Szakács Tamás. 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakács Tamás. 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai"

Átírás

1 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai 1.A modern pártok kialakulása - a modern politikai pártok a XIX. és a XX. században alakultak ki, s megjelenésük után pár évtized alatt átalakították a politikai rendszer szerkezetét, a politikai életet és a hatalomért folytatott versengés mechanizmusát - a politikai tudományok jeles művelőinek egész sora nagyon negatívan fogadta és értékelte a pártok megjelenését - Hume korának pártjait két nagy csoportba sorolta: 1. személyes pártok csoportja 2. valódi pártok (ezeken belül elkülönítette) a. szimpátián alapuló pártok b. közös elveken alapuló világnézeti pártok c. közös érdekeken alapuló érdekpártok - Hume mindegyik párt szerepét negatívan ítélte meg, kivéve az érdekpártokét - Moisei Ostrogorski az állandóan működő szervezett pártok betiltását javasolta az alábbi okok miatt: a szervezett pártokat a pártoligarchia uralja a szervezett pártok a választókat manipulálják a párgépezet bürokratizálódik a döntéshozatal egy szűk csoport kezébe kerül a pártba való belépéssel az egyén elveszíti individualitását - Ostrogorski szerint ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, és korlátozzák az egyén szabadságát javasolta, hogy ad hoc jellegű választási pártok vagy egy-egy meghatározott célra szerveződött pártok működhessenek, amelyek a választások, illetve céljuk elérése után feloszlanának - A. Bluntschli a vallási-politikai pártokat, az etnikai pártokat, a regionális-területi pártokat és a rendi pártokat nem tekinti szerencsés képződményeknek, mert a társadalom integrációjával szemben a társadalomban és a politikában meglévő szakadékokat mélyítik el 1

2 - az olasz Antonio Gramsci nem a pártokat általában, hanem a totalitárius pártot és pártfejlődést tartotta a demokrácia legfőbb veszélyének a totalitárius párt monopolizálja a hatalmat, kiiktatja az ellenfeleket a politikai életből, így megszűnnek a párt politikai funkciói - Gramsci hangsúlyozza, hogy a párt pozitív szerepet csak akkor tölthet be, ha az ún. szerves centralizmus alapján működik, vagyis ha nyitott az alulról és oldalról jövő nyomások iránt - a kezdeti negatív elméleti értékelések ellenére a pártok néhány évtized alatt a politikai élet főszereplőivé váltak ennek egyik legjelentősebb oka az általános választójog fokozatos kiszélesedése volt a választójog kiszélesedésével mindaddig politikai képviselettel nem rendelkező tömegek váltak a politikai élet alanyaivá - a gyülekezési és az egyesülési szabadság szélesedése révén a párt- és érdekszervezetek alakítása vált a leghatékonyabb politikai eszközzé, az érdekek érvényesítésének esélyét leginkább növelő politikai harci eszközzé - Max Weber pártoknak az olyan szabad csatlakozáson alapuló társulásokat nevezte, amelyekben a társulásnak az a célja, hogy a vezetőket egy szervezeten belül hatalomhoz juttassa, és ezáltal az aktív tagoknak kedvező lehetőségeket biztosítson. - a pártok lehetnek időleges vagy tartós társulások, mindenféle szervezetben előfordulhatnak, s bármilyen formájú szervezetként kialakulhatnak - a pártok követhetnek elsősorban személyes érdekeket, vagy igazodhatnak dologi célokhoz - a politika irányítása a pártvezetők és a pártvezérkar kezében van, melléjük sorakoznak fel az aktív párttagok, akiknek szerepe többnyire csak a helyeslésre korlátozódik, de adott esetben ellenőrzést gyakorolhatnak, vitafórumként működhetnek, kifogást emelhetnek - azok a választók és szavazók, akik nem csatlakoznak aktívan a párthoz, csupán a választási időszakok vagy szavazatgyűjtő körutak propagandájának alanyai 2.A modern pártok történeti típusai Történeti kialakulásuk szerint öt nagy átfogó csoportba sorolhatjuk be a modern politikai pártokat. 2

3 1. PROTOPÁRTOK - a protopártok a modern pártok korai formái - idetartoznak a honorácior pártok, a rendi pártok, a szektásodott vallási-politikai pártok, az értelmiségi szellemi elitpártok - protopártnak tekinthetők a gyakorlatban ritkán előfordult, Ostrogorski által ajánlott ad hoc választási pártok 2. SZERVEZETT PÁRTOK - a modern pártok első igazi formája - a párt szervezete, tagsága és tevékenysége stabil és állandó - Gramsci a modern szervezett pártot egyenesen a modern politikai élet új fejedelmének nevezte (utalva Machiavelli: A fejedelem c. művére) 3. TÖMEGPÁRTOK - részben a szervezett pártokkal együtt alakultak ki - a választójog kiszélesedése teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a párt az addig politikai képviselettel nem rendelkező politikai névtelenek tömegét megszervezze, s új politizálási eszközöket vigyen be a politikai életbe - a tömegpártok tipikus megjelenési formái az osztálypártok, a világnézeti vagy ideológiai pártok 4. VERSENGŐ NÉPPÁRTOK, CATCH ALL PÁRTOK - ez a pártalakzat az as évtizedek terméke - a versengő párt olyan heterogén párt, amely minden társadalmi réteg szavazóiért verseng, és minden réteg érdekeinek a képviseletét felvállalja - politikai programja rendkívül általános, tartózkodik az ideológiára, világnézeti elvekre hivatkozástól 5. TOTALITÁRIUS PÁRTOK - ezeken belül elkülönülnek a fasiszta és a bolsevik típusú pártok - a totalitárius párt erős kényszerítő hatalmi szervezet, az ideokrácia szerepe erős benne, minden külső és belső politikai csoportosulást elfojt, a rendszer központi eleme a diktátor, akinek hatalma korlátlan és kiszámíthatatlan 3

4 2. A pars pro toto elve - a párt elnevezés a latin pars, vagyis rész szóból ered, s arra utal, hogy minden párt csak a társadalom egy részét képviseli, soha nem az egészet - a pars pro toto elve azt jelenti, hogy a párt ugyan a részt képviseli, de az egészre kíván hatni a párt alakító, szervező tevékenysége a társadalom egészére irányul - a párt csak más párthoz való viszonyában értelmes kategória a párt mint pars, mint rész eleve feltételezi más parsok, részek létét és működését, csak együtt jeleníthetik meg a társadalom és a politikai élet egészét persze minden pártban megvan az egyetemessé válás igénye, az, hogy saját magát a társadalom egészét reprezentáló szervezetként és politikai erőként fogja fel - a pars pro toto elve utal arra is, hogy a pártok nem egyetlen politikai részterület befolyásolására vagy feladat és cél megvalósítására kapnak felhatalmazást a választóiktól, hanem átfogó, minden fontos társadalmi szférára kiterjedő politika megvalósítására kaptak felhatalmazást - a pars pro toto elvéből kifolyólag a pártoknak a társadalom minden fontos területére vonatkozóan kell, hogy legyenek programszerű célkitűzései - a pártok programjai az ún. részpolitikák teljes körét átfogják ez különbözteti meg például a politikai pártokat a csak egy-egy terület érdekkonfliktusainak megvívására felkészült érdekszervezetektől, korporációktól 4

5 3. A bolsevik típusú kommunista pártok. Az állampárt és az állampárt szociológiai karaktere 1.A bolsevik típusú kommunista pártok A bolsevik típusú kommunista pártok a modern politikai rendszerek intézményei. Funkciójuk, szervezeti rendszerük, működési mechanizmusuk, hatalmai pozíciójuk és hatáskörük oly mértékben különbözik az összes többi politikai párttól, hogy kétséges: vajon szociológiai értelemben egyáltalán pártnak tekinthetők-e? A bolsevik típusú kommunista pártok szociológiai jellemzői: 1. a bolsevik típusú kommunista pártok megkülönböztető jegye s minden párttól elkülönítő jellemzője, hogy nem egyszerűen az azonos ideológiát elfogadó emberek összessége, hanem élcsapat (a párthoz tartozás különös érdem, kitüntetés) Lenin szerint a párt a munkásosztály élcsapata, a munkásosztály legjobbjait tömöríti magában 2. a bolsevik típusú kommunista pártok élcsapat és ideológiai elitpárt önképe lényegileg háromirányú kizárólagossági igényen alapszik: a. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és adekvát ideológiájuk b. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és egyedül helyes társadalom-, ember- és természetfilozófiája c. bolsevik típusú kommunista párt az egyedül igazán hivatott politikai szervezet a hatalom birtoklására és gyakorlására 3. az ideológiai elitpárt felsőbbrendűségi tudata és a messianisztikus küldetés és elhivatottság vállalása a többséggel szemben történelmi hősiesség pátoszát kölcsönözte minden párttagnak 4. a magában való munkásosztály magáért való osztállyá szerveződése csak a párt közvetítésével történhet meg 5. a bolsevik típusú kommunista pártok ideológiája és politikai gyakorlata tartalmaz egyfajta omnipotens (mindenható) és omnikompetens (mindenre jogosult) önképet 5

6 6. a bolsevik típusú kommunista pártok egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a demokratikus centralizmus a demokratikus centralizmus a deklarált működési alapelve a kommunista pártoknak, illetve a kommunista országok egész politikai intézményrendszerének főbb elemei: a vezető testületek tagjait demokratikusan és titkosan, alulról felfelé választják meg a testületek tagjai választóik által visszahívhatók tisztségükből a felsőbb testület döntései kötelezőek az alsóbb szervekre és a tagokra a meghozott döntéseket a kisebbség is köteles képviselni és végrehajtani, esetleges további ellenvélemény pedig csak a döntést hozó vagy a felsőbb fórumokon képviselhet 7. a hatalom koncentrálása egycentrumúvá változtatta a politikai rendszert a pártközpontú hatalomkoncentráció rendszerében egyetlen párt kezében összpontosult minden hatalom 8. a bolsevik típusú kommunista pártok jellemzője volt egyfajta szervezeti karizmatikus hit és meggyőződés, amely azután a konkrét vezetők személyében perszonifikálódott 9. a politikai gyakorlatot hosszú időn át a cél szentesíti az eszközt elve hatotta át 10. a párt uralja az alkotmányos jogi rendszert azáltal, hogy valóságos, bár informális törvény- és jogszabályalkotó szerepet játszik 11. a pártok belső centralizáltsága nemzetközi relációban is érvényesült, egy erősen centralizált nemzetközi pártrendszert alkotva 2. Az állampárt kialakulása a szocialista országokban - az állampárt a kelet-közép-európai diktatórikus szocializmusok hatalmi rendszere (történelmileg először az ázsiai államszocializmusban alakult ki 1917 után) - az 1917 utáni történelmi fejlődés eredményeként, a marxi egységes, koncentrált államhatalom összecsúszott a lenini elképzeléseken alapuló bolsevik típusú párttal az így kialakult állampárt példátlanul sikeresnek bizonyult a hatalom megtartása, a politikai ellenfelek háttérbe szorítása, majd kiiktatása során - a másfél évtized alatt kialakult és intézményesült állampárt szerkezetéből és belső mentalitásából fakadt a személyi kultusz igénye 6

7 - a koncentrált állampárti hatalmi rendszert és diktatúrát, valamint annak személyi kultuszos formáját kényszerítették rá 1945 után a szovjet csapatok által megszállt kelet-közép-európai országokra és 1992 között, a lezajlott társadalmi rendszerváltások következtében ezek a pártok szétestek, megszűntek vagy átalakultak 3. Az állampárt karaktere - az állampárt az államigazgatási és katonai bürokráciát, valamint a pártbürokráciát és az ideokráciát ötvözte - az állampárt etatizált párthatalmat és pártosodott állami hatalomkoncentrációt valósított meg - az állampárt közvetlenül birtokolja azokat a redisztribútori, bürokratikus tulajdonosi jogosítványokat, amelyekkel meghatározza a gazdasági újratermelési folyamatokat - az egymásba csúszott párt- és állami bürokrácia sajátos rekrutációs (toborzási) és mobilitási csatornákat és mechanizmusokat alakított ki az állami vezetők kétharmada a pártapparátusból került ki és került oda vissza egy idő után - az állampárt vezetői, szervei közvetlenül birtokolják a közhatalmi jogosítványokat, az állami tisztségeket - az állampárt szervezeti karizmáját a mindenkori diktátor személyesítette és jelenítette meg 7

8 4. A modern pártok általános jellemzői és funkciói 1.A modern pártok általános jellemzői, fogalmi ismérvei - a pártok nem állami szervezetek, az állami szervezeti rendszeren kívül jönnek létre, a parlamentben és az önkormányzati képviseleti szervezetekben működnek - a pártok nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal nem hozhatnak az állampolgárokra általánosan kötelező vagy egyedi kötelező határozatokat, jogi normákat, döntéseket; nem rendelkeznek állami kényszerítő erővel és szervezettel - a pártoknak önkéntes alapon szervezett és nyilvántartott tagságuk van (a pártba bevagy kilépés szabad egyéni akaratelhatározáson alapul - a pártok tevékenysége, belső felépítése és szervezete, működésének jellege és területe jogilag nem szabályozott - a pártoknak saját programjuk, ideológiájuk, értékrendjük van - a pártoknak jelölt- és listaállítási joguk van az országos és a helyi állami-képviseleti választásokon - a modern pártok szervezett pártok a párt racionálisan megszervezett és hierarchizált gépezet, amelyben érvényesítik a munkamegosztás s a koordinálás szervezési elveit, valamilyen módon ötvözik az egyszemélyi és testületi vezetést, a pártalkalmazottak és a vezetők szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyban működnek - a modern pártokra a stabilitás jellemző a stabilitás követelménye időbeli, szervezeti és a tagság stabilitását jelenti - a pártok fő célja a politikai hatalmi pozíciók megszerzése és megtartása - a modern pártok ma már többfunkciós szervezetek 2. A modern pártok funkciói 1. szabályozott és nyilvános versengés a szavazatokért, a képviselői mandátumokért és ezen keresztül a kormányzati hatalomért 2. tagok, támogatók és politikai vezetők toborozása, a vezető pozíciókra való felkészítés és kiválasztás 8

9 3. az érdekek integrálása és képviselete 4. közvetítés a társadalom rétegei és érdekcsoportjai, valamint a társadalom között 5. felkészülés a kormányzati feladatok ellátására; kormányzati pozícióba kerülés esetén kormányzati politika kidolgozása és az ország kormányzása 6. politikai döntések kidolgozása, előkészítése és meghozatala 7. a választási rendszer meghatározása, a választási versengésben jelöltek állítása és részvétel a választási versenyben, a szavazatok maximalizálása 8. a politikailag releváns információk beszerzése, gyűjtése, feldolgozása és továbbítása a politikai közvélemény felé, ezzel a politikai közvélemény alakítása, befolyásolása 9. a politikai kultúra kialakítása, befolyásolása politikai viselkedési, gondolkodási mintákon keresztül, politikai értékek és szerepek megjelenítése, mindezekkel a politikai szocializációs folyamatok meghatározása 10. részvétel a nemzetközi politikai életben, nemzetközi pártszervezetekben, a nemzetközi politika befolyásolása 5. A pártrendszert meghatározó tényezők A pártrendszer jellegét, struktúráját, működését legerősebben a következő tényezők határozzák meg: 1. a társadalom politikai és kulturális tradíciói 2. a társadalom struktúrája 3. a választási rendszer 4. a politikai kultúra és a politikai tagoltság 5. a politikai rendszer hatalmi szerkezete (egy-, két- vagy többcentrumú-e?) 6. regionális és etnoregionális viszonyok 7. államforma és államszerkezet 9

10 6. Pártrendszer-típusok, a pártrendszerek csoportosítása 1.A pártok száma alapján 1. Egypártrendszerek 2. Kétpártrendszerek 3. Többpártrendszerek (általában 3-5 versengő párt) 4. Sokpártrendszerek (5-8 vagy több párt esetén) 2.A párt és az állami szervek egymáshoz való viszonya alapján kialakított tipológia 1. Államközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (a kezdeti pártosodás ideje, a honorácior és egyéb protopártok időszakában) 2. A modern pártelvű politikai rendszerekben működő pártrendszerek (modern versengő pártok, amelyek az állami pozíciók bizonyos körét zsákmányolják, de az állami szervek viszonylag erős autonómiája és elszigetelése a pártoktól megmarad) 3. A pártközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (általában egypártrendszerek vagy áltöbbpártrendszerek, amelyekben egyetlen párt birtokolja ténylegesen a hatalmat, az állami szervezetek autonómiája nem érvényesül, a hatalomért folytatott versengés tilos) 3.A hatalom birtoklásának módja alapján 1. Monopolisztikus vagy totalitárius pártrendszerek (egyetlen párt kizárólagos hatalma érvényesül, zárt pártrendszer, mert új pártok nem alakulhatnak, a politikai versengés kizárt) 2. Hegemonisztikus pártrendszerek (az egypártrendszerek pragmatikus és fellazult rendszere, amelyben versengő pártok ugyan nem működhetnek, de bizonyos nyomásgyakorló csoportok, szervezetek működnek, egyfajta latens pluralizmus és érdekbeszámítás érvényesül) 10

11 3. Pluralista-versengő pártrendszerek (nyílt és szabályozott politikai versengés folyik a hatalomért, a pártrendszer nyitott, tehát új pártok alakulhatnak, a kormányzati hatalomban a váltás lehetősége reális) 4.A többpártrendszerek koncentráltsága alapján (Maurice Duverger) 1. Dekoncentrált, versengő többpártrendszerek 2. Koncentrált, versengő kétpártrendszerek a. merev kétpártrendszerek (szigorú elválasztottság és szavazási fegyelem érvényesül a pártokban, pl.: Anglia kétpártrendszere) b. rugalmas kétpártrendszerek (az elválasztottság kevésbé éles, nincs szigorú szavazási fegyelem, pl.: az USA pártrendszere) 3. Koncentrált egypártrendszerek (volt szocialista országok) 5.A pártok versengése és a pártrendszer polarizáltsága alapján (Giovanni Sartori) 1. Nem versengő pártrendszerek a. Egypártrendszerek, amelyek belső hatalmi szervezetük alapján lehetnek: totális autoriter pragmatikus egypártrendszerek b. Hegemón pártrendszerek, amelyek lehetnek ideologikus pragmatikus pártrendszerek 2. Versengő pártrendszerek a. predomináns pártrendszerek b. kétpárti rendszerek c. mérsékelten pluralista pártrendszerek d. szélsőségesen pluralista pártrendszerek 3. Atomizált pártrendszerek 11

12 GIOVANNI SARTORI EGYPÁRTRENDSZEREK TOTÁLIS AUTORITER PRAGMATIKUS IDEOLÓGIAILAG erősen kényszerítő, erősen ideologizáltan működik, megköveteli a feszített politizálást kisebb ideológiai intenzitású, a kényszerítés lazább, de még ez is kizár minden más jellegű politikát az előzőekre jellemzők gyengesége jellemzi, ugyanakkor együttműködő jellegű is BELSŐ ÉS KÜLSŐ CSOPORTOKKAL VALÓ VISZONYAIK ALAJÁN minden belső és külső csoportautonómiát megszüntet minden elismer, de korlátozó csoportautonómiát nyitott az alcsoportok tekintetében és a periférián bizonyos autonómiát is enged számukra A DIKTÁTOR JELLEMZŐJE korlátlan és előre kiszámíthatatlan hatalom korlátlan, bár részben előre kiszámítható hatalom a korlátozó erőkkel folyamatosan alkudozik, a megkötött alkuk korlátozzák hatalmát ÉRDEKBECSATORNÁZÁS TEKINTETÉBEN minden érdektörekvést és pluralistást elfojt, jellemzője az elnyomás az érdekkifejezés funkcióját kizárólagosan kisajátítja, a kizárás eszközével él beszámításos módszerrel figyelembe vesz bizonyos érdekeket, felszívja azokat 12

13 A hegemón pártrendszerekben másodosztályú pártok is működhetnek, melyek csak létükben engedélyezettek, az ellentmondás, a hatalmi harc nem engedélyezett számukra. Sem hatalmi váltás, sem verseny nincs. GIOVANNI SARTORI - VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK Predomináns pártrendszer kialakulásáról akkor beszélünk, amikor: PREDOMINÁNS PÁRTRENDSZEREK 1. stabil választási rendszer fenntartása mellett, 2. legalább három egymást követő választás alkalmával, 3. tisztán abszolút többséget tud egy párt megszerezni, 4. és/vagy a győztes és a második legtöbb szavazatot elnyert párt eredménye között 10% vagy ennél is jelentősebb az eltérés Például: India, Japán, Uruguay KÉTPÁRTI RENDSZEREK Kétpártrendszerről akkor beszélünk, ha: 1. két párt van versenyben a megszerezhető parlamenti helyek abszolút többségéért 2. a két párt közül a nyeréskor az egyik elnyeri az elégséges parlamenti többséget 3. a győztes párt egyedül kormányoz 4. a hatalmi váltásra a két párt között reális remény van Például: Anglia, USA, Új-Zéland MÉRSÉKELTEN PLURALISTA PÁRTRENDSZEREK 1. nem kétpárti (3-5), de kétpólusú koalíciós forma 2. centripetális verseny van 3. relatíve kis ideológiai különbség van a releváns pártok között Például: Belgium 13

14 SZÉLSŐSÉGESEN PLURALISTA PÁRTRENDSZEREK 1. rendszerellenes pártok jelenléte 2. kétoldalú ellenzék léte 3. egy párt vagy pártok egy csoportjának a centrumban történő elhelyezkedése 4. eredendő ideológiai mintázat megléte 5. ideológiai polarizáció 6. a centrifugális erők uralkodnak el a centripetális erők felett 7. nem felelős ellenzék léte 8. jellemző a túllicitálás politikája 6.A pártok Robert Dahl általi csoportosítása 1. szigorúan versenyző pártrendszerek 2. együttműködő-versenyző pártrendszerek 3. szövetkező-versenyző pártrendszerek 4. szigorúan szövetkező pártrendszerek 7. A pártok Jean Blondel általi csoportosítása 1. kétpártrendszerek 2. két és fél pártrendszerek (átmenet a tiszta kétpártrendszer és a sokpártrendszer között) 3. többpártrendszerek domináns párttal 4. többpártrendszerek domináns párt nélkül 8. A pártok Stein Rokkan általi csoportosítása 1. brit-német típusú pártrendszer (két nagy versengő párt erős dominanciával, egy vagy több kispárt mellett 2. skandináv típusú pártrendszer (egy nagy párt és vele versengő több kispárt) 3. még éppen többpártrendszer (három vagy több párt egyforma arányú részvétele a parlamentben) 14

15 7. A magyar pártrendszerek történeti periodizációja, általános és egyedi vonásai 1.A magyar pártrendszerek történeti periodizációja 1. AZ ELSŐ KORSZAK: A PREMODERN PÁRTRENDSZER (az 1867-től 1918-ig tartó, premodern, honorácior pártokból álló, lényegileg kétpólusú versengő pártrendszer) 2. A MÁSODIK KORSZAK: PARLAMENTEN KÍVÜLI ÁTMENETI SOKPÁRTRENDSZER (az 1918 őszétől március 21-ig tartó, parlamenten kívüli időszak zűrzavaros pártrendszere) 3. A HARMADIK KORSZAK: KOMMUNISTA TOTALITÁRIUS EGYPÁRTRENDSZER (az március 21-től 1919 augusztusáig tartó kommunista diktatúra pártrendszere) 4. A NEGYEDIK KORSZAK: PREDOMINÁNS VERSENGŐ PÁRTRENDSZER (1919 ősze március 19.) 5. AZ ÖTÖDIK KORSZAK: TOTALITÁRIUS NEMZETISZOCIALISTA EGYPÁRTRENDSZER (az október 16-tól működő fasiszta-nemzetiszocialista diktatúra totalitárius egypártrendszere) 6. A HATODIK KORSZAK: KORLÁTOZOTT, DE VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA TÖBBPÁRTRENDSZER (1944 decemberétől 1949-ig szinte folyamatosan átalakuló többpártrendszer) 7. A HETEDIK KORSZAK: KOMMUNISTA EGYPÁRTRENDSZER (1949-től 1953-ig totalitárius, 1953-tól monopolisztikus, majd a 80-as évtizedben hegemonisztikus-pragmatikus egypártrendszer működött) 8. A NYOLCADIK KORSZAK: AZ 1990-TŐL MŰKÖDŐ VALÓDI VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA DEMOKRATIKUS TÖBBPÁRTRENDSZER 15

16 2.A magyar pártrendszerek általános vonásai A magyarországi pártok és pártrendszerek fejlődésében megfigyelhetők azok az általános vonások, amelyek Európa többi polgári országában is jellemezték a pártok és pártrendszerek kialakulását és korai fejlődését: - a honorácior pártok tömeges kialakulása a XIX. század közepétől - a kezdeti pártok lényegében képviselői pártok voltak - a pártok professzionalizálódása és a hivatásos politikusok megjelenése a pártfejlődés XX. századi időszakára volt jellemző - tömegesen alakultak parlamenten kívüli pártok, politikai egyesületek, amelyek közül kevés lett parlamenti párt - a pártok professzionalizációja leginkább az első világháború után válik jellemzővé 3.A magyar pártrendszerek egyedi vonásai A magyarországi pártrendszer történeti egyediségét meghatározó tényezők: - az es forradalom és szabadságharc leverése - felirati és határozati pártok kialakulása - a közjogi viták állandósulása és dominanciája 1867-től a századfordulóig - a kapitalista gazdasági rendszer és társadalmi berendezkedés új politikai törésvonalainak a pártpolitikai leképeződése A magyar pártrendszer alakulását meghatározó további tényezők: - a szociáldemokrata párt megjelenése, az agrárszocialista pártok megalakulása, a magyar szabadelvű konzervatív pártok, majd a radikális polgári-liberális pártok létrejötte - az első világháború és lezárásának hatása a magyarországi pártrendszerre - a második világháború és annak hatása a magyarországi pártrendszerre - a kommunista és a nemzetiszocialista egypárti pártrendszerek hosszú idejű működése, továbbá a többszöri rendszerváltás hatása a magyarországi pártrendszerek alakulására 16

17 8. A magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza premodern pártrendszer ( ) - a magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza 1867-től 1918 őszéig, a kiegyezéstől a parlament feloszlatásáig és a monarchia összeomlásáig, a Kormányzótanács kinevezéséig tartott - az 1865-ben összehívott Országgyűlésben honosodott meg a Felirati Párt és a Határozati Párt e két nagy párt átalakulások, kiválások, egyesülések és névváltoztatások után és közben a dualista korszak két meghatározó pártja maradt: Felirati Párt Deák-párt Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt Határozati Párt Negyvennyolcas Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Függetlenségi Párt Egyesült Független és Negyvennyolcas Párt A magyarországi dualista korszak premodern pártrendszerének jellemző vonásai: - olyan parlamenti pártok alkotják, amelyek megválasztott képviselőkből állnak össze - a pártok jogilag nem léteznek, nem jegyzik be őket, s nincs szervezeti-működési szabályzatuk - a pártoknak nincs még írott és hosszabb távra szóló programjuk, egy-egy közjogi, gazdasági, nemzetiségi, jogállási kérdésben aktuálisan alakítják ki álláspontjaikat és szavaznak aszerint, hogy melyik vezető politikus vagy álláspont pártján állnak - az Országgyűlésben képviselőcsoport mint szervezet és ezekhez kötődő jogosítványok nem léteztek - a pártoknak nincs parlamenten kívüli szervezeti érhálózata, állandósult szervezeti háttere és tagsága - a párt érdemi működése a parlamentre és a sajtónyilvánosságra szorítkozik - a pártálláspontok kialakításának, a politikai egyeztetéseknek a színterei: az Országház; a pártklub vagy pártkör; a helyi választások idejére összehívott, a jelöltállítást, támogatást, álláspontokat egyeztető vacsorák, megbeszélések - a pártpolitizálás szélesebb integráló eszköze a pártsajtó 17

18 - a pártoknak nyilvántartott tagságuk, szabályzatuk nem volt - a képviselők nagy része földbirtokos, ügyvéd, értelmiségi foglalkozású volt - az egyéni választókerületek jelöltjeit a helyi választókerületi gyűléseken választották ki és szervezték meg a jelölt megválasztását - a kezdeti közjogi viták miatt kétpólusú, egymással élesen versengő többpártrendszer jött létre, amelyben élesen szemben állt egymással a kormánypárt és az ellenzék - a dualizmus politikai szervezeti rendszerében keveredtek az országos, a megyei pártszervezetek és politikai egyesületek, egyletek és politikai körök - a pártrendszerbe fokozatosan léptek be az ideológiai-világnézeti és az osztály- és rétegpártok (szervezett és nyilvántartott tagsággal működő párt az MSZDP és az Országos Antiszemita Párt volt csupán) - a premodern magyarországi pártrendszerben a XX. század elejére már egy sokpárti parlamenti és aktívan politizáló parlamenten kívüli pártrendszer alakult ki az egymással versengő pártcsaládok: a konzervatív, majd újkonzervatív pártok, a szabadelvű konzervatív pártok, a hazafias-patrióta ártok és politikai egyletek, a szocialista-marxista munkáspártok, agrárszocialista pártok, továbbá radikális gazdasági pártok, a liberális, majd radikális liberális pártok voltak 18

19 9. A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa, valamint 1919 márciusa és 1919 augusztusa között 1.A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa között őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása, a dualista államrendszer megszűnése után a pártok közötti közjogi politikai törésvonal és megosztottság megszűnt októbere és március 21-e között egy viharos gyorsasággal átalakuló és átmeneti sokpártrendszer alakult ki Magyarországon - az átalakuló és átmeneti pártrendszer jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: a dualizmus időszakának meghatározó pártjai szétesnek, szétválnak, átalakulnak tömeges számban jönnek létre új és újabb pártok a pártrendszeren belül egymástól élesen elkülönülő pártcsaládok és politikai szervezetek, mozgalmak és a pártok hátterét jelentő civil háttérszervezetek alakulnak ki nemcsak sokpárti pártrendszer, hanem sokféle ideológia centrumot felmutató, ideológiailag is erősen tagolt, fragmentált, szélsőségében pluralista pártrendszer alakult ki jellemzően a parlamenten kívüli gyűjtőpártok, néppártok uralták a politikai életet a közjogi viták alapján kialakult politikai törésvonalak okafogyottá és értelmezhetetlenné váltak a monarchia szétesése, a dualista államszervezet megszűnése után - a pártrendszeren belül kialakuló releváns pártok és pártcsaládok ben: baloldali szocialista és kommunista pártok (MSZDP, KMP) katolikus-keresztény-nemzeti pártok agrárius és agrárszocialista pártok (Országos Kisgazda- és Földmíves Párt) nemzeti és szabadelvű konzervatív pártok (Nemzeti Egyesülés Pártja) 19

20 - a fő politikai törésvonalak, amelyek alapján a pártok, pártcsaládok elváltak egymástól: a konzervatív-liberális értékrendet valló pártok és szemben velük a radikális, sőt forradalmi változásokat követelő pártok közötti törésvonal a régi és a reformista konzervatívok szembenállása a zsidókérdés kapcsán kialakult ellentétek a konzervatív-liberális és a szociáldemokrata, majd a kommunista pártok közötti elvi ellentéten alapuló törésvonal az agrárérdekek képviselete kapcsán szerveződő agrárszocialista és kisgazdapártok fellépése által előidézett politikai ellentétek a politikai katolicizmus és a szocialista, továbbá a polgári radikális pártok közötti törésvonal a nemzetiségi kérdés megoldása és kezelése kapcsán kialakult politikai törésvonal a pártok között a rendszerreformokat hirdető és elfogadó pártok és a forradalmi jellegű rendszerváltást követelő pártok közötti törésvonal a baloldali és jobboldali szocialista mozgalmak és pártok szembenállása 2. A magyarországi pártrendszer 1919 márciusa és 1919 augusztusa között - a zűrzavaros magyarországi átmeneti pártrendszerből március 21-én létrejött a magyar történelem első egypártrendszere (Magyarországi Szocialista Párt) - közvetlen előzménye a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése volt - a Magyarországi Szocialista Párt létrehozta a Forradalmi Kormányzótanácsot a Kormányzótanács alkotta és testesítette meg a pártállam legfelső hatalmi szervezetét - a Kormányzótanács március 22-én hozta nyilvánosságra a Mindenkihez! című kiáltványát, mely leszögezi: Magyarország proletársága a kezébe vesz minden hatalmat az országot az összeomlástól csak a szocializmus és a kommunizmus mentheti meg a párt megbízásából a kormányhatalmat a Forradalmi Kormányzótanács veszi át 20

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei 16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

A Medvétől az Egységes Oroszországig

A Medvétől az Egységes Oroszországig Paár Ádám A Medvétől az Egységes Oroszországig Oroszország a világpolitika és a világgazdaság fontos szereplője, de kevés ismerettel rendelkezünk az ország belső hatalmi szerkezetéről, kormányzati és pártrendszerének

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL

ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL (A MÓDOSÍTÁSOK A TAGOK 2014/3., 2014/4., 2014/6. ÉS 2014/7.SZÁMÚ HATÁROZATAIN ALAPULNAK. A MÓDOSÍTÁSOKAT DŐLT BETŰS SZEDÉS JELZI.) Franciaországi Ösztöndíjasok

Részletesebben

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl) Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány

Részletesebben

A politika, állam és hatalom fogalma

A politika, állam és hatalom fogalma A politika, állam és hatalom fogalma A politika fogalma Polisz-ókori görög független városállam Politika-a város ügyeinek intézésével kapcsolatos dolgok Politilógia-politikatudomány Mai értelemben a politika:

Részletesebben

Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel

Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Az 1945 utáni történelem tanítása múzeumpedagógiai segítséggel Készítette: Dr. Czeglédi Sándor Tanmenet E tanmenet célja egyrészt a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Előadó: Horváth Csaba

Előadó: Horváth Csaba A szakszervezetek bemutatása, a tagság előnyei általában, a magyarországi szakszervezetek és kapcsolatrendszerük bemutatása. A VASZ bemutatása. A szakszervezeti mozgalom célkitűzéseinek bemutatása. Előadó:

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

A Magyar Progresszív Társaság Platform Alapszabálya

A Magyar Progresszív Társaság Platform Alapszabálya A Magyar Progresszív Társaság Platform Alapszabálya progressziv@balegyenes.hu 1 I. A Platform 3 II. A Platform célja és alapelvei 3 1. A platform célja 3 2. A platform alapelvei 4 3. A platform működési

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az európai és az Európán kívüli nevelés

Az európai és az Európán kívüli nevelés Az európai és az Európán kívüli nevelés A kontinentális rendszer Meghatározója a klasszikus középiskola (mind minta és modell), melynek célja a közhivatalnoki réteg képzése Nem diákokat tanítottak, hanem

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Ilyen az új politikai elit. A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről

Ilyen az új politikai elit. A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről Ilyen az új politikai elit A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről Bevezető A 2010 tavaszán felállt új magyar parlament nem csak a kormánypárt Fidesz soha nem látott

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista Publikációs lista A holokauszt témakörben: Vöröskeresztes embermentők. A Wesselényi utcai szükségkórház és a gettókórházak helytállása 1944-1945. Budapest.

Részletesebben

ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA l. Az egyesület neve: ARRABO Szabadidősport Egyesület. Rövidítve: ARRABO Sz. E. 2. Székhelye: Szombathely, Malom u. 8. 3. Működési területe országos. 4. Színei:

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Könnyebb lesz a frakcióalakítás

Könnyebb lesz a frakcióalakítás Könnyebb lesz a frakcióalakítás Az új Házszabály alapján főszabály szerint könnyebb lesz országgyűlési frakciót alakítani, azonban erre továbbra is csak a választásokon induló pártoknak lesz lehetősége,

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

Zöld pártok Magyarországon

Zöld pártok Magyarországon Zöld pártok Magyarországon A rendszerváltás előtti mozgalmak, a rendszerváltás és a jelenlegi nehézségek Rigó Gergely 1 A zöldekről általában Ökológiai problémák mindig is voltak, és már sajnos lesznek

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013.

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013. VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT 2013. Jelen Szabályzatot 2013. május 29-én fogadta el a HVDSZ 2000 Országos Értekezlete (10/2013. sz. Országos Értekezleti határozat) 2 1. Általános rendelkezések 1.1 A választások

Részletesebben

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt)

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt) 1 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalt) 2 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek,

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is Akár a magyar egyetemisták és főiskolások egyharmadáról is le kell mondanunk? Sajtóközlemény Zuhanó LMP-s támogatottság, erős jobboldali elkötelezettség, kedvezőtlen magyarországi elhelyezkedési esélyek,

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Lokalitás és regionalitás

Lokalitás és regionalitás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Lokalitás és regionalitás 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kiindulópontok A globalizáció eltünteti a

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SASHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 1163 BUDAPEST, METRÓ U 3-9. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA /v3.1/ Elfogadva: 2003. december 9. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések...

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről

Részletesebben

Szlovén Demokratikus Párt (Slovenska Demokratska Stranka)

Szlovén Demokratikus Párt (Slovenska Demokratska Stranka) Szlovénia politikai pártjai A független szlovén állam története mindössze két évtizedre nyúlik vissza. Ugyan Szlovénia hivatalosan csak 1991 júniusában vált ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től)

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete (cím: Kerekegyháza, Fő

Részletesebben