Hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak"

Átírás

1 Hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak Készült az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával

2 Hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak Oktatási segédkönyv Írták: Bihariné dr. Krekó Ilona Bese Erzsébet dr.kalas György dr. Kuti István dr. Kuti Istvánné Kanczler Gyulán dr. Lábancz Györgyi Mészáros Ilona Véghelyi Józsefné dr. Zsidákovits Sándorné Szerkesztette: Kanczler Gyuláné dr. Szakmailag lektorálták: Bese Erzsébet dr. Kohl Ágnes

3 Tartalomjegyzék Tartalom Előszó I. Globális környezeti problémák (Véghelyi Józsefné dr.) Olvasnivaló 1. Melyek a globális problémák? 1.1. Túlnépesedés, a szegénység és az éhezés 1.2.Az élelmiszertermelés növekedésének lassuló üteme 1.3. A globális éghajlat-módosulás Olvasnivaló 1.4. A vízkészletek szűkössége és szennyezettsége Olvasnivaló 1.5. A termőföld eróziója. A sivatagosodás 1.6. A biológiai változatosság, sokféleség veszélyeztetettsége Olvasnivaló 1.7. A meg nem újuló erőforrások elhasználódása Olvasnivaló 1.8. Hulladék-krízis II. Fenntartható fejlődés fenntartható fogyasztás (Bihariné dr. Krekó Ilona) 1. Fenntartható fejlődés 2. Fenntartható fogyasztás Olvasnivaló 3. Játékötlet az ökológiai lábnyom témájához (Labancz Györgyi) 4. Mit tehet egy óvodapedagógus, egy óvoda a fenntartható fejlődés érdekében? (Labancz Györgyi) Olvasnivaló III. A szemét, mint korszellem 1. A természet működése (dr. Kalas György) 2. A hulladékok történelme (Bese Erzsébet) 3. A modern ( századi) ember és hulladékai (dr. Kalas György) Olvasnivaló 4. A hulladékgazdálkodás alapelvei és jogi szabályozása (Bese Erzsébet) Jó, ha ismerjük! 5. A hulladékok csoportosítása (dr. Kalas György) 5.1. Termelési szilárd hulladékok 5.2. Települési szilárd hulladékok 5.3. Intézményi és építési hulladékok 5.4. Folyékony hulladékok 5.5. Veszélyes hulladékok Jó, ha tájékozottak vagyunk! Olvasnivaló IV. A hulladékkeletkezés megelőzésének néhány összefüggése 1. Reklám-fogyasztás-hulladék (dr. Kalas György)

4 2. A vásárolói szokások és alakításuk az óvodásoknál (dr. Kuti István-dr. Kuti Istvánné) 2.1. Helyzetelemzés 2.2. A fogyasztói szokásokról 2.3. A fogyasztói szokások alakulásának tényezői 2.4. Az óvodai modell bemutatása 2.5 Néhány példa az óvodai tevékenységből óvónői lejegyzések alapján 2.6 Összegző, értékelő vélemény az óvodában végzett programról 3. Foglalkozás ötlet a gyermekek vásárlói szokásainak alakítására (Labancz Györgyi) 4. Miért fontos az ökológiai fogyasztóvédelem? (dr. Kalas György) 5. Ötletek, praktikák a hulladékkeletkezés megelőzésére (Zsidákovits Sándorné) 5.1. A vízzel való takarékosságra, a vízszennyezés mértékének csökkentésére 5.2. Kevesebb energia, kevesebb nyersanyag, kevesebb hulladék 5.3. Energia-takarékosság az óvodában 5.4. Energia-takarékossági ötletek otthoni használatra 6. Egyéb ötletek a hulladékképződés megelőzésére és csökkentésére (Zsidákovits Sándorné) A takarékosság tíz parancsolata V. Mi a keletkezett hulladék sorsa? Hulladékkezelési lehetőségek 1. Hulladékgyűjtés-hulladéklerakás (Bihariné dr. Krekó Ilona Kalas György) Olvasnivaló 2. A hulladékkezelésről általában (Bese Erzsébet) 3. Szelektív gyűjtés (Bese Erzsébet) 4. Játékos hulladékválogatás az óvodásokkal (Labancz Györgyi) 5. Hulladékégetés (Kanczler Gyuláné dr.) 6. Hasznosítás (visszaforgatás) (Kanczler Gyuláné dr.) 7. Komposztálás (Bihariné dr. Krekó Ilona) 8. A komposztálás játék (Zsidákovits Sándorné) VI. Ötletek a különböző hulladékfajták óvodai hasznosítására 1. Papírvarázs papír, mint játékeszköz, mint a barkácsolás alapanyaga (Kanczler Gyuláné dr.-labancz Györgyi-Mészáros Ilona) 2. Kerti hulladék hasznosítása (Mészáros Ilona-Kanczler Gyuláné dr.) 3. Maradékok (szappan, gyümölcs, fonal, gyertya, textil) hasznosítása 3.1. Vendégváró újra szappan (Labancz Györgyi) 3.2 Gyümölcsaszalás-maradékokból (Labancz Györgyi) 3.3. Szőttes készítése kerti hulladékból, maradék fonalakból (Mészáros Ilona) 3.4. Melegmegőrző maradék fonalból (Zsidákovits Sándorné) 3.5. Újragyertya készítése csonkokból (Mészáros Ilona) 3.6. Mi mindenre alkalmas a textilmaradék? (Mészáros Ilona) 4. A vissza nem váltható üvegek szemétbe valók. Nem! (Mészáros Ilona) 5. Mit kezdhetünk a műanyag flakonokkal, dobozokkal? (Zsidákovits Sándorné) 6. Kukás játékok nagycsoportosoknak és szüleiknek (dr. Kalas György) VII. Annotált bibliográfia (Kanczler Gyuláné dr.) VIII. Felhasznált irodalom

5 Előszó A globális környezeti válság valamelyik összetevőjével közvetlenül vagy közvetve szinte naponta szembesülünk állampolgárként, szülőként, pedagógusként. Tapasztaljuk környezetünk egyre romló állapotát, a környezetszennyezés, a pazarló életmód, szokás sokféle formáját. Következményeit gyakran szenvedő alanyként éljük át. Közülünk felnőttek közül, vélhetően igen sokszor és sokan gondolkodnak el arról, hogy tehetnek-e, és ha igen, akkor mit és hogyan, azért, hogy gyermekeiknek, unokáiknak ne ilyen tönkretett állapotában adják át bolygónkat. Elsőként szemléletünket kell felülvizsgálnunk, majd pedig aktívan cselekednünk a magunk területén. Földünk csak így képes visszanyerni azt az egyensúlyt, amely elsősorban a rajta, a belőle élő emberek sokszor meggondolatlan, a következményeket figyelembe nem vevő tevékenységei miatt borult fel. Cselekednünk kell továbbá azért, hogy bolygónkon élhetőbb" legyen az élet minden élőlény számára. A szemléletének felülvizsgálatáig, az aktívan cselekvésig addig azonban nem jut el az ember, addig nem ér el eredményt,...amíg el nem kötelezi magát, amíg tétovázik és fenntartja az esélyt a visszakozásra. " I...Nekünk magunknak kell annak a változásnak lennünk, amit a világban látni akarunk" 1 gandhi-i gondolat akár mottója is lehetne a hulladékgazdálkodás témát felvállaló óvodapedagógus továbbképzésnek. Ez a segédkönyv ehhez a továbbképzéshez készült, de természetesen sikerrel forgathatják mindazok az óvodapedagógusok, akik felelősséget éreznek a jövő nemzedékeinek egészsége, biztonsága és jövője iránt. Az összeállítók reményei szerint a segédkönyv ráébreszti az olvasókat a környezeti válság, azon belül kiemelten a hulladékkrízis okaira, következményeire. Rádöbbenti őket arra, hogy a Föld nevű bolygó nem egy nemzet, egy nemzedék tulajdona, hanem minden rajta élő nemzeté és nemzedéké, tehát a felelősség is közös. Hozzájárul a téma alapfogalmainak és alapösszefüggéseinek megértéséhez, ötleteket ad a hulladékhasznosítás, a földi javakkal (ivóvíz, elektromos energia, papír stb.) való takarékosság óvodában, óvodásokkal is megvalósítható módjaira. Legfontosabb célja az előbbiekben már kifejtett szemléletformálás, a téma iránti mélyebb és tudatosabb érdeklődés felkeltése. A segédkönyv szerkezete formabontó", eltér az e műfajban megszokottól. Néhány fejezet után Olvasnivalók következnek, amelyben a szerkesztő az adott témához kapcsolódó érdekességeket, tényeket, adatokat, esetenként kultúrtörténeti vonatkozásokat ad közre kusok, tudósok, köz- és szépírók publikációiból. Más fejezeteket az elméleti témához kapcsolódó játékötletek, programok, ismét másokat praktikák" követnek. A könyv végén annotált bibliográfia a vonatkozó szakirodalomban való könnyebb és gyorsabb eligazodást szolgálja. A segédanyagban előforduló nemzetközi szervezetek magyar nevét egységesen a környezetvédelmi lexikon (Akadémiai Kiadó 2002.) alapján adtuk meg. A hulladékgazdálkodás témakör sokféle módon és szemszögből közelíthető meg, a nők és a szerkesztő az előbbiekben ismertetett, gyakorlatorientált megközelítési módot 1 W.H.Murray gondolata. In: Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány p.

6 osztotta. Természetesen ez a segédkönyv nem törekszik a teljességre, nem az kérvényű" igazságok gyűjteménye, hanem a témákra vonatkozóan jelenleg leginkább elfogadott véleményeké, megállapításoké. Ebből következően az ebben leírtak, az újabb tapasztalatok, kutatási eredmények alapján a későbbiekben módosulhatnak. A borítótervet és a könyvbeni rajzokat Nagy Katalin, Nagy Zsanett és Boros Nikolett fiapedagógus szakos főiskolai hallgatók készítették. A témához címen honlap is készült, amely interaktív módon szól az óvodapedagógusokhoz. Bővíti a továbbképzésben résztvevők számát, esetleg szülők és oktatók bekapcsolódásával a továbbképzésben résztvevők körét is. A szerkesztő

7 I. Globális környezeti problémák (Véghelyi Józsefné dr.) Az ember létezésének alapvető feltétele a földrajzi környezettel és a Föld bioszférájával, azaz a harmonikusan működő ökológiai viszonyokkal, táplálkozási láncokkal, az önszabályozáson alapuló környezeti rendszer működésével való megfelelő kapcsolat. Az ember viszonya a természeti környezethez a történelem folyamán nagyot változott: az, őskorban féltek tőle, az ókorban tisztelték, a középkorban felfedezték, az újkorban pedig az ember megpróbálta legyőzni. Az utóbbi évben a környezeti problémákkal foglalkozó szakemberek folyamatosan és egyre többen - hol hangosabban, hol halkabban - jelezték, hogy a Föld, a környezet globális ökológiai válságban van. Ha nem állítják meg a veszélyes folyamatokat, akkor a mérhetetlen szennyezés és a természeti környezet egyéb okok miatti károsodása következtében az élővilágra és vele együtt az emberre, a kipusztulás veszélye vár. Hogyan jutottunk el odáig, hogy az ember léte veszélybe került? Mik azok a folyamatok melyek veszélyeztetik az élővilágot és az embert is? Fékezhetők-e, illetve megállíthatók-e ezek? Ezen kérdések megválaszolásához, ha csak vázlatosan, a lényegre koncentrálva is, át kell tekinteni az emberiségnek az élettelen környezethez és az élővilághoz való viszonyának történetét. A mai ember kialakulását mintegy négymillió éves fejlődéstörténet előzte meg. Az első emberi lények Afrikában jelentek meg és hosszú idő telt el, míg a többi kontinensen is elterjedtek. Az előember hordákban élt, táplálékát gyűjtögetéssel szerezte, hatása a környezetre ugyanaz lehetett, mint a csoportosan élő mindenevő állatoké (p1.: egy vaddisznó - vagy majomcsorda hatása). Ez a hatás nem volt számottevő, a környezet ezt kompenzálta. Az embert a fajok közül értelmi képességének fejlődése emelte ki, ami megnyilvánult az eszközhasználat tökéletesedésében, az együttműködés színvonalának növekedésében és abban, hogy ismereteit a következő generációnak át tudta adni. Generációról generációra. tökéletesedtek eszközei, így az élelemszerzésben a kezdeti gyűjtögetés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott az eszközökkel való vadászat. Az már hatékonyabb környezeti beavatkozásra tette képessé az embert, ami hozzájárulhatott egyes állatfajok számának csökkenéséhez, esetleg kipusztulásához. PI.: ma vitatéma, hogy az ember számlájára írható-e a mamut ezer évvel ezelőtti gyors kihalása. Még jelentősebb változást jelenthetett az állatok megszelídítése. A vadászó ember együtt vándorolt a vad állatcsordákkal, követte azok mozgását, gondoskodott takarmány- és vízellátásukról. A félvad állatcsordák mozgása, táplálkozása, azok ragadozóinak tudatos irtása már bizonyára hatást gyakorolt az élővilágra. Átalakult - bár ez csak lokális jelentőséggel bírt - a túllegeltetett területek növényállománya is. Az ember és a környezet viszonyában az első radikális változást a mezőgazdasági termelés váltotta ki. A növénytermesztésre való áttéréssel lehetővé vált, hogy az ember az

8 általa hasznosnak tartott növényeket szaporítsa és fenntartsa. Ennek viszont a Föld adott területén az eredeti növénytakaró kiirtása, regenerációjának megakadályozása volt a feltétele. Ez az eredeti élővilág (növény, állat) jelentős átalakulásához és biológiai értékvesztéséhez vezetett. A növénytermesztésre való áttéréssel a termőföld védtelenné vált. a víz és szél pusztító hatásával szemben, és így kezdetét vette a talajok eróziós és deflációs pusztulása: A földművelés kezdetén, amikor a földbőség még lehetővé tette, hogy a kimerült talajok művelésével felhagyjanak és újabb területet fogjanak művelés alá, ez a hatás csak időleges volt. A pihenés alatt a talaj és a növényzet regenerálódni tudott. A népesség növekedésével, az állandó települések létrejöttével a megművelhető föld korlátozottá vált, aminek következtében intenzívebb hasznosításra volt szükség. Megkezdődött az öntözés, az építkezések faszükségletének biztosításához pedig a hegyoldalakat borító erdők kiirtása. A fémek alkalmazásának kezdete a neolitikum negyedik szakaszára tehető. A réz és a bronz előállításának felfedezése és felhasználása lehetővé tette a tartós szerszámok készítését. Fokozta a kereskedelmet, erősítette a kapcsolatot az egyes embercsoportok között. Az ércek bányászata és a fémművesség, különösen a vasmegmunkálás, óriási mennyiségű élőfa szükségletével (fával és faszénnel olvasztották a fémeket) súlyos környezetterhelést indított el. Nyugat-Európában az első, jelentős területeket érintő elerdőtenedési hullám a vasművesség elterjedésének időszakára tehető. Ugyanakkor. a fémekből készült tartós eszközök forradalmasították a földművelést, ami viszont a környezetbe való egyre durvább beavatkozást eredményezte. A szántás, mint a növénytermesztést megalapozó művelet, nagy felületen bontotta meg, irtotta ki a természetes gyepet. Ezzel kezdetét vette a bioszféra diverzitásának (faji sokféleségének) mesterséges csökkentése, ami az adott ökoszisztéma instabilitásához vezetett. Az öntözésnek, ami a szántással csaknem egyidőben terjedt el (Egyiptomban 5050 évvel ezelőtt épült öntözőcsatornákat találtak), ugyancsak volt nem kívánatos mellékhatásé, a másodlagos szikesedés. Ez ősi kultúrák pusztulásához vezetett. Ezek voltak az első komoly figyelmeztetések arra vonatkozóan, hogy nem lehet büntetlenül beavatkozni a természeti rendszerek működésébe, ha nem ismerjük cselekedeteinknek az egész rendszerre gyakorolt következményeit. A környezeti hatás szempontjából a közlekedés fejlődése is meghatározó tényező volt. Az eredeti mediterrán erdők kiirtása a hajóépítés fellendülésének, a szárazföldi közlekedés fejlődésének (kerekes kocsik tömeges elterjedése) idejére tehető (i.e ). Az erdők megújulását nehezítette a legeltetés elterjedése, és az azzal járó talajerózió. Mindeközben az emberiség lélekszáma folyamatosan emelkedett, időszámításunk kezdetére kb. 200 millió volt. Ez vezetett a települések méretének növekedéséhez, ami együtt járt a fa- és kőanyag még fokozottabb kitermelésével, a szemétkezelés, szennyvízelvezetés, fűtés gondjainak gyarapodásával. A középkor gazdasági hanyatlásainak időszakai, a háborúk és járványok okozta népességcsökkenés, jó hatással volt a bioszférára. Lehetővé vált a természetes vegetáció és állatvilág újbóli térhódítása. A népesség legnagyobb visszaesése az közötti

9 pestisjárvány idejére esett. Európa lakossága 1300-ban 73 millió volt, 1400-ra 45 millióra csökkent, majd 1550-ben újra elérte a 73 milliót. A pozitív változás tehát csak átmenetinek bizonyult a bioszféra változásának egyébként töretlen folyamatában. A gazdasági-technikai fejlődésben a környezethez való viszony szempontjából egyre újabb elemek jelentek meg. A században megkezdődött a víz energiájának hasznosítása, amit a vízimalmok megjelenése mutat. A kicsivel később elterjedő szélmalmok környezeti hatása kedvezőbb volt a vízimalmokénál, mivel feleslegessé tették a nagy duzzasztógátakat. A kőszénnek, mint új, hatékony energiahordozónak az alkalmazása az erdők kímélése szempontjából eleinte hasznos volt. Azonban később, a gőzgép feltalálása, a fémolvasztás és -megmunkálás egyre növekedő kőszénigénye meghatározó energiahordozóvá tette. Ezáltal a környezet károsításában játszott szerepe fokozatosan nőtt és ma is jelentős. A 14. századtól folyamatosan új iparágak alakultak ki: építőipar, textilipar, vasipar, gépgyártás. Ezekhez társult a közlekedés fejlődése (vasút, gőzhajó), a mezőgazdasági munkák gépesítése. Olvasnivaló A természeti környezet folytonos átalakulása a középkorban hazánk területén... Az ember és a természeti környezet közötti egyensúlyt harmonikus viszonyuk teremtette meg. Az ember bőven vett a természet terített asztaláról, ám igyekezett is fogyasztását pótolni, alkalmat adni és engedni az élővilágnak a regenerálódásra. A természettel való együttélés olyan formája virágzott, mely megfelelt a korabeli gazdasági igényeknek és a demográfiai szükségleteknek. Jól példázza az érvényesülő szemléletet a közép- és alsószakasz jellegű folyók mentén - ide tartozott a korabeli ország jelentős hányada - a vízjárásra épülő komplex gazdálkodás. Szabályozták a vizek járását, de nem a mai értelemben vett árvédelem kívánalmai szerint - erre akkoriban kevésbé volt szükség, mert a települések még elfértek a dombokon és a folyó menti hátságokon -, hanem a pusztító áradás megszelídítése és hasznosítása céljából. A csatornák, ágak, a fokok (a folyóparti ármentes térszint mesterséges átvágásai) és az alacsony gátak elsősorban azt szolgálták, hogy a víz ne rombolva, gyorsan, hanem szétterülve, lassan vonuljon le. Ily módon fölfrissülhettek az állattenyésztésben nélkülözhetetlen rétek és kaszálók, hiszen a földművelés bármennyire is tért nyert, a lábasjószág. (szarvasmarha, ló) a középkorban a legfontosabb vagyontárgyak közé tartozott. Az árhullámoktól föltöltődtek a folyóvizekkel kapcsolatban álló halastavak, a kitűnő ivóhelyül szolgáló mellékágak. A középkorban a hal sokkal jelentősebb néptáplálék volt, mint a későbbi századokban....hal volt bőven. A vízgazdálkodási módszer a kedvező éghajlati és biológiai feltételekkel együttesen a korabeli Európában páratlanul gazdag halállományt teremtett és tartott fenn Magyarországon. A kései középkorban kialakult toposz 2 szerint itt a vizek 2 toposz= egy nép állítólagos vagy valós jellemzõ sajátossága

10 egyharmada halakból áll és csak kétharmaduk valóban víz. Az erdőn-mezőn található vadgyümölcsök és ehető gyökerek, termések, melyeket a lakosság rendszeresen begyűjtött, az akkori népsűrűség mellett kiapadhatatlan készleteknek mutatkoztak. (Kósa László: Ki népei vagytok? " Magyar Néprajz. Planétás Kiadó p) Megállapíthatjuk, hogy a történelmi középkortól a 20. századig terjedő időszakban a települések növekedése, az ipar számára szükséges faanyag nyerése és a mezőgazdaság terjeszkedése következtében egyre nagyobb nyomás nehezedett a környezetre, elsősorban a legfajgazdagabb erdei ökoszisztémára, ami annak visszaszorulásához, majd egyre nagyobb arányú kiirtásához vezetett. A 20. században felerősödő, illetve újként megjelenő, a környezetre gyakorolt hatás szempontjából legfontosabb folyamatok a következők: a népességnövekedés; a városok számának, méretének, a beépített területek arányának emelkedése, az építészetben a beton és vasbeton elterjedése, melyek a bioszféra természetes életterének csökkenéséhez, az élőhelyek beszűküléséhez vagy megszűnéséhez vezettek; a bioszféra sok fajának közvetlen el- és kipusztítása; a mezőgazdaságban egyre több vegyszer alkalmazása, melynek következtében degradálódott a talaj és élőhelyek egész sora pusztult ki. Átformálódtak a természetes életközösségek, illetve a genetikai tartalékot tekintve sokkal értéktelenebb úgynevezett kultúr-ökoszisztémák jöttek létre; a meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások kimerülése az exponenciális ütemű kiaknázás miatt; az erdőirtás áthelyeződése a trópusokra. Az esőerdők kiirtásának legfőbb oka az ottani országok gazdasági, társadalmi elmaradottsága, anyagi kiszolgáltatottsága. Ennek következménye, hogy számos faj végleg eltűnt vagy rövid idő alatt el fog tűnni bolygónkról. A tudományos-technikai fejlődés következtében kialakuló új energiaforrás, a nukleáris energia megjelenése az iparban, a haditechnikában, a közlekedésben; új, mesterségesen előállított anyagok az ún. műanyagok elterjedése a termelés és fogyasztás minden területén; a közlekedés kapacitásának bővítése, ami óriási energiafogyasztással és hatalmas mennyiségű égéstermék környezetbe juttatásával jár; elektromágneses hullámok, hang- és egyéb rezgések természetes mértéket meghaladó terjedése környezetünkben. A felsorolt folyamatokon kívül jelentős környezetszennyezést okoz egyrészt a megtermelt javak fogyasztása, másrészt a környezetkárosító iparággá fejlődött turizmus. Ezek együtt járnak a közúti forgalom, a háztartási hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedésével. Mindezek alapján a múlt századra vonatkozóan az ember és környezete viszonyát illetően megállapíthatjuk, hogy az exponenciálisan növekvő lélekszámú emberiség társadalmi-gazdasági tevékenységei olyan mértékű környezetszennyezést okoznak, ami az élő és élettelen környezetet, sőt közvetlenül az embert is a Föld története során még soha nem tapasztalt mértékben veszélyezteti és pusztítja.

11 Világossá vált, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységek nemcsak az adott térség környezeti állapotában vezethetnek maradandóan káros következményekhez, hanem hatásaik akaratlanul is, de földi méretekben jelentkezhetnek. Világossá vált az is, hogy a jövőben a fejlődés csak akkor fenntartható, a jólét a fejlődő' országok számára csak akkor elérhető, illetőleg az egyes országokban elért jólét csak úgy tartható meg, ha annak környezeti és természeti feltételei is fennmaradnak, folyamatosan megújulnak. Tehát újra meg kell találni a természet és társadalom közötti harmóniát. A közös felelősség tudatában, a nemzeti érdekeket szem előtt tartva, kompromisszumot kell találni nemzetközi szinten a fenntartható fejlődés, a világméretű környezeti problémák megoldására. 1. Melyek a globális problémák? Globális problémaként értelmezzük mindazokat a környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatokat és jelenségeket, amelyeknek hatása a Föld egészére terjed ki, az emberiség jövőjét fenyegeti. Elhárításuk, illetve kezelésük csak globális méretekben, a Föld népességének összehangolt, együttes cselekvési programjával valósítható meg. A globális problémák egyrészt társadalmi (humán), másrészt gazdasági, harmadrészt környezeti (ökológiai) feszültségek formájában jelentkeznek. A humán világkrízis főbb elemei: a túlnépesedés, a népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön, a szegénység, az éhezés, az analfabetizmus, az iskoláztatás hiánya, a környezeti menekültek (az ember által előidézett természeti katasztrófák, gazdasági kilátástalanság végett kénytelenek elhagyni szülőföldjüket), a gazdag és szegény népek közötti szakadék, amely nem csökken, hanem egyre nő. Az ökológiai világkrízis főbb elemei: a meg nem újuló természeti erőforrások - energiahordozók, ásványi nyersanyagok - véges készletei, tehát kimerülésük veszélye, a megújuló természeti erőforrások (p1: vizek, termőföld) fokozódó szennyeződése és degradációja, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, az édesvíz-készletek korlátozottsága, az üvegházgázok mennyiségének növekedése, a savas esők kialakulása, az ózonréteg vékonyodása, az erdők, különösen a trópusi erdők gyors fogyatkozása, a bioszféra hulladékbefogadó képességének korlátozottsága. A humán és az ökológiai világkrízis okai természetesen nem választhatók el a gazdasági globális gondoktól, összefonódásuk sokszálú. Mint már megállapítottuk, az egymással szorosan összefüggő globális problémák kezelése minden országra kiterjedő, nemzetközi együttműködést igényelnek. Az utóbbi évtizedekben egyre nőtt az ezeket enyhítő, a fenntartható fejlődés szempontjából meghatározó nemzetközi természetvédelmi és környezetvédelmi egyezmények száma, de az előrehaladás a megoldás irányába ennek ellenére lassúnak mondható. Meg kell állapítani, hogy a riói találkozó (1992) óta a globális környezeti problémák - a klímaváltozástól az egyes fajok kihalásáig, az erdők pusztulásáig és a vízkészletek megfogyatkozásáig - általában súlyosbodtak. A. gazdaság hatalmas egyenlőtlenségei továbbra is megmaradtak: a világ népességének egyötöde napi egy dollárból vagy még kevesebből él, míg a világ gazdagjai a bőség olyan tüneteitől szenvednek, mint például az elhízás. Bár a fenntartható fejlődés szempontjából döntő fontosságú környezeti és társadalmi kérdések kétségtelenül egyre több ember, civil szervezet érdeklődését, figyelmét keltették fel az 1990-es években, a globális környezeti kérdések terén még nagyon sok a tennivaló.

12 sor. A következőkben a Föld legfontosabb globális problémáinak bemutatására kerül 1.1. A túlnépesedés, a szegénység és az éhezés A világ népessége 1950-ben 2,5 milliárd volt, amely 2000-re 6,1 milliárdra emelkedett! Az ENSZ népesség-eloszlási előrejelzése szerint 2050-re 7,9-10,9 milliárd közötti szint várható! Ezek döbbenetes adatok! Az ember és környezete közötti kapcsolat történeti áttekintéséből következően megállapíthatjuk, hogy ez a jelenség a Föld véges ökológiai rendszerében inkább aggodalomra ad okot, számottevő és pillanatnyilag nem kiküszöbölhető hátlányai miatt. Gondoljunk csak a termelés és a termelékenység gyorsuló ütemű növelésére az életszínvonal emelkedése érdekében! Ezek a levegő és a vizek szennyezéséhez, valamint további ökológiai kártételekhez, a természeti erőforrások (termőföld, víz, fa) egy főre eső mennyiségének számottevő csökkenéséhez vezetnek, még körültekintő gazdálkodás esetén is. Az egyenlőtlen népesség eloszlás miatt tovább fokozódnak az élelmezési gondok, tartósítva a gazdag és szegény országok közötti jövedelmi szakadékot. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a legtöbb fejlődő ország jelentősen eladósodott, ami miatt rákényszerülnek természeti tőkéjük felélésére (túllegeltetni, túlhalászni, fokozni az erdőkivágások ütemét). Ez természeti erőforrásaik további degradációjához vezet, ami viszont visszaveti gazdasági növekedésüket. A szegénység és a környezetvédelem kérdése így országos és globális szinten is összefügg. A szegénység - mely több mint egymilliárd embert érint - leküzdéséhez szükség van az erőforrások igazságos elosztására, a fejlett országokban a fogyasztási szokások megváltoztatására, a fejlődő országokban pedig a népesség-gyarapodás megfelelő mértékű csökkentésére. A fejlődő országok nagy része felismerte, hogy ha népességük a maihoz képest lassabban gyarapodik, akkor élelmezési gondjaik kevésbé lennének súlyosak és környezetüket is kevésbé terhelnék, fejlődésük felgyorsulhatna. A lakosság élelmezésének napi gondjai azonban olyan mértékűek, ami megakadályozza ezekben az őrszágókban a hosszútávon-hatékony megoldások keresését Az élelmiszertermelés növekedésének lassuló üteme A mezőgazdasági termelés lassuló növekedése egyrészt a természeti erőforrások minőségének romlására, másrészt az agrártechnológiák tartalékainak csökkenésére vezethető vissza. A környezet fokozódó pusztulása, mint a talajok degradációja, a légszennyeződés, az erdők pusztulása miatti gyakoribb és nagyobb vízbőségű árvizek, a vízadó rétegek kimerülése, a terménynövények nemesítésében hasznosítható növények változatosságának csökkenése stb., mind-mind korlátozó tényezői a mezőgazdasági termelésnek. Ugyanakkor, annak biztosítania kell a világ gyorsan emelkedő népességének kielégítő táplálását. A művelt területek terjeszkedése gyakorlatilag világszerte megállt. Ennek oka az, hogy az erdőirtások, a szűzföldek feltörése, mocsarak lecsapolása, legelők felszántása révén megszerzett termőterületek művelésben tartása drága. Rajtuk az intenzív gazdálkodás nyereségesen legfeljebb csak rövid távon folytatható. Ez az egyik magyarázata a

13 túltermeléssel jellemezhető országok termeléscsökkenésének. Azok ugyanis gazdasági okokból felhagyják a marginális területek művelését és visszaerdősítik vagy gyepesítik azokat. Jelentősen lelassult az egész világon az öntözött területek növekedési üteme is. Okaként a vízhiányt és az energiahiányt lehet említeni, de az emelkedő költségek vagy a helytelen öntözési szokások miatt tönkretett termőföld is korlátozza alkalmazását. A nyolcvanas évek közepétől a műtrágya felhasználás növekedési üteme is számottevően lelassult. Visszaszorulásában szerepet játszik azok árainak emelkedése, az állami dotációk megszűnése, a műtrágya használat csökkenő gazdaságossága. További okok: a környezeti kártételek, a talajvizek és a felszíni vizek nitrátosodási folyamata és az élelmiszerekben visszamaradt vegyi maradványok egészségkárosító hatása A globális éghajlat-módosulás A napjainkban egyre sokasodó környezeti problémák listáját vezető klímaváltozás szintén az utóbbi évtizedben került előtérbe. A tudósok addigra jobban megismerték az üvegházgázok kibocsátása, a magasabb léghőmérséklet, a tenger szintjének emelkedése, valamint a megszaporodott és intenzívebbé vált szélsőséges időjárási események közötti összefüggéseket. Az emberi tevékenységek okozta globális környezeti kockázatok között különösen nagy figyelmet kapott az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének növekedése. Üvegházhatású gázok: a szén-dioxid (mennyiségének alakulását elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése befolyásolja (közel 97%)), a metán (forrása legnagyobb mértékben a szilárd hulladék), a dinitrogén-oxid (kibocsátásában meghatározó mértékű a mezőgazdasági tevékenységek és a közlekedési eredetű emisszió részesedése), szulfát- és nitráttartalmú légköri lebegő részecskék (elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származnak). A légkör szén-dioxid tartalma az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest világszerte egyharmadával megnövekedett. Az ipari forradalom óta ugyanis az ember a fokozódó fosszilis szénkészlet-felhasználásával, a szén-dioxidot megkötő erdők egyre nagyobb mértékű irtásával beavatkozott abba az egyensúlyi állapotba, amely hosszú időn keresztül jellemző volt a szén légkör-bioszféra-földkéreg közötti körforgalmára. A megfigyelési adatok ugyan még nem támasztják alá kellő bizonyossággal, hogy már megkezdődött volna az éghajlatváltozás, a számítások viszont arra intenek, hogy az egyre erősödő légköri üvegházhatás következtében megnövekedett e jelenség kockázata. A jégtakarók vizsgálata azt mutatja, hogy az elmúlt év alatt a légköri szén-dioxid szintje soha nem volt ennyire magas, mint most. Amióta a meteorológiai mérések a 19. században elkezdődtek, a globális hőmérséklet görbéi szerint az 1991-es évtized volt a legmelegebb. Az utóbbi évszázadban mérték a tudósok a tengerek átlagos szintjének cm-es emelkedését is. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2001-ben kiadott értékelő jelentése kimondta, hogy az utóbbi ötven évben tapasztalható felmelegedés túlnyomó részt az emberi tevékenység következménye. A légkör összetétele és hőmérséklete közötti összefüggés lényegében igazoltnak tekinthető. Ha a légkörben

14 megnő az üvegházhatású gázok mennyisége, ez erősíti a hőelnyelést, és jobban megemeli a Föld-légkör rendszer hőmérsékletét. Egyöntetű vélekedés alakult ki arról, hogy a jelenlegi kibocsátási trendek folytatásával a Föld felszíni átlaghőmérséklete a 21. század közepére 1-4 C-kal emelkedhet, így néhány évtized alatt magasabbra szökhet, mint a legutóbbi tízezer év folyamán valaha. Addig, míg az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének emelkedése és hatásának következménye ma már egyértelmű tény, addig az éghajlatváltozás következményeinek, hatásainak megítélésében számos bizonytalanság van. Erről megoszlik a kutatók véleménye, előnyös és hátrányos tulajdonságokról egyaránt szó esik. A szakirodalom a legfontosabb hatások között említi az alábbiakat: A világóceán szintjének emelkedése, amit az óceánok hőtágulásának, a hegyvidéki gleccserek olvadásának és a grönlandi jégtakaró déli, határai visszahúzódásának tulajdonítanak. A vízszint-emelkedés kedvezőtlenül érintené á partvidéki településeket és ökoszisztémákat, sóval szennyezné a talajvízkészleteket. A klímazónák áthelyeződése, ami a mezőgazdaságban okozna komoly problémákat: nőne az. öntözési igény, csökkenne a megművelhető termőterület, nőne a folyóvizek szennyezettsége; hiszen ugyanaz a tömegű szennyezőanyag kisebb hozamú vizekbe kerülne. A hőmérséklet és csapadékértékek megváltózása: veszélyeztetné a biomokat, mivel azok földrajzi övezetként helyezkednek el és nem képesek ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozó külső körülményekhez. A földi éghajlat emberi tevékenység hatására történő megváltozásának vizsgálata mindinkább rávilágított a folyamatok és a kiváltó okok globális voltára, illetve a várható következmények regionális jellegére. Egyértelművé vált, hogy világméretű problémáról van szó, és hogy a szükséges teendők kidolgozása és eredményes végrehajtása csak hatékony nemzetközi összefogással valósítható meg. Ezen összefogást tükrözik a globális probléma további súlyosbodásának megakadályozását, környezeti hatásának csökkentését célul kitűző egyezmények. Ezek közül az egyik leghatékonyabb az 1992-ben, New Yorkban elfogadott ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény. Ezt 1992-ben az ENSZ Környezet és Fejlődés konferencia keretében nyitották meg aláírásra. Olvasnivaló Ki a felelős...? Gondolatok a levegőszennyezésről...az írásos anyag olvastán felfogtam, hogy. az országnak talán legszennyezettebb zónájában járok (Bp. XXII ker. Metallochemia gyár környéke), a bőröm viszketni kezd, és önkéntelenül is a romlásra utaló jeleket vélem felfedezni a környezetben. A levegőben mintha enyhe füstszagot éreznék a kötésig érő gaz is mintha beteges barnán, száradna, megdőlve eltakarja a gyalogösvényeket. Lejjebb a járda szélén egy halott feketerigó fekszik. Igyekszem legyűrni magamban a rossz hangulatot, már majdnem sikerül, mikor a gyárkerítéshez érve megpillantok egy meszelt feliratot: Halálgyár!" (Moldova György: Magyarország szennybemenetele. Dunakanyar p.)

15 Mit tesz hazánk az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének csökkentéséért?...az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatlakozva Magyarország vállalta, hogy a további hazai szén-dioxid kibocsátás viszonyítási alapjának az közötti időszak átlagos kibocsátási szintjét tekintve a gazdasági tevékenységekből eredő összes széndioxid kibocsátás 2000-ben és azt követően nem fogja meghaladni az közötti időszak átlagos évi kibocsátási szintjét. Az Egyezmény Részes Felei Konferenciájának a harmadik (Kyoto, december) találkozóján már nemcsak üvegházhatású gázok kibocsátásának a stabilizálásáról, hanem 2010-re bizonyos mértékű csökkentéséről is megegyezés született. Magyarország az közötti bázisidőszakhoz képest 6%-os csökkentést vállalt a közti időszakra. Magyarország 1997-ben csatlakozott a Nemzetközi Energiaügynökséghez, amely az OECD 3 független testülete. E csatlakozás részét képezi annak a piacgazdasági átmenetnek és a nyugati integrációs folyamatnak, amely 1990 után kezdődött meg. Magyarország a következő években előreláthatólag csatlakozni fog az Európai Unióhoz is. Ez még további változtatásokat kíván az,ország energiaszektorában az átmeneti időszakban végrehajtott jelentős változásokon felül....magyarország az Éghajlatváltozási Keretegyezményt 1992-ben írta alá, 1994-ben ratifikálta, és kötelezettséget vállalt szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. Az ország összes elsődleges energiatermelése 1989 után összeomlott, és a korábbi szint elérése 2010-nél előbb nem. várható, így Magyarország bizonyosan teljesíteni tudja vállalt kötelezettségét. Azonban szabad mozgástér van az energiahatékonysági fejlesztések területén. (Szabó-Pomázi: Magyarország környezeti mutatói Környezetvédelmi Minisztérium Budapest p.) 1.4. A vízkészletek szűkössége és szennyezettsége A 20. század másik nagy jelentőségű környezeti kérdése a vízhiány. Ez a nemzetközi problémák listájára az 1990-es években került fel, amikor is a vízkészlet és a vízszükséglet közötti óriási szakadék, valamint a vízzel kapcsolatos aggályok és konfliktusok ráirányították a figyelmet. Miért jelent problémát a vízfelhasználás egyre növekvő mértéke? Azért, mert az egyre növekvő ellátásnak ezen a területen is korlátai vannak. A földi édesvízkészletnek egy része megújuló, más része fosszilis víztartó rétegekben halmozódott fel. A talajvíztartalékok a permanens használat miatt kimerülnek, ugyanakkor a megújuló vízforrásokat is helyenként túlhasználják (a felhasználás adott helyen nagyobb, mint a víz körforgása révén évente rendelkezésre álló vízmennyiség). A vízhiány pótlására a megoldást a vízkészletek átcsoportosítása jelenti (gátak; folyóterelések), ami kiélezi az ellentétet a víz kettős szerepe között. A víz egyrészt nyersanyag, ami az ipari és mezőgazdasági termelés termelékenységének növekedését szolgálja, másrészt minden, a földön élő faj és életközösség számára nélkülözhetetlen anyag. A növekvő gazdasági célú felhasználás következtében kevesebb jut az ökoszisztémák fenntartására. Ahonnan vizet vezetünk el, ott súlyos veszélybe kerül mind az eredeti élővilág, mind az élettelen környezeti tényezők. Az édesvizek veszélyeztetettségét a kimerülésük mellett fokozódó 3 OECD=Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet

16 szennyeződésük is jelzi. Az ipari, a mezőgazdasági, a kommunális szennyezőanyagok közvetlen és közvetett módon folyamatosan terhelik a vizeket. A víztisztításra ugyanakkor a világ egyes régióiban egyáltalán nem fordítanak gondot. Vagy egyáltalán nem tisztítják azokat, vagy eltérő hatékonyságú technológiákat alkalmaznak. Az ENSZ a Föld vízkészletét felmérve a 90-es évek végén úgy becsülte, hogy a világ népességének egyharmada olyan országban él, amelyekben a lakosság vízigényét nehezen vagy egyáltalán nem tudják kielégíteni. Ezt a jelenséget nevezték el vízstressznek, ami különösen a szegényeket sújtja. A világon több mint egymilliárd ember nem jut hozzá biztonságos, tiszta ivóvízhez. A fejlődő országokban élő népességnek kb. a fele szenved fertőzött víz vagy élelmiszer okozta betegségekben és napi ezerre becsülik azok számát, akik vízzel terjedő betegségekben halnak meg. Olvasnivaló Karinthy Ferenc: Iszap, olaj, boldogság (A. Duna állapota Leányfalunál az 1980-as évek közepén)...tíz vagy tizenkét éve szúrták el, addig nem volt semmi baj. Kotrók jelentek meg, s valami olyan szerencsétlenül, rossz nyomon vájták ki a folyó medrét, hogy azóta mindent idehord, az enyhén ívelő leányfalusi partra, csak rak és rak és rak... Augusztusban, szeptemberben, mikor a szint alacsony, már nézni is ijesztő a híres üdülőhely előtt végig a széles, itt-ott harminc méteres iszappadot, üres konzervdobozokkal, ócska lábasokkal, műanyag tasakokkal telehintve, csöndes időben a kellemes illatát is érezni. Áthatolni rajta pedig úgyszólván képtelenség, se ki, se be, térdig, derékig lehúz, aki nem tud idejében kikecmeregni, tán bele is fúlna, mint az Ecsedi-lápba. És az iszap egyre nagyobb és több és magasabb - mi lesz a vége?...további sirám maga a víz: olajos, kátrányos, ragacsos, hatalmas, gomolygó foltokkal, melyek a szivárvány színeiben hirdetik a civilizáció üdveit, néha meg olyan a szaga, mint az útépítéseké hengerelés közben. Tudom, hogy ez nem a Duna specialitása, láttam a Rajnát, Amerikában a vastag lepedékkel fedett Eire-tavat, s ha csupán képen is, a beleszennyezett gyúanyagoktól lángra lobbant Cuyahoga folyót. Így hát csak egy kis tűnődő mélabúval gondolok vissza kamaszkorom savanykás-hűs, üde ízű és aromájú, friss puha-zöld Dunájára, ahogy beleharaptunk, amikor a túlsó ágban, Verőcén kiúsztunk Devecseriékkel a fölfelé dohogó vontatókhoz, hogy hátul a ladikba kapaszkodva felhúzhassuk magunkat Kismarosig vagy akár a szigetcsúcsig, s újra lecsurogjunk, nem bírtunk betelni vele. (Szülőföldem Magyarország. Kossuth Könyvkiadó p.) 1.5. A termőföld eróziója. A sivatagosodás A sivatagosodás bizonyos természetföldrajzi adottságokhoz, például az éghajlathoz kötött, de meghatározó az emberi tevékenység is, amit társadalmi folyamatok irányítanak. Éghajlatilag azok a területek a legveszélyeztetettebbek, ahol többéves száraz periódusok vissza-visszatérnek. Hosszan tartó aszálykor a növényzet egy része kipusztul, ami több összetevőn keresztül a csapadék további csökkenéséhez vezet. Ez a folyamat,

17 az emberi beavatkozás hatására bekövetkező nagyobb mértékű növénypusztulás következtében felgyorsulhat. A mezőgazdasági területeket a talajkárosodás különféle formái veszélyeztetik. Ilyenek a szél- és vízerózió, a legelők állapotának leromlása, az öntözött termőföldek elmocsarasodása és elszikesedése. Mindezeket a folyamatokat az elsivatagosodás fogalomba soroljuk. A termőföld mennyiségi és minőségi csökkenéséhez és a sivatagosodási folyamat felgyorsulásához vezet az ipar, a városok, az infrastruktúra stb. egyre növekvő helyigénye, a természettől elhódított" (szűzföldek, legelők feltörése, őserdők kiirtása) és művelésbe vont területeken történő mezőgazdasági termelés, majd a fokozódó költségek miatt azok parlagon hagyása. A társadalmi folyamatok közül a fejlődő országokra jellemző gyors népességnövekedés meghatározó tényező a sivatagosodásban, mivel valamennyi közvetlen hatás, ami a környezet degradációjához vezet, ebben gyökerezik. A szakirodalom, attól függően, hogy a sivatagosodás minek a hatására következik be, megkülönböztet természetes", és ember okozta" vagy antropogén" sivatagosodást. Az előbbinek létrejöttében az éghajlatváltozás és más természetföldrajzi adottságok a döntőek, az utóbbiban az emberi tevékenységek. Az aszály hatásai és az elsivatagosodás veszélye leginkább a fejlődő világ, illetve a legkevésbé fejlett országok társadalmi-gazdasági rendszereit sújtja. Az óriási közvetlen anyagi kárral és természeti katasztrófával nemcsak ezeken a területeken kell számolni. D-, Ny- és K-Európa több térségében, É- és D-Amerikában, Ausztráliában és Ázsia egyes vidékein a fejlett országokban is előfordulnak súlyos aszály veszteségek és elsivatagosodási talajdegradációs következményeket okozó száraz időszakok. Az utóbbiak Magyarországon is károsítják egyrészt a termesztett növényeket, másrészt a természetes növénytakarót, illetve a felszíni és felszínalatti vizeket A biológiai változatosság, sokféleség veszélyeztetettsége A fajok sokfélesége Földünk egyik legfőbb és pótolhatatlan kincse. A biológiai változatosság nélkül nincs szelekció, sem természetes, sem mesterséges úton nem válogatódnak ki olyan élőlények, amelyek képesek lennének alkalmazkodni a változó környezethez. Az alkalmazkodásra ugyanakkor óriási szükség van a környezetben bekövetkező gyors változások miatt, aminek az igazolására az előzőekben is láttunk jó pár példát. A Földön kialakult flóra és fauna sok millió éves evolúció eredménye. A biodiverzitás veszélyeztetettsége ugyanakkor csak a 90-es években került erőteljesebben a figyelem középpontjába. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió, az IUCN a 90-es évek közepén felmérte a Földön kihalással fenyegetett csoportok arányát és az alábbiakat tapasztalta: a harasztok és virágos növények 12,5%-a, a madarak 11%-a, a hüllők 20%-a, az emlősök 25%-a, a kétéltűek 25%-a, a halak 34%-a. Az IUCN 2000-ben készült újabb felmérése szerint nőtt a veszélyeztetett fajok száma, főként az emlősök és madarak körében:

18 Megállapították azt is, hogy a 11 ezer veszélyeztetett faj 18%-a kritikus mértékben veszélyeztetett". Ezek az arányok a biológiai sokféleség földi méretekben komoly mértékű és rohamos csökkenését támasztják alá és igazolják. A becslések szerint, ha a jelenlegi trend változatlanul folytatódik, akkor 2050-re a most élő fajok 25%-át elveszítjük, ami a földtörténet során példátlan sebességű fajpusztulást jelentene.' A fajok számának gyorsütemű csökkenését többek között élőhelyeik megszüntetése, a népességnövekedés több közvetlen és közvetett következménye, a természeti erőforrások nem fenntartható - megújulásukat lehetetlenné tevő - kiaknázása okozza. Az élőhelyek közül az egyik legfontosabb és legveszélyeztetettebb az erdő. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) és a WRI (World Resources Institute - Világ Erőforrásai Intézet) szerint is az 1990-es években a világ erdősített területei tovább fogyatkoztak; bár a veszteség mértékéről különböző vélemények alakultak ki. Ez olyan tendencia, amely nemcsak az erdők ökológiai rendszerét érinti, hanem 40 országban élő 1,7 milliárd embert is, akiknek szüksége van az erdőre bizonyos javak és szolgáltatások miatt. Hasonlóan a vízhiányhoz, az erdőirtás is a szegényeket érinti a leginkább. Az erdők pusztulásának közvetett hatásai is súlyosak. A fák szabályozzák ugyanis a víz áramlását a talaj és légkör között, gyökereik stabilizálják a talajt, elejét véve az eróziónak. Ágaik, kérgük, leveleik és talajuk, az ökológiai rendszerek közül a legnagyobb biodiverzitású életnek adnak otthont. Az erdőirtás életek és megélhetési források elvesztését is jelenti, gondoljunk például az erdőirtás okozta földcsuszamlásokra, áradásokra. A biodiverzitás csökkenésének másik oka a korallzátonyok kiterjedt és gyors pusztulása. A globális korallzátony-megfigyelő hálózat (GCR.MN) 1992-ben 10% korallzátony pusztulást regisztrált ig ez 27%-ra emelkedett. Véleményük szerint a kár megfékezésére indított sürgős kezelési akció nélkül 2010-re a korall pusztulásának aránya a 40%-ot is elérheti. A korallzátonyok megsemmisülése szorosan összefügg az emberi és gazdasági tevékenységgel. Valószínű, hogy a klímaváltozás miatt felmelegedő tengerek okozta nagy stressz miatt a korallok kivetik magukból a bennük élő algákat. A szennyeződés, a homok- és kőbányászat, a halászatban használt robbanóanyagok és cianidok ugyancsak stresszt jelentenek a világ korallzátonyainak. Azok pusztulása nagy mértékbég rontja az ott élő emberek esélyét a jobb életre, mivel sokaknak a korallok adnak táplálékot és munkát. A fejlődő. országokban a halzsákmány negyedét a korallzátonyok környékén fogják ki, azok védik a tengerpartokat az eróziótól, segítik a selymes homok kialakulását. Ezzel válnak vonzóvá a tengerpartok a túristák számára, ami elsődleges bevételi forrás számos trópusi országban. Olvasnivaló Gondolatok a 20. század végi Magyarország biológiai és faji sokféleségéről...az élővilág legnagyobb kiterjedésű területei a védett területeken kívül, mezőgazdasági területeken találhatók. Az 1980-as évek végéig a mezőgazdasági terület körülbelül 80%-án nagyüzemi és intenzív gazdálkodásfolyt. Az intenzív műtrágya

19 felhasználásnak az élőhelyekre és a biológiai sokféleségre nézve kedvezőtlen hatásai voltak, többek között a talaj elsavasodása és elszennyeződése, valamint a felszíni és felszín alatti vizek foszfát- és nitrátterhelése. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek által megművelt nagytáblák a tájat meglehetősen egyhangúvá tették. Az 1990-es években a mezőgazdaságból származó terhelés csökkent. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből az évi 15%-ról 1997-re 5,5%-ra csökkent. Az állatállomány 40%-kal az évi szint alatt van. A szerves- és műtrágyák felhasználása drasztikusan csökkent. A növényvédő szerek használata (hatóanyagban számolva) szintén csökkent, kb. 35 ezer tonnáról (1989) 8 ezer tonna alá (1995). Egyre szélesebb körben terjednek az integrált módszerek és a biogazdálkodás között a privatizáció eredményeképpen a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok által megművelt összes gazdasági terület részesedése 56%-ról 42%-ra csökkent. A nagy gazdaságoknak kisebb magánbirtokokká történő felosztása pozitív változásokat idézett elő a tájképben. Az emberi tevékenység térnyerése előtt Magyarország jelenlegi területének több, mint 70%-át borították erdők, ez ma nem éri el a 20%-ot. Az erdőterület kiterjedése az elmúlt 50 évben hektárral (1980 óta 100 ezer hektárral) nőtt és jelenleg eléri az 1,8 millió hektárt. Ez elsősorban a gyorsan növő fafajok és fajták telepítésének következménye (ezek most az összes erdőterület 10%-át adják), amely gyakran az unikális, füves ökoszisztémák kárára történt (erdei fenyő a dolomit sziklagyep, fenyők és akácosok a homokos területek esetében). Az őshonos fajokból álló természetközeli elegyes erdőállomány még mindig az összes erdőterület felét teszi ki. Az utak és autópályák bővítése szerte az országban akadályokat állított a vándorló fajok elé azáltal, hogy szétdarabolták az élőhelyeket és az ökológiai folyosókat. A vízkészlet-gazdálkodás szintén negatív hatást gyakorolt a biológiai sokféleségre, különösen a vizes területeknek a művelhetőség érdekében végzett intenzív lecsapolása és a folyószabályozás járt ilyen következményekkel. A fő vízfolyások szabályozásával a legtöbb ártéri tölgy-, kőris- és szilerdő eltűnt és puhafa-ültetvények, illetve mezőgazdasági területek kerültek helyükbe. A becslések szerint a kommunista időszakban az ország körülbelül 20%-át érte komoly ipari szennyezés. Az ipari termelés (a biológiai sokféleséget sújtó terheléssel együtt) a későbbiekben a gazdasági szerkezet átalakításával jelentősen csökkent. A tömegturizmus növekedése, amelyet az infrastruktúra fejlesztése nem követett, számos környezeti problémához járult hozzá: a Balaton kedvezőtlen vízminősége, néhány fontos idegenforgalmi régió degradációja (p1.: Velencei-tó, Bükk-hegység, szikes tavak), egyes tájelemek tönkremenetele és a biológiai sokféleség csökkenése. Az idegenforgalom sérülékeny területeken történő további növekedése, illetve a közlekedési infrastruktúra bővítése növeli az ökoszisztémák szétdarabolódását. A természetre különösen súlyos terhelést jelentenek a tóparti építkezések, a folyómenti városi és ipari fejlesztés. A legveszélyeztetettebb élőhelyek a folyómenti elegyes tölgy-szil és kőris erdők, a mocsarak, lápok, füves területek (löszgyepek és láprétek), valamint a szikes puszták.. 4 vizes élőhelyek számára a legnagyobb veszélyt a kiszáradás és az emberi tevékenységek okozta szennyezés jelenti. Számos lápot és láprétet fenyeget az eutrofizáció. Az alföldeken jelentős vízfelület maradt meg az idők során, megőrizve a vízi élet lételemeit....földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Magyarország az eurázsiai növény- és állatvilág nagy változatosságával rendelkezik. Több, mint 3 ezer növény- és 43 ezer állatfaj található, ezek közül 83 emlős, 373 madár, 16 hüllő, 16 kétéltű és 81 hal. Ez a sokféleség a szomszédos országokét több tekintetben felülmúlja; az ország területét is figyelembe véve elmondható, hogy Magyarország fajokban gazdag.

20 Az ökoszisztémák megszűnése, szétdarabolása és szennyezése miatt sok magyarországi növény- és állatfaj veszélyeztetett. A veszélyeztetett fajok aránya a madarak és az edényes növények esetében körülbelül 20%, a halak esetében pedig 32%. A nagy emlősök vándorlási útvonalait az infrastruktúra fejlesztés zavarta meg, és az emlősök több, mint 70 %-át a fenyegetettség bizonyos foka érinti. A kétéltűek és a hüllők, amelyek fennmaradása nagymértékben élőhelyeiktől (vizes területek) függ, mindegyike veszélyeztetett. A leginkább veszélyeztetett edényes növények a vizes területekre, a természetes erdőkre és a sztyeppékre jellemzőek; a mohafélék 3%-a veszélyeztetett, a többi közép-európai országban hasonló a helyzet. (Szabó-Pomázi:Magyarország környezeti mutatói Környezetvédelmi Minisztérium Budapest p.) 1.7. A meg nem újuló erőforrások elhasználódása A gazdaság alapvető eleme az energia, amit a gazdálkodás egészére, és a környezetre gyakorolt jelentős hatása miatt fontos kiemelnünk. A világ energiagazdasága a fosszilis energiahordozókon alapszik. Az összes szükségletnek kb %-át biztosítja a kőszén, a kőolaj, és a földgáz, kb. 5%-ot az atomreaktorok, a többit a megújuló források, mindenekelőtt a vízenergia, és a biomassza. A fosszilis energiaforrásokat nagy fűtőértékük, olcsóságuk, kényelmes használhatóságuk, és bőséges mennyiségük tette alkalmassá erre a kitüntetett szerepre. Ennek következtében kitermelésük ugrásszerűen bővült, sőt pazarló felhasználási szokások is kialakultak. Az első olajválság 1973-ban felszínre hozta alkalmazásuk néhány jelentős hátrányát és az energia probléma azóta is a világgazdaság alapvető kérdése. A globális mértékben jelentkező gondok közül az egyik a meg nem újuló energiahordozók. készleteinek véges volta és a készletek egyenlőtlen eloszlása, a másik pedig az energia-előállításból és -felhasználásból következő globális környezetkárosítás. Régóta vita tárgya, hogy mennyi időre elegendők a fosszilis energiahordozók a jelenleg jellemző vagy még gyorsabb ütemű kitermelés mellett. Ebben a kérdésben a kutatók eltérő véleményen vannak, de általánosnak tekinthető az a megállapításuk, hogy a következő évben globális energiahiány nem várható. Nagy gondot jelent a készletek egyenlőtlen eloszlása miatt egyes gazdaságok súlyos olajfüggősége, az olajtermelő országok politikai instabilitása. Ennek következtében az olajpiac nagyfokú bizonytalanságot és hirtelen változásokat mutat. Az olajválságok idején. felerősödnek az olajtól való függőség csökkentésére irányuló törekvések, például az energiaszerkezet átalakítása, más energiahordozók preferálása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, a fogyasztás visszaszorítása. A meg nem újuló tüzelőanyagok gyorsan bővülő alkalmazásának egyik legjelentősebb következménye a környezet rombolása. Ezek okozzák az összes levegőszennyezés kb. 75%-át, a globális felmelegedésért felelős gázok egyik legjelentősebb komponensének, a szén-dioxidnak nagy tömegű légkörbe kerülését. Felelősek a környezet fokozódó savasodását, az ún. savas esőket okozó kén-dioxidnak a levegőburokba jutásáért is. A savas esők leglátványosabb következménye pedig az erdők pusztulása, ami mint láttuk, további környezeti problémákat indít el.

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben