Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások."

Átírás

1 Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások. Vagy elhagyjuk azt a hajót amely a nem fenntartható fejlődés felé vette az irányt és a Föld Charta felhívására fenntartható életvitelnek nevez és amit az Andok jó életnek neveznek, vagy el kell fogadni annak kockázatát, hogy az emberi élet kizáródik bolygónk egy egy meghatározó részén. 1

2 MIRŐL IS LESZ SZÓ? 1. Szavak és értelmük Alapfogalmak 2. Klimaváltozás 3. Erőforrásgazdálkodás energia természeti erőforrások. Az európai térség a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. 4. Van-e fenntartható urbanisztika? történelmi háttér, kérdések és megoldások. 5. Fenntartható város és urbanisztika? 6. Fenntartható urbanisztika a szabványozásban. 7. Város, urbanisztika és mobilitás 8. A fenntartható régió és területfejlesztés. 9. Az európai térség mind a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. 10. Jó gyakorlat néhány példa 11. Néhány nagyon jónak látszó rossz ötlet 12. Helyzetértékelés és szempontok. 13. A megoldás a Fenntartható Fejlődés Kultúrforradalma 2

3 SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Az emberiséget érő legnagyobb bajok félreértések következményei, Azonban a legnagyobb félreértések abból születnek, amikor a szavak értelmét keverjük össze. Nem lehet a kifejezéseket megszokásból, felületesen alkalmazni, mivel minden a szavakon dől el, a szó legszorosabb értelmében. Denis de Rougemont : Néhány meghatározás, hogy tisztán lássunk. A fenntartható fejlődés új fogalom és elsősorban az ember belső szellemi fölemelkedését értjük alatta. Itt az embert nem mind általános definíciót használjuk, hanem az európai Atyák filozófiája a perszonalizmusra vonatkoztatva. A személy ellentétben az egyénnel nem a magunkra való túlzott összpontosítás, hanem egy olyan életforma, amely megvalósulásában a másik az elsőrendű. A te az ami magammal megismertet, és bennem az ént kifejezi. A személy nem tárgy! 3

4 SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Mit is értünk fejlődés alatt? A fejlődés a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása. A fejlődés (développement) fogalma franciául a «kicsomagol, kibont, lerántja a leplet, kicsírázik» (désenvelopper) fogalmakhoz nyúlik vissza. Ebből kifolyólag a gondolatmenetbe be kell «iktatnunk» a «csíra» fogalmát, ami arra késztet minket hogy terveinkben ne hagyjuk figyelmen kívül a kibontakoztatásból következő gondolat menetet. A fejlődésre a legjobb példa az európai városok a XIX. század előtt és növekedésük a ipari társadalom befolyására. 4

5 ALAPFOGALMAK Rendszerelmélet. A rendszer főbb jellemzői Rendeltetése és funkciói viselkedésmódja, a határvonalán megfigyelhető anyag-, energia-, információ-, és más csere, struktúrája, állapottere, teljesítőképessége, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások, elemek, alrendszerek és részrendszerek együttműködése, viszonylatai. A rendszer környezete A rendszeren kívüli, de annak működését befolyásoló elemek és relációk. Környezet A környezet hatása a rendszerre RENDSZER Kimenet a rendszer válasza a környezeti hatásra A rendszer határa 5

6 ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. A holizmus kifejezés (a görög holos szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. 20. századi anti-dialektikus idealista filozófiai irányzat, amely szerint a világmindenség egymástól függetlenül létező egységes egészekből épül fel a társadalmi jelenségeket mint az egész és a részei közötti kapcsolatokat ezek kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló szociológiai és urbanisztikai elmélet. A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. A holizmusnál a döntő szerep az okságé (kauzalitás) és a célszerűségé (teleonomia). Irányzatok : Holisztik Holizmus : A területfejlesztésben és urbanisztikában. Az urbanisztika és a területfejlesztés is egy holisztikus megközelítés tehát nem véletlen, hogy gyakran használnak vele kapcsolatban biológiai metaforákat. A területfejlesztésről való gondolkodásnak, az urbanisztika tudományának is interdiszciplináris természetűnek kell lennie: egy várostervezőnek, városépítésznek, városkutatónak egyszerre kell szociológiai, jogi-politikai, építészeti, műszaki-technikai, környezetvédelmi, élettani, sőt antropológiai megfontolásokat szem előtt tartania. 6

7 ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. Sőt, túl kell lépnie a konvencionális tudományok, a problémamegoldó gondolkodás rutinjain, és a várost művészi egészként is kell tekintenie - és nem hanyagolhatja el a spirituális vonatkozásokat sem. Rendszertechnika A műszaki alkotások tudatosságra törekvő kifejlesztésének, megvalósításának, működtetésének és továbbfejlesztésének objektív összefüggéseit, szabályszerűségeit, törvényszerűségeit, tipikus, valamint a belső és külső kölcsönhatások, közeli és távolabbi következmények feltárásának, prognosztizálásának, a tapasztalatok gyors kiértékelésének és visszacsatolásának lehetőségeit, módszereit és eszközeit vizsgáló tudományterület. Vállalat mind rendszer. Az iparvállalat egymással kölcsönös kapcsolatban lévő célszerűen elrendezett erőforrások halmaza. 7

8 ALAPFOGALMAK A rendszer elemei : lakosság (mind munkavállaló, fogyasztó stb.) - befektetők beruházások készletek források termékek anyagi és információs folyamatok (tervezés, irányítás, előkészítés, végrehajtás, számbavétel, ellenőrzés, elemzés. (ellenőrzés, elemzés, irányítás visszacsatolás jellegű információs folyamatok), - vállalati információs rendszer. Visszacsatolás nélküli rendszer (nyílt hurok) Input Output Feldolgozó folyamat Visszacsatolással rendelkező rendszer (zárt hurkú) Input Vezérlő Feldolgozó folyamat Érzékelő Output 8

9 FENNTARTHATÓ BEVEZETÉS SZAVAKFEJLŐDÉS ÉS ÉRTELMÜK 9

10 Területfejlesztés Fejlesztési törekvések IPAR ENERGIA Ingatlan politika Befektetések irányítása Hatékony energia gazdálkodás IPP Integrált harc a IPP Integrált harc a szennyezés ellen. Integrált hulladékgazdálkodás SEVESO I I I Kockázat menedzsment szennyezés ellen. Megújuló energiák Új célok : CO2, SO2, Nox nukléáris hulladék csökkentés Energia takarékossági és EMS Környezeti Menedzsment hatékonysági intézkedések,. KÖZLEKEDÉS ÉS KERESKEDELEM Intermodal Mobilités Közelségi áruforgalmazás MEZŐGAZDASÁG SZOLGÁLTATÁ- Agrár-környezet Kímélő gazdálkodás. Harc a nyomor ellen SOK TURIZMUS infrastruktúra javítása Hagyományos termékek Tömegközlekedés és Fenntartható mezőgazdaság Külterjes és bio gazdálkodás Fogyasztók jobb tájékoztatása Környezetbarát közlekedési LCA Életciklus elemzés. Hagyományörző és tudásalapú társadalom. Közelségi és környezetbarát szolgáltatások és turizmus Épített és természeti eszközök örökség védelme Termelés közeli értékesítés Igazságos kereskedelem. Rendszer Kulturális örökség Mobilitás. Fejleszt ések környezeti t ényez ői és hatásai Társadalmi és demográfiai mutat ók és hatások. Talaj Társadalom Levegő Promiszkuitás Természet Zaj Hulladék Vizek Kockázatok Fenntartható Fejlődés 10

11 AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. DATAR 1968 Direction de l Aménagement du Territoire et á l Action Régionale Területfejlesztési és regionális akcióprogram igazgatósága. 11

12 AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. Az európai regionális és kohéziós politikának alakulása, jelene és jövője a városok jelentősége alapján. A tanulmány főbb elemei : népesség népességi változások gazdasági jelentőség kulturális jelentőség kutatás fejlesztés városok nagysága és hatásköre gazdasági vonzáskör az európai régiók összefüggései, folytonosságai és szakadásai GDP/fő népesség és GDP áralmatok általános besorolás a gazdaság tendenciái a régiók elérhetősége híradástechnikai teljesítmény potenciális jövőkép 12

13 AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. DATAR 2003 Gazdasági jelentőség 13

14 FENNTARTHATÓ VÁROS A város történelmileg organikusan fejlődött és mindig rendelkezett egy háttér régióval, mely gondoskodott energia, alapanyag ellátásáról és a városban keletkező hulladék kezeléséről. A kifejezés latin eredete a civitas az ókorban egy szabad emberekből álló független település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. A város ezért a legtöbb diszciplína, például a történelem, szociológia, orvostudomány, a mérnöki tudományok (például várostervezés /urbanisztika / mobilitás...) a közgazdaság-tudomány és a természettudományok művelői számára egyaránt jelentős kutatási terepnek számít. De a város lehet a központ és a periféria ellentétei között feszültségek jelképe is. 14

15 LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? Az urbanizáció egy történelmi folyamat amely párhuzamos a társadalom átalakulásával a népesség áramlásával a periféria (vidék) felől a központ (városok) irányába. Az urbanizáció főleg a már meglévő és kulturálisan, történelmileg, gazdaságilag vagy éppen vallásilag attraktív városok felé indul. Néhány gombaváros kikötők, természeti erőforrások, vagy éppen ipari gócpontok köré szerveződtek. Az urbanizációt mindig egy exponenciális növekedés és zónabesorolás jellemzi a XIX. század óta, melyet a társadalom, mind a politikai és értelmiségi elit, mind egy fátum él meg. A II. világháborút követően a termelési eszközök és a széles tömegek lakáskérdésének megoldását jelölte meg legfontosabb feladatának. Nagy jelentőségű célkitűzéssé vált a lakáskörülmények javítása, a kisemberek" kulturált és egészséges lakáshoz juttatása. A tömegek számára építendő kislakások kérdése világszerte előtérbe került. Az urbanizációs folyamat fő hajtóereje, a vidéki lakosság migrációja a városok felé amelyet a központ vezető szerepe csak felgyorsít (Abidjan Elefántcsontpart). 15

16 LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? John Beddington professzor (hvg.hu) : A növekvő népesség egyre nagyobb része költözik majd városokba, amely tovább fokozza a víz iránti igényt. Ez a folyamat önmagát erősítheti, a vízforrások kimerülésével ugyanis egyre több vidéki kényszerülhet majd otthona elhagyására, hogy városokban folytassa az életét. Az emelkedő életszínvonal egyben azt is jelenti, hogy a tehetősebb emberek egyre több kényelmi szolgáltatást vesznek igénybe, amelyekhez szintén energiára van szükség. Az előrejelzés a lehető legrosszabb helyzettel számol, amely mindenképpen egy valós fenyegetés nyilatkozta a BBC-nek David Pink professzor a Warwick University munkatársa Beddington prognózisáról. A népességszaporulattal kapcsolatban van némi vita ugyan, az azonban tény, hogy egyre többen vagyunk a bolygón, ezért az élelmiszer-ellátás komoly problémákat okozhat. Az általános felvetés, mely szerint számos kritikus tényező együttállása fenyeget, helytálló fejtette ki Jules Pretty professzor az Essex egyetem szakértője. A világ kormányai arról beszélnek, hogy 2050-re ennyi és ennyi százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat. Nincs ennyi időnk, minél hamarabb lépnünk kell, az emberiségnek ugyanis még nem kellett ilyen komoly és összetett problémával szembenéznie! Barcelona, Delémont 16

17 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Urbanizáció és biztonságpolitika. (Management of Urban Security Policy) Az emberiség nagy többsége városi környezetben él és a nemzetbiztonsági kérdések alapjául is az urbánkörnyezet a, vagy lesz a mérvadó. Húsz év alatt az urbánkörnyezet lett minden veszélyközpontja (a külvárosok biztonsági problémáiról könyveket lehetne írni). Az eddigi biztonságpolitikák megmutatták határaikat mert nem rendszerben és az összefüggésekben lettek kialakítva hanem szektorálisan, rendőrség, szociálpolitika...). A kihívás abban áll, hogy megváltoztassuk a probléma megközelítését és az összetettben tudjunk gondolkozni és az elemek kapcsolataiból, kölcsönhatásaiból és összefüggéseiből alakítsuk ki azt a szakértelmet amely a városi biztonságpolitika megalapozásához vezet. Az alábbi megfontolások éppen a várospolitikai összefüggések kritikusmegértésére alapozva kell, hogy elvezessenek a védelmi és biztonsági politika kialakításához. Arra kell ösztönözze az érdekelteket egy olyan urbanisztikai kultúrát alakítsanak ki melynek meghatározó része a lakosság biztonságérzete. 17

18 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Új urbanisztikai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy : azonosítsuk a különféle helyzetekben rejlő bizonytalanságokat és kockázatokat, meghatározzuk a szolgáltatásunk elhelyezkedését és fontosságát a közbiztonság területén, párbeszédet folytatni intézményi és nem intézményi partnerekkel a közös biztonság megalapozásáról, ihletni a különböző szereplőket egy összehangolt biztonságpolitikai erőforrásgazdálkodásra. Kikkel? a város-biztonságpolitika legjobb szakembereivel minden területen. A város mind a félelmek és bizonytalanság színhely. Az urbanizáció és a város mind a kockázatok színtere és a közbiztonsági kérdések kollektív problematikája. Ebből kifolyólag a rendőrség, a tervezés, ellenőrzési szervek, szereplők és és így tovább, igyekeznkk kidolgozni városi politikákat és a kockázatkezelési kultúrákat. 18

19 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. A városi, mint a megfelelő szintű elemzés és kockázatkezelés: vissza a fogalmakhoz. Az urbanizmus új koncepciója megkívánja, hogy azonosítsuk és világosan megnevezzük a szereplőket, eltulajdonítsuk és leírjuk a rendszer fogalmait, mint például az erőszak, a bizonytalanság, udvariatlanság, a veszély, megelőzése, ellenőrzése és irányítási eszköz, beleértve az erőszakkezelését. Ebben az összefüggésben szintén meg kell határozni a használt fogalmakat és szavakat, melyeket a városbiztonsággal használunk. A város és a biztonságérzés : helyzetértékelés A XXI. század urbanizmusa halmozza a potenciális kockázatokat. Ennek függvényében azonosítani kell a kockázatokat egy társadalmi paradigmaváltás folyamatában. A teljesség igénye nélkül néhány megvizsgálandó kérdés az új biztonságpolitika kialakítása során : kezelni a tudományos információkat és az ezekből származó forrásokat, milyen informatikai adatbázisok állnak rendelkezésre, mind például a CALIS (Computer-Assisted Learning for Information Searching). 19

20 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. az éghajlatváltozás és az antropikus (emberi eredetű) veszélyek, az éghajlatváltozás okozta kockázatok komoly problémák elé fogják állítani a gazdag mind a Déli államokat, technológiai kockázatok, ökológiai veszélyek, gazdasági környezet terhelés a különböző környezeti elemekre és az erőforrásokra, város és erőszak, az urbanisztikai egység felbomlása. A társadalmi és területi szétesés (szecesszió) magát a városi egységet és identitást veszélyezteti, szituációs megelőzés, a szituációs megelőzés feltételezi az urbanisztikai kialakítás jó kezelését ami a térbeli biztonsághoz vezethet (útvezetés, közvilágítás, videokamera...), kábítószer elleni küzdelem, milyen megelőzési politikát kell kidolgozni? milyen politikákat és intézkedéseket kell hozni a terepen való harcban? szervezett bűnözés, a globalizált világban a bűnözés is világméreteket vett az államoknak, régióknak és városoknak tehát egy közös frontot kell építeni a szervezet bűnözés és terrorizmus ellen, 20

21 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Cyber (számítógépes)-bűnözés, a valós környezettel párhuzamosan, társadalmunk kialakított egy virtuális világot melyben szintén élnünk kell és melyet a bűnözés sem hagyott kihasználatlanul, közúti biztonság, néhány éves sikeres megelőzéspolitika után egy bizonyos visszaesés észlelhető (városi rodeók, kábítószer,...), urbanisztika és közegészségügy, kapcsolatok kutatása az urbanisztika közegészségügyre való kölcsönhatásáról, az egészségügyi válságok kezelése? milyen reflexek alakultak ki a társadalomban, az általános- és vészhelyzetek kezelésében? globális urbanizáció szemben a terrorista fenyegetéssel, a 2000-es évek óta a város megjelent mind tömegpusztító terrorizmus célpontja, a hadsereg mind a urbánpolitika egyik szereplője, a város mint minden konfliktus színhelye melyben a hadseregnek új közbiztonsági szerep jutott. Melyek lesznek az új operációs eljárások? ki irányít kit? fontos események biztonságának szavatolása, milyen módon kezeljük a rendezvényeken résztvevő szimpatizánsokat, vagy tüntetőket? 21

22 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. az urbanizáció létfontosságú infrastruktúrájának védelme, a jelentős infrastruktúrák biztonsága a biztonságpolitika egyik alapköve, információ és kommunikáció, a média szerepe a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, kommunikálni nem csupán szükséges, hanem egyik alapja a biztonságérzetnek. Mik a jellemzői a válság, vagy krízishelyzetekben való kommunikációnak? tudományos- és technikai információk védelme, ma már elengedhetetlen az érzékeny információk védelme helyi szinten. Végül és nem utolsó sorban de a fentiek ismeretében alapvető eleme egy urbanisztikai tervezésnek és már a legelemibb fázisban két alappillérből álló diagnózis kidolgozása : egy szektorális biztonsági diagnózis, alapvető az integrált védelem szempontjából, hogy a területi, mind társadalmi, vagy gazdasági ágazati politikák készüljenek és egy integrált biztonsági diagnózis, meghatározza a térség minden szereplőjére érvényes politikát. 22

23 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Néhány eszköz a fenntartható város és urbanisztika megvalósítására. Fenntartható városnegyedek azok az alap egységek melyeknek keretében egy fenntartható város vagy urbanizáció megvalósítható. Ez az a mikrokozmosz és infrastruktúra amely a mindennapi életben kínál és teszi lehetővé az azonosítási alapot a lakosok és a látogatók számára. Ez a környezet adja a társadalom, a gazdasági és ökológia egyensúlyának alapját, az élet és a munka minőségét, de képezi egyúttal a szereplők elvárásainak alapján képződő feszültségek alapjait is. A fenntartható városnegyed 5 fő iránya épület ökológia ökologikus mobilitás organikus, spekulációt megelőző, térségfejlesztés fenntartható társadalom és fenntartható gazdaság. Ezek a szerkezeti és szervezeti intézkedések a városnegyed következetesen kell kezelje, tekintettel a kiválasztott szempontokra és a társadalmi elvárásokra. 23

24 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. A területi szerkezeti és szervezeti feszültségek és ellentmondások : a tendencia a zöldövezetekben való letelepedésre fokozódik, ami ellenáll a városnegyedben lévő munkaerőpiac jobb kihasználásának és újabb zónabesorolást hoz magával, a mobilitás igénye ezzel növekszik a lakóhely és a munkaerőpiac között, az időszak az ingatlanbefektetések és döntések között igen rövid ahhoz, hogy egy minőségi és fenntartható társadalmi részvételt lehessen biztosítani a kultúra és az infrastruktúra harmonizációjára, a bevándorlási nyomás növekedése, társadalmi feszültségekhez vezet, növekedő igények lakófelület / személy, valamint munkafelület per dolgozó, emelkedő komfort igények, térklíma és meleg víz, egyre nagyobb hulladékmennyiség és emelkedő energiaigények a háztartási gépek és elektronikai eszközök állandó emelkedése, magas befektetési hozamok és gyors megtérülés, CO2 kibocsájtásmentes és világos épületek és persze zajmentes biztonságos környeze, érintetlen természetes környezet és így tovább. 24

25 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Ajánlás a gyakorlati megközelítéshez. Területfejlesztés és mobilitás Erőforrások és Környezet Fenntarthatóság és befektetések Építészet és társadalom Társ. részvétel és megvalósít hatóság Szervezet és politika szükségletek elképzelések megtározása elemzések célok meghatározása intézkedések eredmények ellenőrzése / visszacsatolás 25

26 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Alaptételek fenntartható városnegyedek fejlesztéséhez. A társadalmi, környezeti és gazdasági igények együttes kezelése alapfontosságú egy modern várostervezésben, mert csak így biztosíthatjuk a jövő nemzedékek városi életminőségét. Ennek megvalósításához a alábbi alaptételek vezetnek : a fenntartható városnegyed alapja, hogy a helyi társadalom azonosuljon vele és a közeli környezetével, a városnegyed fenntarthatósága nem a gazdasági teljesítménytől, hanem a gazdaság és életminőség egyensúlyától függ, az épületek, terek, szabadterek és a kereskedelmi ajánlatok amelyek meghatározói az életminőségnek, a mobilitás nem csak olaj, hanem ugyan akkor homok is a város gépezetében. A fenntartható városnegyed az az egység ahol még meglehet szervezni a társadalmi részvételt mert ott élnek, dolgoznak és szórakozna, de megvalósítását nehezíti, hogy cselekvésre nem egy független politikai tér hanem a város része. és így tervei, szükségletei és lehetőségei ez utóbbinak alávetettek. És végül de nem utolsósorban a fenntarthatóság még inkább csak elméleti koncepció. 26

27 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. Szabványosítási kezdeményezések : 0. Ministère de l Ecologie, de l Energie, du Développement durable et de la Mer La Défense Cedex Tél. : ÚTMUTATÓ SD AFNOR AFAQ-1000NR 3. Synergy Az útmutatók és szabványok elengedhetetlen eszközök a fenntartható fejlődés helyi hatóságok általi értékelésére és a különböző Agenda 21-ek összehasonlíthatóságára. A szabvány alkalmazása és egy harmadik fél általi független, pártatlan megítélése a vele járó tanácsokkal nagyban segíti a helyi Agenda 21 tervezését, bevezetését és működtetését. 27

28 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. A fenntartható fejlődés értékelése.

29 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. Eljárások és gyakorlatok értékelése Leírni mit csináljunk és megcsinálni amit leírtunk Átfogó irányítási rendszer kiépítése, amely magában foglalja a tevékenységek különböző aspektusait a tevékenységeket és azok teljesítményét. Világos elképzelést készítése : célok ok-okozati összefüggések és stratégiai prioritások. Bizonyítani a "megfelelést" A hatékonyság értékelése

30 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. AFAQ 1000NR értékelési modell Értékelési folyamat 1. Stratégiai megközelítés és menedzser gyakorlat : 5 kritérium 2. Indikátorok Eredmények : 3 kritérium 1.1Jövőkép és stratégia 2.1 Társadalmi indikátorok 1.2 A politika kidolgozása és célok 2.2 Környezeti indikátorok 1.3 Termelési eljárások és fogyasztási szokások 2.3 Gazdasági indikátorok 1.4 Helyi kötődések 1.5 Emberi erőforrások kezelése

31 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. AFAQ 1000NR értékelési folyamat Előkészítés Értékelés Restitúció - A célok meghatározása, tisztázása -Nyitóértekezlet - Záróértekezlet -Első adatgyűjtés - Az érdekelt felek azonosítása, külső és belső érdekelt felek, kapcsokat felvétel vagy találkozás -Helyszíni értékelések, interjúk és szemlék - Adatgyűjtás - Az erősségek a javítani valók a gyengeségek értékelése, szintézis : mérleg és felelősségek - Számszerűsített végjelentés - Az adatok elemzése - Az értékelés pontos tervezése Helyszínen és telephelyen kívül Helyszínen Telephelyen kívül

32 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS SZEMPONTOK Városok és régiók ahol jó élni. A városok életminőségének nemzetközi skálája : TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA Szociális kontextus (egészségügy, bűnözés, iskolák, 25 kórházak...) Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák...) A politikai helyzet 17 (a korlátozás, amely a szabadságon, a cenzúrát, ) Fenntartható Fejlődés 20 (Agenta 21, stratégia, politika, megvalósítás...) 20 Kikapcsolódási és kulturális kínálat 31 Emberi léptékűség 10 Jó társadalmi szomszédság 12 Nyugalom, csend, békesség 15 Jó tömegközlekedés 14 32

33 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS SZEMPONTOK KÖRNYEZET (természet, víz, levegő minőség, zaj, rezgés...) Általánosságában jó környezet 21 Sértetlen és tiszta természeti környezet 18 Tiszta környezeti elemek 17 (víz, levegő...) A természet közelsége 14 Mérsékelt forgalom 14 Nyugalom 15 (zaj, rezgés...) Természeti és épített környezet (történelmi egység, 18 harmonikus fejlődés...) GAZDASÁG Gazdasági keretek és tevékenység 51 Szolgáltatások minősége 21 Megélhetési költségek 21 Üzleti tevékenységek közelsége 17 Jó infrastruktúra 25 33

34 VÁROS, URBANISZTIKA ÉS MOBILITÁS. A mobilitás egy szükséglet vagy csak egy igény? A mobilitási igények csökkenthetőek, részben magának a mobilitásnak a menedzselésével, részben a környezettudatosság növelésével, illetve olyan szabályozó rendszerek (adó, díjak és illetékek...) bevezetésével. Rövid távú ingázó Az urbanizációs és a szuburbanizációs folyamatok hatása a helyi mobilitás problémáira, a kertváros fenntarthatóságának megkérdőjelezéséhez vezet. Hosszú távú business és turisztika A túl erős és túl hirtelen érkező külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat (Manuel Castels) A fenntarthatóság követelménye a mobilitás lehetőségeinek a szűkítését jelenti. A helyi és a régión belüli tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése. 34

35 FENNTARTHATÓ MOBILITÁS, ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? Svájc komoly erőfeszítéseket tesz a közlekedésből eredő széndioxid kibocsájtás és energia felhasználás csökkentésére és milliárdokat fektet be a tömegközlekedés és szállítás fejlesztésére. Ennek ellenére a közúti forgalom 2007-be 3%-al és 2008-ban több mind 1 %-kal növekedett,talán a gazdasági konjunktúra hatására. A dugók főoka az úthálózatok túlterheltsége, de a megoldás nem az úthálózat kapacitásának növelése, mivel a kis keresztmetszetet mindig a célpont a város, vagy település jelenti, Zürichben egy évben 278 nap volt közlekedési zavar. A gépjárművek környezeti teljesítményének növelése nem oldja meg a városi közlekedés problémáját mivel nem csökkenti az úthálózat túlterheltségét, ha csak nem térünk vissza a Le Corbusier (annak idején forradalminak tartott jó ötletéhez bontsuk le Párizs öreg negyedeit és építsünk egy az Athéni chartának megfelelő várost. 35

36 TÁRSADALMUNKBAN VAN-E FENNTARTHATÓ MOBILITÁS? A mai mobilitás társadalmi költségei, a svájci példa ben a svájci állam közlekedési kiadásai 82 milliárd a svájci adófizetők számlájára ( per adizatè/év), ebből a közúti közlekedésre 70.5 és a vasúti közlekedésre 11.4 milliárd. Ebből : Közlekedési eszközök 53.6 milliárd Infrastruktúra (NLFA) 11.7 milliárd Baleset és balesetelhárítás 10 milliárd Környezeti károk 6.5 milliárd A fentiekből a közút ön költség fedezet 92 % a vasúté 93 % A személyszállítási költségek közúton személygépkocsiba 54 cts, tömegközlekedés 59 cts. vasút 40 cts. Teherszállítás közút 57 cts vasút 24 cts. Egy összehasonlítás amely önmagáról tanúskodik : Magyarország (HVG2009/5/30) : Az eddiginél nagyobb arányban fizettetné meg az állam az utasokat (tarifaemelés, járatcsökkentés) ugyan akkor, Svájcban : hogy elősegítse az áruszállítás áthelyezését a vasútra (alkotmányos kötelezettség, a vasúti támogatást 24-ről 90 -ra emelte konténerenként 36

37 FENNTARTHATÓ MOBILITÁS, ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? A személyszállítás externáliáinak költségei A teherszállítás externáliáinak költségei 37

38 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. A Grenelle de l'environnement. A politika figyelme a fenntarthatóság felé fordult az Ökológiai demokrácia megvalósítása érdekében. Kerekasztal munkák A klímaváltozások elleni harc - egészség és környezet - funkcionális és újrahasznosító gazdaság - biodiverzitás és a természetes energiaforrások megóvása, a mezőgazdasági termelés fenntartható pályára ösztönözése Megvalósítás : 2008 júniusában megszületett és a minisztertanácstól és a felsőháztól már egyhangúlag elfogadott, úgynevezett Grenelle kerettörvény 1 és 2009 január 7.-én a Grenelle kerettörvény 2, L éco-prêt logement social programot melynek keretében lakást hőszigetelnek ennek keretében a hőenergia 230 kwhep/m2/évről 150 kwhep/m2/évre fog csökkenni. fenntartható fogyasztás fenntartható fogyasztás 38

39 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Energia takarékosság Genfben az energia felhasználás 50%-át az épületek teszik ki, a genfi kormány ( lakos) 14 millió -ot (kb. 4 milliárd Ft.) támogatást juttat épületek hőszigetelésére. A támogatásból tetőket, homlokzatokat hőszigetelnek, valamint megújuló energiákat aknáznak ki (nap, geotermikus... ). A svájci állam 2008-ban 14 millió (1 = 272 Ft.) 2009-ben 100 millió támogatást nyújtott, és 2010-től tíz évre 200 milliót biztosít energiatakarékossági befektetésekre. Ehhez az összeghez nagyjából a 6 szorosát teszi hozzá a magánszféra. ( 2009-ben kb. 84 millió ) A genfi ENSZ negyed (Projet Genève-Lac-Nation) fűtésének és hűtésének több mind 90 %-át 2005-től a genfi tó fogja szolgáltatni (a CO2 kibocsájtás tonnával csökken) 6 km vezeték, 37 m vízkitermelési mélységé 9 fokos víz, a projekt európai díjat kapott. Egy már létező létesítmény Merc-Serono. 39

40 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Issy-les-MoulieauX Az Issy-les- Moulineaux katonai erődítmény helyére az önkormányzat egy kibernetikai erődítményt tervez, melynek központja éppen egy jobb mind passzív építményű iskola, melynek a jellemzői : Energia fogyasztás 7 kwh/m2/év. Autonómia 100% a gyermekek azok akik a tanórák alatt a tantermek hőszükségletét ellátják. Napelemek szolgáltatják az irodák, folyosók, illemhelyek, valamint a melegvíz ellátáshoz szükséges energiát. Az épületek anyaga teljes mértékben megújuló és kevés szürke energiát igénylő építőanyagok, mind a fa, fa-, vagy cellulóz gyapjú, padló újrahasznált kerámia, vagy parafa, stb. A hőszigetelésre kizárólag szalmát használnak fel. az épületek szerkezeti és tűzellenállási képességeit a CSTB (Centre Scientifique et Technique du Bâtimant) vizsgálja. 40

41 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Napelemek A napelemek állami támogatása nagyban hozzájárult a Német napelemipar gyors kibontakozásához és versenyképessége növeléséhez. Új technológiák. A társadalmi szereplők jobb ellenőrzési lehetősége, lokális energiák lokális felhasználása. A nagy energiaszolgáltatók háttérbeszorítása. SolarImpulse. EPFL Bertrand Piccard (Auguste Piccard 1884/1962 svájci fizikus. Léggömbök segítségével tanulmányozta a kozmikus sugárzást, 1932-ben 16,2 km-es magasságot ért el től mélytengeri kutatásokba kezdett, Jacques Ernest-Jean Piccard 1922/2008, svájci mélytengeri kutató és oceanográfus. Tanulmányai a genfi egyetemen végezte között a közgazdasági tanszéken dolgozott, mint tanársegéd, valamint a mélytengeri kutatásokkal foglalkozó amerikai szervezetek konzultánsa volt.) André Borschberg. és kg (sandwich de carbone) napelemborítás, teljesen új technikájú elemek. 80m szárnyfesztáv és 70 millió. 41

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Elviselhető Elviselhet fejl ődés Zöld va Zöld lam ire va lló o ló kt kta kt tá ttás?

Elviselhető Elviselhet fejl ődés Zöld va Zöld lam ire va lló o ló kt kta kt tá ttás? Elviselhető fejlődés és Zöld valamire való oktatás tá? Prof. Guy Turchany 1 Denis de Rougemont Az emberiséget érő legnagyobb bajok félreértések következményei, ellentétben a pártos vita véleményével, mely

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és jelentősége a vállalati politikában

Fenntartható fejlődés és jelentősége a vállalati politikában Fenntartható fejlődés és jelentősége a vállalati politikában 13/10/08 Prof. Guy Turchany 1 Ipari társadalom A. Smith : a morális érzelmek elmélete szerint a munka a forrása minden növekedésnek. A munkamegosztás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Neil Packer cikke, Staffordshire Egyetem, Egyesült Királyság - 2011. február Az energia Az energia a munkához való képesség. A történelemben

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Közlekedésenergetika

Közlekedésenergetika Közlekedésenergetika Alternatív üzemanyagok, alternatív megoldások hol húzódnak a fizikai határok Dr. Varga Zoltán Széchenyi István Egyetem, Győr Közúti és Vasúti Járművek Tanszék A közlekedés energiaigénye

Részletesebben

Ember- és környezetbarát megoldás a panel. épületek felújítására

Ember- és környezetbarát megoldás a panel. épületek felújítására Ember- és környezetbarát megoldás a panel épületek felújítására Panel Mi legyen vele? Magyarországon kb. kétmillió ember él panellakásban Felújítás Felújítás Biztonság Környezetvédelem Esztétika Energiatakarékosság

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek

Részletesebben

TUDÁSALAP, TECHNOLÓGIA, FENNTARTHATÓSÁG KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

TUDÁSALAP, TECHNOLÓGIA, FENNTARTHATÓSÁG KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TUDÁSALAP, TECHNOLÓGIA, FENNTARTHATÓSÁG KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VISEGRÁD 2012.05.10 TUDÁS ALAPÚ GAZDASÁG TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM TUDÁS GENERÁLÁS TUDÁS MEGŐRZÉS TUDÁS TERJESZTÉS TUDÁS HASZNOSÍTÁS

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és Energiabiztonság. Prof. Guy Turchany 1

Fenntartható fejlődés és Energiabiztonság. Prof. Guy Turchany 1 Fenntartható fejlődés és Energiabiztonság. 1 HOGY TUDJUK MIRŐL BESZÉLÜNK! Az emberi kaland. Ha a föld geológiai korát egy évnek számítanánk akkor az emberi lét december 31.-e utolsó órája lenne. (4 és

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban Dr. Fábián Zsolt, Címzetes egyetemi docens, alpolgármester Gödöllő Város Önkormányzata Városi energiafelhasználás, energetikai konferencia 2010. 11. 25.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Korszakváltás küszöbén állunk A

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Zöld technológiák a modern vegyiparban

Zöld technológiák a modern vegyiparban Zöld technológiák a modern vegyiparban Szépvölgyi János MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Motto A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön

Részletesebben

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24.

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24. Jedlik Ányos Terv Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. Jelenlegi helyzet az EU-ban Kőolajimport-függőség: az EU közlekedésre fordított

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben