A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre

Átírás

1 A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre A kibocsátott szennyvíz mennyiségi-minőségi paramétereinek vizsgálatára vonatkozó önellenőrzési terv az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készült: 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, 27/2005. (XII.6) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 27. -a értelmében a KCE Önellenőrzésre köteles, mivel működése során 15 m 3 /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet közvetlenül a befogadóba vezet. A kibocsátott hűtővíz gyakorlatilag 100%-ban szűrt Tisza víz, s csak elenyésző mértékben tartalmazza a vízelőkészítő semlegesített hulladékvizeit (óránként m 3 -ben 11,5 m 3 ). A hűtővíz kémiai kezelésen nem esik át, így a kibocsátott hűtővíz vízkémiai jellemzői gyakorlatilag megegyeznek a Tisza vizével. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 3 -a az alábbiak szerint rendelkezik: (1) Az önellenőrzésre köteles kibocsátó a) önellenőrzési tervet (a továbbiakban: terv) készít, b) üzemnaplót vezet. (2) A terv kötelező tartalmi elemeit a 1. melléklet, az üzemnapló kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az önellenőrzésre köteles kibocsátó a tervet - az Fvr. 28. (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez (a továbbiakban: hatóság) jóváhagyásra benyújtja. Általános adatok AZ ERŐMŰ ÜZEMELTETŐJE: Megnevezés: Kárpát Energo Kft. Telephely: 1126-Budapest, Béla király u 30/c. Telefon: 1/ Fax: 1/ system@system.hu KÜJ szám: KTJ szám: KSH szám: TELEPHELY ADATAI Megnevezése: Vásárosnaményi 230 MW-os Kombinált Ciklusú Erőmű Helyrajzi száma: Vásárosnamény külterület, 010/4 hrsz. terület Megközelíthetősége: Vásárosnamény és Kisvarsány közötti sz. összekötő útról Telephely EOV koordinátái: EOV X: EOV Y: Kibocsátott ipari víz

2 Bevezetés A 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet 27. (2) alapján: Önellenőrzésre köteles az a kibocsátó... c) aki az engedélye szerint, illetőleg a telephelyről a megelőző év adatai alapján 15 m 3 /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet ca) közvetlenül a befogadóba vezet. A System Consulting Rt.. tulajdonában lévő, és a Kárpát Energo Kft. által üzemeltetett Vásárosnaményi Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (továbbiakban Erőmű): 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet előírásainak megfelelően köteles önellenőrzési tervet készíteni, és a környezetvédelmi hatóságnak elfogadásra megküldeni. Az Erőmű IPPC dokumentációjába beillesztett önellenőrzési tervét egészíti ki az Önkéntes Hatósági Megállapodásban vállalt monitoring terv, amely részben jogszabályi előírások alapján készült, ezenfelül figyelembevettük, az erőműben fennálló technológiai sajátságokat és rendelkezésre álló mérési lehetőségeket. 1. Az önellenőrzési terv kialakítása során figyelembe vett sajátosságok A működő monitoring rendszer alapvetően üzemi szervezet igénybevételével működik, az általuk szolgáltatott eredmények képezik az értékelés alapját. Az Erőműben számos olyan technológiai paraméter értékét követjük nyomon, amelyek alkalmasak a Tiszából kivett és az oda kibocsátott víz minőségének jellemzésére. Ezeket a jellemzőket jóllehet nem akkreditált laboratóriumi vizsgálatok eredményeként születnek is bevontuk a hatóságok részére történő adatszolgáltatási körbe, mivel az előírtnál gyakoribb eredményeket szolgáltatnak a környezetvédelmi szempontból fontos komponensek mennyiségéről, koncentrációjáról. Ezek a mérések természetesen nem helyettesítik az akkreditált laboratóriumok által végzett vizsgálatokat (évi 4 alakalom), hanem azok kiegészítésére, az értékelhető eredmények növelésére szolgálnak. 2. Az önellenőrzés végrehajtásáért, a mintavételért és a minták vizsgálatáért felelős személy, szervezetek és laboratóriumok Az önellenőrzési program megvalósításáért felelős személy az Erőmű részéről: környezetvédelmi és/ vagy laborvezető Az önellenőrzés végrehajtásával megbízott szervezet: FETIKÖTEVIFE akkreditált laboratóriuma végzi. (akkreditációs szám: NAT /2003) A kibocsátott szennyvíz, és a Tisza-víz vizsgálatokat szennyvízkibocsátást jellemző minták vételét a FETIKÖTEVIFE. (NAT /2003 számon akkreditált) labor mintavételi képviselője végzi. A hidrobiológiai és a mederüledék vizsgálatokat végzi: FETIKÖTEVIFE. (akkreditációs szám: NAT /2003) Az önellenőrzés mintavétel tényét, a mintavétel időtartama alatt a KCE szennyvízkibocsátására és a befogadóra jellemző adatokat az üzemnaplóban rögzíti A technológiai paraméterek vizsgálatához szükséges minták vételét és vizsgálatát az Erőmű környezetvédelmi vagy vegyész munkatársai végzik az erőmű vízlaboratóriumában. A beépített mérőeszközök ellenőrzését és kalibrálását az erőmű vegyész és a villamosirányítástechnikai karbantartó csoport biztosítja Kibocsátott ipari víz

3 3. A kibocsátott ipari víz bevezetése A kibocsátott ipari víz befogadója a Tisza folyó fkm szelvénye. A kibocsátott hűtővíz gyakorlatilag 100%-ban szűrt Tisza víz, s csak elenyésző mértékben tartalmazza a vízelőkészítő semlegesített hulladékvizeit (óránként m3-ben 11,5 m3). A hűtővíz kémiai kezelésen nem esik át, így a kibocsátott hűtővíz vízkémiai jellemzői gyakorlatilag megegyeznek a Tisza vizével. Működő KC erőmű tapasztalatok alapján a szűrés eredményeként a kibocsátott hűtővíz lebegőanyag tartalma alacsonyabb lesz, mint a bemenő Tisza vízé, s ennek megfelelően csökkennek a lebegőanyaghoz kapcsolódó szennyezőanyagok koncentrációi is Ennek megfelelően, pl. a kibocsátott hűtővíz BOI, KOI, összes lebegőanyag, SZOE, koncentrációja alacsonyabb lesz, mint a bemenő Tisza vízé. A kibocsátott hűtővíz maximum hőmérséklete a befogadó érzékenysége alapján 30 o C-ban került meghatározásra. A be- és kilépő víz hőmérsékletének különbsége a +8 o C-ot nem haladhatja meg. Az oldott oxigén tartalom mérését a Tisza élővilágának védelme és a KCE hatásának értékelése indokolja: a kibocsátott hűtővíz oldott oxigén tartalma kismértékben csökkenhet, de az a Tisza oxigénellátásának mértékét döntő mértékben nem befolyásolja. A Tisza aktuális vízhozamának ismeretében (FETIVIZIG, Vásárosnaményi vízmérce aktuális adatai alapján), valamint a kivett és visszabocsátott hűtővíz mennyiségének és hőmérsékletének mérésével az elkeveredés utáni (egyensúlyi) hőmérséklet számítással meghatározható. Ennek értelmében az elkeveredés utáni hőmérséklet mérésének csak annyiban van jelentősége, hogy a mérés pontján már megtörtént-e a teljes elkeveredés. Az elkeveredés a bebocsátás alatt 2,5 km-rel megtörténik. Ennek értelmében a napi számítás mellett - a KCE a hűtővíz bevezetés alatt 2,5 km-rel havi rendszerességgel ellenőrző mérést végez az elkeveredés utáni hőmérséklet visszaellenőrzésére Kibocsátott ipari víz

4 4. Az önellenőrzés monitoring terve és a vizsgálandó komponensek Folyamatos mérések: A technológiai paraméterek közül a következő paraméterek mérése történik folyamatosan(on-line): kivett Tisza-víz és a kibocsátott víz hőmérséklete kibocsátott víz ph-ja Napi gyakoriságú mérések: a szűrt Tisza-víz és a kibocsátott víz olajtartalma A folyamatos mérőműszerek által mért értékeket az erőmű központi információs szervere dolgozza fel, és a pillanatnyi értékekből órás átlagot képez. Heti gyakorisággal végzett mérések: Technológiai paraméterként hetente kerül meghatározásra a Tiszából kiemelt vízben és a kibocsátott vízben: lebegőanyag tartalom vezetőképesség TOC A vizsgálatokat helyi utasítások alapján az erőmű laboratóriumában végezzük. Kéthetente szükséges mérések: A kibocsátás ellenőrzésére a Tiszába bevezetett hulladékvízből, valamint a Tiszából az Erőmű vízkivételi művében hőmérséklet és KOI k meghatározás. Ezzel egyidejűleg rögzítésre kerül a Tisza vízállása és vízhozam értéke Vásárosnaménynál az Országos Vízjelző szolgálat adatai alapján. Havonta elvégzett vizsgálatok: A bevezetett hűtővíz jellemzőinek és változásának vizsgálatára a Tiszába bevezetett hulladékvízből és a Tiszából az Erőmű vízkivételi művében vett minták általános vízkémiai vizsgálata történik minden hónapban (négy hetente) egy alkalommal. A vizsgált komponensek: ph, vezetőképesség, karbonát, összes lúgosság, összes keménység, szulfát, nitrát, nitrit, klorid, foszfát, ammónia, vas, mangán, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, összes foszfor. Hőmérséklet és KOI k meghatározás a hulladékvíz bevezetési pont alatti Tisza vizéből szintén négyheti gyakorisággal történik. Negyedéves vizsgálatok: A kibocsátott vízben negyedévente 24 órás mintavétellel vett vízmintából vizsgálni kell a következő komponenseket: KOI k, BOI, NH 4 -N, NO 3, összes-p, ph, SZOE (részmintákban is), összes- és ásványi oldott anyag, összes- és ásványi lebegő anyag, az elvezetett víz hőmérséklete, toxicitása. A feltáró és követő monitoring vizsgálatok tapasztalatait, és a 27/2005.(XII.6.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe véve, a kibocsátott víz vizsgálatával párhuzamosan, ugyanilyen módon vizsgálni kell a Tisza-víz SZOE tartalmát (részmintákban is) a vízkivétel helyénél. Mind a kibocsátott víz, mind pedig a Tisza-víz 24 órás átlagmintájából, valamint az 5 mg/l SZOE tartalom feletti részmintákban meghatározásra kerül az alifás kőolajszármazékok (TPH-GC) mennyisége is. A kibocsátott víz hatásainak felmérésére szolgál a negyedévente elvégzett fitoplankton és zooplankton vizsgálat a Tisza-vízben a bevezetés felett és alatt vett mintákból Kibocsátott ipari víz

5 Félévente elvégzett vizsgálatok: A kibocsátott víz hatásainak vizsgálatára szolgál a tavaszi és őszi félévben a mederüledék mintavétel és a fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek vizsgálata a kibocsátási pont felett és alatt. A mederüledék vizsgálatok kiterjednek a nehézfémek, a poliaromás vegyületek (PAH), alifás kőolajszármazékok (TPH-GC) mennyiségének meghatározására. Évente két alkalommal történik a kibocsátott víz fitoplankton és zooplankton vizsgálata, ami a hűtőrendszeren való áthaladás közben bekövetkező változásokat mutatja. Éves gyakoriságú vizsgálatok: Évente egy alkalommal kerül sor a negyedéves 24 órás mintavétellel vett vízmintából a nehézfémtartalom vizsgálatára. Az önellenőrzés monitoring terv keretében végzendő vizsgálatokat táblázatosan összefoglalva mutatja be az Melléklet: 1. Táblázat. 5. Mintavételi helye: a Tisza fkm szelvényben a bal parton tervezett hűtővíz bevezető surrantó. A műtárgy EOV koordinátái: EOV X: EOV Y: Az alkalmazott mérési módszerek A technológiai paraméterek mérésére beépített ipari mérőeszközök és az üzemi laborban használt készülékek szolgálnak: ph mérés: Analon ph 10 készülék Hőmérséklet: Hach elektróda Lebegőanyag: MSZ 260/3-73 alapján, Olajtartalom: Datalink FL-200 típusú fluoreszcenciás elven működő automata mérőberendezés Oldott oxigén: optikai mérésmódszerrel LDO TM HACH Lange SC 100 vezérlő egységgel felszerelt Hach elektródákkal egységesen mérhető: Hőmérséklet, Vezetőképesség, Oldott oxigéntartalom, ph, TOC: Quick TOC on-line analizátor A kibocsátás ellenőrzésére szolgáló laboratóriumi mérések a felszíni vizek és a mederüledék vizsgálatára vonatkozó magyar szabványok előírásai, vagy a laboratóriumokban akkreditált egyedi módszerek szerint történnek. 7. Az eredmények közlése a hatóságok felé A monitoring terv keretében született eredményeket az Erőmű írásos jelentés formájában negyedévente megküldi a Felső Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A tárgy negyedévet követő 15 napon belül a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet szerint, az Erőmű éves jelentését (VÉL) a tárgyévet követő év március 31-ig nyújtja be a FETIKÖTEVI Felügyelőségre. 8. Vitás esetekben irányadó, akkreditált laboratórium A hatósági helyszíni ellenőrzés és az önellenőrző rendszer eredményeinek eltérése esetén irányadó akkreditált laboratórium a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézet Központi Környezetanalitikai Laboratóriuma (akkreditációs szám: NAT /2004) Kibocsátott ipari víz