Fenntarthatósági problémák vizsgálata Dunaújvárosban és térségében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntarthatósági problémák vizsgálata Dunaújvárosban és térségében"

Átírás

1 ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. Fenntarthatósági problémák vizsgálata Dunaújvárosban és térségében (beszámoló jelentés) Készítette: M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft július

2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 Bevezetés Dokumentumvizsgálat... 8 Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája... 8 A megújuló energiaforrás irányelv... 9 Európai Duna Régió Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program Jövőkereső Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programja Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája KTKP Környezetvédelem Dunaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Az egyén környezeti tudatossága, társadalmi felelősség- és szerepvállalása közötti korrelációk feltérképezése Hulladékgazdálkodás helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Jó gyakorlatok áttekintése Salgótarjáni Zöld Pont iroda Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont Ökológiai Intézet Országos Bionap Gömörszőlősön Ökofalvak Földrajz és Környezettudományi Intézet Zöldköznapok Alma együttes környezetvédelmi tudatformáló gyermekműsora Kérdőíves kutatás

3 4. Fókuszcsoportos vizsgálat Összegzés Felhasznált források sz. mellékelt: a kérdőív sz. mellékelt: fókuszcsoportos beszélgetés

4 Vezetői összefoglaló Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft ban jött létre azzal a céllal, hogy vállalkozások hulladékkezelését megoldja. Ez a tevékenység a fenntarthatóság komplexitása miatt kiegészült a lakosság felé irányuló szolgáltatásokkal is, úgymint tájékoztatás, tanácsadás, környezetvédelmi projektek megvalósítása. A cég kutatások finanszírozásával is hozzájárul Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáinak megfelelő kezeléséhez. Az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft óta végez területfejlesztési tevékenységet Dunaújváros és térségében. A kistérségi stratégia kidolgozója és gondozója, a városstratégia elkészítője, komplex térségi fejlesztési program munkaszervezete, több mint száz pályázat megírásában vállalt szerepet, és számos köztük környezetvédelmi projekt megvalósításában vett részt. Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft júniusában bízta meg az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft.-t, hogy vizsgálja meg Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáit annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőséget népszerűsítő, ezek terjedését elősegítő mintaprojektet minél hatékonyabban és hatásosabb tudjon megvalósítani. A kutatásnak alapot kell adnia a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, és felmérni, hogy mennyire és milyen formában van szükség és igény egy információs tudatformáló központ létrehozására. Ehhez először egy áttekintést ad a tanulmány az uniós és hazai szakpolitikai dokumentumokról és az eddig a témában készült, kapcsolódó kutatásokról a dokumentumelemzés fejezetben. A dokumentumelemzés során 25 kapcsolódó dokumentum (több mint 2500 oldal) került átvizsgálásra. Második lépésként a kutatás bemutat több, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémák kezelését támogató jó gyakorlatot. Itt nem konkrét technológiák bemutatása a cél, hanem a szakpolitikák megvalósulását segítő szervezetek, intézmények, illetve azok projektjeinek a megismerése. Ebben a fejezetben részletesen 8 jó gyakorlat került bemutatásra, a tanulmány azonban ennél jóval több példára hivatkozik. A harmadik szakaszban kérdőíves kutatást végez a tanulmány, amely rávilágít, hogy mely fenntarthatósági problémakörök foglalkoztatják legjobban a lakosságot, és azokon belül melyek a leginkább napirenden lévő problémák. A kutatás hipotéziseit az első két fejezet alapozta meg. A kutatást, amely 29 kérdésből állt, 215 fő töltötte ki. A kitöltők aktivitását mutatja az is, hogy az egyik kifejtő kérdésre a kitöltők háromnegyede válaszolt. A negyedik fejezetben fókuszcsoportos beszélgetéssel egészül ki a kvantitatív kutatás, amelyben az irányított beszélgetés során a reprezentatív kiscsoport további információkat ad a kiemelt problémák tekintetében. A beszélgetésben a Dunaújvárosi kistérséget reprezentáló 8 fő vett részt, kiválogatásuk a statisztikai adatok és egy mátrix segítségével történt. A dokumentumelemzésben számos uniós és hazai stratégiát és kutatást áttekintve adtunk képet a fenntartható fejlődés jelenlegi irányairól, a fenntarthatósági témakörök állásáról, a kitűzött célokról, azok megvalósulásáról vagy meg nem valósulásáról. Összefoglalva elmondható, hogy a fenntarthatóság igen komplex probléma, amely a környezetvédelem 4

5 mellett a termeléstől és fogyasztástól kezdve az oktatáson keresztül a szociális kérdésekig a társadalom és gazdaság szinte minden alrendszerét érinti. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is. Az eddig a változások érdekében tett lépések kevés eredménnyel jártak, ezért sokkal nagyobb figyelmet (időt, pénzt, munkát) kell fordítani erre a kérdésre. A jó gyakorlatok fejezetben azt mutattuk be, hogy miként lehet vagy érdemes ezt a nagyobb figyelmet a fenntarthatósági problémák megoldására fordítani. Összességében itt az mondható el, hogy a komplex problémát komplex megoldásokkal kell kezelni. Annál hatásosabb lesz hosszú távon egy megvalósult projekt, minél több alterület kapcsolódik benne össze. Például megújuló energiaforrások használata, energiatakarékosság, új technológiák bemutatása, szemléletformálás (kommunikációs kampány, rendezvények, képzések) minden korosztály számára, ellenőrzött információ biztosítása (honlappal, személyes tanácsadással), környezetvédelmi akciók indítása, tehát kommunikációs tevékenységet és fizikai jellegű beruházást is magában foglaló projektek a leghasznosabbak. Ennyi tevékenységet egyszerre, szorosan összekapcsolva leginkább fenntarthatósággal foglalkozó civil és/vagy nonprofit központok tudnak biztosítani, ez a fejezet egyik fontos tanulsága. Az első két fejezet információi alapján a kutatásban alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg, amelyet Dunaújváros és térségében vizsgálni kívántunk: - A lakosság tájékozatlan a fenntarthatósági témák tekintetében szinte minden területen. - A lakosságot leginkább a légkör állapota és a szemetelés érdekli a fenntarthatósági témakörök közül. - A megújuló energiát használó és egyéb fenntarthatóságot javító technológiák kevésbé ismertek, és használatuk alig elterjedt. - A fenntartható szemlélet nem függ össze a jövedelemszinttel. A kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményeképpen kiderült, hogy a lakosság nem mondható minden területen tájékozatlannak. A megújuló energiaforrásokat például 93,2%- a legalább részben ismeri, 51,6%-a pedig saját bevallása elegendő mértékben. Tehát van egy ismereti alap, amire építeni lehet, bővítve és elmélyítve ezeket az ismereteket. Ellenben teljesen tájékozottnak a lakosság csupán 10-15%-a tartja magát az egyes kérdésekben, átlagban 40-45%-uk pedig igényli is a több információt, tudást. Az is több kérdésnél bebizonyosodott, hogy a tájékozottság, a tudatosság az egyik alapja a fenntartható cselekvésnek, fenntartható technológiák használatának. A szemléletformálás tehát Dunaújvárosban és térségében is szükséges és igénylik. A helyi lakosságot leginkább érdeklő témák módosultak a hipotézishez képest, ugyanis a legnépszerűbb topik az energiagazdálkodás lett, ami a növekvő energiaárak mellett nem is meglepő. A lakosság talán ezt a területet érzi leginkább a pénztárcáján, és a médiában is felkapott téma (lásd pályázatok). Az energiatakarékosság mellett a hulladékgazdálkodás, szemetelés volt népszerű, ahogy az várható volt, ezt a fókuszcsoportos beszélgetés is megerősítette. Ráadásul ehhez a témához kapcsolódott a beszélgetés alatt több szociális kérdés is (bolhapiac, lomizás). Harmadik fontos terület a vízgazdálkodás, amit egyrészt indokol a Duna és annak felértékelődése, másrészt az ivóvíz és az öntözési problémák is egyre többször kerülnek 5

6 napirendre, a szakma és a média fősodrába. Ezen a területen is sok új, a megújuló energiaforrásoknál sok esetben megfizethetőbb technológia érhető el, de ezekről (pl. házi víztisztítómű) még nagyon kevés ismerettel rendelkezik a lakosság. A negyedik, helyben kiemelésre érdemes téma a termékek összetétele és csomagolásuk, ami részben kapcsolódik a veszélyes anyagok kezeléséhez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz. E területen jóval tudatosabbak az emberek, aminek oka, hogy termékekkel mindennap találkoznak, és fizetnek is értük. A megújuló energiaforrások széles körben ismertek, a konkrét technológiák már kevésbé, mert az emberek úgy gondolják sokszor jogosan, de sokszor nem, hogy ezek a termékek nagyon drágák. A megújuló energiaforrások használata pedig valóban alig elterjedt, így a fenntarthatósági projektekben erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A fenntarthatósági szemlélet valóban nem függ össze a jövedelemmel, ezt számos kérdésnél vizsgáltuk, a környezet védelméért úgy is lehet tenni, hogy az semmibe sem kerül. A válaszadóknak is csupán 5,6%-a gondolta az ellenkezőjét. Sőt, a fenntarthatósági szemlélet relevánsan más demográfiai tényezőhöz sem köthető, kivéve a képzettséget. Egy korábbi kutatás megállapította a képzettség és a tudatosság közötti kapcsolatot (lásd dokumentumelemzés), és jelen esetben is igazolódott ez a feltevés. Ezért a kutatás konklúziója az is, hogy a szemléletformálásnak minden célcsoportra ki kell terjednie, minden csoportban vannak rá nyitott, azt a csoportot befolyásolni tudó egyének. Ráadásul az ilyen tevékenységnek sokkal intenzívebbnek kell lennie a jövőben, ha tartós eredményeket akarunk elérni. Összességében tehát elmondható, hogy a helyi lakosságot célzó komplex fenntarthatósági projektnek leginkább az energiatakarékosság (és megújuló energiaforrások, klímatudatosság) hulladékgazdálkodás (és anyagtakarékosság, szemetelés), a vízgazdálkodás (és vizeink tisztasága, tudatos vízhasználat) és a fenntartható termékek (és környezetbarát csomagolásuk) részcélokat érdemes kitűznie. Végül a fókuszcsoportos beszélgetés amellett, hogy kiegészítette, megerősítette a korábbi eredményeket számos új ötletet, javaslatot adott. A beszélgetés egyik fontos tapasztalata, hogy az embereknek pénzügyileg nem éri meg fenntarthatóan viselkedni. Ahogy a dokumentumelemzésben is felmerült: a természeti értékeink alul vannak árazva. Ezen is változtatni kell, hogy ne csak meggyőződésből, hanem pénzügyi kényszerből is a fenntarthatóság elveinek megfelelően gondolkodjanak a lakosok és a vállalkozások, önkormányzatok. Erre lenne jó a zöld adóval sújtott, nem zöld termékeket bemutató reklámok és a helyi zöld adó. A kényszer mellett a másik fontos eszköz a bevonás, főleg a fiatalok esetében, akik legtöbbször nem rosszindulatból vagy tudatlanságból fenntarthatatlanok, hanem csak kallódnak, és szükségük lenne példamutató közösségekre, ahová tartozhatnak, és határozott, szintén jó példát mutató vezetőkre, akiket elfogadnak. Ehhez a fenntarthatóságot össze kell kapcsolni más a fiatalok számára érdekesebb tevékenységgel, hogy ahogy a legfiatalabb beszélgetőpartner megjegyezte a környezetvédelem ne kell legyen, hanem jó buli. A tanulmány eredményei alapján megállapítható, hogy Dunaújváros és térségében szükség és igény van egy komplex információs és tudatformáló központ létrehozására, és a fenntarthatósághoz kapcsolódó szemléletformálási tevékenységek folytatására. 6

7 Bevezetés Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft ban jött létre azzal a céllal, hogy vállalkozások hulladékkezelését megoldja. Ez a tevékenység a fenntarthatóság komplexitása miatt kiegészült a lakosság felé irányuló szolgáltatásokkal is, úgymint tájékoztatás, tanácsadás, környezetvédelmi projektek megvalósítása. A cég kutatások finanszírozásával is hozzájárul Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáinak megfelelő kezeléséhez. Jelen kutatási tanulmány célja feltárni Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáit. Ehhez először egy áttekintést ad az uniós és hazai szakpolitikai dokumentumokról és az eddig a témában készült, kapcsolódó kutatásokról. Második lépésként a kutatás bemutat több, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémák kezelését támogató jó gyakorlatot. Itt nem konkrét technológiák bemutatása a cél, hanem a szakpolitikák megvalósulását segítő szervezetek, intézmények, illetve azok projektjeinek a megismerése. A harmadik szakaszban kérdőíves kutatást végez a tanulmány, amely rávilágít, hogy mely fenntarthatósági problémakörök foglalkoztatják legjobban a lakosságot, és azokon belül melyek a leginkább napirenden lévő problémák. A kutatás hipotéziseit az első két fejezet alapozza meg. A negyedik fejezetben fókuszcsoportos beszélgetéssel egészül ki a kvantitatív kutatás, amelyben az irányított beszélgetés során a reprezentatív kiscsoport további információkat ad a kiemelt problémák tekintetében. A tanulmány a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés tárgyában vizsgálódik, amely fogalom azt jelenti, hogy a ma élő generációk szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. Olyan fejlődés vízióját kínálja számunkra, amelyben összhangban vannak a jelenlegi és a hosszú távú, valamint a helyi és a globális szükségletek, és amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szükségleteket az emberi fejlődés egymástól elválaszthatatlan és egymástól kölcsönösen függő elemeiként kezeli. A fenntartható fejlődést tehát horizontális célkitűzésként kell kezelni, azaz át kell járnia a mindennapjainkat, ahogy mindig észben kell tartania a döntéshozóknak, a munkavállalóknak, a családoknak, a különböző szervezeteknek, az önkormányzatoknak és a kormányzatnak is. 7

8 1. Dokumentumvizsgálat Olyan világban élünk, ahol a 225 leggazdagabb ember vagyona akkora, mint a Föld legszegényebb 3 milliárd emberének éves jövedelme, és a három leggazdagabb ember nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a legszegényebb 48 ország éves bruttó gazdasági összterméke. Olyan világban élünk, ahol a munkakorú népesség 30% a nem kap munkát, ahol 1,1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, ahol 900 millió ember rendszeresen éhezik, és közülük naponta 24 ezer azaz 3,6 másodpercenként egy ember éhen hal. Eközben a fejlett világ népességének egyre növekvő hányada küzd elhízással és súlyfelesleggel, valamint az ezekkel járó betegségekkel miközben túltáplálják magukat, egyre többet költenek arra, hogy lefogyjanak. - Jövőkereső A dokumentumvizsgálat célja, hogy összegyűjtse és áttekintse azokat az írásos anyagokat jellemzően stratégiákat és kutatásokat, amelyek segítenek megalapozni a kutatás hipotéziseit, tehát bemutatják a fenntarthatóság területén fennálló általános problémákat, és az ezekre adandó EU-s és hazai válaszokat, célokat, amelyekhez későbbi projektek is csatlakozhatnak. Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája Az Európai Tanács Göteborgban (2001) fogadta el az EU első fenntartható fejlődési stratégiáját. A Bizottság által 2004-ben megkezdett felülvizsgálata lezárásaként 2005 végén az Európai Tanács a kibővített EU vonatkozásában egy ambiciózus és átfogó, a 2001-es stratégiára épülő megújult stratégiát fogadott el. Az újabb felülvizsgálat 2009-ben volt esedékes. A felülvizsgálat szerint az EU-nak lehetőséget kell kovácsolnia a válságból a pénzügyi és ökológiai fenntarthatóság kezelésére és a dinamikus, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony, tudásalapú, szociálisan befogadó jellegű társadalom megteremtésére, valamint globálisan elő kell mozdítania ezt a megközelítést. Elméletileg rövidtávon a zöld intézkedések hozzájárulnak a gazdaság talpra állításához és a munkahelyteremtéshez. Közép- és hosszú távon ösztönzik az új technológiák fejlesztését, és csökkentik az éghajlatváltozásra, a természeti erőforrások kimerülésére és az ökoszisztémák pusztulására gyakorolt hatásunkat. Az elmúlt évek során az EU bebizonyította a fenntartható fejlődés iránti stratégiai elkötelezettségét, és számos uniós szakpolitikában érvényesítette a fenntarthatósági elemet. Az uniós éghajlatváltozási és energiapolitika tanúskodik arról, hogy a fenntartható fejlődési stratégia hatással volt a politikai napirendre. Az EU számos egyéb szakpolitikai területen is megkezdte a fenntarthatósági elem integrálását. A stratégia fő céljai: - környezetvédelem - társadalmi egyenlőség és kohézió - gazdasági jólét - nemzetközi felelősség 8

9 Az alapelvei: - alapvető jogok támogatása és védelme - szolidaritás a generációkon belül és között - nyílt és demokratikus társadalom - lakosság bevonása - vállalati és társadalmi partnerek bevonása - szakpolitikai koherencia és kormányzás - szakpolitikai integráció - legjobb elérhető tudás alkalmazása - óvatosság - szennyező fizessen A fő kihívások: - klímaváltozás és tiszta energia - fenntartható közlekedés/szállítás - fenntartható fogyasztás és termelés - természeti erőforrások megőrzése és kezelése - közegészségügy - társadalmi befogadás, demográfia és migráció - globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásai Emellett az oktatás és képzés szakterületet is érintenie kell a stratégiának, amire szintén fogalmaznak meg nem túl konkrét ajánlásokat. A dokumentum az egyes kihívásokhoz akciókat is rendel, de azok is inkább általánosságokat fogalmaznak meg, például: a Bizottságnak és a tagállamoknak törekednie kellene, hogy haladást érjen el a nemzetközi tengeri és légi közlekedés káros hatásai csökkentése érdekében teendő hatékony globális megoldások terén. Ez a stratégia rámutat a fent felsorolt hívószavakkal a fenntartható fejlődés főbb területeire és európai szintű problémáira, és alapot ad a nemzeti fenntarthatósági stratégiák elkészítéséhez. A megújuló energiaforrás irányelv A közösségi energiapolitika hármas alapon nyugszik: 1. ellátásbiztonság 2. klímaváltozás környezetvédelem 3. EU versenyképessége A fenntarthatóság átfogó szemlélete mind a három területet érinti, hiszen az ellátásbiztonságot a megújuló energiaforrások és így a nagyobb energetikai önállóság jelenti, a versenyképességben nem lehet figyelmen kívül hagyni a zöld gazdaságot, a második pillér pedig magáért beszél. A megújuló energiaforrások arányának növelése már óta cél, akkor 2010-re 12%-ot terveztek (Fehér Könyv). A 2001/77/EK irányelv megújuló villamos energiában 2010-re 21%- ot vállalt be ban a közlekedés terén 5,75%-ot jelöltek meg 2010-es szintén határidővel. Ezeket a célkitűzéseket nem sikerült elérnie a Közösségnek. A megújuló energia irányelvet 2009-ben fogadta el az EU, de itt már 2020-ra tolták a határidőt, és minimum 10%-ban jelölték meg az elérendő arányt, de a cél 20%. 9

10 A megújuló energiaforrások elterjedésében három fő akadályt látni: - közigazgatási (szabályozási) akadályok - hálózati infrastruktúra elégtelensége - alacsony támogatottság Magyarországra 14,5% a vonatkozó célkitűzés 2020-ra, ez az arány jelenleg 6% körüli. Az arány növelésének nem tesz jót a különadó és az új erőművi beruházások sem, amelyek az arányosítás alapját növelik. Ráadásul a legtöbb döntéshozó még mindig a paksi atomerőmű bővítését látja az egyetlen megoldásnak. Ezeket a vállalásokat az Unió és tagállamai rendre nem tudják teljesíteni, aminek oka lehet a hibás célrendszer, a nem megfelelő szabályozás és a hiányos intézményrendszer. Európai Duna Régió Stratégia Az Európai Duna Régió Stratégia az EU második makrorégiót lefedő fejlesztési dokumentuma, amely 8 EU-tagországot és 6 EU-n kívüli országot érint a Duna teljes vízgyűjtő területén. A stratégia hat kihívást jelöl meg (mobilitás, energiaügy, környezet, kockázatok, társadalmi-gazdasági tényezők, biztonság), hangsúlyozva, hogy ezeket a kihívásokat együttesen lehet a leghatékonyabban kezelni. Ennek érdekében a stratégia egy cselekvési tervet fogalmaz meg. A dokumentum szerint a legfontosabb kérdések négy pillér köré csoportosulnak, az egyik a környezetvédelem. Ezen a területen a fontosabb kérdések a víz, a környezeti kockázatok (ipari balesetek, árvíz, stb.) és a biodiverzitás, a talajok minősége. A jólét megteremtése kérdéskör első fontosabb kérdése az oktatás és készségek, amely szerint a régió fenntartható fejlődéséhez be kell fektetni az emberi erőforrásba, és e befektetés terén főként a tudásra kell helyezni a hangsúlyt. Ez a gondolat alátámasztja a szemléletformálás létjogosultságát is. A Nemzeti Fenntartható Fejődési Tanács üdvözölte a stratégia elkészültét, és véleményében hangsúlyozta, hogy a legnagyobb figyelmet a Dunának, azaz a víznek kell kapnia, mert fenntarthatóság hosszú távon csak jól működő ökológiai rendszerek fenntartásával valósítható meg. A dokumentum legfontosabb mondanivalója Dunaújváros és térsége számára, hogy a víz és a Duna nem hagyható ki a tudatformálásból, és Dunaújváros az egyik európai makrorégió szorosan érintett központja. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A dokumentumból megismerhetjük a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyek az alábbiak: - A holisztikus megközelítés elve. A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. - A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve. A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési 10

11 és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. - Társadalmi igazságosság elve. El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. - Tartamosság elve. Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. - Integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. - Helyi erőforrások hasznosításának elve. Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. - Társadalmi részvétel elve. Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmigazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. - Társadalmi felelősségvállalás elve. A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. - Elővigyázatosság és megelőzés elve. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, s ahol ez nem lehetséges mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. - A szennyezők fizet elv. Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. A stratégia jól felépített, széleskörű helyzetelemzést tartalmaz. Ezek alapján a fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok és jelenségek: - Éghajlatváltozás 11

12 - A környezet eltartóképességének csökkenése - Gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség - Alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arány - Nemzetközi összehasonlításban romló átlagos színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket felerősítő, irányítási és finanszírozási problémákkal küzdő közoktatás és felsőoktatás - Rossz egészségi állapot, és problémás egészségügyi rendszer - Jövedelem, egészségi állapot, képzettség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén növekvő társadalmi különbségek, leszakadó rétegek kialakulása - Nem fenntartható (anyag- és energiaigényes) fogyasztói szokások - Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása - Növekvő területhasználat - Veszélyeztetett vízkészletek - gyenge kis- és középvállalkozások - Külső függésben levő és a fosszilis energiahordozókra alapozott energiarendszer - A természeti erőforrások szűkösséget nem tükröző árképzés - Feszültségeket rejtő államháztartási helyzet - Lassú és nem kellően hatékony hatósági és szolgáltatási eljárások a közigazgatásban Ezek alapján a kijelölt prioritások: - fenntartható népesedési politika - egészségi állapot javítása - társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása - természeti értékek védelme - klímaváltozás elleni küzdelem - fenntartható vízgazdálkodás - versenyképesség fenntartható erősítése - fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése - energiagazdálkodás átalakítása - fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása - gazdasági szabályozás Ez a dokumentum már sokkal több konkrétumot is tartalmaz arról, hogy mit is kell tenni a fenntarthatóság érdekében. Természetesen annyira nem konkrét, hogy esetleg számon is lehessen kérni, de iránymutatónak már jó, pályázati projektekben lehet rájuk építeni, ezért érdemes itt felsorolni a végrehajtás eszközeit: - A tudásbázis növelése és a tudás megosztása o Szükséges a kutatások és fejlesztések biztos alapokra helyezése o Meg kell teremteni a kapcsolatot a tudományos eredmények és a társadalmi tudás között o Az oktatás tartalmaiban és formáiban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a fenntarthatósági témákat és értékeket. o El kell érni, hogy a holisztikus és gyakorlat-orientált oktatás gyorsabban terjedjen és a napi gyakorlatba beépüljön. o A magyar közoktatásba be kell vezetni a környezeti nevelést (globális oktatás). o A tanulás nem formális és informális tevékenységeinek támogatása és az élethosszig tanulás ösztönzése. o Biztosítani szükséges a magyar és az egyetemes kultúra értékeihez való jobb hozzáférést. 12

13 o A felelős állampolgári magatartás kialakítása érdekében erősíteni kell az önképzés szerepét. o Meg kell változtatni a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos attitűdöket. o Biztosítani kell az információ megbízható forrásaihoz való hozzáférést a lakosság számára. o El kell indítani a fenntarthatóság társadalmi szintű megértését szolgáló párbeszédet, és a fenntarthatóságot folyamatosan napirenden kell tartani - Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése o Együttműködési fórumokat kell kialakítani és működtetni. o Meg kell teremteni az aktív társadalmi részvétel társadalmi elismerésének feltételeit. o Támogatni kell a helyi szintű önrendelkezést és a hálózatosodást. o Erősíteni kell a részvételt központi és helyi programokkal. o Oktatási programokat célszerű indítani a döntéshozók és a végrehajtók számára a részvétellel kapcsolatos nemzetközi és hazai lehetőségekről, keretekről és tapasztalatokról. o A hatékony részvétel támogatása érdekében: támogatni kell a képzési programokat elsősorban a civilek, valamint az államigazgatásban és a helyi önkormányzati igazgatásban dolgozók részére. o Az egyén és a közösség közti harmónia kialakítása érdekében a jó kormányzás elveinek megfelelően meg kell alkotni a társadalmi együttműködés egységes szabályozását és annak intézményi feltételeit - Közpolitikák fejlesztése, átalakítása o A választási ciklusokon túlnyúló széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló stratégiai tervezés. o A gazdasági, szociális és környezeti politikák célrendszerét integrálni szükséges. o Stratégiából következő feladatokra ütemtervet, és kétévente konkrét cselekvési terveket kell készíteni a Kormánynak. o A hazai fejlesztéspolitikát össze kell hangolni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. o Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy minden tervezett, jelentősebb hatású beavatkozás előtt elemezni kelljen a felmerülő alternatívák fenntarthatósági hatásait. o A közpolitikák kialakításánál a beavatkozások teljes gazdasági, társadalmi és környezeti hasznát és költségét kell figyelembe venni. o A politikaalkotásban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. o A társadalmi, gazdasági és környezeti problémák kezelésében a csővégi megoldások helyett a megelőzésre, a problémákat okozó tényezők megváltoztatására kell törekedni. o Meg kell őrizni a helyi kultúrát. o A politikákat úgy kell megalkotni, hogy azok összhangban legyenek a nemzetközi szintű fenntarthatósági politikákkal. o Az átláthatóság és a számonkérhetőség a hatékony és demokratikus kormányzás fontos kritériumai. 13

14 o A környezetre ható politikákban elő kell segíteni a regeneráció, a helyettesíthetőség, az asszimiláció érvényesülését, és el kell kerülni az irreverzibilis folyamatokat. o Azokat a lehetőségeket kell preferálni, amelyek a területek közötti társadalmi és gazdasági különbségek csökkenését eredményezik. o A területhasználatban az igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni. o A politikaformálásban az anyag- és energiaintenzív megoldások helyett a kultúra- és tudásintenzív megoldásokra kell törekedni. - Intézményrendszer átalakítása o A közigazgatás szolgáltató-típusú, költség-hatékony, a szubszidiaritás elvére épülő átalakítása támogatja a fenntarthatóság céljait. o A fenntarthatóságot támogató, meglévő szabályok érvényesülése. o A fenntarthatóság érvényesítése a törvényalkotási folyamatban, a törvények végrehajtásában, a kormányzati politika aktívabbá tételében, valamint az önkormányzati tevékenységet és a közintézményeket érintően Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát ös időtávra készítették el azzal, hogy a célkitűzéseket a kétévente kidolgozásra kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. Az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt, ez indokolja a dokumentum szükségességét. A stratégia három fő cselekvési irányt jelöl meg: 1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon. 2. A már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmigazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza. 3. Az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása és a klímatudatosság erősítése. A stratégia az állam egyik fontos feladataként jelöli meg a szemléletformálást, és az ehhez kapcsolódó oktatást (és itt kiemeli a politikai elit oktatását is). Fontos a rendszeres, következetes és gyakorlatias tájékoztatás is, információs rendszer működtetése, amely helyileg közel van a lakossághoz, és a helyi problémák kezelésével foglalkozik (regionális és helyi szint). A nonprofit szervezeteknek is fontos feladatot szán a dokumentum a társadalommal való aktív kapcsolatuknak köszönhetően. Nemzeti Éghajlatváltozási Programot nem dolgozott ki sem az előző, sem az új kormány, bár egyéb, részben kapcsolódó programokból van bőven (Energiatakarékossági és Energiahatékonyság-Növelési Program, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, stb.). 14

15 Nemzeti Környezetvédelmi Program A program átfogó célterületei az alábbiak: - települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése - természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése - a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A program elismeri, hogy ezek a célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. A dokumentum egyik átfogó beavatkozási területnek a szabályozás felülvizsgálatát írja, ez a probléma (a nem megfelelő szabályozás) a fókuszcsoportos beszélgetésben is többször felmerült. Átfogó beavatkozási terület a fejlesztéspolitika is, hiszen itt lehet elérni a legtöbb kézzel fogható eredményt. Itt egyrészt a környezetvédelmi szempontok pályázatokba való beépülése az alapvető feladat, másrészt a kormányzati beruházások során is példát kell mutatni a környezettudatos megoldások alkalmazásával. Ugyancsak átfogó beavatkozási terület a szemléletformálás és kommunikáció, amely szerint az oktatás, nevelés minden típusában és teljes folyamatában nagyobb szerepet kell kapni a környezetvédelemnek. A tematikus akcióprogramok közül az első a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése. Itt a szemléletformáláshoz kapcsolódó konkrét intézkedés is található: - Környezetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztést szolgáló tevékenységek (akciók, programok, tanácsadó jellegű mintairodák stb.) szervezése, ösztönzése, támogatása. Jövőkereső A 2008-ban megalakított Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2010-ben jelentést készített az alcím szerint a magyar társadalom számára Magyarország fenntarthatósági helyzetéről, lehetséges jövőiről. A dokumentum lényegre törő, átfogó és mégis részletes, igazán hasznos olvasmány minden, a fenntarthatóság terén tenni kívánó ember számára. A jelentés áttekinti a fenntartható fejlődés érintett területeit, amelyek természetesen szinte megegyeznek más stratégiai dokumentumokban találhatókkal. A megállapítások azonban sokkal keményebbek, nem olyan lekerekítettek, mint a szakpolitikai anyagoké. Ezekből a megállapításokból található alább kivonat, hiszen kiválóan mutatnak rá a hazai fenntarthatósági problémákra. Az anyag a globális helyzet bemutatásával fest azonnal nagyon sötét képet, rámutatva, hogy a nemzetközi erőfeszítések sorra csődöt mondtak a szegénység, az éhínség, a békétlenség felszámolása, az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és még sok más területen. Ez amiatt van, mert nem a valódi okokra irányultak ezek az erőfeszítések. A környezet romlásának okát, többek között, a túlzó mértékű erőforrás-felhasználásban kereshetjük. A globális reklámipar a fogyasztási igény feltámasztására szakosodott: visszautasíthatatlan fogyasztási javakat kínál fel, kényelmet, biztonságot, boldogságot ígér. Ugyan a felkínált javak kevesek számára elérhetőek, de alkalmasak arra, hogy a legtöbb embert ösztönözzék a megszerzésükre. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott verseny 15

16 erodálja az egyetemes társadalmi értékeket és az együttműködés erkölcsét. A fenntarthatatlan világ oka tehát nem az, hogy az emberiség nem elég fejlett technikailag, hanem éppen az, hogy a technikai eszközök nyújtotta lehetőségének birtokában elvesztette a mértéket, és vele együtt a harmonikus lét értékeinek egyensúlyát. Létező gondjaink oka tehát erkölcsi, ám a jelenlegi megoldások nem erre irányulnak. A nemzetközi közösség attól a pénztől várja a kilábalást, amely a problémát okozta. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megbízásából a KSH által megkérdezettek 26% a azonosította a fenntartható fejlődést a folytonos gazdasági növekedéssel, 22% a az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodásával. A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a fenntartható fejlődés a ma és a jövő generációk szükségleteinek kielégítése, 16% a, hogy a társadalmi ellátórendszerek, 7% a pedig, hogy a természeti erőforrások megőrzése. A felmérés igazolja, hogy a fenntarthatóság sokak számára valaminek főleg a gazdasági növekedésnek és a jólétnek a fenntartását jelenti. Pedig nyilvánvaló, hogy semmi sem lehet fenntartható, fennmaradó a környezet állandó változása miatt. Amennyiben a környezet jelenlegi állapotának legmélyebb okát keressük, úgy azt a kulturális szinten, az értékeknél fogjuk megtalálni. A társadalom által vallott értékek skáláját nézve azt látjuk, hogy a különböző értékek más-más mértékben képviseltetik magukat: az első számú érték például az anyagi jólét, míg a környezet meglehetősen elhanyagolt. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a jövőre vonatkozóan fontosnak tartotta megismerni az egyes emberek értékítéletét áprilisában 1048 ember jelölte meg a választható értékek közül a számára legfontosabbakat egy hetes értékskálán. A legmagasabb osztályzatot (6,5) a megkérdezettek a testi, a szellemi és a lelki egészségnek adták. Az ezt követő két érték a család, a családi kapcsolatok fontossága, biztonsága (6,3), és a biztonság (személyes biztonság, a haza biztonsága, a béke), ami 6-os osztályzatot ért el. A három legkevésbé fontos érték a vallásosság és a hit (4), a művészetek és a kultúra (4,2), valamint az élvezetes élet (4,2) volt. A felmérésből két óvatos következtetés is leszűrhető. Az emberek gondolati szinten vagy a szavaikban hajlandóak az illő értékeket választani, de kevésbé tesznek ezekért az értékekért. Az egyének értékválasztása nem támasztja alá azt az általános feltevést, hogy a társadalom számára a legfőbb érték az anyagi jólét. Amennyiben nem feltételezzük azt, hogy az értékválasztást teljesen eltorzította az illő értékek választása, úgy ez utóbbi világosan rámutat arra a tényre, hogy a társadalom egésze által vallott értékeket a befolyással rendelkező kisebbség alakítja. Általában a politika sem az emberek egyéni, illő értékválasztásában megjelenő értékek szerint cselekszik. Az egyének viselkedését alapjaiban értékeik és hitük szabja meg, amelyet befolyásolnak ismereteik, szemléletük, gondolataik és érzéseik. Amennyiben az egyének valóban az egészségüket és a családi kapcsolataik harmóniáját tartanák a legfontosabb értéknek, aligha viselkednének önpusztító módon. Ám az anyagi értékek megszerzésére szocializált társadalomban a verseny vált uralkodóvá, amely feltételezi az önző magatartási formákat, és háttérbe szorítja az együttműködés, a szolidaritás, a közösségi gondoskodás kultúráját. A termelés és a fogyasztás valós mintázatai a fenntarthatóságot alátámasztó viselkedési mintázatok ellen dolgoznak. Éppen ezért a fiatalság számára hiányoznak a követhető jó példák. A fenntarthatóság megélésének ma nincs színtere a társadalomban. A politikai kurzusok időgazdálkodásának sajátosságából következik, hogy a politika a társadalom érdekérvényesítésre képes csoportjainak rövid távú érdekeit szolgálja a közérdekekkel szemben. A politikát az a kényszer vezérli, hogy elsőbbséget kell adnia a 16

17 gazdasági növekedésnek, hiszen ebből származnak a költségvetés újraosztható forrásai, amelyek növekedés esetén alátámaszthatják a politika sikerességét. A politika tehát szükségképpen növekedéspárti, és nem várható el tőle, hogy hosszú távú fenntarthatósági érdekeket helyezzen a növekedés elé. Az ágazati intézményrendszer alkalmatlan a környezet és a fejlődés összefüggő kérdéseinek kezelésére, mert az átjárhatóság és a kommunikáció sokszor még ugyanazon intézményrendszeren belül sem biztosított. A magyar társadalom egységes, közös jövőkép nélkül hányódik a külső hatások tengerében, aminek következtében képtelen összeszedni és érvényre juttatni a benne rejlő belső lehetőségeket. Mivel megszámlálhatatlan mennyiségű viszony áll fenn egy társadalomban, illetve egy társadalom és a környezete között, a jogszabályok száma is végeláthatatlanul duzzad. A végén egy, a társadalmat teljesen átszövő, átláthatatlan szövevényt alkotnak, megnehezítve a rugalmas alkalmazkodást a változásokhoz. Ebben az esetben tehát a szabályozás csak gátolja az új dolgok létrejöttét. Teljesen nyilvánvaló, hogy a környezeti degradáció elsődleges oka a természeti erőforrásoknak a környezet eltartóképességén túli használata. A fenntarthatatlan használat egyik döntő oka, hogy a természeti erőforrások alulértékeltek. A Tanács környezetvédő civil szervezetek delegáltjainak álláspontja szerint: A közgazdaság fő áramlata háttérbe szorította az alternatív közgazdasági megközelítéseket, azok a társadalom széles rétegei számára ismeretlenek. A kamat miatt a munkával szerzett jövedelmek folyamatosan átrétegződnek a tőketulajdonosok felé. A jövőt elzálogosító költségvetési tervezésnek semmi köze sincs a fenntarthatósághoz, hiszen az éppen a jövő generációk lehetőségeinek megőrzéséről, ha ugyan nem a lehetőségek bővítéséről szól. Az egységes világot tantárgyak ismerethalmazaira bontó szemlélet és oktatás alkalmatlan egy rendszerszemléletű, világlátó társadalom felnevelésére, a környezet és a fejlődés összefüggő ügyeinek integrált kezelésére. Az egyes szűk szakmai területeken képzett specialisták szemlélete és ismeretei nem ágyazódnak be rendszerszemléletbe, ezért a különböző szakterületek nézetei gyakran konfrontálódnak. A civil szektor a fenntarthatóság kérdésének előremozdítása terén előbbre jár, mint az állam. Azonban mivel a hazai társadalomban alacsony szinten áll az adományozói kultúra, a szervezetek az állami finanszírozástól függnek. Az e-világ információözöne, amennyire hasznos és hiteles, legalább olyan mértékben káros és hiteltelen is, ezért nem bízhatunk teljes mértékben az ismereteinkben, a tájékozottságunkban. Betegségmegelőzés hiányában a társadalombiztosítási kiadások egy beteg társadalom kiadásait igyekeznek fedezni, és a betegségmegelőzésre már nem jutnak források. Ennek hiányában pedig marad a betegségügy. Prevenció hiányában a társadalombiztosítás rendszere rossz érdekeltségeket teremt, és maga is a betegségügyet szolgálja, mivel az egészségügynek nem az egészségben való megtartásból származnak a bevételei, hanem a betegségek gyógyításából. A jelentés összességében hasonló problémákat feszeget, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. A mai problémamegoldási gyakorlat azonban az, hogy magára a jelenségre összpontosítunk, és így próbáljuk a bajt közvetlenül orvosolni. A társadalom egyre több részproblémát termel, ezek kezelésére pedig egyre több pénzt és energiát áldoz, de szinte eszébe sem jut a jelenségek gyökereit megvizsgálni. Ezért nem sikerül se helyi, se országos, se globális szinten orvosolni ezeket a problémákat. 17

18 A jelentés négy forgatókönyvet is felállít a lehetséges jövőre: egy pozitív globalizációs, negatív globalizációs, egy lokalizációs és egy glokalizációs alternatívát. A valóság azonban szerinte is valahol ezek között lesz. És hogy milyennek kell lennie egy fenntartható társadalomnak, amelynek tételei: - Szubszidiaritás - Az erőforrásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége - Együttélés, együttműködés, közös teherviselés - Esélyegyenlőség - Rendszerszemlélet - A fejlődés és a környezet ügyeinek együttes kezelése, a szektorokat átfogó intézményrendszer - Fenntartó termelői és fogyasztói mintázatok - A szerves kultúra feltételeinek megőrzése - A helyi természeti erőforrások eltartóképesség szerinti hasznosítása - A környezeti adottságoknak megfelelő használat - Stabilitás és sokféleség - A folyamatok összekapcsolása körfolyamatokká - Tudás és bölcsesség - Etikus magatartás a természettel szemben - A természetes kölcsönhatások megóvása, a társadalmi folyamatok illesztése a természeti folyamatokhoz - A nem anyagi értékek haszonelvének érvényesülése - A természetes térszerkezet megőrzése - A társadalom környezeti tudatossága Látható, hogy a célrendszere eltérő a megszokott sablonos felépítéstől, talán ezért több új ötletet is kínálhat projekttervezéskor. Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programja A Stratégiai Program 3. prioritása a környezet- és közlekedésfejlesztés, amelyben az első beavatkozási terület a környezeti állapot javítása, környezettudatos fejlesztés. A beavatkozási terület célja a régió környezeti állapotának javítása, valamint a lakosság körében a környezet védelmét előtérbe helyező szemléletmód kialakítása. Fejlesztési eszközként azonban konkrétan csak a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés jelenik meg. A második beavatkozási terület a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése, de ez is a konkrét beruházásokra vonatkozik. A régió ra vonatkozó fejlesztési programjában a környezettudatosság fejlesztése konkrétan nem jelenik meg. Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája 18

19 A dokumentum tartalmazza a régió energetikai jövőképét, amelyben megjelenik a megújuló energiaforrások oktatása is. A jövőkép újszerű eredményének tekinti a folyamatos referenciahely-teremtést és tudás-átadást. A konkrét javaslatok nem térnek ki a szemléletformálásra, hanem inkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére koncentrálnak. KTKP Környezetvédelem A Dunaújvárosi kistérség fejlesztési dokumentumában a fenntarthatóság megjelenik az átfogó célok között is, mégpedig a második célban: 2. A haladó hagyományok, a természetes és épített környezet megóvása, gondozása, fejlesztése A konkrét programok közül a fenntarthatóság és környezetvédelem területét az alábbiak érintik: - Nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer - Kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer - Baracs-Kisapostag-Mezőfalva-Nagyvenyim szennyvízhálózat II. üteme - Daruszentmiklós-Nagykarácsony szennyvízhálózat kiépítése - Falupark kialakítása Daruszentmiklóson - Szennyvízhálózat kiépítése Előszálláson - Shalbert-program - Páskom-tó rendezése - Zöldterületek rehabilitációja Mezőfalván - Csapadékvíz elvezetése Nagyvenyimen - Csapadékvíz elvezetése Rácalmáson A fenti projektek a program tervezéséből fakadóan főleg önkormányzati projektek. Látható, hogy a magasabb szintű fenntarthatósági stratégiákból nagyon kevés elem köszön vissza, ez a program hiányossága. Dunaújváros Települési Környezetvédelmi Programja A program es időtávra szól, és természetesen a legtöbb konkrétumot adja a helyi fenntarthatósági problémák tekintetében. Az egyik legsúlyosabb probléma a levegőszennyezés, köszönhetően a vasgyárnak. Ez sokat foglalkoztatja a lakosokat is, de az önkormányzatot is, amelynek saját levegővédelmi intézkedési terve van. Elmondható, hogy a város levegőszennyezése jelentősen csökkent. Fontos kérdés a víztisztaság-védelem, hiszen vízparti településről van szó, amely az ivóvizét is a Dunából nyeri. E téren a biológiai szennyvíztisztító megépítése jelentett előrelépést, amelyhez magas fokú csatornázottság kapcsolódik. A talajszennyezés az ISD Dunaferr Zrt. területén jelent komoly problémát, de itt is komoly előrelépés történt, amikor a cég jelentős környezetvédelmi beruházást hajtott végre a talaj környezetkárosodásának megszüntetésére. Az egy lakosra jutó zöldterület 95 m 2, ami több mint kétszerese a megyei jogú városok átlagának. A zöldterület kétharmada erdő, egyharmada városi park. A város zöldterület 19

20 ellátottsága tehát megfelelő. Míg a lakosság fele elégedett a zöldterületek nagyságával, az állapotukkal az emberek háromnegyede elégedetlen. A dokumentum szerint a városlakók kétharmada tervezi saját háztartása energiaigényének a csökkentését. Az emberek túlnyomó része (80%-a) fontosnak tartja az alternatív energiáknak a háztartásokban, 70%-uk az önkormányzati intézményeknél való felhasználását. Dunaújvárosban a nemzetközi és hazai tendenciáknak megfelelően évről-évre egyre több kommunális hulladék keletkezik, amin változtatni csak hosszú távon, az Európai Unió által is szorgalmazott fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztésével lehet. Ebben komoly előrelépést biztosíthat a tudatformáló központ működtetése. A hulladékok újrahasznosításának előfeltétele a szelektív hulladékgyűjtés. A városban 28 hulladékgyűjtő sziget működik. Beszerzésre került egy speciális hulladékgyűjtő jármű is, mely alkalmas a hulladék szelektív módon történő begyűjtésére évben átadásra került egy szelektív hulladékgyűjtő udvar is. A szelektíven begyűjtött hulladékot a hulladékgyűjtő udvarban bálázzák, és hulladékhasznosító szervezeteknek értékesítik. Dunaújvárosban nagyon komoly probléma a szemetelés, ez ügyben több helyi kezdeményezés is indult. Mégis a leghatékonyabb a megelőzés lenne, azaz a szemlélet formálása abba az irányba, hogy el se dobják a szemetet. A környezeti nevelés terén ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) sok jó példát tud felmutatni a város. A nevelés már az óvodákban elkezdődik, ahol a kicsiken keresztül a szülők is könnyebben bevonhatók. Emellett az általános és középiskolákban is több szemléletformáló program valósult meg az elmúlt években, amelyek országosan is elismerést kaptak. A környezetvédelem hosszú távú céljai a városban: 1. A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása 2. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás 3. A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás 4. Hatékony környezetgazdálkodás A szemléletformálás tehát konkrétan megjelenik, amelyhez kapcsolódó középtávú célok az alábbiak: 1. A lakosság és az érintettek folyamatos tájékoztatása a környezeti állapotról és a környezetgazdálkodás eredményeiről 2. A környezeti nevelés támogatása 3. Saját szemléletformáló akciók A fenti célokhoz intézkedéseket rendel a program, amelyek kiválóan hasznosítható pályázati projektek fejlesztésekor. - Környezetvédelmi adatbázis létrehozása, karbantartása és korszerűsítése, az adatbázishoz saját mérések végzése - A lakosság ösztönzése az energiatakarékosságra szemléletformálás útján (média) - Folyamatos tájékoztatás a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék újrahasznosítás eredményeiről a honlapon és kiadványokban - A környezeti nevelés és az iskolák szemléletformáló rendezvényeinek a támogatása - A civil szervezetek szemléletformáló akcióinak támogatása - Az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletformálás támogatása - A Baracsi úti arborétumban tanösvény kialakítása - Erdei természetvédelmi oktatóközpont létrehozása - Jeles napok környezetvédelmi rendezvényei 20

21 - A környezetvédelmi konferencia sorozat folytatása Az egyén környezeti tudatossága, társadalmi felelősség- és szerepvállalása közötti korrelációk feltérképezése A Gold Communications által készített kutatás részletesen elemzi a társadalom hozzáállását a fenntarthatóságot. Számos fontos megállapítást tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy az egyes demográfiai változók hogyan hatnak a szemléletmódra. Ezek szerint nemek alapján nincs szignifikáns eltérés, míg minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál jellemzőbb rá, hogy környezettudatosan él. A legsúlyosabb környezeti problémának vidéken és a városokban is a szemetelést látják. környezetvédelmi témában a településsel, az országgal és a világgal kapcsolatosan a legtájékozottabbak a felnőttek, míg a fiatalok a legtájékozatlanabbak. A nyugdíjas korosztályra a legjellemzőbb, hogy a szülőktől hallottak a környezetvédelemről, ez legkevésbé jellemző a fiatal korosztályra, akiknél az iskola vette át a környezeti nevelés szerepet. A környezetvédelemben való jártasság a év közötti korosztályra jellemző, legfőképpen az értelmiségiekre, részben a tanulókra is. A kutatás szerint a környezettudatosság növelésének különböző színtereken kell zajlania: oktatás, társadalom (civil részvétel a döntéshozatalban), gazdaság (piac, fogyasztás átstrukturálása), kutatásfejlesztés, nemzetközi együttműködések fejlesztése. Hulladékgazdálkodás helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Dunaújvárosban és vonzáskörzetében jelen pillanatban gondot okoz hulladékgazdálkodás. Az Európai Uniós előírásoknak ellentmondó hulladéklerakó 2009 júliusában való bezárása után a térség hulladékáról való gondoskodás jelentős terheket ró a városban megbízással rendelkező, közszolgáltatást ellátó cégre. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagjaként Dunaújvárosban kialakult helyzet nem került megoldásra. A DUNANETT Kft. jelenleg saját gondozású lerakó hiányában egy környező kisváros hulladéktelepére hordja a hulladékokat, jelentősen magasabb költségek mellett. Ezeket a költségeket rövid távon is nehezen tudja vállalni a cég, így a közeljövőben a szolgáltatások árába történő beépítés várható, növelve ezzel a lakosság kiadásait. A megújuló energiaforrások hasznosítása széles körben még nem elterjedt a térségben. Helyenként már megjelent ugyan néhány kezdeményezés, de nem jelentős mértékben. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A legfontosabb megújuló energiaforrások: 21

22 - napenergia (naperőmű) - napelem - napkollektor - vízenergia (vízerőmű) - árapály-energia - hullám energia - szélenergia - geotermikus energia - biomassza - bioetanol - biodiesel A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiák kerülnek alkalmazásra. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. A megújuló energiaforrások közvetlen vagy közvetett (áron keresztül történő) támogatása mellett a felhasználás terjedésének legalább olyan fontos feltétele a szemléletformálás, a felhasználással kapcsolatos ismeretek terjesztése, társadalmi elfogadtatása. Dunaújvárosban a megújuló energiaforrások felhasználására a SOLANOVA projekt kiemelkedő példa. A világon egyedülálló, magyar, német, és osztrák partnerekkel együttműködve megvalósított projekt célja egy panelépület komplex energiatudatos felújítása volt passzívház technikákkal. Ennek eredményeképpen az épület fűtési energiafelhasználásának több mint 80%-os csökkenése, a téli és a nyári komfort javulása, a lakások értékének emelkedése valósult meg. A projekt legfontosabb célkitűzése, hogy tudományos előkészítettségével, műszaki megalapozottságával példával szolgáljon, és adatokat szolgáltasson az ország több mint iparosított technológiával létesített épületének felújításához. Szintén mostoha téma a tudatformálás. Ebben a témában is megtalálhatók kezdeményezések, iskolai programok, illetve városi szintű rendezvények, melyeken sok látogató, érdeklődő vesz részt, viszont a folyamatos oktatásban, a mindennapi életben azonban már kevesebb hangsúlyt kap. 22

23 2. Jó gyakorlatok áttekintése Akiknek szociális indíttatású, önellátást célzó programok keretében sikerülne egy tradíciókon alapuló, ezért alacsony energiaigényű, kevéssé kemizált, természetközeli, ökológiai gazdálkodásban megtalálniuk a helyüket, abszolút vesztes pozícióból akár a jövő nyertesei közé is kerülhetnek, amikor a szükség és a szűkség értékelheti fel a hagyományos, természetközeli életstratégiákat, s alkalmazkodási mintát adhatnak a jövőben városi megélhetésüket esetleg elvesztő, s szükségből a föld közelébe húzódó tömegeknek. - Jövőkereső Magyarországon és az Európai Unióban számos kezdeményezés, megvalósult projekt található, amelyek célja a fenntarthatósági vagy környezetvédelmi szemlélet formálása. Ezekből adunk közre az alábbiakban egy csokornyit, hogy fenntarthatósági projektek kidolgozásához ötletekkel szolgáljanak. Salgótarjáni Zöld Pont iroda A salgótarjáni ZÖLD-PONT iroda 2005 decemberében került átadásra, egy nagyszabású együttműködési megállapodás keretében, mely megállapodás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Észak-Magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ között került aláírásra azzal a céllal, hogy együttes erővel, aktív szerepet vállaljanak a korrekt szakmai információk folyamatos közvetítésében, valamint az ágazatot érintő problémák megoldásában. A megalakulás óta évente már száznál több bejelentést kapott irodánk, melyet fogadtunk és intézkedtünk, továbbá folyamatos kapcsolatot tartott a KvVM, a szaktárcák, hatóságok, társadalmi szervezetek hasonló feladatot ellátó ügyfélszolgálatával, valamint kétirányú párbeszédet alakított ki. A lakosság környezetvédelmi aktivitásának erősítése, a környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése, az aktuális információk széleskörű ismertetése, valamint a környezetvédelem társadalmi üggyé tétele céljából az Iroda számos, a Zöld jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényt szervezet és szervez. További feladatok: Környezetvédelmi témájú tájékoztató kiadvány készítése és eljuttatása a lakosság számára Rendhagyó tanórák, foglalkozások megtartása a helyi iskolákban, óvodákban Szakmai anyagok beszerzése A konkrét lakossági, civil, önkormányzati, stb. bejelentések, észrevételek, kérdések továbbítása a megfelelő, illetékes szervhez, valamint segítségnyújtás a problémák megoldásában. 23

24 Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont június 19-én azzal a céllal alakult, hogy a korszerű környezetvédelmi és természetvédelmi ismereteket népszerűsítse a társadalomban. Névválasztásunk a Homoktövis nevű hordalék-sztyepp növényre esett, mivel napjainkban már csak Újpesten élnek természetes populációi a Homoktövis Természetvédelmi Területen. Névválasztásunkkal azt hirdetjük, hogy az ember számára olyan sokféleképpen hasznos védett növény hazai utolsó példányaira vigyáznunk kell, hogy el ne tűnjenek és ezáltal szegényebbekké ne legyünk. A növény frissítő, gyógyító és helyreállító hatású. Ilyennek kell lennie oktatóközpontunknak is. Az oktatóközpont ÚJPEST-Káposztásmegyeren, a főváros legészakibb szélén fekvő, külvárosi lakótelepi környezetben működik, amely szinte kínálja, hogy a települési környezetvédelem kerüljön látókörünk fókuszába. Ezért elsősorban az Észak-Pesti régióban található természeti- és helytörténeti értékeket, valamint környezeti problémákat igyekszik feltárni és bemutatni. Az oktatóközpont a környezeti nevelés és tudatformálás területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért több alkalommal részesült elismerésben. A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Június. 3-án elnyerte az ÖKOISKOLA és logó használatának jogát, amely az iskola-fenntartási, iskolafejlesztési és pedagógiai munka legmagasabb szintű állami elismerése. Fontosabb tevékenységek: A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ és a kerület iskoláiban folyó környezeti nevelés segítése szakirodalommal és tanácsadással A környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségnevelési ismeretek terjesztése, népszerűsítése, ökológus szemléletű magatartás fejlesztése A környezetvédelem beépítésének segítése az iskolai helyi tantervbe, a megvalósítás érdekében folyamatos kapcsolattartás a pedagógusokkal A környezetvédelem óvodai nevelésbe történő beépítésének segítése A pedagógusok továbbképzésén, tájékoztatókon környezetvédelmi előadások megtartása A gyerekek körében a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kiadványok terjesztése, versenyek, kirándulások, kiállítások, rendezvények szervezése, terepmunka, vizsgálatok, gyűjtőmunka végzése A környezetvédelemmel összefüggő akciókban való részvétel Szakirodalmak figyelemmel kísérése, az ismeretek terjesztése Kutatás végzése a környezeti neveléshez kapcsolódóan és az eredmények publikálása szakfolyóiratokban A környezetvédelemmel kapcsolatos szakkörök támogatása, bekapcsolódás az intézmény rendezvényeibe Együttműködés külső szakmai szervezetekkel 24

25 Konzultáció biztosítása pedagógusoknak és környezetvédelmi szakembereknek Zöld téka működtetése A környezetvédelemhez kapcsolódó pályázatok figyelése, projektek írása Nemzetközi környezetvédelmi versenyekben való részvétel Digitális adatbank létrehozása a környezeti neveléshez kapcsolódóan, honlap készítése: Az adatbank folyamatos fejlesztése, frissítése. Interaktív animációk fejlesztése az iskola helyi tantervéhez és a környezet-, a természetvédelem és az egészségnevelés témákhoz kapcsolódva. Az oktatóközpont digitális adatbankja számos újszerű és/vagy hasznos megoldást tartalmaz: virtuális séták: sok kép kevés szöveggel terepséták: naplószerű leírás a kirándulásokról szint sok képpel interaktív animációk: játékos tanulást segítő programok interaktív táblákhoz 3D szakkör és térhatású galéria: a modern technológia a környezetvédelmi ismeretterjesztés szolgálatában versenyek, pályázatok és eredményeik: 16 (pl. állathang-felismerési) verseny archívuma nemzetközi pályázatok: 5 projekt bemutatása rendezvények, kiállítások és kirándulások: 16 esemény sok fényképes bemutatása (pl. Fizibusz Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap, Eco-Design Project Days) Farkas-erdő virágkalendáriuma: az erdő virágainak képes bemutatása hétről hétre Ökológiai Intézet Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány célja a fenntartható fejlődés szellemiségének terjesztése, az ökológiai kultúra fejlesztése, a globális szemléletre való nevelés, s mindezeken keresztül a fenntartható fejlődés gyakorlati alapjainak kidolgozása és megvalósulásának elősegítése. Fő tevékenységeik: - a környezet állapotának folyamatos nyomon követése, elemzése és értékelése - a természeti erőforrások fenntartható használati módjának kifejlesztése és terjesztése, - az adott természeti viszonyokhoz illeszkedő gazdálkodási rendszerek tervezése, megvalósításuk elősegítése - az ökológiai kultúra fejlesztése, ökológiai szemléletre nevelés, ökológiai oktatás elősegítése - ökológiai fogyasztóvédelem. Jelenleg is futó projektjük a Gömöri Információs Központ, amely a KEOP /B/09 pályázati kiíráson nyert támogatást. A projekt céljai: - Egy olyan mintaprojekt létrehozása, ahol a társadalom és a környezet organikus viszonya kerül bemutatásra, hangsúlyt fektetve a természeti és emberi értékekre, a lakókörnyezet és emberi tevékenységek harmonikus kapcsolatára és a hagyományos családi formák erősítésére, egy környezettudatos társadalom kialakítása érdekében; 25

26 - Közösségi együttműködési hálózat létrehozásának és erősítésének érdekében egy térségi információs központ kialakítása; - Fenntartható erőforrás-használattal kapcsolatos innovációk és alkalmazások bemutatása; - A gömörszőlősi fenntartható fejlődés modell gyakorlati tapasztalatainak terjesztése, amely a látogatók vonzásán keresztül pozitívan csatol vissza a helyi, térségi fejlesztésekhez, megerősítve a helyi piac keresleti és kínálati oldalát; - Fenntartható életmódot népszerűsítő oktatási programkínálat fejlesztése, oktatási segédanyagok és ismerethordozók készítése a térség iskoláinak és felsőfokú képzési intézményeknek; - A térségi hátrányos helyzetű romák számára ismeretek átadása alternatív technikákról, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot, jövedelmet, és hozzájárulhatnak a célcsoport fenntartható életmódjához. - A fenntartható életmód és viselkedési minták elterjesztéséhez szükséges feltételek fejlesztése: az oktatási infrastruktúra fejlesztése; a gömörszőlősi meglévő épületek felújítása környezetbarát módon; az oktatási programkínálat fejlesztése; fenntartható erőforrás-használat technikák fejlesztése, bemutatása és terjesztése; a fenntartható életmód ismereteinek, szemléletének széleskörű társadalmi terjesztése. A projekt során fejleszteni kívánják a meglévő épületegyüttesüket: új információs központot építenek, a szállásépület felújítják, főzőkonyhát alakítanak ki, megújuló energiaforrásokra alapozott fűtési és használati melegvíz-rendszert hoznak létre és egyéb környezetbarát technológiákat alkalmaznak és mutatnak be. A projekt eredményeképpen különböző kommunikációs eszközökkel népszerűsítik a fenntartható életmóddal kapcsolatos ismereteket: - 3 témában filmsorozatokat és nyomtatványokat készítenek; - műhelymunkákat szerveznek alternatív technológiák ismertetésére (tömegkályha, napkollektoros aszaló) - egyetemi hallgatók számára előadásokat szerveznek - a térségi iskolásoknak látogatást szerveznek az információs központban - a döntéshozók és kommunikációs szakemberek számára pedig tréningeket tartanak. A projekt július 15. és június 15. között valósul meg bruttó 135,5 millió forintból. Az Ökológiai Intézet honlapján (http://www.ecolinst.hu/index.php/kiadvanyok) számos hasznos kiadvány található különböző témákban (pl. autonóm ház, esővíz hasznosítása, napkollektorok és használati rendszerek saját kezűleg, komposztálás, stb.). Országos Bionap Gömörszőlősön Gömörszőlősön június 26-án került megrendezésre az Országos Bionap, amely évente más-más helyszínen, egy biogazdasághoz kapcsolódóan szerveződő egy napos sokadalom. A nap során a biotermék-kóstolás és -vásár mellett kulturális- és gyermekprogramokkal, előadásokkal, nyitott gazda-udvarral várják a nagyközönséget a régiók biogazdái. Észak-Magyarországon idén Gömörszőlős, a fenntartható falu volt a regionális bionap házigazdája. A közös programok: 26

27 Helyi-, bio- és kézműves termékek kiállítása és vására Kemencés és bográcsételek kóstolója (palóc túrós lepény, palóc leves, gömöri gulyás), kecskesütés nyárson "Tükörben a világ" Kiállítás az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről. (A kiállítás ingyenesen megtekinthető az Ökológiai Intézet oktatótermében.) Gyermek programok: Ugráló-csűr, játszótér, arcfestés, henna, kézművesség (nemez és papír technikák kipróbálása), íjászat, kecskesimogató (a gazdaság megtekintése során) Környékbeli néptánc együttesek fellépése "Öko-riadó" az Alma együttes környezetvédelmi tudatformáló gyermekműsora Este: táncház. És az előadások: Czeller Gábor-Orbán Péter: A biogazdálkodás napjainkban Hudák Katalin: Gömör-Tornai tájegység tájfajtái Kassa András: Kelta, Szarmata települések É-Mo-on É. Kovács Judit: A Gömöri népművészet bemutatása Szeles Attila: Bio művelés az öngyógyító biokert Vezetett programok is voltak: Faluséta, néprajzi értékek megtekintése vezetővel. (A nap folyamán 3 alkalommal) Gazdaság látogatása, Kecskék, mangalicák, bio-kert. (A nap folyamán 4 alkalommal) Kártoló-gyapjúfeldolgozó működésének megtekintése (A nap folyamán 3 alkalommal.) Az Ökológiai oktató központ megújuló energiákat hasznosító rendszereinek megtekintése: napkollektorok, napelemek, faelgázosító kazán, tömegkályha. (A nap folyamán 3 alkalommal.) Ökofalvak Kishantoson 1990-ben jött létre a Hantosi Faluvédő és Kulturális Egyesület, majd 1992-ben szervezték meg a Mezőföld Népfőiskolai Társaságot. Képzési programjaik iskolázottságtól és kortól függetlenül nyitottak voltak mindenki számára. Fontos célként tűzték ki, hogy programjaik az itt élők javát és egyúttal a vidék fejlődését szolgálják. Munkájuk az emberek egyenrangúságára épült, mert véleményük szerint így jöhet létre alkotó és felelős társadalom. Az ökológiai mintagazdaság kialakítása már 1992-ben elkezdődött 311 hektár szántóföld ökológiai gazdálkodásra való átállításával. Az így kialakult, összefüggő egységet alkotó terület egyben esztétikai szempontokat is figyelembe vevő tájgazdálkodási modellterület is, amelyben 150 férőhelyes tehenészet, sajtüzem, valamint a környező gazdaságok terményeit is befogadni képes napenergiával működő gabonaszárító, tisztító és tároló egység került megépítésre. A biogazdaság területe jelenleg 452 hektár ban alakult meg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek célja az ökológiai gazdálkodás szemléletének gyakorlati megvalósítása és bemutatása. Az ökológiai 27

28 gazdálkodás olyan gazdálkodási módot jelent, amely figyelembe veszi az ökológia ma ismert összefüggéseit, és ezek alapján a természettel harmóniában igyekszik gazdálkodni. Az ökológiai gazdálkodás tiltja a genetikailag manipulált szervezetek használatát, és a vegyszerezést, mert ezek károsítják a terület élővilágát, pedig, minden egyes fajnak fontos szerepe van a rendszer működésében, nélkülük jelentősen csökken a rendszer információtartalma, és a rendszer stabilitása. A központ amely jelenleg nonprofit kft.-ként működik minden évben nyílt napot tart, 2011-ben az alábbi programokkal: - Hogyan lehet vegyszerek és műtrágyák nélkül termelni? - A 452 ha-os ökológiai mintagazdaság és gépeinek bemutatása - Elmélet és gyakorlat - A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tevékenységének ismertetése - Fenntartható vidékfejlesztés, környezetbarát mezőgazdaság - Mi a népfőiskola és mire jó - Külföldi példák két film vetítése (1. Egy fenntartható dán gazdaság, 2. Hogyan szövetkeznek a dánok?) - A természeti, kulturális és történelmi értékek jelentősége Földrajz és Környezettudományi Intézet Az egri Eszterházy Károly Főiskola a környezeti képzés terén úttörő szerepet játszott indult meg a környezetvédelem szakos képzés. A szakképzésben induláskor a növénytan tanszék, a fizika tanszék, a földrajz tanszék, a kémia tanszék és a KÉE Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás (kémia gyakorlati képzés) vett részt. A feladatok jellege és nagysága szükségessé tette, hogy a Környezetvédelmi Csoport vezetője kezdeményezze a környezetvédelmi szakképzésért felelős új tanszék létrehozását. A főiskolai szenátus november 1-jei dátummal megalapította a Környezettudományi tanszéket, amely azóta koordinálja és jelentős részben végzi is a környezetvédelem szakon a képzést. A hallgatói és oktatói létszám növekedésével és a technikai eszközök és műszerek beszerzésével évről-évre területileg is gyarapodott a tanszék. Fontosabb bővítésnek tekinthető 1996-ban a környezettudományi laboratórium kialakítása, 1998-ban Tiszafüreden az ökológiai és környezetelemzési terepgyakorlati bázis kiépítése, majd 2001-ben a mikrobiológiai laboratórium berendezése. Az almagyardombi meteorológiai állomás kiépítéséhez szükséges eszközök és műszerek megvásárlásához ugyancsak a tanszék biztosította a forrásokat, és azóta is használja a gyakorlati képzésben. Az intézet honlapján (http://kornyezet.ektf.hu) számos hasznos dokumentum tölthető le e- tananyagként, vagy oktatási segédanyagként. 28

29 Zöldköznapok A oldalon jól strukturáltan található rengeteg, hasznos tipp a hétköznapokra. Három téma köré (ember, otthon, közösség) szervezték a tippeket, amelyekben altémák találhatóak (pl. az embernél egész-ség, nevelés, kamra). Az altémák oldalain olvashatjuk az egyes tételeket, amelyekhez tippeket és érdekes információkat ( Jó tudni! ) rendeltek. A teljes étel altéma egyik pontja a fenntartható fogyasztás, ahol az alábbi tanácsokat kapjuk: - A döntés tehát rajtad áll, egészségesen és fenntarthatóan étkezzél, ám ehhez ismeretekkel is fel kell magad vértezni. - Mindig legyél mértékletes! - Alkalmanként böjtölj! Jó tudni! - Egy adott kultúra adott növényi és állati táplálékokkal él szerves egységben. Így mind ökológiai, mind környezeti, mind kulturális megfontolások is a helyben megtermelhető, és a helyben, a természet által biztosított állati eredetű táplálékokat, növényeket, gyógynövényeket helyezik előtérbe. - "A böjtölés az emberiség legősibb gyógykezelési eljárása. Már ősapáink megfigyelték, hogy néhány napos böjt után a vitalitás és energia megújulása mutatkozik a szervezetben." - Az "Élj lassan!" mozgalom célja a termelő közösségek boldogulásának segítése, a biológiai sokféleség megőrzése, a helyi értékek, közösségek és hagyományok ápolása, az igényes és méltányos étkezés és turizmus elsajátítása. Fontos ezért például az élelmiszerek és ízek, valamint eredetük megismertetése. Alma együttes környezetvédelmi tudatformáló gyermekműsora Az Alma együttes gyerekek számára ad elő megzenésített és énekelt verseket, koncertjeik során pedig törekszenek a gyerekek bevonására. A zene valódi hangszereken csendül fel, ahogy a zenekar vezetője mondta: zenében nem ismerünk kompromisszumot. A koncert egy komplett környezettudatos oktatás-nevelési program (ÖKO-riadó) része, amelynek keretében könnyed, játékos formában, a zenén keresztül próbáljuk eljuttatni az óvodás, általános iskolás korosztályhoz a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, annak mikéntjét. Az együttes rendkívül elhivatott a környezetvédelem iránt, nemrég elnyerte a Környezetvédelem Nagykövete címet. A szelektíves dalok mellett a repertoáron olyan költők versei szerepelnek, mint Kányádi Sándor, Kiss Benedek, Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Móra Ferenc, Szalai Borbála, Romhányi József, Nagy Bandó András. Az etno és népi hangszerek egész arzenálját (pl.: tambura, bouzouki, furulya, szaxofon, kaval, tilinkó, gitár, brácsa, darbuka, stb.) felvonultató 50 perc időtartamú, vidám, pergő ritmusú koncert sok humorral és lendülettel ragadja magával a közönséget. 29

30 A Szuperkukák című szám meghallgatható a zenekar honlapján is: 30

31 3. Kérdőíves kutatás A pénzfüggő gondoskodás képtelen pótolni a család és a közösség szeretetét, a valahová tartozás, a megbecsültség érzését, és végzetesen meggyengíti az átadható, helyes erkölcsi mintákat. - Jövőkereső Dunaújváros és térsége fontosabb fenntarthatósági problémáinak feltárása érdekében kérdőíves kutatást folytattunk. A kutatás online módon, a oldalon zajlott július 4. és 18. között. A fenntarthatóság témakörében végzett dokumentumelemzés és jó gyakorlatok áttekintése alapján az alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg: - A lakosság tájékozatlan a fenntarthatósági témák tekintetében szinte minden területen. - A lakosságot leginkább a légkör állapota és a szemetelés érdekli a fenntarthatósági témakörök közül. - A megújuló energiát használó és egyéb fenntarthatóságot javító technológiák kevésbé ismertek, és használatuk alig elterjedt. - A fenntartható szemlélet nem függ össze a jövedelemszinttel. A kérdések összefüggenek ezekkel a hipotézisekkel, igyekeznek több oldalról megvilágítani egy-egy állítást. A kérdőív és a fókuszcsoportos vizsgálat előkészítésébe egy fővárosi kommunikációs céget vontunk be, hogy segítse a szakmai színvonal biztosítását, és a fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos kommunikációs terület megfelelő megjelenésének biztosítását. A kérdőív (1. sz. melléklet) elérhetőségét -en küldtük meg a térség önkormányzatainak (polgármestereknek és jegyzőknek), partnereinknek (civilek és vállalkozások), a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 240 fős tagságának, a térségi oktatási intézményeknek. Emellett megjelent a Dunaújváros Online újságban (http://www.dunaujvaros.com/index.php?p=hir&hid=50060), az InfoDunaújváros újságban (http://www.infodunaujvaros.hu), az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. (www.m8- dunahid.hu), a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület (www.hid-egyesulet.hu), Daruszentmiklós Község Önkormányzata (www.daruszentmiklos.hu) és a Dunaújvárosi Főiskola (www.duf.hu) honlapján is. Emellett több kapcsolódó Facebook-csoportban és az Iwiw-en is publikáltuk a kérdőívet. A kérdéseket 6 (+1 demográfiai) csoportba rendeztük, hogy a fenntarthatóság minden területét érintse: - társadalom és környezet viszonya - anyagtakarékosság, hulladékgazdálkodás - energiatakarékosság, klímatudatosság - vízhasználat - termékek, csomagolás - együttműködések, közösségek. 31

32 A kitöltők adatai A kérdőívet 215 fő 110 férfi és 105 nő töltötte ki, amely elegendő mennyiség a megfelelő értékelésre. A kitöltők átlagéletkora 38,9 év, tehát látható, hogy túlnyomórészt a felnőtt korosztály válaszolt a kérdésekre. Ennek fő oka a nyári szünet, amikor a fiatalok nehezebben elérhetők. A kitöltők életkora évig terjedt, a sokaság közel fele (105 fő) a fiatal korosztályba (35 év alatt) tartozik. A kitöltők többsége (56,3%) felsőfokú végzettségű, de ez nem függ össze az internethasználattal, hiszen azt már több kutatás is bemutatta, hogy ebből a szempontból alig van különbség az iskolázottsági szintek között. Középfokú végzettséggel 40,6% rendelkezik, az alacsonyabb végzettségűek tanulók, egy főt kivéve, aki alkalmazott. A kitöltők között két doktori iskolát végzett személyt is találhatunk. Lakhely szerint 152 fő (70,7%) él a Dunaújvárosi kistérségben (Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás), de a szűkebb vonzáskörzetet tekintve még hatan tartoznak Dunaújváros térségébe, ez 73,5%-a a kitöltőknek. A távolabb élők közül csupán 2 tanuló van, tehát nem arról van szó, hogy máshol élő helyi főiskolások töltötték volna ki a kérdőívet. A legtöbben Székesfehérvárról (23 fő) és Budapestről (8 fő) válaszoltak, akik közül többen is vélhetően Dunaújvárosban dolgoznak (például a Dunaújvárosi Főiskolán is több budapesti és székesfehérvári kolléga dolgozik). A távolabb élők lehetőséget adnak arra, hogy vizsgáljuk, a dunaújvárosi fenntarthatósági problémák mennyiben térnek el, eltérnek-e Magyarország más térségeinek hasonló problémáitól. A válaszok többségében azonban nem volt lényeges eltérés, ami érthető, hiszen Magyarország globális viszonylatban igen homogén jellemzőkkel bír. Az otthonok típusa szerint a kitöltők 44,7%-a él családi házban, 23,3%-a tégla tömblakásban és 32,1%-a panellakásban. Ez szinte teljesen megfelel a teljes térségi lakosság ilyentén megoszlásának. 32

33 A kitöltők 9,1%-a keres 50 ezer Ft alatt, de ebből a 19 főből csak 3 alkalmazott, a többiek többségében tanulók, illetve vannak még munkanélküliek és nyugdíjasok. A többség (50,5%) 100 és 200 ezer Ft között keres. 49 fő vallott be ennél is magasabb jövedelmet, nagyrészük vezető beosztású (25 fő), illetve beosztott alkalmazott (18 fő), de található itt még 4 nyugdíjas és 2 vállalkozó is. Érdekes, hogy a magát vezető beosztásúnak tekintő kitöltők közül csak 56,8% keres havi nettó 200 ezer Ft felett. A kitöltők többsége beosztott (53%) vagy vezetőként alkalmazott (20,5%). A tanulók aránya csak 6%, ami elmarad a várható értéktől (15%). A harmadik legnagyobb csoport a nyugdíjasoké (12,1%). Fenntarthatósági témák A kitöltőket összességében minden téma érdekelte, igazán kiugró eredmény egyik esetben sem született, az érdeklődés arány 21,6% és 67% között mozog. A legnépszerűbb energiagazdálkodás téma azért láthatóan kiemelkedik a mezőnyből (67%-ot érdekel), tehát erre mindenképpen figyelmet kell fordítani a problémafeltárásnál, a szemléletformálásnál és az új technológiák bemutatása során. Az energiatakarékosság iránt az egyes csoportok egyformán érdeklődnek, nincs szoros összefüggés az érdeklődés és az otthon típusa, a jövedelem vagy a foglalkoztatási státusz között. 33

34 100 feletti bejelölést kapott még a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás, emellett a légkör állapota, éghajlatváltozás téma is. Ez a három terület (energia-éghajlat, hulladék, víz) az érdeklődés 49%-át lefedi. Legkevésbé a vállalkozások környezetvédelmi tevékenységei érdekelték a kitöltőket, ami abból a szempontból érdekes, hogy a fókuszcsoportos beszélgetésen egyetértettek a résztvevők abban, hogy a legtöbb környezetszennyezést a vállalatok okozzák. Valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy nem tudnak mit tenni ez ellen, pedig a hogy a fókuszcsoportos beszélgetésen is felmerült a fogyasztók (akik persze erősen manipulálva vannak) határozzák meg vásárlásaik által, hogy mit termelhet egy vállalkozás. A tudatosabb fogyasztás tehát szintén egy fontos témája a fenntarthatóságnak, amit mutat az is, hogy a négy 100 feletti téma után a termékek összetétele következik 88 találattal. Az 50 ezer Ft alatt kereső nem tanulók körében a légkör állapota volt a legnépszerűbb (77,8%), emellett az energiagazdálkodás (55,6%) és az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységei (55,6%) voltak még népszerűek. A 200 ezer Ft felett keresők körében az energiatakarékosság (69,4%), a hulladékgazdálkodás (59,2%) és a vízgazdálkodás (51%) voltak a legfontosabb témák. A 200 ezer Ft felett keresők átlagban 4,4 választ, a ezer Ft-ot keresők 4,6 választ, az ezer Ft-ot keresők 4,8 választ, míg az 50 ezer Ft alatt kereső nem tanulók 5 választ jelöltek meg. Ebből a szempontból tehát nem szélesebb érdeklődési körű az, aki többet keres. A tanulók viszont átlagosan csak 4,2 választ jelöltek meg. 34

35 Fenntarthatósági tevékenységek A fenntarthatóságot a kitöltők tevékenysége felől közelítve is az energia, a víz és a hulladékgazdálkodás van az első helyen, ami megerősíti az előző felvetést a fontosabb témákról. A kitöltők közel 82%-a tudatosan használja az elektromos áramot, 76,7% alacsony fogyasztású égőt vásárol, és 73% tudatosan takarékoskodik a vízzel. A szemléletformálásnak tehát nem az energiával és vízzel való takarékoskodásra kell koncentrálnia, hanem sokkal inkább az új technológiák bemutatására, kiemelt tekintettel a megújuló energiaforrások használatára, amelyet a válaszolók igen kis része, 4,6% használ. Közülük csak a fele keres nettó 200 ezer Ft felett, tehát alacsonyabb jövedelem mellett is elérhetők a megújuló energiaforrások, erre is hangsúly kell fektetni egy esetleges kommunikációs kampányban. Az energiatakarékosság iránt érdeklődők 85%-a használja tudatosan az áramot, és 81,25%-a vásárol alacsony fogyasztású égőt. A vízgazdálkodás iránt érdeklődők 83%-a takarékoskodik tudatosan a vízzel. Tehát egyértelmű a pozitív kapcsolat az érdeklődés és a cselekedet között. Környezettudatosság és a jövedelemszint A válaszolók csupán 5,6%-a (12 fő) gondolja azt, hogy a környezettudatossághoz magas jövedelemszint szükséges. A 12 fő közül nyolcan keresnek nettó 100 ezer Ft alatt, tehát jellemzően az alacsonyabb jövedelműek tartoznak ebbe a kis csoportba. E csoportot tekintve érdekes, hogy kilencen takarékoskodnak az árammal, heten pedig a vízzel, és más 35

36 környezettudatos tevékenységet is folytatnak, tehát jó eséllyel a környezettudatosság fogalmát értelmezik másképp. Ez a probléma a fókuszcsoportos beszélgetésen is felmerült. Bíztató, hogy a többi kitöltő szerint ha csak bizonyos esetekben is, de nem a pénz az elsődleges ebben a témában. Részvétel akciókban A kitöltők 68,8%-a vett már részt a környezet állapotát javító akcióban. Ez nehezen megítélhető érték. Egyfelől jó, hogy már ennyien részt vettek, és ők valószínűleg újra részt vennének hasonló akciókban, másfelől a nemmel válaszolók 31,2%-os aránya is magas, van még bőven olyan ember, akit be kell vonni. Rendszeresen csak 10,3% végez ilyen tevékenységet, ami szintén azt mutatja, hogy bőven vannak még szabad, bevonható kapacitások. A tanulók között 20% rendszeresen részt vesz, 60% esetében már előfordult, és csak 20% az, aki nem vett részt ilyen akcióban. Az 50 ezer Ft alatt kereső nem tanulók körében 0%, 66%, és 33% ezek az arányok, az ezer Ft között keresők körében 14%, 53% és 33%, a ezer Ft-ot keresők körében 5%, 58% és 37%, a 200 ezer Ft felett keresők körében pedig 14%, 63% és 23%. Ezek alapján nem állapítható meg, hogy az aktivitás és a jövedelem között összefüggés van. Dunaújvárosban 27% a nem válaszok aránya, a térségben 30%, míg más településeken 38,6%, tehát e tekintetben jól állunk, ami mutatja a nagyobb nyitottságot. Ennek oka lehet a nagyobb ipari tevékenység, ami miatt jobban napirenden van a környezetvédelem, bár a lakosokat legkevésbé a vállalkozások környezetvédelmi tevékenysége érdekli. Az igazi ok inkább az az aktív szervező réteg, akik a Dunaújvárosi Polgármesteri Hivatalban és a térség oktatási intézményeiben rendszeresen jelentős fenntarthatósági témájú projekteket valósítanak meg. Környezeti értékek A lakóhelyén található környezeti értéket a válaszadók háromnegyede (162 fő) jelölt meg. A dunaújvárosiak közül a legtöbbet felhozott érték egyértelműen a Duna-part volt (77%-ban), emellett gyakorta megjelent a Kádár-völgy, a Baracsi úti arborétum és a Szalki-sziget. 36

37 A kommunikációban ezekre a természeti értékekre érdemes építeni, főleg a Duna-partra, ami könnyen összekapcsolható a vízgazdálkodással és a hulladékgazdálkodással (szemetelés), de általánosan a fenntarthatósággal, a fenntartható fejlődéssel is, hiszen kiváló mintája a komplex kezelés szükségességének. Kapott válaszok átfésülve Rácalmási Nagy-sziget Duna-part Baracsi úti arborétum Halastavak a térségben Bányató Dunaújvárosi parkok (Petőfi (Nagyvenyim, Baracs, liget) Daruszentmiklós, Dunaföldvár) Kiserdő Szalki-sziget Öreghegy Szent Bernát Arborétum véderdők Dunaújvárosi patakok Ritka fafajták a városban Nagyvenyimi homokbánya Kossuth Lajos utcai platánsor Bolondvár Schalber-sziget Réti vizek és élőviláguk, réti sas Ökocímkék A kitöltők csupán harmada (34%) ismeri az ökocímkék többségét, ezen mindenképpen javítani szükséges, főleg annak tükrében, hogy a termékek összetétele a válaszolók 41%-át érdekli. Nem csak a címkék ismertségét kell növelni, hanem a tudatos keresők arányát is, hiszen a jó ismerettel rendelkezők közül is csupán 9,7% az, aki tudatosan keresi is ezeket a termékeket. A kampány szempontjából fontos az is, hogy elenyésző hányad (1,9%), csupán 4 fő nyilatkozott úgy, hogy nem is érdekli a téma. A 200 ezer Ft felett keresők 43%-a ismeri az ökocímkéket, az 50 ezer Ft alatt keresőknek viszont 52,6%-a tehát újfent nincs kapcsolat az ismeret és a jövedelem között. Azon válaszolók között, akik tisztában vannak a termékek környezeti terheivel, 52,1% az ökocímkék ismeretének aránya, a két kérdés között tehát szoros kapcsolat van. 37

38 Otthoni hulladéktermelés A válaszadók 70,7%-a nagyjából vagy pontosan tisztában van, hogy mennyi hulladékot termel az otthona, és csupán 1 válaszoló volt, akit nem is érdekel ez a téma. Ez az arány családi házas, panelházas és tégla tömblakásos válaszolóknál is megegyezik (1%-os eltérés), tehát az otthona típusától egyáltalán nem függ ez a kérdés, ahogy a jövedelemszinttől sem. Ez is erősíti, hogy a hulladékgazdálkodás és szemetelés fontos kérdéskör, amely kiemelten kezelendő a fenntarthatósági projektekben. Szemétszállítás díja A válaszolók 61,4%-ánál nincs összefüggés a szemétszállítási díj és a termelt hulladék között, ami mutatja a rendszer egyik hiányosságát. Ezen az arányon érdemes lenne javítani, hogy jobban érvényesüljön a szennyező fizet elv. A nem teljesen fix díjat fizetők (csak egy alapdíjat) körében 88%-ban odafigyelnek a PETpalackok összelapítására, a fix díjat fizetők körében csupán 75%-ban. Ez rámutat arra, hogy a szemétszállítás díjazása hatással van a hulladék mennyiségére, azaz az emberek jól lehet motiválni a költségeken keresztül. Hulladék mennyiségének csökkentése A válaszadók 76,7%-a odafigyel a PET- és egyéb palackok, dobozok összelapítására. Látható, hogy a tartós bevásárlószatyrok (68,4%), az újrahasznosítás (60%) és a szelektív hulladékgyűjtés (57,2%) is nagy arányban jelen van. Dunaújvárosban, ahol részben adottak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei, a kitöltők 63%-a gyűjti szelektíven a szemetet. A térség falvaiban ez az érték 52,5%, ami egyrészt mutatja, hogy sok helyen még nincsenek meg a megfelelő feltételek, másrészt viszont sokan úgy gondolják (részben helyesen), hogy a szerves (állatok számára) vagy éghető (elégeti az udvarban, 35-en ezt válaszolták) hulladékok külön kezelése is szelektív hulladékkezelést jelent. 38

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben