Fenntartható fejlődés alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntartható fejlődés alapjai"

Átírás

1 Fenntartható fejlődés alapjai

2 Fenntartható, ami A fenntarthatóság fogalma nem időleges, hanem tartós, huzamos, örök, nem éli fel a saját alapjait, és nem szűkíti saját lehetőségeit, nem szűkíti a jövő lehetőségeit. 2

3 1962 Rachel Carson: Néma tavasz Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

4

5 A Nemzetközi Állomások: I Római Klub; II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972); III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság ); V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (1992. június VI Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia HEFOP Rio de Janeiro).

6 Római Klub: Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult); Gábor Dénes, Bognár József, Szentágothai János, László Ervin, Kapolyi László Göncz Árpád) Fő cél: globális problémák megoldása; A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása; Világmodelleket hoztak létre; HEFOP

7 Társadalom 1970 Föld Napja (április 22.) Denis Hayes "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"

8

9 ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972) Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); A konferencia mérföldkövet jelentett; Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések. HEFOP

10

11 Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.) augusztus 1. Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni; Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát; Záróokmány: Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. HEFOP

12 IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság ) World Comission on Enviroment and Development; Bizottság vezetője: Gro Harlem Brundtland (Norvégia miniszterelnöke); Bizottság tagjainak száma: 22; Titkárság: Genfben; A konferencia kezdete (1984): Genf; A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

13 A Bizottság 8 kulcskérdése: 1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2. Energia és környezetvédelem; 3. Ipar 4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5. Emberi települések; 6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; 8. Nemzetközi együttműködés. Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott. HEFOP

14 Közös Jövőnk jelentés Our Common Future ; 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban; Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse; Fenntartható fejlődés koncepciója; Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez; Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez; Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása. HEFOP

15 Környezet és fejlődés világkonferencia Rió de Janeiro, Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről Feladatok a XXI. századra (Agenda 21) - Gyerekek, fiatalok és a fenntartható fejlődés - Segítő nevelés, társadalmi tudatosság és képzés A kormányzatoknak törekedniük kell olyan stratégiák elkészítésére a következő három évben, amelyek a környezet és fejlődés problémáját átfogóan, minden témában megjelenítve tartalmazzák a nevelés minden szintjén. 15

16 ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről Johannesburg, A fenntarthatóság kérdéskörével összhangban újra kell gondolni a döntéshozóknak a nevelésnek és az oktatásnak a szerepét! A tanítás - nevelés a környezetről" - helyett a hangsúlyokat a "fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos szükségletek felé" kell elmozdítani! 16

17 A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben R. Carson Silent Spring Ökológiai válság Vita a Növekedés határairól Az Johannesburg A fenntartható ökohatékonyság Seattle fejlődési paradigma Den Haag Riói fogalma Kyoto A környezet korlátlan erőforrás Pozitív megközelítés A technológia tisztelete Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról Negatív megközelítés A technológia fenyegetés Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetően Haladó megközelítés A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak DDT crisis Seveso Amoco Cadiz CFC Sandoz Chernobyl Exxon Valdez GMO Mid Danube

18 A Brundtland Bizottság jelentésének fő üzenete A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni.

19 Fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Közös jövőnk jelentés, 1987 vagy:brundtlandjelentés)

20 Sustainable development fenntartható fejlődés 1. Olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a mai generációk igényeit, hogy közben nem befolyásolja károsan a következő generációk ugyanazon igényei kielégítését. 2. Olyan tevékenység, amely a mai generációk életminőségének (életszínvonalának) emelését teszi lehetővé anélkül, hogy elvenné a jövő generációitól a lehetőséget legalább ugyanilyen életszínvonal elérésére. 3. A földi környezetünk megszabta a határok között élni. 4.a. Törődni azzal (a világgal), amit mi soha nem fogunk meglátni. 4 b. Törődni azzal, mi fog utánunk történni. 5. Nem becsapni gyermekeinket és unokáinkat. 20

21 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS évi LIII. trv A társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését

22 Mi lehet fenntartható? 1. Állapot 22

23 Mi lehet fenntartható? 2. Folyamat A) NÖVEKEDÉS = mennyiségi változás = nagyobb, több B) FEJLŐDÉS = minőségi változás = jobb Anyagi Korlátos lehetőségek Ellenséggé tesz Életszínvonal (GDP) Szellemi-tudati-kulturális Megújuló lehetőségek Társsá tesz Életminőség A fejlődés esélyt ad a fenntarthatóságnak! 23

24 A fenntartható fejlődés új szemlélet Növekedni: nagyobbnak lenni méretben Fejlődni: jobbnak lenni Miben kell jobbnak lennünk? A környezethez (természeti és társadalmi) való alkalmazkodásban Teljesítményeinket kell javítani, azok hatékonyságát

25 A fenntartható fejlődés új szemlélet A fejlődés egyszerre feltételezi a fejlesztést és megőrzést, a szerves kultúra fenntartását A fejlesztés és környezet közötti konfliktusok csillapítása nem kizárólag technikai feladat, hanem etikai A környezet és fejlődés ügye elválaszthatatlan egymástól A fenntarthatóság célja a folytonos társadalmi létminőség (a társadalom a cél, a gazdaság eszköz, a környezet feltétel) A fenntarthatóság a társadalomra vonatkozik

26 Fenntartható fogyasztás Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.

27 A BOLDOGSÁGUNK NEM FÜGG A FENNTARTHATÓSÁGTÓL Az elégedettség és a fenntarthatóság közti viszony Ökológiai Lábnyom Index USA Dánia Svájc Oroszország Magyarország Bulgária Életelégedettségi Index Forrás: Happy Planet Index 27

28 A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra bíztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni és minimalizáljuk a termelőtevékenység szennyező hatásait.

29 A fenntartható fejlődés Időben folyamatos, optimális erőforrás-használat és környezeti menedzsment. A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat, és meg kell őrizni minőségüket.

30 A fenntartható fejlődés ábrája

31 Továbbfejlesztett definició Herman Daly A fenntartható fejlődés folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.

32 A fenntartható fejlődés szimpatikus Nem igényel paradigma váltást Nagyon is beleillik a hagyományos közgazdasági gondolkodás eszmerendszerébe, Nem igényli szükségleteink korlátozását. Csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni, és minimalizáljuk a termelés szennyező hatásait.

33 A fenntartható fejlődés Csökkenti a magas egy főre jutó fogyasztás miatti lelkiismeret furdalást, Sőt a fajlagos felhasználások összehasonlításával a fejlődőket teszi bűnössé.

34 A fenntarthatóság értelmezése Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is. 34

35 ERŐS KRITÉRIUM Nem elég a rendelkezésre álló teljes tőkevagyon összértékét fenntartani, hanem az egyes tőkefajták értékét külön-külön kell megőrizni Az erőforrások nem vagy csak részlegesen helyettesíthetők A tőkefajták (természeti, emberi, ember alkotta) komplementerek A piac és az ökoszisztémák időléptéke nagyságrendekkel eltér

36 GYENGE KRITÉRIUM Ha egy erőforrás szűkös lesz a piaci ár jelzi és új technológiák jönnek létre a helyettesítésére vagy a hatékonyság növelésére Alapja: a teljes tőkevagyon összértékének időbeli megőrzése a különböző tőkefajták kompenzálhatják egymást (természeti erőforrást csökkenésekor az ember alkotta erőforrások növelésével kompenzálhatunk) Pl.: ha a tiszta vizű folyót (mint természeti erőforrás) elszennyezzük, szennyvíztisztítókat hozunk létre

37 A fenntarthatóság eltérő megközelítései

38 Gyenge fenntarthatóság Szigorú fenntarthatóság Bioszféra Bioszféra Trsd. Gazd. Gazdaság Társadalom

39

40

41 A négyzetméternyi két és fél futballpályányi területű, köbméter térfogatú kísérleti laboratóriumban a kutatók hét komplett biomot hoztak létre a földiek mintájára: miniatűr óceánt, sivatagot, szavannát, esőerdőt, mocsárvidéket, egy intenzíven művelt agrárterületet, valamint emberi élőhelyet. A zárt térbe mintegy 3800 gondosan válogatott növény- és állatfajt telepítettek szeptember 26-tól szeptember 26-ig tartott. A kísérletben 4 férfi és 4 nő vett részt.

42 Tapasztalatok

43

44

45 Ökológiai felelősség Szociális jogok Fenntartható fejlődés Piacgazdaság

46 A fenntartható fejlődés követelményei a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével. a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadóképességének mértékével. a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

47 A felsorolt elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet feltéve, hogy: a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára nem kielégítő helyettesítési lehetőségek vannak az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.

48 Fenntarthatóság: a definíció problémája fenntartható használat csak a megújuló erőforrásokra vonatkozik. Azt jelenti, hogy olyan arányban használjuk ezeket, amely megújulási képességükön belül marad. fenntartható gazdaság a fenntartható fejlődés terméke, megőrzi a természeti erőforrásalapot. Alkalmazkodás révén és a tudásban, szervezésben, műszaki hatékonyságban bekövetkező tökéletesedésén keresztül folyamatosan fejlődhet. fenntartható társadalom kilenc alapelv szerint létezik

49 A fenntarthatóság kilenc alapelve 1. Az életközösségek tisztelete és védelme 2. Az emberi élet minőségének javítása 3. A Föld életképességének és sokféleségének megóvása 4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása 5. A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés 6. Az egyéni magatartás és szokások megváltozatása 7. A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak 8. A fejlesztés és természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása 9. Világméretű (globális) együttműködés kialakítása

50 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata

51 A Világbank Évi jelentése A környezet védelme nélkül lehetetlen a fejlődés és a fejlődés nélkül nem biztosíthatók a környezet védelméhez szükséges beruházások.

52 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAKULÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE A világ helyzete Erőforrások Ipari termelés Élelmiszer Népesség Szennyezés

53 Mennyiségi index GDP és a szennyezés kapcsolata GDP Szennyezés idő

54 OECD országok GDP-emisszió index 200 GDP 100 Nitrogénoxid Kéndioxid Por Ólom

55 % Vezetékes ivóvízben nem részesülők főre jutó dollárbevétel (log. skála

56 Csatorna nélküli városiak aránya % főre jutó dollárbevétel (log. skála

57 Porkoncentráció a városokban g/m főre jutó dollárbevétel (log. skála

58 SO 2 koncentráció a városokban g/m főre jutó dollárbevétel (log. skála

59 Kg Települési hulladék/fő főre jutó dollárbevétel (log. skála

60 tonna CO 2 /fő főre jutó dollárbevétel (log. skála

61 GDP ($/fő) Nyugat- EU (USA) Kelet EU Ázsia(-Japán) (L) Amerika Afrika

62 Gazdasági növekedés Fejlett orsz. Volt szoc. Orsz. Közép Kelet Latin Amerika Ázsia és a Csendes óceán Afrika félsivatagos vidékei A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni kezdene.

63 10000 Energiafelhasználás (olajkg/fő) CND N USA S NL AUS DK A F 2000 GR IND TR P GNP ($/fő)

64 Létezik-e alagút az energiafogyasztást illetően? Energyconsumption (TOE/capita) 9 Welfair and energy consumption Hungary 2007 Hungary 2027 Swiss Danmark Ireland Hungary Source: EIU, OECD, Boston Consulting (GDP Euro/capita) Március 4. Kerekes Sándor 64

65 Energia felhasználás A számok világosan mutatják, hogy a fejlett országokban az elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP körülbelül háromszorosára nőtt, eközben az egy főre jutó energiafogyasztás a világ átlagát (12 %) meghaladó mértékben, mintegy 14%-kal nőtt. Abszolút számokban a magas jövedelmű országok egy főre jutó energiafelhasználása 3,8-szeresére a világ átlagának és 13,5 szerese az alacsony fejlettségi szintű országok egy főre jutó energia-felhasználásának.

66 Ezek ugyanazok a foglalkozások? Melyik fenntarthatóbb? Március 4. Kerekes Sándor 66

67 Local Agenda 21 A fenntartható fejlődés lokális programja (LA 21) azt célozza meg, hogy a természet-gazdaságtársadalom hármasában úgy teremtse meg az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja. A természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak a bioszféra követelményeit betartva, szigorú határok közt tartja megvalósíthatónak.

68 A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái

69 Alapkövetelmény A fenntartható fejlődés alapelveit figyelembe véve csak olyan ipari, mezőgazdasági, energetikai stratégiák fogadhatók el a jövőben, amelyek teljesítik a megőrzés és fejlesztés integrálásának követelményét.

70 Alapkérdések 1. Kialakíthatók-e a gazdálkodásnak olyan formái, olyan technológiák, eljárások amelyek kellően hatékonyak, termelékenyek, és egyúttal megfelelnek a fenntarthatóság követelményének? 2. Hogyan érhető el, hogy a fent jelzett gazdálkodási formák meghonosodjanak a gyakorlatban, hogyan vehetők rá a termelők ezek tömeges alkalmazására?

71 FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGI STRATÉGIÁK

72 Fenntartható mezőgazdasági stratégiák A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban felmerülő környezeti problémák alapvetően mind azzal függnek össze - ahogy azt Schumacher összegzi - ".. hogy a városlakó ember elhatározta: az ipar elveit fogja alkalmazni a mezőgazdaságra ".

73 A fenntartható mezőgazdasági termelés kialakítása A vegyszerek okozta környezeti károsodás mérséklése. Takarékosság a vízzel, Takarékosság az energiával.

74 A műtrágya okozta környezeti károsodás mérséklése növelik a szerves trágyák, hulladékok, melléktermékek visszaforgatását a talajba, vetésforgóba a levegő nitrogénjét megkötő pillangósokat vetnek, genetikai átalakítással más növényeket is alkalmassá tesznek a nitrogén megkötésére. A számított mennyiségű, és pontosan a felvétel helyére juttatott műtrágya,

75 A növényvédőszer okozta környezeti károsodás mérséklése a kártevő életciklusának éppen megfelelő időpontjában permetezett növényvédő szer. A rezisztens fajták kinemesítése, a növény tenyészidejének a megváltoztatása.

76 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon termék kg/ha inszekticid fungicid herbicid

77 Takarékosság a vízzel A szivárogtató öntözőberendezések víztakarékosság, szikes talajok kezelése, a szárazságtűrő fajták kinemesítése. A haszonnövények társítása

78 A haszonnövények társítása Pld. 15 sor cukorrépa + 2 sor kukorica Kártevők nem találnak állandó környezeti viszonyokat Különböző kórokozók lehetnek egymás ellenségei

79 A fenntartható mg. elterjesztésének akadályai A természeti erőforrások társadalmi szűkösségéről gyakorlatilag nem kap tájékoztatást a gazdálkodó. Hiányoznak általában azok az intézmények és szabályozási formák, amelyek kapcsolatot létesítenének a társadalom hosszú távú érdeke - a fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakítása - és az egyes farmer rövidtávú jóléte között.

80 FENNTARTHATÓ IPARI STRATÉGIÁK

81 Fenntartható ipari stratégiák Ipari ökológiai rendszer kialakítása. Egy ilyen rendszerben optimalizált az energia és a nyersanyagok felhasználása, a lehető legcsekélyebb mértékű a hulladéktermelés, a folyamatok szennyező melléktermékei pedig más eljárások nyersanyagául szolgálnak. a terméket eleve úgy kell megkonstruálni hogy az újrahasznosításra alkalmas legyen

82 Feladatok Az anyagkészleteket a lehető legtovább forgásban tartani. A szeméttelepi lerakás tarthatatlan. Nem megoldás a hulladék égetés

83 Szennyezés a BASF-nél index 160 készáru 100 Emisszió a levegőbe

84 Feladatok A termelő tevékenységet meg kell, hogy előzze a forrás és környezetprofil elemzés, ami nemcsak az ipari rendszerbe bemenő és kimenő anyag- és energiaáramlás minimalizálását, de azok minőségével szemben támasztott követelményeit is tartalmazzák.

85 A természetes kapitalizmus alapelvei Betartandó alapelvek: A természeti erőforrások hatékony használata Biomimikri tanulj a természettől, utánozd az ott működő rendszereket Áttérés a készletező (stock) gazdasági szemléletről a flow (szétterülő, szolgáltató) gazdasági szemléletre A természeti tőke értékteremtése (ipari ökológia, ökohatékonyság, életciklus elemzés)

86 Az ipari ökológia célja Az ipari ökológia célja, hogy a természeti rendszerek működési elveit részletesen megismerjük, és azokat célszerűen adaptáljuk az ember által létrehozott, mesterséges rendszerekre, adott esetben az ipari technológiákra. törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére; az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása

87 Az ipari ökológia jellemzői anyagnak és az energiának a természetes ökoszisztémákban megtalálható körforgását próbálja az ipari folyamatokban meghonosítani módszer révén elérhető a zéro kibocsátás nyersanyag- és energiamegtakarítás hulladék elhelyezés költségeinek csökkentése

88 Az ipari ökológia fontosabb attribútumai az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata; az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele; a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése; a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon;

89 Öko-hatékonyság az ipari ökológia, a termékek életciklus elemzése, környezetközpontú irányítási rendszerek. Az ökohatékonyság mérése a következő formula segítségével lehetséges: EE = S/MI Ahol az EE (Ecological Effectiveness) az Ökohatékonyság, az S (Service) a nyújtott szolgáltatás értéke, az MI (Material input) pedig az anyaginput.

90 ÉLETCIKLUS ELEMZÉS CYCLE ASSASMENT (LCA)

91 Életciklus elemzés (LCA): Eredetileg döntéstámogató eszközként fejlesztették ki Környezeti szempontok alapján tesz különbséget termékek, folyamatok és szolgáltatások között Definíció (LCA): A termékek, folyamatok vagy szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja a környezeti tényezőket és környezeti hatásaikat

92 Természeti erőforrások kitermelése Alapanyagok, félkész-termékek gyártása Az egész ciklusban meghatározható és értékelhető legyen a termékek és szolgáltatások környezettel való kapcsolata Tényleges használat Használatból kivonás hasznosítás ártalmatlanítás Anyag és energiamérlegek meghatározása

93 FENNTARTHATÓ TÁRSADALMI STRATÉGIÁK

94 A fenntartható fejlődés intézményrendszere Nemzetközi közösség - EU A kormányzatok szerepe A vállalatok szerepe Az egyének, vagy civil szerveződések szerepe

95 A kormányzatok szerepe adópolitika, a megújuló energiaforrások kutatásának és fejlesztésnek támogatása, A magánbefektetők környezetbarát viselkedésre ösztönzése, a nemzetközi kereskedelem formáinak kialakítása - GATT

96 Civil szerveződések szerepe Szervezett környezetvédelmi csoportok Káros gazdálkodói és fogyasztói magatartásformák feltárása A fogyasztói igények eltolása a környezetbarát termékek irányába Médiák Nemzetközi intézményrendszer

97 Az egyének szerepe Egyének Új magatartás kialakítása, a pazarlás megszüntetése olyan jelöltekre szavaz, akik érzékenyek a környezeti problémákra Mottó Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot. Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.

98 Út a fenntarthatóság megvalósítása felé A) Fogyasztói felelősség és tudatosság Anyag- és energia-takarékosság (víz, villany, hulladék, komposztálás stb.) a. Egyéni szint vásárlási és fogyasztási szokásaink elemzése, megváltoztatása; másképp fogyasztás mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt; a vásárolt áru eredetének ismerete; 98

99 Út a fenntarthatóság megvalósítása felé A) Fogyasztói felelősség és tudatosság b. Társadalmi szint Az eldobós fogyasztói világ okainak ismerete, tudatosítása. Teljes életútelemzés a szántóföldtől az asztalig. Figyelem az esetleg később jelentkező problémákra. A termék előállításának körülményei is fontossá válnak. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Fogyasztói bojkott. 99

100 Út a fenntarthatóság megvalósítása felé B) Az értékrend változása A környezeti tudatosság erősödése A jelen vásárlói döntés ne veszélyeztesse mások és a jövő nemzedékek szükségleteit, azaz a jövő iránti felelősség Az anyagi birtoklástól a lelki gazdagság felé fordulás Életszínvonal Életminőség 100

101 Fenntartható társadalom Bemenet Rendszer Kimenet Jó minőségű energia Fenntart ható társadalom Gyenge minőségű hőenergia Anyag Szennyezés ellenőrzés Hulladék Újrahasznosí tás

102 A fenntartható társadalom feladatai A gazdaság szívóhatásának csökkentése, az input mérséklése az anyag és energiahatékonyság növelésével. A feldolgozottságifok növelése, az anyag és energiából mind több termék és mind kevesebb hulladék kihozatala. A hasznos termékeknek az ökológiai hatékonyság szempontjából minél tovább tartása a fogyasztási folyamatban. (A mai piacgazdaság ennek ellenkezőjében igyekszik érdekeltté tenni a fogyasztót.) A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse). Az elsődleges hulladékokat ill. a hulladékká vált termékeket újrahasznosítani (recycling). A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni. (Részben az ökoszisztémák semlegesítőnyelőképességének fenntartásával, részben tisztítótechnológiák alkalmazásával.)

103 Köszönöm a figyelmet!

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák

Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák EU ZÖLD HÉT Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforrás-használat korlátozásáig - innovatív eszközök egy fenntartható Európáért - Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák Hogy megtanuljuk értékelni azt,

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A tárgy célja A tárgy a műszaki-, ökonómiai-

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAINAK TÜKRÉBEN

MAGYARORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAINAK TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány MAGYARORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A FENNTARTHATÓ

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Zöld technológiák a modern vegyiparban

Zöld technológiák a modern vegyiparban Zöld technológiák a modern vegyiparban Szépvölgyi János MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Motto A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A fenntartható fejlődés Nemzeti fenntartható fejlődési stratégiák

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Mondolat Iroda, 2012. március 22. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Fenntarthatóság felsőfokon

Fenntarthatóság felsőfokon 1 Fenntarthatóság felsőfokon Európában és a világ többi részén Gazdag Rita Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda 2 Honnan hová fogalmakban? Természetvédelem Környezetvédelem Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS: A XXI. SZÁZAD GLOBÁLIS KIHÍVÁSA GLOBÁLIS HELYZETKÉP KORUNK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI JELENSÉGEI, ELLENTMONDÁSAI

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS: A XXI. SZÁZAD GLOBÁLIS KIHÍVÁSA GLOBÁLIS HELYZETKÉP KORUNK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI JELENSÉGEI, ELLENTMONDÁSAI FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS: A XXI. SZÁZAD GLOBÁLIS KIHÍVÁSA GLOBÁLIS HELYZETKÉP KORUNK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI JELENSÉGEI, ELLENTMONDÁSAI Vida Gábor MTA, 2007, március 8. A fenntartható fejlıdés

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

TUDÁSALAP, TECHNOLÓGIA, FENNTARTHATÓSÁG KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

TUDÁSALAP, TECHNOLÓGIA, FENNTARTHATÓSÁG KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TUDÁSALAP, TECHNOLÓGIA, FENNTARTHATÓSÁG KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VISEGRÁD 2012.05.10 TUDÁS ALAPÚ GAZDASÁG TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM TUDÁS GENERÁLÁS TUDÁS MEGŐRZÉS TUDÁS TERJESZTÉS TUDÁS HASZNOSÍTÁS

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás...

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Diófási Orsolya ügyvezető okleveles műszaki menedzser környezetmenedzsment szaktanácsadó SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft Bemutatkozó

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az innováció fejlesztéspolitikai jelentősége

Az innováció fejlesztéspolitikai jelentősége Az innováció fejlesztéspolitikai jelentősége A regionális innováció Magyarországon Dr. Lippényi Tivadar Pécs - 2010 március 3. Tartalom Fenntarthatóság Erőforrás gazdálkodás Tudástársadalom hálózati társadalom

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Honda filozófiája. Újrahasznosításra tervezve. Különböző technológiákat fejlesztettünk erre:

Honda filozófiája. Újrahasznosításra tervezve. Különböző technológiákat fejlesztettünk erre: Honda filozófiája A Honda évek óta ott található az élvonalban azon vállalatok között, akik tudatossággal művelik a környezetvédelmet. Mint egy világméretű autógyártó cég kellő komolysággal érzi felelősségét

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév

Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév A Vízililiom-metafora Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Befedett felszín 100 % 80 60 40 20 0 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 napok 2008. 02. 06. 1 2008. 02. 06. 2

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben