A világ vallásainak gasztronómiai jellemzői

Átírás

1 A világ vallásainak gasztronómiai jellemzői

2 A világ vallásainak megoszlása

3 A Krisna-tudatú hívők táplálkozása és táplálkozási attitűdje

4 A Krisna-tudat eredete Gyökerei India ősi múltjába nyúlnak vissza, Kr. e körül keletkezett hinduizmus egyik ágaként, vaisnavizmus (visnuizmus, Visnu-hit) néven ismerik, Tanításainak alapja a több ezer éves védikus irodalom, amelynek része például a négy Véda. A Védikus Kultúráért Alapítvány 1992-ben hozta létre a Magyarországi Krisna- tudatú Hívők Közösségét. A hívők fő célként a Védákon alapuló hagyomány és kultúra hazai bemutatását, a kreatív munkát, az oktatást, a természetes életmódot és a környezetvédelem támogatását fogalmazták meg. Eme célok megvalósítására 1993-ban létrehozták a Balatontól mintegy 30 km-re,somogyvámos határában a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központot és Biofarmot. Napjainkban a Biofarm területe 230 hektár, központjában pedig százötven fős faluközösség él a védikus elveket követve.

5 A Krisna-tudatú hívők erkölcsi értékrendje és a táplálkozás kapcsolata Az erkölcsös élet négy alapszabálya a következő: 1. Ne létesíts semmilyen szentségtelen kapcsolatot az ellenkező nemmel azaz nemi életet csak házasságon belül, gyermeknemzés céljából élj! 2. Ne mészárold szükségtelenül az állatokat azaz légy vegetáriánus (ne egyél húst, halat, tojást )! 3. Ne légy a mámor lealacsonyító szokásainak rabja azaz ne fogyassz alkoholt, kábító- és mámorító-, illetve egyéb ajzó- és élénkítőszereket, valamint ne dohányozz! 4. Ne űzz semmiféle szerencsejátékot azaz tartsd távol magad a vagyonszerzés alantas módszereitől!

6 A táplálkozást erkölcsi kérdésnek is tekintik, vegetáriánus ételeket fogyasztanak. ételeik alapanyagaiként a legkülönbözőbb zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és gabonafélék, tej- és tejtermékek, valamint fűszerek széles skálája szolgál. az erőszakmentességet hirdetik, így élőlényeket ölni annak érdekében, hogy a gyomrukat tölthessék velük, a tudatlanság legdurvább formája.

7 a tehén elpusztítása a legnagyobb bűn, mert a tehén azzal, hogy tejet ad számukra, nagy szolgálatot tesz az emberiségnek. a tehén fejése nem számít állatkínzásnak, mert ez az állat arra teremtetett, hogy tejet termeljen és azzal folyamatosan ellásson minket. A vallás szerint gyilkosnak minősül az, aki engedélyezi, aki öli, aki feldarabolja, aki eladja, illetve aki megveszi, elkészíti, felszolgálja és megeszi az állatot.

8 A hívők elismerik, hogy a növényekben is lélek lakik. A növények elpusztítása azzal, hogy például kihúzzák őket a földből, nem számít gyilkolásnak Krisna mindig gondoskodik a híveiről; a hús fogyasztása helyett a Védákon keresztül ismerteti, hogy mi minden egyéb fogyasztható. Az élelmiszereket kötőerők szerint jellemzi és ajánlja. Minden élelmiszer és étel az anyagi természet három kötőereje alapján osztályozható: jóság, szenvedély, tudatlanság-sötétség.

9 A Krisna-hívők csak olyan élelmiszereket és ételeket fogyasztanak, amelyek a jóság kötőerejébe tartoznak, mert meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Ezek a készítmények lédúsak, zsírosak, táplálók és örömmel töltik el a szívet. A jóság kötőerejébe tartozó élelmiszerek: tej, tejtermékek, cukor, méz, rizs, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek.

10 A szenvedély kötőerejébe azok az ételek tartoznak, amelyek túl keserűek, túl sósak, túl fűszeresek, illetve sok erős paprikát tartalmaznak, így a gyomor nyálkahártyáját erősen izgatják. Ezek az ételek boldogtalanságot okoznak. A tudatlanság-sötétség kötőerejébe azok az ételek tartoznak, amelyeket a fogyasztás előtt több mint három órával készítettek; Ezek szenvedést és betegséget okoznak.

11 Vannak olyan élelmiszerek, amelyek ugyan beleférnének a vegetáriánus étrendbe, de Krisna mégsem kínálja fogyasztásra őket; ilyen többek között a hagyma, a gomba, a szója, a csokoládé és a kakaó. A hagyma a szenvedély kötőerejét bírja, a szenvedély egyik megtestesítője, így nem fogyasztják. A hagyma ízét hinggel helyettesítik (fa gyantája).

12 A gombáról úgy vélik, hogy az se nem zöldség, se nem állat. A gomba a tudatlanság kötőerejébe tartozik, mivel olyan helyen nő, amely a tudatlanságot sugározza: nedves, napfénytől mentes, esetleg penészes, fülledt helyen. A szója szintén nem ajánlott élelmiszer. Ennek az az oka, hogy állagában és más szempontok alapján is nagyon hasonlít a húsra, így ugyanazt közvetíti, mint a hús, rossz hatással van az elmére.

13 A csokoládéra, kakaóra és az egyéb koffeintartalmú készítményekre is magyarázat a négy alapszabály egyike. Ezek a termékek élénkítőszerek, így mámorító hatásúak a szervezetre. A hívők úgy vélik, hogy nincs jogunk mérgezni a testünket, mivel azt csak kölcsön kapták, így egészségesen kell tartaniuk. A hívők szerint az étel alapvető feladata, hogy meghosszabbítsa az életet, tisztán tartsa az elmét, s növelje a testi erőt.

14 Az ételek elkészítése és felajánlása Főzés: örömszerzés Krisnának. Krisna kedvesen ellátott ezekkel a hozzávalókkal, hadd főzzem meg hát Neki, az Ő örömére (11). A főzés során a Hare Krisna mantra éneklése vagy hallgatása segíti az ételkészítőket, hogy a konyhában is Krisnára tudjanak gondolni. a szakács tiszta legyen, mind elmében, mind testében, s tiszta ruhát viseljen. A hajukat mindig összefogják és lefedik, nehogy az ételbe hulljon. Mind a konyhának, mind az eszközöknek is makulátlanul tisztának kell lenniük. A hívők az ételkészítés alkalmával sosem kóstolják meg ételeiket, először Krisnának kell megízlelnie azokat. Egy hívő (bhakta) ember nem fogyaszt olyan ételt, amelyet nem ajánlottak fel előtte az Úrnak.

15 A hívők által készített ételek és elnevezéseik A hívők által fogyasztott kenyérféleségek mind alakban, mind ízhatásukat tekintve teljesen eltérnek az általunk megszokott kenyerektől. A készítéshez általában többféle lisztet használnak, amelyekhez (kenyérfélétől függően) magokat kevernek, valamint zsiradékot, vizet, savót vagy tejterméket, bizonyos esetekben zöldségféleségeket és többféle fűszert adnak. Indiában a leves fogalma eltér attól, amit mi értünk rajta. Étrendjükben a leves főként feles borsóból (sárgaborsóból), csicseriborsóból vagy babból készült híg vagy sűrített krémes leves, vagy ahogy ők nevezik: dahl.

16 Különböző rizsfajtákat használnak fel, amelyeket az elkészítés során főznek, párolnak vagy sütnek. A rizs készítésénél csakúgy, mint más ételeiknél is sok fűszert használnak. Indiában a főételeket subjinak (szabdzsinak) nevezik, s ezek képviselik az étkezések fő részét, a legfőbb kívánalom az, hogy összhang legyen az összetevőik között. A subjik mindig többféle zöldségből állnak, amelyekhez (fajtától függően) házi sajtot, sült csicseriborsó-, illetve sárgaborsógombócokat, esetleg sült tésztadarabokat tesznek. A végtermékek nagyon színesek, tetszetősek és igen táplálók lehetnek.

17 A hívők által sós csemegéknek nevezett ételeket általában könnyű elkészíteni. Ezeket főételekhez vagy egymagukban szokták fogyasztani. A csemegék általában valamilyen gabonaféléből, zöldségekből, zsiradékból és többféle fűszerből állnak. Ilyen csemege például: különféle zöldségek fűszeres tésztában sütve, borsóval töltött batyu. Mivel Krisna a vegetáriánus életmódot hirdeti, a hívek ételeinek nagy részét zöldségek és saláták teszik ki.

18 A hívők által csatninak nevezett termékeket mi leginkább lekvároknak vagy valamilyen mártásoknak neveznénk. A csatni három fő jellemzője, hogy édes, savanyú és erős. Ezek az ételek főleg gyümölcsből készülnek, nagyon fűszeresek, s a három fő jellemzőt egyszerre birtokolják. Krisna-hívők inkább poharas krémeket, gombócokat és palacsintákat készítenek édesség gyanánt. Többségben tejből és tejtermékekből, gyümölcsökből és magokból, cukorból és/vagy mézből, gabonatermékből és fűszerekből állnak.

19 Az általuk készített italok egyik legfontosabb alapanyaga a joghurt. Ezek a joghurttartalmú italok a vallás szerint nagyon lehűtik az emésztőrendszert, ezért nem isznak belőle túl sokat. A vizes italok fogyasztását nem korlátozza a hit, ezeknek az ízhatása általában savanykásabb, amely szintén a vallás szerint segíti a gyomorbeli emésztést.

20 A zsidó konyha érdekességei

21 A zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan. A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában, gyökereznek. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják. Az előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak.

22 Mózes ötödik könyvében ez áll: "Ne egyetek semmi utálatosat. Ezek az állatok, amelyeket ehettek: szarvasmarha, juh, kecske, szarvas, gazella, dámvad, vadkecske, antilop. Ez a törvény a különböző állatok húsát tiszta (kóser) és tisztátalan, tiltott (tréfli) húsokra osztja. Tisztátalanok a ló, a szamár, az öszvér, a teve, a nyúl és a sertés. Ez utóbbira a legnagyobb tilalom érvényes, még megérinteni sem szabad. A marha, a bárány, a kecske, a szárnyasok (a strucc kivételével) kóser húsnak minősülnek, és a halak közül, amelyek pikkellyel és uszonnyal rendelkeznek. (Ezért nem ehető például a harcsa, és az angolna, valamint a tengeri halak többsége.

23 A húst vérteleníteni kell. A vér tilalma szerint csak a kivéreztetett hús fogyasztható. a húsokat fél óráig vízben, egy óráig sóban kell áztatni, majd háromszor kiöblíteni, hogy minden csepp vér kioldódjon belőle. A májat főzés előtt alapos sütéssel vértelenítik. A tiszta állatok húsa is csak akkor fogyasztható, ha azokat arra képesített szakember, sakter vágta le egyetlen metszéssel, hogy a jószág minél kevesebbet szenvedjen. A rituális vágás szabálya csak a négylábúakra és a szárnyasokra vonatkozik.

24 "A gödölyét ne főzd meg anyja tejében." (Mózes V. Könyve) A zsidó konyhában nemcsak a tejes és a húsos ételek, de az ezek elkészítéséhez használt edények is elkülönülnek, sőt azok az eszközök is, amelyeket az étkezés során igénybe vesznek, például abrosz, konyharuha, sótartó, kenyérkosár. Ezek az edények és eszközök a konyha különböző helyeire kerülnek a tárolás során is, és a mosogató külön medencéiben tisztítják őket. A húsos és a tejes ételeket nem szabad közvetlenül egymás után fogyasztani, ugyanis, az ember gyomrában sem szabad találkozniuk. Vannak olyan ételek, amelyek sem a húsos, sem a tejes kategóriába nem tartoznak. A párvék (párosak) mindkét ételcsoporttal vegyíthetők. Párvék például a kóser halak, a tojás és minden olyan dolog, ami földből terem, zöldségfélék, magvak, gyümölcsök, cukor, só, kávé, stb.

25 Szombat héberül: Sabbat leggyakoribb ünnepnap, péntek estétől szombat estéig tart mindenféle munkától, a tűzgyújtástól és a főzéstől is tartózkodni kell. emlékeztessen a Világ teremtésére és a Teremtőre, aki a hetedik napon megpihent. a szombatra szánt ételeket előre el kell készíteni, és a még pénteken begyújtott tűzhelyen egész éjszaka melegen kell tartani. szombaton nem kenyeret, hanem kalácsot (barcheszt) fogyasztanak a pénteki vacsora első fogása általában hal volt. Ezután leszedték a tányért és az evőeszközt, mert a többi ételhez ezt tilos volt használni. Télen nagy ritkán tyúk- vagy marhahúslevest ettek. Majd liba vagy csirkesült következett, krumpli vagy valamilyen gombóc kíséretében. Desszertként rétest, tortát, esetleg kompótot kínáltak. Szombati reggeli:barchesz, tej vagy kávé Szombati ebéd fő fogásaként általában sóletet adtak, melybe időnként egész tojásokat és vöröshagymákat is belefőztek. Gyakran került bele halsli, azaz töltött libanyak is.

26 Étkezés szabályai más teríték szükséges a tejes és más a húsos ételekhez, amelyek lehetőleg színben is eltérnek ha bármilyen konyhai eszköznél csere történik, utána csak a rabbi segítségével lehet újra kóserré tenni azokat, amennyiben egyáltalán lehet. porcelán és a cserépedények például nem kóserólhatók Ivásnál illetlen egy hörpintésre kiinni a poharat, mert az falánkságot mutat, de aki túl sok kortyra issza ki a poharát, felvágósnak tűnik. Az ételből sem illik túl nagyot harapni, és elvárt úgy felállni az asztaltól, hogy az ember még ne legyen túlságosan jóllakott.

27 AZ ISZLÁM VALLÁS ÜNNEPI ÉS ÉTKEZÉSI ELŐÍRÁSAI

28 Élt közöttük az ősök kultusza, vallási kultuszban részesítették a fákat, köveket, voltak bálványaik. Mekkában őrizték egy kocka alakú épületben a Kábában az arabok legtiszteltebb fétisét, a fekete meteorkövet /Kába-kő/. Ide tömegesen zarándokoltak, a zarándoklat hónapjában /Ramadán/, amikor az egyébként háborúzó törzsek között fegyvernyugvás uralkodott.

29 Az Arab-félsziget kereskedelmi útvonalait a római birodalom bukása után több ország megkísérelte az ellenőrzése alá vonni. Így Bizánc, Etiópia, a Szaszánida birodalom is, nem csak katonai eszközökkel, hanem békés missziós térítéssel. Az ismétlődő támadások és behatolási kísérletek ellen csak így vehették fel a küzdelmet sikerrel az arábiai félsziget lakói, ha a beduin törzsek, a kereskedők, a letelepült földművelő törzsek, lemondanak a vérbosszúról, és egységes ideológia alapján cselekszenek. Ez a történelmi helyzet teremtette meg az iszlám kialakulásának feltételeit. Az iszlám arab szó, azt jelenti: "az isten iránti odaadás, belenyugvás isten akaratába". Így nevezte el Mohamed próféta a hitet, a vallás híveit muszlimnak /moszlim, moszlem, muzulmán/ hívják.

30 Európában szokás mohamedánokról, mohamedanizmusról beszélni muszlimok azonban nem kedveli ezt a megjelölést azt hangoztatják, hogy Mohamed nem új vallást alkotott, hanem az Ádám óta létező ősvallásnak megadta a legmagasabb rendű és végleges formáját A Korán szerint Ádám, Ábrahám, Mózes, Jónás, Zakariás, János és Jézus is helyes úton jártak, az igaz hitet vallották, és csupán Mohamed tanításait készítették elő Az új vallás gyökerei így az arab ősvalláson kívül a zsidó és keresztény vallásig nyúlnak vissza.

31 A tanítások lényegét a Korán tartalmazza hirdetést, recitálást jelent, az Allahtól kapott tanítások közvetítésére, értelmezésére, terjesztésére szolgál végrehajtója a próféta Mohamed, aki történelmi személyiség volt Mohamed tanításainak középpontjában az áll, hogy egyetlen isten van Allah Mohamed próféciáiban eleinte nem sokan hittek, elüldözték Mekkából A próféta halálát követő száz évben az iszlám hatalmas területeket hódított meg. A közel-keleti és észak-afrikai országokban államvallás, de követői az egész világon vannak, a föld népességének 13%-a e vallás híve

32 A történelem folyamán kialakultak a különböző irányzatok, a legismertebb a síita és a szunnita irányzatok és vannak a különböző szekták. Híveinek öt fő kötelessége van: Hitvallás /nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája/ Napi ötszöri ima meghatározott módon történő elvégzése Jótékonykodás, ami eleinte tetszőleges volt, később azonban pontos törvények szabályozzák A böjt megtartása egész Ramadán hónap folyamán Zarándoklat Mekkába a Kába-kőhöz, amely minden muzulmán számára életében egyszer kötelező. Egyéb kötelességek: a 7-10 éves fiúgyermeket körülmetélik tilos Allah képmását elkészíteni fegyverrel is terjeszteni kell az igaz hitet. /dzsihád=szent háború/

33 Étkezési szokások Az étel Isten egyik legnagyobb áldása Az előírások biztatnak a "megengedett" és a "jó" ételek élvezetére, míg óva intenek a "tilosak" és a "tisztátalanok" fogyasztásától. Tilos: a sertés húsa vagy bármely része, a vaddisznó, a vér, az elhullott állatok húsa, pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa.

34 TILOS TOVÁBBÁ minden alkoholos, részegséget okozó ital vadászni a zarándoklat idején, amikor a hívők felszentelt állapotban vannak, megengedett viszont a tengeren a halászat. A Korán 5. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk: "A bor, a szerencsejáték...a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek." A bort még ételek készítésére sem használják. A megengedett állatok levágását is előírások szabják meg: isten nevének említésével kell az állat nyaki ütőerét elvágni, majd kivéreztetni.

35 Ramadán az év tizenkét hónapból áll, a kilencedikben - kb. a mi időszámításunk szerinti szeptemberre esik - veszi kezdetét a nagyböjt egyes észak-afrikai iszlám országokban tüzérségi sortűz jelzi a ramadán kezdetét, és minden nap ágyúlövés jelzi a böjt végét A böjt igen szigorú: napleltétől napnyugtáig sem enni, sem fürödni nem szabad, az igaz hívő muszlim napközben még a nyálát sem nyeli le. Éjszaka ilyenkor nyitva vannak a boltok, a piactér zsúfolásig megtelik, az emberek annyit esznek és isznak amennyit tudnak, mert napkeltétől újrakezdődik a böjt. A ramadan hónap végén, a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt.

36 Az étkezés 12 alapszabálya Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked! Elégedj meg avval, amit neked adott! Mielőtt hozzáfognál az evéshez mondd: "biszmilláh" /Isten nevében/! Étkezés után mondd: "alhamolulilláh" /Istennek hála/! Étkezés előtt moss kezet! Az asztal baloldalán foglalj helyet! Jobb kezed három ujjával egyél! Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat! Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból, annak is a feléd eső részéből! Végy kis falatokat! Jól rágd meg az ételt! Ne bámuld a veled együtt étkezőket!

37 Ételeik Reggelire fehérsajt, datolya, olajbogyó, frissen készült lángos és kenyér a megszokott ételek. Ebédre, vacsorára leggyakrabban zöldségféle kevés hússal elkészítve, olajbogyó, saláták. Sok vöröshagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, zöld koriander levelet, bazsalikomot, metélőhagymát, kaprot használnak fűszerként. Általánosan elterjedt és kedvelt fűszerük a fodormenta, amivel a húsos, a zöldséges ételeket, de teát is ízesítik.

38 A joghurt,mint ételízesítő számos ételüknek biztosít kellemes, savanykás, pikáns ízt, de vannak más tejtermékek is. Az étkezéseknél nem hiányozhatnak a friss zöld saláták, az erősen ecetes savanyúságok, az olajbogyó. Az asztalon mindig áll egy kancsó jeges víz. Étkezés végén gyümölcsöket fogyasztanak, ezt követi a tea vagy kávé, amelyek elkészítése szertartásszerű és nap minden szakaszában szívesen megismétlik. A kávéhoz, teához fogyasztott sütemények olajos magvakkal készülnek méz felhasználásával, általában az európai ízlésnek túl édesek. A magyar vendéglátás szempontjából tehát ügyelni kell, hogy az iszlám vallásúaknak ne adjunk sertéshúst, sertéshúsból készült felvágottakat, ragukat püréket.

39 Buddhizmus A bráhmanizmus és a buddhizmus filozófiájából, vallási szemléletéből - ugyan nem vallási étkezési előírásként -, de kialakult egy étkezési kultúra, a vegetárianizmus. Ezen vallások a vágyakról való lemondást, az abszolút erőszakmentességet, az élet tiszteletét követelik meg a híveiktől Az az ember aki állatokat öl meg, nem tett eleget ezeknek a követelményeknek Egyesek nem vallási okok hanem, csupán etikai okokból követik ezeket az elveket. A harmadik csoportba tartoznak, akiket egyszerűen a társadalomtól való elkülönülés szándéka vezérel, és a vegetarianizmust erre éppen megfelelő eszköznek tartják. Jelentős számban vannak, akik egészségügyi megfontolásból vegetáriánusok.

40 Alapítója Gautama Sziddhártha=Buddha Legnagyobb része Ázsiában él, de nyugati országokban is elterjedt Több mint 400 millió Tibet:Campa - első számú eledel,jakvajban vagy zsiradék nélkül megpirított árpaőrlemény. Tej,tojás, tejtermék Gyümölcs:alma,körte,barack,eper Fűszernövény: hagyma és fokhagyma Ízesítésre: rebarbara, gyömbér, szójaszósz, gyógynövények Tea: vajjal vagy tejjel készítik, cukrot nem használnak Phö Csha legjellegzetesebb, nagy fűtőértékkel bíró tibeti ital, van benne: víz,tea,só, vaj, tej vagy tejpor

41 Szerzetesek Kezdetben koldulással szerzett étel,megfelelő időben, naponta egyszer Később lehetett főzni és raktározni Általában nem esznek evőeszközzel,kivéve a levesek Földön ülnek

42 A KATOLIKUS KERESZTÉNY VALLÁS ÉTKEZÉSI ELŐÍRÁSAI

43 A kereszténység abban különbözik minden más vallástól, hogy alapítója Jézus Krisztus, nem egy isteni küldött, vagy különféle metafizikai tanok szerzője, nem a világ ura sokféle megtestesüléseinek egyike, hanem maga az Isten, aki a földre szállt, beavatkozik az emberiség történelmébe és kereszthalálával megváltja az emberiséget Ma már senki nem vitatja, hogy Jézus történelmi személyiség volt. A korabeli emberek körében sokan elismerték, mert gyógyításaival, csodatetteivel nagy hatással volt kortársaira.

44 Miután a kereszténység mint vallás a zsidóságtól észrevehetően elkülönült, a római birodalomban tiltott vallássá vált. A zsidó vallás egy nép vallása volt, így megfért a birodalom számos népének vallásai között, még a kereszténység minden népet üdvözítő egyetemes vallásként jelentkezett. több véres keresztényüldözés volt a római birodalomban. Constantinus türelmi rendelete, az ún. milánói ediktum 313- ban a keresztényeknek vallásszabadságot biztosított, így az eddig üldözött egyház lassan diadalmas egyházzá változott.

45 A kereszt szimbolikája a legősibb kultuszban is elterjedt. Többek között jelképezi a világmindenséget, az égtájakat, az évszakokat. A kereszt "az antik római világ akasztófája", a kereszthalál a legfájdalmasabb, a legszégyenletesebb halálnem volt, amivel a rabszolgákat, árulókat, lázadókat büntették. A kereszt így a legnagyobb megvetés jele, és ezzel együtt, vagy ennek ellenére lesz Krisztus életének és halálának a megaláztatás és megdicsőülés paradox kettőségének szimbóluma. A kereszténység elterjedt Palesztinában, a Római Birodalomban, majd annak utódállamai területén, missziós tevékenysége során pedig azok határain túl is. A XI. században a kereszténység két részre szakadt, nyugaton a katolikus egyház, keleten az ortodox keleti egyházak szilárdultak meg. A XVI. században reformált keresztény - keresztyén - egyházak jöttek létre így az evangélikus egyház, az anglikán egyház és ezek elágazásai.

46 Államalapító királyunk Szent István / / nyugati papokat hozott az országba, és az államszervezet kialakításával egyidejűleg kialakította az egyházi szervezetet is, a kereszténységet kötelező vallássá tette. A kereszténység felvétele egy magasabb fejlődést jelentő társadalmi formáció megszilárdítását segítette elő. Valójában a magyarság a megmaradását, a létét köszönheti a kereszténységnek, mert nehezen képzelhető el, hogy a környező, szilárd feudális államrenddel bíró országok, eltűrtek volna a környezetükben egy vándorló, nomád életmódot élő, fosztogató, rabló hadjáratokat folytató pogány népet.

47 A kereszténység egyike lett a legnagyobb világvallásnak. A kereszténység elfogadja a Biblia ószövetségi részét, míg a zsidó vallás nem ismeri el Jézust messiásnak, azaz megváltónak, így nem fogadja el az Újszövetséget sem. Az 1848-as törvényhozás Magyarországon megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot. Ez azonban csak az ún. bevett vallásokra vonatkozott: így a római katolikus, a református, az evangélikus, az ortodox, az unitárius és től az izraelita vallásra.

48 Ünnepi étkezés Az egyházi év az adventtel kezdődik, majd jön a karácsony és a többi ünnep. Az adventi koszorú egy felfüggesztett fenyőágakból font koszorú négy gyertyával. A négy gyertyából advent minden vasárnapján egyet-egyet meggyújtanak. A karácsonyt megelőző időszakot a szegényesebb böjtös ételek, az ünnepeket gazdag, többfogásos étrendek jellemzik. A karácsony böjtje szenteste ér véget.

49 Karácsonyi ételek halászlé, halleves vagy borleves, rántott hal, esetleg más halétel szerepel a szenteste ünnepi étrendjében. A szokások eltérőek, sok helyen már ilyenkor asztalra kerül a pulykasült vagy töltött káposzta. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt szimbolikus, mágikus jelentősége. A mák, a bab, a borsó a bőséget biztosította, az életet tette édessé a méz, a fokhagyma védte az egészséget. az alma általában az egység, az egészség, a szépség és a szerelem szimbóluma volt. Az asztal alatti szalmát a lábasjószággal etették meg, hogy az állatvészt elkerüljék.

50 Karácsony első ünnepén "Nagykarácsony napján" az ebédet általában a pompás, erőteljes, aranyszínű húsleves nyitja meg. Ez a leves készülhet tyúkból, pulykából, pulykaaprólékból, benne zöldség, gomba, májszeletkék és finommetélt. Az ételsor fénypontja azonban általában a pulykapecsenye, tűzdelve gesztenyével, mandulával töltve, vörösborban párolt szilvával körítve. Régen szokás volt a karácsonyi pulykát dióval hízlalni, így ízesebb lesz a húsa. Vidéken ilyenkor van a disznóvágások ideje, amikor is orjaleves és disznótoros ételek kerülnek az ünnepi asztalra. A karácsonyi ételek rendjében fontos szerep jut a dús töltelékű, fényes márványos diós és mákos kalácsnak, melyet bájglinak vagy bejglinek is neveznek

51 Szilveszter nyulat, halat, őzet vagy szárnyast kell enni, mert - úgymond - a hal elúszik, a gyorslábú nyúl vagy őz elszalad, a szárnyas elröpül az óesztendő minden gondjával, bajával. Éjfélkor pezsgőt bontanak, a szilveszteri asztalra korhelyleves, virsli, töltött káposzta kerül. Ugyancsak hagyományként említik a régi szakácskönyvek a szilveszteri krampampuli készítését. "A krampampuli kékes lángjába tekinti Szilveszter éjszakáján a kellemes és érdekes dolgok közé tartozik. Az égő rum, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát. Az asztal körül ülő társaság a jövőt keresi az asztal közepén imbolygó lángban.

52 Újév az újévi cselekedeteknek kihatása van az egész évre. Korán keltek, például, hogy egész évben koránkelők legyenek, vidéken kútnál mosakodtak, hogy egész évben frissek legyenek. A gyümölcsfákat megfenyegették, hogy megijedve nagyobb termést hozzanak, a tyúkokat abroncsból etették, hogy sokat tojjanak, de voltak nagy zajjal járó "nyájfordító" szertartások, hogy az állatok egészségesek maradjanak, újévi népszokás az ólomöntés. Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás, pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni.

53 A főétel azonban újévkor a malac, amely ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. A szopós malacsorból kikerült, kellőképpen elkészített, pirosropogósra sült malac a jó ízek harmóniájával telített étel, régtől fogva híres készítménye a magyar konyhának. Találkozhatunk azonban a szerencse e szimbólumával malacpörkölt formájában is. Ez is csak szopóskorú malacból készülhet, puhahúsú minden, felesleges zsírtól mentes, hogy a pörkölt a kissé másnapos gyomrúaknak se legyen nehéz. Desszertként szokás csörögefánkot adni, de főleg vidéken találkozhatunk a karnevál előhírnökével a farsangi fánkkal is.

54 Vízkereszt Vízkereszt ünnepe - január 6 - összetett jellegű keresztény ünnep. Fő tárgya a kis Jézus imádására Keletről Betlehembe érkező "három királyok" /napkeleti bölcsek/ tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán vizében való megkeresztelkedésének a napja, a harmadik vonása a kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Az új bor élvezete idején a pogányok a nappal azonosított Dionüszosznak, a szőlőtermelés és bor istenének születésnapját is megülték. Azt tartották, hogy e napon Dionüszosz a források vizét borrá változtatta.

55 Farsang január 6-tól vízkereszt napjától hamvazó szerdáig számítják. mesélni, pajkosságot űzni szóból ered. Olaszországban szinte népünnepély jellegűek a karneválok, különösen híres volt a velencei karnevál, a római farsang lóversenyeiről volt híres. Ilyenkor vannak az álarcos, jelmezes batyus bálok, de számos termésvarázsló, gonoszűző cselekmény, hiedelem is kötődik hozzá. Hosszú tésztát főztek a húslevesbe, hogy nagyra nőjön a kender. Sokfelé a vetnivaló kukoricát húshagyó kedden morzsolták, a szőlő négy sarkán egy-egy tőke szőlőt megmetszettek stb. Ez az ünnep a telet, hideget, sötétet legyőző tavasz egyik örömünnepe. Bizonyos húshagyó keddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik, pl. farsangtemetés, télűzés, bőgőtemetés.

56 A farsang, a mulatságok idején bőségesen étkeztek, de kiadós húsételeket fogyasztottak. Elterjedt a kocsonya készítése sertéskörömből, sertéshúsból, és a farsangi fánk, mint az ünnep jellegzetes tészta ételeinek fogyasztása. A fánknak vidékenként más-más változatát sütötték, így ismert a túrófánk, az almafánk, a csörögefánk stb. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok és kezdetét vette a böjt.

57 Hamvazószerdát követő csütörtökön egy napos böjt után felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó vagy torkos csütörtök a neve. A nagyböjt hamvazó szerdával kezdődik. Magyarországon száraz szerda néven is emlegetik. A katolikus vallásúaknál szigorú böjt, húst nem ehetnek, napjában egyszer lakhatnak jól, még kétszer ehetnek egy keveset. A nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek, a savanyúkáposzta esetleg heringgel. A nagyböjt a keresztény húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő és böjti idő. Az evangéliumi leírások szerint Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt. A húsételektől tartózkodtak, napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem - elsősorban a nyugati egyházakban - idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett.

58 Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó szerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. Húst és zsíros ételeket nem ettek a nagyböjtben, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek.

59 Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja, szigorú böjt. Halat, tojást, olajos savanyúkáposztát, aszalt gyümölcsöket, pattogatott kukoricát, tehát jellegzetes böjti ételeket fogyasztottak. Sok népi hiedelem kapcsolódik hozzá. Ilyenek a korahajnali mosakodás patakokban, folyókban, hogy az ember egészséges maradjon. Nem vágtak szárnyast, nehogy dögvész üssön ki az állatok között. Nem szántottak, mert e napon Jézus a földben volt.

60 Nagyszombat Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Este van a tűzszentelés, a vízszentelés szertartása, majd a vigília /éjféli/ mise és a feltámadási körmenet. Ilyenkor szólalnak meg a harangok, jelezvén a feltámadást és a böjt elmúltát. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtottak, jelképezve Jézus feltámadását. A keleti egyházban a feltámadási körmenetet vasárnap reggel tartják, a nyugati egyház szombat délután vagy este.