Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Gőcze István A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE

Átírás

1 Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Gőcze István A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM TEVÉKENYSÉGE 1. A tudományos tevékenységi rendszer modellje A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos tevékenységi rendszerének hatékony, magas színvonalú működtetése magába foglalja: a magyar felsőoktatási kutatások tapasztalatainak ismeretét; a felsőoktatásról szóló, az egyetem létesítésének és működtetésének követelményét meghatározó többször módosított évi LXXX. törvény 3. -ában foglaltakat; a Honvédelmi Minisztérium által meghatározott (elvárt) követelmények teljesítését, valamint a ZMNE és jogelőd intézményei korábban kialakult, eredményesen működő gyakorlatát, tapasztalatait és hagyományait. Az egyetem tudományos közélete által is elfogadott és az elmúlt évek alatt pontosított, egyetemi szintű tudományos tevékenységi rendszer-modell a következő oldalon követhető figyelemmel Az elmúlt tíz év alatt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos tevékenysége rendszerének hatékony működtetése érdekében konstruktív munkakapcsolatot alakítottunk ki: a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Belügyminisztérium, a Határőrség és a Rendőrség tudományos munkával kapcsolatban lévő szervezeteinek vezetőivel; a magyar egyetemek tudományos rektorhelyetteseivel és munkatársaival; a Magyar Akkreditációs Bizottság, illetve a Magyar Rektori Konferencia titkárságaival; a Professzorok Házában működő pályázati irodák képviselőivel; az Oktatási Minisztérium Tudományos Ügyek Főosztály vezetőjével és munkatársaival; az Országos Tudományos Diákköri Tanács, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint az Országos Doktori és Habilitációs Tanács elnökeivel és titkáraival, valamint a Magyar Egyetemi Könyvtárak Kollégiumával. 2. A tudományos tevékenység eredményei a) A tudományos kutatás Az egyetemen a tudományos kutatás tervezett formában, a tudományos tevékenység rendszerében folyt. A tudományos kutatásokat az egyetem tudományos munkaterveiben meghatározott alábbi fő feladatok jellemezték: a biztonság- és védelempolitika aktuális kérdései; a korszerű országvédelem gyakorlati megvalósítása; a NATO-csatlakozás valamint a tagságból fakadó feladatok, kihívások; a magyar fegyveres erők továbbfejlesztése, technikai korszerűsítése; a fegyveres erő korszerű alkalmazási elveinek vizsgálata és az arra történő felkészítés; a védelemgazdaság, a katonai logisztika további formálása; hatékony humánerőforrás-gazdálkodás és az arra való felkészülés; a haderőreform végrehajtásának támogatása.

2 REKTOR SZENÁTUS GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ FŐTITKÁR KUTATÁS RENDEZVÉNYEK PUBLIKÁLÁS HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS DOKTORI FOKOZAT ODAÍTÉLÉSE DOKTORI KÉPZÉS DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉG EGYETEMI BIZOTTSÁG HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG PROFESSZORI TANÁCS DOKTORI TANÁCS DIÁKKÖRI TANÁCS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK OSZTÁLY KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÓSÁG TANULMÁNYI HIVATAL INFORMATIKAI IGAZGATÓSÁG SZEMÉLY- ÉS MUNKAÜGYI IGAZGATÓSÁG EGYETEMI MANAGEMENT DOKTORI ÉS HABILITÁCIÓS KÖZPONT EGYETEMI KÖZPONTI KÖNYVTÁR TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSSZERVEZŐ KOORDINÁCIÓS KÖZPONT REKTORHELYET- TES EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ- SZOLGÁLTATÁS FINANSZÍROZÁSI RENDSZER K+F PÁLYÁZATOK OKTATÁSI REKTORH. TANANYAG- KIADÁS STRATÉGIAI ÉS VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 2

3 A kutatás-fejlesztés magas színvonalának, hatékonyságának és aktualitásának biztosítása érdekében a kutatási tevékenység tervezésének alapját az érvényben lévő jogszabályok és rendelkezések továbbá a Honvédelmi Minisztérium Tudományos Munkaterve, a Magyar Honvédség Tudományos Munkaterve, a BM Határőrség Tudományos Munkaterve, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos okmányai valamint a tanszékek és az intézetek javaslatai képezték. Tekintettel arra, hogy az egyetemi lét feltétele a tudományos kutatás, ezért az intézményünkben kiemelt területként kezeltük mind a doktori képzés terén, mind az oktatók előmenetele terén. Az elfogadott kutatási eredmények, a hazai és a nemzetközi tudományos konferenciákon szerzett ismeretek folyamatosan beépültek az oktatásba. Az egyetem két alapfeladata az oktatás és a kutatás szerves egységet képezett. Az egyetem oktatói és kutatói rendszeres kutatásokhoz kapcsolódó szaktanácsadói, lektori valamint szakértői tevékenységet folytattak művelt szakterületüknek megfelelően. Az egyetem külföldi kutatási kapcsolatrendszere jelentősen kiszélesedett. A kutatási eredmények kölcsönös megismertetése, a kapcsolatok elmélyítése a közös konferenciákon, szimpóziumokon, a gyakorlatokon és a napi munkakapcsolatokon keresztül valósultak meg. A közelmúltban az egyetem életében bekövetkezett kardinális tartalmi és strukturális változások eredményeként a tudományos kutatás területén új tudományszakok jelentek meg, illetve a kutatás spektruma jelentősen kiszélesedett. Az elmúlt időszak kutatási tevékenységét értékelve megállapítható, hogy számos hazai illetve külföldi szervezettel közös, vagy megrendelt kutatás folyt. Azonban az is rögzíthető, hogy erősíteni kell az egyetem, mint a védelmi szféra speciális szellemi műhelye, illetve a rendelkezésre álló szellemi potenciáljával országos jelentőségű kutatóbázisa és tudományos kutatóhelye valamint a csapattagozat, mint a gyakorlati oldal tudományos kutatói együttműködését. Az ilyen jellegű tevékenység keretében reális célként illetve feladatként határozható meg közös kutatási témák megfogalmazása, és a problémáknak megfelelő közös kutatócsoportok szervezése. b) A tudományos rendezvények szervezése és rendezése Az elmúlt időszakban az egyetem közel 150 olyan tudományos konferenciát rendezett, amelyen a résztvevők létszáma meghaladta a 100 főt. E rendezvények közül is kiemelkedik a Magyar Tudomány Napja hadtudományi rendezvénysorozat, amelyet mind programja, mind a kitüntető figyelmet jelentő jeles civil és katonarésztvevők nagy száma, az elhangzott értékes hozzászólások valamint a tudományos teljesítmények méltó elismerése is bizonyít. Jelentős volt azon tudományos rendezvények száma, amelyeket az egyetem valamint a más hazai illetve külföldi szervezetek képviselői (köztük többek között a Magyar Honvédség különböző vezető szervei, csapattagozatába tartozó szervezetei) együtt készítettek elő illetve rendeztek meg. c) A tudományos publikálás Az elmúlt tíz év a periodikáink szempontjából történelmi mérföldkőnek nevezhető. Az integrációs folyamatok egyik feladataként szükségessé vált a tudományos közéleti arculatunkat meghatározó időszakos kiadványok megújítása. Gondot jelentet az egyetem polgárai által készített tudományos-szakmai publikációk idegen nyelven történő megjelentetése. E probléma megoldása érdekében az egyetem tudományos menedzsmentje egy angol nyelvű periodika alapítására tett javaslatot az Egyetemi Tanácsnak. 3

4 A Tanács az Academic and Applied Research in Military Science (AARMS) (Alap- és alkalmazott kutatások a hadtudományban) című angol nyelvű időszaki lap Alapító Okiratát a 47/2001. sz. határozatával elfogadta, ezzel a lap megalapítása megtörtént. E kiadvány terveink szerint mind hagyományos formában, mind Interneten elektronikus formában is elérhető. Ezen kívül egyetemünkön az alábbi tudományos kiadványok jelentek még meg: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények; Társadalom és Honvédelem; Repüléstudományi Közlemények; Hallgatói Közlemények; Hadtudományi Hírlevél; Bolyai Szemle; Védelmi Tanulmányok; Hadtudományi Közlemények; Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandorum. d) A tananyagkiadás- és ellátás Az új rendszerű egyetemi képzés beindításával párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a korszerű ismereteket tartalmazó tananyagok elkészítésére irányuló igény. Ennek érdekében: jelentős kidolgozói munka eredményeként június végén kiadtuk a Követelményi Programot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tananyagok korszerűsítéséhez és harmonizációjához a NATO vonatkozó dokumentumai alapján; elkészült az Ütemterv az egyetemi tananyagok kidolgozásához és korszerűsítésére című dokumentum, amely hosszú távon meghatározza a tananyagkészítés- és kiadás feladatrendszerét. E tervek alapján tovább folytatódott az egyetemen a tananyagok korszerűsítése. Az elmúlt időszakban viszonylag sok tananyag készült. A mennyiségi növekedés ellenére az egyetem nagy figyelmet fordított továbbra is arra, hogy az elkészült tananyagok magas szakmai színvonalúak legyenek, aminek biztosítása érdekében több esetben is szakmai konzultáció folyt a Magyar Honvédség szerveinél, szervezeteinél, illetve szakértői munkára kértük fel a csapatok és vezető szervek elismert szakembereit. A tartalmi kérdéseken túl fontos követelmény, hogy a kiadványok külsőre is kultúrált formában jelenjenek meg. A már rendelkezésre álló tananyagok korszerűsítése, szükséges mértékű átdolgozása, illetve az újonnan elkészítendő kiadványok kidolgozása a tanszékek, karok és intézetek javaslataira alapozva alapvetően a képesítési követelmények továbbá a szakalapítási és szakindítási kérelmek továbbá a korábban említett tervek és programok figyelembevételével valamint az egyetem minden évben kiadásra kerülő Tananyagkiadási terve alapján folyt. e) A doktori képzés és a doktori (PhD) fokozat odaítélése Egyetemünkön 1996-ban kezdődött meg a doktori képzés az I. doktori program (A katonai biztonság, a védelmi integráció és a fegyveres küzdelem) akkreditálásával. A doktori program A, B, C, D, E alprogramokkal rendelkezett ben az E alprogramból kivált egy új tudományszak F alprogramként, majd 1998-ban létrejött a G alprogram, 2000-ben pedig a H alprogram. A Magyar Akkreditációs Bizottság 1999-ben akkreditálta a II. doktori programunkat (A védelmi szektor társadalmi kapcsolatrendszere) is. 4

5 Ezzel egyetemünk a hadtudomány teljes spektrumában, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó tudományszakokon folytathatta a doktori képzés, és a nemzetközi ekvivalencia feltételeinek megfelelő tudományos doktori (PhD) fokozatot ítélhette oda. Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Akkreditációs Bizottság novemberében pályázatot írt ki a Magyarországon működő állami és egyházi egyetemek számára a minőségileg új típusú doktori képzést megvalósító doktori iskolák akkreditálására. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos közössége szeptemberében benyújtotta pályázatát. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Hadtudományok tudományágban végleges, a Katonai műszaki tudományok tudományágban előakkreditált doktori iskola működésére kapott jogosultságot. Ez alapján a Hadtudományi Doktori Iskolában 23 tudományszakon, a Katonai Műszaki Doktori Iskolában 5 tudományszakon kezdődhet a tartalmában is korszerűsített képzés szeptemberétől. A doktori képzés eddigi jellemzői, tapasztalatai: a doktori képzésre 1996-tól 801 fő nyert felvételt jelenleg mintegy 220 fő doktorandusz folytatja tanulmányait ban 81 fő jelentkezett; a képzésben résztvevők száma azt mutatja, hogy a már több éve az átalakulás állapotában lévő HM és Magyar Honvédség, valamint a BM és más szervek személyi állománya részéről nem csökkent az érdeklődés a tudományos képzés és a kutatási témák iránt; az egyetem a doktori képzés kutatási témái meghatározásakor is maximálisan figyelembe vette a fő megrendelő a Magyar Honvédség igényeit, ugyanis az említett témajegyzéket véleményezésre felterjesztette a Honvéd Vezérkarhoz. A témák aktualizálása során e véleményezés minden esetben fontos szempontként definiálódott. A konkrét kutatási témák időszerűségét illetve szükségességét az a tény is biztosítja, hogy a doktorandusz-jelölt felvételi kérelmét az elöljáró parancsnok (vezető) minden esetben véleményezte; a NATO-tagsággal, valamint az EU-tagsággal együtt járó feladatok igénylik a biztonság és a védelem problémáit jól ismerő és a felmerülő problémákra hatékonyan reagálni képes katonákat és civileket, akiknek képzése a ZMNE-n biztosított; az egyetem doktori képzése iránti érdeklődés szélesedését bizonyítja az, hogy nemcsak hivatásos katonák és HM dolgozók, hanem BM alkalmazottak, határőrök tűzoltók, polgári védelmisek, a titkosszolgálatok munkatársai és más szakmák képviselői is jelentkeznek a képzésre. Doktori képzésünk tehát átfogja a teljes védelmi szférát és az az iránt érdeklődő szakemberek körét is; Az elmúlt évek tapasztalatai azt látszanak igazolni, hogy az egyetem jó úton haladt a doktori képzésben. Ezt igazolták a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség valamint a BM Határőrség és más szervek képviselőinek elismerő nyilatkozatai. 5

6 A doktori (PhD) fokozat-odaítélés jellemzői, tapasztalatai az új doktori képzési rendszer eredményeit tükrözi az a 252 fő, akik már az új PhD-fokozatot nyerték el. Közülük 2 fő brit, 1-1 fő francia,usa, szlovén, kinai állampolgár. a doktori eljárás során elkészített értekezés-tervezet, a közbeeső megmérettetésnek (műhelyvita) illetve a végső elbírálásnak (opponenciák, nyilvános védés) köszönhetően számos új és jól hasznosítható eredménnyel, ismerettel gazdagítja a diszciplínákat. Az elért eredmények révén a művelt tudományszakok folyamatosan fejlődnek. E fejlődésnek köszönhetően a felsőoktatási tananyagbázis korszerűsítése illetve aktualizálása gondmentesen és relatíve gyorsan megoldható; a doktori képzés illetve a doktori (PhD) fokozatszerzés terén jónak mondható az egyetem valamint a honvédség vezető szervei és más szervezetek csapattagozata közötti együttműködés. Mind a műhelyvitán, mind a nyilvános védésen az adott terület szakemberei részt vesznek, javaslataikkal, véleményeikkel hozzájárulnak az értekezés, illetve a doktori eljárás sikeréhez; a doktori cselekmény eredményeként elkészülő értekezések hasznosítása terén azonban mindenképp szükséges előrelépni. Az egyetemen ez a felhasználás illetve alkalmazás nem jelent gondot, ugyanis az előzőekben vázoltaknak megfelelően az eredmények folyamatosan beépülnek az oktatásba. A csapatok vonatkozásában már nem ilyen kedvező a helyzet, ugyanis ismereteink szerint csekély a konkrét hasznosítás. Az egyetem Doktori Tanácsa felelősségteljesen végzte munkáját, őrzője a ZMNE által kiadott doktori (PhD) fokozat tekintélyének, értékének. Ezeket az Országos Doktori és Habilitációs Bizottság, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság is elismerte. f) A habilitációs eljárás Egyetemünk a habilitációs eljárások lefolytatására való jogosultságot az 1995-ben akkreditált doktori program alapján kapta meg. A habilitáció tapasztalatai az alábbiakban összegezhetőek: a habilitációs eljárásokkal szemben támasztott követelmények részben a Habilitációs Szabályzat korszerűsítésének eredményeként, részben belső és külső hatásokra, tendenciájukat tekintve növekedtek. Szinte a kezdetektől fogva jelen volt egy határozott törekvés a pályázókkal szemben támasztott belépő követelmények egzaktságának lehetséges növelésére; az eltelt idő folyamán egységesebbé vált a pályázók kérelmének tartalma és annak megítélése; a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Habilitációs Bizottsága többségi egyetértéssel állást foglalt abban, hogy a benyújtott habilitációs kérelmek alapján az eljárás megindításának feltételeként vizsgálja az oktatói-kutatói aktivitás egységes, minimális követelményszintjének teljesítését. A követelményeket a Habilitációs Bizottság közzétette, amely négy területen vizsgálja a jelölt teljesítményeit: az oktatás, a publikációs tevékenység, a szakmaspecifikus alkotások és teljesítmény és a tudományos közéleti aktivitás területén. A vizsgált időszakban a habilitációs eljárást sikeresen befejező személyek (habilitációs oklevelet szerzettek) száma 101 fő. 6

7 A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folytatott habilitálási eljárási rendszer, az Országos Doktori és Habilitációs Bizottság megítélése szerint összemérhető a magyarországi minőségi színvonallal. g) A tudományos diákköri tevékenység A tudományos utánpótlás biztosítása érdekében továbbra is központi kérdésként kezeltük az egyetem tudományos diákköri tevékenységének támogatását, a fiatal tisztjelöltek, tisztek tudományos munka iránti érdeklődésének felkeltését, majd ébrentartását. A ZMNE-vel szemben alapvető követelmény, hogy olyan magas szinten felkészített katonai vezetőket, szakembereket és szakértőket bocsásson ki, akiket a tudományos gondolkodásmód és az alkotó tevékenységre való képesség jellemez, akik értik a hadseregben folyó tudományos munka célját, ismerik annak elveit és módszereit, valamint irányításának rendjét. Az intézményben az elmúlt években jelentős előrelépés történt a hallgatói tudományos munka irányítása, szervezése és végzése terén. A hallgatók aktívan vettek részt a tudományos körök, a tudományos konferenciák tevékenységében és a tanszéki tudományos kutatómunkában. Színvonalas pályamunkákat készítettek, amelyeket rendszeresen publikáltak a különböző hadtudományi folyóiratokban. A tudományos diákköri tevékenység jelenlegi eredményességét tükrözik az intézményi és az országos konferenciákon elért eredményeink illetve helyezéseink magas száma. Az eredményesség kérdéséhez viszont az is hozzátartozik, hogy az elkészített pályamunkák száma, aránya karonként változó. Ez a szóródás és témaprioritás tapasztalható a szekcióban bemutatott dolgozatok esetében is. Az egyetem felkérésének eleget téve a HM és a BM különböző szervei, szervezetei mind a dolgozatok elbírálásában, mind a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályázók elismerésében képviseltetik magukat. Az intézményi tudományos diákköri konferenciákon rendszeresen részt vesznek a külföldi katonai felsőoktatási intézmények hallgatói is. Örvendetes, hogy hallgatóink hasonló sikerrel vesznek részt a külföldi tudományos konferenciákon. E téren példaértékű a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar tevékenysége. Egyetemünk tudományos diákköri tevékenységének elismerését jelenti, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanács a teljes hallgatói életmű elismeréseként hét hallgatónknak ítélte oda a PRO SCIENTIA Aranyérmet. A OTDT a kiemelkedő témavezetői és tudományos diákköri munkáért öt oktatónknak pedig a MESTERTANÁRI KITÜNTETÉS-t ítélte oda. h) Az Egyetemi Könyvtári szolgáltatás Egyetemünkön a magas szintű könyvtári szolgáltatási követelményeknek, elvárásoknak megfelelő tevékenységet az Egyetemi Központi könyvtár valósítja meg, amelynek funkciói és szolgáltatásai az alábbiakban jellemezhetők: Az egyetem központi könyvtára nyilvános könyvtár, az egyetemen folyó oktatást, illetve tudományos kutatást közvetlenül kiszolgáló szervezeti egység. Az egyetemen folyó oktatási és tudományos tevékenység szakirányának megfelelően hadtudományi szakkönyvtár, a ZMNE könyvtári hálózat központi könyvtára. A tanrendbe épített könyvtári órák megtartásával tevékenysége szervesen beépül az egyetem oktatási rendszerébe. A honvédségi felsőoktatási és szakkönyvtárak vezető könyvtára, amelynek megfelelően koordinatív, valamint irányító szerepet tölt be a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) működ 7

8 tetésében. A védelmi szférát kiszolgáló kutatóhely, információs bázis. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagjaként a hadtudományi diszciplínát országosan képviselő könyvtár. A NATO PfP-tagországok könyvtári konzorciumának tagjaként hozzájárul a nemzetközi katonai elektronikus szakirodalmi tájékoztatáshoz. A hadtudományi terminológia adatbázisközpontja. Szolgáltatások: dokumentumok kölcsönzése; hazai és nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés bonyolítása; a hadtudományi és az általános olvasótermi hozzáférések biztosítása; a Király Béla gyűjtemény olvasótermének üzemeltetése; online katalógus-szolgáltatás; saját építésű online adatbázis-szolgáltatások; külföldi online hadtudományi adatbázis-szolgáltatások; Internet és CD-ROM szolgáltatások; irodalomkutatás saját adatbázisból, hazai és nemzetközi adatbázisokból; témafigyelés tanszéki kutatási témákban; publikációs jegyzék készítése az egyetem oktatói számára; kiadványok (referált lapszemle, havi gyarapodási jegyzék, honvédségi központi folyóirat lelőhelyjegyzék); bibliográfiák készítése az egyetem éves kutatási terveihez kapcsolódóan; felhasználói tréningek. Egyetemünk Központi Könyvtárának tevékenysége az utóbbi hat évben jelentős minőségi fejlődést mutatott. A fejlesztések nagy részét K+F pályázati rendszerből elnyert forrásokból hajtották végre. Tevékenységük mind a saját egyetemünk oktatási egységeinek, mind más egyetemek könyvtárvezetőinek elismerését kivívta. i) A K+F pályázati tevékenység Az egyetem működési feltételeinek megteremtésében, biztosításában szükségesek voltak a pályázatok révén elnyerhető források. Az elmúlt 2 3 évben fokozatosan emelkedett a pályázatok száma és a pályázatokon elnyert összeg nagysága is. Az egyének, tanszékiek felismerték a pályázatokban rejlő lehetőségeket. Egymás sikerein felbuzdulva ismerték fel a pályázás szükségességét, s tanulták meg a pályázatírás nem könnyű feladatát. A pályázatokon elnyert összegek nagysága változó, de ugyanúgy szükség van a néhány százezer forint értékű tankönyvpályázat elnyerésére, mint a több milliót érő könyvtári támogatásra. Örvendetes tény, hogy számos olyan szervezeti egységünk illetve pályázó csoportunk van, amely már huzamos idő óta kimagasló eredményt ér el az olyan pályázatokon, ahol az elnyert összeg meghaladta az ötmillió forintot (pl.: Egyetemi Központi Könyvtár, Informatikai Igazgatóság, Fegyverzettechnikai tanszék, a korábbi Híradó tanszék, Haditechnikai tanszék, Katonai kommunikációs rendszerszervező tanszék, a korábbi Lokátortechnikai tanszék, Hadtudományi Doktori Iskola pályázati csoportja, Tudományos Diákköri Tanács). Ezzel ellentétben voltak illetve vannak olyan szervezetek (tanszékek), ahol nem folyt pályázati munka. Itt általában arra hivatkoztak, hogy a tanszék profiljába vágó pályázatot nem írtak ki. Ez a 8

9 megállapítás azonban nem minden esetben fedte a teljes valóságot, mert pl. a minden évben kiírt tankönyvpályázatra bármely egyén, szervezeti egység pályázhat. Nagy figyelmet érdemelnek a NATO tudományos szervezetei által kiadott pályázatok, de az EU-csatlakozás jegyében is egyre több külföldi pályázat jelenik meg. Ezek közül meg kell keresni azokat, amelyekre egyetemünk oktatói és hallgatói sikerrel pályázhatnak. Be kell lépnünk azokba a programokba, amelyek elősegítik a külföldi pályázatokban való részvételt (pl. Socrates, Tempus). E közösségekhez való csatlakozáshoz azonban komoly dologi és személyi feltételek teljesítése szükséges. j) A tudományos információszolgáltatás A tudományos tevékenységi rendszer egyik fontos eleme a tudományos információszolgáltatás. Megítélésünk szerint a tudomány magas színvonalú művelésének egyik alapeleme a tudományos közélet természetesen az egész védelmi szektor vertikumában a hiteles, naprakész információkkal történő ellátása. Ennek megfelelően célunk egy tudományos információs rendszer működtetése és fejlesztése. Az információs rendszer lehetővé teszi: az egyetem illetve a védelmi szektor (kiemelten a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, Határőrség) tudományos közéletének gyors, hiteles tájékoztatását; a tudományban elért eredmények megjelentetését, közreadását; a megoldandó feladatok eljuttatását az érintettekhez; a ZMNE továbbá a hadtudomány nyitottságának, elismertségének növelését. Természetesen a rendszer további számos közvetett előnyt hordoz magában. A tudományos tájékoztató rendszer Interneten történő működtetése jelentősen hozzájárult a ZMNE presztízsének és a tudományos közéletben betöltött hivatásának növeléséhez. Egyetemünk honlapjára ( elkészítettük és működtettetjük a tudományos tevékenység rendszerének WEB oldalait ( Napjainkban több ezer oldalnyi hadtudományi információ találhatnak meg az Interneten szörfözők. A rendszer továbbfejlesztésének szükségességét alátámasztja az is, hogy amióta a tudományos Internetes oldalak megtekinthetők, jelentősen megnőtt a ZMNE WEB szerverére látogatók száma. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó tudományos tevékenység a vizsgált időszakban tervszerűen irányított és koordinált rendszerben történt. A tudományos tevékenység rendszerébe tartozó feladatok elvégzéséhez a szellemi potenciál alapvetően rendelkezésre áll. Azonban gondot jelent az a tény, hogy az egyetem nem rendelkezik kellő számú kutatói munkakörrel, ami alapvetően a hosszú ideje tartó létszámleépítésnek a következménye. A kutatás infrastrukturális háttere karonként illetve tanszékenként változó, de sajnos általában csak gyengén megfelelő. Javulást eredményezhet az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott kutatási infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása. Felhasznált irodalom SZILÁGYI Tivadar (szerk.): Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Almanach. Budapest: ZMNE, Gőcze István (szerk.): Egyetemi almanach a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és jogelőd intézményei fennállásának 85. évfordulójára. -Budapest: ZMNE,