A GÁZLÁMPA FÉNYÉBEN 150 ÉVES A SZEGEDI GÁZSZOLGÁLTATÁS

Átírás

1 A GÁZLÁMPA FÉNYÉBEN 150 ÉVES A SZEGEDI GÁZSZOLGÁLTATÁS

2 Légszeszgyár alapítás Február 6.: kereskedelem és ipargyakorlás szabaddátétele Szegeden (császári pátens határozata) Március 25.: szerződéskötés 30 éves koncesszió légszeszvilágításra, amely monopóliumot jelentett a légszesz gyártására is Gyáralapító: Ludwig August Riedinger, augsburgi gyáros, üzletember A Szegedi Légszeszgyár létesítése előtt 54 európai városban épített gázgyárat, (mint. Darmstadt, Würzburg, Regensburg, Passau, Freiburg, Ulm, (Németország), Zürich, St. Gallen, Luzern, Lugano (Swájc), Innsbruck, Salzburg (Ausztria), Laibach (Szlovákia), Ancona, Brescia, Mantova (Olaszország), Helsingfors (Finnország), Debrecen (Magyar Királyság)), élete során 70 gázgyár fűződik nevéhez 2

3 Szerződéses feltételek Riedinger L. A. vállalkozó a maga költségén fölépíti a légszeszgyárt minden hozzávaló épületekkel, s ehhez a várostól csak két lánc nagyságú térséget kér, a csöveket és a lámpákat mind a maga költségén állítja, kivéve az épületek belsejében készítendő világításhoz valókat, melyekhez csak a főcsőtől a házba nyúló 3 öl hosszú csövet adja, a többi vezetéket árjegyzék szerint, igen jutányos áron szállítja L. A. Riedinger az építkezés tekintetében neki által adott térségen saját felelősségére és költségére - a helyben fennálló építés és egészség rendőri szabályok lehető megtartásával - a légszesz gyártás rendes és háborítatlan űzéséhez szükséges épületeket felállíttatja, s magát előre két légszesz tartó építésére kötelezi E célra vállalkozó szükséges 400, azaz négyszáz lámpát, s minden azokhoz megkívántató szerelvényeket beszerzendi. A fent kitett lámpa mennyiségből 360, azaz háromszázhatvan függő, és 40, azaz negyven oszlopon álló lámpa leend. A városi Tanács e fentebb kikötött 400 lámpa kivilágítására a vállalkozónak évenként legalább , szóval hatszázhúszezer órára terjedő égési időt biztosít Meghatározott évenkénti , szóval hatszázhúszezer órára terjedő égési időhöz képest minden egyes órára a városi Tanács a vállalkozónak 2 1 / 2, két és fél krajcárt tartozik fizetni. Ha azonban a következő évben a városi Tanács részéről rendes világítási szükséglet képpen , szóval nyolcszázezer órára terjedő égési idő mutattatnék ki, akkor minden egy órára (2 ¼) két és egynegyed krajcár fog fizettetni. Ha pedig a rendes kivilágítási szükséglet évenként , szóval egy millió órára terjedő égési időre emelkedik, minden egy órától (2) két krajcár lesz fizetendő. A légszeszgyár építéséhez és üzletéhez szükséges egész személyzetet a vállalkozó nevezi ki és fizeti. A lámpa gyújtóknak amennyire lehet helybeli lakosoknak és pedig olyanoknak kell lenni, kiket ily minőségben a városi Tanács is elfogad. Ezen lámpagyújtók bizonyos jeggyel ellátandók, melyről a közbiztonsági közegek által felismertethessenek. 3

4 Légszesztermelés A fölépült gázgyár 4 db, egyenként 9 Goffin rendszerű retortát tartalmazó kemencével rendelkezett. A kemencék egyenként 150 kg szén kigázosítását tették lehetővé fokon. A gáz égéshője 3800 kcal/nm3 volt. A szegedi csőhálózat hossza az 1865-ös légszeszvilágítás bevezetésekor 5 km kiterjedésű volt. 4

5 A Városi Tanáccsal kötött szerződés értelmében a cég 1865-ben a belváros területén 360 függő és 40 oszlopon álló lámpát állított fel, a szerződésben meghatározott utcákban. A légszeszlámpákkal történő közvilágítás a Belvárosban október 25-én indult meg. A külvárosokban továbbra is (az 1827-ben rendszeresített) olajlámpák látták el az utcák éjszakai világítását. Légszeszvilágítás Szegeden 5

6 Tulajdonváltás és részvénytársaság 1868-ban Riedinger tárgyalásokat kezdett a Magyar Általános Hitelbankkal a gázgyár eladására A szegedi légszeszgyár épületei és berendezései az akkori kor technikai és tudományos színvonalán álltak, sőt még talán e tekintetben felül is múlták a pesti és a bécsi légszeszgyárakat. A gyár akkori felszereltsége mellett 15 millió köbláb légszesz volt előállítható. A szakértők véleményére hivatkozva a bank és L.A. Riedinger megegyeztek a forintos vételárban. Ezen kívül megállapodtak még abban, hogy L.A. Riedinger úr 5 évre forint tiszta jövedelmet kap amellett, hogy nem adta el az összes részvényét (300 db-ot megtartott.). A légszeszgyár formális átvétele október 1.-én történt meg. A gyár április 19.-től Szegedi Légszeszvilágítási részvény-társulat formában működik tovább. 6

7 Szeged víz alatt március 12-én éjfél után fél kettőkor Szeged városát, és így természetesen a légszeszgyárat is elöntötte az árvíz. A gyárépületek és a gépek a szilárdságuknak köszönhetően, a több mint négy hónapon keresztüli, három méter magasságú, álló víznek ellenálltak, kisebb károkkal vészelték át a nagy árvizet. Szeged volt, Szegednek lennie kell. Szeged szebb lesz, mint volt 1878-ban a légszeszfogyasztás köbláb volt. A város területén összesen 419 utcai és 3125 belső láng égett, Mégpedig a színházban 191, városi épületekben 95, Back gőzmalomban 172, vendéglőkben, kávéházakban, bor- és sörcsarnokokban 530, társas helyiségekben 333, stb. A gyárban a lángok gyújtásával 25 ember foglalkozott. A légszesz előállítására leginkább oravicai és sziléziai szenet használtak, évente métermázsát, amiből köbláb légszesz, métermázsa koksz (pirszén) és 450 métermázsa kátrányt állítottak elő 7

8 Gáz- és villanyvilágítás versenye Francia befektetések erősödése a Magyar Királyság területén Charles Georgi (francia bányatulajdonos, vasgyáros, több magyarországi gázgyár vezérigazgatója) megvásárolja a Szegedi Légszeszvilágítási Részvény Társulatot Szeged Szabad Királyi Város tanácsa koncessziós pályázatot hirdetett a város légszesz- és villamos világítására December 1.: 40 éves koncessziós szerződés megkötése ( ) a Szegedi Légszeszvilágítási Részvény Társulattal utcai gázlámpa Watt teljesítményre villamos lámpa - 29 utcai ívlámpa - Városi Színház - Kultúrpalota - Kass Vigadó 8

9 Auer égő újra versenyképes a légszeszvilágítás Carl Auer von Welsbach tökéletesítette gázégőjét Magyar Gázizzófény Részvénytársaság fióktelepet létesít Szegeden A tökéletesített Auer égő negyedszázadra biztosította a légszesz versenyképességét Szegeden a villanyvilágítással szemben. 9

10 Központi Gáz- és Villamossági Rt Az évi ipartámogatási törvény lehetőségeinek kihasználására osztrák érdekeltségek erősödése a magyar gázgyárak megszerzésére December 24.: az Magyar Általános Hitelbank érdekeltségébe tartozó Központi Gáz- és Villamossági Rt. megvásárolja a Szegedi Légszeszvilágítási Részvény Társulat 5010 részvényét (83,5% többségi tulajdon) A légszesz-világítási társaság a tulajdonváltását követően még mindig a légszeszvilágítást preferálta, de már érzékelhetővé vált, hogy a villanyvilágítás és villamos energia erőátviteli célokra való felhasználásának háttérbe szorítása a jövőben már nem lesz lehetséges. 10

11 A légszeszvilágítás újabb reneszánsza Szeged Város mérnöki hivatala 1909-ben kidolgozta a város közvilágítási tervét. 11

12 Szénellátási gondok Az I. világháború közepére (1916) az akadozó szénellátás miatt jelentősen korlátozni kellet a gáztermelést és a felhasználást is. Főzési célokra az eddig fogyasztott háromnegyedére korlátozandó. Fűtési célokra szolgáló gázkályhák azonnal leszerelendő mindazokban a lakásokban, ahol közönséges kályhafűtésre való áttérés lehetséges. A világítási célokra szolgáló gáz az eddigi mennyiségnek a felére korlátozandó, azonban úgy, hogy a havonkénti 22 köbméter minimális gázfogyasztás mindenki számára megmarad. A reklámvilágítást azonnal beszüntetik. Mulatóhelyek, kávéházak, a színház este 11 órakor zárandók. Az összes üzlet este 6 órakor, az élelmiszer és fűszerüzletek este 7 órakor zárni kötelesek. Az eképpen megállapított zárórák december 27-én lépnek életbe, és csupán december 31-e, Szilveszter napja lesz kivétel, amikor a zárórák betartása nem lesz kötelező A szénellátási gondok évente előfordultak. A jó minőségű szenek hiányában előbb lignitből, majd bükkfa lepárlásából állítottak elő légszeszt telének kezdetén rekvirált szénnel dolgozott a gázgyár és villanytelep, majd rövid ideig állt a szolgáltatás. 12

13 Gáz és villamos hálózatfejlesztés 1925-ben a következő fejlesztések valósultak meg: - két kemence átépítése, - egy épület felépítése a lámpagyújtogatóknak, utcai lámpa csővezetékének kicserélése, lámpa javítása és új égőkel való ellátása, új lámpafej beszerzése és közvilágítási lámpa automatikus gyújtóés eloltó berendezéssel való ellátása. Mindezek költségét 5 és fél milliárd koronára becsülték. A villany-közvilágítás területén még ezeknél is sokkal komolyabb fejlesztések voltak. - Szükség volt gép- és kazánház kiépítésére, - valamint gépészeti felszerelések modernizálására a központi telepen, (új turbina) - primerhálózat kiépítésére, egyes városrészek (Alsóváros, Móraváros, Rókus-városrész, Felsőváros, Újszeged) közvilágítási berendezéseinek fejlesztésére. Ezen költségeket koronára taksálták. 13

14 Szolgáltatás fejlesztés 1927-től a Központi Gáz-és Villamossági Rt. Szegedi Légszeszgyára és Villamtelepe vezetése újabb és újabb felhasználási lehetőségekkel és azok reklámjaival kívánta megnyerni a lakosságot a gázfelhasználás növelése érdekében 14

15 Koncesszió kiegészítése A Salgótarjáni Kőszénbányák Rt. és a Bank für Electriche Unternemungen zürichi cég megalapította a Hungária Villamossági Részvénytársaságot A Hungária Villamossági Rt. magába olvasztotta vagy érdekkörébe vonta a kisebb tőkeerejű, helyi villamossági cégeket, köztük a Központi Gáz- és Villamossági Rt.-t is Koncessziós szerződés kiegészítése (az március 13.-i alapszerződés október 31.-én járt volna le), de kiegészítésre került és a koncesszió október 31.-ig kiterjesztésre került azzal, hogy - a gázgyár és villanytelep 1935-ben ingyenesen a város tulajdonába kerül - a telepet a Központi Gáz- és Villamossági Rt. kizárólagos és korlátlan használatba veszi - az Rt. évi aranypengőt fizet a városnak, melynek fele Év villamos szolgáltatással is Áramértékesítés (kwh) kiválthatóvá vált Bekapcsolásra kerül az villamos fogyasztó Befolyt összeg (pengő) , ,70 Gázértékesítés (m 3 ) Befolyt összeg (pengő) , ,51 15

16 1940-es évek Részesedést szerez a társaságban a Magyar Általános Kőszénbányák Rt. És a Magyar Általános Hitelbankkal és a Társaság Közlekedési Vállalatok Számára hatalmas trösztöt (TRUST) alkotnak. Társasági adatok (1940) - 27 alkalmazott, 63 munkás méter főcső, 1813 csatlakozó vezeték - közvilágítási gázlámpák száma 168 db Saját Gázszolgáltatás Gázveszteség Évi átlagos felső Év Termelés m 3 felhasználás Háztartási Egyéb célú m m m fűtőérték kalória 3 célú m 3 Összesen m Szénhiány miatt gáztermelés nem volt

17 Állami kézben a gázgyár Sorozatos áramkimaradások a szénhiány miatt Államosítják a Magyar Általános Hitelbankot Államosítják a Részvénytársaság Villamos Közlekedési Vállalatok Számára (TRUST) társaságot Február: Búcsú a gázlámpáktól Július 15.: Megalakul az Állami Villamosművek, amelybe beleintegrálják a szegedi villanytelepet Augusztus 23.: TRUST-ből való kiválással Szeged városi vezetéssel megalakul a Szegedi Gázmű Községi Vállalat 17

18 Megjelenik a földgáz Elkészül a gázgyár hetedik kemencéje (kemencénként 9 retorta), majd 1956-ban a nyolcadik kemence. 100 km gerinc és 150 km leágazó vezeték működik. Napi gázfelhasználás m Földgázmezők megtalálása Pusztaföldvár, Hajdúszoboszló, Battonya Földgázlefejtő állomás építése Szegeden, 10% földgáz bekeverése a városi gázba Közel gázfelhasználó a városban, a felhasználás m 3 /nap, évi növekmény 600 fogyasztó, Az első középnyomású vezetékek üzembehelyezése Újszeged ellátására m 3 -es gömbtartály a földgáz tárolására 18

19 Földgáz bekeverés Január: Szeged városa a NIM-nek átadja a Szegedi Gázmű Vállalatot. A NIM az OKGT-be integrálja a vállalatot Július: a Bács-Kiskum Megyei Gázmű Vállalat a Szegedi Gázműbe olvad. A gázmű új neve: Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Galambosi István, főmérnök vezetésével megtervezik és üzembe helyezik az első magyar gyártmányú vízgőzös és levegős földgázbontót PB töltőüzem építése Algyőn Mm3 földgáz értékesítés, földgáz fogyasztó, PB fogyasztó Polietilén cső fektetése gázszállításra 19

20 Földgázátállás Október 8.: Megszűnt a városi gázgyártás Földgáz felhasználás megoszlása 300 Mm 3 üzemek, 80 Mm 3 háztartások fogyasztó Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat vezetékes földgázfelhasználó 20

21 Modernizáció Kiválás az OKGT-ből Részvénytársasággá alakul a DÉGÁZ Privatizáció. Új tulajdonos a Gaz de France Műanyagvizsgáló Laboratórium létesítése CNG Töltőállomás létesítése Szegeden Fúzióval létrejön az Égáz-Dégáz Zrt Mm3 értékesített földgáz Kiválással megalakul az Égáz Dégáz Földgázelosztó Zrt. 666 bekapcsolt település km elosztóvezeték Bekapcsolásra került a ik felhasználó 21

22 A társaság mai poziciója 22

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! XXIII. DUNAGÁZ Szakmai Napok Konferencia és Kiállítás, április ,Visegrád Tajti Péter ált. vezérigazgató 23