Közös használat fenntartható fogyasztás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közös használat fenntartható fogyasztás"

Átírás

1 MINDENNAPI ÉLETÜNK Közös használat fenntartható fogyasztás Tárgyszavak: fenntartható fogyasztás; szolgáltatás; termék. A fogyasztás környezeti hatása A globalizálódott piac és a fejlett ipari országokban mind tehetősebbé váló lakosság fogyasztás és életvitel tekintetében példával szolgál a Föld népességének többi része számára is. E fogyasztási szokások és szintek egyértelműen nagyon energia- és erőforrás-igényesek, miközben jelentős mennyiségű hulladék képződésével és más, súlyos környezeti problémákkal járnak együtt. A fogyasztással társuló környezeti gondok leküzdéséhez a termeléssel és a fogyasztással összefüggő problémákat rendszerszemléletben, nem pedig a termelés részét képező és technológiai fejlesztéssel kezelhető kérdésekként kell vizsgálni. A technológiai innováció ugyanis csak részben képes azokat kezelni, és a fogyasztás emelkedő szintjének hatása felülmúlhatja a technológiai és termékfejlesztés területén elért eredményekét. Ebből kiindulva ma már különleges figyelemmel kell számításba venni a kialakult fogyasztási szinteket és szokásokat is. A fogyasztás fenntarthatóvá tétele tekintetében a megfelelő nemzetközi és nemzeti politikai dokumentumokban bizonyos pozitív változások figyelhetők meg elismerik a fogyasztás problematikus voltát és a megoldás érdekében alkalmazható javaslatokat is tesznek, egyebek közt a közvélemény megfelelő tájékoztatása és a környezettudatosságot fokozó programok indítása, az ökocímkék alkalmazása és a közbeszerzés területén. A gazdaságpolitika fokozódó érzékenysége és kezdeményezései mellett saját fogyasztásukat megfelelően átalakító egyéneknek és közösségeknek köszönhetően az érintett háztartások okozta környezetterhelés is nagymértékben mérséklődik. Egyes kezdeményezések arra irányulnak, hogy a termékvásárlást az adott anyagi javak használatának megosztásán alapuló szolgáltatások igénybevételével, vagy pedig megfelelő bérleti konstrukciókkal váltsák fel, ami nagymértékben fokozza az adott termékek kihasználtságát és megfelelően csökkenti a szóban forgó műveletek anyag- és energiaigényességét.

2 E többnyire kezdeti stádiumban lévő kezdeményezések azonban részben ideiglenes jellegűek, vagy pedig nem elég hatékonyak fogyasztói és környezeti szempontból. Megfigyelhető továbbá az is, hogy az emberek nem mindig ismerik, illetve teszik magukévá a környezetkímélőbb alternatív megoldásokat egyszóval a probléma fel- és elismerése ellenére a nem fenntartható fogyasztási szokások kezelésére irányuló gyakorlati megoldások még korántsem váltak rutinszerű napi gyakorlattá. Ennek okai között mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy ma még nem ismerjük kellő mélységben az egyes fogyasztási szokások alakításában ható erőket. Emellett fontos tényező az is, hogy az energia- és anyagigényes fogyasztási szerkezetet ma még a gazdasági növekedés, végső soron pedig a boldogság egyik alapfeltételének tekintik. Az iparágak ezért újabb és újabb, fizikai javakban megtestesülő kínálatuk bővítésén túl nem is gondolnak arra, hogy a fogyasztói szükségleteket másféleképpen is ki tudnák elégíteni. Harmadsorban arra kell felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztás környezeti hatásai többnyire elszórtan jelentkeznek, ezért nehéz a fontosabb irányokat kezelni képes megoldásokat kiválasztani. Negyedik ilyen tényező, hogy a kialakult helyzetben szerepe van annak is, hogy a fenntarthatóbb fogyasztást népszerűsítő szereplők (pl. NGO-k) általában nem rendelkeznek a kellő döntéshozatali lehetőségekkel és állami támogatással. Végezetül arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztás sokféle társadalmi tevékenység eredményeként valósul meg, ezért e folyamat mindenkit érint, hiszen a bevásárlás és a fogyasztók választása az emberi viselkedés szinte minden egyes részterületén előfordul. Ebből következik, hogy a fogyasztói szokások megváltoztatásához a termelés módosításánál sokkal szélesebb körű, ezért vélhetően sokkal több időt igénylő változtatásokra lenne szükség. Az alábbiak az elsőként említett problémával a fogyasztói viselkedést alakító erők nem kellő ismeretével foglalkoznak, azokat a kritikus tényezőket vizsgálják, amelyek befolyásolják a jelenlegi, nem fenntartható fogyasztási szokásokat és szinteket. A fogyasztás ugyanis végső soron egyének vagy szervezetek választása, ezért a vásárlási döntéseket a meglévő intézményi feltételek és háttér is befolyásolják. Ebből kiindulva az üzleti vállalkozás fogyasztó kapcsolatot három szolgáltatás területén az autókölcsönzésben, a mosodai szolgáltatásban és egyes erőgépek közös használatán keresztül elemzik. A fogyasztás problematikája A hagyományos közgazdasági elméletet követők szerint a fogyasztás alapvető emberi szükségleteket elégít ki és javítja az élet minőségét, a

3 gazdasági növekedés pedig jobb táplálkozást, biztonságosabb és egészségesebb életvitelt tesz lehetővé, növeli az életkort és még számos más előnnyel is jár. A Föld alkalmazkodóképességének határait és a természeti erőforrások szabta korlátokat figyelembe véve azonban a gazdagabb országok fogyasztási szokásai és szintjei problémákat vetnek fel, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a fejlődő országok természetes törekvése is arra irányul, hogy ők is hasonló jóléti szintet érjenek el. Noha e törekvés etikai megfontolásokból indokolt, környezeti szempontból katasztrofális következményeket vonhat maga után. Mivel a technika fejlődése csak részben képes e problémákat megoldani, mélyebbre ható társadalmi átalakulásra lenne itt szükség. Némelyek újraértelmeznék a jólét fogalmát, és a fejlett országokban is intézményesítenék a kevéssé energia- és anyagigényes életformákat annak érdekében, hogy a fejlődő országokat is segíthessék a környezeti szempontból ártalmas fejlődési szakaszok átugrásában. Vannak is a kevéssé energia- és anyagigényes életmódra gyakorlati példák, kezdve az önkéntes egyszerűségre törekvéstől a közösségi vagy üzleti alapon kialakított kollektív eszközhasználatig, de súlyuk elhanyagolható. Vizsgáljuk ezért meg, hogy milyen hajtóerők állnak az anyagigényesebb fogyasztás mögött! Gazdasági nézőpontból megállapítható, hogy a fogyasztási szintek és szokások a történelem és az iparosodás során alakultak ki. Az ipari forradalom oldotta meg a kor legnagyobb társadalmi problémáját az alacsony szintű termelést. A verseny ösztönzésére egyre fokozódó termelékenység nagyobb termékmennyiségekhez, végül pedig túltermeléshez, ez utóbbi pedig a termékárak csökkenéséhez vezetett, és mind nagyobb mennyiségek értékesítésére ösztönözte a termelőket. A nagyobb termelés a kereslet fokozódását igényelte, ezért erre is kidolgoztak egy speciális stratégiát. A természeti erőforrások bősége és a kapacitások látszólag korlátlan rugalmassága mellett mindez törvényszerű volt. A környezet állapotára, valamint a természeti erőforrások és ökológiai nyelők (a CO 2 lekötésére) korlátozott voltára vonatkozó mai ismereteink mellett azonban e stratégia már nem helyes. A fogyasztás ösztönzésének másik következménye, az úgynevezett önkiszolgáló gazdaság kialakulása volt. Miután az árak nem tükrözik az ökológiai és társadalmi költségeket, a munkaigényes szolgáltatások (pl. a mosodák és a szervizek) árai emelkednek, és a fogyasztók számára egyre érdemesebb lesz feldolgozott ipari termékeket (adott esetben például mosógépet) vásárolni, mint szolgáltatást. A fogyasztás társadalompszichológiai hátterét a szociális környezet motiválja és befolyásolja. Pszichológiai szemszögből széles körben el-

4 terjedt a Maszlov-féle szükségletpiramis elmélet, amely szerint magasabb szintű szükségleteiket mint például a szeretet és a méltányosság, az emberek csak azt követően képesek kielégíteni, ha már elérték az anyagi jólét bizonyos, biológiai szükségleteiket kielégítő szintjét. A Max- Neef (1991) által összeállított 10 alapvető emberi szükségletet számos, kulturálisan és társadalmi szempontból meghatározott kínálat elégítheti ki. Táplálékszükségletünket például sokféle élelmiszer, szolgáltatás és ellátórendszer, amelyek földrajzilag és történelmi nézőpontból is eltérőek lehetnek. A kínálat fogalmába jóval több tartozik, mint csupán egy termék vagy szolgáltatás számos intézmény, politikai és társadalmi struktúra, érték és norma, fizikai infrastruktúra és sok más tényező. A szükségletek anyagi eszközökkel, valamint nem anyagi jellegű, személyes és társadalmi folyamatok kapcsán is kielégíthetők. Az ember telhetetlen szükségleteinek és vágyainak kielégítésére vonatkozó közkeletű nézet kiegészítését szolgálja az elmélet, az irigység mint fogyasztási hajtóerő vonatkozásában. Segítségével differenciálni lehet az ember másoktól függetlenül alapvetőnek érzett szükségletei kielégítése, illetve a másoktól függően felmerülő, relatív szükségletek között, mely utóbbiak ezért nem kielégíthetők. Egy másik irányzat a szokás szerepét vizsgálja a fogyasztói viselkedésben, megállapítva, hogy ez korábbi fogyasztói szokások függvénye. Mások a fogyasztási hajlandóságot egyfajta materializmushoz közelálló viselkedésként magyarázzák, vagy az anyagi javak megszerzését a boldogsághoz kapcsolják noha számos kutatás is alátámasztja, hogy a kettő között ritkán van kimutatható kapcsolat, sőt esetenként ellenkező irányú korreláció áll fenn: az anyagiasabb beállítottságú emberek kevésbé boldogok azoknál, akik nem tulajdonítanak ennek akkora jelentőséget. A felhalmozott javak mennyiségét és minőségét az élet sikeressége mértékének is szokták tekinteni. Az anyagi javak fogyasztása ugyanis azért nyer jelentőséget, mert arra utal, hogy az illető bizonyos társadalmi pozíciót foglal el, egyesek ezért törekszenek fogyasztásuk állandó növelésére. Az individualizmus erősödésének általános irányzata is fokozhatja a fogyasztói keresletet, mivel a magát a társadalmi és a hagyományok kötöttségeitől szabadnak érző ember identitását már nem a közösség vagy hagyományos szerepek, hanem növekvő mértékben az egyénisége jegyeinek is tekinthető javak határozzák meg. A fogyasztás motiváló tényezőinek rövid áttekintése több, megoldásra váró, ellentmondásos kérdést is felvet:

5 Míg a hagyományos közgazdaságtan szerint a fogyasztók saját szükségleteik kielégítésére anyagi formát öltő termékeket igényelnek, újabb kutatásoknak megfelelően e szükségletek anyagi és nem anyagjellegű formában is kielégíthetők. A gazdasági növekedéssel együtt járó környezeti és társadalmi problémák a növekedés céljának a jólét növelése elérését is veszélyeztetik, míg a hagyományos elmélet a növekedést a boldogsághoz vezető útnak tekinti. Noha anyagi javak tulajdonlása a hatalom és bizonyos társadalmi státusz jelképének is tekinthető, ide sorolható az oktatási, képzési, sőt még a bizonyos sportolással összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzájutás is. Az utóbbi 40 év fogyasztási irányzatainak elemzése azt mutatja, hogy e kiadások nem annyira anyagi, hanem mindinkább pszichológiai és társadalmi természetű vágyak és törekvések kielégítését szolgálják. A fogyasztók ragaszkodása egyes márkákhoz vagy életstílusokhoz arra utal, hogy az emberek így próbálják pótolni a korábbi közösségi összetartozás érzését, ami szintén a szükségletek társadalmi jellegére enged következtetni. Az előbbiekben feltárt konfliktusok kezelésére a fogyasztói szükségleteknek a társadalmi folyamatokat előtérbe állító kielégítését szolgáló alternatív rendszerre lenne szükség. Miután azonban az árak mindmáig nem tükrözik a környezeti hatásokat (költségeket), a szolgáltatások és a munkavégzés továbbra is költségesebb megoldásoknak bizonyulnak az árutermelésnél. Természetesen, a külső költségek figyelembevétele mellett a fogyasztási lánc valamennyi elemére kiterjedően környezetkímélőbbé kellene tenni a megfelelő tevékenységeket is. E követelményeket lenne képes jó közelítéssel kielégíteni a termék szolgáltatás (angol rövidítésben PSS) rendszer, amely funkcionálisan közelítve a problémához azt állítja, hogy az emberek nem is annyira anyagi termékeket, sokkal inkább hozzájuk kapcsolódó közszolgáltatásokat igényelnének. Egyidejűleg a PSS igyekszik a fogyasztói igényeket környezetkímélőbb módon kielégíteni. A fogyasztás intézményi megközelítésben Az intézményi elmélet szerint az egyének viselkedése társadalmi intézmények kialakulásával, illetve azok hatására ölt formát. A fogyasztás további elemzése szempontjából különösen a normatív és a szabályozá-

6 si intézményi pillér fontos. A szabályozási pillér megfelelő hatósági viselkedést és intézményi kényszereket feltételez, míg a normatív pillérhez odaillő társadalmi értékek és normák tartoznak, de emellett az intézmények hozzájárulnak ahhoz is, hogy az egyén megfelelő tanulási folyamat eredményeképpen a valóságot megértse és értelmezze. A kialakult fogyasztási szokások és szintek, valamint a fogyasztáshoz kapcsolódó környezeti problémák kezelése a fenntarthatóság szempontjából mind nagyobb szerepet kapnak a szabályozási intézmények. A fenntartható fogyasztásnak megfelelően a hatékonyabb és a környezetet kevésbé terhelő termékeket és szolgáltatásokat kellene fogyasztanunk, és módosítani kellene a fogyasztás kialakult szintjét is. A fenntartható fogyasztással összefüggő OECD, UNEP és más, Európában folyó kutatások és fejlesztés egészében azt mutatják, hogy az akut problémákat továbbra is elkendőzik. A politikusok ugyanis már több mint egy évtizede vonakodnak a környezeti költségek beépítésétől az árakba a fogyasztói kosár közvetlen befolyásolásától. Ehelyett inkább a termékek környezeti jellemzőinek javítására irányuló politikák (pl. öko-dizájn, ökocímkék) kialakítását szorgalmazzák, amelyek ugyan kétségtelenül fontos irányok, de egymagukban képtelenek az egyre növekvő fogyasztási szint visszaszorítására. Felismerve, hogy a termelés és a fogyasztás komplex rendszerének kezeléséhez sokkal inkább rendszerszemléletű stratégia kialakítására lenne szükség, jelentős erőfeszítések tapasztalhatók megfelelő szabályozási politikák, köztük az életciklus-szemléletet érvényesítő és környezetirányítási rendszerek alkalmazását is igénylő Integrált Termék Politika (ITP), kialakítására. Mindazonáltal, az Európai Bizottság által legutóbb közreadott állásfoglalás az ITP-t továbbra is elsősorban a termékek és szolgáltatások környezeti hatékonyságának javítására összpontosítva képtelen szisztematikusan kezelni a kialakult fogyasztási szintek ügyét. Ma már ugyan hivatalos dokumentumokban a jóléttel és a javak közös használatával összefüggő új koncepciók is napvilágot látnak, e szabályozási politikák azonban csak akkor lehetnek hatékonyak, ha erősebben jutnak kifejezésre, és az életvitel nem anyagi jóléti elemeinek előtérbe helyezése támogatást kap a többi szereplőtől is. Normatív intézményeken ugyanis olyan, közösen elfogadott értékek és normák értendők, amelyek befolyásolják a személyiség kialakulását, az élet lényegére vonatkozó elképzeléseket és a mindennapi fogyasztói döntéseket is. Mint már említettük, a fogyasztást jelenleg két, mélyen beágyazódott norma a materializmus és a tulajdonlás befolyásolja. Bár egyre gyakrabban hangzanak el posztmaterialista, az élet anyagi és nem anyagi természetű előnyeit hangoztató elképzelések is, ezek még nem

7 öltöttek megfelelő posztmaterialista fogyasztói viselkedésben formát. Más kutatások során arra a következtetésre jutottak, hogy a ma még erősen meggyökerezett tulajdonjog érvényesítését mellőző fogyasztás csak abban az esetben valósítható meg, ha a piacon megteremtik annak széles körben elfogadott szervezeti és szociális feltételeit. E nézetet osztva, a továbbiakban három konkrét, a tulajdonjog érvényesítését kiiktató fogyasztási forma szervezeti és társadalmi feltételeit értékelik. A termékekhez kapcsolódó szolgáltatások elemzési keretei A fent említett termék szolgáltatás rendszer (PSS) funkcionális megközelítésű koncepció, amelyen termékekből, szolgáltatásokból, szereplők hálózataiból és megfelelő infrastrukturális háttérből álló versenyképes rendszer értendő, amely a hagyományos üzleti modellekhez viszonyítva környezetkímélőbb módon elégíti ki a fogyasztók szükségleteit. Az alábbiakban a rendszerhez tartozó négy PSS-elem és a megvalósításához érvényesítendő három kritérium lényegét ismertetjük. Az első elem a termék, amely lízing, bérbeadás, megosztott használat formájában abban az esetben helyettesíthető a tulajdonlást kiváltó szolgáltatással, amennyiben típusa, használatának intenzitása és a tulajdonlásához kapcsolódó értékfunkció ezt lehetővé teszi. Ha a termék tulajdonlásáról megosztott használatra térnek át, ehhez esetenként konstrukcióját is módosítani szükséges, de erre jelenleg csak igen kevés ilyen rendszer ad lehetőséget. A megosztva üzemeltetett gépkocsik esetében például a bérbeadók nem rendelkeznek olyan kapcsolatokkal a gyártókhoz, amelyek révén rá tudnák venni őket a kocsik élettartamának növelésére és a megosztott használattal összefüggő módosítások elvégzésére, de ugyanez áll a környezetkímélőbb megoldások bevezetésére is a PSS keretében. A PSS részét képező szolgáltatásokat is hozzá kell igazítani a szigorúbb környezetvédelmi követelményekhez. Miután az értékesítési hely egyben a szolgáltatásnyújtás helye is, az értékesítési szakaszt is módosítani kell, olyan technikákat és a termékhasználat, nem pedig az értékesített mennyiség alapján ösztönző mechanizmusokat építve be, amelyek elősegítik a szolgáltatás értékesítését. A harmadik elem az infrastruktúra, amelyen a meglévő kommunális szolgáltató hálózatok (utak, közlekedési hálózatok, hulladékgyűjtő rendszerek stb.) értendők, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes fogyasztási

8 sémák egyáltalán működőképesek legyenek, illetve a fogyasztók valóban környezetkímélő módon járhassanak el. A PSS negyedik elemét a hálózatok képezik, amelyeket az érintett szereplők bevonásával ki kell építeni ahhoz, hogy a termék szolgáltatás rendszerek egyáltalán működhessenek. A szereplők száma itt azért kritikus jelentőségű, mert minél többen vesznek részt az adott feladat funkcionális ellátásában, annál nagyobbak a tranzakciós költségek, és annál nehezebben biztosítható a nyújtott szolgáltatás jó minősége. Másfelől viszont a nagyszámú részt vevő fél biztosíték lehet arra, hogy a szolgáltatás minden funkcionális elemét megfelelő szakértők hajtsák végre. A PSS három megvalósítási kritériuma az üzleti kivitelezhetőség, a fogyasztók elégedettsége és a szolgáltatás megvalósítása környezetkímélő módon. Az üzleti kivitelezhetőség piaci versenyképességet, elégséges piaci részesedést és jövedelmezőséget jelent. A fogyasztók elégedettsége létfontosságú tényező, amely a hagyományos paraméterek biztosítása mellett azt is jelenti, hogy a fogyasztókat bevonják a rendszer kialakításába és megfelelő oktatást is tartanak számukra. A szolgáltatás környezetkímélő megvalósításán az értendő, hogy környezeti szempontból a PSS jobb a hagyományos üzleti modellnél. Személygépkocsik közös használata (car sharing) Az ehhez szükséges szabályozási feltételek azzal összefüggésben alakulhatnak ki, hogy a közlekedéssel kapcsolatos környezeti problémák az utóbbi évtizedekben egyre égetőbbekké váltak. E környezetterhelés mérséklésére különféle gazdaságpolitikai eszközöket, köztük ökoadókat vezettek be, Európa-szerte magasan tartják az üzemanyagárakat és a parkolási díjakat is, miközben bevált tömegközlekedési hálózatok működnek, és a magánautóknak a városközpontokba jutását is korlátozzák, hogy az emberek inkább a tömegközlekedési eszközöket válasszák. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv 1 is fontos szerepet szán a személygépkocsik közös használatának, a holland kormány pedig ben e rendszer országos elterjesztésére külön pénzalapot is létesített. Svédországban a szóban forgó megoldással összefüggő kutatásokkal és megfelelő útmutatással, Németországban és Finnországban pedig a car sharing szervezeteknek biztosított parkolóhelyekkel segítik e rendszerek létesítését. Ez utóbbi növekvő jelentőségét közvetítheti a lakos- 1 Európai közlekedési politika 2010 itt az idő, dönteni kell

9 ság felé, ha a személygépkocsik közös használatát szerepeltetik a települések távlati fejlesztési terveiben is. Ami a normatív jelleget illeti, ma még korántsem állítható, hogy a személygépkocsik közös használata társadalmi normává vált. Becslés szerint világviszonylatban mintegy ember él ezzel a lehetőséggel főként azért, mert a megosztott kocsihasználat ellentmond a személyautók tulajdonlása tekintetében kialakult, hovatovább normának is tekinthető gyakorlatnak, nemkülönben a kocsik státuszszimbólum jellegének is. Pedig az utóbbi tekintetében kifejezetten előny, hogy a közös használat során váltani is lehet a kocsikat, és adott esetben éppen az alkalomhoz leginkább illő modellel lehet megjelenni. Érdekes, az emberek mobilitását fokozó megoldások születtek a tömegközlekedés és a közös gépkocsihasználat lehetőségeinek ötvözésével például Brémában, a StadtAuto, Berlinben pedig a StattAuto szervezésében. E rendszerekben a tagok ugyanazzal a kártyával tudnak fizetni a közös kocsihasználatért, nemkülönben taxin és tömegközlekedési eszközökön beleértve a vonatokat is. Az új megoldás nem is okoz gondot a havi közlekedési bérleteket egyébként is rendszeresen vásárlók körében. A PSS kereteit illetően először a terméket kell említeni, amelyet a gyártók rendszerint nem igazítanak a több használó miatti intenzívebb üzemeltetés és a különböző vezetési stílusok támasztotta követelményekhez. Számos car sharing szervezet különböző jellegű utakhoz arra a legalkalmasabb modelleket ajánl: kiskocsit, családi autót, hétüléses mikrobuszt, kisteherautót vagy éppen egy lenyitható tetejű sportkocsit. Tekintettel az intenzív igénybevételre, a kocsikat 2-3 évente cserélik, így e cégeknél biztonságosabbak és környezetkímélőbbek is az autók az átlagosnál. Gyakran bioüzemanyaggal vagy elektromos hajtással futnak, amit az árak miatt az átlagember nem engedhetne meg magának. Egy Hollandiában készült felmérés szerint a közösen használt kocsik 22%- kal könnyebbek és üzemanyag-fogyasztásuk közel 24%-kal jobb az országos átlagnál. Japánban a Honda négy villamos autóból álló kocsiparkot üzemeltet közös használatban, míg a Nissan kifejezetten erre a célra fejlesztette ki a szintén villamos hajtású Hypermini-t. A szolgáltatás tekintetében az alapszintnek itt a rendszerint nem üzleti alapon működő, egy vagy néhány autót, előjegyzési rendszert és havi számlákat kiállító egységet fenntartó autókölcsönzők tekinthetők. A komolyabb rendszerekhez viszont már 24 órán át működő diszpécserszolgálat, széles autókínálat, az elérhető kocsik több telephelyen való elhelyezése, élelmiszer házhoz szállítása, utazási ügynökség, kerékpárok és számos más termék (pl. biztonsági ülés gyerekeknek, kerékpár-

10 állványok és tetőcsomagtartók) kölcsönzése, esetenként pedig komoly online szolgáltató központ is tartozik. Infrastruktúra tekintetében az állami és magánkézben lévő közlekedési hálózatok különösebb módosítások nélkül igénybe vehetők, így a személygépkocsik közös használatával foglalkozó cégek különösebb infrastrukturális beruházások nélkül is megkezdhetik tevékenységüket. Számukra a sok városban kiélezett parkolási helyzet okozza a legnagyobb problémát. Ezen a téren a helyi önkormányzatokkal együttműködve mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a közös használatú járműveket befogadó parkolók elég közel legyenek a fogyasztókhoz. Fontos eleme a személygépkocsik közös használatához kapcsolódó infrastruktúrának az állami tömegközlekedési vállalatokkal és az autókölcsönzőkkel folytatott együttműködés is, mivel a szolgáltatás hálózati jellege különösen a kereslet szezonális emelkedése időszakaiban bizonyulhat előnyösebbnek a magánautó-használatnál. Az European Car Sharing Networknek például már közel tagja van, szolgáltatásai pedig több mint 80 európai városban igénybe vehetők. Üzleti kivitelezhetőség szempontjából mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy a fogyasztók többsége elégedett a szolgáltatással, mivel segítségével költségeket és befektetést takaríthatnak meg; különböző modelleket, rugalmas használati feltételek mellett vehetnek igénybe; nincs gondjuk a parkolásra és biztosításra; miközben többnyire környezetvédelmi szemszögből is kedvező megoldást választhatnak. Mindazonáltal, az általános szokássá vált saját kocsi és az új szolgáltatás révén érintett szervezetek és szereplők érdekeinek burkolt érvényesítése miatt a közös üzemeltetéshez nehéz új tagokat megnyerni az ezzel foglalkozó szervezetek számára. Ami az üzleti életképességet illeti, egyes, nem üzleti alapon működő szövetkezetek, köztük a világon elsőként 1979-ben, Svédországban létrehozott car sharing szövetkezet is, a mai napig eredményesen helyt tudnak állni a piacon. A szövetkezetek általában adott lakókörzetekben alakított kisebb szervezetek, többségük nem is aspirál jövőbeni növekedésre. A nagy, üzleti alapon, esetenként már több mint 10 éve működő szervezetek is többnyire ezt az elvet követve indultak, és csak később adtak határozottabban üzleti jelleget e tevékenységnek. Rajtuk kívül újabban az állami közlekedési vállalatok is indítani kezdenek saját car sharinget (pl. Münchenben, Wuppertalban, Drezdában és Bolognában), de bekapcsolódott az üzletbe a német állami vasút is (DBCarsharing). Az autógyárak (pl. a Daimler Benz, a Volkswagen és a Honda) is látnak növekedési lehe-

11 tőségeket ebben az üzletágban bekapcsolódásukkal talán a környezetvédelmi és élettartam-követelmények is jobban kielégíthetők. A közös gépkocsihasználat ugyanis többféleképpen is hozzájárulhat a környezetterhelés mérsékléséhez. Egy felmérés szerint például a modellek közötti választás lehetősége és az átlátható pénzügyi feltételek miatt az utakon közlekedő járművek száma e szolgáltatás segítségével 44%-kal, az autón megtett átlagos távolság pedig 30 60%-kal csökkenthető. Car sharing esetén ugyanis maga az utazás költséges, a kocsi tulajdonlása pedig nem költségtényező, ezért az emberek körültekintőbben mérlegelnek útvonaluk stb. megválasztásánál. A járművek számának csökkenésével enyhül a parkolóhelyekre nehezedő nyomás is. Csökkenti a környezetterhelést a népszerűbb útvonalakon egyes cégek által üzemeltetett iránytaxi és környezetkímélő járműpark is. Mosodai szolgáltatások Svédországban már 1920-tól működnek nyilvános mosodák, más európai országokban pedig automata berendezésekben vagy pedig erre szakosodott vállalkozásoknál mossák/mosatják a szennyest. Az ezzel kapcsolatos intézményi feltételek tekintetében a mosodai szolgáltatások Svédországban tapasztalt fejlődése társadalmi és politikai szempontból is példaértékű. A mosás problémájára először a 30-as 40-es évek folyamán, a Háziasszonyok Szövetsége és más női érdekvédelmi szervezetek hívták fel etikai alapon, majd a nők mind gyakoribb munkavállalásával összefüggésben a figyelmet. Olyannyira, hogy között vidéken a szövetkezeti alapon folytatott mosás a hatóságoktól pénzügyi támogatást is kapott. Az időszak végére már közel 70 ilyen központi mosoda működött. Mivel egyes mosodai szövetkezetek távolabb helyezkedtek el a háztartásoktól, önkiszolgáló jellegű szolgáltatást nem igen tudtak nyújtani, ezért átalakultak üzleti vállalkozásokká. A 60 -as évektől kezdődően a vidéki háztartások mindinkább saját mosógépek használatára tértek át, a városokban pedig a közösségi mosodák hálózata az üzleti alapon működő szolgáltatók rovására terjedt. Később a svéd törvényhozás normatív jelleggel is előírta, hogy az építési vállalkozások az új lakókörzetekben meghatározott kapacitású és alapberendezésekkel ellátott közösségi mosodákat is kötelesek létesíteni. Jelenleg a hatósági szabályozás figyelme e mosodák energiatakarékos üzemeltetésére vonatkozó irányelvek kiadásában jut kifejezésre. A szolgáltatás normatív jellegének megítéléséhez célszerű áttekinteni a mosási lehetőségek és tevékenység fejlődését, amire Svédor-

12 szágban jellemző adat, hogy 1943-ban Stockholm központi részében is csak a házak mintegy 10%-a rendelkezett mosókonyhával (250 háztartásra eggyel). Miután 1948-ra a háztartásoknak csupán 1%-a engedhette meg magának, hogy az időközben megjelent mosógépet vegyen, az alternatív megoldás a közösségi mosodák igénybevétele volt. Becslés szerint 1958-ra a háztartásoknak mintegy 30%-a mosott kisebb méretű, közös mosodákban. Újonnan épülő házakban első ízben az 50 -es években létesítettek külön mosókonyhát a lakók számára. A 60 -as évek végére a lakosság rendelkezésére álló kisebb mosodák mintegy 80%-át automata mosógépekkel is felszerelték. A 80 -as és a 90 -es években a lakosság többsége saját mosógépet használt vagy a közelben található közösségi mosodát vette igénybe. Felmérések szerint a svéd lakosság egyre gyakrabban és kisebb mennyiségeket mos, miközben a mosnivaló mennyisége folyamatosan nő. Nyilvánvaló, hogy a tisztaság és ezzel összefüggésben a mosási hőmérséklet fokát és a mosás gyakoriságát a tisztaságra és a helyes öltözködésre vonatkozóan kialakult társadalmi normák befolyásolják. A PSS kereteit illetően először a termék említendő, ahol a közösségi mosodákban világosan kirajzolódik az irányzat a kisebb, de nagyobb számú mosógép alkalmazására összhangban a háztartások mosnivalójának mind többféle csoportra tagozódásával (pl. szín, anyag típusa stb. szerint). Ez utóbbiaktól függően különböző mosási hőmérséklet, centrifugálási és öblítési program alkalmazására van szükség. A mosógépeket úgy tervezik, hogy működőképességüket közel mosási cikluson át (10 12 évig) megőrizzék. E félprofesszionális gépek kapacitása hasonló, illetve valamivel nagyobb a háztartási mosógépekénél, de gyakran rendelkeznek különféle speciális programokkal és funkciókkal is. Energetikai és vízfelhasználási hatásfokuk általában jobb, mosási ciklusaik gyorsabbak és jóval többféle programot ajánlanak a háztartási mosógépeknél. Ami a szolgáltatást illeti, Svédországban kétféle közösségi mosási lehetőség érhető el: az emeletes házakban minden lépcsőházban kialakított mosókonyhák és a lakókörzetek közelében, külön épületben elhelyezkedő, több mosóhelyiséget üzemeltető központi mosodák. A svéd normák szerint egy mosókonyha 15 lakást szolgál ki. Miután sok lakásban van saját mosógép, e mosókonyhákat általában olyan berendezésekkel szerelik fel, hogy kapacitásuk elég legyen lakás kiszolgálására is. E mosókonyhákban megfelelő tisztasági normák és előjegyzési rendszer stb. vannak érvényben. A mosás költségeit vagy a havi lakbérben veszik figyelembe, vagy pedig helyben történik a fizetés.

13 Az infrastruktúrát illetően alapkövetelmény, hogy a közösségi központi mosodák legfeljebb 50 kilométerre legyenek az általuk ellátott háztartásoktól, ezért szerepelnek az önkormányzatok és az építési társaságok terveiben is. E tervekben a megfelelő helyiségek mellett figyelembe veszik az elektromos és vízvezetékeket, a szellőzést, valamint a nagyteljesítményű centrifugák számára szükséges speciális gépalapokat, valamint a fogyatékosok és az idősek igényeit is. Egy helyi mosoda létesítéséhez gyakran több társaság együttműködése szükséges. A berendezések tekintetében például saját modern gépeivel az Electrolux nyújt segítséget, de gyakran megfelelő oktatást, a gépek elhelyezésére és a környezetvédelmi engedély megszerzésére vonatkozó tanácsadást, piaci felméréseket, javítási és karbantartási szerződéseket és pénzügyi segítséget is biztosít. A gyártók a helyi szolgáltatók mellett szorosan együttműködnek a lakásépítő társaságokkal is. A közös munka már a kezdeti szakaszban, a központi mosoda tervezése során beindul, amelynek kapcsán a berendezésgyártók, a lakásokat létesítők/fenntartók és a lakók társulásainak bevonásával megfelelő irányelveket állítanak össze az építő cégek számára a központi mosodákra vonatkozóan, a háztartásokat pedig megismertetik a gépek használatára vonatkozó szabályokkal. Az üzleti kivitelezhetőség megítélése szempontjából mindenekelőtt a fogyasztók véleményét kell megvizsgálni az adott szolgáltatásra vonatkozóan. A berendezésgyártók számára a lakásépítő társaságok és maguk a lakók véleménye a döntő itt. A lakásépítők/üzemeltetők általában elégedettek a szállított berendezésekkel, azok karbantartásával és felújításával. Ami az érintett svéd háztartásokat illeti, a felmérések azt mutatják, hogy a közösségi mosodák megítélése eltérő: a központi mosodák távolságát illetően a válaszadók 70%-a, a mosásra biztosított időt illetően 50%-a, a berendezések minőségével kapcsolatban 76%-a, a mosodai létesítmények tisztaságával viszont csak 40%-a volt elégedett. Üzleti életképesség szempontjából a központi mosoda üzemeltetése jövedelmező kell legyen a lakóközösség számára. Néha ez utóbbiak választásra kényszerülnek a rövid távú takarékosság, illetve a mosoda okozta környezetterhelés csökkentésének hosszabb távra szóló érdeke között. A géptípusok kiválasztása befolyásolhatja a mosás minőségét, a környezeti paramétereket és a gazdasági hatékonyságot is. Egy 4,6 kg kapacitású mosógép konstrukciója például kevesebb energia és víz felhasználását teszi lehetővé, mint egy 3,4 kg ruhát kezelő gépé. A kisebb gép viszont csaknem feleannyiba kerül, mint a 4,6 kg-os ezért az adott lakóközösségtől függ itt a döntés. Mivel a mosókonyha-használat költsé-

14 ge a lakbér részét képezi, a háztartások számára a mosási költségek nem eléggé átláthatóak aki saját gépet is használ, kétszer fizet. A környezeti mutatók szemszögéből a mosás környezeti hatásait a tisztasággal kapcsolatos társadalmi normák és a mosási szokások nagymértékben befolyásolják. A 60 -as évektől kezdődően erősen megnőtt mosási igény miatt fokozódott az ezzel összefüggő energia- és vízfogyasztás, valamint a mosószerek okozta környezetterhelés is. Amenynyiben a szárítást nem vesszük figyelembe, a vizsgálatok szerint a központi mosodák kevésbé terhelik a környezetet, mint amikor az egyes lakásokban folyik a mosás. A folyamat teljes ciklusát illetően viszont kimutatható, hogy a mosodák terhelése mégis nagyobb, mivel ott több energiát használnak fel a szárításnál (házi mosásnál ugyanis jobban kicsavarják a ruhát). A környezetterhelés összefügg a mosási szokásokkal is, mely utóbbiak viszont a társadalmi normák és egyebek közt az életkor függvényei. Az idősebbek ugyanis a ruhákat hosszabb ideig hordják, jól megtöltik a mosógépet és magasabb hőmérsékletet állítanak be rajta a fiataloknál, akik általában kisebb adagokban, de alacsonyabb hőmérsékleteken végzik a mosást. Összességében azonban e két csoport esetében az energiafelhasználás közel megegyező. Gépek és eszközök kollektív használata Ami a fenti irányzat szabályozási hátterét illeti, Svédországban ugyan hivatalos dokumentumok széles köre foglalkozik a lakásszolgáltatások minőségének javításával, háztartási és kertészeti gépek, eszközök kollektív használatát egyikük sem tárgyalja, ami arra utal, hogy ez sem a politikusok, sem pedig a lakásüzemeltető társaságok számára nem képez prioritást. Pedig az ilyen típusú kezdeményezések sikeressége és a környezet állapotának javítására irányuló törekvések eredményessége éppen attól függ, hogy elég sokan élnek-e az új lehetőségekkel. Az EU-ban egyébként egy tanulmány nemrég már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ha egy svéd ritkán használt géphez vagy kerti eszközhöz akar jutni, bérelhet a minden városban működő kölcsönzőktől, vagy ismerőseitől vehet kölcsön ilyet. Általában az utóbbi megoldást részesítik előnyben. Harmadik, meglehetősen ritka lehetőség számára, ha a szomszédságában működik egy ilyen eszközök közös használatával nonprofit alapon foglalkozó szervezet, ahol a kölcsönzésen kívül jól felszerelt bútor- és kerámiaipari barkácsműhelyt, szövödét stb. is találhat. A kölcsönzők többsége költségesebb, de sok szempontból hatékonyabb professzionális vagy félprofesszionális eszközöket tart, amire ilyen

15 közösségi kezdeményezés esetén általában nincs elég pénz. Gyakran a kölcsönzők egyben árusítják is az adott cikkeket, és együtt is működnek egymással a szezonális csúcsigények kielégítésében. A professzionális alapon kölcsönző cégek megfelelő oktatási/információs és javítási szolgáltatásokat is nyújtanak ügyfeleiknek, amire részmunkaidőben vagy önkéntes alapon működtetett lakóközösségi szervezeteknél aligha van lehetőség. Ez utóbbiaknál tagok vagy tagdíjat fizetnek, és ennek ellenében kedvezményes feltételekkel juthatnak eszközökhöz, vagy pedig kölcsönzési, illetve letéti díj ellenében kaphatnak számukra megfelelőt. Egészében, ez a szolgáltatás minden különösebb nyilvántartási stb. rendszer nélkül működik. A termelőkkel rendszeres kapcsolatokat sem a helyi, sem az üzleti alapon működő kölcsönzők nem tartanak fenn. Az üzleti életképesség megítélésében fontos szerepet játszó fogyasztói elégedettséget a szolgáltatók nem vizsgálták úgymond, ha az ügyfél visszajön, ez azt jelenti, hogy elégedett. Ami a közösségi alapon szerveződött kisebb egységeket illeti, ezek személyes ismeretség alapján is tisztában vannak az ügyfelek véleményével, más a helyzet a kölcsönzők esetében, amelyeknél az ügyfelek 90 95%-a professzionális felhasználó, aki nem szorul különösebb oktatásra és más hasonló információra. Az ilyen eszközök kölcsönzésének üzleti életképességét egyébként a megfelelő cégek hálózatának nagy múltra visszatekintő működése is alátámasztja. E cégek törekednek értékesítésük szolgáltatástartalmának növelésére. Bérleti szerződéseik feltételeit ezért az eszközök beszerzési árainak alapulvétele mellett karbantartási, letéti és tisztítási stb. díjak alkalmazásával alakítják ki. Nonprofit szervezeteknél ez a megállapodás sokkal egyszerűbb elsősorban a fizetésre és a visszahozott eszközök tisztítására terjed ki, és akár szóban, mindenféle letéti díj nélkül is megköthető. Bármely formában történik a szóban forgó eszközök kölcsönzése, az ilyen termékek gyártott mennyiségének csökkenésén keresztül e szolgáltatás mindenképpen kedvező a környezet számára. E tendenciát erősíti az a körülmény is, hogy közös használat esetén általában jobb minőségű és hatékonyabb készülékeket alkalmaznak, amelyeket az intenzívebb igénybevétel miatt gyakrabban cserélnek. Tekintettel a közös használattal összefüggésben nagyobb mértékben szükségessé váló gépkocsi-közlekedésre/szállításra, e szolgáltatási forma környezetterhelés-csökkentő hatása annál nagyobb, minél közelebb vannak a kölcsönzők az ügyfélkörhöz.

16 A közös használat segítése és intézményesítése A társadalmi szempontból fenntarthatóbb közös használatot és kölcsönzést közvetlenül vagy közvetve segítő szabályozási keretek megléte fontos feltétele a PSS intézményesítésének. Jó példa a szabályozás pozitív hatására az EU keretében jóváhagyott levegőtisztasági irányelv, amely egyebek közt arra ösztönöz, hogy a nemzeti jogi szabályozásban a tagállamok előnyben részesítsék a tömegközlekedést, és a közös használaton keresztül közvetve járuljanak hozzá a városközpontok gépkocsiforgalmának csökkentéséhez. Az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések sikerességében nagy szerepe lehet a közvélemény környezettudatos magatartásának fokozására irányuló kampányoknak, nemkülönben az alternatív fogyasztási sémák elterjedését segítő/alátámasztó olyan politikáknak, mint például az ökocímkék és a hozzájuk kapcsolódó termékminősítési rendszerek elterjedésének előmozdítása. Ami a svédországi helyzetet illeti, a közös használatú mosodák létesítésének a lakóközösségek fejlesztési terveibe iktatására vonatkozó irányelvek kialakítása elősegítette e forma széles körű elterjedését, ami nem mondható el a megfelelő szabályozási hátteret mindmáig nélkülöző közös gép- és eszközhasználatról. A fenntartható fogyasztási szokások és viselkedés kialakulását gyakran éppen az uralkodó szabályozási, technikai és gazdasági háttér akadályozza. A mobilitás költségeinek egy részét, köztük a biztosítási és adóköltségeket is a gépkocsik tulajdonlásához kötik, nem pedig az általuk megtett kilométerek számához, ami arra ösztönzi az embereket, hogy járjanak autón ha már egyszer van nekik. Másfelől viszont a magánszemélyek számára is elérhető közös használat és kölcsönzés fejletlen, mivel az ezzel foglalkozó cégek és szervezetek viszonylag kis száma miatt még igen drága ez a szolgáltatás. Ily módon tehát a meglévő politikai és technikai keretek miatt a gépkocsi-tulajdonlás kap közvetett támogatást és félrevezető piaci jelzéseket maga a fogyasztó. E helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a fogyasztók meglehetősen bizalmatlanok abban a tekintetben, hogy a kormány képes-e a fogyasztással összefüggő problémák kezelésére, hiszen ezeket a problémákat éppen az általa fenntartott intézmények, az egymásnak ellentmondó szabályozás és gazdasági szükségszerűség generálják. Számos tanulmány is alátámasztja ugyanis, hogy az anyagigényes gazdasági növekedés mélyen beágyazott a társadalmi szabályokba és konvenciókba is. Mindezen változtatni azért igen nehéz, mert jelenleg az egész gazdasági rendszer az anyagi javak megszerzésére törekvésen, a magántu-

17 lajdon korlátlan növelését jogosnak tartó, úgynevezett tulajdonosi individualizmuson nyugszik. Az egyének ezért nem is merik vállalni, hogy mások, esetleg a jövőbeni generációk vagy a környezet javára lemondjanak saját jólétük maximális növeléséről. Ezt erősíti az a körülmény is, hogy az emberek (fogyasztási) döntéseiket általában a kialakult társadalmi konvencióknak megfelelően hozzák meg. Mosás során például az anyagi termékekhez kapcsolódó, általánosan elfogadott olyan viselkedési normák szerint járnak el, amelyeket életük folyamán sajátítottak el. A piacra kerülő anyagi termékek maguk is alakítják a fogyasztói viselkedést. Nem zárható ki például, hogy az új mosógépeken beállítható sokféle hőmérséklet, centrifuga- és öblítési program ösztönzi az embereket arra, hogy a mosnivalót anyaguk, színük és más tulajdonságaik szerint szétválogatva külön adagokban kezeljék, megnövelve ily módon az egy családra jutó mosási ciklusok számát (és a környezetterhelést). Esetenként azonban nehéz megítélni, hogy az adott műszaki megoldás megléte váltotta-e ki a fogyasztói preferenciát, vagy pedig megfordítva, ez utóbbi befolyásolta a technika fejlődését. A közös használatot és különösen a kölcsönzést sokan az alacsony életszínvonal és a gyengébb minőségű szolgáltatás tanúbizonyságának tekintik, valamint a személyes szabadságról való lemondásnak és magánéletük felesleges költségének. Az egyes ilyen rendszerek megítélésében azonban országonként jelentős eltérések tapasztalhatók. Németországban például a 60 -as években általánosan elterjedtek a központi közösségi mosodák, ma azonban a lakosság csaknem 90%-ának mosógépe van, Svájcban viszont többemeletes házakban jelenleg is normának számítanak a központi közösségi mosodák. Törökországi falvakban a közös gépkocsihasználatot jól bevált gyakorlatnak tekintik, míg Oslóban ugyanezt gyakorlati és környezetvédelmi megfontolásból részesítik sokan előnyben. A közös használaton alapuló rendszerek és más környezetkímélő fogyasztási megoldások elterjedtségében mutatkozó különbségek a kialakult társadalmi kulturális, sőt történelmi háttérrel is magyarázhatók. Svédországban például a közös használatnak bizonyos történelmi hagyománya van, ezért itt szélesebb körben terjed. A lagom (épphogy elégséges) vagy a mérsékelten elveket előtérbe helyező fogyasztói megközelítés ugyanis a közjót és a konfliktusmentes életet helyezi hagyományszerűen előtérbe. A közjó elve már a korai vallási posztulátumok között is szerepelt, bűnösnek minősítve a saját szükségletet meghaladó mértékű birtoklásra törekvést. A svéd történelem során a tehetősebbekre mindig nehezedett egyfajta érzékelhető nyomás, arra sarkallva

18 őket, hogy vagyonukat megosszák a társadalom kevéssé sikeres tagjaival. Erősítette a szolidaritás tradicionálissá válását a szociáldemokraták 70 éven át tartó kormányzása is a XX. század során. A reagálás és a lázadás helyett konfliktusmentességre és a társadalmi konszenzusra törekvés érhető tetten abban a XVI. században született történelmi döntésben is, amely szerint a svéd farmerek függetlenné váltak korábbi uraiktól. E hagyományt erősíti az is, hogy azóta a monarchia a parlament két házával konzultálva hoz döntést, ami nagymértékben hozzájárult a jelenleg is érvényesülő kollektivizmus és a közösségi alapú életforma kialakulásához. Ilyen és ehhez hasonló társadalmi értékek mellett a PSS és a közös használaton alapuló megoldások könnyebben beágyazódhatnak a mindennapok gyakorlatába és társadalmi szinten jobban elfogadtathatók, mint a tulajdonosi individualizmust előnyben részesítő társadalmi hagyományok és szemlélet érvényesülése esetén. Technikai szemszögből a PSS megfelelő társadalmi elfogadása bizonyos mértékben függ az adott termékek típusától és használatának módjától. Mindennapi használat esetén például nehéz lenne közös használatot bevezetni. A közösen üzemeltetett személygépkocsi is azok körében terjedt el, akiknek volt kocsijuk, de csak ritkán használták. Tanulmányok kapcsán megállapították, hogy ezt a rendszert inkább viszonylag nagy értékű, ritkán használt, jelentős tárolóhelyet, valamint karbantartási és biztosítási ráfordítást igénylő eszközöknél könnyebb kialakítani. Bármennyire nehéz is mint fentebb láthattuk a tulajdonláson alapuló fogyasztási szokások megváltoztatása, nem lehetetlen. Az egész szolgáltató szektor eddigi fejlődése és a közös gépkocsihasználat kapcsán szerzett tapasztalat is arra utal, hogy e szolgáltatásoknál a szakmai tapasztalat az ilyen szolgáltató rendszerek elfogadottságát döntő mértékben meghatározó tényező. Professzionalizmus alatt itt a rutinszerű irányítás minősége, a fogyasztói kapcsolatok és a marketing is értendő. A szolgáltatás minőségét befolyásoló tényező lehet a nyitvatartási idő gondos kiválasztása, a szolgáltató közeli elhelyezkedése az ügyfelekhez, a jól felkészült, barátságos, segítőkész személyzet és sok más körülmény is. Vállalkozásokat és kisebb építőipari cégeket kiszolgáló gépkölcsönzők esetében például a nehézgépek beható ismerete, működési funkcióik fenntartása kelthet jó benyomást az ügyfelekben, míg lakossági szolgáltatásoknál az ötletgazdagság, a házépítés terén szerzett tapasztalat, a családi keretek között vagy kalákában elvégezhető munka gyakorolhat az ügyfelekre vonzerőt. A közös gépkocsihasználatra vonatkozóan a StattAutotól kapott legfrissebb információ szerint az ügyfelek köre idővel a környezettudatos

19 fiatalok mellett egyre inkább hétköznapi, saját előnyeiket szem előtt tartó emberekkel is bővült nem kis mértékben a szolgáltatásban rejlő lehetőségekre vonatkozó tájékoztatásnak köszönhetően. A fiatal generációk megszólítása létfontosságú a fogyasztói szokások alakításában, mivel az alternatív megoldásokat kínálók egyben bizonyos nevelői pozíciót is elláthatnak itt. A fentiekben áttekintett három szolgáltatási területet elemezve világossá válik, hogy kiváló minőségű, egyben gazdaságilag és a környezeti szempontból is működőképes szolgáltatások biztosítása érdekében gyakran együtt kell működni más szereplőkkel. A termékek környezetterhelésének csökkentését illetően a legkedvezőbb pozícióban maguk a termelők vannak, mivel ezt a munkát már a termék vagy szolgáltatás tervezése során elvégezhetik. Növelhetik a termék megfelelő egységeinek méreteit és szilárdságát, funkcionális lehetőségeit, javítási és karbantartó szolgáltatást biztosíthatnak az egyes funkcionális egységek működőképességének minél hosszabb idejű fenntartása érdekében. A gyártók azonban gyakran értékesítési volumenük növelésének akadályát látják a közös használattal és kölcsönzéssel foglalkozó cégekben. Vannak azonban e szolgáltatások területén is mind aktívabban fellépő, tartós fogyasztási cikkeket kibocsátó cégek, mint például a Volkswagen, a Honda és a Toyota, vagy éppen az Electrolux, mely utóbbi már több évtizede él ezzel az üzleti lehetőséggel. Az egyes hálózatokban részt vevők esetenként változnak, de nem ritka eset, hogy a legsikeresebb szolgáltatók éppen az adott ellátó láncon kívül eső területekről lépnek be az üzletbe. Közös gépkocsihasználat esetében például gyakran állami közlekedési vállalatok és gépkocsikölcsönzők vállalnak meghatározó szerepet; központi mosodáknál pedig gyártók, szolgáltatók és lakásépítő cégek, egyes vállalkozók, kiskerekedők és maga az adott közösség fognak össze. Kellő együttműködés hiányában ugyanis indokolatlan beruházásokra kerülhet sor a gyártásban, míg a javító és felújítási szolgáltatásokba kevesebb pénz juthat, rontva ezzel a hulladékkezelési mutatókat is. Az állami és önkormányzati tervezésért felelős szervezetekkel, az építőipari és lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó társaságokkal fenntartott kapcsolatok és együttműködés előnyös lehet mind a három szolgáltatási üzletág számára. A fejlesztési tervekben dől el ugyanis, hogy e rendszerek is helyet kapnak-e a jövő társadalmában, és miként illeszthetők be harmonikusan az adott település létesítményei közé. Ami pedig a környezetterhelés csökkentésében a három vizsgált PSS szakterületen elérhető eredményeket illeti, azok jelentős mértékben a szolgáltatórendszerek kialakításának módjától, az ügyfelek lakó- és

20 telephelyétől való távolságától, az alkalmazott technológiáktól és a támogatott fogyasztói viselkedés jellegétől függenek. Következtetések Megállapítható, hogy a szabályozási keretek döntő szerepet játszanak az új rendszerekbe eszközlendő befektetések ösztönzésében és a célokkal, szükségletekkel összhangban álló orientálásában, a kínált szolgáltatások fenntarthatóbbá alakításában (központi mosodák). Mint azt a közös gépkocsihasználat is mutatja, ez még abban az esetben is érvényes, ha már léteznek alternatív piaci szigetek (pl. kölcsönzés) az adott területen. Az áttekintett példák arra utalnak, hogy a normatív szabályozás szerepe itt különösen fontos. Megállapítható, hogy a nem fenntartható fogyasztás mély társadalmi gyökerei ellenére a megváltozott feltételek a környezetet kevésbé terhelő alternatív életstílusok kimunkálását teszik szükségessé. E szolgáltatások fejlődése szempontjából nem lehet túlbecsülni a fenntarthatóbb fogyasztási gyakorlat elterjedését segítő arculatépítő, marketing és stratégiai tervező szakemberek szerepét. E tanulmány kapcsán levont legfontosabb tanulság azonban arra vonatkozik, hogy egy rendszer megváltoztatása adott esetben számos elemének módosítását igényli különböző, annak fejlesztésébe és irányításába is bevonható szereplők által. Mindazonáltal, e rendszerek sikeressé és intézményesen elterjedtté válása függ a specifikus társadalmi kulturális feltételektől is. Összeállította: Dr. Balog Károly Mont, O.: Institutionalization of sustainable consumption patterns based on shared use. = Ecological Economics, 50. k. 1/2. sz szept. 1. p Princen, T.: Consumption and environment: some conceptual issues. = Ecological Economics, 31. k. 3. sz dec. p Ropke, I.: The dynamics of willingness to consume. = Ecological Economics, 28. k. 3. sz febr. p

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

WITL 100. Mosógép Beszerelés és használat. Lásd a készülékben található többnyelvû használati utasításbeli oldalhivatkozásokat.

WITL 100. Mosógép Beszerelés és használat. Lásd a készülékben található többnyelvû használati utasításbeli oldalhivatkozásokat. WITL 100 Mosógép Beszerelés és használat Lásd a készülékben található többnyelvû használati utasításbeli oldalhivatkozásokat. WITL 100 Tartalomjegyzék Üzembehelyezés...5 A készülék leírása...7 Indítás

Részletesebben

Az Országos Széchényi Könyvtár Fenntarthatósági Terve

Az Országos Széchényi Könyvtár Fenntarthatósági Terve Az Országos Széchényi Könyvtár Fenntarthatósági Terve Készült: Budapest, 2009. január 14. TARTALOM PREAMBULUM...3 HELYZETFELMÉRÉS...4 I. KÖRNYEZETTUDATOS MENEDZSMENT ÉS TERVEZÉS...5 I./A Környezeti menedzsment

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: címlap MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: HUMÁN, TÁRSADALMI, TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK. FENNTART- HATÓSÁG? A JÖVŐ NEMZEDÉKEKÉRT

Részletesebben

Környezettudatos technológiák fejlesztése és alkalmazása a logisztikai rendszerben

Környezettudatos technológiák fejlesztése és alkalmazása a logisztikai rendszerben Környezettudatos technológiák fejlesztése és alkalmazása a logisztikai rendszerben 2012 évi Országos Postás Konferencia Visegrád Előadó: Pintér István 1 Fenntartható fejlődés A tényező, amit le kellene

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. A szociális gazdaság jelentősége Európában SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. Európa az 1990 es években kudarcot vallott a növekedés és a foglalkoztatás

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén.

EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén. EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén. A 2009. évben az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, mint a Környezet és Energia Operatív Program

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Somberek Község Önkormányzatának ZÖLD KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYVE

Somberek Község Önkormányzatának ZÖLD KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYVE Somberek Község Önkormányzatának ZÖLD KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYVE 2010 Tartalomjegyzék I. A Kézikönyv célja II. A zöld közbeszerzés fogalma III. Környezetbarát szempontok a közbeszerzésekben IV. Környezetbarát

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja Ahogy a fogyatékosságról gondolkozunk,

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

egy gondolat az előadóról

egy gondolat az előadóról 2005 Made in EcoDesign Awareness Raising Campaign for Electrical & Electronics SMEs az LCA, mint eszköz és szolgáltatás a KKV-k fejlesztéseiben (útban az öko-tervezés felé ) Dr. Tamaska László KM-Projekt

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

a minőségszínvonalat a vállalatoknál?

a minőségszínvonalat a vállalatoknál? ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.3 3.1 Hogyan lehet emelni a minőségszínvonalat a vállalatoknál? Tárgyszavak: minőségirányítás; vezetés; vezetéskultúra; minőségjobbítás; minőségszínvonal; teljesítménynövelés.

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben