hivők a második megközelítést jelenítik meg). Azonban minél inkább átfogó vízióként kezeljük a fenntarthatóságot, annál több problémánk lesz az egyes oszlopok vagy metszetek összerendezésével, együttes kezelésével. Az egyoszlopos modellben az ökológiai szempontból sürgősen kivitelezendő intézkedések társadalmilag és gazdaságilag elviselhető kimunkálása lesz a feladat. A háromoszlopos változatban oszloponként eltérő, s végül is háromféle fenntarthatóságot határozunk meg. Ezek egymás mellé helyezésére azonban igazán nincsenek sikeres megoldások. Különböző forgatókönyvekben, helyi válságok és konfliktusok kapcsán azután itt mégis megszülethetnek a több dimenziót egyesítő problémakezelési technikák. A magyar forgatókönyvek 235

6 kidolgozásánál talán itt érdemes lenne valamilyen minimális fenntarthatósági szempontegyüttesből kiindulni, azt integráltan kezelni, és azután abból levezetni a további tennivalókat. Ebben az értelemben a program tulajdonképpen minimalista maradhat, és nem kellene magába foglalni az összes elképzelhetőm vagy kívánatos gazdasági és politikai célt. A szakmai munka magját itt nem a számba vehető kapcsolatok és faktorok minél teljesebb feltérképezése, hanem ellenkezőleg az elégséges, s mégis kivitelezhető program lehatárolása alkothatná. A minimális program felrajzolásához azonban nyilvánvalóan elképzelhetetlen kompromisszumok nélkül nem egyszerűen helyi érdekek, hanem leginkább fenntarthatósági részcélok között. Mindebből, természetesen, egyáltalán nem következne, hogy az egyeztetéseknél minden elem és szereplő automatikusan jól járna, vagy hogy egyáltalán jól járhat. A minimális magon belül is vannak egymással szembenálló részcélok és az azok közötti konfliktusok több szinten is megjelenhetnek. Például, a népesség túlnövekedése, vagy ellenkezőleg a kritikussá váló elöregedés kikezdhet vagy felboríthat szépen felépített fenntarthatósági modelleket is. Mindeközben a terhelhetőség korlátjai és az igazságosság ügye sem illeszthetőek, vagy állíthatóak egyszerűen szembe egymással. Kompromisszumként a kiindulópont azonban itt esetleg épp az lehet, hogy tisztázzuk, milyen jogai és kötelességei lehetnek az egyes nemzedéknek önmagukban és együtt a fenntarthatóság mint igazságossági program megvalósításában. Ilyesmivel egyébként sokan próbálkoztak. Létezik, például a planetáris bizalom egyfajta elmélete (Brown Weiss), amely feltételez egyfajta mindenkire vonatkozó időn és téren átívelő minimális szolidaritást. Itt valamennyi nemzedék használhatja a korábbi nemzedéktől megörökölt természeti és kulturális hagyatékot, de köteles a következő generációnak azt ugyanolyan állapotban továbbadni, mint amilyenben ő azt átvette. A használó és örökséggondnok kettős szerepéből következően kollektív jogok és kollektív kötelességek valamilyen egyensúlya is meghatározható lesz. Forgatókönyvek A fenntarthatóság kezelésénél három alapforgatókönyvet kellene megfontolnunk: Szcenárió A: Az elsődleges globalizáció fennmarad Ebben a forgatókönyvben a globalizáció a 90-es évekre kialakult, neoliberális fogantatású globalizációja fennmarad, és talán fel is erősödik. Nőnek a külföldi eredetű közvetlen beruházások, erősödik a nemzetközi munkamegosztás, semmi sem kérdőjelezi meg a multinacionális vállalatok szerepét az új technológiák piacra hozatalában. A nemzetállamok a magyar is megkísérelnek adaptálódni a helyzethez. Minden olyan gazdasági szabályozó elemet leépítenek, amely zavarná az új beruházásokat. A nagy ellátórendszereket keményen visszanyírják. A magánforrásokból származó szociális kiadások azonban magasak maradnak, a magánbiztosítás veszi át a jelentős mértékben az állami, illetőleg a munkaadó és a munkavállaló szolidaritására épülő rendszerek szerepét. Az újraelosztás vagy a másodlagos elosztás majdnem eltűnik. A nemzeti politikák játéktere szűkül, a szociális háló tovább ritkul. Külföldi eredetű szolidaritásra az érdekeltek alig számíthatnak. Ebből következően az érzelmek szintjén és a kulturális szférában felerősödik a nemzeti retorika, a magukra maradt nemzeti társadalmak kezdik helyzetüket felismerni, de a sértett nemzeti öntudat igazán nem harcra fogható, s akcióképessége egyébként is minimális. Léteznek ugyan globális intézmények, amelyeknek környezeti ügyekkel kellene foglalkozniuk, de azok gyengék, s alig 236

7 tudják komolyabban a környezeti érdeket a különböző fórumokon megjeleníteni. A nagy gazdasági tömbök versenyében egy alapszint felett az államcsoportok globális ökológiai szolidaritás komolyabb felmutatására képtelenek. A nemzetállam egyre jobban magára marad, egyre kevéssé képes alapszabályozási funkcióit kielégítően ellátni. Az ökológiai s különösen a fenntartható fejlődéssel összefüggő feladatokat egyre inkább a nemzetközi intézményekre hagyja. Persze, azok gyengesége ismert előtte, s nincsenek különösebb eszközei sem ahhoz, hogy ezeket a szervezeteket megerősítse vagy kiemelten támogassa. De így legalább azt hiszi, el tud számolni a hazai közvélemény előtt. Annak az ökológiai problematika nem mellékes, s az állam legalábbis valamilyen más szervezeteket mint felelősöket mégiscsak fel tud előtte vonultatni. Magyarországot az EU-belépés menti meg attól, hogy ennek a forgatókönyvnek végletesen ki legyen szolgáltatva. Keleti és déli határaink túlsó oldalán legalábbis a közeljövőben azonban ez a szcenárió a következő években nagy valószínűséggel meghatározó marad. Következésképpen ott a kooperációban e területen komolyabb társadalmi részvételre aligha lehet majd számítani. Szcenarió B: Indukált modernizáció A globalizáció valószínűleg ebben az esetben is folytatódik, de talán nem azzal az intenzitással, mint a 90-es években, és megjelennek olyan újabb pólusai és kulturális kísérőelemei, amelyek az eredeti folyamat nyerseségét mérséklik. Bizonyos szociális és ökológiai alapellátási szintek kötelező voltát sikerül nemzetközileg elfogadtatni. A nemzeti politikák játéktere is valamivel tágasabb lesz mind a klasszikus gazdasági szabályozásban, mind a nemzeti szintű öko- és társadalompolitikában. Nemzetközi szinteken valahogy sikerült a pénzáramokat szabályozni. A nemzetközi verseny azonban alapvető marad, és a nemzeti és regionális játékosok lehetőségei egyfelől korlátozottak, másfelől próbálkozásaik egy része szükségszerűen kudarccal fog végződni. Ha ilyen körülmények között mégis nem nagyon ritkán lesznek csak sikeresek, akkor a nemzeti vagy regionális elitek mégis jól érezhetik magukat a bőrükben. A munkaerőpiacot itt is rugalmassá teszik, és az ellátórendszerekbe bevonják a sajátfinanszírozást, de mégsem hagyják annak meghatározó részét a magánellátásra. Valamilyen újraelosztás a rendszerben itt létezik. A politikai elitek megtanultak nagyobb fájdalmak nélkül kompromisszumokat kötni. A környezeti ügyben begyakorolták a kis lépések politikáit, és meglehetősen ügyesen kötnek egyezségeket ökológiai részterületeken érdekeltté tett gazdasági aktorokkal. A társadalmat a modernizáció különböző részformái különböző mértékben, de már érintették. A társadalmi biztonság, valamilyen szolidaritás és a társadalmi béke ugyanolyan elfogadott értékek, mint a természet erre az időre megmaradt vagy kialakult formáinak védelme. S egyre szélesebb rétegek szimbolikusan vagy a valóságban is, hajlandók ha nem is túl sokat, de valamit azért érte tenni. A részvétel megnyíló formái, ha nem is igen kiterjedt formákban, de mozgósítanak csoportokat fenntarthatósági célok támogatására is. A fenntarthatóság fontos médiatémává válik vagy legalábbis válhat. Szcenarió C: A közjó felértékelődése E forgatókönyvben a nemzetállami keretek egyre erősebben bomlanak, és a nagyobb európai térben nagyvárosi, régióbeli vagy más helyi hálózatok jutnak szóhoz. Valószínűleg ez a regionális világ csak bizonyos metszetekben válik fontossá, míg másokban a nagyobb aggregáltsági szintek jelentősége azért megmarad. A határok jelentősége nem csökken, mint naiv Kárpát-medencei nemzetprognózisainkban, hanem pozitív értelemben egyenesen növekszik. Ezek az elválasztó vonalak a másságok érintkezési felületeivé válnak, és ebben a minőségükben különösen élénk gazdasági és kulturális csere színtereivé lesznek. Ha nem is 237

8 automatikusan, de ezekben az új urbánus vagy más új közösségi terekben nagyobb terepet kapnak a közjó különböző értelmezései. S ezeken belül a személyes felelősség vagy az áldozathozatal képessége másokért fontos értékekké válnak. Ha nehezen, de sikerül egy felpuhított vagy rugalmasabbá tett jóléti állam megmentése. Ugyanakkor fontos nemgazdasági területeken, így a fenntarthatóság területen is komolyabb jogosítványokkal rendelkező nemzetközi szabályzások kiépítése. Ágazati stratégiák Napjainkban a gazdasági és társadalmi fejlődést támogató ökoszisztémák működésének fenntartása a fenntartható fejlődés lényege, különösen azokban az esetekben, ha nincs lehetőség a helyettesítésre. A fenntartható fejlődés megvalósítása az ún. szétválási filozófián keresztül közelíthető meg. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a gazdasági növekedést minél jobban el kell választani a környezetterhelésektől és a természeti erőforrások igénybevételétől. A fejlett ipari országok kormányai a gazdasági növekedést nem kérdőjelezik meg, hiszen ez biztosítja a társadalmi jólét fő forrását és hozzájárul a legfontosabb társadalmi és környezeti célok megoldásához. Ugyanakkor a gazdasági növekedés és az ellenőrizetlen piacgazdaság a környezet állapotának romlását és a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezheti, ha a külső hatásokat nem internalizálják megfelelő ösztönzőeszközök alkalmazásával. Korábban úgy tekintették a gazdasági növekedést, hogy az a természeti erőforrások készleteit alakítja át a tőke más formáivá. Napjainkban paradigmaváltás észlelhető a megközelítésben, és egyre többen azt mondják, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődést támogató ökoszisztémák működésének fenntartása a fenntartható fejlődés lényege, különösen azokban az esetekben, ha nincs lehetőség a helyettesítésre. Az időbeli szolidaritás mintájára megfogalmazható a térbeli szolidaritás követelménye (azaz úgy elégítsük ki a saját igényeinket, hogy közben ne akadályozzuk mások lehetőségét saját igényeik kielégítésében); de a viszony ezzel nem zárul le, hiszen a veszélyeztetettség fordítottja is előfordulhat, nevezetesen, hogy mások életvitele kezdi el korlátozni a mi lehetőségeinket (Fleischer, 2004). A fenntartható fejlődés egyik központi elemévé vált a harmonikus térszerkezet felé törekvés, amelyben a különböző társadalmi gazdasági természeti adottságú térségek egymással összhangban és nem alárendelten fejlődnek. A térszerkezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdaság- és regionális politika egyre súlyosabb társadalmi és környezeti problémákat eredményez. A fenntartható fejlődés dimenzióinak ok-okozati összefüggéseit kiemelve a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó területi és gazdaságpolitika következtében világosan rajzolódnak ki a térben olyan regionálisan szennyezett térségek, mint az erősebb terhelést kiváltó közlekedési csomópontok, illetve hatalmas kiterjedésű, kármentesítésre váró szennyezett talajok az ipari zónákban. Az életminőség romlása mellett a városi közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik a szolgáltatások iránt, és egyre nagyobb kockázatnak van kitéve bizonyos rendszerek összeomlása esetén (ivóvíz, energiaellátás stb.). 238

9 Mielőtt az egyes szektorok fenntarthatóságot biztosító átalakítására rátérnénk, fontos a nemzetgazdasági szektorok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) közötti arányok fenntarthatóságra gyakorolt hatásáról beszélnünk. A mezőgazdaság mellett az ipar gazdasági és foglalkoztatási súlya is folyamatosan csökken. A szolgáltatási szektor azonban elsősorban a dinamikusan fejlődő, korszerű infrastruktúrával, képzett humánerőforrással rendelkező térségekben erősödik, felgyorsítva az agrártermeléshez kötődő vidéki térségek leszakadását. Bár ezen folyamatokat visszafordítani nem lehet, különös tekintettel a technológiai fejlődésre, és különösen igaz ez az agráriumra, de a termelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar) megfelelő súlyának fenntartása nemzetbiztonsági kérdés. A bizonyos szintű önellátás, a hazai termékek léte a társadalmi és nemzettudatra is hatással van, amely hozzájárul a kulturális és természeti sokszínűség fenntartásához. A hazai agrárágazatok gazdasági-társadalmi súlya akárcsak más fejlett országban jelentősen csökkent a közelmúlt másfél évtizede alatt, de stratégiai jelentőségét nem vesztette el ben is 3,1 milliárd eurót tett ki az export 1,2 milliárd euró egyenleg mellett, s mintegy ezer családnak nyújt részben-egészben megélhetést. Közismert az élelemés vízellátás biztonságának alapvető jelentősége, a mezőgazdaság természeti erőforrások jelentős részének újratermelésében, a környezet megőrzésében betöltött szerepe. A hazai időjárási jelenségek a közelmúlt években nem kímélték a mezőgazdaságot, a vidéki környezetet, a vidéki településeket, hiszen volt olyan esztendő, amikor egymás után árvíz, belvíz, aszály, sárlavinák, jégverés, fagykár stb. is előfordult. Magyarországon, ahol 100 évből 28 száraz, aszályos, ahol gyakori az aszályos évek egymást követő sorozata, s egyes években pedig például 2000-ben árvíz, belvíz, aszály és fagykár is előfordul, ott a várható felmelegedés rendkívül élesen veti fel az élelmiszerellátás hazai biztonságát. A klímaváltozás, a valószínűsíthető felmelegedés, szárazodás, az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának és az okozott kár nagyságának növekedése új válaszokat, megoldásokat igényel az agrár- és vidékfejlesztésben is. A mező- és erdőgazdaság más nemzetgazdasági ágaktól eltérően nem éli fel természeti erőforrásait, hanem ésszerű gazdálkodás mellett újratermeli azokat, miközben ezzel közhasznú környezetfenntartást és légkörvédelmet is végez, előmozdítva a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. A mezőgazdaság által előállított termékek egyik megújuló forrását jelentik a természeti környezetnek, az alternatív energiáknak, az élelmiszereknek, közcélú szolgáltatásai mellett kedvező hatást gyakorol általában természeti környezetére, a tájra, a klímára, a faj és táj biodiverzitására, a vízgazdálkodásra, s sokoldalúan közreműködik a vidék, valamint a vidéki település fennmaradásában. Mindez csak a fenntarthatóság alapján valósítható meg. A vidéki népesség helyben tartására, a megélhetési lehetőségeket nyújtó gazdasági diverzifikációra ajánlott megoldási javaslatok jelenleg vérszegények. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, a falusi turizmus, a kézműves és háziipari termékek előállítása csak keveseknek, s ami ennél is fontosabb, jóval a versenyképes kereseti szint alatt és eléggé esetlegesen ad munkát, a tájgazdálkodás, a tájgondozás fizetett foglalkozási ágként való elismerése pedig még hosszú ideig nem látszik reálisnak. A termálvízkincsre alapozott gyógyturizmus és idegenforgalom néhány régióban viszont tényleg komoly fellendüléshez adott alapot, de további új funkciókra is szükség van. Az EU-ban a hazai mező- és erdőgazdaság, 239

10 valamint a vidék megmaradásának, ismételt felvirágzásának, környezet-fenntartási, klímaváltozási, vidék- és tájfejlesztési szerepköre megvalósításának egyetlen esélye a fenntarthatóság széles körű érvényesítése. A fenntartható mezőgazdaság céljai a következőkben foglalhatók össze: A közjószág jellegű, megfelelő környezetminőséget biztosító tájfenntartás (mozaikosság, erózió elleni védelem, belvízhálózat fenntartása, természetvédelem stb.) fizetett foglalkozási ágként való elismerése. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, illetve a helyi klimatikus viszonyokat kedvező irányba befolyásoló gazdálkodási formák elterjesztése (pl. ártéri gazdálkodás). Magas minőségű élelmiszerek előállítása (élelmiszerbiztonság). A kitörési pontokat jelentő élőmunka-igényes termelés (pl. kertészeti ágazatok fejlesztése, gyógynövénytermesztés). Megújuló energiaforrások termelése (bioüzemanyagok alapanyagai, pl. olajnövények). Különösen fontos a közjószág jellegű, a környezetminőséget biztosító, illetve a tájfenntartási feladatok finanszírozásának újragondolása. Míg a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakítása alapvetően támogatásokkal valósítható meg, ezen feladatokat közszolgáltatásoknak, de legalábbis közérdeket is szolgáló tevékenységnek kell tekinteni, amelynek ellátását alapvetően állami, önkormányzati feladatnak kell tekinteni. Ugyanakkor a fenntartható mezőgazdálkodás sem biztosítja a vidék megtartó erejét. Így alapvető fontosságú kérdés, hogy egy település, kistérség meg tudja-e tartani lakosságát. A fenntartható fejlődés szempontjából ugyanis nem pusztán az a cél, hogy a természeti környezet megőrzését biztosítsuk, hanem az is, hogy a felszabaduló munkaerő ne egynéhány metropoliszba tömörüljön, létrehozva a városi térségeket sújtó újabb környezeti és társadalmi, életminőségi problémák tömegét, illetve egy olyan kistérségi centrumok hálózatát hozza létre, amely ésszerűen racionalizálja a mobilitást, beleértve az áruk, szolgáltatások még környezetkímélő távolságokra történő szállítását is. A fenntartható vidékfejlesztés céljai a következőkben foglalhatók össze: Mindenkinek, aki akar és tud dolgozni, helyben biztosítsunk munkalehetőséget, de legalább a lakóhelyének feladása nélkül tudjon munkát találni. A kisvárosok a másutt nem szervezhető szolgáltatások szinterei legyenek. A szolgáltatási szektor nyújtson megfelelő munkalehetőséget a mezőgazdasági szektor átalakulása következtében felszabaduló munkaerőnek. Geográfiai, demográfiai szempontok alapján kialakított kistérségek létrehozása, kistérségi centrumokkal. A kistérségi önkormányzás megvalósítása (kistérségi választási rendszer kialakítása). Igazságosság és fenntarthatóság A modern igazságosság elméletekből a bennünket most érdeklő elosztási problémák kezeléséhez a következő kérdésekre kellene választ kapnunk: Csak a nemzedékek és nagyobb társadalmi csoportok vagy az egyén is érdekel minket az igazságosság alanyaként? 240

11 Milyen mértékben kell kiegyenlíteni az egyének közötti kiinduló különbségeket? Vagy más szóval, milyen mértékben felelős az egyén saját szükségleteiért, választási szempontjaiért, tehetségéért és életkörülményéért? Milyen kapcsolatban van az igazságosság és az egyéni szabadság, és ha adott konfliktusban szembe kerülnek egymással, milyen módon, eszközökkel kezeljük az ütközést? Milyen mértékig kellene itt különböző erkölcsi rendszereket figyelembe venni? A jólét elosztására és az erőforrások kezelésére irányuló elosztási vagy igazságossági elméletek számos metszetben egymással szembeállíthatóak: Nemzedékközi igazságosság Jóléti Erőforrás Az igazságosság tárgya A jólét cél, a javaknak csak eszközértékük van A jólét problematikus, a döntések tárgyai az erőforrások Morális különbségek figyelembevétele A javak morális értékét nem számítjuk fel A morális érték és a fontosság beszámítható Felelősség Teljes kárpótlás Teljes felelősség Információs szükségletek Magas információs igények Alacsony információs igények, aggregációs igény Kezdeményezések Problematikus Nemzedéken belüli igazságosság (kiegészítő szempontok) Jóléti Erőforrás A nemzedékközi és A kétféle igazságosság nem A kétféle igazságosság nemzedéken belüli elkülöníthető elkülöníthető igazságosság elkülönítése A jövő bizonytalanságainak A jövő preferenciái A jelen kikényszeríti az kezelése ismeretlenek erőforrások osztályozását Egyéb problémák A következő generációk felelősek saját ellenőrzési képességeikért bonyolult helyzetekben A hagyományos fenntarthatósági irodalom azt mondja, hogy a jövő egy lassan bővülő tölcsér, amelynek a szűkebb oldalán van a mai generáció és a másikon a jövő társadalmi játékosai. És hogy nagyon sok szempontból technológiákon keresztül a felhasznált források oldaláról, a megtermelt és el nem takarított hulladékot rájuk hagyva, s végül nem utolsó sorban egy jogrendet és intézményi rendszert rájuk hagyva nagymértékben meghatározzuk, hogy mit tehetnek és mit nem. Egy technológiai és gazdasági szinten ez feltehetően nagyjából így van. Ahogy azonban a modellt bővítjük kulturális, érték és közösség működtetési elemekkel, úgy változik a tölcsér formája is. Az biztos, hogy a kimeneti jövőbeli oldal esélyei sokszorosan szélesebbek lesznek, mint ahogy azt a betöltési pontnál feltételeznénk. A következő generáció választási szabadsága növekszik. S ha ez feltételezhetően így lesz, akkor ebből következik-e bármi az aktuálisan működő, a tölcsérbe valamit beerőltetni akaró rétegek számára. Ha a kapcsolat lazább, akkor következik-e ebből bármi az éppen pozícióban lévő nemzedék kötelezettségeire és szabadságaira? 241

12 A fenntarthatóság térszerkezeti megfontolásai A fenti elméleti problémák természetesen a magyar társadalom konkrét térszerkezetében jelennek meg, s megoldásuktól regionális és városi stratégiák minősége fog függeni. A térpolitika összekapcsolásáról a fenntarthatósággal a fenti értelemben ezért alapvető vitákat kell folytatni a konkrét színhelyeken, ott ahol az adott fenntarthatósági politikák készülnek. Fejlődési pólusok A fejlesztési tervek egyik központi eleme néhány vidéki nagyváros kiemelt fejlesztése, valódi pólusokká növesztése. A trianoni Magyarország egyik meghatározó problémája volt, hogy Budapesten kívül nincsenek nagyvárosai. A probléma 80 év alatt sem oldódott meg. A vidéki 5 6 város elől nem Budapest vonja el az energiát, hanem azok olyan kis létszámú, gazdaságilag nem túl jelentős régiók központjai, amelyekben nem volt több fejlődési energia és ember. Ezért ezek EU regionális fővárosoknak egyelőre kicsik. A szocialista iparosítás persze megnövelte létszámaikat, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan történt az a szomszédos országokban politikai szerepet kapott varosokkal, vagy azokkal, amelyek etnikai szerkezetét részben tudatosan is változtattak. Ennek eredményeként, míg Újvidék, Kolozsvár, Kassa, Pozsony lélekszáma különböző mértékben, de megtöbbszöröződött, ez a magyar nagyvárosokkal nem történt meg. A mi potenciális pólusaink ezresek, míg a határon túli nagyvárosok között a komoly központok között ezresek is vannak. Az újra egybenyíló Kárpát-medencében ez ismét versenyt jelent. Ráadásul a pólusok környékéről a közép- és észak-dunántúliakat leszámítva a korábbi években odatelepült nagyipar elolvadt. A 90-es évekhez hasonló mértékben idetelepülő tőkére tudtommal a fejlesztési elképzelések nem számítanak. Marad a közép-vállalatok megerősítése és a regionális szolgáltatás. Meg valamennyi az egyetemekről kicsorgó spin-off. Az államra így a fejlesztésben túl sok hárul. Kérdés, hogy milyen mértékben válnak ott növekedési forrásokká az új régiókon belül kialakuló centrum-periféria kapcsolatok? Vagy másként fogalmazva, lesz-e erejük a regionális központoknak, hogy akár a megyehatárokon is átnyúlva maguknak a pólusnöveléshez forrásokat tudjanak szerezni? A duális társadalomszerkezet térbeli leképzése Ha elfogadjuk, hogy az országban, a következő évtizedben is megmarad egy duális gazdaságszerkezet (fejlett exportiparágak, extraprofit a személyes jövedelmekben is olyan munkákból, amelyek valahogy a részvételből következnek a nemzetközi munkamegosztásban) akkor ez mennyire különül majd el a térben? Felfogásom szerint, valószínűsíthetően igen nagy mertekben. Így az ország tele lesz új és régi belső perifériákkal. S egyre növekvő mértékben a perifériák jellemzője lesz, hogy az ott lakók a többiekhez képest kevésbé mobilok. Nem rendelkeznek azzal a tudással és kapcsolattal, mint a központok lakói, s ezért egyre több mindenből kimaradnak. S miután itt a minirégiókban a képzettség is romlik, oda munkahelyeket egyre nehezebb lesz telepíteni. Fel kell készülni arra, hogy a jobok mind inkább máshol lesznek, s az embereket oda kell vinni ezekhez. A szegregáció jellegének változása Ha a centrumok lakói mozgékonyabbak, s a perifériákkal kevésbé, akkor a szegregáció erősödni fog. A modern agglomerációk máshol is egyre inkább egybecsúszott, de logisztikailag egyre inkább elkülönülő életmód-archipelágok. A különböző csoportok egyre kevésbé érintkeznek fizikailag is egymással. Nálunk is kialakul a csak autóval megközelíthető védett lakóhelyek-bevásárlóközpontok s talán munkahelyek rendszere (a mi körülményeink 242

13 mellett ezek léteznek magában a varosokban is, az exkluzivitást nem feltétlenül a suburbia, az elővárosi létforma jelentheti). S a másik póluson túlélési hálózatok azok számára, akik a modern gazdaságból kimaradtak. A szegregációnak egyre nagyobb mértékben biztonsági megfontolások lehetnek majd a meghatározói. Visszavonulás a peremekről Azokon a településeken, ahol lényegében megszűnik az agrártermelés, csak egyes körzetekben és csak részben lehet a településeket jelenlegi formájukban fenntartani. Minden politikai okú fogadkozás ellenére az aprófalvak, és a tanyák egy része kiürül, a megmaradó őslakosság onnan elvándorol. Csak kis részük marad meg városi szatelitként. De az ország szerény méreteiből és a viszonylag jó helyi úthálózatból következően ebből semmiképpen nem következik majd a vadonná válás valamilyen érzése. A mobilitás átalakulásának határai Ha igazak lesznek a népességi előrejelzések és megindul a lakosság komolyabb fogyása (s majd csak egy új stabilizálódás év után egy alacsonyabb lélekszám szinten), akkor végig kell gondolni, honnan fogy a lakosság. Merthogy az nem egyenlően terítve fog fogyni. Kialakul-e nyugat-európai analógiákat követve egy hármas övezet: a sokgyermekes roma és bevándorló réteg a történelmi városmagokban növekvő létszámokkal, a középrétegek agglomerációs övezetei és az urbanizálódó nagyközségek viszonylag homogenizálódó lakossággal és a csökkenő lélekszámú harmadik övezet- maga is kéttípusú lakossággal. Nyugdíjas kitelepülővel bukolikus mini-floridák fürtjeivel az egyik településtípuson és máshol a társadalmi mainstreamtől egyre inkább távolodó underclass-szal (a modernizációból kimaradt romák, betegek, kommunikációs nehézségekkel küzdők, stb.). Az EU-régiók fejlődési gócokká válása Az EU-régiók esélyei az országon belül igen különbözőek. Győr és a Nyugat-Dunántúl egyre inkább (ismét) Bécsre fűződik fel, Szeged beleilleszkedhet egy Bánát-Bácska központú térrekonstrukcióba. De Pécs helyzetét ilyen szempontból kifelezetten rossznak látom, a horvát kapcsolódási pont a szomszéd ország perifériája s bent Kaposvár soha sem rendeződött eddig sem Pécs alá. Regionális clusteresélyek Komoly tudásalapú high-tech clusterekhez jelenleg komoly tudomány vidéken csak Debrecenben és Szegeden van, máshol igazán nincs. Nagytömegű munkahelyet ezek belátható időn belül nem fognak így sem teremteni. Kérdés, hogy egy más összefüggésben hogyan alakul a Miskolc Kassa és a Szeged Arad Temesvár kapcsolat? Temesvár és Kassa ma erősebbek, nemzetközi infrastruktúrával és kapcsolatokkal jobban ellátottak, mint a közeli magyar nagyvárosok. Kérdés, hogy lehet ezt kooperációban úgy hasznosítani, hogy ne induljon a gyengébbet periferizáló lokális fejlődés ott adott esetben Miskolc, a békési városok, s talán Szeged rovására. Folyosó mítoszok Az európai folyosókon, a peremeken a fő forgalmi irány mindenütt kelet-nyugati és nem észak déli. Így marad ez? Hipotetikusan nagyobbrészt igen. A fő forgalmi irány itt továbbra is a Balkán-Németország (s onnan Nyugat-Európa) marad. Hogyan lehet újraértelmezni ezt a 243

14 történelmi karavánutat? Milyen szolgáltatásokat lehet erre rátelepíteni logisztikában, feldolgozóiparban és hogyan nézzen ez ki a térben? Milyen szélesek fejlesztési értelemben a folyosók? Budapest újrafogalmazása A kérdés akut és megoldatlan. EU-forrásból kevesebb jön majd, a városra a regionális centrumok féltékenyek, és a politikának erre tekintettel kell lennie. A városvezetés jelenlegi csapata képtelen az új városvízió összerakatására. Az egyedüli metropolis viszonylagos gyengülése az egész ország nemzetközi kapcsolódásának hatásfokát rontja. Itt látom az egyik legkomolyabb válsággócot. A regionális pólusok Budapestet nem tudják kiváltani. A multikulturalizmus térszerkezete Mindezt tovább árnyalja az etnikai dimenzió. Egyrészt Észak-Kelet-Magyarországon és kisebb foltokban máshol is kialakulnak, ha nem is roma többségű, de meghatározóan roma jelenlétre épülő övezetek. Milyen agrárpolitika, munkahelyteremtés lehetséges itt, vagy a fent bemutatott peremek etnikailag is átszíneződve konzerválódnak? S milyen esélyek lesznek innen az elvándorlásra? Másrészt, az országba már jelzett népességi egyensúlyzavarokból következően megindul valamilyen bevándorlás. Munkahely és lakás együtt ennek felszívására csak a nagyvárosokban van. Mennyire kezdenek a következő évtizedben mindennek kezelésére ezekben a városokban szervezett programok kiépülni? Irodalom Agnoletti, M. and Anderson, S., Methods and Approaches in Forest History, Wallingford, England: CABI Publishing, Agodi, A. and Pasquarella, C., 'Surveillance of hospital infections: review of the literature in historical perspective', Ann Ig, 2000, Ahlbäck, Pia Maria, 'Energy, Heterotopia, Dystopia: George Orwell, Michel Foucault and the 20th. C. Environmental Imagination', Ph.D. Åbo Akad., Dept. of English, Angelow, J., Geschichte und Landschaft., Berlin/Bonn: Westkreuz-Verlag GmbH., Anto, J. M., Sunyer, J., and Kogevinas, M., 'Environment and health: the long journey of environmental epidemiology at the turn of the millennium', Journal of Epidemiol. Biostat, 2000, Armstrong, J., 'Transport', The English Urban Landscape, New York: Oxford University Press, 2000, Aylward, B., Hennessey, K. A., Zagaria, N., and Olive, J. M. et al., 'When is a disease eradicable? 100 years of lessons learned', American Journal of Public Health, 2000, Bayer, R. and Fairchild, A. L., 'Public health. Surveillance and privacy', Science, 2000, Benson, K. R., 'The emergence of ecology from natural history', Endeavour, 2000, Benton, Lisa M. and Short, J. R., Environmental discourse and practice: a reader, Oxford/Mass.: Malden/Blackwell,

15 Bergmeier, Monika, Umweltgeschichte der Boomjahre : Das Beispiel Bayern, Muenster: Waxmann, Bess, Michael, 'Greening the Mainstream: Paradoxed of Antistatism and Anticonsumerism in the French Environmental Movement.', Environmental History, 2000, Boon, P. J., Davies, B. R., and Petts, G. E., Global perspectives on river conservation, Chichester: John Wiley and Sons, Botkin, D. B., Forces of change; A NEW VIEW OF NATURE: Washington, D.C.: National Geographic Society, Brismar, Anna, 'Environmental Considerations in the Planning of Large Dam Projects: A Study on Environmental Impact Statements, Ph.D. Univ. of Linköping, Buckland, S. T., Goudie, I. B. and Borchers, D. L., 'Wildlife population assessment: past developments and future directions', Biometrics, 2000, Büker, Dieter, Mensch Kultur Abwasser. Von der Annehmlichkeit für wenige zur Existenzfrage der Gesellschaft Der Umgang des Menschen mit Abwässern, Essen: Blaue Eule, Chinard, F. P., 'Water and solute exchanges. How far have we come in 100 years? What`s next?', Ann Biomed Eng, 2000, Clemente, P., Breda, N., and Lapiccirella-Zingari, V., 'Between Nature and Culture: The Contribution of Anthropology to Environmental Study', Methos and Approaches in Forest History, Wallingford: CABI Publishing, 2000, Cohen, M. L., 'Changing patterns of infectious disease', Nature, 2000, Davies, T. D., A.E.J. Ogilvie, and K.R. Briffa, Climate and Climatic Impacts through the last 1000 Years, Dordrecht: Kluwer Academic Press, Dolan, B., 'Malthus' s political economy of health: the critique of Scandinavia in the Essay on population', Clio Med, 2000, 59, Donaldson, L., 'Disease emergence and health transitions in the last millenium', J R Coll Physicians Lond, 2000, Dupuy, Michel, Histoire de la pollution athmospherique en Europe et an RDA au XXe siecle, Paris: Harmattan, Engs, Ruth Clifford, Clean Living Movements: American Cycles of Health Reform, Westport, Conn.: Praeger Publ., Farber, P. L., Finding Order in nature: Thew Naturalist Tradition from Linnaeus to E. O. Wilson, Baltimore, Md.: John Hopkins University Press, Fraser, E. D. G. and Kennedy, W. A., 'Cultural Background and Landscape History as factors affecting preceptions of the urban forest', Journal of Arboriculture, 2000, Girel, J. Vautier F. Peiry J. L. Multifunctional Landscapes: Continuity and Changes in Landscape, Southampton.: WIT-Press, Groß, M., Die Natur der Gesellschaft. Eine Geschichte der Umweltsoziologie, Weinheim: Juventa Verlag, Haberle, Simon G. and Lusty, Alex Chepstow, 'Can climate influence cultural development? A view through time', Environment and History, 2000, 6,

16 Halliday, Stephen, 'William Farr: campaigning statistician', J Med Biogr., 2000, 8, Hornborg, Alf & Pálsson Gísli ed., Negotiating Nature: Culture, Power, and Environmental Argument, Lund: Lund University Press, Hsü, K. J., Klima macht Geschichte. Menschheitsgeschichte als Abbild der Klimaentwicklung, Zürich.: Orell Füssli, Huenemoerder, Kai F., : Die Fruhgeschichte der globalen Umweltkrise und die Formierung der Deutschen Umweltpolitik ( ). Stuttgart: Kluge, Thomas, Wasser und Gesellschaft. Von der hydraulischen Maschinerie zur nachhaltigen Entwicklung, Opladen: Lewontin, R. and Levins, R., 'Eppur Si Muove: Schmalhausen' s Law', Capitalism, Nature, Socialism, 2000, 11, Linnér, Björn, The Return of Malthus: Environmentalism and Post-War Population-Recource Crisis, Cambridge: White Horse Press, Lundgren, Lars J. ed., Knowing and Doing: On Knowledge and Action in Environmental Protection, Stockholm: Swedish Environmental Protection Agency, Mariani-Costantini, A., 'Natural and cultural influences on the evolution of the human diet: background of the multifactorial processes that shaped the eating habits of Western societies', Nutrition, 2000, Markowitz, Gerald & Rosner David, Deceit and Denial: The Deadly Politics of Industrial Pollution, Berkeley: University of California Press, Massard-Guilbaud, Genevieve Bernhardt Ch. eds., Le démon moderne. La pollution dans les sociétés urbaines et industrielles d'europe / The modern Demon. Pollution in Urban and Industrial European Societies, Clermont-Ferrand, Presses de l¹ubp, Massard-Guilbaud, Genevieve, 'The Urban catastrophe: Challenge to the social, economic, and cultural order of the city ', Cities and Catastrophes: Coping with the Emergency in European History. Villes et catstrophes. Réactions face à l¹urgence dans l¹histoire européenne, Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, McIntosh, R. A., Tainter, J. A., and McIntosh, S. K., The way the wind blows: climate, history, and human action, New York: Columbia University Press, Pawson, E. and Dovers, S., 'Environmental History and the Challenges of Interdisciplinarity: An Antipodean Perspective', Environment and History, 2003, 9 (1), Pennissi, E., 'Taxonomic revival', Science, 2000, Radkau, Joachim, Natur und Macht. Eine Weltgeschichte der Umwelt, München: Beck, Sheail, John, An Environmental History of Twentieth-Century Britain, Basingstoke: Palgrave, Siemann, Wolfgang, Umweltgeschichte. Themen und Perspektiven, München: C.H. Beck Verlag, Smout, T. C. ed., Understanding the Historical Landscape in its Environmental Setting, Dalkeith: Scottish Cultural Press, Starkel L., 'Heavy rains and floods in Europe during last millennium', Prace Geograficzne, 2000, 107,

17 Sundqvist, Göran, The Bedrock of Opinion: Science, Technology and Society in the Siting of High-level Nuclear Waste, Dordrecht: Kluwer Academic Press, Ven, G. P. van de ed., Man-made Lowlands. History of water management and land reclamation in the Netherlands, Utrecht: Matrijs, Vögele, Jörg and Woelk, W., Stadt, Krankheit und Tod. Geschichte der städtischen Gesundheitsverhältnisse während der Epidemiologischen Transition (vom 18. bis ins frühe 20. Jahrhundert), Berlin: Duncker & Humblot, Weindling, Paul, Epidemics and genocides in Eastern Europe, , Oxford: Oxford UP, Zeller, Thomas, 'Consuming Landscapes. The View from the Road in Germany and the United States, ', Bulletin of the German Historical Institute Washington, DC, 32 (Spring 2003), , 2003, 32 (Spring), Zeller, Thomas, Straße, Bahn, Panorama. Verkehrswege und Landschaftsveränderung in Deutschland 1930 bis Frankfurt am Main/New York: Campus, Zutz, Axel, 'Die Landschaftsdiagnose der DDR', Garten und Landschaft, 2003, 113 (3), Zwart, H., 'Aquaphobia, Tulipmania, Biophilia: A Moral Geography of the Dutch Landscape', Environmental Values, 2003, 12 (1),

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Kvassay Jenő Terv A vízgazdálkodás szakmapolitikai koncepció ismertetése

Kvassay Jenő Terv A vízgazdálkodás szakmapolitikai koncepció ismertetése Terv A vízgazdálkodás szakmapolitikai koncepció ismertetése LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Budapest, 2015. 06.22. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓ-HELYTTES OVF EU

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN Radácsi László, Ph.D. ügyvezető igazgató II. Magyarországi Klímacsúcs Budapest, 2009. február 19. NYELVHASZNÁLAT ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Reducing our climate impact

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

Ökológiai ipar ipari ökológia

Ökológiai ipar ipari ökológia ÖKOTECH 2006 Ökológiai ipar ipari ökológia Bezegh András Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék andras@bezegh.hu Az ember megváltozott: különvált saját lényegétől. Az

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben