Szakács Tamás. 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakács Tamás. 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai"

Átírás

1 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai 1.A modern pártok kialakulása - a modern politikai pártok a XIX. és a XX. században alakultak ki, s megjelenésük után pár évtized alatt átalakították a politikai rendszer szerkezetét, a politikai életet és a hatalomért folytatott versengés mechanizmusát - a politikai tudományok jeles művelőinek egész sora nagyon negatívan fogadta és értékelte a pártok megjelenését - Hume korának pártjait két nagy csoportba sorolta: 1. személyes pártok csoportja 2. valódi pártok (ezeken belül elkülönítette) a. szimpátián alapuló pártok b. közös elveken alapuló világnézeti pártok c. közös érdekeken alapuló érdekpártok - Hume mindegyik párt szerepét negatívan ítélte meg, kivéve az érdekpártokét - Moisei Ostrogorski az állandóan működő szervezett pártok betiltását javasolta az alábbi okok miatt: a szervezett pártokat a pártoligarchia uralja a szervezett pártok a választókat manipulálják a párgépezet bürokratizálódik a döntéshozatal egy szűk csoport kezébe kerül a pártba való belépéssel az egyén elveszíti individualitását - Ostrogorski szerint ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, és korlátozzák az egyén szabadságát javasolta, hogy ad hoc jellegű választási pártok vagy egy-egy meghatározott célra szerveződött pártok működhessenek, amelyek a választások, illetve céljuk elérése után feloszlanának - A. Bluntschli a vallási-politikai pártokat, az etnikai pártokat, a regionális-területi pártokat és a rendi pártokat nem tekinti szerencsés képződményeknek, mert a társadalom integrációjával szemben a társadalomban és a politikában meglévő szakadékokat mélyítik el 1

2 - az olasz Antonio Gramsci nem a pártokat általában, hanem a totalitárius pártot és pártfejlődést tartotta a demokrácia legfőbb veszélyének a totalitárius párt monopolizálja a hatalmat, kiiktatja az ellenfeleket a politikai életből, így megszűnnek a párt politikai funkciói - Gramsci hangsúlyozza, hogy a párt pozitív szerepet csak akkor tölthet be, ha az ún. szerves centralizmus alapján működik, vagyis ha nyitott az alulról és oldalról jövő nyomások iránt - a kezdeti negatív elméleti értékelések ellenére a pártok néhány évtized alatt a politikai élet főszereplőivé váltak ennek egyik legjelentősebb oka az általános választójog fokozatos kiszélesedése volt a választójog kiszélesedésével mindaddig politikai képviselettel nem rendelkező tömegek váltak a politikai élet alanyaivá - a gyülekezési és az egyesülési szabadság szélesedése révén a párt- és érdekszervezetek alakítása vált a leghatékonyabb politikai eszközzé, az érdekek érvényesítésének esélyét leginkább növelő politikai harci eszközzé - Max Weber pártoknak az olyan szabad csatlakozáson alapuló társulásokat nevezte, amelyekben a társulásnak az a célja, hogy a vezetőket egy szervezeten belül hatalomhoz juttassa, és ezáltal az aktív tagoknak kedvező lehetőségeket biztosítson. - a pártok lehetnek időleges vagy tartós társulások, mindenféle szervezetben előfordulhatnak, s bármilyen formájú szervezetként kialakulhatnak - a pártok követhetnek elsősorban személyes érdekeket, vagy igazodhatnak dologi célokhoz - a politika irányítása a pártvezetők és a pártvezérkar kezében van, melléjük sorakoznak fel az aktív párttagok, akiknek szerepe többnyire csak a helyeslésre korlátozódik, de adott esetben ellenőrzést gyakorolhatnak, vitafórumként működhetnek, kifogást emelhetnek - azok a választók és szavazók, akik nem csatlakoznak aktívan a párthoz, csupán a választási időszakok vagy szavazatgyűjtő körutak propagandájának alanyai 2.A modern pártok történeti típusai Történeti kialakulásuk szerint öt nagy átfogó csoportba sorolhatjuk be a modern politikai pártokat. 2

3 1. PROTOPÁRTOK - a protopártok a modern pártok korai formái - idetartoznak a honorácior pártok, a rendi pártok, a szektásodott vallási-politikai pártok, az értelmiségi szellemi elitpártok - protopártnak tekinthetők a gyakorlatban ritkán előfordult, Ostrogorski által ajánlott ad hoc választási pártok 2. SZERVEZETT PÁRTOK - a modern pártok első igazi formája - a párt szervezete, tagsága és tevékenysége stabil és állandó - Gramsci a modern szervezett pártot egyenesen a modern politikai élet új fejedelmének nevezte (utalva Machiavelli: A fejedelem c. művére) 3. TÖMEGPÁRTOK - részben a szervezett pártokkal együtt alakultak ki - a választójog kiszélesedése teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a párt az addig politikai képviselettel nem rendelkező politikai névtelenek tömegét megszervezze, s új politizálási eszközöket vigyen be a politikai életbe - a tömegpártok tipikus megjelenési formái az osztálypártok, a világnézeti vagy ideológiai pártok 4. VERSENGŐ NÉPPÁRTOK, CATCH ALL PÁRTOK - ez a pártalakzat az as évtizedek terméke - a versengő párt olyan heterogén párt, amely minden társadalmi réteg szavazóiért verseng, és minden réteg érdekeinek a képviseletét felvállalja - politikai programja rendkívül általános, tartózkodik az ideológiára, világnézeti elvekre hivatkozástól 5. TOTALITÁRIUS PÁRTOK - ezeken belül elkülönülnek a fasiszta és a bolsevik típusú pártok - a totalitárius párt erős kényszerítő hatalmi szervezet, az ideokrácia szerepe erős benne, minden külső és belső politikai csoportosulást elfojt, a rendszer központi eleme a diktátor, akinek hatalma korlátlan és kiszámíthatatlan 3

4 2. A pars pro toto elve - a párt elnevezés a latin pars, vagyis rész szóból ered, s arra utal, hogy minden párt csak a társadalom egy részét képviseli, soha nem az egészet - a pars pro toto elve azt jelenti, hogy a párt ugyan a részt képviseli, de az egészre kíván hatni a párt alakító, szervező tevékenysége a társadalom egészére irányul - a párt csak más párthoz való viszonyában értelmes kategória a párt mint pars, mint rész eleve feltételezi más parsok, részek létét és működését, csak együtt jeleníthetik meg a társadalom és a politikai élet egészét persze minden pártban megvan az egyetemessé válás igénye, az, hogy saját magát a társadalom egészét reprezentáló szervezetként és politikai erőként fogja fel - a pars pro toto elve utal arra is, hogy a pártok nem egyetlen politikai részterület befolyásolására vagy feladat és cél megvalósítására kapnak felhatalmazást a választóiktól, hanem átfogó, minden fontos társadalmi szférára kiterjedő politika megvalósítására kaptak felhatalmazást - a pars pro toto elvéből kifolyólag a pártoknak a társadalom minden fontos területére vonatkozóan kell, hogy legyenek programszerű célkitűzései - a pártok programjai az ún. részpolitikák teljes körét átfogják ez különbözteti meg például a politikai pártokat a csak egy-egy terület érdekkonfliktusainak megvívására felkészült érdekszervezetektől, korporációktól 4

5 3. A bolsevik típusú kommunista pártok. Az állampárt és az állampárt szociológiai karaktere 1.A bolsevik típusú kommunista pártok A bolsevik típusú kommunista pártok a modern politikai rendszerek intézményei. Funkciójuk, szervezeti rendszerük, működési mechanizmusuk, hatalmai pozíciójuk és hatáskörük oly mértékben különbözik az összes többi politikai párttól, hogy kétséges: vajon szociológiai értelemben egyáltalán pártnak tekinthetők-e? A bolsevik típusú kommunista pártok szociológiai jellemzői: 1. a bolsevik típusú kommunista pártok megkülönböztető jegye s minden párttól elkülönítő jellemzője, hogy nem egyszerűen az azonos ideológiát elfogadó emberek összessége, hanem élcsapat (a párthoz tartozás különös érdem, kitüntetés) Lenin szerint a párt a munkásosztály élcsapata, a munkásosztály legjobbjait tömöríti magában 2. a bolsevik típusú kommunista pártok élcsapat és ideológiai elitpárt önképe lényegileg háromirányú kizárólagossági igényen alapszik: a. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és adekvát ideológiájuk b. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és egyedül helyes társadalom-, ember- és természetfilozófiája c. bolsevik típusú kommunista párt az egyedül igazán hivatott politikai szervezet a hatalom birtoklására és gyakorlására 3. az ideológiai elitpárt felsőbbrendűségi tudata és a messianisztikus küldetés és elhivatottság vállalása a többséggel szemben történelmi hősiesség pátoszát kölcsönözte minden párttagnak 4. a magában való munkásosztály magáért való osztállyá szerveződése csak a párt közvetítésével történhet meg 5. a bolsevik típusú kommunista pártok ideológiája és politikai gyakorlata tartalmaz egyfajta omnipotens (mindenható) és omnikompetens (mindenre jogosult) önképet 5

6 6. a bolsevik típusú kommunista pártok egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a demokratikus centralizmus a demokratikus centralizmus a deklarált működési alapelve a kommunista pártoknak, illetve a kommunista országok egész politikai intézményrendszerének főbb elemei: a vezető testületek tagjait demokratikusan és titkosan, alulról felfelé választják meg a testületek tagjai választóik által visszahívhatók tisztségükből a felsőbb testület döntései kötelezőek az alsóbb szervekre és a tagokra a meghozott döntéseket a kisebbség is köteles képviselni és végrehajtani, esetleges további ellenvélemény pedig csak a döntést hozó vagy a felsőbb fórumokon képviselhet 7. a hatalom koncentrálása egycentrumúvá változtatta a politikai rendszert a pártközpontú hatalomkoncentráció rendszerében egyetlen párt kezében összpontosult minden hatalom 8. a bolsevik típusú kommunista pártok jellemzője volt egyfajta szervezeti karizmatikus hit és meggyőződés, amely azután a konkrét vezetők személyében perszonifikálódott 9. a politikai gyakorlatot hosszú időn át a cél szentesíti az eszközt elve hatotta át 10. a párt uralja az alkotmányos jogi rendszert azáltal, hogy valóságos, bár informális törvény- és jogszabályalkotó szerepet játszik 11. a pártok belső centralizáltsága nemzetközi relációban is érvényesült, egy erősen centralizált nemzetközi pártrendszert alkotva 2. Az állampárt kialakulása a szocialista országokban - az állampárt a kelet-közép-európai diktatórikus szocializmusok hatalmi rendszere (történelmileg először az ázsiai államszocializmusban alakult ki 1917 után) - az 1917 utáni történelmi fejlődés eredményeként, a marxi egységes, koncentrált államhatalom összecsúszott a lenini elképzeléseken alapuló bolsevik típusú párttal az így kialakult állampárt példátlanul sikeresnek bizonyult a hatalom megtartása, a politikai ellenfelek háttérbe szorítása, majd kiiktatása során - a másfél évtized alatt kialakult és intézményesült állampárt szerkezetéből és belső mentalitásából fakadt a személyi kultusz igénye 6

7 - a koncentrált állampárti hatalmi rendszert és diktatúrát, valamint annak személyi kultuszos formáját kényszerítették rá 1945 után a szovjet csapatok által megszállt kelet-közép-európai országokra és 1992 között, a lezajlott társadalmi rendszerváltások következtében ezek a pártok szétestek, megszűntek vagy átalakultak 3. Az állampárt karaktere - az állampárt az államigazgatási és katonai bürokráciát, valamint a pártbürokráciát és az ideokráciát ötvözte - az állampárt etatizált párthatalmat és pártosodott állami hatalomkoncentrációt valósított meg - az állampárt közvetlenül birtokolja azokat a redisztribútori, bürokratikus tulajdonosi jogosítványokat, amelyekkel meghatározza a gazdasági újratermelési folyamatokat - az egymásba csúszott párt- és állami bürokrácia sajátos rekrutációs (toborzási) és mobilitási csatornákat és mechanizmusokat alakított ki az állami vezetők kétharmada a pártapparátusból került ki és került oda vissza egy idő után - az állampárt vezetői, szervei közvetlenül birtokolják a közhatalmi jogosítványokat, az állami tisztségeket - az állampárt szervezeti karizmáját a mindenkori diktátor személyesítette és jelenítette meg 7

8 4. A modern pártok általános jellemzői és funkciói 1.A modern pártok általános jellemzői, fogalmi ismérvei - a pártok nem állami szervezetek, az állami szervezeti rendszeren kívül jönnek létre, a parlamentben és az önkormányzati képviseleti szervezetekben működnek - a pártok nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal nem hozhatnak az állampolgárokra általánosan kötelező vagy egyedi kötelező határozatokat, jogi normákat, döntéseket; nem rendelkeznek állami kényszerítő erővel és szervezettel - a pártoknak önkéntes alapon szervezett és nyilvántartott tagságuk van (a pártba bevagy kilépés szabad egyéni akaratelhatározáson alapul - a pártok tevékenysége, belső felépítése és szervezete, működésének jellege és területe jogilag nem szabályozott - a pártoknak saját programjuk, ideológiájuk, értékrendjük van - a pártoknak jelölt- és listaállítási joguk van az országos és a helyi állami-képviseleti választásokon - a modern pártok szervezett pártok a párt racionálisan megszervezett és hierarchizált gépezet, amelyben érvényesítik a munkamegosztás s a koordinálás szervezési elveit, valamilyen módon ötvözik az egyszemélyi és testületi vezetést, a pártalkalmazottak és a vezetők szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyban működnek - a modern pártokra a stabilitás jellemző a stabilitás követelménye időbeli, szervezeti és a tagság stabilitását jelenti - a pártok fő célja a politikai hatalmi pozíciók megszerzése és megtartása - a modern pártok ma már többfunkciós szervezetek 2. A modern pártok funkciói 1. szabályozott és nyilvános versengés a szavazatokért, a képviselői mandátumokért és ezen keresztül a kormányzati hatalomért 2. tagok, támogatók és politikai vezetők toborozása, a vezető pozíciókra való felkészítés és kiválasztás 8

9 3. az érdekek integrálása és képviselete 4. közvetítés a társadalom rétegei és érdekcsoportjai, valamint a társadalom között 5. felkészülés a kormányzati feladatok ellátására; kormányzati pozícióba kerülés esetén kormányzati politika kidolgozása és az ország kormányzása 6. politikai döntések kidolgozása, előkészítése és meghozatala 7. a választási rendszer meghatározása, a választási versengésben jelöltek állítása és részvétel a választási versenyben, a szavazatok maximalizálása 8. a politikailag releváns információk beszerzése, gyűjtése, feldolgozása és továbbítása a politikai közvélemény felé, ezzel a politikai közvélemény alakítása, befolyásolása 9. a politikai kultúra kialakítása, befolyásolása politikai viselkedési, gondolkodási mintákon keresztül, politikai értékek és szerepek megjelenítése, mindezekkel a politikai szocializációs folyamatok meghatározása 10. részvétel a nemzetközi politikai életben, nemzetközi pártszervezetekben, a nemzetközi politika befolyásolása 5. A pártrendszert meghatározó tényezők A pártrendszer jellegét, struktúráját, működését legerősebben a következő tényezők határozzák meg: 1. a társadalom politikai és kulturális tradíciói 2. a társadalom struktúrája 3. a választási rendszer 4. a politikai kultúra és a politikai tagoltság 5. a politikai rendszer hatalmi szerkezete (egy-, két- vagy többcentrumú-e?) 6. regionális és etnoregionális viszonyok 7. államforma és államszerkezet 9

10 6. Pártrendszer-típusok, a pártrendszerek csoportosítása 1.A pártok száma alapján 1. Egypártrendszerek 2. Kétpártrendszerek 3. Többpártrendszerek (általában 3-5 versengő párt) 4. Sokpártrendszerek (5-8 vagy több párt esetén) 2.A párt és az állami szervek egymáshoz való viszonya alapján kialakított tipológia 1. Államközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (a kezdeti pártosodás ideje, a honorácior és egyéb protopártok időszakában) 2. A modern pártelvű politikai rendszerekben működő pártrendszerek (modern versengő pártok, amelyek az állami pozíciók bizonyos körét zsákmányolják, de az állami szervek viszonylag erős autonómiája és elszigetelése a pártoktól megmarad) 3. A pártközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (általában egypártrendszerek vagy áltöbbpártrendszerek, amelyekben egyetlen párt birtokolja ténylegesen a hatalmat, az állami szervezetek autonómiája nem érvényesül, a hatalomért folytatott versengés tilos) 3.A hatalom birtoklásának módja alapján 1. Monopolisztikus vagy totalitárius pártrendszerek (egyetlen párt kizárólagos hatalma érvényesül, zárt pártrendszer, mert új pártok nem alakulhatnak, a politikai versengés kizárt) 2. Hegemonisztikus pártrendszerek (az egypártrendszerek pragmatikus és fellazult rendszere, amelyben versengő pártok ugyan nem működhetnek, de bizonyos nyomásgyakorló csoportok, szervezetek működnek, egyfajta latens pluralizmus és érdekbeszámítás érvényesül) 10

11 3. Pluralista-versengő pártrendszerek (nyílt és szabályozott politikai versengés folyik a hatalomért, a pártrendszer nyitott, tehát új pártok alakulhatnak, a kormányzati hatalomban a váltás lehetősége reális) 4.A többpártrendszerek koncentráltsága alapján (Maurice Duverger) 1. Dekoncentrált, versengő többpártrendszerek 2. Koncentrált, versengő kétpártrendszerek a. merev kétpártrendszerek (szigorú elválasztottság és szavazási fegyelem érvényesül a pártokban, pl.: Anglia kétpártrendszere) b. rugalmas kétpártrendszerek (az elválasztottság kevésbé éles, nincs szigorú szavazási fegyelem, pl.: az USA pártrendszere) 3. Koncentrált egypártrendszerek (volt szocialista országok) 5.A pártok versengése és a pártrendszer polarizáltsága alapján (Giovanni Sartori) 1. Nem versengő pártrendszerek a. Egypártrendszerek, amelyek belső hatalmi szervezetük alapján lehetnek: totális autoriter pragmatikus egypártrendszerek b. Hegemón pártrendszerek, amelyek lehetnek ideologikus pragmatikus pártrendszerek 2. Versengő pártrendszerek a. predomináns pártrendszerek b. kétpárti rendszerek c. mérsékelten pluralista pártrendszerek d. szélsőségesen pluralista pártrendszerek 3. Atomizált pártrendszerek 11

12 GIOVANNI SARTORI EGYPÁRTRENDSZEREK TOTÁLIS AUTORITER PRAGMATIKUS IDEOLÓGIAILAG erősen kényszerítő, erősen ideologizáltan működik, megköveteli a feszített politizálást kisebb ideológiai intenzitású, a kényszerítés lazább, de még ez is kizár minden más jellegű politikát az előzőekre jellemzők gyengesége jellemzi, ugyanakkor együttműködő jellegű is BELSŐ ÉS KÜLSŐ CSOPORTOKKAL VALÓ VISZONYAIK ALAJÁN minden belső és külső csoportautonómiát megszüntet minden elismer, de korlátozó csoportautonómiát nyitott az alcsoportok tekintetében és a periférián bizonyos autonómiát is enged számukra A DIKTÁTOR JELLEMZŐJE korlátlan és előre kiszámíthatatlan hatalom korlátlan, bár részben előre kiszámítható hatalom a korlátozó erőkkel folyamatosan alkudozik, a megkötött alkuk korlátozzák hatalmát ÉRDEKBECSATORNÁZÁS TEKINTETÉBEN minden érdektörekvést és pluralistást elfojt, jellemzője az elnyomás az érdekkifejezés funkcióját kizárólagosan kisajátítja, a kizárás eszközével él beszámításos módszerrel figyelembe vesz bizonyos érdekeket, felszívja azokat 12

13 A hegemón pártrendszerekben másodosztályú pártok is működhetnek, melyek csak létükben engedélyezettek, az ellentmondás, a hatalmi harc nem engedélyezett számukra. Sem hatalmi váltás, sem verseny nincs. GIOVANNI SARTORI - VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK Predomináns pártrendszer kialakulásáról akkor beszélünk, amikor: PREDOMINÁNS PÁRTRENDSZEREK 1. stabil választási rendszer fenntartása mellett, 2. legalább három egymást követő választás alkalmával, 3. tisztán abszolút többséget tud egy párt megszerezni, 4. és/vagy a győztes és a második legtöbb szavazatot elnyert párt eredménye között 10% vagy ennél is jelentősebb az eltérés Például: India, Japán, Uruguay KÉTPÁRTI RENDSZEREK Kétpártrendszerről akkor beszélünk, ha: 1. két párt van versenyben a megszerezhető parlamenti helyek abszolút többségéért 2. a két párt közül a nyeréskor az egyik elnyeri az elégséges parlamenti többséget 3. a győztes párt egyedül kormányoz 4. a hatalmi váltásra a két párt között reális remény van Például: Anglia, USA, Új-Zéland MÉRSÉKELTEN PLURALISTA PÁRTRENDSZEREK 1. nem kétpárti (3-5), de kétpólusú koalíciós forma 2. centripetális verseny van 3. relatíve kis ideológiai különbség van a releváns pártok között Például: Belgium 13

14 SZÉLSŐSÉGESEN PLURALISTA PÁRTRENDSZEREK 1. rendszerellenes pártok jelenléte 2. kétoldalú ellenzék léte 3. egy párt vagy pártok egy csoportjának a centrumban történő elhelyezkedése 4. eredendő ideológiai mintázat megléte 5. ideológiai polarizáció 6. a centrifugális erők uralkodnak el a centripetális erők felett 7. nem felelős ellenzék léte 8. jellemző a túllicitálás politikája 6.A pártok Robert Dahl általi csoportosítása 1. szigorúan versenyző pártrendszerek 2. együttműködő-versenyző pártrendszerek 3. szövetkező-versenyző pártrendszerek 4. szigorúan szövetkező pártrendszerek 7. A pártok Jean Blondel általi csoportosítása 1. kétpártrendszerek 2. két és fél pártrendszerek (átmenet a tiszta kétpártrendszer és a sokpártrendszer között) 3. többpártrendszerek domináns párttal 4. többpártrendszerek domináns párt nélkül 8. A pártok Stein Rokkan általi csoportosítása 1. brit-német típusú pártrendszer (két nagy versengő párt erős dominanciával, egy vagy több kispárt mellett 2. skandináv típusú pártrendszer (egy nagy párt és vele versengő több kispárt) 3. még éppen többpártrendszer (három vagy több párt egyforma arányú részvétele a parlamentben) 14

15 7. A magyar pártrendszerek történeti periodizációja, általános és egyedi vonásai 1.A magyar pártrendszerek történeti periodizációja 1. AZ ELSŐ KORSZAK: A PREMODERN PÁRTRENDSZER (az 1867-től 1918-ig tartó, premodern, honorácior pártokból álló, lényegileg kétpólusú versengő pártrendszer) 2. A MÁSODIK KORSZAK: PARLAMENTEN KÍVÜLI ÁTMENETI SOKPÁRTRENDSZER (az 1918 őszétől március 21-ig tartó, parlamenten kívüli időszak zűrzavaros pártrendszere) 3. A HARMADIK KORSZAK: KOMMUNISTA TOTALITÁRIUS EGYPÁRTRENDSZER (az március 21-től 1919 augusztusáig tartó kommunista diktatúra pártrendszere) 4. A NEGYEDIK KORSZAK: PREDOMINÁNS VERSENGŐ PÁRTRENDSZER (1919 ősze március 19.) 5. AZ ÖTÖDIK KORSZAK: TOTALITÁRIUS NEMZETISZOCIALISTA EGYPÁRTRENDSZER (az október 16-tól működő fasiszta-nemzetiszocialista diktatúra totalitárius egypártrendszere) 6. A HATODIK KORSZAK: KORLÁTOZOTT, DE VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA TÖBBPÁRTRENDSZER (1944 decemberétől 1949-ig szinte folyamatosan átalakuló többpártrendszer) 7. A HETEDIK KORSZAK: KOMMUNISTA EGYPÁRTRENDSZER (1949-től 1953-ig totalitárius, 1953-tól monopolisztikus, majd a 80-as évtizedben hegemonisztikus-pragmatikus egypártrendszer működött) 8. A NYOLCADIK KORSZAK: AZ 1990-TŐL MŰKÖDŐ VALÓDI VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA DEMOKRATIKUS TÖBBPÁRTRENDSZER 15

16 2.A magyar pártrendszerek általános vonásai A magyarországi pártok és pártrendszerek fejlődésében megfigyelhetők azok az általános vonások, amelyek Európa többi polgári országában is jellemezték a pártok és pártrendszerek kialakulását és korai fejlődését: - a honorácior pártok tömeges kialakulása a XIX. század közepétől - a kezdeti pártok lényegében képviselői pártok voltak - a pártok professzionalizálódása és a hivatásos politikusok megjelenése a pártfejlődés XX. századi időszakára volt jellemző - tömegesen alakultak parlamenten kívüli pártok, politikai egyesületek, amelyek közül kevés lett parlamenti párt - a pártok professzionalizációja leginkább az első világháború után válik jellemzővé 3.A magyar pártrendszerek egyedi vonásai A magyarországi pártrendszer történeti egyediségét meghatározó tényezők: - az es forradalom és szabadságharc leverése - felirati és határozati pártok kialakulása - a közjogi viták állandósulása és dominanciája 1867-től a századfordulóig - a kapitalista gazdasági rendszer és társadalmi berendezkedés új politikai törésvonalainak a pártpolitikai leképeződése A magyar pártrendszer alakulását meghatározó további tényezők: - a szociáldemokrata párt megjelenése, az agrárszocialista pártok megalakulása, a magyar szabadelvű konzervatív pártok, majd a radikális polgári-liberális pártok létrejötte - az első világháború és lezárásának hatása a magyarországi pártrendszerre - a második világháború és annak hatása a magyarországi pártrendszerre - a kommunista és a nemzetiszocialista egypárti pártrendszerek hosszú idejű működése, továbbá a többszöri rendszerváltás hatása a magyarországi pártrendszerek alakulására 16

17 8. A magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza premodern pártrendszer ( ) - a magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza 1867-től 1918 őszéig, a kiegyezéstől a parlament feloszlatásáig és a monarchia összeomlásáig, a Kormányzótanács kinevezéséig tartott - az 1865-ben összehívott Országgyűlésben honosodott meg a Felirati Párt és a Határozati Párt e két nagy párt átalakulások, kiválások, egyesülések és névváltoztatások után és közben a dualista korszak két meghatározó pártja maradt: Felirati Párt Deák-párt Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt Határozati Párt Negyvennyolcas Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Függetlenségi Párt Egyesült Független és Negyvennyolcas Párt A magyarországi dualista korszak premodern pártrendszerének jellemző vonásai: - olyan parlamenti pártok alkotják, amelyek megválasztott képviselőkből állnak össze - a pártok jogilag nem léteznek, nem jegyzik be őket, s nincs szervezeti-működési szabályzatuk - a pártoknak nincs még írott és hosszabb távra szóló programjuk, egy-egy közjogi, gazdasági, nemzetiségi, jogállási kérdésben aktuálisan alakítják ki álláspontjaikat és szavaznak aszerint, hogy melyik vezető politikus vagy álláspont pártján állnak - az Országgyűlésben képviselőcsoport mint szervezet és ezekhez kötődő jogosítványok nem léteztek - a pártoknak nincs parlamenten kívüli szervezeti érhálózata, állandósult szervezeti háttere és tagsága - a párt érdemi működése a parlamentre és a sajtónyilvánosságra szorítkozik - a pártálláspontok kialakításának, a politikai egyeztetéseknek a színterei: az Országház; a pártklub vagy pártkör; a helyi választások idejére összehívott, a jelöltállítást, támogatást, álláspontokat egyeztető vacsorák, megbeszélések - a pártpolitizálás szélesebb integráló eszköze a pártsajtó 17

18 - a pártoknak nyilvántartott tagságuk, szabályzatuk nem volt - a képviselők nagy része földbirtokos, ügyvéd, értelmiségi foglalkozású volt - az egyéni választókerületek jelöltjeit a helyi választókerületi gyűléseken választották ki és szervezték meg a jelölt megválasztását - a kezdeti közjogi viták miatt kétpólusú, egymással élesen versengő többpártrendszer jött létre, amelyben élesen szemben állt egymással a kormánypárt és az ellenzék - a dualizmus politikai szervezeti rendszerében keveredtek az országos, a megyei pártszervezetek és politikai egyesületek, egyletek és politikai körök - a pártrendszerbe fokozatosan léptek be az ideológiai-világnézeti és az osztály- és rétegpártok (szervezett és nyilvántartott tagsággal működő párt az MSZDP és az Országos Antiszemita Párt volt csupán) - a premodern magyarországi pártrendszerben a XX. század elejére már egy sokpárti parlamenti és aktívan politizáló parlamenten kívüli pártrendszer alakult ki az egymással versengő pártcsaládok: a konzervatív, majd újkonzervatív pártok, a szabadelvű konzervatív pártok, a hazafias-patrióta ártok és politikai egyletek, a szocialista-marxista munkáspártok, agrárszocialista pártok, továbbá radikális gazdasági pártok, a liberális, majd radikális liberális pártok voltak 18

19 9. A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa, valamint 1919 márciusa és 1919 augusztusa között 1.A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa között őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása, a dualista államrendszer megszűnése után a pártok közötti közjogi politikai törésvonal és megosztottság megszűnt októbere és március 21-e között egy viharos gyorsasággal átalakuló és átmeneti sokpártrendszer alakult ki Magyarországon - az átalakuló és átmeneti pártrendszer jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: a dualizmus időszakának meghatározó pártjai szétesnek, szétválnak, átalakulnak tömeges számban jönnek létre új és újabb pártok a pártrendszeren belül egymástól élesen elkülönülő pártcsaládok és politikai szervezetek, mozgalmak és a pártok hátterét jelentő civil háttérszervezetek alakulnak ki nemcsak sokpárti pártrendszer, hanem sokféle ideológia centrumot felmutató, ideológiailag is erősen tagolt, fragmentált, szélsőségében pluralista pártrendszer alakult ki jellemzően a parlamenten kívüli gyűjtőpártok, néppártok uralták a politikai életet a közjogi viták alapján kialakult politikai törésvonalak okafogyottá és értelmezhetetlenné váltak a monarchia szétesése, a dualista államszervezet megszűnése után - a pártrendszeren belül kialakuló releváns pártok és pártcsaládok ben: baloldali szocialista és kommunista pártok (MSZDP, KMP) katolikus-keresztény-nemzeti pártok agrárius és agrárszocialista pártok (Országos Kisgazda- és Földmíves Párt) nemzeti és szabadelvű konzervatív pártok (Nemzeti Egyesülés Pártja) 19

20 - a fő politikai törésvonalak, amelyek alapján a pártok, pártcsaládok elváltak egymástól: a konzervatív-liberális értékrendet valló pártok és szemben velük a radikális, sőt forradalmi változásokat követelő pártok közötti törésvonal a régi és a reformista konzervatívok szembenállása a zsidókérdés kapcsán kialakult ellentétek a konzervatív-liberális és a szociáldemokrata, majd a kommunista pártok közötti elvi ellentéten alapuló törésvonal az agrárérdekek képviselete kapcsán szerveződő agrárszocialista és kisgazdapártok fellépése által előidézett politikai ellentétek a politikai katolicizmus és a szocialista, továbbá a polgári radikális pártok közötti törésvonal a nemzetiségi kérdés megoldása és kezelése kapcsán kialakult politikai törésvonal a pártok között a rendszerreformokat hirdető és elfogadó pártok és a forradalmi jellegű rendszerváltást követelő pártok közötti törésvonal a baloldali és jobboldali szocialista mozgalmak és pártok szembenállása 2. A magyarországi pártrendszer 1919 márciusa és 1919 augusztusa között - a zűrzavaros magyarországi átmeneti pártrendszerből március 21-én létrejött a magyar történelem első egypártrendszere (Magyarországi Szocialista Párt) - közvetlen előzménye a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése volt - a Magyarországi Szocialista Párt létrehozta a Forradalmi Kormányzótanácsot a Kormányzótanács alkotta és testesítette meg a pártállam legfelső hatalmi szervezetét - a Kormányzótanács március 22-én hozta nyilvánosságra a Mindenkihez! című kiáltványát, mely leszögezi: Magyarország proletársága a kezébe vesz minden hatalmat az országot az összeomlástól csak a szocializmus és a kommunizmus mentheti meg a párt megbízásából a kormányhatalmat a Forradalmi Kormányzótanács veszi át 20

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció

Részletesebben

A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010)

A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) MŰHELY Tábori Ferenc A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) A dolgozatom azon célokkal jött létre, hogy a legutóbbi rendszerváltás

Részletesebben

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei 16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda I) A politológia elmélettörténete 1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) 2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A Medvétől az Egységes Oroszországig

A Medvétől az Egységes Oroszországig Paár Ádám A Medvétől az Egységes Oroszországig Oroszország a világpolitika és a világgazdaság fontos szereplője, de kevés ismerettel rendelkezünk az ország belső hatalmi szerkezetéről, kormányzati és pártrendszerének

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Népakarat kinyilvánítása

Népakarat kinyilvánítása Tolmács Önkormányzata Hajnis Ferenc Polgármester Úr részére Tisztelt Polgármester Úr! Ezzel a levéllel Nógrád megye 88, Magyarország hozzávetőlegesen 2500 polgármesterét keresem meg. A levelet tájékoztatásul

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben