Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások."

Átírás

1 Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások. Vagy elhagyjuk azt a hajót amely a nem fenntartható fejlődés felé vette az irányt és a Föld Charta felhívására fenntartható életvitelnek nevez és amit az Andok jó életnek neveznek, vagy el kell fogadni annak kockázatát, hogy az emberi élet kizáródik bolygónk egy egy meghatározó részén. 1

2 MIRŐL IS LESZ SZÓ? 1. Szavak és értelmük Alapfogalmak 2. Klimaváltozás 3. Erőforrásgazdálkodás energia természeti erőforrások. Az európai térség a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. 4. Van-e fenntartható urbanisztika? történelmi háttér, kérdések és megoldások. 5. Fenntartható város és urbanisztika? 6. Fenntartható urbanisztika a szabványozásban. 7. Város, urbanisztika és mobilitás 8. A fenntartható régió és területfejlesztés. 9. Az európai térség mind a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. 10. Jó gyakorlat néhány példa 11. Néhány nagyon jónak látszó rossz ötlet 12. Helyzetértékelés és szempontok. 13. A megoldás a Fenntartható Fejlődés Kultúrforradalma 2

3 SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Az emberiséget érő legnagyobb bajok félreértések következményei, Azonban a legnagyobb félreértések abból születnek, amikor a szavak értelmét keverjük össze. Nem lehet a kifejezéseket megszokásból, felületesen alkalmazni, mivel minden a szavakon dől el, a szó legszorosabb értelmében. Denis de Rougemont : Néhány meghatározás, hogy tisztán lássunk. A fenntartható fejlődés új fogalom és elsősorban az ember belső szellemi fölemelkedését értjük alatta. Itt az embert nem mind általános definíciót használjuk, hanem az európai Atyák filozófiája a perszonalizmusra vonatkoztatva. A személy ellentétben az egyénnel nem a magunkra való túlzott összpontosítás, hanem egy olyan életforma, amely megvalósulásában a másik az elsőrendű. A te az ami magammal megismertet, és bennem az ént kifejezi. A személy nem tárgy! 3

4 SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Mit is értünk fejlődés alatt? A fejlődés a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása. A fejlődés (développement) fogalma franciául a «kicsomagol, kibont, lerántja a leplet, kicsírázik» (désenvelopper) fogalmakhoz nyúlik vissza. Ebből kifolyólag a gondolatmenetbe be kell «iktatnunk» a «csíra» fogalmát, ami arra késztet minket hogy terveinkben ne hagyjuk figyelmen kívül a kibontakoztatásból következő gondolat menetet. A fejlődésre a legjobb példa az európai városok a XIX. század előtt és növekedésük a ipari társadalom befolyására. 4

5 ALAPFOGALMAK Rendszerelmélet. A rendszer főbb jellemzői Rendeltetése és funkciói viselkedésmódja, a határvonalán megfigyelhető anyag-, energia-, információ-, és más csere, struktúrája, állapottere, teljesítőképessége, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások, elemek, alrendszerek és részrendszerek együttműködése, viszonylatai. A rendszer környezete A rendszeren kívüli, de annak működését befolyásoló elemek és relációk. Környezet A környezet hatása a rendszerre RENDSZER Kimenet a rendszer válasza a környezeti hatásra A rendszer határa 5

6 ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. A holizmus kifejezés (a görög holos szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. 20. századi anti-dialektikus idealista filozófiai irányzat, amely szerint a világmindenség egymástól függetlenül létező egységes egészekből épül fel a társadalmi jelenségeket mint az egész és a részei közötti kapcsolatokat ezek kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló szociológiai és urbanisztikai elmélet. A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. A holizmusnál a döntő szerep az okságé (kauzalitás) és a célszerűségé (teleonomia). Irányzatok : Holisztik Holizmus : A területfejlesztésben és urbanisztikában. Az urbanisztika és a területfejlesztés is egy holisztikus megközelítés tehát nem véletlen, hogy gyakran használnak vele kapcsolatban biológiai metaforákat. A területfejlesztésről való gondolkodásnak, az urbanisztika tudományának is interdiszciplináris természetűnek kell lennie: egy várostervezőnek, városépítésznek, városkutatónak egyszerre kell szociológiai, jogi-politikai, építészeti, műszaki-technikai, környezetvédelmi, élettani, sőt antropológiai megfontolásokat szem előtt tartania. 6

7 ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. Sőt, túl kell lépnie a konvencionális tudományok, a problémamegoldó gondolkodás rutinjain, és a várost művészi egészként is kell tekintenie - és nem hanyagolhatja el a spirituális vonatkozásokat sem. Rendszertechnika A műszaki alkotások tudatosságra törekvő kifejlesztésének, megvalósításának, működtetésének és továbbfejlesztésének objektív összefüggéseit, szabályszerűségeit, törvényszerűségeit, tipikus, valamint a belső és külső kölcsönhatások, közeli és távolabbi következmények feltárásának, prognosztizálásának, a tapasztalatok gyors kiértékelésének és visszacsatolásának lehetőségeit, módszereit és eszközeit vizsgáló tudományterület. Vállalat mind rendszer. Az iparvállalat egymással kölcsönös kapcsolatban lévő célszerűen elrendezett erőforrások halmaza. 7

8 ALAPFOGALMAK A rendszer elemei : lakosság (mind munkavállaló, fogyasztó stb.) - befektetők beruházások készletek források termékek anyagi és információs folyamatok (tervezés, irányítás, előkészítés, végrehajtás, számbavétel, ellenőrzés, elemzés. (ellenőrzés, elemzés, irányítás visszacsatolás jellegű információs folyamatok), - vállalati információs rendszer. Visszacsatolás nélküli rendszer (nyílt hurok) Input Output Feldolgozó folyamat Visszacsatolással rendelkező rendszer (zárt hurkú) Input Vezérlő Feldolgozó folyamat Érzékelő Output 8

9 FENNTARTHATÓ BEVEZETÉS SZAVAKFEJLŐDÉS ÉS ÉRTELMÜK 9

10 Területfejlesztés Fejlesztési törekvések IPAR ENERGIA Ingatlan politika Befektetések irányítása Hatékony energia gazdálkodás IPP Integrált harc a IPP Integrált harc a szennyezés ellen. Integrált hulladékgazdálkodás SEVESO I I I Kockázat menedzsment szennyezés ellen. Megújuló energiák Új célok : CO2, SO2, Nox nukléáris hulladék csökkentés Energia takarékossági és EMS Környezeti Menedzsment hatékonysági intézkedések,. KÖZLEKEDÉS ÉS KERESKEDELEM Intermodal Mobilités Közelségi áruforgalmazás MEZŐGAZDASÁG SZOLGÁLTATÁ- Agrár-környezet Kímélő gazdálkodás. Harc a nyomor ellen SOK TURIZMUS infrastruktúra javítása Hagyományos termékek Tömegközlekedés és Fenntartható mezőgazdaság Külterjes és bio gazdálkodás Fogyasztók jobb tájékoztatása Környezetbarát közlekedési LCA Életciklus elemzés. Hagyományörző és tudásalapú társadalom. Közelségi és környezetbarát szolgáltatások és turizmus Épített és természeti eszközök örökség védelme Termelés közeli értékesítés Igazságos kereskedelem. Rendszer Kulturális örökség Mobilitás. Fejleszt ések környezeti t ényez ői és hatásai Társadalmi és demográfiai mutat ók és hatások. Talaj Társadalom Levegő Promiszkuitás Természet Zaj Hulladék Vizek Kockázatok Fenntartható Fejlődés 10

11 AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. DATAR 1968 Direction de l Aménagement du Territoire et á l Action Régionale Területfejlesztési és regionális akcióprogram igazgatósága. 11

12 AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. Az európai regionális és kohéziós politikának alakulása, jelene és jövője a városok jelentősége alapján. A tanulmány főbb elemei : népesség népességi változások gazdasági jelentőség kulturális jelentőség kutatás fejlesztés városok nagysága és hatásköre gazdasági vonzáskör az európai régiók összefüggései, folytonosságai és szakadásai GDP/fő népesség és GDP áralmatok általános besorolás a gazdaság tendenciái a régiók elérhetősége híradástechnikai teljesítmény potenciális jövőkép 12

13 AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. DATAR 2003 Gazdasági jelentőség 13

14 FENNTARTHATÓ VÁROS A város történelmileg organikusan fejlődött és mindig rendelkezett egy háttér régióval, mely gondoskodott energia, alapanyag ellátásáról és a városban keletkező hulladék kezeléséről. A kifejezés latin eredete a civitas az ókorban egy szabad emberekből álló független település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. A város ezért a legtöbb diszciplína, például a történelem, szociológia, orvostudomány, a mérnöki tudományok (például várostervezés /urbanisztika / mobilitás...) a közgazdaság-tudomány és a természettudományok művelői számára egyaránt jelentős kutatási terepnek számít. De a város lehet a központ és a periféria ellentétei között feszültségek jelképe is. 14

15 LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? Az urbanizáció egy történelmi folyamat amely párhuzamos a társadalom átalakulásával a népesség áramlásával a periféria (vidék) felől a központ (városok) irányába. Az urbanizáció főleg a már meglévő és kulturálisan, történelmileg, gazdaságilag vagy éppen vallásilag attraktív városok felé indul. Néhány gombaváros kikötők, természeti erőforrások, vagy éppen ipari gócpontok köré szerveződtek. Az urbanizációt mindig egy exponenciális növekedés és zónabesorolás jellemzi a XIX. század óta, melyet a társadalom, mind a politikai és értelmiségi elit, mind egy fátum él meg. A II. világháborút követően a termelési eszközök és a széles tömegek lakáskérdésének megoldását jelölte meg legfontosabb feladatának. Nagy jelentőségű célkitűzéssé vált a lakáskörülmények javítása, a kisemberek" kulturált és egészséges lakáshoz juttatása. A tömegek számára építendő kislakások kérdése világszerte előtérbe került. Az urbanizációs folyamat fő hajtóereje, a vidéki lakosság migrációja a városok felé amelyet a központ vezető szerepe csak felgyorsít (Abidjan Elefántcsontpart). 15

16 LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? John Beddington professzor (hvg.hu) : A növekvő népesség egyre nagyobb része költözik majd városokba, amely tovább fokozza a víz iránti igényt. Ez a folyamat önmagát erősítheti, a vízforrások kimerülésével ugyanis egyre több vidéki kényszerülhet majd otthona elhagyására, hogy városokban folytassa az életét. Az emelkedő életszínvonal egyben azt is jelenti, hogy a tehetősebb emberek egyre több kényelmi szolgáltatást vesznek igénybe, amelyekhez szintén energiára van szükség. Az előrejelzés a lehető legrosszabb helyzettel számol, amely mindenképpen egy valós fenyegetés nyilatkozta a BBC-nek David Pink professzor a Warwick University munkatársa Beddington prognózisáról. A népességszaporulattal kapcsolatban van némi vita ugyan, az azonban tény, hogy egyre többen vagyunk a bolygón, ezért az élelmiszer-ellátás komoly problémákat okozhat. Az általános felvetés, mely szerint számos kritikus tényező együttállása fenyeget, helytálló fejtette ki Jules Pretty professzor az Essex egyetem szakértője. A világ kormányai arról beszélnek, hogy 2050-re ennyi és ennyi százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat. Nincs ennyi időnk, minél hamarabb lépnünk kell, az emberiségnek ugyanis még nem kellett ilyen komoly és összetett problémával szembenéznie! Barcelona, Delémont 16

17 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Urbanizáció és biztonságpolitika. (Management of Urban Security Policy) Az emberiség nagy többsége városi környezetben él és a nemzetbiztonsági kérdések alapjául is az urbánkörnyezet a, vagy lesz a mérvadó. Húsz év alatt az urbánkörnyezet lett minden veszélyközpontja (a külvárosok biztonsági problémáiról könyveket lehetne írni). Az eddigi biztonságpolitikák megmutatták határaikat mert nem rendszerben és az összefüggésekben lettek kialakítva hanem szektorálisan, rendőrség, szociálpolitika...). A kihívás abban áll, hogy megváltoztassuk a probléma megközelítését és az összetettben tudjunk gondolkozni és az elemek kapcsolataiból, kölcsönhatásaiból és összefüggéseiből alakítsuk ki azt a szakértelmet amely a városi biztonságpolitika megalapozásához vezet. Az alábbi megfontolások éppen a várospolitikai összefüggések kritikusmegértésére alapozva kell, hogy elvezessenek a védelmi és biztonsági politika kialakításához. Arra kell ösztönözze az érdekelteket egy olyan urbanisztikai kultúrát alakítsanak ki melynek meghatározó része a lakosság biztonságérzete. 17

18 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Új urbanisztikai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy : azonosítsuk a különféle helyzetekben rejlő bizonytalanságokat és kockázatokat, meghatározzuk a szolgáltatásunk elhelyezkedését és fontosságát a közbiztonság területén, párbeszédet folytatni intézményi és nem intézményi partnerekkel a közös biztonság megalapozásáról, ihletni a különböző szereplőket egy összehangolt biztonságpolitikai erőforrásgazdálkodásra. Kikkel? a város-biztonságpolitika legjobb szakembereivel minden területen. A város mind a félelmek és bizonytalanság színhely. Az urbanizáció és a város mind a kockázatok színtere és a közbiztonsági kérdések kollektív problematikája. Ebből kifolyólag a rendőrség, a tervezés, ellenőrzési szervek, szereplők és és így tovább, igyekeznkk kidolgozni városi politikákat és a kockázatkezelési kultúrákat. 18

19 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. A városi, mint a megfelelő szintű elemzés és kockázatkezelés: vissza a fogalmakhoz. Az urbanizmus új koncepciója megkívánja, hogy azonosítsuk és világosan megnevezzük a szereplőket, eltulajdonítsuk és leírjuk a rendszer fogalmait, mint például az erőszak, a bizonytalanság, udvariatlanság, a veszély, megelőzése, ellenőrzése és irányítási eszköz, beleértve az erőszakkezelését. Ebben az összefüggésben szintén meg kell határozni a használt fogalmakat és szavakat, melyeket a városbiztonsággal használunk. A város és a biztonságérzés : helyzetértékelés A XXI. század urbanizmusa halmozza a potenciális kockázatokat. Ennek függvényében azonosítani kell a kockázatokat egy társadalmi paradigmaváltás folyamatában. A teljesség igénye nélkül néhány megvizsgálandó kérdés az új biztonságpolitika kialakítása során : kezelni a tudományos információkat és az ezekből származó forrásokat, milyen informatikai adatbázisok állnak rendelkezésre, mind például a CALIS (Computer-Assisted Learning for Information Searching). 19

20 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. az éghajlatváltozás és az antropikus (emberi eredetű) veszélyek, az éghajlatváltozás okozta kockázatok komoly problémák elé fogják állítani a gazdag mind a Déli államokat, technológiai kockázatok, ökológiai veszélyek, gazdasági környezet terhelés a különböző környezeti elemekre és az erőforrásokra, város és erőszak, az urbanisztikai egység felbomlása. A társadalmi és területi szétesés (szecesszió) magát a városi egységet és identitást veszélyezteti, szituációs megelőzés, a szituációs megelőzés feltételezi az urbanisztikai kialakítás jó kezelését ami a térbeli biztonsághoz vezethet (útvezetés, közvilágítás, videokamera...), kábítószer elleni küzdelem, milyen megelőzési politikát kell kidolgozni? milyen politikákat és intézkedéseket kell hozni a terepen való harcban? szervezett bűnözés, a globalizált világban a bűnözés is világméreteket vett az államoknak, régióknak és városoknak tehát egy közös frontot kell építeni a szervezet bűnözés és terrorizmus ellen, 20

21 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Cyber (számítógépes)-bűnözés, a valós környezettel párhuzamosan, társadalmunk kialakított egy virtuális világot melyben szintén élnünk kell és melyet a bűnözés sem hagyott kihasználatlanul, közúti biztonság, néhány éves sikeres megelőzéspolitika után egy bizonyos visszaesés észlelhető (városi rodeók, kábítószer,...), urbanisztika és közegészségügy, kapcsolatok kutatása az urbanisztika közegészségügyre való kölcsönhatásáról, az egészségügyi válságok kezelése? milyen reflexek alakultak ki a társadalomban, az általános- és vészhelyzetek kezelésében? globális urbanizáció szemben a terrorista fenyegetéssel, a 2000-es évek óta a város megjelent mind tömegpusztító terrorizmus célpontja, a hadsereg mind a urbánpolitika egyik szereplője, a város mint minden konfliktus színhelye melyben a hadseregnek új közbiztonsági szerep jutott. Melyek lesznek az új operációs eljárások? ki irányít kit? fontos események biztonságának szavatolása, milyen módon kezeljük a rendezvényeken résztvevő szimpatizánsokat, vagy tüntetőket? 21

22 AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. az urbanizáció létfontosságú infrastruktúrájának védelme, a jelentős infrastruktúrák biztonsága a biztonságpolitika egyik alapköve, információ és kommunikáció, a média szerepe a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, kommunikálni nem csupán szükséges, hanem egyik alapja a biztonságérzetnek. Mik a jellemzői a válság, vagy krízishelyzetekben való kommunikációnak? tudományos- és technikai információk védelme, ma már elengedhetetlen az érzékeny információk védelme helyi szinten. Végül és nem utolsó sorban de a fentiek ismeretében alapvető eleme egy urbanisztikai tervezésnek és már a legelemibb fázisban két alappillérből álló diagnózis kidolgozása : egy szektorális biztonsági diagnózis, alapvető az integrált védelem szempontjából, hogy a területi, mind társadalmi, vagy gazdasági ágazati politikák készüljenek és egy integrált biztonsági diagnózis, meghatározza a térség minden szereplőjére érvényes politikát. 22

23 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Néhány eszköz a fenntartható város és urbanisztika megvalósítására. Fenntartható városnegyedek azok az alap egységek melyeknek keretében egy fenntartható város vagy urbanizáció megvalósítható. Ez az a mikrokozmosz és infrastruktúra amely a mindennapi életben kínál és teszi lehetővé az azonosítási alapot a lakosok és a látogatók számára. Ez a környezet adja a társadalom, a gazdasági és ökológia egyensúlyának alapját, az élet és a munka minőségét, de képezi egyúttal a szereplők elvárásainak alapján képződő feszültségek alapjait is. A fenntartható városnegyed 5 fő iránya épület ökológia ökologikus mobilitás organikus, spekulációt megelőző, térségfejlesztés fenntartható társadalom és fenntartható gazdaság. Ezek a szerkezeti és szervezeti intézkedések a városnegyed következetesen kell kezelje, tekintettel a kiválasztott szempontokra és a társadalmi elvárásokra. 23

24 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. A területi szerkezeti és szervezeti feszültségek és ellentmondások : a tendencia a zöldövezetekben való letelepedésre fokozódik, ami ellenáll a városnegyedben lévő munkaerőpiac jobb kihasználásának és újabb zónabesorolást hoz magával, a mobilitás igénye ezzel növekszik a lakóhely és a munkaerőpiac között, az időszak az ingatlanbefektetések és döntések között igen rövid ahhoz, hogy egy minőségi és fenntartható társadalmi részvételt lehessen biztosítani a kultúra és az infrastruktúra harmonizációjára, a bevándorlási nyomás növekedése, társadalmi feszültségekhez vezet, növekedő igények lakófelület / személy, valamint munkafelület per dolgozó, emelkedő komfort igények, térklíma és meleg víz, egyre nagyobb hulladékmennyiség és emelkedő energiaigények a háztartási gépek és elektronikai eszközök állandó emelkedése, magas befektetési hozamok és gyors megtérülés, CO2 kibocsájtásmentes és világos épületek és persze zajmentes biztonságos környeze, érintetlen természetes környezet és így tovább. 24

25 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Ajánlás a gyakorlati megközelítéshez. Területfejlesztés és mobilitás Erőforrások és Környezet Fenntarthatóság és befektetések Építészet és társadalom Társ. részvétel és megvalósít hatóság Szervezet és politika szükségletek elképzelések megtározása elemzések célok meghatározása intézkedések eredmények ellenőrzése / visszacsatolás 25

26 FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Alaptételek fenntartható városnegyedek fejlesztéséhez. A társadalmi, környezeti és gazdasági igények együttes kezelése alapfontosságú egy modern várostervezésben, mert csak így biztosíthatjuk a jövő nemzedékek városi életminőségét. Ennek megvalósításához a alábbi alaptételek vezetnek : a fenntartható városnegyed alapja, hogy a helyi társadalom azonosuljon vele és a közeli környezetével, a városnegyed fenntarthatósága nem a gazdasági teljesítménytől, hanem a gazdaság és életminőség egyensúlyától függ, az épületek, terek, szabadterek és a kereskedelmi ajánlatok amelyek meghatározói az életminőségnek, a mobilitás nem csak olaj, hanem ugyan akkor homok is a város gépezetében. A fenntartható városnegyed az az egység ahol még meglehet szervezni a társadalmi részvételt mert ott élnek, dolgoznak és szórakozna, de megvalósítását nehezíti, hogy cselekvésre nem egy független politikai tér hanem a város része. és így tervei, szükségletei és lehetőségei ez utóbbinak alávetettek. És végül de nem utolsósorban a fenntarthatóság még inkább csak elméleti koncepció. 26

27 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. Szabványosítási kezdeményezések : 0. Ministère de l Ecologie, de l Energie, du Développement durable et de la Mer La Défense Cedex Tél. : ÚTMUTATÓ SD AFNOR AFAQ-1000NR 3. Synergy Az útmutatók és szabványok elengedhetetlen eszközök a fenntartható fejlődés helyi hatóságok általi értékelésére és a különböző Agenda 21-ek összehasonlíthatóságára. A szabvány alkalmazása és egy harmadik fél általi független, pártatlan megítélése a vele járó tanácsokkal nagyban segíti a helyi Agenda 21 tervezését, bevezetését és működtetését. 27

28 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. A fenntartható fejlődés értékelése.

29 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. Eljárások és gyakorlatok értékelése Leírni mit csináljunk és megcsinálni amit leírtunk Átfogó irányítási rendszer kiépítése, amely magában foglalja a tevékenységek különböző aspektusait a tevékenységeket és azok teljesítményét. Világos elképzelést készítése : célok ok-okozati összefüggések és stratégiai prioritások. Bizonyítani a "megfelelést" A hatékonyság értékelése

30 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. AFAQ 1000NR értékelési modell Értékelési folyamat 1. Stratégiai megközelítés és menedzser gyakorlat : 5 kritérium 2. Indikátorok Eredmények : 3 kritérium 1.1Jövőkép és stratégia 2.1 Társadalmi indikátorok 1.2 A politika kidolgozása és célok 2.2 Környezeti indikátorok 1.3 Termelési eljárások és fogyasztási szokások 2.3 Gazdasági indikátorok 1.4 Helyi kötődések 1.5 Emberi erőforrások kezelése

31 FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. AFAQ 1000NR értékelési folyamat Előkészítés Értékelés Restitúció - A célok meghatározása, tisztázása -Nyitóértekezlet - Záróértekezlet -Első adatgyűjtés - Az érdekelt felek azonosítása, külső és belső érdekelt felek, kapcsokat felvétel vagy találkozás -Helyszíni értékelések, interjúk és szemlék - Adatgyűjtás - Az erősségek a javítani valók a gyengeségek értékelése, szintézis : mérleg és felelősségek - Számszerűsített végjelentés - Az adatok elemzése - Az értékelés pontos tervezése Helyszínen és telephelyen kívül Helyszínen Telephelyen kívül

32 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS SZEMPONTOK Városok és régiók ahol jó élni. A városok életminőségének nemzetközi skálája : TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA Szociális kontextus (egészségügy, bűnözés, iskolák, 25 kórházak...) Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák...) A politikai helyzet 17 (a korlátozás, amely a szabadságon, a cenzúrát, ) Fenntartható Fejlődés 20 (Agenta 21, stratégia, politika, megvalósítás...) 20 Kikapcsolódási és kulturális kínálat 31 Emberi léptékűség 10 Jó társadalmi szomszédság 12 Nyugalom, csend, békesség 15 Jó tömegközlekedés 14 32

33 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS SZEMPONTOK KÖRNYEZET (természet, víz, levegő minőség, zaj, rezgés...) Általánosságában jó környezet 21 Sértetlen és tiszta természeti környezet 18 Tiszta környezeti elemek 17 (víz, levegő...) A természet közelsége 14 Mérsékelt forgalom 14 Nyugalom 15 (zaj, rezgés...) Természeti és épített környezet (történelmi egység, 18 harmonikus fejlődés...) GAZDASÁG Gazdasági keretek és tevékenység 51 Szolgáltatások minősége 21 Megélhetési költségek 21 Üzleti tevékenységek közelsége 17 Jó infrastruktúra 25 33

34 VÁROS, URBANISZTIKA ÉS MOBILITÁS. A mobilitás egy szükséglet vagy csak egy igény? A mobilitási igények csökkenthetőek, részben magának a mobilitásnak a menedzselésével, részben a környezettudatosság növelésével, illetve olyan szabályozó rendszerek (adó, díjak és illetékek...) bevezetésével. Rövid távú ingázó Az urbanizációs és a szuburbanizációs folyamatok hatása a helyi mobilitás problémáira, a kertváros fenntarthatóságának megkérdőjelezéséhez vezet. Hosszú távú business és turisztika A túl erős és túl hirtelen érkező külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat (Manuel Castels) A fenntarthatóság követelménye a mobilitás lehetőségeinek a szűkítését jelenti. A helyi és a régión belüli tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése. 34

35 FENNTARTHATÓ MOBILITÁS, ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? Svájc komoly erőfeszítéseket tesz a közlekedésből eredő széndioxid kibocsájtás és energia felhasználás csökkentésére és milliárdokat fektet be a tömegközlekedés és szállítás fejlesztésére. Ennek ellenére a közúti forgalom 2007-be 3%-al és 2008-ban több mind 1 %-kal növekedett,talán a gazdasági konjunktúra hatására. A dugók főoka az úthálózatok túlterheltsége, de a megoldás nem az úthálózat kapacitásának növelése, mivel a kis keresztmetszetet mindig a célpont a város, vagy település jelenti, Zürichben egy évben 278 nap volt közlekedési zavar. A gépjárművek környezeti teljesítményének növelése nem oldja meg a városi közlekedés problémáját mivel nem csökkenti az úthálózat túlterheltségét, ha csak nem térünk vissza a Le Corbusier (annak idején forradalminak tartott jó ötletéhez bontsuk le Párizs öreg negyedeit és építsünk egy az Athéni chartának megfelelő várost. 35

36 TÁRSADALMUNKBAN VAN-E FENNTARTHATÓ MOBILITÁS? A mai mobilitás társadalmi költségei, a svájci példa ben a svájci állam közlekedési kiadásai 82 milliárd a svájci adófizetők számlájára ( per adizatè/év), ebből a közúti közlekedésre 70.5 és a vasúti közlekedésre 11.4 milliárd. Ebből : Közlekedési eszközök 53.6 milliárd Infrastruktúra (NLFA) 11.7 milliárd Baleset és balesetelhárítás 10 milliárd Környezeti károk 6.5 milliárd A fentiekből a közút ön költség fedezet 92 % a vasúté 93 % A személyszállítási költségek közúton személygépkocsiba 54 cts, tömegközlekedés 59 cts. vasút 40 cts. Teherszállítás közút 57 cts vasút 24 cts. Egy összehasonlítás amely önmagáról tanúskodik : Magyarország (HVG2009/5/30) : Az eddiginél nagyobb arányban fizettetné meg az állam az utasokat (tarifaemelés, járatcsökkentés) ugyan akkor, Svájcban : hogy elősegítse az áruszállítás áthelyezését a vasútra (alkotmányos kötelezettség, a vasúti támogatást 24-ről 90 -ra emelte konténerenként 36

37 FENNTARTHATÓ MOBILITÁS, ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? A személyszállítás externáliáinak költségei A teherszállítás externáliáinak költségei 37

38 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. A Grenelle de l'environnement. A politika figyelme a fenntarthatóság felé fordult az Ökológiai demokrácia megvalósítása érdekében. Kerekasztal munkák A klímaváltozások elleni harc - egészség és környezet - funkcionális és újrahasznosító gazdaság - biodiverzitás és a természetes energiaforrások megóvása, a mezőgazdasági termelés fenntartható pályára ösztönözése Megvalósítás : 2008 júniusában megszületett és a minisztertanácstól és a felsőháztól már egyhangúlag elfogadott, úgynevezett Grenelle kerettörvény 1 és 2009 január 7.-én a Grenelle kerettörvény 2, L éco-prêt logement social programot melynek keretében lakást hőszigetelnek ennek keretében a hőenergia 230 kwhep/m2/évről 150 kwhep/m2/évre fog csökkenni. fenntartható fogyasztás fenntartható fogyasztás 38

39 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Energia takarékosság Genfben az energia felhasználás 50%-át az épületek teszik ki, a genfi kormány ( lakos) 14 millió -ot (kb. 4 milliárd Ft.) támogatást juttat épületek hőszigetelésére. A támogatásból tetőket, homlokzatokat hőszigetelnek, valamint megújuló energiákat aknáznak ki (nap, geotermikus... ). A svájci állam 2008-ban 14 millió (1 = 272 Ft.) 2009-ben 100 millió támogatást nyújtott, és 2010-től tíz évre 200 milliót biztosít energiatakarékossági befektetésekre. Ehhez az összeghez nagyjából a 6 szorosát teszi hozzá a magánszféra. ( 2009-ben kb. 84 millió ) A genfi ENSZ negyed (Projet Genève-Lac-Nation) fűtésének és hűtésének több mind 90 %-át 2005-től a genfi tó fogja szolgáltatni (a CO2 kibocsájtás tonnával csökken) 6 km vezeték, 37 m vízkitermelési mélységé 9 fokos víz, a projekt európai díjat kapott. Egy már létező létesítmény Merc-Serono. 39

40 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Issy-les-MoulieauX Az Issy-les- Moulineaux katonai erődítmény helyére az önkormányzat egy kibernetikai erődítményt tervez, melynek központja éppen egy jobb mind passzív építményű iskola, melynek a jellemzői : Energia fogyasztás 7 kwh/m2/év. Autonómia 100% a gyermekek azok akik a tanórák alatt a tantermek hőszükségletét ellátják. Napelemek szolgáltatják az irodák, folyosók, illemhelyek, valamint a melegvíz ellátáshoz szükséges energiát. Az épületek anyaga teljes mértékben megújuló és kevés szürke energiát igénylő építőanyagok, mind a fa, fa-, vagy cellulóz gyapjú, padló újrahasznált kerámia, vagy parafa, stb. A hőszigetelésre kizárólag szalmát használnak fel. az épületek szerkezeti és tűzellenállási képességeit a CSTB (Centre Scientifique et Technique du Bâtimant) vizsgálja. 40

41 JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Napelemek A napelemek állami támogatása nagyban hozzájárult a Német napelemipar gyors kibontakozásához és versenyképessége növeléséhez. Új technológiák. A társadalmi szereplők jobb ellenőrzési lehetősége, lokális energiák lokális felhasználása. A nagy energiaszolgáltatók háttérbeszorítása. SolarImpulse. EPFL Bertrand Piccard (Auguste Piccard 1884/1962 svájci fizikus. Léggömbök segítségével tanulmányozta a kozmikus sugárzást, 1932-ben 16,2 km-es magasságot ért el től mélytengeri kutatásokba kezdett, Jacques Ernest-Jean Piccard 1922/2008, svájci mélytengeri kutató és oceanográfus. Tanulmányai a genfi egyetemen végezte között a közgazdasági tanszéken dolgozott, mint tanársegéd, valamint a mélytengeri kutatásokkal foglalkozó amerikai szervezetek konzultánsa volt.) André Borschberg. és kg (sandwich de carbone) napelemborítás, teljesen új technikájú elemek. 80m szárnyfesztáv és 70 millió. 41

ÖKO lábnyomok és urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások.

ÖKO lábnyomok és urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások. ÖKO lábnyomok és urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások. Vagy új irányba megyünk, abba amit a Föld Charta felhívására fenntartható életvitelnek nevezünk és amit az Andok jó életnek neveznek,

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 2011-2015 FŐ CÉLKITŰZÉS, VÍZIÓ, MEGKÖZELÍTÉS

Részletesebben

Téglás Polgármesteri Hivatala nevében köszönti Önöket. Czibere Béla polgármester

Téglás Polgármesteri Hivatala nevében köszönti Önöket. Czibere Béla polgármester Téglás Polgármesteri Hivatala nevében köszönti Önöket Czibere Béla polgármester Városunk Hajdú-Bihar Megye északi részén helyezkedik el. Debrecentől 21 km, Nyíregyházától 26 km távolságra. 1. XIX sz. közepe:

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860)

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház klímabarát épület és jármű mikroerőmű klaszter budapesti Tőke

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben