Fenntartható fejlődés és energiapolitika. Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

Átírás

1 Fenntartható fejlődés és energiapolitika Lontay Zoltán irodavezető, EGI Zrt. elnök Magyar Energiahatékonysági Társaság

2 Fenntartható fejlődés EU energiapolitika Magyarországi helyzet

3 A fenntartható fejlődés elmélet az emberiség (tovább)létezésével kapcsolatos alapvető fontosságú, aggasztó állításokat fogalmaz meg nem vesz róla tudomást nem hiszi el (ún. szkeptikus) elhiszi pesszimista kevésbé pesszimista

4 Fenntartható fejlődés...a dolgok ezután is mehessenek úgy, ahogy eddig......úgy kielégíteni az emberiség mai igényeit, hogy az utánunk következő generációk is élvezhessenek hasonló lehetőségeket......csak az elviselhető mértékig terhelni az életterünket...

5 A fogalmat az ENSZ ún. Brundtland jelentése (1983.) vezette be a köztudatba. Tudományos megalapozás: A növekedés határai (Meadows és társai, 1972.) a problémák rendszer szemléletű megközelítése, a dinamikus modellezés eszközének használata a folyamatok megismerésére.

6 Fő tézisek A Föld véges rendszer, véges mennyiségben tud erőforrásokat biztosítani és hulladékokat elnyelni. Az ember által generált exponenciális folyamatok ún. túllövéshez vezetnek, a következmény összeomlás, egyensúlyi állapot kialakulása fenntartható fejlodés.

7 Exponenciális folyamatok Emberi népesség Erőforrás olaj, víz, termőföld, ásványok stb. használata Antropogén CO 2 kibocsátás GDP növekedés Fogyasztás

8 A világ népessége

9 Ipari termelés Teljes ipari termelés Index 1963 = 100% Egy főre eső ipari termelés Év

10 A világ fémfelhasználása Millió t/év

11 World 3 futtatás: Első 100 év - fejlődés Resources Population Food Industrial Output Pollution

12 World 3 futtatás: Második 100 év - összeomlás Resources Pollution Industrial Output Population Food

13 World 3 futtatás: Fenntartható fejlődés Industrial Output Food Population Resources Pollution

14 Szkeptikusok (pl. Lomborg) A környezet állapota nem romlik, hanem javul. Az ember jobban él, mint valaha. Ha felmerülnek problémák, azokat elsősorban technológiai eszközökkel kezelni lehet (adaptáció). A Kiotóra költött mrd $ mindössze 6 évvel halasztja a klímaváltozást.

15 <>

16 Fenntartható fejlődés és energia A világ egymással összefüggő rendszerekből áll. Az energia lesz az, ami az ember mostani fejlődését megváltoztatja: forrás oldalon az olaj kimerülése, kibocsátás oldalon a klímaváltozás.

17 Olaj Az Ipari Forradalom utáni civilizáció az olcsó energiára (=szén, majd olaj) épül. Az olaj alapvető energia- és nyersanyagforrás. Olaj kell az olaj kiváltásához is.

18

19 Az olajcsúcs napi termelés < napi igény az emberiség jelenkori fejlődését megállító lényegi probléma nem egy, hanem az erőforrás válság

20

21

22 1,1 %/év igénynövekedés Csúcspont ~2025-ben Forrás: PFC Energy s Global Crude Oil Forecast

23 1,8 %/év igénynövekedés Csúcspont ben

24 2,4 %/év igénynövekedés Csúcspont ben

25 Az olajcsúcs után Növekvő igényeket csak alternatív energiaforrásokkal lehetne kielégíteni, de ilyen források (teljesítmény és költség) nincsenek gáz? szén? megújulók? atom?

26 Klímaváltozás CO 2 koncentráció ppm A jelenlegi kibocsátás kb. 7 mrd t/év, az ökológiai rendszerek elnyelő képességének kétszerese. Változatlan kibocsátás mellett 50 éven belül 500 ppm lenne, de a jelenlegi trendek a duplázódást valószínűsítik. A történelemben a hőmérséklet-változások bizonyos határértékek elérésekor hirtelen következtek be. Ha az ember ma beszüntetné az ÜHG kibocsátást, még 100 évig emelkedne a hőmérséklet. Kyoto 10% csökkentést irányoz elő.

27

28

29

30 Az elővigyázatosság elve A klíma-problémára egyre több a bizonyíték, de a bizonyítás még nem teljes körű. Az elővigyázatosság elvét kell alkalmazzuk, mindaddig, amíg a veszély tényleges mértékéről pontosabb ismeretek birtokába nem kerülünk. Természetesen az elővigyázatosságnak (pl. Kiotó) költségei vannak. A dilemma az, hogy milyen költségeket szabad vállalni.

31 Mítoszok az energetikában Létezik a hosszú távon rendelkezésre álló olcsó fosszilis energia mítosza. Az energiapolitikák annak függvényében helyezhetők el, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a mítoszhoz. A mítoszhoz való viszonyulást pedig a legtöbbször érdekek határozzák meg.

32 A becsületes energetikai kép: az olaj közgazdasági értelemben vett kimerülése itt van, a gázkészletek is végesek, szénből sok van, de a szén környezetszennyező és csak drágán alakítható benzinné, a ma ismert atomos technológiák kockázatosak, és fogytán az urán is, a megújulók drágák és használatuk korlátokba ütközik, a problémák megkérdőjelezése azoknak használ, akik ma üzletet csinálnak az energiából.

33 Problémaenyhítés: alternatív energia stratégiák Mind forrás, mind kibocsátás oldalon kevésbé terhelik a környezetet, mint a hagyományosak. Elemek: az energiaigények mérséklése, az energia hatékonyabb felhasználása, a hagyományos energiák kiváltása megújuló energiákkal.

34 Európa energiahelyzete Növekvő energiaigény Növekvő importfüggőség Nagy és növekvő olajszükséglet Korlátozott lehetőség az energia világpiac befolyásolására Európa az energia oldaláról erősen sebezhető

35 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

36 Nem alkalmazható stratégia Erőforrás-háborúk kezdeményezése Európa nem rendelkezik az USÁ-éhoz hasonlítható hatékony hadsereggel.

37 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

38 Az energiahatékonyság az egyetlen mellékhatás nélküli stratégia. Lehetővé teheti az energiaigény csökkentését az ellátás (energetikai szolgáltatások) színvonalának csökkentése nélkül. Történelmi tapasztalat: a fejlett országokban az energiahatékonyság által elért eredményeket az igénynövekedés felemészti, az energiafogyasztás volumene folyamatosan növekszik.

39 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

40 Európa lehetőségei a források diverzifikálására rendkívül korlátozottak. Az olajpiac befolyásolására elképzelés sincs. Gáz: új gázvezeték tervek, elsősorban egyes országok gázellátásának javítására.

41 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

42 EU összes energiafelh. ~70 EJ/év Olaj ~27 EJ/év = 860 GW Ennek 1%-a 8,6 GW = 8600 MW Ha 30% hatásfokú olajos erőművet helyettesítünk atommal, akkor ez megfelel 2600 MW e -nek Ha évi 5% olaj felhasználását helyettesítjük atommal, ez évente MW e Az olajcsúcs után ennyi új atomerőművi kapacitást kellene építeni évente a kieső olaj pótlására

43 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

44 Mire képesek a megújulók? Segítenek elodázni az olajcsúcsot. Nem veszélyeztetik a klímát. Csökkentik az energiahordozó-források beszerzésével kapcsolatos kockázatokat. Megjegyzés: minden megújulónak megvannak a maga problémái.

45 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

46 A közlekedés gázosítása enyhítheti az olaj iránti igényt. Az olajhiány okozta feszültség néhány évtizedig mérsékelhető lenne (függvényében az összes energia igény alakulásának).

47 A probléma enyhítésének stratégiái Energiahatékonyság Forrásdiverzifikáció Több atom Több megújuló Gázosítás a közlekedésben Fogyasztáskorlátozás

48 A fogyasztást előbb vagy utóbb korlátozni kell. Csak technológiai megoldásokkal a fogyasztáskorlátozás nem oldható meg. A népesség csökkentése Szükség lesz az energetikai szolgáltatások iránti igények mérséklésére is, Az energia a gazdagoké. lehetőségek Az energia emberi jog jegyrendszer.

49 Az EU energiapolitika néhány jellegzetessége Rövid/közép távon bízik a fosszilisokban. Igyekszik megállapodni Putyinnal. Érzékeli az ellátásbiztonsággal kapcsolatos bajt szorgalmazza a megújulókat és a takarékosságot. Élére áll a klíma folyamatnak, mert egy alacsony karbonkibocsátású világgazdaságban Európa versenyképesebb lehet. Nem jut el a lényegi szolidaritásig az ellátás területén. Enged a liberalizációs nyomásnak, pedig...

50 Magyar energiapolitika Lehet-e egy kis országnak saját energiapolitikája, vagy le kell feküdni az erőseknek? Az energiapolitika a tervezési időhorizont és a jövőkép függvénye. Az energiahatékonyság + megújuló irány Magyarország számára fontosabb, mint bármelyik más EU tagállamnak. A társadalmi költségek csökkentésére a nyernyer lehetőségeket kell előtérbe helyezni.

51 Magyarországi helyzet: (1) mi kellene történjen? Nem lehet kétség: az új energia-helyzet be fog következni. Erre nem felkészülni (energiahatékonyság + megújulók + atom) súlyos felelőtlenség. A felkészülés most befektetést (versenyképesség-romlás elszenvedést) igényel, de e nélkül

52 Magyarországi helyzet: (2) mi történik? Nincs nemzeti konszenzuson nyugvó energiastratégia. Vérszegény energiahatékonysági programok. A figyelem az energiahatékonyságnak (is) ártó piaci liberalizáción van. Rövidtávú gondolkodás. Az ország érdekeit képviselő energetikai program megvalósítását akadályozná a hiteltelenné vált politika.