3/a. sz. melléklet. 3/a. sz. melléklet. Területi monitoring kutak szerves mikroszennyező komponenseinek mérése észlelése, értékelése. VITUKI Kht.

Átírás

1 3/a. sz. melléklet Területi monitoring kutak szerves mikroszennyező komponenseinek mérése észlelése, értékelése 1

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Vizsgálati terv Mintavétel Analitikai vizsgálat Vizsgálati eredmények Vizsgálati eredmények értékelése Alifás és aromás szénhidrogének Klórozott szénhidrogének Fenolok Naftalin és PAH Peszticidek Összefoglalás Összes szerves szén (TOC) Összes szerves halogén (AOX) Triklór-etilén és tetraklór-etilén Peszticidek Ábrajegyzék 1. ábra Vizsgálati terv készítés metodikája ábra TPH koncentráció megoszlása a mért kutakban ábra BTEX koncentráció megoszlása a mért kutakban ábra Klórozott szénhidrogén koncentráció megoszlása a mért kutakban ábra PAH koncentráció megoszlása a mért kutakban ábra Peszticid koncentráció megoszlása a mért kutakban ábra TOC vizsgálatok megoszlása ábra Mérési eredmények megoszlása (TOC vizsgálatok) ábra Klórozott szénhidrogén mérés víztestenkénti megoszlása ábra Küszöbértéket meghaladó mérések az összes méréshez viszonyítva Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat Vizsgált kutak száma KÖVIZIG szerinti bontásban Táblázat Vizsgált komponensek Táblázat Alifás és aromás szénhidrogének Táblázat TPH koncentráció megoszlása a mért kutakban Táblázat BTEX koncentráció megoszlása a mért kutakban Táblázat Klórozott szénhidrogén koncentráció megoszlása a mért kutakban Táblázat Klórozott szénhidrogén koncentráció %-os megoszlása Táblázat Klórozott szénhidrogének (B) szennyezettségi határérték, illetve küszöbérték felett Táblázat PAH koncentráció megoszlása a mért kutakban Táblázat PAH koncentráció %-os megoszlása Táblázat PAH szennyezőanyagok (B) szennyezettségi határérték felett

3 12. Táblázat Peszticid koncentráció megoszlása a mért kutakban Táblázat Peszticidek %-os megoszlása Táblázat Peszticidek (B) szennyezettségi határérték, illetve küszöbérték felett

4 1 Bevezetés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium továbbiakban (KvVM) az Országos Környezeti Kármentesítési Program költségvetési sorának terhére három részfeladatra osztható monitoring vizsgálatok elvégzését kérte. Területi monitoring kutak szerves mikroszennyező komponenseinek mérése észlelése, értékelése; Egyedi projektek keretében létesült monitoring kutak mérése, észlelése, értékelése; Expedíciós feltárás o Vízügyi Alprogramhoz kapcsolódóan o KEOP forráslekötéséhez kapcsolódóan A vizsgálatokat a 10/2000. (VI. 02.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírtak szerint végezzük. 2 Vizsgálati terv A vizsgálati terv elkészítése előtt áttekintésre került a teljes területi monitoring kutak, valamint a korábban elvégzett vizsgálatok jegyzéke. Az elemzés során év közötti szerves szennyezőanyagok vizsgálatát és vizsgálati eredményét tekintettük át, mintegy 2000 monitoring pontban. A vizsgálati terv készítését az alábbi szempontok alapján végeztük Területi monitoring pont (~2400db) Igen vizsgálat Nem Bevonásra került a mérési programba Mérési eredmény értékelése Kimutatási határ alatt Nem került bevonásra a mérési programba Kimutatási határ és (B) közötti Bevonásra került a mérési programba >(B) érték Bevonásra került a mérési programba ( 1. ábra) Az elemzett időszakban volt e szerves mikroszennyező vizsgálat: o igen (a következő pontban részletezettek szerint vizsgálódtunk tovább) 3

5 o nem Amennyiben volt vizsgálat annak eredménye o kimutatási határ alatti o Kimutatási határ és (B) szennyezettségi határérték közötti o (B) szennyezettségi határérték feletti volt. Területi monitoring pont (~2400db) Igen vizsgálat Nem Bevonásra került a mérési programba Mérési eredmény értékelése Kimutatási határ alatt Nem került bevonásra a mérési programba Kimutatási határ és (B) közötti Bevonásra került a mérési programba >(B) érték Bevonásra került a mérési programba 1. ábra Vizsgálati terv készítés metodikája A bemutatott metodika alapján vizsgálatba javasolt kutak jegyzékét, valamint a vizsgálandó komponenseket jóváhagyásra megküldtük a KvVM-nek. A vizsgálati metodika jóváhagyása a szerződés szakmai feladatainak meghatározásával történt meg. 3 Mintavétel A 2 fejezetben meghatározott metodika alapján választottuk ki a mintavételi pontokat. A területi monitoring a felszín alatti víztestek állapotának megismerésére, ezen belül a víz minőségének a jellemzésére, illetve a vízminőség alakulásának nyomon követésére szolgáló mérő, észlelő hálózat. A monitoring rendszer többfajta mérőpontot foglal magában. Van termelőkút, melyből meghatározott időszakonként minőségi vizsgálatra mintavétel történik, van kifejezetten vízminőség észlelésére létesített kút, kútpár, vagy kúthármas, illetve több mélységet megismertető kútcsoport. A fentiek alapján 248 települést érintve 634 mérési hely került kiválasztásra (1. Táblázat). KÖVIZIG Mérőpontok száma Alsó-Duna-völgyi 67 Alsó-Tisza-vidéki 86 Dél-dunántúli 70 4

6 KÖVIZIG Mérőpontok száma Észak-dunántúli 71 Észak-magyarországi 33 Felső-Tisza-vidéki 59 Körös-vidéki 14 Közép-dunántúli 55 Közép-Duna-völgyi 37 Közép-Tisza-vidéki 36 Nyugat-dunántúli 67 Tiszántúli Táblázat Vizsgált kutak száma KÖVIZIG szerinti bontásban 4 Analitikai vizsgálat A vizsgálati program alapján összesen 1347 analitikai elemzésre került sor az alábbi megosztás szerint mérőpont TPH-GC vizsgálata (gázkromatográfiás módszerrel) 153. db mérőpont BTEX vizsgálata 13. db mérőpont összes fenol vizsgálata (gázkromatográfiás módszerrel) 2 db mérőpont összes naftalin vizsgálata 131 db mérőhely PAH tartalmának vizsgálata 203 mérőhely illékony klórozott szénhidrogén tartalmának vizsgálata 15 db mérőhely klórpeszticid tartalmának vizsgálata 627 db mérőhely triazinok vizsgálata 50 db mérőhely egyéb csoportba nem sorolható peszticid tartalom vizsgálata. A szennyezőanyag csoportokban a 2. Táblázatban bemutatott komponenseket értjük. Az analitikai vizsgálati metodikát a 10/2000 (VI. 02.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározottak, illetve a megjegyzésben foglaltak szerinti határoztuk meg. Mérőpont száma Komponenscso port Komponensek Megjegyzés 153 TPH VPH+EPH gázkromatográfiás módszerrel 153 BTEX Benzol Toluol Xilolox Etilbenzol Egyéb alkilbenzolok 13 Fenolok Fenol Krezolok Katechol Rezorcin Összes fenol gázkromatográfiás módszerrel, 21/2002 KöViM rendelet 3.sz. melléklet "F" 2 Összes naftalin 131 PAH Naftalin GC/MS, víz 5

7 Mérőpont száma Komponenscso port 203 Illékony klórozott szénhidrogének szénhidrogén 15 Klórpeszticidek DDE összes DDD összes DDT összes Aldrin Komponensek Acenaftilén Acenaftén Fluorén Fenantrén Antracén Fluorantén Pirén Benzantracén Krizén Benzo(a)pirén Dibenzantracén Benzo(b)-fluorantén Benzo(k)-fluorantén Indenopirén Benzo(g,h,i)-perilén PAH összes naftalinok nélkül diklór-metán 1,1,2-triklór-trifluór-etán 2-klór-etanol széntetraklorid 1,2-diklór-propán 2,3-diklór-propilén 2-klóretil-vinil-éter 1,3-diklór-propilén 1,1,2-triklór-etán 1,2-dibróm-etán 1,1,2,2-tetraklór-etán cisz1,2-diklór-etilén 1,2-diklór-etán kloroform bróm-diklór-metán triklór etilén dibróm-klór-metán tetraklór-etilén összes klórozott alifás szénhidrogén klórbenzol diklórbenzolok triklórbenzolok 1,2,3,4-tetraklórbenzol pentaklórbenzol hexaklórbenzol bróm-benzol Összes halogénezett aromás Megjegyzés 10/2000 rendelet (PAH EPA 16) Halogénezett CH (21/2002 KöViM rendelet 3.sz. melléklet "HS") 6

8 Mérőpont száma Komponenscso port Komponensek Dieldrin Endrin α-hch ß-HCH g HCH (lindán) Acetoklór Propaklór Metoxiklór Heptaklór Heptaklór epoxid Endoszulfán 627 Triazinok Atrazin Simazin Prometrin Terbutrin Pendimetalin Terbutil-azin Propazin Metribuzin Dezetil-atrazin Dezizopropil-atrazin 32 Peszticidek acetoklór propaklór 2,4-D atrazin (Aktinit PK) lindán malation MCPA metil-paration simazin 2,4,5-T DDT/DDD/ DDE dezetil-atrazin diazinon hexaklórbenzol dezizopropil-atrazin endrin forát hexazinon klórpirifosz metribuzin prometrin propazin terbutilazin terbutrin 6 karbofurán 1 diazinon 7 bentazon Megjegyzés (21/2002 KöViM rendelet 3.sz. melléklet "P" összes) 7

9 Mérőpont Komponenscso Komponensek száma port 4 metolaklór 2. Táblázat Vizsgált komponensek Megjegyzés 8

10 5 Vizsgálati eredmények A feladat végrehajtása során az analitikai eredményeket a 10/2000 (VI. 02.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendeletében foglalt (B) szennyezettségi határérték, valamint a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 12. mellékletében szabályozott küszöbértékek figyelembe vételével értékeltük. A vizsgálati eredmények integrálásra kerültek a VITUKI Nonprofit Kft. Tényfeltárási és Monitoring Osztályán nyilvántartott felszín alatti vízminőség adatbázisba. 6 Vizsgálati eredmények értékelése A mért eredményeket az alábbiakban szennyezőanyag csoportonként foglaljuk össze. 6.1 Alifás és aromás szénhidrogének A vizsgálat során 216 kút esetében történt alifás-szénhidrogén mérés, melyből két területen találtunk (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációban TPH-t. 224 kútban történt aromás-szénhidrogén mérés (3. Táblázat). A kutak közül kettőben észleltünk (B) szennyezettségi határérték feletti eredményt. objektumazonosító Település Kút helyi neve Talp (m) VPH EPH Benzol Toluol B érték (µg/l) AIG006 Kiszombor TIM-I3106 B piezométer 3,6 1,1 TIM-I 5315 B piezométer AII100 Kállósemjén Péterhalom (sekély) 4, AIH876 Esztergom GNV 9795 figyelő Táblázat Alifás és aromás szénhidrogének TPH mérési eredmények Kutak száma (db) VPH EP H Kimutatási hé. alatt B érték alatt 1 2 B érték felett Táblázat TPH koncentráció megoszlása a mért kutakban kutak száma Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett 2. ábra TPH koncentráció megoszlása a mért kutakban VP EP A mért kutakban a szennyezőanyag koncentráció megoszlását a 4. Táblázat és a 2. ábra mutatja. A VPH koncentráció döntő többsége (65%) kimutatási érték alatti, 35%-a (B) érték alatti és kevesebb, mint 1 % mutat szennyezettséget. Az EPH koncentráció megoszlása nagyon hasonló, ennél a komponensnél a mért kutak 67% kimutatási határérték alatti értéket mutat, 32% (B) érék alatti koncentrációt, míg 1% (B) érték feletti minőségű. 9

11 Aromás szénhidrogének közül benzolt és toluolt tudtunk kimutatni (B) szennyezettségi határérték felett. Benzol szennyezőanyagot a kutak 95%-ban nem tudtunk kimutatni, 5%-ban észleltünk (B) szennyezettségi határérték alatt és 1% alatt mértünk (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációban. Toluol esetében a mért kutak 63%-a kimutatási határérték alatti, 37%-a (B) szennyezettségi határérték alatti, míg 1% alatt találtunk szennyezett kutat (5. Táblázat és 3. ábra). Kutak száma (db) Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett Benzol Toluol Etilbenzol Xilolok Táblázat BTEX koncentráció megoszlása a mért kutakban Benzol Toluol Etilbenzol Xilolok Kimutatási hé. a B érték alatt B érték felett 3. ábra BTEX koncentráció megoszlása a mért kutakban Határérték feletti benzol szennyezettséget észleltünk az AIG006 kódú Kisszombor TIM- I3106 sekélyebb kútjában. A mért koncentráció mérési hibahatáron észleltünk szennyezettséget, mely ilyen sekély mélységű kútnál akár a közlekedésből eredő diffúz szennyezésből is adódhat. TPH szennyezettséget mutat a AIH876 jelű esztergomi GNV 9795 figyelőkút. A kapott eredmény a (B) szennyezettségi határérték kétszerese, mely nagyobb szénatomszámú kevésbé illékony szénvegyületekből áll. A AII100 jelű Kállósemjén TIM-I 5315 B Péterhalom (sekély) kút esetében igen magas értéket mértünk, mely beavatkozást igénylő szennyezettségre utal. Itt a TPH mellett 6.2 Klórozott szénhidrogének Klórozott szénhidrogének közül az alábbi komponensek mérésére került sor. Klórozott alifás szénhidrogének: diklór-metán; triklór-fluor-metán; széntetraklorid; 1,2- diklór-propán; 2,3-diklór-propilén; 2-klóretil-vinil-éter; 1,3-diklór-propilén; 1,1,2- triklór-etán; 1,2-dibróm-etán; 1,1,2,2-tetraklór-etán; cisz1,2-diklór-etilén; 1,2-diklóretán; kloroform; bróm-diklór-metán; triklór-etilén; dibróm-klór-metán; tetraklóretilén; bromoform; vinilklorid; 2-klór-etanol; összes klórozott alifás szénhidrogén; Halogenizált aromás szénhidrogének: klórbenzol; bróm-benzol; 1,3-diklór-benzol; 1,4- diklór-benzol; 1,2-diklór-benzol; 1,3,5-triklór-benzol; 1,2,4-trikór-benzol; 1,2,3- triklór-benzol; Tetraklórbenzol; Pentaklórbenzol; Hexaklórbenzol; Össz. halogénezett aromás szénhidrogén A vizsgálat során összesen 179 kút mérésére került sor. A mért komponensek közül cisz1,2-diklór-etilént; kloroformot; triklór-etilént; tetraklór-etilént; vinilkloridot; 10

12 Tetraklórbenzolt; Pentaklórbenzolt mértünk (B) szennyezettségi határérték, illetve küszöbérték feletti koncentrációban (6. Táblázat és 4. ábra). Kutak száma (db) kloroform Tetraklór benzol Pentaklór benzol Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett Összes mérés Táblázat Klórozott szénhidrogén koncentráció megoszlása a mért kutakban cisz1,2-diklór-etilén kloroform triklór-etilén tetraklór-etilén vinilklorid Tetraklórbenzol Pentaklórbenzol Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett 4. ábra Klórozott szénhidrogén koncentráció megoszlása a mért kutakban % kloroform vinilklorid cisz1,2- diklóretilén triklóretilén tetraklóretilén Vinilklorid cisz1,2- diklóretilén triklóretilén tetraklóretilén Tetraklórbenzol Pentaklórbenzol Kimutatási hé. alatt 94% 86% 91% 77% 86% 76% 87% B érték alatt 3% 12% 8% 20% 0% 20% 10% B érték felett 3% 2% 1% 3% 14% 4% 3% 7. Táblázat Klórozott szénhidrogén koncentráció %-os megoszlása A mérési eredmények alapján a klórozott szénhidrogén %-os megoszlását mutatja a 7. Táblázat. Jól látható, hogy a mérések 76-94%-nál kimutatási határérték alatti koncentrációjú a szennyező komponens. Ezeknél a kutaknál joggal feltételezhető, hogy nincs szennyező anyag a felszín alatti vízben. A kimutatási határérték és a (B) szennyezettségi határérték között mért eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a térségben olyan tevékenység folyik, vagy folyt, melyből szennyezőanyag jutott ki a környezetbe. 11

13 (B) érték ,1 0,1 0,05 objektum azonosító Település Kút helyi neve Talp (m) kloroform cisz1,2- diklóretilén triklóretilén tetraklóretilén vinilklorid Tetraklórb enzol Pentaklórb enzol µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l AIH810 Dunabogdány Dunabogdányi Vízbázis I/f-1 figyelő 20 <0,1 0,7 AIF846 Fehérgyarmat GN_FEG_03A figyelő 6,5 <0,1 0,96 0,55 AIH937 Gödöllő Blaháné út 84. szondakút (sekély) 10,8 <0,1 16 0,42 0,16 AIH936 Gödöllő Blaháné út 84. szondakút (mély) 13 <0,1 21 AII118 Kaposvár GN_KAP_08C figyelő ,5 97 AII156 Kecskemét GN_KEC_05C figyelő 21,1 <0,1 0,11 AII155 Kecskemét GN_KEC_05B figyelő 13,9 <0,1 0,27 0,1 AII159 Kecskemét GN_KEC_06C figyelő 19,4 <0,1 0,13 AII515 Nyárlőrinc GN_NYA_03A figyelő 8, AII517 Nyárlőrinc GN_NYA_03C figyelő 18, AII516 Nyárlőrinc GN_NYA_03B figyelő 13, AII729 Sopron Sopron 3932 j.figyelő AII818 Szombathely GN_SZH_04A figyelő 8,6 <0,1 0,5 0,18 AII819 Szombathely GN_SZH_04B figyelő 13,6 <0,1 0,29 0,12 AII827 Sződ GA_SZD_01B mg. figyelő 14 <0,1 5,3 AIJ057 Veszprém Utászházi-forrás (Kádárta) 1 <0, Táblázat Klórozott szénhidrogének (B) szennyezettségi határérték, illetve küszöbérték felett 12

14 A (B) szennyezettségi határérték, illetve a küszöbérték feletti koncentrációt mutató kutakat a 8. Táblázatban látjuk. A táblázatból látható, hogy 10 helyszínen, 16 kútban észleltünk magasabb szennyezőanyag koncentrációt. Négy helyszínen (Gödöllő, Kecskemét, Nyárlőrinc, Szombathely) településeken a kútpárokban, illetve a kútháramosban jelentkezett a szennyező anyag. 6.3 Fenolok A vizsgálat során (B) szennyezettségi határérték feletti fenol-tartalmat egy kútban sem észleltünk. 6.4 Naftalin és PAH Naftalin és PAH vegyületeket 152 helyen mértünk. A vizsgálat során az alábbi komponensek analitikai vizsgálatára került sor: Naftalin; Acenaftilén; Acenaftén; Fluorén; Fenantrén; Antracén; Fluorantén; Pirén; Benzantracén; Krizén; Benzo(a)pirén; Dibenzantracén; Benzo(b)-fluorantén; Benzo(k)-fluorantén; Indenopirén; Benzo(g,h,i)- perilén; valamint számoltuk az összes PAH-ot naftalinok nélkül. Naftalinok, Acenaftilén, Dibenzantracén, Benzo(g,h,i)-perilén egyetlen kútban nem mutatkoztak (B) szennyezettségi határérték feletti koncetrációban. A (B) szennyezettségi határértéket meghaladó komponenseket mutató kutak megoszlási arányát mutatja a 9. Táblázat és a 5. ábra. Kutak száma (db) Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett Acenaftén Fluorén Fenantrén Antracén Fluorantén Pirén Benzantracén Krizén Benzo(a)pirén Benzo(b)-fluorantén Benzo(k)-fluorantén Indenopirén Táblázat PAH koncentráció megoszlása a mért kutakban 13

15 Acenaftén Fluorén Fenantrén Antracén Fluorantén Pirén Benzantracén 5. ábra PAH koncentráció megoszlása a mért kutakban Krizén Benzo(a)pirén Benzo(b)-fluorantén Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett Benzo(k)-fluorantén Kimutatási hé. alatt B érték alatt B érték felett Acenaftén 94% 4% 2% Fluorén 91% 6% 3% Fenantrén 87% 12% 1% Antracén 93% 6% 1% Fluorantén 89% 9% 2% Pirén 99% 9% 1% Benzantracén 93% 4% 3% Krizén 93% 5% 2% Benzo(a)pirén 96% 3% 1% Benzo(b)-fluorantén 94% 5% 1% Benzo(k)-fluorantén 94% 5% 1% Indenopirén 94% 5% 1% 10. Táblázat PAH koncentráció %-os megoszlása Indenopirén A mérési eredmények alapján a klórozott szénhidrogén %-os megoszlását mutatja a 10. Táblázat. Jól látható, hogy a mérések 87-94%-nál kimutatási határérték alatti koncentrációjú a szennyező komponens. Ezeknél a kutaknál joggal feltételezhető, hogy nincs szennyező anyag a felszín alatti vízben. A kimutatási határérték és a (B) szennyezettségi határérték között mért eredmények alapján nem dönthető el, hogy antropogén hatások, vagy természetes háttér értékek okozzák a kismennyiségű polociklikus szénhidrogéntartalmat. A (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációt mutató kutakat a 11. Táblázatban látjuk. A táblázatból látható, hogy 3 helyszínen, 5 kútban észleltünk magasabb szennyezőanyag koncentrációt. 14

16 objektumazonosító AIH937 AII161 AII162 AII818 AII819 B Település Gödöllő Kecskemét Kecskemét Szombathely Szombathely Kút helyi neve Blaháné út 84. GN_KEC_07B figyelő GN_KEC_07C figyelő GN_SZH_04A figyelő GN_SZH_04B figyelő µg/l Talp (m) 10,8 11,5 19,7 8,6 13,6 0,2 Acenaftilén <1 0,001 0,001 <0,001 <0,001 0,05 Acenaftén 3,1 0,02 0,015 <0,001 0,074 0,05 Fluorén 4,6 0,053 0,028 0,66 0,289 0,1 Fenantrén 2 0,002 0,009 0,4 0,071 0,05 Antracén 2,7 <0,001 0,019 <0,001 0,263 0,1 Fluorantén 8,5 0,015 0,068 1,75 0,889 0,1 Pirén 5 0,002 0,004 <0,001 0,463 0,02 Benzantracén 4,4 <0,001 0,024 <0,001 0,24 0,02 Krizén 3,1 0,036 0,017 <0,001 0,151 0,01 Benzo(a)pirén <1 0,022 0,003 <0,001 0,034 0,01 Dibenzantracén <1 <0,001 0,001 <0,001 0,005 Benzo(b)- 0,02 fluorantén 1,8 <0,001 0,009 <0,001 0,05 0,02 Benzo(k)- fluorantén 1,2 <0,001 0,006 <0,001 0,028 0,01 Indenopirén 2,5 0,005 0,004 <0,001 0,017 Benzo(g,h,i)- 0,01 perilén <1 0,002 0,002 <0,001 0,005 2 PAH összes naftalinok nélkül 38,9 0,158 0,209 2,81 2, Táblázat PAH szennyezőanyagok (B) szennyezettségi határérték felett 6.5 Peszticidek Növényvédőszerek közül acetoklór; propaklór; 2,4-D; malation; MCPA; metil-paration; 2,4,5-T; lindán; DDD; DDT; DDE; diazinon; hexaklórbenzol; endrin; forát; hexazinon; klórpirifosz; Aldrin; Dieldrin; Endrin; α-hch; ß-HCH; Metoxiklór; Heptaklór; Heptaklór epoxid; Endoszulfán; Metolaklór; Bentazon; Karbofurán; Atrazin; Simazin; Prometrin; Terbutrin; Pendimetalin; Terbutil-azin; Propazin; Metribuzin; Dezetilatrazin; Dez-izopropil-atrazin hatóanyagok mérésére került sor. Mivel a korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a növényvédőszerek közül a triazinok mutathatók ki a felszín alatti vízbe, így 457 kútban került sor triazin hatóanyag mérésére. Ezek mellett 47 helyen került sor egyéb peszticid vizsgálatra. A mérések során acetoklór; propaklór; 2,4-D; malation; MCPA; metil-paration; 2,4,5-T; lindán; diazinon; hexaklórbenzol; endrin; forát; hexazinon; klórpirifosz; Aldrin; Dieldrin; Endrin; α-hch; ß-HCH; Metoxiklór; Heptaklór; Heptaklór epoxid; Endoszulfán; Metolaklór; Bentazon; Karbofurán; Simazin; Terbutrin; Pendimetalin; Propazin; Dezetil-atrazin hatóanyag (B) szennyezettségi határérték, illetve küszöbérték alatti koncentrációban került kimutatásra. 15

17 Kutak száma (db) Kimutatási hé. alatt K érték alatt K érték felett DDD DDT DDE Atrazin Prometrin Terbutil-azin Metribuzin Dez-izopropil-atrazin Táblázat Peszticid koncentráció megoszlása a mért kutakban Metribuzin DDD DDT DDE Atrazin Prometrin Terbutilazin Dezizopropilatrazin Kimutatási hé. alatt K érték alatt K érték felett 6. ábra Peszticid koncentráció megoszlása a mért kutakban A küszöbértéket meghaladó komponenseket mutató kutak megoszlási arányát mutatja a 12. Táblázat és 6. ábra. Kimutatási hé. alatt K érték alatt K érték felett DDD 91% 3% 6% DDT 91% 3% 6% DDE 81% 13% 6% Atrazin 74% 25% 1% Prometrin 97% 3% <1% Terbutil-azin 93% 7% <1% Metribuzin 99% 1% <1% Dez-izopropil-atrazin 99% 0% <1% 13. Táblázat Peszticidek %-os megoszlása 16

18 Objektum azonosító Település (B)/K érték 0,1 0,1/0,01 Kút helyi neve Talp (m) Atrazin Prometrin Metribuzin Terbutilazin Dezetilatrazin Dezizopropilatrazin DDD DDT DDE µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l AII669 Ráksi GA_RKS_01A mg. figyelő 6,5 0,002 <0,001 <0,001 <0,01 <0,51 <0,01 AIJ087 Zalaegerszeg GN_ZAE_02C figyelő 32 0,02 <0,001 0,42 <0,01 0,02 <0,01 Vát Vízbázis 1 SZF I/1 0,10 <0,01 AIJ042 Vát j.figyelő 25 0,034 <0,001 <0,001 <0,01 AII196 Keszthely Fenékpuszta 12/ ,056 <0,001 <0,001 <0,01 <0,01 0,26 AIF819 Nagyhalász GA_NAH_01A mg. figyelő 12 0,066 <0,001 0,005 0,39 <0,01 <0,01 AII466 Nagykutas GN_NAG_01A figyelő 11,3 0,085 <0,001 <0,001 <0,01 0,30 <0,01 AIJ044 Vát Vát Vízbázis 1 SZF I/3 j.figyelő 8 0,085 <0,001 <0,001 <0,01 0,15 <0,01 AIG006 Kiszombor TIM-I3106 B piezométer 3,6 0,094 0,34 <0,001 <0,01 <0,01 <0,01 AIJ029 AIJ043 AIH595 Vásárosnamény Vát Belsősárd Vásárosnamény vízb.1/f-5 j. figyelő 11 0,1 0,026 <0,001 <0,01 <0,01 <0,01 Vát Vízbázis 1 SZF I/2 j.figyelő 15 0,11 <0,001 <0,001 <0,01 0,15 <0,01 Lenti-Lentikápolna Vízb.3 SZF1/2 j. figyelő 17,5 0,121 <0,001 <0,001 <0,01 <0,01 <0,01 AII467 Nagykutas GN_NAG_01B figyelő 16,3 0,15 <0,001 0,032 <0,01 0,40 <0,01 AIH491 Ácsteszér GA_ACT_01A mg. figyelő 8,2 0,222 <0,001 <0,001 <0,01 <0,01 <0,01 AIF614 Battonya IV/f-2 figyelő 15 <0,001 <0,001 <0, <0,01 <0,01 Duna-Tisza köze, IV/27 AIF781 Felgyő j.figyelő 11 <0,001 <0,001 <0,001 <0,01 <0,01 0,330 17

19 Objektum azonosító Település (B)/K érték 0,1 0,1/0,01 Kút helyi neve Talp (m) Atrazin Prometrin Metribuzin Terbutilazin Dezetilatrazin Dezizopropilatrazin DDD DDT DDE µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l AII241 Kótaj TIM-S 6415 A piezométer (mély) 8,7 0,001 0,016 0,006 AIH690 Csapod GA_CSP_01A mg. figyelő 7,8 0,002 AIH825 Dunavecse GA_DUV_01A mg. figyelő 7 0,3 0,12 0,12 AIH826 Dunavecse GA_DUV_01B mg. figyelő 12 0,12 AII100 Kállósemjén TIM-I 5315 B piezométer Péterhalom (sekély) 4,1 0,21 0,06 AII869 Terem GA_TER_01B mg. figyelő 9,2 0, Táblázat Peszticidek (B) szennyezettségi határérték, illetve küszöbérték felett 18

20 A mérési eredmények alapján a klórozott szénhidrogén %-os megoszlását mutatja a 13. Táblázat7. Táblázat. Jól látható, hogy a mérések 74-99%-nál kimutatási határérték alatti koncentrációjú a szennyező komponens. Ezeknél a kutaknál joggal feltételezhető, hogy nincs szennyező anyag a felszín alatti vízben. Meglepő eredményt kaptunk DDT, illetve lebomlási termékük esetében. Két területen került kimutatásra DDT küszöbértéket meghaladó koncentrációban. A korábbi mérésekkel egybehangzóan a triazinok jelennek meg a felszín alatti vízben. A küszöbérték feletti koncentrációt mutató kutakat a 14. Táblázatban látjuk. A táblázatból látható, hogy 21 kútban észleltünk magasabb szennyezőanyag koncentrációt. 7 Összefoglalás A bemutatott feladattal a 721/35/ témaszámú szerződés 1. feladatrészét teljesítettük. A kitűzött vizsgálatokat TPH, BTEX, fenol, naftalin, PAH esetében felülteljesítettük. Kismértékű lemaradás tapasztalható a klórozott szénhidrogének, és a triazinok között, mely indoka, hogy egyes kutak csak jó időben közelíthetők meg, illetve egyes öntözőkutak nyár végén lezárásra kerülnek. A vizsgálati eredmények beillesztésre kerültek a VKI monitoring rendszer adattáblájába, illetve felhasználásra kerültek a VGT felszín alatti víz kémiai elemzéséhez. A közötti vizsgálatok alapján a felszín alatti víztestek szeres szennyezőanyagok szerinti jellemzését a következők szerint foglaljuk össze. 7.1 Összes szerves szén (TOC) A TOC vizsgálat az elmúlt években nem terjedt ki minden kútra. A VKI 1993 db monitoring pontban víztest csoportonként a vizsgálatok arányát az 7. ábra mutatja víztest Sekély porózus víztest Porózus víztest Porózus termál víztest Sekély hegyvidéki víztest Hegyvidéki víztest Karszt víztest Karszt termál víztest 7. ábra TOC vizsgálatok megoszlása 19

21 A felszín alatti víz TOC tartalmát a VKI monitoring kutak mintegy 37%-ban mértek. A mért kutak kétharmada termelőkút, míg egyharmada figyelőkút. Az eredmények megoszlását a 8. ábra mutatja. A 8. ábraán látható, hogy a VKI monitoring kutak 63%- ban nem volt mérés, 28%-ban az eredmények küszöbérték alatt voltak, míg 9%-ban küszöbérték felett. 9% 28% 63% nem volt mérés <k >k 8. ábra Mérési eredmények megoszlása (TOC vizsgálatok) A VKI monitoring határérték feletti pontjaiban mért eredmények részletes elemzése rámutatott arra, hogy a magasabb TOC értéket mutató monitoring pontoknál nagy valószínűséggel mérési bizonytalanság okozza a küszöbérték túllépést. A kutak TOC értéke és a vízhőmérséklet közötti korrelációt nem lehetett megvizsgálni, mivel vízhőmérsékleti adatok csak a kutak töredékénél áll rendelkezésre. A legmagasabb TOC értéket egy ásott kút (AIF809), és két forrás mutatott. Ezekben az esetekben, illetve a túllépések esetében nem lehet kizárni, hogy a vízvizsgálat során lebegőanyag bemérés is történt, mely az eredményeket megváltoztatja. Minden egyes túllépést mutató víztestnél elvégeztük a területi tesztet. A területi teszt alapján egyetlen víztestnél sem mutat a vizsgálatok száma 20%-nál nagyobb túllépést (jellemző, hogy 1 mérőpontban történt túllépés). 7.2 Összes szerves halogén (AOX) Az AOX indikátor mérése a VKI monitoring kutak 24%-ában történt. A mérések kevés száma a minősítés megbízhatóságát nem biztosítják, így jelenleg tájékoztató jellegűnek kell tekinteni az eredményeket. 20

22 7.3 Triklór-etilén és tetraklór-etilén Triklór-etilén és tetraklór-etilén szennyező anyagok mérése megközelítőleg a kutak negyedében történt. A mérések zöme a porózus, porózus sekély és a hegyvidéki sekély víztesten volt (9. ábra), de számottevő a karszt víztesteken történt észlelések száma. 6% 4% 0% 20% 0% Sekély porózus víztest 31% Porózus víztest Porózus termál víztest Sekély hegyvidéki víztest Hegyvidéki víztest Karszt víztest 39% Karszt termál víztest 9. ábra Klórozott szénhidrogén mérés víztestenkénti megoszlása A monitoring eredmények a vártnál jobb képet mutatnak, és egyértelműen igazolják, hogy szennyezés a települések alatt, környezethasználathoz kötötten találhatók. Mindössze három víztest területén mutatható ki VKI monitoring pontban küszöbérték feletti koncentrációban a szennyező anyag. Ezekre a víztestekre elvégeztük a területi és a vízbázis tesztet, illetve egyenként elemeztük az eredményeket. A HU_sp víztesten egyetlen egy kút esetében sem történt triklór-etilén vagy tetraklór-etilén esetében túllépés. A két szennyező komponens összegét tekintve a számított érték analitikai hibahatáron belüli túllépést mutat. A területi teszt esetében a triklór-etilén átlag 2,8 µg/l, tetraklór-etilén átlag 4,7 µg/l, a két komponens összegéből számított területi átlag 7,5 µg/l. A HU_sp víztesten 1 kútban van túllépés, mely jelentősnek tekinthető. Mivel a kút települési monitoring kút, a túllépés minden bizonnyal környezethasználathoz kapcsolódik. A területi teszt elvégzése után (területhasználati súlyozás nélkül) túllépés a víztest területének 5%-át teszi ki. A HU_sp víztesten 6 monitoring pontban jelentkezik küszöbértéket meghaladó klórozott szénhidrogén túllépés. A területi teszt elvégzéséhez 38 mérési hely eredményeit lehetett figyelembe venni. A területi teszt alapján a klórozott szénhidrogén átlaga 11,7 µg/l. A vizsgálat kutak mintegy 34%-a mutatott túllépést (területi súlyozás nélkül). A vízbázis tesztet a porózus rétegek veszélyeztetésének vizsgálatához végeztük el. A kevés értékelhető eredmény miatt a kiértékelést nagy bizonytalansággal lehet 21

23 minősíteni, de a Debreceni vízmű veszélyeztetésé mutatja a TEVA 7. számú kútjában (ADC704) 2008-ban megjelent igen magas klórozott szénhidrogén érték. A területi és a vízbázis teszt alapján a víztest klórozott szénhidrogén szennyezőanyag szempontjából gyenge minőségű. A Szekszárdi Lőtéri vízbázis elszennyeződése miatt vizsgálat alá vontuk a HU_sp víztestet. A rendelkezésre álló adatok víztest szinten nem mondhatók elégségesnek, de a jelenleg is folyó kármentesítés eredménye, várható befejezése és a vízbázis kiváltásának szükségessége a víztest gyenge állapotú besorolását támasztják alá. Ugyancsak a gyenge állapotot támasztja alá a évi monitoring eredmény, mely szerint az AII774 jelű monitoring kútban ivóvíz-minőségi határérték felett jelent meg a vinil-klorid. 7.4 Peszticidek Peszticidek közül 125 db hatóanyag mérésére került sor. A nagyszámú növényvédőszer közül az Atrazin, Simazin, Terbutrin, Terbutil-azin, Triazinok összes (labor nem határozta meg a komponensek körét), Foszforsav-észterek összes, 2,4-D, Acetoklór mutatott küszöbértéket meghaladó koncentrációt egy-egy monitoring pontban. A túllépéseket mutató komponensek mérési számát és a mérések számát a 10. ábra mutatja. Jól látható, hogy a mérések maximum a VKI monitoring egyharmadában történt, tehát nem volt minden pontban a sekély porózus, sekély hegyvidéki és karszt víztesteken. A kevés vizsgálati szám az értékelést nehezítette, ezért minden esetben elvégeztük a sekély porózus, sekély hegyvidéki és karszt víztestek jellemzéséhez a területi tesztet, illetve túllépések esetén figyelembe vettük a évi vizsgálati eredményeket is. A legtöbb küszöbérték túllépés az Atrazinnál fordul elő. A 669 vizsgált pontban 35 pont mutatott túllépést. A túllépés egy-egy víztest esetében általában 1, esetleg 2 kútban jelentkezett. Kivéve a HU_sp_4.1.1 víztestet. Ott a területi teszt alapján a túllépések száma 30%-os Atrazin Simazin Terbutrin Terbutil-azin Triazinok összes Foszforsavészterek túllépés mérések száma ábra Küszöbértéket meghaladó mérések az összes méréshez viszonyítva 2,4-D Acetoklór A peszticidekre jellemző, hogy komponensekre kivetítve a víztesten üzemelő monitoring pontok közül 20% alatti mennyiségben észlelhető küszöbértéket meghaladó 22

24 mennyiségben szennyezettség. Összegzés során számított összes peszticid esetében, a 0,5 µg/l küszöbértéket figyelembe véve még árnyaltabb a kép. Jellemzően a triazinok (Atrazin, Simazin, Terbutrin, Terbutil-azin, Triazinok összes) jelennek meg, elsősorban a ma már betiltott Atrazin. A HU_sp Zala-vízgyűjtő területe a magas számban jelentkező küszöbérték túllépés miatt gyenge állapotú víztestként jellemezhető. 23