História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1995-07. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Az állam szerepe a Magyarországdernizációban Képek A "vad hunok. Bóna István a hunokról és Attiláról Képek Egyház a középkori Magyarországon Képek Himlõ, bujakór, pestis a középkorban Képek Török tisztviselõk a 17. században Képek Városi háztartás a századfordulón Képek Prostitúció az ókori Rómában Képek Farkas és Kádár Rajknál, június 7-én Rajk László kihallgatási jegyzõkönyve Képek Az utolsó hazai vérvádak, Matuska Szilveszter képei Képek Matuska Szilveszter grafikái Szõnyi István a II. világháborúban Képek Vidéki helyzetkép, Képek iii

4

5 1. Az állam szerepe a Magyarországdernizációban FIGYELŐ BEREND T. Iván Az állam szerepe a modernizációban A világgazdaság perifériája, Napjaink államtanának egyik legtöbbet vitatott kérdése az állam szerepe a gazdaságban és a társasélet egyéb területein. A szovjet rendszer leépítésének folyamatában mindez pártpolitikai vitakérdéssé is vált. Amerikában élő kollégánk, Berend T. Iván, az MTA volt elnöke, jelenleg a Történész Világszövetség elnöke, budapesti akadémiai előadása e vitáktól függetlenül, a gazdaságtörténész eszköztárával közelít a világgazdasági periféria területeinek fejlődéséhez. (A szerk.) A történelem a valóságban mindig a megrázó, hatalmas fordulatok, és a már-már átléphetetlennek talált folytonosságok varázslatos egységében hömpölyög századokra nem figyelmező útján. A világrendszer viharos ipari forradalmi átalakulásának 19. századi sodrában például az országok és népek a világgazdaság perifériáin elhelyezkedő többsége zömében nem volt képes többre, mint történelmi elmaradásuk reprodukálására. Viszonylagos leszakadásuk növekedett, s a jövedelmi szakadék a felemelkedő Nyugattal szembeni 1:2-höz arányról az európai kontinensen belül is 1:3-ra szélesedett. Az es évektől a nyugati intézményrendszer átültetése és a külföldi beruházásokkal és kölcsönökkel alátámasztott, exportorientált modernizáció félsikeres kísérletei is csak megállítani tudták e folyamatot, visszafordítani nem. A Balkán, még ebben a fél évszázadban is folytatta a negatív növekedés mélyrepülését. A perifériák zöme nem tudott belépni az iparosodott országok magasabb osztályába. Éppen ez az áttörhetetlen kontinuitás vezetett a 20. században a világrendszer forradalmian átalakult és dominánssá vált nyugati centruma elleni elkeseredett lázadásokra, a nyugati értékrend vad tagadására a perifériákon. Adam Smith és David Ricardo liberális közgazdasági nézetrendszerében nem volt helye a nemzetnek, sőt Smith a fejlődésre kedvezőtlennek ítélte a nemzeti gazdasági kereteket. A legjelentősebb lázadás most éppen a nemzeti eszme és nacionalista gazdaságpolitika jegyében vetette el az addig követett exportorientált fejlesztési utat, s a mindenható, állami beavatkozástól mentes piaci rendszert. A gombamódra szaporodó autokratikus nacionalista rendszerek, valamint ezek szélsőséges fasiszta változatai, de ebben a vonatkozásban a bolsevik forradalom is egyaránt a protekcionista elzárkózás, az importpótló iparosítás, s az erőteljes állami beavatkozás politikáját választották. Szovjet modell Az elmúlt évtizedig, vagyis e század első háromnegyedében, a perifériák kitörési kísérleteiben éppen a szovjet iparosítási modell vált a legnépszerűbbé. Bár néhány szomszédos országra egy defenzíven agresszív Szovjetunió erőszakolta rá rendszerét és gazdasági modelljét, vakság lenne az összeomlás porfelhőjétől nem látni, hogy a perifériák zöme, beleértve az ázsiai, afrikai és latin-amerikai perifériák nem jelentéktelen részét, nagyon is önként fordult ehhez a modellhez. Jugoszlávia és Albánia, Kína és Vietnam, Kuba és Guatemala, Etiópia és Angola véres polgárháborúkban és intervenciók elleni küzdelmekben harcolták ki maguknak e lehetőséget. Végül is a nyolcvanas évek közepére a világ egyharmadán működött a szovjet államszocializmus valamelyik válfaja. Még ennél is jóval több ország vette át a szabályozott piac állami beavatkozási rendszerét, amely számos esetben a központi tervezés valamely változatáig terjedt, valamint a protekcionista elzárkózás importpótló iparosítási útját, s az állami irányítást a részleges államosítással összekapcsoló politikát. Jól ismert, hogy az indiai szubkontinens, a függetlenség elnyerése után rövid idővel a Bombay-terv néven ismert vegyes gazdasági modellhez fordult, melyben a magánszektor csak a fogyasztási iparok és mezőgazdaság marginális szféráiban játszhatott szerepet, s amely 1950-től az iparosítás jegyében fogant ötéves tervek útjára lépett. Az állami árszabályozás, beruházás-központosítás és más lépések segítségével az első három indiai ötéves terv a társadalmi igazság jegyében történő iparosítás és gyors növekedés ismerős programját munkálta. A hidegháború évtizedeiben a Truman-doktrína idejétől erősen a Nyugathoz kötött Törökország is vegyes gazdasághoz és erőteljes állami vezérlésű iparosításhoz fordult. Az ipar 35%-a, a beruházások közel fele, a 1

6 banktőke kétharmada állami kézen volt. A hatvanas évek közepétől bevezetett ötéves tervezés gyors gazdasági növekedést segített: az első, második és harmadik ötéves tervek során e politika évi átlagban 7 8%-os növekedést generált. Az iparosításban vezető szerepet játszó modern állami szektor központi szerepével kiépített vegyes gazdaság Latin-Amerikában és Afrikában is dominált, s ezt az utat választotta a legtöbb gyarmati uralom alól függetlenné vált ország. Az 1970-es évek végén Argentínában és Latin-Amerika legtöbb országában a mezőgazdaságon kívüli szektorokban alkalmazott munkaerő mintegy egynegyede állami vállalatokban dolgozott. Szenegálban ez az arány megközelítette az 50%-ot, Zambiában meghaladta a 80%-ot. Hozzá kell tenni, hogy Európa fejlett központjai sem vonták ki magukat e történelmi sodrásból, hiszen Olaszország, Franciaország és Ausztria iparának 20% és 50% közötti hányada került állami tulajdonba a II. világháborút követő években, sőt a laissez faire hazája, Anglia is vegyes gazdaságot honosított meg. Míg Európa nyugati felén a vegyes gazdasággal rendelkező országok a háborút követő 1 2 évtized erőteljes állami szabályozása után visszatértek az önszabályozó piaci mechanizmusokhoz, s állami vállalataikat is ebbe a közegbe helyezték, az afrikai és latinamerikai perifériákon a vegyes gazdaság szigorú és átfogó állami irányítási-beavakozási politikával társult. Latin-Amerika nagyobb része a peronista típusú állami dirigista modernizáció útját járta. Ázsia nem államszocialista országai, a modernizációt vezető Japánnal az élen, a piaci magángazdaságot mindvégig erőteljes állami kontroll és irányítás alapján fejlesztették. A modernizációban központi, húzó szerepet nyert exportorientációt mindvégig kiegészítette a belső piac szelektív, de erőteljes védelme, s egy csendes, úgyszólván láthatatlan állami erőszakkal érvényesített beruházási struktúra alakítási politika. A japán kormány például 1976 májusában az évtized második felére pontosan kidolgozott ötéves tervben szerkezetátalakítási programot hagyott jóvá. Diktatúrák nem csak a szovjetben A perifériák egy része programatikusan fordult szembe a parlamenti demokrácia és egyéni szabadságjogok elvével, s deklarálta, hogy az egyén jogait alá kell vetni a társadalom mint közösség, s nem utolsó sorban a nemzet valamiféle örök, generációk során átívelő érdekének. Egyaránt jellemezte ez a nacionalista autokráciákat és az államszocialista rendszereket. Más esetekben, taktikai-politikai megfontolásokból, nyugati típusú retorika igyekezett elfedni a perifériás típusú diktatúrák rút vonásait. A hidegháború fekete-fehér fronttagozódása idején, amikor hatalmas erkölcsi felháborodástól kísért, s megalapozott mindennapos rohamot vezettek az emberi jogok védelmében az Elbától keletre eső rendszerek ellen, ildomos hallgatás vette körül az argentin, sőt egy idő után még a chilei rezsimet, Dél-Korea vagy Szingapúr rendszereit, a latin-amerikai nyomor-diktatúrák és az ázsiai terrorrendszerek valóságát. Ki beszélt, vagy ki tudott a kábítószer-maffiával összefonódott mexikói virtuális egypártrendszer parlamenterizmussal álcázott valóságáról, s ki vonta kétségbe, hogy Japán valódi demokráciává vált. Márpedig a perifériák állami beavatkozásra alapozott modernizációs törekvéseinek elengedhetetlen feltétele volt a stabil politikai környezetet, megkérdőjelezhetetlen állami cselekvést, a modernizáció nemzeti céljait keresztező mindennemű osztálytörekvés kíméletlen elfojtását biztosító erős központi hatalom. Amint a világgazdaság fejlett központja természetes úton termelte ki és gondozta az emberi jogokat, a civil társadalom ideálját, a parlamenti demokráciát és jogállamiságot, mert ez tartozott egész gazdaság- és társadalomfejlődési útjához, mi több, ez volt annak a biztosítéka, addig a perifériák, polgári demokratikus retorikával vagy államszocialista programmal, de egyaránt diktatúrák mögé húzódva igyekeztek modernizációs céljaik valóra váltására. A kitörés sikerei és kudarcai A II. világháborút követő fél évszázadban a perifériák kitörési kísérletei sikeresnek tűntek. A világtörténelem leggyorsabb növekedési szakaszában, 1950 és 1973 között, amikor a nyugat-európai piacgazdaságok átlagos 3,8%-os növekedést értek el, az ázsiai dirigista rendszerek 3,7%-os növekedése és a szovjet típusú központi tervezéses modell által elért 3,9%-os évi növekedési ütem egyaránt kiemelkedő volt, s rendkívül közel esett egymáshoz. Latin-Amerika 2,5%-os évi növekedése hasonló ütemű volt mint a fejlett Észak-Amerikáé (2,2%). Nem mondható tehát, hogy a világtörténelem leggyorsabb növekedési időszakát valamely specifikus modell biztosította volna. A demokratikus, magántulajdonos szabad piaci és a diktatórikus, központi tervezéses állami tulajdonra alapozott rendszerek hasonló sikerrel szerepeltek. Hozzá kell azonban tenni, hogy átmenetileg a világ leggyorsabb növekedését elért államszocialista országok a világgazdaságtól izolált közegükben, elavuló technikai bázison és szerkezeti keretek között érték el kiemelkedő növekedési eredményeiket, melyek tehát hosszú távon visszájára fordultak, s különleges erőfeszítésük ellenére is valahogy úgy jártak, mint Alice a fura Csodaországban: mikor már úgy érezte, hogy semmiképpen sem tud 2

7 gyorsabban száguldani... a legfurcsábbnak az tűnt, hogy bármilyen gyorsan is haladt, semmit sem tudott lehagyni. 2. Képek 3

8 4

9 5

10 1. A "vad hunok. Bóna István a hunokról és Attiláról MŰHELY HATHÁZI Gábor A vad hunok Bóna István a hunokról és Attiláról I. rész Napjainkban valóságos reneszánszát éli a hun magyar rokonság történeti hagyománya. A 4 5. századi Európát megrengető nomád hatalom s Attila király személye ismét a figyelem, nem ritkán parázs viták középpontjában áll. Ismereteink mai szintjén mit vélhetünk valósághoz közel állónak és mit tekintsünk legendának az Európában s itthon kialakult egymástól jelentősen eltérő hun képből? A kérdéskört közel 4 évtizede kutató Bóna István régész professzorral, az 1993-ban megjelent Hunok és nagykirályaik c. nagy sikerű kötet szerzőjével Hatházi Gábor beszélget. Hatházi Gábor: Mit tudunk a hunok eredetéről és nyelvéről, elképzelhető-e bármilyen rokonítási lehetőség a hunok és a magyarok között? Bóna István: Közel kétszáz éve próbálják a hun eredetproblémát a különböző tudományágak megoldani. Ebbe a legkevesebb beleszólása a régészetnek van: az az emlékanyag, melyet a hun mozgalommal nem az etnikummal, inkább a birodalommal össze tudunk kapcsolni, legfeljebb a mai kazak steppékig, időben a 4. század közepéig nyúlik vissza. Csupán néhány tárgy esetében (üstök, tükrök, íjak) gondolhatunk keletebbi eredetre. E leletek alig pár évtizeddel előzik meg a 370-es éveket, amikortól már írott források is dokumentálják a hunok európai megjelenését. Történetileg szír és szogd források nyomán úgy-ahogy igazolhatónak látszik, hogy a kínai szövegekben (Kr. e század) hiung-nu, hsiung-nu néven ismert, belső-ázsiai hunok (akik ellen a Nagyfal épült) nyugatra menekült csoportjai azonosak a századokkal később Európában feltűnő hunokkal. A nyelvészet két vonalon is próbálkozik, egyelőre vitatható sikerrel. Az ázsiai hunokat kezdetben mongol nyelvűnek vélték, ma viszont általános a vélemény, hogy nem ismerjük nyelvüket. Az európai hun nyelv kutatói két Priscosnál fennmaradt közszóból ( kamon erjesztett köleslé, sztrava halotti tor), s alig két tucatnyi személynévből indulhatnak csak ki. Külön problémát jelent, hogy ezek sokszorosan romlott alakban, germán vagy szarmata tolmácsok közvetítésével, görög és latin átírásban maradtak ránk. Jó részük így magyarázhatatlan, a többit attól függően, hogy mely nyelv szakértője vizsgálja éppen az ótörök valamely változatának, mongolnak, esetleg iráninak vélik. Jómagam a turkológus álláspontot tartom meggyőzőbbnek. A magyarsággal való rokonság szempontjából voltaképpen mindegy, hogy e feltevések közül melyik az igaz, miután egyetlen valóban tudományos nyelvészeti megközelítés sem állította soha a hunok finnugor nyelvűségét. A középkori magyar krónikások sem, számukra egyszerűen természetes volt a két nép azonossága. H. G.: Valamiféle alárendeltségi viszony ugyanakkor elképzelhető? B. I.: Okvetlenül. Vegyük bármely tudományos megalapozottságú őshazaelméletet is, legalább 3 4 terület jöhet számításba: Káma-vidék, Dél-Ural (európai és szibériai oldala egyaránt), esetleg Baskíria ezeken a hunok biztos, hogy átvonultak. A később véglegesen rögzült hun birodalom kiterjedése ugyan kelet felé különösen a Volgán túl ma még bizonytalanul ítélhető meg, de az kétségtelen, hogy határos volt a perzsa területekkel s a Kaukázus térségét is magában foglalta ( évi hadjárat, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó vidéki hun háború, 451. évi örmény események). Hatalmukat tehát nyugodtan kiterjeszthették e területsáv északi peremvidékeire is. Ezt jelezheti egy Káma-vidéki hun üstlelet is. H. G.: A hunok európai megítélése nem túl hízelgő. Valóban olyan barbárok voltak, mint amilyennek ma láttatják őket? B. L: Ami azt illeti, nagyon rosszul indultak. A kortárs, de igazi hunokat soha nem látott Ammianus Marcellinus régebbi szerzők nyomán az antik etnográfia klasszikus elemeiből építette fel a maga hun képét. Istentől elrugaszkodott, vad keleti hordának ábrázolta őket. Primitívek, állatian kegyetlenek, a tüzet sem ismerik, állatbőrökbe öltözve, szörnyű megjelenésükkel keltenek hatalmas pánikot. A hunok által szolgaságba taszított gótok egy évszázaddal későbbi krónikása, Jordanes is hasonlóan nyilatkozik. Talán így próbálta papíron, utólag megbosszulni a népét ért megaláztatásokat. Ugyanakkor a többi kortárs és a hun kort egy 6

11 évszázadon át követő források érdekes módon nem írnak különösebben rosszakat róluk. Természetesen közlik az eseményeket, de hogy a hunok vadabbul viseltek volna háborút, mint a mai Európa jó néhány nemzetének germán ősei vagy a civilizált rómaiak és perzsák, erre nincs adat. Európai jelenlétük első évtizedeiben persze jó pénzért éppenséggel a hunok tartják féken a főként a nyugatrómaiakra zúduló germánokat (vandálokat, szvébeket, nyugati gótokat, burgundokat, alemannokat, thüringeket, frankokat stb.). Ily módon legalább fél évszázaddal meghosszabbították a Birodalom létét. Először Uldin védi meg Itáliát ( ), később Johannes Usurpator kéri segítségüket trónja megtartásához (424). Aetius politikai hatalmának, közti katonai sikereinek szinte egyetlen támasza a hun segítség. Ekkoriban tehát az ammianusi vadság-kép még nem élt a köztudatban. Mai hívőinek érdekes módon nem tűnik fel, hogy a nyugatrómaiak számára milyen értékes volt e szövetség. Ha valóban kutyafejű, rongyos barbárok lettek volna, s nem pedig tehetséges vezetők által irányított, jól felfegyverzett és fegyelmezett katonák, akkor nem hívták volna őket segítségül. Az egyetlen valódi szemtanú, Priscos feljegyzései és a régészeti leletek egyaránt ellentmondanak a teljes vadság képzetének. Vegyük a hun hadsereget. Fegyverzetük, különösen a csontmerevítős reflex íjak, karok és nyílhegyek, a kor kézművességének csúcsteljesítményei. Forradalmi találmányuk, a magas kápájú nyereg különös jelentőséggel bír, ha arra gondolunk, hogy csak ebben a korban hányan vesztették életüket Theodosius császártól a gót Theoderikig lóról lebukva. A nomád létből adódó harci képességek nem csak a fegyverfogatás, edzettség és begyakoroltság terén, hanem a szervezettség és fegyelem tekintetében, s az igen magas fokú taktikai-stratégiai intelligenciában is nemegyszer hun fölényre vallanak. Gondoljunk csak a galliai és itáliai nagy hadjáratokra: legalább tíz nép összehangolt előrenyomulását kellett kézben tartani, ez időpontok egyeztetését, útvonalak, állomások, találkozási pontok, utánpótlási vonalak biztosítását is jelenti. Kiváló hírszolgálatra, lóváltó útiállomások meglétére utal közvetetten Priscos leírása is (a követség útja, Attila megérkezése székhelyére). A temetkezések s a híres áldozati üstök kialakult vallási képzetekről, a tárgyi emlékanyag vagyoni-hatalmi szempontból egyaránt jól tagolt, szigorúan szabályozott társadalmi képletről vallanak: amely nem fejletlen, csupán más, mint a római civilizációé. Érdekes adalék a híres Attila-lakoma leírása is. A maga keleti pompájával, hagyományaival, szertartásosságával és ülésrendjével jó néhány dolgot elárul a kun birodalom belső hierarchiájáról. A hun társadalmi piramis csúcsán a kiválasztottak és a kísérők álltak. Priscos szerint hatalmas legeltető területek s hozzátartozó udvarházak, ménesek, csordák urai. Viseletük (öv-, csizma- és kaftánveretek), fegyverzetük és lovuk szerszáma valósággal roskadozott az aranytól (ezt Priscos és a régészet adatai egyaránt bizonyítják), szerényebb anyagban és kivitelben ugyanez jellemezte a valamivel alacsonyabb társadalmi rétegeket is. Igen jelentős felismerése volt László Gyulának, hogy a vezető hun előkelők aranyveretes kardjuk mellett aranyborítású íjat is viseltek. Ezek a valódiaknál kisebb, használhatatlan fegyverek amint a jogar is a buzogány díszített, jelképes formája hatalmi jelvényként szolgáltak. A hunokra jellemző, hogy e jelkép éppen az íj. Ez az emlékanyag a vadbőrbe bújt, kőkorszaki hunok képének tökéletesen ellentmond. Inkább arról árulkodik, hogy a hun birodalom keleti pompát alkalmazó, tudatosan felépített szervezet volt. Előképei jórészt a perzsáktól származnak, kiket a hunok még közép-ázsiai korszakukban megismertek, a római luxuscikkek mindezt csak tovább színezték. Külön érdekes, hogy Európa 5. századi barbár királyai e számos elemében bizonyosan hun tehát a vadság-képzet logikája szerint barbár és megvetendő divatot lassan maguk is átveszik. (Főként az övet: ez a ráfüggesztett készségekkel és kiegészítőkkel okvetlenül olyan néptől származik, mely élete nagy részét lovon tölti, gyalogosnak erre nincs szüksége.) E kulturális kapcsolatok hátteréről ma még sajnos sem a töredékes históriai adatokból, sem a régészeti leletekből nem lehet pontosabb képet alkotni. A kun birodalom, mint földrajzi egység, óriási volt, s kisugárzása még nagyobb. Ha Pannonhalmán előkerül egy kard, akkor bármilyen meghökkentő egyik párja a Kaukázusban, a másik Lusitaniában, Portugália déli részén kerül elő. Ez ugyanis a népvándorláskor, s e nevet a kor régészeti anyaga tökéletesen visszatükrözi. Az emberek óriási távolságokat tesznek meg, a vandálok Sátoraljaújhelyről, az alánok a Dontól jutnak el néhány év alatt Karthágóig, a mai Tunisz közelébe. H. G.: A hunok kegyetlenségéről és hatalmas mészárlásairól szóló híradások sem igazak? B. I.: Több okból sem. Egyrészt a hun pusztításokról szóló legendák legkevesebb 2 300, de többnyire 500 évvel születtek a tényleges események után. E csodás elemektől, tárgyi tévedésektől zsúfolt történetek enyhén szólva kétes hitelűek. Másrészt, ha végignézzük az emberiség hadtörténetét a kezdetektől napjainkig, látjuk, hogy a békés lakosság nagy tömegű mészárlása mindig várak vagy városok bevételéhez kötődött. A nyílt ütközetekből el lehet futni, a falvak, tanyák népe erdőkbe, mocsarakba, barlangokba rejtőzhetett. A rohammal bevett erősségekben nem volt menekvés, akiket bent találtak, azoknak sem az ó-, sem az újkorban nem kegyelmeztek, ehhez nem kellett hunnak lenni. Mármost éppen ezek az ostromok nem sikerültek szinte soha a nyílt ütközetekben verhetetlen hunoknak! 7

12 Az avarság balkáni hadjáratait elemezve jöttem rá, hogy ez a sikertelenség jellemzi csaknem minden nomád nép hadi vállalkozásait. Hiába nyerték meg ugyanis a csatákat az avarok, ha nem voltak képesek a falakkal megbirkózni. Thesszalonikit háromszor ostromolták, mindannyiszor véres fejjel, s élelem hiányában korgó gyomorral voltak kénytelenek távozni, akár a hunok. Ugyanez volt a helyzet Konstantinápolynál, de sok kisebb városnál is. Közülük a kis Asimust (ma Bulgária) 441-ben már Attila sem tudta bevenni, nemhogy az avarok. Az sem véletlen, hogy az ostromokkal is együtt járó balkáni hadjáratokra éppen mikor kerítettek sort a hunok ben, amikor Sirmium (ma Sremska Mitrovica), Ratiaria (Arcar), Naissus (Niš), Serdica (Szófia), Philippopolis (Plovdiv) lerohanása sikerült, a városokat ugyanis nem reguláris alakulatok védték azok éppen a perzsák ellen harcoltak hanem csak polgárőrségek. A 447. évi balkáni hadjárat szorosan összefüggött a Keletrómai Birodalmat sújtó hatalmas földrengéssel. Romokban hevert jó néhány város, maga Konstantinápoly is. Az Attilától való rettegés szárnyakat adott a főváros népének: a már eredetileg is a hunok ellen épült, híres theodosiusi kettős védőfalat (s annak 57 tornyát) két hónap alatt építették újjá, elé még egy védősávot húzva. Így Attila további előnyomulása értelmetlenné vált. Az elfoglalt városok lerombolásáról s a hatalmas mészárlásokról szóló kései híresztelések megint csak eltúlzottak. Kétségtelen, hogy egyes városok valóban sokat szenvedtek (pl. Naissost többször is elfoglalták). A legrosszabbul Viminacium (ma Kosztolác) járt, a hunok után már nem is eredeti helyén, hanem egy szomszédos fennsíkon kellett újjáépíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a rombolást az új királyi testvérpár egyfajta tekintélyt szerző, bemutatkozó névjegynek szánta Bizánc felé, a hadjárat legelején. De a lényeg: akkora mészárlások nem lehettek, hiszen még a legrosszabbul járt város is magához tért, s pár éven belül újjáépült. Sirmium olyan virágzó maradt, hogy még jutott belőle a gepidáknak, áhított célként a langobardoknak, sőt az avaroknak is. Utóbbiak egyenesen három évig ostromolták (580 82). A balkáni hun pusztítások sem demográfiai, sem gazdasági szempontból nem voltak olyan kihatásúak, hogy a Keletrómai Birodalom ne lett volna képes kiheverni. Galliában és Itáliában még ennyi sem történt. E területeknek úgyszólván egyetlen olyan mai városa sincsen, amely ne ókori helyén állna, s népének részbeni továbbélését bizonyítva ne ókori nevének leegyszerűsített formáját őrizné. Itt bizonyosan csak Mettis/Divodurum (Metz) és Aquileia került fegyveres úton hun kézre. Az érintett itáliai városok önként nyitottak kaput, ahogyan a galliai Tricassis (Troyes) is. Utóbbi kapcsán az is kiderül, hogy a hunok a behódolt városokkal kíméletesek voltak: még kései legenda is kénytelen elismerni, hogy az átvonulók egy tyúkot sem vittek el. A két római birodalomrész népességének pusztulása nem írható tehát a hun tömegmészárlások számlájára. Tény viszont, hogy a 4 6. század háborúi (nem is első sorban a hunok, mint inkább az előlük menekülő germán csoportok, később pedig az avarok) felélték az erődített városokat övező villagazdaságok virágzó hálózatát, ami viszont áttételesen már jelentkezett a lakosságszám zuhanásában. Hiába menekültek a vidék lakói a védett, barbár-biztos falak mögé: az élelemtermelő gazdasági bázis súlyos veszteségeket szenvedett, a környék eltartó képessége drasztikusan lecsökkent. A gazdasági nehézségek hasonló demográfiai következményekkel jártak tehát, mint napjaink Magyarországán. 2. Képek 8

13 9

14 10

15 11

16 1. Egyház a középkori Magyarországon GERGELY Jenő Egyház a középkori Magyarországon 14. század Tanári konferenciák vissza-visszatérő témája: a magyar és a külföldi közönség ifjabb generációinak műveltségi anyagából szinte teljesen kiszorult az egyház történeti szerepére vonatkozó történelmi műveltséganyag. Ez volt az eredménye a szocialista országok elmúlt 40 esztendejében az antiklerikális, illetve ateista propagandának, valamint az elmúlt 30 esztendő világméretben bekövetkezett laicizálódásának. De ugyanezt tapasztaljuk a történelemmel kutatási szinten foglalkozó történészeink műveltségével kapcsolatban is. Ezért kérte fel a história néhány kollegánkat, hogy készítsen a középkortól a jelenünkig terjedően néhány átfogó, a magyar történelem egy-egy korszakán a lakosság felekezeti megoszlását és az egyházak szervezetét bemutató, áttekintő tanulmányt. A következő év során ezeket folyamatosan kívánjuk közölni. (A szerk.) A lakosság felekezeti megoszlása Az ország lakossága szinte kizárólag katolikus volt, és csak néhány tízezerre tehető a másvallás száma. A században még virágzó ortodox keresztény egyházak elsorvadtak. Ezenkívül az izraeliták jelenléte érdemel még említést; Kohn Sámuel számításai szerint a középkori Magyarországon mintegy 20 városban éltek zsidók és létszámuk 20 ezer körül volt. (A valószínűleg túlzó adat ellenében mások csak 3700-ra teszik a zsidók lélekszámát.) Az izraeliták mellett mohamedánok, izmaeliták ennél is kisebb jelenlétével számolhatunk. Egyházszervezet A katolikus egyházban a papi rend (clericusok) élesen elkülönül a világi hívektől (laicusok). A katolikus klérus jellegét tekintve is két nagy csoportra oszlik: a világi papságra és a szerzetesekre. Az egyházi hierarchia felülről lefelé épül ki. A világ egyház élén a pápa áll, aki azt az Apostoli Szentszék dikasztériumaival kormányozza. A római pápa a Nyugat pátriárkája, és a nyugati pátriárkátus része a magyar katolikus egyház. I. Világi papság Főpapság A magyarországi hierarchia élén az esztergomi érsek áll, aki 1279-től személyében, 1349-től állandóan prímás és az Apostoli Szék követe. Prímási joghatósága a mindenkori magyar impérium területére terjed ki. Az esztergomi érsek prímás (1714-től 1951-ig hercegprímás) mint esztergomi érsek legősibb joga a királykoronázás és felesketés. Prímási jogon több pápai kiváltság birtokosa: valamennyi egyházmegyét és kolostort vizitálhatja, nemzeti zsinatot hívhat egybe. A katolikus egyház struktúrájában két autonóm szervezeti egység van: az egyik az egyházmegye (püspökség), a másik a plébánia. Amint a pápa Szent Péter utóda és Krisztus földi helytartója, úgy a püspökök az apostolutódok. Így a megyéspüspökök közvetlenül csak a pápának vannak alárendelve, a többi hierarchikus viszony másodlagos. A püspökség élén az egyházmegye területén teljes joghatósággal bíró ordinarius, rendesen megyéspüspök áll. A püspökségek közül a jelentősebbeket metropólia rangra emelték, így keletkeztek az érsekségek (főegyházmegyék), amelynek főpásztora, az érsek-metropolita püspöki ordóval rendelkezik. Az egyes püspökségek ún. érseki tartományokba tartoznak, amelyek történetileg alakultak ki. Az érseki tartományokba tartozó megyéspüspökök az érsek suffragánjai (az érsekség alá tartoznak). A 14. század utolsó harmadában a magyar katolikus egyház kiterjedtségének és hatalmának tetőfokán állt ben (I. Lajos király halálának éve) az egyházkormányzat a következő volt: I. Esztergomi érsekség és suffragánjai: győri, veszprémi, váci, egri és nyitrai püspökség (6); II. Kalocsai-bácsi érsekség suffragánjai: erdélyi, csanádi, váradi, zágrábi, boszniai (diakóvári), szerémi, nándorfehérvári, argyasi és bodoni (viddini) püspökség (9). (A milkói és moldvai megszűnt.) A magyar állam szűkebb területén tehát két érsekség és ezek tartományaiban 15 püspökség volt. Az Anjouk hódításai nyomán megszerzett déli területeken állt a spalatói érsekség, amelyhez 8 püspökség tartozott (köztük a három horvát dalmát egyházmegye: a kinini (tinnini), a zenggi és a korbáviai modrusi 12

17 püspökség); a zárai érsekség és végül a raguzai érsekség. A horvátországiak kivételével a többiek az Anjou elvesztével még formálisan sem tekinthetők a magyar egyház részeinek. A tényleges közjogi hatalommal és vagyonnal rendelkező főpapok számát Mályusz Elemér a 14. században 44- re tette. Ezek között 2 érsek (az esztergomi és a kalocsai) és 12 megyéspüspök volt. Szerinte ugyanis a délvidéki argyasi, viddini és nándorfehérvári püspökök igen szegények, ezért nem számíthatók az elitbe, a horvát dalmát püspökségek állapota pedig nem ismeretes. A főpapok közé számítja viszont Mályusz a székeskáptalanok és a nagyobb társaskáptalanok fejeit, összesen 22 prépostot. A főpapok az állami élet fontos tényezői. Nevüket felsorolják a királyi privilégiumok, nélkülük nincsenek fontos döntések. Tagjai a királyi tanácsnak, az uralkodó környezetének. Az országgyűléseken a bárókkal együtt tanácskoznak, bandériumo(ka)t állítanak ki. Az egyházi középrétegek A főpapság és a lelkészkedő alsópapság között sokszínű egyházi középréteg található, amely részben egyházkormányzati, részben önállósult funkciót tölt be. A káptalan és a kanonokok A káptalan saját vagyonnal rendelkező önálló egyházi jogi személyiség, a püspök által jóváhagyott statútummal. A 14. században átalakulóban volt a püspökök választása, ill. kinevezése, s ezzel kapcsolatban a káptalan szerepe. A 13. században még a káptalan tagjai választották a püspököt, akit azután a pápa kinevezett. A 15. században viszont a főkegyúri jog következtében már a király nevezte ki a püspököt és azt a pápa megerősítette, így a káptalan és a megyéspüspök közötti közvetlen kapcsolat megszűnt. A káptalan továbbra is a püspök véleményadó testülete maradt, majd később széküresedés (vakancia) idején káptalani helynököt választottak. A székeskáptalanok az érsek, püspökök munkatársaiból és a székesegyházak klerikusaiból jöttek létre, előbb együtt élve, majd önálló háztartással, de a püspöki székhelyen kötelesek rezideálni. A társas káptalanok a gazdagon dotált, nagy fénnyel megépített templomok papjaiból keletkeztek, akikre az officiumok (zsolozsma, misézés és egyéb kirótt kötelességek) végzése hárult. (Pl. a királyok temetkezési helyén, Székesfehérvárott.) A káptalan élén a nagyprépost (praepositus major) állt, aki javadalmazását tekintve a főpapok közé sorolható és a pápa nevezte ki. A káptalan tagjai szigorú rendben követték egymást. Az oszlopos (columnás) kanonokok: a cantor (éneklőkanonok), a lector (olvasókanonok) és a custos (őrkanonok). Ha az egyházmegyében a székeskáptalan mellett társaskáptalan(ok) is működtek, úgy azok prépostjai is tagjai voltak a székeskáptalannak. A káptalan tagjai a közös birtok jövedelméből rangjuk (stallumuk) arányában kaptak javadalmat. A prépost és az oszlopos kanonokok ennek a javadalomnak (prebenda) a többszörösét. Az egyszerű kanonokok (később mesterkanonokok) közötti rangsort az döntötte el, hogy ki jutott előbb a stallumhoz. A káptalanok szabályai és tagjainak száma változó volt. A kanonokok rendszeres jövedelme lehetővé tette, hogy közülük kerüljön ki a középkori egyházi értelmiség meghatározó része. A káptalanok fontos közjogi és magánjogi funkciója volt az ún. hiteleshelyi működés, ti. hiteles pecsétjük birtokában közhitelű iratokat állíthattak ki. Nagy Lajos rendelkezése szerint a 15 székes- és 10 társaskáptalan mellett 22 szerzetesi konvent működhetett hiteles helyként. Apát, prépost, esperes, plébános Apátnak eredetileg a szerzetesrendek elöljáróit nevezték a monasztikus rendekben. Az apátok azonban függetlenedve a rendtől, világi papi méltósággá váltak, gazdagon javadalmazott apátságokkal, egyházkormányzati funkciók nélkül. (Ahol pedig a rendi elöljárót prépostnak nevezték, mint pl. a premontreieknél, ott prépostságokról van szó.) Az egyházmegyék, püspökségek általában több korabeli vármegyére terjesztették ki hatáskörüket. Az egyházmegyén belüli alacsonyabb kormányzati szint a főesperesség volt. (Egy főesperesség kb. megfelelt egy megyének.) A főespereseket a megyéspüspök nevezte ki. Ők rendszerint más stallumokat is bírtak, így kiemelkedtek a plébánosok közül. Közöttük rangban az első a székesegyházi főesperes volt. (Később a főesperességek több plébániát átfogó esperesi kerületekre tagolódtak, élükön az esperesplébánossal.) Az egyházkormányzat alapszintje a plébánia. A plébánia vezetője a főpásztor által (a kegyúr jelölése nyomán) kinevezett plébános, aki más címeket és javadalmakat is bírhatott. (A kegyúr a plébánia létesítője és 13

18 fenntartója.) Így a plébánosok ekkor az egyházi középréteghez tartoztak, állásuk sokban hasonlít a kanonokéhoz. Voltak ún. kiváltságos plébániák, amelyeket pápai bullák sorolnak fel, s ezek nem kerülhettek magánkegyurak kezébe. A plébánosok másik rétege azonban nem rendelkezett kiváltságokkal és jelentős javadalommal, így átmenetet jelent az alsópapsághoz. Az alsópapság (káplánok, segédlelkészek) A plébánosok segítői, helyettesítői, illetve a káptalanok mellett működő egyházi személyek képezték az alsópapságot. Ezek nem bírtak önálló egyházkormányzati jogkörrel, hanem a plébánostól, ill. a káptalantól függtek. A plébános segítői a káptalanok vagy segédlelkészek. Őket a plébános tartotta el. Az oltárosok a plébános mellett működő oltár- vagy kápolnaigazgatók, akik alapítványokból éltek, a kegyúr és rokonai lelki üdvéért miséztek, zsolozsmáztak. A prebendáriusok a káptalanok mellett működtek, kanonokokat helyettesítettek a székesegyházi és egyéb szolgálatban. II. Szerzetesek A szerzet (religio) az illetékes egyházi felsőbbségtől (pápa vagy megyéspüspök) jóváhagyott olyan vallásos testület, amelynek tagjai közös életet folytatnak s a tökéletességre szándékából örökös vagy ideiglenes szegénységi, tisztasági és engedelmességi nyilvános fogadalmat tesznek. Amely szerzet tagjai (vagy tagjainak egy része) ünnepélyes fogadalmat is tesz, az a szerzetesrend (ordo); amelyek egyszerű fogadalmat tesznek, az a kongregáció. Foglalkozás szerint vannak szemlélődő (kontemplatív), tevékeny és vegyes életet élő szerzetek. A szerzetek egyházi joghatóság szerint kettős függelem alatt állnak. Függnek részint rendi hierarchiájuktól, részint a területileg illetékes püspöktől is. Kivételt csak az exempt apátságok képeznek, nálunk ilyen volt a pannonhalmi bencés apátság. A szerzetesrendi elöljárók megnevezése a monasztikus rendeknél apát (főapát) vagy prépost, helyettesük a perjel. A koldulórendeknél a rendtartomány élén a tartományfőnök (provinciális) áll, akit meghatározott időre választanak. A rendházak vezetője a gvardián, superior vagy házfőnök. Szerzetesrendek Letelepedésük sorrendjében a következő szerzetesrendek találhatók a 14. században Magyarországon: 1. A monasztikus rendek amelyek monasteriumban (kolostorban) élnek, a kontemplációt lelkipásztorkodással és aktív tevékenységgel párosítják. Ezek az Árpád-korban élték virágkorukat, a 14. században hanyatlásnak indultak és elnéptelenedtek. Köztük a Szent Benedek reguláját követő bencés rend a legősibb. Első monostorukat még az államalapításkor létesítették Szent Márton hegyén (Pannonhalma), amelyből kifejlődött a rend hazai központja, a nullius főapátság. A középkorban a bencéseknek 81 monostoruk volt Magyarországon, ezek száma a 14. század végére 64-re csökkent. A ciszterci rend amely III. Béla ( ) idején települt be a középkorban 20 monostorral rendelkezett, de ezek a 14. századra nagyrészt elnéptelenedtek. A rend a kontempláció mellett a mezőgazdasági kultúra terjesztésével foglalkozott, elsősorban a szőlőtermesztést honosította meg. A francia eredetű premontrei kanonok rend is monasztikus rend ban 39 premontrei prépostság volt az országban. A monasztikus rendek szerzetesi elöljárói, az apátok és prépostok kiemelkedtek a szerzetesi konventekből, és jól jövedelmező méltóságokká váltak, amelyek nem egyszer világiak kezére kerültek. 2. A kontemplatív szerzetesség másik típusát a remeterendek jelentették. Magyarországon ekkor két ilyen rend volt: a karthauziak ( néma barátok ) a tiszta szerzetesi ideál megvalósítására törekedtek. Mindössze 4 5 kolostorukról tudunk. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A hagyomány az alapítást 1250-re teszi, amikor is Szentkereszten Özséb megalapította a pálos rendet. A pápai jóváhagyást 1308-ban nyerték el. A magyar pálosok népszerűségét jelzi, hogy itthon a középkorban 64 kolostorban éltek, de Európa más országaiban is megtelepedtek. 3. A 14. századi Magyarországon a leggyorsabban terjedő és leginkább hatékony szerzetesrendek az új típusú koldulórendek voltak. Míg a monasztikusok és a remeterendek az igazi szerzetesi ideál jegyében erdőkben és a hegyeken telepedtek meg, addig az egyház megújítása érdekében az eretnekekkel szembeni hatékony harc 14

19 céljából keletkezett kolduló rendek a városokban, a sűrűn lakott vidékeken telepedtek le, és fejtették ki működésüket a hithirdetésben és a pasztorációban. A ferencesek (Assisi Szt. Ferenc alapítása) már a rendalapító életében megjelentek Magyarországon és gyorsan terjedtek. Az első magyar ferences rendtartomány 1232-ben alakult; 1334-ben 45 rendházról van tudomásunk. A ferences barátok elsősorban az alsóbb néprétegek között működtek, a nép nyelvén hirdették az igét. A Szent Domonkos által alapított dominikánusok rendje is gyorsan teret nyert az országban ben 30, a 15. század végén pedig 50 kolostoruk volt. A dömés szerzetesek is népszerűek voltak, s a prédikálás mellett a tudományok művelésében jeleskedtek. Ugyancsak elterjedt volt az ágostonos rend, amelynek a század elején 25 kolostora volt, s bár formálisan Ágoston-rendi remetéknek nevezték őket, valójában koldulórend. A karmeliták is nagy tekintélynek örvendtek, de kevéssé terjedtek el. A női rendek Az európai kereszténységen belül magyarországi sajátosságnak tekinthető, hogy a női szerzetek a férfiakhoz képest csekély számban honosodtak meg. A férfi rendek női ágai (Benedek-rendi apácák, ciszterci apácák) után megjelentek a domonkosrendi apácák és a klarisszák (ferencrendi apácák) is. 2. Képek 15

20 16

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

A bencés nôvérek nemzetközi közösségének S t a t ú t u m a i

A bencés nôvérek nemzetközi közösségének S t a t ú t u m a i A bencés nôvérek nemzetközi közösségének S t a t ú t u m a i P R E A M B U L U M Az a jellegzetes karizma, amely másfél évezrede jellemzi azokat, akik Szent Benedek regulája szerint élnek, mára már elterjedt

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Tartalom 1 Történelmi járványok 2 Milyen kérdésekre adhat választ a matematika? 3 Influenzajárvány az iskolában - miért ér

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN Petőfi-pályázat 2013 Történelem FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 1) Ismert és ismeretlen felfedezők Kire ismersz rá? Portugál herceg, támogatott minden felfedező utat, bár ő maga ritkán szállt

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Mindszenty József bíboros beszéde Szent István király ünnepén 1 Bécs, Pázmáneum, 1974. augusztus 20.

Mindszenty József bíboros beszéde Szent István király ünnepén 1 Bécs, Pázmáneum, 1974. augusztus 20. Mindszenty József bíboros beszéde Szent István király ünnepén 1 Bécs, Pázmáneum, 1974. augusztus 20. Kedves Magyarjaim! A hagyományos augusztus 20-án ünnepeljük Szent István királyunkat, az ezeréves történelemnek

Részletesebben

10. A világok összekapcsolódása

10. A világok összekapcsolódása 10. A világok összekapcsolódása 1. Színezd ki a térképen pirossal az amerikai földrészt, kékkel Európát, zölddel pedig Afrikát! 2. Csoportosítsd az alábbi állításokat aszerint, hogy a hódítások okaira

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

V. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél

V. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél V. MATOLCSI MÁRIA Amiről az anyakönyv mesél Járványok okozta mortalitás a 19. század második felében Berettyóújfalu református egyházközsége halotti anyakönyveinek bejegyzései alapján. Jelen tanulmány

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

őgazdasági (Vers József), ő megbeszélés őségek

őgazdasági (Vers József), ő megbeszélés őségek őgazdasági (Vers József), ők ő megbeszélés őségek - Látják azt a kiszögellést a tó partján? - mutatott ki az apát az ablakon Ott kezdődik a telek. Győzzenek meg róla, hogy nem érdemes eladnom. Dr. Korzenszky

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör . Fenntartható fejlődés szakkör 1. Foglalkozás hulladék fogalma; hulladékok története; legnagyobb hulladéktermelő emberi tevékenységek; hulladékmegsemmisítés módjai 2010.03.01. 1.Mit értünk a hulladék

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ

Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Nyuat-mayarorszái Eytm Rionális Pdaóiai Szoláltató és Kutató Központ Orszáos Történlm Tantáryi Vrsny 7-8. évfolyamos tanulók számára Iskolai forduló 2014/2015 Szrkszttt: Dobosné Csoknyai Ccília Mérésmtodikai

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A középkor irodalmának két arca I.

A középkor irodalmának két arca I. A középkor irodalmának két arca I. A VALLÁSOS IRODALOM 1. Franco Zeffirelli 1972-ben készült filmje, a Napfivér, Holdnővér, Assisi Szent Ferenc életét mutatja be. A történet szerint Pietro Bernardone gazdag

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A loggia alatt most éppen a várva várt pátriárkáról beszélgettek. Török vagy görög ember a főtisztelendő Strigonio? kérdezte Hannibal úr.

A loggia alatt most éppen a várva várt pátriárkáról beszélgettek. Török vagy görög ember a főtisztelendő Strigonio? kérdezte Hannibal úr. 3. A loggia alatt most éppen a várva várt pátriárkáról beszélgettek. Török vagy görög ember a főtisztelendő Strigonio? kérdezte Hannibal úr. Egyik sem, mert magyar válaszolt a bankár. A konstantinápolyi

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

Magyar vagy román sovinizmus?

Magyar vagy román sovinizmus? Magyar vagy román sovinizmus? = Budapesti Hirlap 1912. május 17. Szerző neve alatt. = A görög katholikus magyar püspökség küszöbön levő megalapítása miatt a románok telekiabálják a világot, a most kormányon

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D. MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE RABB PÉTER Ph.D. ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN ( KOLDULÓRENDEK ) Ferencesek Dominikánusok Pálosok Ordo Fratum Minorum Ordo

Részletesebben

Vallások és egyházak a dualizmus-kori Magyarországon. Novák Zsombor

Vallások és egyházak a dualizmus-kori Magyarországon. Novák Zsombor Vallások és egyházak a dualizmus-kori Magyarországon Novák Zsombor Vallási összetétel A dualizmus korában Magyarország vallási összetétele lényegesen nem változott meg az előző időszakhoz képest. A lakosság

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában.

A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A The Genographic Project 2005-2012 próbálja összehangolni a genetikusok munkáját. A közölt eredmények sok helyen meglepték a tudósokat,

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Felnőtt Katekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 14. Az Eucharisztia liturgiája és

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik.

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik. Etiópia Eljött a január és fõnököm megszervezte asszabi utazásunkat, amelyen családom is részt vett. Jármûvünk egy hosszabbított fülkés Datsun kisteherautó volt. Az út két napot vett igénybe oda, ugyanannyit

Részletesebben