BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ szak NAPPALI tagozat NEMZETKÖZI MARKETING szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ szak NAPPALI tagozat NEMZETKÖZI MARKETING szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ szak NAPPALI tagozat NEMZETKÖZI MARKETING szakirány KÖRNYEZETTUDATOSSÁGGAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A MAGYAR ÉS NÉMET PIACON Készítette: Bertók Anita Budapest, 2007.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok A fenntartható fogyasztás A fenntartható fogyasztás fogalma kialakulásának, fejlődésének története A fenntartható fejlődés A világ nagy vallásainak és kultúráinak tanítása a fogyasztásról Magyarország a rendszerváltás után A fenntartható termelést segítő eszközök Mit tehetünk a fenntarthatóságért? A helyi termékek előnyben részesítése A húsfogyasztás mérséklése Az öko-termékek és az ökológiai földművelés A fenntarthatóság megvalósításának akadályozó tényezői A fogyasztói viselkedést, környezettudatos vásárlást befolyásoló tényezők Mit jelent a környezettudatos vásárlói magatartás? Nemzetközi fogyasztási adatok A fogyasztás növekedésének okai A megvalósítás formái: Jövőkép-tervezés, optimalizáció, dematerializáció Magyarország ma Vádak Kérdőív-elemzés Környezetvédelem A környezet védelmének két vetülete Mit gondolnak az EU-polgárok a környezettudatossággal kapcsolatban? Mit tennének a polgárok leginkább környezetük védelméért? A környezetbarát termékek nemzetközi megkülönböztetése Nemzetközi kutatási eredmények (szekunder forrás) Ki a felelős a mai helyzetért? Primer kutatási eredmények Bio és öko Hulladékgazdálkodás Hulladéktermelés A szelektív hulladékgyűjtés A megvalósítás A német és magyar piac közötti különbségek saját tapasztalatok Primer kutatási eredmények

3 3.3. Energiatermelés és -fogyasztás Szekunder kutatási eredmények Primer adatok Kezdeményezések itthon és külföldön Közlekedés A környezettudatos közlekedés lehetőségei A hibrid autók nyújtotta előnyök Primer eredmények Magyar eredmények Német eredmények Összehasonlítás Egészséges táplálkozás Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások Szekunder kutatási eredmények Csak egy trend-e az egészséges táplálkozás? Mi is az a bio? A bio minősítés Az egészséges táplálkozás európai helyzete A génmódosítás Érvek/ellenérvek a génmódosítás mellett/ellen A hétköznapi ember véleménye a génmódosításról (szekunder adatok) Néhány szó a bizonyos E-számokról Állatkísérletek Primer eredmények Magyar eredmények Német eredmények Összehasonlítás Fogyasztóvédelem Az állam szerepvállalása hazánkban Konklúzió Függelék Táblázatok és ábrák jegyzéke Irodalomjegyzék

4 Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fókafaj. Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka. (Madách Imre: Az ember tragédiája) 1. Bevezető gondolatok Szakdolgozatom megírását az motiválta, hogy manapság egyre gyakrabban találkozunk a fenntartható, környezettudatos fogyasztás kifejezéssel, de sokunknak csak felületes információink vannak róla, nem igazán tudjuk, hogy mit is jelent ez. Ameddig pedig nem értjük a kifejezést, addig azt sem fogjuk tudni, hogy mit kell tennünk! Pedig a probléma nagyon is aktuális, és a megoldás rajtunk, embereken múlik. Szakdolgozatom céljául épp ezért azt tűztem ki, hogy bemutassam a fenntarthatóság, környezettudatosság fogalmát, áttekintő képet adjak a témába tartozó területekről, úgy mint a környezetvédelem, hulladékgyűjtés, energiagazdálkodás, közlekedés, az egészséges táplálkozás vagy éppen a fogyasztóvédelem, és az ezekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokról. Szeretném megismertetni a mai helyzet komolyságát, de a lehetséges megoldásokat is. A helyzet komolyságának megértéséhez pedig, úgy gondolom, segítséget nyújt, ha saját kutatással én magam is véleményeket gyűjtök, és így saját eredményeimmel támasztom alá vagy cáfolom meg a szekunder adatokat. A Németországgal történő összehasonlítást pedig azért tartom fontosnak, hogy lássuk: tőlünk nyugatra egy nagyobb, gazdaságilag fejlettebb országban mennyivel járnak előrébb, mennyire más az emberek hozzáállása, mit csinálnak jobban/rosszabbul, mit tanulhatunk tőlünk, vagy éppen mit nem szabad átvennünk. Ha vannak különbségek, akkor vajon mi az oka? Anyagi különbség? Más preferenciák? Sok más kérdés is felvetődött bennem, amiket a dolgozat folyamán felteszek, majd lehetőség szerint megválaszolok. Hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kapjak, internetes kérdőíves kutatást végeztem. Ugyan a kutatás reprezentativitását nem tudtam megoldani, mégis remélem, hogy a válaszok valamennyire valós képet körvonalaznak. 3

5 2. A fenntartható fogyasztás 2.1. A fenntartható fogyasztás fogalma kialakulásának, fejlődésének története A világ neves tudósaiból álló Római Klub szakértője, Dennis Meadows és munkatársai 1972-ben készítették el e zártkörű elit társaság első jelentését A növekedés határai címmel, mely egyértelművé tette, hogy ha a világ népessége, iparosodása, környezetszennyezése, és az erőforrások kiaknázása a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor száz éven belül biztosan feléljük a Föld természeti tartalékait. Ennek elkerülése érdekében dolgozták ki a globális egyensúly koncepcióját, mely a népesség további gyors növekedésének megakadályozását, az ipari termelés korlátozását és a nem megújuló természeti energiaforrások használatának visszaszorítását nevezte meg mint legfontosabb teendőket. A fejlődő országok politikusai természetesen mindezt nem fogadták túl nagy örömmel, hiszen ez a jelentés tulajdonképpen a zéró növekedés elvét fogalmazta meg. 1 Ez a jelentés rázta fel ugyanakkor először a világ lelkiismeretét, és ennek nyomán tartották meg 1972-ben Stockholmban az első globális, emberi környezettel kapcsolatos környezetvédelmi összejövetelt, az Egyesült Nemzetek Konferenciáját, melyen 113 állam vett részt. (Magyarország diplomáciai bonyodalmak miatt nem volt jelen). A konferencia leginkább a természeti környezet veszélyeztetettségéről szólt, de a fejlődő országok gazdasági problémái is szóba jöttek. A konferencia eredményei közé tartozik, hogy elfogadták az emberi környezetről, irányelvekről szóló nyilatkozatot, megállapodtak egy új szakosított ENSZ intézmény, az UNEP (ENSZ Környezeti Programja) létrehozásáról, valamint e konferencia nyomán hozták létre világszerte az első környezetvédelmi, állami intézményeket. Ez Magyarországon 1977-ben történt meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megalapításával. Arra is rájöttek, hogy a megvalósítás csak globális összefogás révén mehet végbe. Így alkották meg a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan kifejezést, mely azóta számos szervezet vezérfonalává vált. 1 4

6 A rendezvény nyitó napját, június 5-ét azóta Környezetvédelmi Világnappá nevezték ki. 2 Természetesen többféle vélemény is megfogalmazódott ezen új probléma kapcsán. A techno-optimista álláspont azt vallotta, hogy nem kell aggódnunk, hiszen a technika és a tudomány úgyis olyan rohanó léptekben fejlődik, hogy a probléma idővel magától megoldódik. Egy másik, az öko-pesszimista álláspont szerint azonban gyors változtatásra van szükség ahhoz, hogy a helyzet még talán visszafordítható legyen ben az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével a norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg. Ez a bizottság készítette el a "Közös Jövőnk" című jelentést, mely először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát, amely kompromisszumot jelentett a két tábor számára. A jelentés kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A fenntartható fejlődés három pillére, a környezet - gazdaság - társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni. 4 A fenntartható fogyasztás kifejezés az 1992-es Riói konferencián az Agenda 21 aláírásával vált a tudományos és környezetpolitikai élet részévé. A konferencia célja az volt, hogy az energia- és nyersanyag-felhasználással, hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogyasztási szokásainkat megváltoztassuk, így lehetővé téve egy fenntartható fejlődés megvalósítását. A konferencián nyitották meg aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt és az Éghajlat-változási Keretegyezményt, melyeket "Riói egyezmények"-nek is neveznek. A Riói konferencia eredményeként erősítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF) is, melynek feladata lett többek között a két Riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének működtetése. A Stockholm és Rio között eltelt 20 év nagy változást hozott, hiszen a Riói konferencián már optimizmus volt érzékelhető az ipari és gazdasági folyamatok fenntarthatóvá alakíthatósága terén. A fenntarthatóság fogalmát azóta sokféleképpen definiálták, de általános felfogás, hogy három dimenzióból tevődik össze, egy ökológiai, egy gazdasági és egy szociális dimenzióból. A fogalom azért sem teljesen egyértelmű, hiszen az elképzelések arról, hogy mi ökológiailag vagy szociálisan igazságos, nagyon különbözők Tarr Katalin (2003): Fenntartható fogyasztás 4 5

7 De lássuk a definíció egyik alternatíváját! A fenntartható fogyasztás a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. 5 Egy másik megfogalmazás szerint A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Közös Jövőnk jelentés) A Résztvevők Konferenciájának 3. ülésszakán, a Kiotói Konferencián ben, a napirendi pontok közül a legnagyobb figyelmet a Kiotói Jegyzőkönyv kapta, melyet az ülésszak végén fogadtak el. Ebben a fejlett országok vállalták, hogy (1990-et tekintve bázisévnek) 2012-ig 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását (ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os, Magyarország 6%-os csökkentést vállalt). Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azért nagyon fontos, hiszen ezek okozzák a globális felmelegedést. A legjelentősebb a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O), de ezeken kívül még több gáz is felelős lehet a hőmérsékletváltozásért. A globális éghajlati fordulópont 7 egyes tudósok szerint 2015-ben következik be, ha kibocsátásunkat nem csökkentjük radikális mértékben. Az egyezményt eredetileg 189 ország írta alá, de nem léphetett hatályba, míg a részes felek legalább 55%-a nem ratifikálta azt. Miután 2004-ben Putyin elnök révén ez Oroszországban is megtörtént, közel egy évtizedig húzódó folyamat zárult le, s így február 16-ától a kiotói jegyzőkönyv életbe léphetett. A jegyzőkönyvet Magyarországon a évi IV. törvény hirdette ki (címe: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói 5 6 Kiotói folyamat: lásd 5. Melléklet 7 Globális éghajlati fordulópont alatt azt időpontot értjük, mely után már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. Olyan fizikai változások történnek a világban, hogy később a szén-dioxidot és a többi üvegházhatású gázt a levegőből történő kivonása esetén sem tudjuk az ökológiai katasztrófákat elkerülni re jelentős ivóvíztartalékok fogynak el a világ különböző pontjain. Sok tudós ezt az időpontot jelöli meg fordulópontként, többek között James Hansen, a NASA egyik űrkutató intézetének vezetője. Más kutatók ra teszik a klímakatasztrófát. Forrás: 6

8 Jegyzőkönyv kihirdetéséről). 8 Az elért eredményeket a tudósok meglehetősen negatívan értékelték: 5% csökkentés teljesen értéktelen, egy azonnali 50%-os visszafogás esetleg még megmenthetne minket, csakúgy, mint a Greenpeace képviselői: Kiotó egy hamarosan tragédiába torkolló bohózat újabb felvonása. Épp ezért nem szabad ennyivel beérnünk, nagyon fontos, hogy újabb és újabb országok ratifikálják az egyezményt. Többek között például a nagy kibocsátó Egyesült Államok, Kína és India. A sok gazdasági, társadalmi, demográfiai változás a szociális különbségek további növekedéséhez vezettek. Ennek hatására alkotta meg az Európai Unió a fenntartható termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal foglalkozó keretprogramot, mely a Marrakech-i megállapodásra 9 épült. A következő lépés az Európai Unió 2002-ben, a dél-afrikai Johannesburgban tartott Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója (WSSD, 2002) volt. Ezen áttekintették a Riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. Ezenkívül egy olyan program-javaslatot fogalmaztak meg, mely arra kívánt rámutatni, hogy a fenntarthatóság nem az emberek igényeinek visszaszorítása, hanem a fogyasztás és termelés alapján a nem fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások megváltoztatása oly módon, hogy eközben a környezetet óvjuk és az erőforrásokkal okosan gazdálkodunk. Az EU javaslat hangsúlyozta a fejlett országok fenntarthatóságban betöltött vezető szerepét. A megvalósítás három eszközét emelték ki, az életciklus-elemzést, az öko-címkézést és a környezeti hatások elemzését. Emellett pedig azt, hogy a cél megvalósítása érdekében fontos, hogy a fenntarthatóságot minden ágazati politikába beépítsük, támogassuk a zöld piacgazdaság -ot, és öko-hatékony innovációs rendszereket hozzunk létre amellett, hogy bővítjük a tudatosságot, kapacitást és szaktudást, valamint támogatjuk a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket Marrakech, COP-7 (Conference of Parties, a részt vevő országok hetedik konferenciája): 165 ország négyezer delegáltja megállapodik a kiotói jegyzőkönyv jogerőre emelkedéséről, ha a szennyezés 55%-át produkáló, legalább 55 ország ratifikálja. Azonban a ratifikáció 2002-ben, Ausztrália, Kanada, Japán aláírása nélkül is életbe lépett. Céljuk az volt, hogy 2012-ig 5,2%-kal, az 1990-es szint alá csökkentsék a kibocsátást. Ez azonban alig 2 %-os csökkentést jelentett a kibocsátási kvóták kereskedelme és a szén-nyelők (erdőtelepítés, erdőállag-javítás, sőt: városi parkosítás!) beszámítása miatt. (http://hps.elte.hu/zagoni/kioto.htm) 7

9 2.2. A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés tehát a társadalmi haladás megfelelő életkörülmények, tágan értelmezett szociális jólét elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. Mindez nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedékekre is vonatkozik, mely feltételezi, hogy a környezet megőrzése mellett a gazdasági fejlődéssel együtt érvényesül a szociális igazságosság és az esélyegyenlőség. 10 A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan jelentős előrelépés, de Földünk általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott. A társadalmak közötti fejlettségi, átlagos életminőségi különbségek is nagymértékben nőttek. A világkonferencia során a résztvevő államok elfogadták azt a politikai nyilatkozatot és végrehajtási tervet, melynek főbb céljai a vízellátás, közegészségügy területén 2015-ig az ivóvízhez nem jutók és a még minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözők számának felére csökkentése, az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutás megvalósítása, és 2020-ig az emberi egészségre és a természetre ártalmas vegyi anyag előállítási módszerek megszüntetése. Ezenkívül az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza vagy éppen, hogy 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát A világ nagy vallásainak és kultúráinak tanítása a fogyasztásról A lenti táblázatban a világ nagy vallásainak fogyasztásról alkotott véleményét olvashatjuk. Láthatóan mindegyik vallás hasonlóan gondolkodik a fogyasztást, a jólétet illetően, azaz kerülendőnek tartják a túlzott gazdagságot. A Föld lakóinak kb. 85 %a vallásos, érdekes, hogy ennek ellenére mégis létrejött a mai, materialista fogyasztói társadalom, mely talán a vallás gyengülését is mutatja B3l 8

10 Vallás, kultúra Amerikai indián Buddhista A tanítás és forrása Bármily nyomorúságosnak tűnünk is szemedben, magunkat sokkal boldogabbnak érezzük, mint te, mert megelégszünk azzal a kevéssel, amink van. (Micmac főnök) Aki ezen a világon legyőzi étvágyát, mint a vízcseppek a lótuszvirágról, bánata lepereg arról. (Dhammapada, 336.) Keresztény Konfuciánus Hindu Iszlám Zsidó Tao Könnyebb a tevének átkelni a tű fokán, mint gazdagnak elérni a mennyek országát. (Máté 19: 23-24) Bőség és szűkölködés egyaránt hibás (Konfuciánus, XI.15) Aki teljesen vágyak nélkül él, békéhez ér. (Bhagavad Gíta II.17) Szegénység az én dicsőségem (Mohamed) Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem. (Közmondások 30:8) Aki tudja, hogy neki elég, az gazdag. (Tao Te King) 1. Táblázat A világ nagy vallásainak és kultúráinak tanítása a fogyasztásról Forrás: Durning, 168. o Magyarország a rendszerváltás után Az elmúlt 17 év számos gazdasági kihívást hozott Magyarország számára. A gyors gazdasági változás jelentősen átstrukturálta a gazdaságot között a GDP 15%-kal visszaesett, majd ismét megindult a fellendülés. A GDP növekedése 1998-ban közel 5%-ot ért el, és hasonló mértékű növekedés következett be 1999-ben is, amikor a magyar gazdaság kibocsátása újra elérte az évi szintet. (www.kvvm.hu) Hazánk, a környező közép-kelet-európai országokhoz hasonlóan, komoly környezeti problémákat örökölt, és küzdenie kellett az energia- és szennyezés-intenzív ipari szerkezet hagyatékával, a mezőgazdaságból származó szennyező anyagok nagy mennyiségével és a nem megfelelő környezetvédelmi infrastruktúrával. Ez a helyzet azonban mára megváltozott, a gazdaság privatizációja, amely vonzza a külföldi tőkét, általában a tisztább termelési folyamatok, termékek, irányítási rendszerek elterjedését is lehetővé tette - ugyan a termelés és 9

11 szolgáltatások hatékonysága még napjainkra sem érte el a fejlett országok szintjét jelentős változást hozott a gazdaságban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás tovább fokozta az import-versenyt, például a textil-, a cipő- és az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, és a lakossági fogyasztás mindössze 2,8%-kal, az előző évekénél lényegesen lassabban nőtt. 13 Fogyasztási szokásaink is változtak az elmúlt tizenhét év alatt: egyre inkább a környezeti szempontból kedvező termékeket választjuk, ugyanakkor fogyasztásunk mértéke nő, mely erősen lerontja ezt a kedvező hatást, ezért nagyon fontos szokásaink fenntarthatóvá tétele. Nem fenntartható vásárlói döntéseink motivációira társadalmi örökségünk, a bezártság is hatással lehet. A rendszerváltás előtt ugyanis a magyar társadalom egy olyan közegben élt, ahol nem vagy alig szerezhetett tapasztalatokat más kultúrákról, szokásokról. Így az emberek szükségletei nem terjedtek túl azon a szűk határon, amit Magyarország és a szomszédos országok határai jelentettek. A nyugati országok mozgalmai, törekvései csak a rendszerváltással kerültek a magyar társadalom horizontjába. Tehát nem véletlen, hogy kisebb a globális ökológiai vagy társadalmi problémákra való érzékenységünk, ezt is a globalizációval kell megtanulnunk A fenntartható termelést segítő eszközök A fenntartható termelést segítő eszközök és ösztönzők közé tartozik többek között az életciklus-elemzés. Az életciklus-elemzés a termékekkel, szolgáltatásokkal vagy folyamatokkal kapcsolatos környezeti terhelések értékelésének módszertana. Alapelve, hogy a környezeti hatásokat nem csak egyetlen fázisban például a termelés vagy a fogyasztás során, hanem a bölcsőtől a sírig, azaz a termékek és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni. Az életciklus szemlélet elterjesztése azért fontos, mert így a vásárlók a környezetet jobban kímélő termékeket és szolgáltatásokat fogják előnyben részesíteni vásárlásaik során, környezeti tudatosságuk és felelősségérzetük pedig nő. Mintaértékű lehet hazánk számára egy németországi gyakorlat. Itt ugyanis például úgy tették mérhetővé a vásárlók környezeti tudatosságát, hogy megalkottak egy Fenntartható Fogyasztói Kosár című projektet, mely az öko-címkézés hatását vizsgálja a fogyasztói,

12 vásárlási szokásokra. A projektben megterveztek egy fogyasztói kosarat, mely a termékek és szolgáltatások olyan mennyisége, összetétele, amely az emberek átlagos fogyasztási szükségletét mutatja meg, tehát mindent magában foglal, amire az embereknek a rendes életvitelhez szükségük van. Így tehát jól jellemzi az adott termékcsoport fogyasztását Mit tehetünk a fenntarthatóságért? A fenntartható fogyasztás megvalósításának általános feltétele, hogy a biogazdaságokból származó, kevesebb feldolgozási munkafolyamaton átmenő, kevésbé csomagolt termékeket kellene választanunk. Fontos, hogy a gyártó cégek termékeiket ökológiai és szociális szempontból fenntartható módon gyártsák, és arra is fontos odafigyelni, hogy a reklámok sokszor felduzzasztják fogyasztási igényeinket, tehát csak annyit termeljünk és fogyasszunk, amennyire valóban szükségünk van, a hús és húskészítmények fogyasztását próbáljuk meg visszaszorítani, ezenkívül energiamegtakarítást jelent, ha főleg a szezonális és helyben termesztett zöldségeket, gyümölcsöt vásároljuk. Manapság a vásárlók meglehetősen kiszolgáltatottá váltak. A pult előtt tanácstalankodva csak a reklámok útmutatásai alapján tudnak dönteni, hiszen az eladók egyre kevésbé rendelkeznek szakszerű információkkal a termékeket illetően. Döntéseikben a környezeti szempontok alig játszanak szerepet, hiszen többségükben már fel sem merül, hogy vásárlói döntéseikkel akaratlanul nagymértékben befolyásolják környezetük (és általában a környezet) állapotát. A környezetvédelmi problémák túlnyomó része a fogyasztói társadalom szemléletéből és működéséből ered. Az állandó és egyre növekvő fogyasztásra késztetés, a mesterséges igénykeltés okozza természeti erőforrásaink egyre gyorsabb felélését, a termelési környezetszennyezést, a hulladékhegyek növekedését. Elsődleges feladatunk, hogy átgondoljuk fogyasztásunk mennyiségét és minőségét. Nem árt tudni például, hogy a háztartásokban keletkező hulladékok fele (évente fejenként kb. 200 kg) csomagolási hulladékból áll. Mindezek miatt fontos, hogy odafigyeljünk arra, mit is veszünk. A tudatos tájékozódás (nem a reklámok útján!) ma már etikai felelősség is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy vásárláskor erkölcsi döntéseket is hozunk: például támogatjuk-e az éhbérért dolgoztató cégeket, vagy szemet hunyunk-e a környezetszennyezés felett. A gond persze az, hogy ezekhez az információkhoz nehéz hozzájutni, hiszen ezeket a cégek valószínűleg nem verik nagydobra. Mégis próbálkozni és figyelni kell. Remélhetőleg az ökológiai fogyasztóvédelem 11

13 megerősödésével a környezettudatos vásárlók helyzete is könnyebb lesz. 14 Egy indián intelem szerint ugyanis Földünket nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Fontos, hogy a fenntartható fogyasztási szokásokat elsősorban a fiatalok körében kell népszerűsíteni, hiszen az idősebb generációk fogyasztói szokásai is kedvező irányba befolyásolhatóak rajtuk keresztül. Mindehhez a fiataloknak érteniük is kell a fogyasztás és saját vásárlói döntéseik rövid és hosszú távú környezeti és társadalmi hatásait, ismerni a fenntarthatóbb termékek/szolgáltatások ismérveit, valamint tisztában kell lenniük azzal, hogy ezzel kapcsolatban milyen információkhoz és hol juthatnak. A cél végeredményben az anyagi javak iránti kereslet csökkentése, a szolgáltatások és az információ alapú gazdaság felé történő elmozdulás ösztönzése. A kormányzat és a vállalatok számára is elengedhetetlen a környezeti szempontok beépítése beszerzési döntéshozatalukba és gyakorlatukba, azaz a zöldbeszerzés népszerűsítése, ugyanis a vállalati és kormányzati beszerzések is fontos részét képezik a fogyasztási szokásoknak. 15 A fogyasztás fenntarthatóvá tételéhez alapvető szükséglet az élelmiszerek, az energiafogyasztás és a tömegközlekedés fenntartható alternatíváinak elérhetővé és megfizethetővé tétele, a fogyasztók információkkal való ellátása, a vásárlói tudatosság magasabb szintre emelése valamint a fogyasztói érdekvédelem. Lássuk, hogy mi kell az élelmiszerekkel kapcsolatos fenntartható fogyasztás megvalósításához! Ez esetben felmerül például a helyi termékek előnyben részesítése, a húsfogyasztás csökkentése és az ökotermékek vásárlására ösztönzés kérdése A helyi termékek előnyben részesítése A helyi termékek előnyben részesítése azért fontos, mert egyre jobban bővül a nemzetközi kereskedelem, a szállítási volumen egyre nő, és egyre inkább a közúti, sőt légi szállítás kerül előtérbe. Mindezek által jelentősen megnőtt mind a környezetszennyezés, mind az

14 energiafelhasználás. Sokan mondják, hogy a helyi termékek vásárlásával óvhatjuk környezetünket, hiszen rövidebb utat kell a termékek szállításakor megtenni, de egyesekben felmerült a kérdés, hogy valóban előnyösebb-e, ha inkább van 1000 kisüzem kisebb beszerzési és piaci forgalommal ellátva a környék szükségletét, mintha lenne 100 nagyobb. Lehet, hogy mindkettőben van igazság, mindenesetre fontos, hogy ezek mellett ne feledkezzünk meg mindazokról a dolgokról, amik egyértelműen a környezetvédelmet szolgálják A húsfogyasztás mérséklése A fenntartható fejlődéshez hozzátartozik a húsfogyasztás mérséklése, melynek mind egészségügyi, mind környezeti szempontokból van előnye. Egészségügyi szempontból köztudott, hogy a mohó húsevők köréből kerülnek ki az elhízott emberek, és ők a leginkább szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, illetve a húsevés előmozdíthatja egyes rákfajták kialakulását is. Ezért elsősorban a háziállathús-, illetve a húskészítmény-fogyasztás a felelős, mert ezekben számos betegséget okozó anyag található. Azt azonban sem a húsról sem másról nem lehet állítani, hogy mérsékletes fogyasztása káros lenne. Környezeti szempontból azért fontos a húsfogyasztás visszafogása, mert az állattartás, különösen a szarvasmarha-tartás, sok káros gázt termel. De a káros gázok kibocsátása mellett sokan azzal érvelnek, hogy a gazdag országok állatai eszik meg a szegény országok táplálékát. Közismert ugyanis, hogy a sertés az emberek konkurense a fogyasztásban, ezért vágták le elsőként a disznókat krízisidőszakok esetén, pl. a 2. világháborúban. Az OECD országok húsfogyasztásának 50%-os csökkentése mégis csak minimális hatással lenne a világ élelmiszerellátására, hiszen az alultápláltság legfőbb oka általában nem az élelmiszerhiány, hanem az alultápláltak alacsony vásárlóereje. A húsfogyasztás csökkenése esetén ráadásul a gabona iránti kereslet is visszaesne, és az emberi fogyasztás céljára nem állna többé rendelkezésre elegendő gabona, hiszen az alultápláltak nem biztosítanak elegendő vásárlóképes keresletet. Nem a gazdag országok túltápláltsága az oka a szegény országokban lévő alultápláltságnak. (5. World Food Survey, 1985, S. 73). Csak akkor segítenénk azzal, hogy kevesebbet fogyasztunk, ha a szegényebbek megkapnák a mi részünket. Ráadásul a húsfogyasztás csökkentése és ezzel az állattartás visszaszorítása a vidéki területeken jelentős elbocsátásokhoz vezetne, így tovább romlana a mezőgazdaság amúgy sem rózsás szociális helyzete. 13

15 Az öko-termékek és az ökológiai földművelés A harmadik fontos tényező, az öko-termékek arányának növekedése szintén nagymértékben hozzájárulna a fenntartható fogyasztás megvalósításához. A Német Környezetvédelmi Hivatal Fenntartható Németország című tanulmányában az ökotermékeket a fenntartható fejlődés indikátorának nevezte. A Wuppertal Intézet Jövőképes Németország című tanulmányában pedig az ökológiai földművelés bevezetését helyezte kilátásba. A fenntartható fejlődés dimenziói közül a szociális kritériumokat fontos nemcsak nemzeti, hanem globális szinten is figyelembe venni. Az ökológiai földművelés bevezetése, azaz az ásványi trágyákról és növényvédő szerekről történő lemondás az alapvető élelmiszerek termelési színvonalát csökkentené, így emelkednének az árak, ami ismét a szegényebb rétegeket sújtaná, míg a reáljövedelem elosztására csak kis hatással lenne. Épp ezért adhatók el a biotermékek magasabb áron. Így az öko-földművelés megvalósítása a harmadik világban elképzelhetetlen, ugyanis az ásványi trágya alkalmazásáról való lemondás se nem kívánatos, se nem fenntartható. Az ökológiai földművelés csak abból a szempontból lehet fenntartható, hogy a kívánt környezeti célokat hatékonyan, a lehető legkisebb eszközfelhasználással érjük el. A mezőgazdaság környezeti teljesítményének nagyobb mértékű honorálása lehetővé tenné több olyan földművelési mód létrehozását, amelyek segítségével a környezeti célok megvalósítása gazdaságosabban elérhető lenne, mint az ökológiai földműveléssel. 16 Az élelmiszerfogyasztás manapság egyre inkább csak egyszerű tápanyagszállítást jelent, pedig az evésnek mindenhol, de különösen a szegény társadalmakban fontos kulturális és szociális szerepe van, az evés az öröm egy forrása. Hogy ez a jövőben is így maradhasson a Földön élő lehető legtöbb ember számára, teljesítőképes mező- és táplálkozásgazdaságra van szükség!

16 2.7. A fenntarthatóság megvalósításának akadályozó tényezői A fenntarthatóság ellen ható akadályozó tényezők közül a legjelentősebbek az információhiány, a félrevezető reklámok, a társadalmi részvétel alacsony mértéke, a nem elég szigorú szabályozás, valamint a technológia, a szükséges pénz és együttműködés hiánya. A fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások további jelentős akadálya az olyan támogatások, árrendszerek működtetése, melyek pazarló energia- és nyersanyagfelhasználásra ösztönöznek. Egyre szélesebb körben terjed az a szemlélet, mely szerint ezek a támogatások nemkívánatosak, és egyre több intézkedés születik ezek megszüntetésére A fogyasztói viselkedést, környezettudatos vásárlást befolyásoló tényezők Mi lehet az oka az emberek nem fenntartható fogyasztásának, viselkedésük milyen tényezők függvénye? Aizen szerint a viselkedést befolyásoló tényezők a következményekkel kapcsolatos elképzelések, a társadalmi norma - a társadalom többsége által elfogadott értékek és viselkedési formák -, valamint a képesség, készség a viselkedési mintával kapcsolatban. A viselkedés megváltozásához ezekre mind szükség van, a tudás, illetve társadalmi norma esetében azonban az egyénre nemcsak valós észlelések hatnak. Napjainkban a reklámok és a kereskedelmi média nagyban befolyásolja azt, hogy mit gondolunk a világról. Az emberek személyes identitása gyakran összefonódik a vásárolt termékek imázsával. Erre építenek a reklámok: hamis percepciókat 18 hoznak létre a termékek hasznosságával, társadalmi megítélésével kapcsolatban, és így hatékonyak a viselkedés megváltoztatásában. Bár ez vonzó lehet rövid távú hatékonysága folytán, mégsem javasolt, mert hosszú távon azonban nagyon káros hatása lehet A percepció olyan komplex folyamat, amely során az emberek szelektálják, rendezik és értelmezik az érzékszervi ingereket, összefüggő értelmes képbe rendezve a világot. Forrás: Hofmeister-Tóth, Törőcsik (1996): Fogyasztói magatartás

17 A környezettudatos vásárlást többféle tényező is befolyásolja. Ezek a demográfiai jellemzők (kor, jövedelem, nem, iskolázottság, családi jellemzők, lakóhely), a pszichográfiai jellemzők (attitűdök, értékek, érintettség, észlelt eredményesség), viselkedési jellemzők (szokások, egyéb magatartások, tudás, környezeti megfontolások), piaci változók (ár, minőség) vagy éppen egyéb tényezők, úgymint a csoporthoz való tartozás vagy a vásárlás helye. Az egyént cselekedeteiben, vásárlói magatartásában nem mindig önös érdekek mozgatják, előfordul, hogy a társadalom más tagjainak érdekeit is szem előtt tartja. Sok mindenen múlik, hogy az egyén pl. vásárlásai során milyen és mekkora kockázatot vállal: mennyi pénzt hajlandó kiadni, mit vár a termék minőségétől, vagy éppen mennyire áldozza fel a kényelmét, stb. Nagyon fontos szerepe van a magyar átlagvásárló vásárlói döntéseinek motívumai közt az árnak, azonban vannak olyan célok, amelyek mellett való kiállás kevésbé múlik az anyagiakon. Egy kapcsolódó kutatás eredményei szerint elsősorban a státusz vélt vagy valós társadalmi osztályba való tartozás - vagy éppen a tömegkultúra-ellenesség motiválhat erre, mely gyakran az identitás kifejezésére szolgál. A kutatásban megkérdezetteket vásárlói motivációik, értékpreferenciáikhoz való viszonyát szemlélve a következő két csoportba sorolhatjuk: 1. Közösségi értékeket vallók: ők azok, akik akkor fognak leginkább tudatosan viselkedni, ha ezt a számukra fontos közösség elismeri, vagy a cselekvés egyenértékű más hasonló érték motiválta cselekvésekkel (van, aki környezetbarát csomagolóanyagot vesz, de van, aki e- helyett mondjuk vállalja a szemétgyűjtést). Minél több pozitív közösségi cselekvésre van példája a vásárlónak, annál inkább hajlandó azt a normát a vásárlásra is kiterjeszteni. 2. Individualisták: ők akkor cselekszenek a fenntarthatóság elvének megfelelően, ha úgy érzik, hogy a döntés tényleg racionális. Az lenne irracionális, ha nem ezt tennék. Morális döntésekhez őket nem igazán lehet érzelmi eszközökkel, marketinggel, reklámmal meggyőzni, mert annál gyanakvóbbak lesznek. Fontos számukra a tudás, tájékozottság, utánaolvasnak, utánajárnak, vagy legalább átgondolják a dolgot. Nekik az a fontos, hogy saját maguk - közösségtől függetlenül - milyen értéket vallanak

18 2.9. Mit jelent a környezettudatos vásárlói magatartás? Egyesek számára egy fontos társadalmi érték mellett való kiállást jelent a környezettudatos vásárlói magatartás, sokan azonban úgy érzik, hogy Magyarországon a társadalom nagy részére ez nem jellemző, az állami szabályozások mértéke sem megfelelő, így anyagi okokra hivatkozva ők is ritkábban vásárolnak környezetbarát termékeket. Mivel a környezetbarát termékjellemzők nálunk általában még hozzáadott értéknek számítanak, jobban elfogadjuk az ezen termékekhez tartozó magasabb árat. Amikor az ember terméket választ, a lehetőségeihez és igényeihez mérten értékek mellett is dönt: végtére is ezen alapul a modern marketing. Egy 2005-ben, a témakörben végzett kvalitatív kutatás eredményei arra vezettek, hogy a tudatos vásárlást a fogyasztók többsége másképp értelmezi, mint ahogy azt a tudatos vásárlói viselkedést meghonosítani kívánó társadalmi mozgalom definiálja. Fő különbség, hogy az átlagfogyasztó szerint a tudatosság elsősorban a személyes szükségletekhez és lehetőségekhez igazított választást jelenti, és alig terjed ki a társadalmi felelősségvállalás érzése alapján való cselekvésre. Amennyiben igen, akkor is jobbára az egyén és maximum a közvetlen környezete hasznát mérlegeli, és nem igen csatlakozik be fogyasztói-vásárlói szerepben nagyobb társadalmi eszmék áramába. Az, hogy kinek mi jelent értéket, teljesen szubjektív. Van, aki nagyobb jövedelemmel sem figyel pl. a környezetbarát csomagolásra, míg valakinek alacsony jövedelem mellett is fontos, hogy a kevésbé környezetszennyezőt vásárolja meg. Az emberek többsége még a különösen egészséges termékekért sem ad ki jóval több pénzt, bevallásuk szerint maximum 5-10 % árrésen belül hajlandóak mozogni. Ilyen speciális termékeket csak a gyerekeknek veszik meg, magukon spórolnak. Időhiány esetén azonban nem keresik az olcsóbb árakat kínáló üzletet, helyette kiskereskedésben, benzinkúton vásárolnak. Általában szinte kizárólag az ár és a megszokott minőség miatt hajlandóak lemondani az emberek kényelmükről. 21 Egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy vajon elég-e, ha alkalmanként viselkedünk környezettudatosan gyakran csak lelkiismeretünk megnyugtatása céljából -, vagy kötelesek vagyunk a jövő nemzedékek és a harmadik világ szegényei javára fogyasztásunkat jelentősen korlátozni? Vajon van-e tömegdemokráciánkban esély aszkézisre, az elérhető javakról történő önkéntes lemondásra?

19 Carl Friedrich v. Weizsäcker 1978-ban írt, Az aszkéta világkultúra ellenében haladunke? című tanulmányában erre a kérdésre kereste a választ, és arra jutott, hogy az aszkétizmus mindig is csak a kis elitre és a kisebbségekre volt jellemző, az egyszerű átlagember ritkán gyakorolja az önkéntes aszkétizmust Nemzetközi fogyasztási adatok Lássunk néhány adatot a világ fogyasztásának változására vonatkozóan! Az ENSZ jelentése alapján el lehet gondolkodni azon, hogyan lehet változtatni fogyasztási szokásainkon. Az egyéni fogyasztás volumene 1950-ben 4 billió dollár, 1975-ben 12 billió dollár, 1998-ban 24 billió dollár. Tehát az emberiség anyagi értelemben jobban él, folyamatosan gazdagodik, ugyanakkor a fogyasztási javak összességének egyenlőtlenségei nőnek a világrészek között. Így például a világ leggazdagabb egyötöde (1,25 Mrd ember) 86%-ot, legszegényebb egyötöde pedig mindössze 1,1%-ot fogyaszt. A gazdagok 9-szer több halat és húst esznek, 15-ször több energiát fogyasztanak, ők használják fel a papír 84%-át, és az ő tulajdonukban van a gépjárművek 84%-a és 1990 között a Föld népessége megkétszereződött, a vízfogyasztás a háromszorosára nőtt, a felhasznált energia mennyisége pedig megötszöröződött. És hogy folytassuk a sort, a műtrágya-felhasználás közel megtízszereződött, a globális légi közlekedés hetvenszeresére nőtt. A 2. világháború utáni olcsóságra törekvő, technokrata, főtermék-centrikus, rövid távú gondolkodásmód tehát megtette hatását. A főtermék-centrikusság azt jelentette, hogy a melléktermékek hasznosítása és a termelési veszteségek csökkentése nem szerepelt a vállalatok céljai között, hiszen csak az volt fontos, hogy minél több, minél eladhatóbb terméket gyártsanak a legkisebb költségen. Először az 1990-es években kezdtek el figyelmet fordítani a környezet, az ökohatékonyság felé. De a fogyasztói oldalon is változásokra volt/van szükség. Ugyanis a problémák komolyan vételéhez fontos még tudni, hogy jelenlegi fogyasztási rátánk mellett az egy év alatt elfogyasztott nyersanyag egy év és három hónap alatt újul meg. Ha továbbra is ilyen ütemben nő a népesség, és környezetpusztító technológiáink sem alakulnak át, 2050-re a nyersanyagfelhasználás 200%-os túllépését jósolják, vagyis akkor már három Földre lenne szüksége az

20 emberiségnek. 23 Súlyos probléma a vízkészletek apadása is. A nagy népességű területek (Dél-Ázsia, Afrika) vízhiányban szenvednek, gyakran harc folyik a vízért az egyes termelőágazatok és az ott élők között is. Például Egyiptom 54 millió lakosa vízkészletének 97%-át használja (össznépessége 75 millió). További következményként a fajok kipusztulása is fenyeget. Ezért hozta létre a WWF az Élő Bolygó Indexet, mely világszerte 1300 gerinces faj több mint 3600 populációját követi nyomon 1970 óta. Az eredmények alapján 1970 és 2003 közt nagyjából a gerinces fajok egyharmada tűnt el A fogyasztás növekedésének okai A fogyasztás jelentős növekedésének okai között szerepel a növekedésorientált gondolkodásmód - a növekedés, gyarapodás jelentőségének - felértékelődése mind nemzetgazdasági, mind pedig egyéni (materialista értékek) szinten. A világkereskedelem bővülése és folyamatos technológiai innováció is erre ösztönöz az újabb és újabb világújdonságnak számító termékek megjelenésével (DVD-lejátszó, laptop, mobiltelefon, GPS, stb.), hiszen így gyors avulásuk révén folyamatosan az újabb dolgok megvételére ösztönöz. Emellett a tömegmédia is nem létező igényeket gerjeszt. Már a második világháború végétől egyre nagyobb autók megvételére buzdították az embereket, külön városi és kirándulós autót vetetnek velük, a mosógép szükségességét hirdették, vagy például megjelentek a kozmetikai cikkek férfias illatai. Időközben a fogyasztás fogalma is átalakult. A szükségletek kielégítésén túl az individualizmus és az önmegvalósítás fontosságának növekedésével jelentős szerepet kapott a fogyasztás szimbólumjellege. Előtérbe került a fogyasztás élmény- és élvezetjellege is: a fogyasztás önmagáért való lett, önmagában való értékké vált, sőt maga a vásárlási folyamat is élményszerű, élményorientált lett. Olyan demográfiai változások mentek végbe, mint például a háztartások létszámcsökkenése, nőtt az egyedül élők aránya. Ezenkívül a fogyasztói hitelek, hitelkártyák elterjedése is mind a növekvő fogyasztás indikációinak nevezhetők. 25 A további okok között szerepel, hogy napjainkban több fogyasztói trend is jelen van. Ilyen 23 Dudás Katalin (2006): A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése Dudás Katalin (2006): A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése 19

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje 20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje A cikk a www.ecolabel.eu honlapon megjelenő News Alert January alapján készült. 20 éves az EU ökocímke Az Európai Uniós címke 20. évfordulójának tiszteletére,

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben Energiamegtakarítás közösen, közösségben Tartalom Egy kis elmélet A hosszú távú viselkedésváltozás motiválása Miért jók a közösségek? Sikeres közösségek Viselkedésváltozás: Az alapok Végső cél: hosszú

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 2011-2015 FŐ CÉLKITŰZÉS, VÍZIÓ, MEGKÖZELÍTÉS

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft.

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Küldetés Víziónk Elkötelezettek vagyunk egy olyan jövő iránt, melyben az emberiség és a környezet érdekei hosszú távon is egyaránt érvényesülnek.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben