Fenntartható fejlődés a felsőoktatásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntartható fejlődés a felsőoktatásban"

Átírás

1 Fenntartható fejlődés a felsőoktatásban Szakmai anyag Ügy.sz.hiv.:OKM-11234/2006 Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS KAPCSOLÓDÁS A TÁMOP-HOZ INTÉZMÉNYI MODELL TANANYAGFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE HUMÁN ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS DÖNTÉSHOZATAL ÉS STRATÉGIAKÉSZÍTÉS EDDIGI DÖNTÉSEK, PROGRAMOK 38. SZAKIRODALOM 42. 2

3 1. BEVEZETÉS KAPCSOLÓDÁS A TÁMOP-HOZ Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy egy olyan szakmai anyag készüljön, amely szerkezetében tömör, lényegre törő ugyanakkor konkrét intézkedések szempontjából is érdemben használható, azokba beépíthető megállapításokat, javaslatokat és paramétereket tartalmazzon. Az alapvető feladat a fenntartható fejlődésnek, mint komplex fogalomnak, az Európai Unióban meghatározott és elérendő célként megfogalmazott ismérveinek illesztése, integrálása a magyar felsőoktatás rendszerének átalakításának, fejlesztésének folyamatába, különös tekintettel a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT) idevonatkozó prioritásaira. A fenntartható fejlődés fogalmi meghatározása, illetve a felsőoktatás rendszeréhez, feladataihoz való alapvető illesztése az elmúlt néhány évben már néhány formában és tematikában megjelent, többek között ezen tanulmányra vonatkozó szerződés mellékletében is. Mindezek részletes ismétlését ehelyütt nem tartom feltétlenül szükségesnek. Ugyanakkor ezek a meghatározások zömében általános megállapítások, a legtágabb keretű alapfeladatok megfogalmazásának szintjén jelentek meg. Célom az, hogy felsőoktatási intézményi szinten modell értékű szerkezetben felvázoljam, meghatározzam azokat a sarkalatos feladatokat, módszereket, amelyeket, illetve amelyekkel a felsőoktatási intézményekben megvalósítható, teljesíthető a fenntartható fejlődés komplex fogalmi követelményrendszere az alábbi területeken: tananyagkészítés, intézményi gazdálkodás, döntéshozatal és stratégiakészítés, minőségbiztosítás és szolgáltatás, fizikai infrastruktúra fejlesztése, humán erőforrás gazdálkodás. Az egyes területeket sorra véve a lehető legkonkrétabb módon próbálom megfogalmazni a fenntartható fejlődés kritériumaihoz kapcsolódó, idevonatkozó feladatokat, majd a feladatok megvalósításának ajánlott módozatait, főként azon vezérelv szerint, hogy a projektszerűen elvégzendő átalakítások, reformtevékenységek minél jobban igazodjanak az NFT II. (ÚMFT) Társadalmi Megújulás Operatív Programjának (TÁMOP) célkitűzéseihez, pályázati rendszeréhez. A TÁMOP prioritásként (4. prioritás) fogalmazta meg az emberi erőforrások fejlesztését a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén. A prioritás három intézkedést foglal magában: A felsőoktatás minőségi fejlesztése, A Nemzeti Kiválóság Program, A felsőoktatás szerepének erősítése a kutatás-fejlesztés területén. 3

4 A TÁMOP specifikus céljai között szerepel az egész életen át tartó tanulás elősegítése, amely a felsőoktatást illetően az alábbiakat fogalmazza meg: A felsőoktatásban a Bolognai Folyamat teljes körű megvalósulása érdekében a kétszintű képzés átfogó kiépítésével folytatni kell a változó munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozását és bevezetését. Növelni kell a felsőfokú szakképzésben részt vevők, valamint a természettudományi és műszaki szakokon tanulók számarányát. Elő kell segíteni, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő kutatások szerepe erősödjön az intézményekben, ehhez megfelelő humán potenciált kell biztosítani, amely mind számban, mind minőségben ki tudja elégíteni az elvárásokat. A kutatói utánpótlás biztosításának meg kell teremteni a szakmai és társadalmi feltételeit. A tudásalapú társadalom megteremtésének fontos feltétele a felsőoktatás hagyományos tudásmegosztó szerepének bővítése a tudományos kutatás és az innovatív tudásalkalmazás területeivel. A TÁMOP horizontális céljai között pedig szerepel a fenntarthatóság követelménye, amely kapcsán a környezeti fenntarthatóságot és a fejlődés társadalmi hátterének fenntarthatóságát általánosan érvényesítendő elvként fogalmazza meg a végrehajtandó fejlesztések vonatkozásában. Ugyanakkor kifejti: A TÁMOP keretében megvalósuló képzéseknek, fejlesztéseknek hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődést szolgáló tanuláshoz. Az EU 2006 júniusában elfogadott, megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája értelmében a környezet minőségének, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés környezeti meghatározóinak fenntarthatóságát biztosító szemléletváltást leginkább az oktatás képes előmozdítani azzal, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcskompetenciákkal látja el az összes állampolgárt. A TÁMOP keretében az oktatás és képzés tartalmának és szemléletének átalakításával az egyén kompetenciái kerülnek előtérbe. Az új ismeretek befogadására, attitűdök elfogadására és elsajátítására képes emberek formális, nem formális és informális tanulás során teszik magukévá a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket. Az évi LXXX. (felsőoktatási) törvényben még nem esik szó a fenntarthatóság fogalmáról. Az új felsőoktatási törvény (2005. CXXXIX. tv.) 2 (1) bekezdése azonban már két helyütt is megemlíti a törvény céljaként: c) a magyar felsőoktatása programjaiban és működésében a fenntartható fejlődés biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése i) a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttműködési képességének erősítése. A törvény indoklása pedig hangsúlyozza: javuljon a társadalom, a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodás 4

5 A fenntartható fejlődés fogalma igen friss az uniós csatlakozás utáni társadalom és gazdaság valamennyi területén, így a magyar felsőoktatás színterein is. A komplex fogalom definiálása és kibontása folyamatában is főként a környezetvédelem és energiakímélő, erőforrás-reprodukcióra irányuló életmód, szemlélet került a középpontba. Konkrét intézkedés szintjén viszont jóval több, de főként differenciáltabb feladatok megoldására van szükség a felsőoktatási intézmények saját rendszerében, illetve az intézmények egymás közötti, valamint a társadalommal, gazdasággal, környezettel való kapcsolatrendszerében mint a folyamatok bezöldítése. A fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgáló átalakulásoknak lehetnek kezdőpontjai időben, kvalitatív és kvantitatív paraméterek szerint, de lezárható, befejezhető projektként nem igazán lehet értelmezni. Magukat az átalakítási folyamatokat is fenntarthatóvá, az intézkedéseket pedig rugalmasan változtathatóvá, fejleszthetővé kell tenni. Mint említettem, a fenntartható fejlődés elsősorban és alapvetően a természeti környezet védelmét, hosszú távú fenntarthatóságát, valamint folyamatos fejlesztését jelenti. A környezet dinamikus állandósága, homeosztázisa, azonban komplex hatások eredőjeként képes fennmaradni, amely hatások csak közvetetten és együttesen, egymással kölcsönhatásban őrzik meg és fejlesztik a természeti környezetet. A felsőoktatás különböző ágazati szintjein értelmezve több olyan megoldás létezik, amely komoly szerepet játszik egy felsőoktatási intézmény hatékony, gazdaságos működésében, társadalmi kommunikációjában, helyi, illetve regionális létében, hogy mindezek funkciójukat a fenntartható fejlődés érdekében töltsék be. Ilyen az oktatási ágazat felsőoktatási alrendszerének, valamint a felsőoktatási intézményeknek, mint az alrendszer elemeinek, önálló entitásainak (amelyek maguk is rendszerek) hatékony működése, megfelelő adaptációja a külvilághoz. A Hochschulbildung für eine nachhaltige Entwicklung (Felsőoktatás a fenntartható fejlődésért) című, német társminisztérium által megfogalmazott stratégiai anyag a következő általános és részben konkrétabb feladatokat (a továbbiakban feladatok) határozott meg a felsőoktatási intézmények számára: A felsőoktatási intézmények általános feladatai a fenntarthatóság szempontjából: A. harcolni a szegénység ellen, B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. Az intézmények további konkrétabb - feladatai a fenntarthatóság érdekében: 1. segítsék elő a legsürgősebb mai problémák megértését, 2. játszanak vezető szerepet a jövőorientált megoldási javaslatok kifejlesztésében, 3. képzési programjaikkal járuljanak hozzá az öntudatosabb magatartás és a probléma-megoldás kialakításához, 4. játszanak vezető szerepet a helyi és a regionális szerepvállalásban a fenntartható fejlődésre vonatkozó példaadásban. 5

6 Reményeim szerint ez a szakmai anyag egyfajta stratégiai útmutatóként, a TÁMOP említett intézkedéseihez kapcsolódó konkrét projektek akcióterveinek alapjaként, intézményi szintű átalakítási modellként szolgálhat a fenntartható fejlődést szolgáló szegmensek beépítését, illetve a megvalósíthatóság kritériumrendszerét illetően. 2. INTÉZMÉNYI MODELL A következő oldalon felvázolom egy felsőoktatási intézmény (egyetem/főiskola) egyszerűsített három alaptevékenységéből kiinduló -szerkezeti modelljét abból az aspektusból, hogyan kapcsolódnak az intézmény működéséhez a fenntartható fejlődés feladatrendszerének célterületeiként jelen munkában megjelölt egyes területek. Az egyes területek megnevezésének valamely vagy esetleg valamely kettő alaptevékenység(ek)hez közeli ábrázolása azt hivatott érzékeltetni, hogy az adott terület mely alaptevékenységgel van szorosabb, esetleg direkt relációban többé-kevésbé kizárólagos kapcsolatban. Ezen kívül a modell tartalmazza azokat a főbb aspektusokat, feladatokat az előző fejezetben felsorolt jelölés (betűk és számok) és tematika szerint -, amelyek az egyes célterületeken prioritást kell, hogy élvezzenek. Mindez természetesen csak jelzés értékű, nem azt jelenti, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó többi feladatnak semmi köze sincs az adott területhez. Éppen ellenkezőleg, a fenntartható fejlődés fogalmi komplexitásából eredően a vele kapcsolatos feladatokkal is komplex szemléletben kell foglalkozni. A modell sematikus, általános szerkezetet vázol fel. Nyilvánvalóan aktualizálandó, szükség szerinti mértékben egyediesítendő az egyes felsőoktatási intézmények képzési-tudományos kutatási szakmai specifikációiból, intézményi működéséből, esetleg humánerőforrás- és infrastruktúra-gazdálkodásából eredő sajátosságok alapján. Ugyanakkor természetesen nem input-output nélküli, légüres térbe helyezendő el, hanem szervesen és aktívan beintegrált elemeként értelmezendő egy olyan felsőoktatási rendszernek, amely állandó kölcsönhatásban van elsődleges szinten az ország, illetve azon keresztül Európa társadalmával, gazdaságával, környezetével. Ezzel együtt stratégiai, irányítási szinten együttműködik a regionális, országos felsőoktatásért felelős intézményekkel, tárcával, illetve az ÚMFT idevonatkozó, elfogadott irányelveivel. A későbbiekben a megjelölt területek mint fejezetek - tematikája szerint tárgyalom részletesebben az egyes problematikákat, feladatokat. Törekedek arra, hogy a bevezetőben megjelölt területek, a felsőoktatási intézmények vonatkozásában a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatosan felsorolt általános és egyéb feladatok, illetve az intézmények alaptevékenységei (képzés, K+F, működés) összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban és a prioritásokat tekintve is egységes rendszert alkossanak. 6

7 Dr. Török Béla: Fenntartható fejlődés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés területei és feladatai egy felsőoktatási intézmény alaptevékenységeinek vonatkozásában Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány

8 3. TANANYAGFEJLESZTÉS A jelenlegi, bolognai nyilatkozatot követő felsőoktatásban az intézmények tananyagkészítésének problematikája sem központi, sem intézményi szinten nincs kielégítően megoldva, illetve leszabályozva. A megfelelő konkretizálás szintjén a tananyagkészítés feladatrendszere sem letisztázott. Az alapvető szerkezeti problémát a kétszintű felsőfokú képzésre (BSc/MSc) való átállás jelenti. Ez bizonyos szakokon (agrár, műszaki, gazdasági, informatikai) aránylag egyszerűen kivitelezhető, máshol valamivel problematikusabb (természettudományi, bölcsész és pedagógus szakok), illetve van olyan képzési terület, ahol valószínűleg hosszabb távon marad az osztatlan képzési forma (orvos- és egészségtudományi, állam- és jogtudományi, igazgatási, valamint művészeti szakok). Az átállás után az általában három éves alapképzési (BSc) tarterveknek egyrészt elegendő elméleti alapot kell nyújtani, hogy biztonsággal ráépülhessen az esetleges mesterszintű (MSc) képzés két éve. Ugyanakkor a korábbinál rendszerint több gyakorlati ismeret elsajátítására kell alkalmasnak lennie ahhoz, hogy az innen kikerülő diplomás akár munkába is állhasson. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó feladatok felsőfokú tananyagfejlesztésbe való integrálásának is ezt a megosztott tematikát kell követnie az adott intézmény, illetve képzési szakterület sajátosságait figyelembe véve. A tananyagkészítés területén a fent említett valamennyi általános feladat (A-B- C) prioritással rendelkezhet a képzési területtől függően -, a konkrétabb feladatok közül pedig főként az 1. és 3. feladatokat illetően van lehetőség aktív beavatkozásra (segítsék elő a legsürgősebb mai problémák megértését, képzési programjaikkal járuljanak hozzá az öntudatosabb magatartás és a probléma-megoldás kialakításához). Az említett feladatok felsőfokú alapképzés tananyagfejlesztéséhez kapcsolható megoldásai esetében képzési területtől függetlenül, mintegy horizontális szempontként érvényesülnie kell két alapelvnek: - A tantervek kidolgozása az interdiszciplinaritás elvének lehető legoptimálisabb figyelembe vételével történjék, így bennük a fenntartható fejlődés komplex elemei se kötődjenek elszigetelten az egyes tudományágakhoz, szakokhoz, modulokhoz, tantárgyakhoz. - A fenntartható fejlődés összetett fogalma egyfajta magától értetődő gondolkodásmódban, életmódban - és a későbbi munkakörben kibontakozó alkotó tevékenységben - kell, hogy a hallgatókban kikristályosodjon. Ezért nem célszerű egy kötelező, univerzális tantárgy, modul keretei közé szorítani a fenntarthatóság témakörét. Sokkal inkább a szakmai specialitások figyelembe vételével egyrészt már a klasszikus szakmai tárgyak tematikájába, módszertanába kell szervesen integrálni, illetve rugalmasan kezelhető, illeszthető, ugyanakkor kötelező modulokként kell megjeleníteni. Ugyanakkor számos probléma jelentkezik az egyetemi/főiskolai képzés tanítási és tanulásösztönzési stratégiáiban amelyek valamilyen módon szintén kapcsolódnak a tananyagfejlesztés témaköréhez. Ezek lényegesebb példái, illetve a megoldásukra, enyhítésükre alkalmazható módszerek a következők: 8

9 - Az ismeretek szétaprózása, sokféle tantárgyra, modulra széttört oktatás. Egységes, koherens, összefüggő tematikára lenne szükség, mert sikertelen marad a tudásátadás és a megértés is. Ez szakáganként természetesen egyedi variánsakat jelent sőt gyakran szakágakon belül is a hatékony megoldás viszont a jó modell tematikák kidolgozásában és adaptálásában rejlik. - Az absztrakt ismeretek túlsúlya gyakran emészthetetlenné, követhetetlenné és életidegenné teszi a tananyagot. Ennek elkerülése érdekében fontos az élethelyzetekre, gyakorlati gazdasági szituációkra épülő, gyakorlat- és problémaorientált képzések lebonyolítása. Ehhez szervesen kapcsolódik, hogy a különböző szintű hallgatói kutatómunka (TDKdolgozat, szakdolgozat, diplomaterv, PhD-kutatás) esetében alapkövetelmény kell, hogy legyen az életközeliség, gyakorlati problémamegoldás, használhatóság. - A tanulási motiváció hiányából adódó problémák. Érdekeltté kell tenni a hallgatókat (pl. ösztöndíjak, pályázati díjak) és az oktatókat (elismerések) a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. Meghatározott időközönként fel kell tárni az önértékelés során, hogy e téren a folyamatban mi működik és mi nem. - A tananyagok rendszerint nélkülözik a közösségi-társadalmi legitimációt, az egyetemen tanultak gyakran egy elvont világba kalauzolnak. Gyakori felfogás, hogy az itt tanultakat csak belépőjegyként értelmezik a valós élet valós problémáinak színpadára, hogy majd ott tanulja meg a diplomás igazából, hogyan és mire is használja tudományát. Ennek elkerülése, enyhítése érdekében be kell vonni a munkaerő-piaci és civil szervezeteket, önkormányzatokat a képzésbe és a K+F+I munkákba. - Hiányoznak az aktív és interaktív tanulási stratégiák, a hallgatók többnyire passzivitásra és egyoldalú befogadásra vannak késztetve. Egyértelmű megoldásként kínálkozik az ún. elearning, új oktatási módszerek alkalmazása, amely nem a frontális hatásra alapoz. (pl. a projektoktatás, amely új oktatási stratégia, és amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós élet szituációit integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel valósítja meg, mindezt az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben. Az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja). A fentiek figyelembe vételével a fenntartható fejlődésre vonatkozó feladatok a tananyagkészítés területén két csoportba oszthatók: 9

10 Alaptárgyi és alapozó szaktárgyi tananyagok Az alaptárgyak oktatásának tematikája, időtartama javarészt kiforrott, központilag koordinált, szerkezetileg rögzített. Intézményi vagy kari-ágazati szinten alakítható oly módon, hogy a szakmai specifikációkat követve bizonyos szegmenseket kiemelnek, a részletezés arányait módosítják. Szerkezeti megújítás csak hosszabb idő alatt lehetséges, ha egyáltalán szükséges. A fenntartható fejlődés komplex metodikája az alapozó szaktárgyakba illeszthető be hatékonyabban. Ezek fő paramétereit az intézményi, illetve kari oktatási stratégiáknak kell tartalmaznia. Az egyenletes terhelés, ugyanakkor a szinten tartás érdekében az egyes tárgyak esetében időben eltolva, esetenként külön órai anyagként jelenhetnek meg a fenntartható fejlődés adott szakmai vonatkozásai. Azoknál a szakterületeknél, ahol a gyakorlati képzés nagyobb jelentőséggel bír (műszaki, agrár-, orvosi- és egészségtudományok) a tematikának kifejezetten erre vonatkozó elemeket is kell tartalmaznia (pl. anyagfelhasználás mennyisége és minősége). A tananyagba való beépítés ajánlott aránya az alaptárgyak és alapozó szaktárgyak között % (± 10 %, a szakmai specifikációtól függően). Szaktárgyi, speciális ismereteket közlő tananyagok Az alkalmazott tudományterületek gyorsan változó igényei, az új ismeretek folyamatos megjelenései miatt ezeknek a tárgyaknak a tematikája rugalmasan és gyakran változtatható kell, hogy legyen. A szerkezeti állandóságot a társadalomkutatásokkal, gazdasági folyamatokkal, műszaki és informatikai fejlődéssel, környezeti infrastrukturális változásokkal, illetve ezek igényeivel való, folyamatos visszacsatolás útján kialakított kapcsolatrendszer jelentse, amely állapot-igény rendszer az adott szakterület speciális tantárgyainak cél-feladat-eszköz hármasát, illetve utóbbihoz kapcsolódva módszertanát meghatározza. Az ismeretek rögzítése, frissítése, a folyamatos változtatás fenntarthatóságának kritériuma egyértelműen az elektronikus formátumok, intézményeken belüli, illetve közötti informatikai hálózati rendszerek létrehozását, működtetését, bővítését indukálja. A felsőoktatás eredendően alapvető feladata a diplomásképzés. Ezért indokoltnak látom, hogy a tananyagkészítést illetően ezen szakmai tanulmány tömör szerkezeti keretét kissé megbontva, bővítve képzési területenként külön is szót ejtsek a fenntartható fejlődés ismérvei és a tananyag összefüggéséről. Az egyes képzési területek esetében a fenntartható fejlődésre, mint komplex rendszerre vonatkozó témakörök, prioritások a tananyagkészítéshez kapcsolódva a megjelölt általános feladatok viszonylatában a következők: Agrártudomány: D. harcolni a szegénység ellen, - Az élelmiszeripar alapanyagaként szolgáló termesztési, tenyésztési stratégia képzési rendszerében olyan termények, termékek 10

11 előállításának is kiemelt figyelmet fordítani, amely minél optimálisabb tápérték mellett a társadalom széles tömegei számára is hozzáférhetőek. E. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, - A növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges segédanyagok, erőforrások felhasználásának kvalitatív és kvantitatív paramétereit optimalizálni kell, szerveshulladék-elhelyezési stratégia helyett a hasznosítási stratégia elvének, ismereteinek elsajátítása legyen a cél (pl.: szervestrágya visszaforgatás, öntözési rendszer időbeni optimalizálása /virágzás környéke/) F. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A biotermesztés eljárásainak erősítése a tananyagban, különös tekintettel, már a szaporítványok előállításának biokultúrájára, illetve a biominősítés által megkívánt mesterséges szerek, adalékok felhasználási kritériumára. Állam- és jogtudomány, igazgatás: A. harcolni a szegénység ellen, - Kialakítani a joghallgatók szociális érzékenységét, ennek eszközei lehetnek: speciálkollégiumi foglalkozásokon részletesen megismertetni őket a szociális hálóval. - Fontos lenne a jogászképzés keretén belül erősíteni és kiemelni azt a szempontot, hogy ez a hivatás nem az egyén meggazdagodását, hanem a közösség segítését kell hogy szolgálja. Ezt jól szolgálná, ha az egyetemek jogi karai nyitnának a humanitárius szervezetek felé és lehetővé tennék előadások tartását, ill. a hallgatók részvételét a humanitárius munkában. B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, - Meg kell erősíteni az alábbi perifériára szorult részjogterületek határozottabb tantervbe építését és gyakorlati számonkérését: környezetvédelmi jog, állatvédelmi szabályozás, versenyjog, fogyasztóvédelem stb. Ezek megvalósításához ajánlható megoldások: speciális kollégiumok, jól szervezett és számonkért gyakorlatok, előadások ismert és esetenként külföldi szakértőkkel, nyitás a civil szervezetek felé, támogatni más karok környezeti erőforrásokkal foglalkozó szakembereinek bekapcsolódását az adott jogterületek tanulásakor. 11

12 C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A jelenleg általában csak névleges nyári gyakorlatok alaposabb megszervezése és szigorúbb számonkérése. Ennek keretén belül már az első évfolyam teljesítését követően elő kell írni 3-4 hetes gyakorlatot a következő intézmények, hivatalok valamelyikénél: gyámhivatal, büntetésvégrehajtási intézetek, javító-nevelő intézmények, szociális otthonok, hajléktalan szállók stb. - Ajánlatos különböző képes és közérthető prospektusok és szóróanyagok elhelyezése a folyosókon, kollégiumokban, könyvtárban, hogy a jogász szakma ne izolált, misztifikált csűrés-csavarás tudományaként ülepedjen le az egyetemi köztudatban. Bölcsészettudomány: A. harcolni a szegénység ellen, - A társadalom átalakulásait (is) vizsgáló, azokkal összefüggő alaptárgyakban (logika, etika, esztétika, filozófia, szociológia, stb.) a tananyagba annak szerves részeként kell beépíteni a társadalmi egyenlőtlenségek kiváltó okairól, az ezáltal generálódott feszültségek enyhítéseiről szóló legújabb humán kutatások eredményeit, téziseit (kiemelt fontosságúak ebből a szempontból a szociológia, szabad bölcsészeti és kulturális antropológia szakok). C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A tananyag hatékonyan mutasson rá a társadalmi folyamatok törvényszerűségeire és irányíthatóságára, egyben elérhető, kezelhető jövőkép alkotását is elősegítse (kiemelt fontosságú ebből a szempontból a politológia, szociológia és történelem szakok) - A fenntarthatóság komplex elvei beilleszthetően legyenek a vizuális és digitális kultúra megismertetésének rendszerébe, az elemzési és kommunikációs képességek kialakításánál szempont legyen a fenntartható fejlődés kritériumainak elsajátítása is. (szabad bölcsészeti és kulturális antropológia szakok) - A nyelvi képzésben a szókinccsel kapcsolatos követelmények tartalmazzák a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fogalmakat, terminusokat, definíciókat is (nyelvi szakok). 12

13 Gazdaságtudomány: A. harcolni a szegénység ellen, - A primer munkaerőpiacot érintő vállalati stratégiatervezés gazdasági vonatkozásaiban a profitorientáltság és foglalkoztatás ellentmondásait, rövid távon gyakran ellentétes érdekeit, tanulják meg a hallgatók hosszabb távon komplex kérdésként kezelni. (főként gazdálkodási és menedzsment szakokon) B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, - A gazdasági jellegű stratégiakészítésnél az anyag- és energiatakarékosság, hulladékreciklálás (a hulladéktárolás és semlegesítés helyett) alapelvei érvényesüljenek a tananyagban. (főként gazdálkodási és menedzsment szakokon) C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A tananyag mutasson rá, hogy a gazdasági életben a kereslet-kínálat kialakítása, az egyes termelő ágazatok profitorientáltságának gazdasági paraméterei nem csak rövid- vagy középtávon és főként nem csak pénzügyi szempontból vizsgálandó, meghatározandó. (főként kereskedelem, marketing, pénzügyi és menedzsment szakokon) Műszaki tudományok: A. harcolni a szegénység ellen, - A szakmai tárgyak főként technológiákat érintő szegmensei kidolgozásánál figyelmet kell fordítani a minőségi tömegtermelésre fogyasztási cikkek előállításának teljes vertikumában (nyersanyag, félkésztermék, késztermék-előállítás). Az ipari termelés volumenének a legnagyobb hányada minél szélesebb társadalmi kör által elérhető, ugyanakkor megbízható minőségű termékek gyártása. (kiemelten érinti az anyagtudományi, vegyipari, közlekedés- és gépészmérnöki karokat) B+C. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. A műszaki tudományok képzési területén ez a két feladat elválaszthatatlan egymástól. - A tantervekben ipari ágazattól függetlenül prioritást élvezzenek az energiatakarékos technológiák, a reprodukálhatóságra való törekvés, a környezetvédelem. A hulladékkezelési módszerekben az ártalmatlanítást lehető legnagyobb mértékben váltsa fel a hasznosítás. (valamennyi műszaki ágazatot érinti) 13

14 - A humánerőforrást is földi erőforrásként kezelve a műszaki szakmai tárgyak sarkalatos pontja legyen a környezet és természet védelme mellett a munkavégző ember mentális és fizikai egészségmegóvására törekedő műszaki innovációk, illetve azok fejlesztési irányvonalának megismertetése. - A műszaki tudomány fejlődése immár exponenciális mértékben történik. A műszaki újdonságok, új találmányok, módszerek miatti tananyagfrissítés immár szemeszterenként szükséges lehet. Ennek legcélravezetőbb formája az elektronikus adathordozók (pl. CD-ROM), illetve a multifunkcionális oktatótermek. Preferálni kell az on-line változatokat. - A műszaki tudományok felsőfokú oktatásánál (is) kiemelt jelentősége van az egyetemen belüli gyakorlati képzésnek, illetve az üzemi gyakorlatoknak. Ezek tematikájánál, számonkérésénél is alapvető fontosságú a fenntarthatóság elveinek megjelenése. Orvos- és egészségtudomány: A. harcolni a szegénység ellen, - Az orvostanhallgatók és leendő diplomás egészségügyi dolgozók képzésénél a hallgatókban tudatosítani kell, hogy egy hátrányos helyzetű község körzeti rendelőjében, nagyvárosok nem éppen előkelő körzetének mentőállomásán, vagy egy szociális otthonban dolgozó diplomás munkája is ugyanannyit ér, mint egy klinikai szakorvosé. - Alapvető szempont legyen a képzésben a szociális érzékenység iránti attitűd felmérése, a szociális érzékenység fejlesztése (kiemelten fontos a diplomás védőnők esetében is) B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, - Már az egészségügyi oktatásban érvényesüljön az energiatakarékosságra és környezetbarát anyagok, mint egészségügyi segédeszközök használatára való törekvés. C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A tananyag szerves részét képezze és visszakérdezhető legyen az az alapvető pszichológiai jellegű ismeretanyag, amelynek birtokában egy egészségügyben dolgozó diplomás nem csak a gyógyításban tud közreműködni, hanem az egészséges életmód felé való orientálásban, egészséges életmódra nevelésben is (főként gyermekeknél) 14

15 Természettudományok: A természettudományok esetében nem célszerű a felsőoktatás fenntartható fejlődésre vonatkozó általános feladatait külön tárgyalni, mivel főként alaptudományokról lévén szó, a tananyag tematikájának alapvető vonása kell, hogy legyen az adott tudományág sajátságaihoz igazított komplexitás. A természettudományi karokról kikerülő diplomások, ha a kutatás világában helyezkednek el, nagyobb részt az az alapkutatások területei (elsődleges célja új ismeretek megszerzése a különböző folyamatok, jelenségek alapvető lényegeiről, sajátosságairól, konkrét alkalmazási, technológiai cél nélkül). Az alapkutatások fontossága vitathatatlan, de az alkalmazott kutatásokhoz (konkrét gyakorlati célok elérése végett végzett, új ismeretekre irányuló eredeti vizsgálatok) vezető megfelelő kapcsolódási pontok, csatornák híján öncélúvá válik. A legfontosabb fogalom ebből a szempontból a felhasználhatóság, amely viszont alapvetően feltételezi legalábbis a fenntarthatóság logikája alapján a gazdaságitársadalmi és környezeti visszacsatolások (feed-back) információinak aktív és folyamatos figyelembe vételét és hasznosítását. A természettudományos felsőoktatás fentiekből eredő, fenntarthatóság szempontjából speciális helyzetére való tekintettel önálló, de az aktuális szakhoz szervesen kötődő tantárgyként, modulként kell a társadalomismeretet (fő kapcsolódás az A feladattal), környezetvédelmet ( C feladat), energiaracionalizálást ( B feladat) és minőségbiztosítást ( B és C feladatok) a tananyagba iktatni. Nem véletlen, hogy a TÁMOP támogatási konstrukcióinál előtérbe kerül a természettudományi, illetve - az előbb említett metodikát követve a műszaki, valamint amint a logikai sor lezárásaként a következőkben olvasható informatikai diplomát szerző hallgatók számának növelésére irányuló szándék. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó feladatok szempontjából ezen három képzési terület kiemelt jelentőségű. Informatika: A. harcolni a szegénység ellen, - A tananyag tartalmazza az alapvető informatikai rendszerek működésének, használatának megtaníthatóságát, a társadalom minél szélesebb körében való elterjeszthetőségének stratégiáját is. (főként az általános informatikai tárgyak vonatkozásában) B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, - Az általános informatika területén a rendszerfejlesztés, hardverkészítés folyamatának oktatásakor szempont legyen a direkt (a rendszerek saját fejlesztésekor) és indirekt úton (a felhasználás útján) megvalósítható energiatakarékosság elve. Az alkalmazott informatikai képzés területén különösen fontos, hogy az informatikai és termelési rendszerek bemutatása során, illetve a számítógépes termelésirányítás és a termelési folyamatok modellezésének oktatásakor az 15

16 Művészképzés: energiatakarékosság ismérvei és a visszaforgatható energiaforrások (hulladékgazdálkodás) nyújtotta lehetőségek számonkérhető formában tudatosuljanak a hallgatókban. C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A 21. század életét az informatika fejlődése gyökeresen meghatározza, befolyásolja. Immár külön tudományágnak tekinthető, kezelendő és éppen robbanásszerűen fejlődése és szinte felmérhetetlen lehetőségei miatt különösen fontos, hogy a célirányos felsőfokú informatikai képzésben diplomát szerzettek tisztában legyenek azzal, hogy mire alkalmas eszköz és tudáshalmaz van birtokukban. A felsőfokú informatikai képzés tananyagainak mindenképpen tartalmazni kell pszichológiai, szociológiai szegmenst is és nem csak mellékesen. A társadalom (beleértve annak kultúráját, erkölcsét) a gazdaság, a környezet szinte valamennyi, ember által irányítható színterén informatikai rendszereken át zajlik az irányítás, koordináció, kommunikáció. Külön előadás formájában meg kell érteni az informatikus hallgatókkal szervesen a tantárgyak szakmai tartalmához kötődve -, hogy az informatika nem alkothat külön világot, eszköznek kell lennie, nem hatalomnak. Ha leendő diplomásai, tudósai az egyetemről, főiskolából esetleg azok által - a társadalom és természet valós törvényszerűségeitől, igényeitől elszakadó virtuális világban alkotnak, tevékenységük nem az élhető jövőt szolgálja, de még éppen ellene is működhet. A. harcolni a szegénység ellen, - A művészképzés tulajdonképpen csak eszköz, meglévő tehetség kibontakoztatását segíti elő. Fontos feladata, hogy a művészhallgatókkal nemcsak, hogy megértesse, de alkotó munkájuk szerves részévé tegye azt a gondolkodásmódot, hogy a művészet nem öncélú, hanem úgyszintén eszköz, amely egyes talentummal megáldott emberek alkotásai folytán generálhatnak másokban érzéseket, befolyásolhatják gondolkodásmódjukat, világképüket, így a mindennapi élethez való hozzáállásukat, tevékenységüket. A felsőfokú művészképzés tananyagának kell, hogy legyen társadalomismereti, pszichológiai, szociológiai vonatkozása is. Tekintettel a művészvilágra már hallgatói szinten is jellemző érzékenységre, dogmatikus jellegű struktúrák befogadása szembeni általános ellenérzésekre, módszertanilag ezeket a szegmenseket célszerű a tananyagba észrevétlenül beintegrálni. C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - Ez a feladat voltaképpen a művészet sajátja kell, hogy legyen. Az egyes alkotások sugallta impressziók személyiségformáló hatása döntő jelentőségű és ezzel a leendő művészeknek teljességgel tudatukban kell 16

17 lenniük. A mai modern társadalom szokásvilágában rövidtávon a leghatékonyabb eszközök a színház- és filmművészet és zeneművészet rendelkezésére állnak. Pedagógusképzés: A. harcolni a szegénység ellen, - A pedagógiai tárgyak tantervkészítésénél legyen kihangsúlyozva, hogy a pedagógus követelmény- és eszközrendszerének kialakítását lehetőleg ne befolyásolja az iskolák területi szegregációja. Az esélyegyenlőség elve működjön a falu-város, külváros-belváros, K-Ny Magyarország kérdésében is. - Az esélyegyenlőség problémája amely alapvetően generálja a szegénység problémáját - megjelenik más dimenziókban is, például családok közötti különbség, szülői társadalmi háttér befolyása (diplomás szülők gyermeke könnyebben lesz diplomás), ezt enyhítheti, ha a pedagógiai módszereken belül nagyobb hangsúlyt kap az egyéni kézségek, képességek figyelembe vételére alapozott tanítás. B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, - Érdemeljen kiemelt figyelmet a szaktárgyi módszertanok kialakításánál a természeti és ember alkotta erőforrások védelmére, azok reprodukálására való törekvés pedagógiai eszközeinek kihangsúlyozása, illetve ezen eszközök elsajátításának számonkérése a pedagógus hallgatóktól. Kiemelt tárgyak ebből a szempontból az általános iskolai pedagógia vonatkozásában a természetismeret, biológia, földrajz, illetve középiskolai folytatásai, valamint az ipari, mezőgazdasági szakközépiskolák szakmai tárgyainak pedagógiai ismeretanyaga és módszertana. Mindezek szinte elválaszthatatlanul összefüggnek a következő feladattal. C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére. - A feladat a pedagógusképzés esetében többlépcsős, éppen ezért különösen fontos annak hatékonysága. A pedagógus hallgatókban ugyanis egyrészt ki kell alakítani későbbi szakmájukat illetően egy olyan életszemléletet, amelyben egyértelműen és adott szakához igazodva jól körülírhatóan benne foglaltatnak a fenntartható fejlődés feladatainak, kritériumainak megvalósítására való törekvés, másrészt egyben annak átadására predesztináló tudáshalmazt, képességet is. - Mindezek hatékony elsajátítására az alábbi eszközök kiemelten fontosak: o a gyakorlati pedagógusképzés arányának legalább 30 %-kal való növelése, 17

18 o a pedagógus hallgatók érzékenységének növelése a gyermekek szociális hátterét illetően (családlátogatások, kommunikációs elemek, kapcsolatteremtés fontosságának kihangsúlyozása a tananyagban), o valamennyi szaktárgy módszertanába lehetőleg óránként és ne elhanyagolható utolsó leckeként legyen beépítve az anyag környezeti, társadalmi, kulturális, esetleg gazdasági szempontú fenntarthatósággal kapcsolatos kötődései (pl. földrajznál ne mellékesen legyen megemlítve a nemzeti parkok védelme, kémiánál legyen hangsúlyozva az egyes vegyületek, anyagok környezeti hatása, stb.) 4. INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS Az intézmények megfogalmazott általános feladatai közül a B feladat (a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni) áll legközelebb az intézményi gazdálkodás témaköréhez, a további feladatok közül a 2. és 4. feladatok (játszanak vezető szerepet a jövőorientált megoldási javaslatok kifejlesztésében, illetve a helyi és a regionális szerepvállalásban a fenntartható fejlődésre vonatkozó példaadásban) élvezhetnek prioritást. Természetesen nem választható élesen szét az intézményi gazdálkodás, valamint a döntéshozatal és stratégiakészítés területe, mivel egymással folyamatos, kétirányú kölcsönhatásban vannak. A felsőoktatási intézmények gazdálkodását illetően a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos feladatokat több aspektusból érdemes vizsgálni. Egyrészt külön kell választani a hallgatói kvótákból származó költségvetési tételeket és a vállalkozási jellegű tevékenységekhez kapcsolódó költségnemeket, másrészt a gazdálkodó egység szerkezete, volumene, intézményi rendszerbe való beilleszkedése szempontjából kell a feladatokra koncentrálni. Ha az intézményi gazdálkodást a fenntarthatóság elvének egyik legfontosabb feladata, az erőforrás- (beleértve a humánerőforrást is) és energiatakarékosság szempontjából vizsgáljuk, gyakorlatilag a bevétel-kiadás rendszer komplex, többszintű alakításának, illetve az erőforrás-felhasználás igénybevételének kölcsönös optimalizálásáról van szó. A bevétel-kiadás arány pozitív irányba való növekedése és az erőforrás-felhasználás csökkentése (energiatakarékosság) általában egyenes arányban van egymással. Rövid- esetleg középtávon a környezetvédelmi és energiatakarékossági beruházások mondanak ennek ellent, de hosszabb távon semmi esetre sem. Jelenlegi helyzet: A felsőoktatási intézmények gazdálkodása jelenleg túlzottan központosított. Intézményi szinten a központi (rektori, esetenként dékáni szinten is) hivatalok rendszerint több erőforrás-felhasználással (emberi, technikai, energiafogyasztásbeli) 18

19 működnek, mint az indokolt lenne és gyakran még inkább többel, ha funkcionális szempontból is vizsgálat alá vetjük a hozzátartozó feladatok, hatáskörök indokoltságát. Ehhez szervesen társul az alapvetően normatív hallgatói létszámból eredő költségvetési bevételekkel operáló gazdálkodás. Mondhatni, a központosított intézménygazdálkodási állapotnak éppen megfelelő ez a normatív alapon működő bevételi rendszer - a bevétel jelentős részét megmerevedett belső szabályozása alapján központi működésére elemésztve viszont az intézményi bevételek növelésére alkalmas egységek tudományos kutatási, fejlesztési munkáját eredendően nem inspirálja. Ugyanis a többszintű, elhúzódó, az eredeti szakmai szempontok érdekszférájából kikerülő döntési procedúra és a központi intézményi hivatalok direkt és indirekt részesedésének mértéke a vállalkozói és az azzal együtt járó innovatív - affinitás feleslegességének képzetét adja, ehelyett a maximum a begyökeresedett hallgatóvadászatra ösztönöz. Mindez viszont ok-okozati összefüggés alapján hosszabb távon kihat a képzés minőségére is, amely így nem követve a gazdasági, munkaerő-piaci igényeket elavulttá válik. Ennek eredménye aztán a hallgatói létszámcsökkenés, ergo a normatív finanszírozás csökkenése és a fent felvázolt intézményi gazdálkodási mód máris labilissá válik, ugyanakkor az intézmény kutatási, képzési színvonalában is jelentős minőségbeli, igen nehezen behozható elmaradás komoly, veszélyével jár. Szükséges változtatások: Az intézményi gazdálkodás rendszerében külön kell választani és kezelni a hallgatói létszámból eredő normatív költségvetési tételeket és a vállalkozói jellegű tevékenységből származó bevételeket: Normatív költségvetési bevételek: - Lehetőség szerint át kell térni ezen költségvetési tételek esetében is a versenyszférában alkalmazott gazdálkodási módszerekre, rendszerekre. Be kell vezetni a megújított felsőoktatás struktúrájának, illetve ezen belül az adott intézményi struktúrának leginkább megfelelő gazdálkodási információs rendszert, amely minden költségvetés készítésére jelenleg is kötelezett, vagy a jövőben arra alkalmas intézményi egység részére is lehetővé teszi a napra kész, folyamatos információáramlást. (Pl.: nagyszámú felesleges alkalmazottal működő pénzügyi osztályon adatkezelő szoftverek és belső információs hálózat /Pl.:Linux/ kiépítése. kapcsolódási pont a HUMÁN ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS-hoz)) - Az önálló költségvetésre alkalmas egységek részére lehetővé kell tenni, hogy az egyetemre/főiskolára általuk beáramló bevételek itt beleértendők már a vállalkozási jellegű, K+F tevékenységből származó bevételek is - lehető legnagyobb hányadáról, az érvényes jogszabály adta lehetőségek betartásával maguk rendelkezhessenek. A jelenlegi, többszintes, néhány szinten valós szakmai kompetenciát nem tartalmazó 19

20 döntési, engedélyeztetési procedúrát a lehető legnagyobb mértékben redukálni kell. - A nem kizárólagosan intézményi keretekhez kötött, de a normatív bevételekből fedezendő kiadási tételek (Pl.: bérszámfejtés, őrzésvédelem, takarítás, számítógépes rendszergazda-szolgáltatás, kisösszegű beszerzések) esetében lehetővé kell tenni a gazdálkodási egységek számára az alternatív választás lehetőségét. - Ha a közvetlen normatív támogatások közé adott intézménynél külön képzési, tudományos, fenntartási célú vagy egyéb meghatározott feladatokhoz kapcsolódó bevételek is elérhetők, ezek kezelésére is a fent leírtak legyenek érvényesek. Vállalkozási jellegű bevételek: - A különböző legfőként K+F jellegű vállalkozási tevékenységek költségvetésénél differenciáltan kell meghatározni az intézményi rezsiköltség arányát. (Pl.: nem mindegy, hogy egy tanszék által fogyasztott elektromos árammennyiség bizonyos része a kabinetszoba díszvitrinjének világítására vagy éppen az elektronmikroszkóp áramellátására fordítódik) Ennek kapcsán volumenében és arányaiban is meg kell határozni a gazdálkodó egység vállalkozási jellegű munkáinak eszköz- és energiaigényét az egység teljes felhasználásához mérten, illetve fel kell mérni a külső-belső K+F munka igényének arányait. - A rezsi, illetve hasonló jellegű intézményi költségek levonása után a fennmaradó összegre vonatkozóan kizárólagos gazdálkodási jog illesse meg a tevékenységet végző szervezeti egységet, csoportosulást - ugyanis természetesen a vállalkozási tevékenységeket több szervezeti egység konzorciumi társulása projektszerű munkában is elvégezheti, sőt ajánlatos az efféle EU-konform szerkezetű felállás -, aminek értelmében az szabadon dönthessen a szóban forgó összeg felhasználási arányairól (felhalmozás-befektetés, személyi kifizetés). Intézményi szintű egyéb konkrét feladatok: A fent részletezett intézményi gazdálkodási struktúraváltás mellett sok szempontból annak részeként szervezeti egységtől független gazdálkodást érintő részfeladatok is megoldandóak. (Egyben kapcsolódási pontok a STRATÉGIAKÉSZÍTÉS-hez is.) - Az infrastrukturális átalakítások kapcsán élvezzenek prioritást az automatizált, számítógépes irányítással (kezelő szoftverekkel) ellátott rendszerek beépítése. Alapvetően szükséges auditált költségoptimalizáló gazdálkodási rendszer bevezetése (pl. SAP) amely módot ad arra, hogy a gazdálkodási részegységek napi információt kaphassanak pénzügyi helyzetükről. 20

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A legkülönfélébb üzleti területek sorra vezetik be az üzletfejlesztést, amelynek révén biztosítani kívánják a hosszú távú jövedelmezőséget

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KÖZPONTI PROGRAM Dr. Farkas Katalin Budapest, 2008. szeptember 30. Minőség és partnerség Új Magyarország Fejlesztési Terv Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

SSC specialista szakirányú továbbképzés

SSC specialista szakirányú továbbképzés SSC specialista szakirányú továbbképzés (Shared Service Center - SSC) Edutus Főiskola 2016 Az SSC (Shared Service Center/szolgáltató központ) szektor jelenleg a leggyorsabban fejlődő iparág Magyarországon.

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben