Az intelligens közlekedés jövője

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az intelligens közlekedés jövője"

Átírás

1 Az intelligens közlekedés jövője Készült: Az NHIT megbízásából, 2009-ben Verzió: 3.9 Készítette: Az NHIT IT3 (Információs Társadalom Technológiai Távlatai) műhelye Dömölki Bálint Kósa Zsuzsa Kömlődi Ferenc Krauth Péter Rátai Balázs Közreműködő szakértők: Berényi Attila Detrekői Ákos Gordos Géza Havass Miklós Jancsó Ferencné Kemenessy Judit Kmetty József Laborczi Péter Molnár Bence Rosta Mariann Siegler Vera Szűcs Gábor 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 A tanulmány felépítése...3 Célok...4 Behatárolás...5 A közlekedés információs rendszerei...6 A megközelítés szempontjai Az intelligens közlekedés jelenlegi helyzete...9 Az Európai Unió és a magyar közlekedés...9 Közlekedésben használt IT-rendszerek A fejlődés várható útja...17 Közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei és eszközei...18 Járművek információs rendszerei és eszközei...18 Forgalomirányítási központok Az intelligens közlekedés átfogó jövőképe A jövőt befolyásoló tényezők...26 Szakpolitikai tényezők...26 Gazdasági tényezők...29 Társadalmi tényezők...30 Technológiai tényezők...31 Hatótényezők szerepének értékelése Alternatív jövőképek...39 Multimodális közösségi rendszerek...40 Önszerveződő, privát rendszerek...42 Aszfaltvasút...44 Intelligens utak, mint közjavak ( Közjavút )...46 Szabad kezdeményezések úthálózata Függelékek...51 A.függelék: Rövidítések és szakkifejezések...51 B.függelék: EU-dokumentumok az intelligens közlekedésről...52 C.függelék: Szakmai interjúk közlekedési szakértőkkel...55 D.függelék: Az intelligens közlekedés hazai szervezetei

3 1. Bevezetés Mottó: A jövő most kezdődik. Az intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems, ITS) kialakulása az informatika az eddig tapasztaltaknál jóval mélyebb behatolását jelzi a közlekedési rendszerekbe. Az intelligencia információs rendszereken keresztül kerül be a közlekedésbe, pontosabban olyan IT-eszközök és -rendszerek használatával, amelyek a közlekedés komplex, többszintű folyamatában egyre több döntést önállóan hoznak meg, ill. egyre jobban előkészítik az emberi döntéseket a közlekedés különböző szintjein (a jármű vezetése, az úthálózat működtetése és a forgalom irányítása). Jelen tanulmány ezeknek az intelligens közlekedési rendszereknek a várható magyarországi megjelenését és elterjedését igyekszik felvázolni. Az intelligens közlekedés technológiái világszerte intenzív kutatás alatt állnak nem meglepő módon elsősorban az USA-ban, Japánban és Németországban. A tanulmány nem törekszik az ezzel kapcsolatos hazai kutatási-fejlesztési tevékenységek lehetséges témáinak meghatározására, hanem elsősorban az alkalmazás és a használat felől közelítve tesz kísérletet a várható helyzet körvonalazására. A tanulmány felépítése A tanulmány felépítését és fő fejezeteinek kapcsolódásait az 1. ábra mutatja. Legelőször azon célok kerülnek meghatározásra, amelyeknek az elérése érdekében az intelligens közlekedési rendszereket érdemes létrehozni. Fontos, hogy az ITS-ekre ne csak úgy tekintsünk, mint technológiai érdekességekre, hanem mint társadalmi-gazdasági hasznot hozó eszközökre. 5. Hatótényezők 1. Célok 2. Jelenlegi közlekedési rendszerek 3. A fejlődés útja 4. Jövőbeni intelligens közlekedési rendszerek 1. ábra: A tanulmány fő fejezetei és kapcsolódásaik A 2. fejezet az intelligens közlekedés hazai helyzetét írja le, és ismerteti az EU ilyen irányú törekvéseit is. A 3. fejezet a tanulmány írásában közreműködő szakértők körében végzett felmérés eredményeit foglalja össze egy 2010 és 2020 közötti lehetséges fejlődési útban. A fejlődési út a felmérés alapján megfogalmazható konszenzust írja le. A 4. fejezet tesz kísérletet annak a helyzetnek a felvázolására, ami 2020-ban Magyarországon várható az intelligens közlekedés tekintetében. A fejezet egyrészt vizuálisan bemutatja, hogy az intelligens közlekedés három fő alrendszere (járművek, úthálózat, forgalmi központok) milyen alapvető funkciókkal fog rendelkezni, és közöttük milyen információcsere várható. Másrészt igyekszik érzékletesen, konkrét példákkal és utalásokkal megfogalmazni, hogy mindezek a változások hogyan jelentkeznek a közlekedők szempontjából. A fejezet úgy íródott mintha 2020-ban lennénk, minden időbeli utalás ehhez képest értendő. 3

4 Az 5. fejezet azokat a fő tényezőket (tkp. hajtóerőket) elemzi, amelyek a jövőt várhatóan alakítják. A fejezet meghatározza, leírja és jellemzi azokat a hatótényezőket, amelyeket a szerzők figyelembe vettek a fejlődés útjának és a várható jövőnek a megfogalmazásánál. A tényezőket a 6. fejezet (Alternatív jövőképek) figyelembe veszi. A 6. fejezet öt alternatív jövőképet (szcenáriót) fogalmaz meg és hasonlít össze. A különböző alapfeltevésekből kiinduló szcenáriók mindegyike öt téma (közutak használata, járművek felszereltsége, irányító központok, forgalmi információk, IT S-infrastruktúra) körül bontakozik ki. A jövőképeket fiktív újsághírekből összeállított illusztrációs anyagok teszik érzékletessé. A tanulmány jelen formájában való közzététele azt a célt is szolgálja, hogy minél szélesebb körben fogalmazódhassanak meg vélemények az intelligens közlekedés jövőjével, ill. annak bizonytalanságaival kapcsolatban. A függelékek háttérinformációkat adnak a fő fejezetekhez. Célok Az ITS elsődleges célja olyan közlekedési információs rendszerek létesítése, amelyek növelik a közlekedési rendszerek teljesítményét 1 és csökkentik káros mellékhatásait (pl. balesetek, károsanyag-kibocsátás 2 ). + Közlekedési infrastruktúra állapota + Közlekedési teljesítmény + Intelligens közlekedési rendszerek + Káros mellékhatások Környezeti hatás Jelmagyarázat: jónak tekintett hatás rossznak tekintett hatás + növelő hatás csökkentő hatás + Baleseti statisztika 2. ábra: Az ITS-ek célrendszere és feltételezett hatásmechanizmusa Az ITS-ekkel kapcsolatban további célok is kitűzhetők. Ezek közül a közlekedési infrastruktúra megfelelő állapotának fenntartása és fejlesztése a legfontosabb elsősorban ezek finanszírozhatóságának biztosításával: az útdíjbeszedés optimalizálásával és dinamikus változtathatóságával (ld. 2. ábra). Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról, hogy az ITS-ek nem kellően körültekintő bevezetésének és használatának lehetnek nem kívánatos mellékhatásai is, pl. a járművezetők információkkal való ellenőrizetlen elárasztása elterelheti figyelmüket a vezetésről, és ez éppenséggel ronthatja a baleseti statisztikát. Az egyes célok egymásra is hathatnak. Figyelembe kell venni pl., hogy a közlekedési teljesítmény növekedése (több jármű tud több utat megtenni kevesebb üzemanyag felhasználásával) növelheti a káros mellékha- 1 Abszolút teljesítmény és fajlagos, azaz felhasznált erőforrásegységre eső teljesítmény (hatékonyság) egyaránt értendő 2 A torlódások jelentős mértékben növelik. 4

5 tásokat (pl. zajszint emelkedése, balesetek számának emelkedése a forgalom növekedése miatt). A balesetek torlódásokat okozhatnak, amelyek pedig akadályozzák a közlekedést. Másik oldalról: az úthálózat fejlettsége és jó állapota önmagában is növeli a közlekedési teljesítményt. Mérőszámok Az intelligens közlekedési rendszerek és céljaik komplex rendszert alkotnak, ahol nemcsak egyszerű, lineáris kapcsolatok (pl. több információ -> jobb útvonalválasztás -> hatékonyabb közlekedés), hanem kölcsönös egymásra hatások is fellépnek. Az ITS-fejlesztések mögött az a hipotézis húzódik, hogy a közlekedési rendszerekben az információkezelés fejlesztése (azaz több és többfajta információ begyűjtése, feldolgozása és az érdekeltekhez való eljuttatása) a fenti célterületeken végső soron kimutatható javulást eredményez. Hogy ez valóban megtörténik-e, azaz a célok teljesülnek-e, azt csak folyamatos megfigyeléssel és méréssel lehet megítélni. Az alábbiakban néhány olyan, lényegesnek tartott mérőszám található, amelyek felhasználhatók ennél a folyamatos ellenőrzési tevékenységnél. Közlekedési teljesítmény A teljesítményt leggyakrabban időegységre eső járműkilométerben (azaz a járművek által megtett kilométerek számában) mérik, míg a hatékonyságot az erőforrásegységre (pl. pénzre) eső teljesítménnyel lehet jellemezni. Tömegközlekedés esetében jobb mérőszám az utaskilométer, hiszen a tényleges teljesítményt az adja, hogy hányan milyen messzire tudtak (időben) eljutni. A torlódások 3 során a járművek egy helyben állnak vagy csak nagyon lassan mozognak, így a teljesítmény csökken. A teljesítményt emiatt a torlódások számának és idejének csökkentése közvetlenül javítja, bár ez csak a teljesítményjavítás egyik lehetséges módja. A torlódások során keletkezett kár, mint kiesett hasznos idő szintén megbecsülhető, és ezen keresztül közvetlenül pénzben is kifejezhető. Úthálózat állapota Az úthálózatot jól jellemzi struktúrája (gyorsforgalmi, első-, másod és harmadrendű utak aránya), az egyes útfajták mérete (hossza), valamint azok minősége (felújítás ideje, úthibák száma, elérhető sebesség, azaz a KRESZ-ben meghatározott maximális sebességhez képest mekkora sebesség érhető el százalékosan kifejezve). Káros mellékhatások A balesetek számának és súlyosságának csökkenése a közlekedésbiztonság növekedéseként is felfogható. Az időegység alatt lebonyolított forgalomhoz (járműkilométer) a járműpark ismeretében könnyen megbecsülhető a kibocsátott károsanyag mennyisége 4 (pl. széndioxid). Behatárolás 3 Torlódásnak nevezhető minden olyan forgalmi helyzet, ahol az ottani jellemző átlagsebesség valamilyen %-ánál, pl. negyedénél kisebb az aktuális forgalomsebesség. 4 Világosan kell látni azonban, hogy a károsanyag-kibocsátás tekintetében nem az intelligens közlekedési rendszerek használata a döntő tényező, hanem magának a kibocsátásnak a visszafogása, azaz a benzin- és dízelüzemű helyett alternatív energiaforrásokat használó járműmotorok alkalmazása és elterjedése. A járműgyártóknál küszöbön áll az alternatív (elektromos és a hidrogénhajtású), valamint a hibrid (hagyományos és alternatív meghajtást együtt alkalmazó) motorok szériagyárátásának beindítása. Várható, hogy ezen a téren a következő öt évben jelentős változások történnek a jelenlegi helyzethez képest. 5

6 A közlekedés térben történő szervezett mozgást jelent valamilyen eszköz (közlekedési eszköz, azaz jármű) segítségével, amely vizsgálható (többek között) a közlekedés: közege szerint: pl. szárazföldön, levegőben, vízen, föld alatt, űrben; infrastruktúrája szerint: pl. szabad (közút), ill. kötött (vasúti sín, villamos- és trolipálya) pályán; vagy városban, ill. városon kívül, résztvevőinek kapcsolata szerint: egyénileg, csoportosan, ill. tömegben; tárgya szerint: személy-, ill. teherszállítás vagy kereskedelmi, ill. magánközlekedés érdekében. A jelen dokumentum a továbbiakban a fentiek alapján szinte megszámlálhatatlanul sok lehetőség és kombináció közül a következőkre koncentrál: Szárazföldi közúti közlekedés városban és országutakon elsősorban egyéni úti célok megvalósítása érdekében. A csoportos (pl. flottába szervezett), ill. tömegközlekedés nem önmagában, hanem a többi (egyéni) közlekedőre gyakorolt hatása szempontjából jön számításba (pl. utastájékoztatás, multimodális közlekedés). A jelen tanulmány ilyen módon nem foglalkozik a légi, vízi, földalatti közlekedéssel; a kötött pályás közlekedéssel (pl. vasút, villamos, HÉV, troli); a tömegközlekedéssel; valamint a teherszállító járműflották szervezésével és irányításával. Ezeken a közlekedési területeken szintén jelentős szerepe lehet az intelligens közlekedési technológiáknak, azonban egyedi infrastruktúrájuk és jellegzetességeik miatt célszerű ezeket elkülönítve (esetlegesen külön tanulmányokban) vizsgálni. A jelen tanulmány nem foglalkozik egy sor olyan tényezővel sem, amelyek esetleg nagy hatással lehetnek a közlekedésre, de nem állnak közvetlen kapcsolatban annak informatizálásával, tehát az intelligens közlekedés témakörébe nem tartoznak bele. Ilyenek pl. a közlekedés iránti igény alakulásával kapcsolatos társadalmi-szociológiai tényezők, a különböző motormeghajtási megoldások (elektromos, hidrogén, hibrid stb.). A közlekedés információs rendszerei Az előzőekben behatárolt közlekedési rendszer három fő komponensre (tkp. alrendszerre) tagozódik. Az első természetesen a közlekedési eszköz, azaz maga a jármű; a második a közlekedési infrastruktúra, azaz lényegében az úthálózat, míg a harmadikat a forgalomirányító központok képviselik (ld. 3. ábra). Az intelligens közlekedés az ezeknél a fő komponenseinél alkalmazott információs rendszerek fejlettségével, automatizáltságával és együttműködési képességével áll szoros kapcsolatban. 6

7 3. ábra: Az intelligens közlekedési rendszer fő komponensei A járművekben alkalmazott információs rendszerek közé olyan eszközök tartoznak, amelyek az adott jármű vezetőjét, ill. utasait egyedi úticéljaik elérésében közvetlenül segítik, vagy növelik biztonságukat (pl. vezetéssegítés). A járműben lévő olyan informatikai rendszerekkel, amelyek nem közvetlenül a vezetést szolgálják, jelen tanulmány nem foglalkozik (pl. szórakoztatás, adminisztráció stb.) A közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei közé olyan korszerű, közúti informatikai eszközök (pl. kooperatív jelzőlámpák, útmenti információs állomások, akadályjelzők) tartoznak, amelyek feladata, hogy a forgalomban résztvevők felé érdemi útinformációkat folyamatosan és automatikusan juttassanak el, ill. a pillanatnyi helyzet és állapotinformációkat ugyanilyen módon gyűjtsék be tőlük. A forgalomirányító központok olyan központosított, ill. együttműködő információszolgáltató rendszerekkel lehetnek felszerelve, amelyek feladata járművek valamilyen összességének folyamatos tájékoztatása és/vagy irányítása úticéljaik elérése és biztonságuk növelése érdekében. A megközelítés szempontjai 1. A közlekedési rendszerek informatizálása (értsd: intelligensebbé tétele) azt is jelenti, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák és lehetőségek mellett (pl. útinformáció rádióadáson keresztül, közvetlen fényjelzés) egyre növekvőbb szerepet kapnak az infokommunikáció és informatika korszerű, szabványos és innovatív lehetőségei. 2. A közlekedési rendszerekben kezelt információk mennyiségének és minőségének növelése azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy javul a teljesítmény, a hatékonyság vagy csökkennek a káros mellékhatások 5. Az ITS jövőjének vizsgálatánál ezért a kiindulási pont az, hogy az új információtechnológiai lehetőségek feltárása mellett a várt és elvárt pozitív hatások is figyelembe legyenek véve. 3. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a többlet-, ill. újfajta információk elterelhetik a járművezetők figyelmét fő feladatukról, járművük felelős vezetésétől, továbbá a már megszokott információk rendelkezésre nem állása adott esetben többletveszélyt okozhat a közlekedésbiztonság szempontjából Ahhoz, hogy az intelligens közlekedési rendszerek pozitív hatásaikat kifejthessék szolgáltatások formájában kell elérhetővé válniuk a közlekedők számára, ahol a nyújtott funkciók mellett a garantált rendelkezésre állás és adatbiztonság, valamint az értékarányos ár együttesen kell, hogy megfeleljenek a kereslet mindenkori szintjének. Az ilyen értelemben vett intelligens közlekedési szolgáltatások mögött természetesen mindig ott vannak a(z előzőekben már) körvonalazott intelligens közlekedési rendszerek, de nem csak ezek, hanem az ezeket működtető szervezetek, valamint e szervezetekben, ill. e szervezetek között az együttműködést szervező folyamatok (ld. 4. ábra). 5 Jó példa erre, hogy a navigációs eszközök több és jobb információnak a járművezetőhöz időben történő eljuttatásával javíthatják a teljesítményt, hiszen az optimális útvonal követése növelheti a járműkilométert, mint mérőszámot. Azonban ma már felmérések is igazolják (pl. ADAC), hogy a látszólag optimális útvonal ajánlása éppen csökkentheti is a teljesítményt: pl. ha a legrövidebb út sűrű forgalomba vezet vagy a váratlan útakadályok, útlezárások visszafordulásra késztetnek, nem beszélve arról, hogy a navigációs eszköz kezelése elvonhatja a figyelmet a vezetésről, és így csökkentheti a közlekedés biztonságát. 6 Ld. COST352-es pályázat anyagai. 7

8 közlekedők kereslet funkció garancia ár kínálat Intelligens közlekedési szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek Működtető szervezetek Működtető folyamatok 4. ábra: Az intelligens közlekedési szolgáltatások összetevői és gazdasági szerepe Az ITS-ek megfelelő szintű működéséhez az útfenntartó, ill. forgalomirányító intézményeknek az információt hitelesen és garantáltan kell szolgáltatniuk a forgalomban résztvevők számára, és ehhez a szükséges erőforrásokkal és képességekkel is rendelkezniük kell. 8

9 2. Az intelligens közlekedés jelenlegi helyzete Az Európai Unió és a magyar közlekedés Az EU az intelligens közlekedésről Az ITS-ek elterjedését, a közlekedés egészének hazai fejlődését meghatározza Magyarország európai uniós tagsága, valamint a közlekedés globalizációja. Az Unió 2000-től folyamatosan és egyre növekvő mértékben foglalkozik a témakörrel. A gyors és tömeges mobil adatátvitelre épülő közlekedési alkalmazások ekkortól váltak elérhető céllá az áruk és szolgáltatások szabad áramlását hirdető gazdasági integráció számára. Az intelligens közlekedésen belül jelenleg négy nagyobb témacsoport figyelhető meg: Az intelligens jármű biztonsági rendszerei és a vezetőt tájékoztató kommunikációs eszközei: ezek fejlettsége által csökkenhet a balesetek száma, valamint a forgalom is szervezhetőbbé válik. A jármű, eredeti funkcióin túlmenően, fel van szerelve egy sor új infokommunikációs és navigációs eszközzel. Ki kell fejleszteni és összeurópai szinten meghonosítani az intelligens infrastruktúrát, ideértve a járművekkel kommunikáló egységes rendszereket is. Az Európai Bizottság 2008 végén intézkedési tervet tett közzé az intelligens közlekedésről, amelyben hat fő beavatkozási területet jelölt meg: o o közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása, a forgalom- és a teheráru-kezelés ITS-szolgáltatásainak folyamatossága az európai közlekedési folyósokon és az agglomerációkban, o közúti biztonság és védelem növelése infokommunikációs eszközökkel (figyelembe véve a ben indult esafety kezdeményezés eredményeit), o o o járművek integrációja a közlekedési infrastruktúrába; adatbiztonság és adatvédelem, felelősségi kérdések rendezése, európai együttműködés és koordináció az intelligens közlekedési rendszerek terén. Az infrastruktúra kiépítésének első lépéseként, 2008-ban a rádióspektrum MHz-es frekvenciasávját az intelligens közlekedési rendszerek biztonsággal összefüggő alkalmazásai számára dedikálták. A sáv felszabadítása 2009 elejéig kötelező volt, máskülönben megindokolt derogációt kellett kérni februárban Ausztria mivel az ITS-ek számára előírt frekvenciasávban a műsorszóró vállalatnak hírgyűjtő rendszere működik 2012-ig tartó felmentést kért és kapott. A magyar frekvenciaszabályozás szerint sem teljesen üres ez a sáv. 7 Az egységes elektronikus útdíj-fizetési rendszerek elsősorban a teherszállításokat befolyásolják, így járulva hozzá az EU belső piacának kohéziójához. Az országok közötti, nagytávolságú árufuvarozást fő- 7 Magyarország részt vesz az ERO Frekvenciainformációs Rendszerben (EFIS), amely tartalmazza számos európai ország frekvenciafelhasználási információit. A címen található rendszerben a frekvenciasávokhoz rendelt rádiószolgálatok és alkalmazások, valamint a hozzájuk kapcsolódó szabályzások nemzeti és nemzetközi dokumentumai vethetők össze európai szinten. 9

10 ként fizetős autópálya-rendszereken bonyolítják. A technológia (webkamerák és szenzorok) fejlődésével lehetővé vált, hogy a korábbi átalánydíjas rendszerekről fokozatosan át lehessen térni a használatalapú útdíj-fizetésekre. A nagytávolságú szállítmányok esetén szükséges, hogy az EU-n belüli díjfizető rendszerek műszakilag kompatibilisek legyenek egymással, mert így a szállító járműbe csak egyféle berendezést kell építeni. (Nem véletlen, hogy a téma az EU nagy bővítésének idején, ben jutott el az Európa Parlament szintjére.) A közlekedés során hívható, a közlekedők között azonban viszonylag kevésbé ismert összeurópai e- segélyhívó rendszer személyek és szállítások biztonságát növeli probléma esetén gyorsabb és pontosabb lehet a segítség. A személyek szabad és biztonságos mozgását, mobilitását megalapozó rendszerek egyikének tekinthető e-segélyhívó gondolata 2001-ben merült fel azzal a céllal, hogy 2010-ig felére kell csökkenteni a közúti balesetek áldozatainak számát. Bevezették az egységes helyi nyelven és angolul egyaránt használható 112-es segélykérő diszpécserrendszert. Ezeknek a rendszereknek a lokális rendőrség és mentőszervezetek eddig megszokott helyi hívószámain felül lenne célszerű működniük az EUtagországokban; szolgáltatásaikat fontos lenne megismertetni a lakossággal. Az Unió közlekedéspolitikáját a terület szakértői a Fehér Könyvként ismert 2001-es White Paperben, majd a 2008-as ITS Intézkedési Tervben fogalmazták meg; a mai hazai közúti informatikai fejlesztések e normatívák alapján történnek. Az intelligens közlekedési rendszerek EU-s szempontból legfontosabb témaköreit a hatodik és hetedik technológiai keretprogramban határozták meg. Ezek a következők: kezelési tevékenységek, felügyelet/végrehajtás, pénzügyi tranzakciók, vészhelyzet-szolgáltatások, utazásiinformáció-szolgáltatás, forgalomkezelés, járműben lévő rendszerek, teherszállítás és flottakezelés, tömegközlekedés, valamint az ITS-ek közúti közlekedésben történő alkalmazásának felgyorsítása, koordinálása, különböző közlekedési módok kapcsolódásának biztosítása. A célkitűzések három paraméterben összegezhetők: 1. a közlekedési rendszerek hatékonyságának/teljesítményének 20%-os növelése a hatékonyság fontos eleme a forgalmi szituációkban való segítségnyújtás (dugókat megelőző intézkedések stb.) 2. a balesetek számának 35%-os csökkentése 1. a balesetek számának csökkentésénél a megelőzésen a hangsúly, amihez a vezetőnek minél több (dinamikus) információval kell rendelkeznie a károsanyag-kibocsátás (nem számszerűsített) csökkentése. Hazai kezdeményezések Magyarország 1998 óta tagja és megszakítás nélkül résztvevője az 1992-ben létrehozott ERTICO szervezetnek 9, amely folyamatosan szorgalmazza, hogy a tagországokban nemzeti ITS-szervezetek jöjjenek létre az ITS-ek területén végzett nemzeti és európai munka eredményesebbé tétele érdekében. Ennek értelmében, 8 Az EU szakmapolitikai dokumentumainak részletes felsorolása és pontos hivatkozásai a B. függelékben találhatók. 9 Intelligent Transport Systems and Services Europe (Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Európai Szervezete) 10

11 2006-ban megalakult az ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi 11

12 Egyesülete 10. Az EU-val folyamatos kapcsolatban álló, a magyar kezdeményezéseket bemutató ITS Hungary-hez hasonlóan fontos gyűjtőszerepet tölt be a szélesebb profilú, nemcsak ITS-ekkel foglalkozó 1938-ban alapított Közlekedéstudományi Intézet. A hazai fejlesztéseket EU-s projektekben, elsősorban két euró-regionális projektrendszerben, a 2008-ban lezárult Connect-ben és a közös szabványok létrehozásán dolgozó, nemzeti sajátosságokat figyelembe véve egységesen (átjárhatóan) működő rendszerekben gondolkodó Easy Way-ben ( ) találkozó párhuzamosan működő kezdeményezések jellemzik. A korábbi kezdeményezésekhez képest szemléletváltozást tükröző fontos új elem, hogy míg azok szinte csak az autósok kiszolgálásával foglalkoztak, ma már egyre többször jut kifejezésre, hogy az intelligens közlekedési rendszerek nemcsak az autóra vonatkoznak. A hazai fejlesztő cégek zöme zártkörűen működő részvénytársaság, valamint közvetlen minisztériumi szervek, mint pl. a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK). A hazai ITS-fejlesztési irányokra vonatkozó három legfontosabb dokumentum (csoport): Magyar Közlekedéspolitika , a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Programja, a közötti időszakra vonatkozó Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS). Közlekedésben használt IT-rendszerek A közlekedési eszköz (jármű) információs rendszere A járművekben ma már kezd elterjedtté válni, hogy van bennük valamilyen GPS- vagy mobilalapú navigációs eszköz, jellemzően még nem gyári tartozékként, hanem külön vásárolt céleszközként vagy mobiltelefon formájában. A navigációs eszközök és rendszerek egyre gyakrabban rendelkeznek figyelmeztető funkciókkal. Hatékonyabb működésükhöz fontos fejlemény a térképkészítés és a navigáció közti munkamegosztás. Az alapvetően statikus navigációs térképeket ugyanis a dinamikus információk teszik igazán hasznossá. A veszélyes helyzetek és pontok meghatározása és térképen történő megjelenítése statisztika, földrajzi elhelyezkedés, közlekedési táblák, múlt és jelenbeli események alapján történik. A navigációs eszköznek mindezeket az információkat mérlegelve kell eldöntenie, hogy a vezetőt figyelmeztetni kell, vagy sem, és ha igen, mikor. Jelenleg Magyarországon a már meglévő rendszerek finomításán, az elavultak modernizálásán dolgoznak. Komoly gondot jelent, hogy az utastájékoztatás egyes cégek (pl. a Topolisz 11 ) figyelemreméltó eredményei 10 Az Egyesület alapító tagjai az intelligens közlekedési rendszerek legfontosabb hazai képviselői így az érintett minisztériumok, úthálózat-üzemeltetők, a hazai gyártók, fejlesztők és szolgáltatók, kutatással foglalkozó intézmények, tanácsadó cégek (az Egyesület tagjai és vezetőségi tagjai). Az ITS Hungary főbb célkitűzései között szerepel a közlekedés minden alágazatára kiterjedően a hazai konszenzus és együttműködés elősegítése a hazai telematikai alkalmazásokban; a hazai intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások megvalósításának támogatása, és integrálása a transz-európai hálózat szolgáltatásaihoz; a nemzeti, a regionális és a nemzetközi szinten történő együttműködés, közös projektekben való részvétellel és technológiatranszfer segítségével; a nemzeti stratégia megvitatása az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozóan. (http://www.its-hungary.hu/main.html) 11 A Topolisz Kft (http://www.topolisz.hu) ITS Hungary Kiválósági Díjat is nyert utvonalterv.hu - a multimodális útvonalajánló és utastájékoztató portál c. pályázatával. 12

13 ellenére sincs rendesen megoldva hiába a sok és szerteágazó információ, azok nincsenek összerakva. Ugyan több éve működnek közlekedési portálok és weboldalak, valamint mobiltelefonra kérhető internetalapú útvonaltervező-szolgáltatások 12, problémát jelent, hogy az útvonal megtervezésénél például az autó fogyasztása kiszámítható, de más paraméterek esetében nagyon nehéz vagy éppenséggel lehetetlen hatékony javaslatokat generálni. Sok használatban lévő érzékelőt intelligensnek, a majdani vezetéssegítő eszközök előfutárának lehet tekinteni már ma is abban a tekintetben, hogy adatokat gyűjtenek, dolgoznak fel és továbbítanak. Fontos, hogy a különböző információkat ne csak észleljék, hanem ha már nem aktuálisak vissza is vonják. Ezekből a szenzorokból hálózatok építhetők ki. Néhányuk már kereskedelmi forgalomban is beszerezhető, például a magyar autópályákon és közutakon használt, általános érzékelést végző induktív hurok, a sebességmérésre is alkalmas szuperinduktív hurok, míg mások csak a fejlesztés kezdeti szakaszában vannak (jégérzékelő detektor, éberségdetektor stb.). A járművek közti közvetlen információcserével (vehicle-to-vehicle, V2V) Magyarországon főként a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Ipari Kommunikációs Technológiai Intézetben foglalkoznak: tudományos oldalról leginkább információterjesztő protokollok, szimulációs oldalról mikro- és távközlési szimulátort összekapcsolva a járművek közti, mozgás közbeni kommunikáció modellezésén dolgoznak. A szimulátorral az ad hoc tempomat sebességszabályozó algoritmusukat, ütközés-elkerülési eszközüket tesztelték. A Floating Car Data projekt keretében fejlesztett, mobiltelefonra és PDA-ra letölthető, valós idejű My Traffic navigációs szolgáltatás 13 segítségével autózás közben követhetők nyomon a budapesti forgalmi változások, és kerülhetők el a dugók. A fejlesztők tervezik az országos kiterjesztést is. A szolgáltatásra minden budapesti autósnak szüksége lenne, széleskörű terjedését azonban gátolja a jelenleg (viszonylag) magas mobilnet-díjszabás. A közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei A jelenlegi hazai utak három kategóriába sorolhatók: gyorsforgalmi (kb km, melyek mintegy háromnegyedének üzemeltetése és fenntartása a ben létrejött Állami Autópálya Kezelő Zrt. feladata), állami (első és másodrendű, mintegy 30 ezer km), önkormányzati (100 ezer km-nél több) utak 14. Az autópályák többnyire el vannak látva fénykijelzős, információs táblákkal, terjednek a vezetőtájékoztató rádióadások (Traffic Message Channel, TMC 15 ), azonban ezeken túlmenően az útállapotról csak egyszerű mechanikus (széljelző) vagy optikai (útjavítás) eszközök tájékoztatnak. Az információs táblákon keresztül 12 Ilyen pl. az Innenoda SMS/MMS szolgáltatás vagy a T-mobil és a Pannon által egyaránt szolgáltatott wap-os útvonaltervezés. 13 A My Traffic-ről bővebben: A navigációs eszközöket forgalmazó hazai cégek listája az E. függelékben található. 14 Az állami utak információs rendszereire kötelező előírások önkormányzati utak esetében csak ajánlottak, aminek következtében bizonyos információkat nem gyűjtenek. 15 A TMC alapjai: lokációs tábla, eseménykód rendszer (eseménytár, lehetséges események kódolása), RDS (rádióadó, amelyen speciális kódolt információt lehet küldeni; TMC-vevő kell hozzá). 13

14 általános tanácsokon túlmenően elsősorban balesetekről, torlódásokról lehet tudomást szerezni 16. Elterjedtek még a segélyhívó telefonok is az autópályák mellett, amelyeket egyre ritkábban használnak. Növekszik viszont a különböző sebességmérő és díjfizetést ellenőrző videókamerák használata. Jellemző, hogy a meglévő pályafelszerelés elsősorban a közlekedésbiztonságot és a díjbeszedést támogatja, és nem a nagyobb forgalmi teljesítmény elérését, valamint a szabályok betartását főleg büntetésen és nem tájékoztató információkon keresztül a szabálysértés megelőzésével igyekeznek elérni. (A magyar közlekedés egyik fontos kérdése a szabálysértések magas számának csökkentése.) A városokban a közlekedési lámpákat meghatározott, tipikus forgalmi helyzeteknek megfelelően gyakran összehangolják a forgalomfigyeléssel. A lámpák a megváltozott forgalmi helyzet szerinti átállítása általában lassan és késleltetéssel történik. A büntetések kirovásában megfigyelő kamerák adataira is támaszkodnak, amelyek kísérleti jelleggel már tengelytávot is képesek mérni. A kamera melletti számítógép digitalizálja be a matricát, és ellenőrzi a rendszámot. Problémát jelent, hogy a különböző információs rendszerek, berendezések másra képesek, másként működnek, az eltérő kapcsolódási felületeik miatt nem érnek össze. A rendőrség által telepített traffipaxok külön rendszert alkotnak, és pl. a rendőrségi sebességfigyelő kamera által rögzített információkat manuálisan gyűjtik össze. Ezek a mai magyar autópályákon működő rendszerek nincsenek összekapcsolva. A világon két fizetési mód terjedt el: az átalánydíjas és az úthasználat-arányos. Az Európai Unió összes országában, így Magyarországon is az úthasználattal arányos fizetési elektronikus díjfizetési rendszer bevezetése a cél, amelyet elvileg a Közlekedési Minisztériumnak kell kialakítania. A KKK kezeli az útpénztár - t, amelynek csak a matricabevétel a forrása, költségvetésből nem kap anyagi támogatást. Magyarországon a teherautónként maximalizált átalánydíjas, míg a környező országokban 3,5 tonna feletti teherautóknál a bevétel szempontjából előnyösebb, korszerűbb és logikusabb úthasználat-arányos fizetés van érvényben a terhelés több mint 90%-a a 3,5 tonnás és nehezebb teherautóknak tudható be. A két fizetési módra különböző megoldások léteznek, amelyek közül a kapura szerelt mikrohullámú rendszer és a GPS-alapú technológiák a legfejlettebbek. Magyarországon is elindultak az úthasználat-arányos fizetést támogató kezdeményezések, ilyen irányú előkészületek 17. E megoldás bevezetése azért lenne szükséges, mert egyrészt a környező országokból érthető anyagi okok miatt nagy az átterelődés, és így gyorsabban rongálódnak az utak, másrészt komoly (100 milliárd forint nagyságrendű) pluszbevételt jelentene. Forgalomirányító rendszerek Magyarországon nincs országos forgalomirányító központ, Budapesten és néhány vidéki városban fejlesztés alatt állnak a városi forgalmat irányító rendszerek, amelyek jelenlegi állapotukban csak alapvető feladatokat 16 Az autópályákkal kapcsolatos összes információnak (pl. díjtáblázatokról, pótdíjazásról, aktuális forgalmi információkról, online autópáya térképről stb.) az Autópálya.hu (http://www.autopalya.hu) weblapon lehet utánanézni. Az úthálózaton zajló események interaktív térképen, illetve 22 webkamera segítségével követhetők nyomon, de lehet kérni SMS-ben történő tájékoztatást is egy-egy autópályára vonatkozóan. 17 A Kürt Zrt (http://www.kurt.hu) szakmai támogatásával 14

15 képesek ellátni. Forgalomirányítással több különböző hazai szervezet is foglalkozik természetesen mindegyik a saját rendeltetésének megfelelően. A városi tömegközlekedési vállalatok, a szállító vállalatok (flottamenedzsment) vagy az autópályafenntartó vállalatok jó példák ilyen szervezetekre. Ma még nem jellemző, hogy ezek a szervezetek információikat rendszeresen és automatikusan megosztanák egymás közt, és hogy minél szélesebb körben közvetlenül felhasználhatóvá tennék. A forgalomirányítást segítik az olyan szolgáltatások is, mint az Útinform, a Fővinform, egyes hírforrások stb. Az Útinform az országos közutakra vonatkozóan a közlekedés folyamatosságát, biztonságát befolyásoló körülményekről gyűjti és rendszerezi az információkat; a közlekedés elősegítése érdekében tájékoztatja az úthasználókat és az utazóközönséget. Tájékoztatást ad a forgalmi viszonyokról, az úton vagy az út környezetében végzett munkák, balesetek, elemi károk miatt bevezetett forgalmi korlátozásokról, időjárás okozta akadályokról. Az információk 90%-át a Magyar Közút Kht. régióközpontjai szolgáltatják, amelyek a 77 üzemmérnökségen keresztül fenntartják és üzemeltetik a kezelésükben lévő úthálózatot. Az üzemmérnökségek és régióközpontok ügyeleti szolgálataival az Útinform számítógépes és telefonos kapcsolatban áll. További aktuális információk érkeznek még a mobiltelefonnal rendelkező autósoktól, a kompok üzemeltetőitől, a vidéki tömegközlekedési vállalatoktól, rendőrségtől, rendezvények szervezőitől. A Fővinform működtetését a BKV végzi. Alapítása útinformos tapasztalatokra épült, funkciója hasonlít rá, de a nagyvárosi tömegközlekedés miatt összetettebb, ugyanakkor kisebb területre vonatkozik. Útüzemeltetési és fenntartási, rendezvényekre, a tömegközlekedés forgalmi helyzetére, balesetekre vonatkozó információk érkeznek be hozzájuk. Az autópályák, főútvonalak fővárosi bevezető szakaszának tekintetében együttműködnek az Útinformmal. A híreket szövegesen, kronológia szerint rögzítik az AFIDAT rendszerben, majd később archiválják. A kiértékelt, feldolgozott és kiválogatott információ szöveges és egyszerűsített grafikai formában is felkerül a honlapjukra. A felhasználók minden adathoz hozzáférhetnek, váratlan eseményekről is kaphatnak információt, rendszeres a rádiós és televíziós tájékoztatás. A tudomásukra jutó váratlan események információit eljuttatják a Közterületi Vészhelyzeti Információs Központba, a Köztársasági Őrezredhez, a Fővárosi Polgári Védelemhez, a tűzoltókhoz. Egyes nagyobb városokban megjelent mobil-helymeghatározáson alapuló, internetes forgalmi helyzetképek szolgáltatása is a torlódások nem hivatalos és nem garantált, de általában elég jó kijelzésére. Az ezekben való részvétel vállalatokkal (pl. taxi-, szállítmányozó vállalat) kötött egyedi megállapodásokon keresztül, ill. önkéntességi alapon történik. Az útellenőrzés foglalkozik a forgalmat akadályozó jelenségekkel, hibákkal (pl. kátyúk, szemét, javító munkák, építkezés, kaszálás, elhullott állatok stb.). Az ellenőrök fontos információkat szolgáltatnak a diszpécserszolgálatoknak. Az adatok ezektől a területi (megyék, autópálya-mérnökségek) diszpécserektől jutnak el a központi diszpécserhez. Egyéb korlátozó tényezők lehetnek még a tömegrendezvények (róluk nincs automatikus adattovábbítás) és a balesetek (az információ automatikus továbbítása, cseréje szintén hiányzik). Ezeknek megfelelően történnek a korlátozások, amelyeket a forgalomtervezők irányítanak. Az adatok dinamikusak, és természetszerűleg a navigációhoz is kapcsolódnak. Az információátadás megyei szinten történik, elektronikusan egyelőre nincs megoldva. Nem automatikus, nincsenek jól működő rendszerek. Közvetetten, de a forgalomirányításhoz tartoznak a közlekedés meteorológiai rendszerei is a hőmérséklet mellett, széljárást, az útburkolat hőmérsékletét, a hó vastagságát, azaz az útállapot-időjárást szintén mérik, amihez a fejlesztők az Országos Meteorológiai Szolgálattól vásárolnak alkalmazásokat (pl. felhőtérképet, előrejelzést stb.). Gyakorlatilag rendszerenként eltér, hogy mit mérnek. Összességében az ITS-ek jelenlegi magyarországi helyzetére, fejlődésükre igen pozitív hatást fejt ki hazánk európai uniós tagsága. Ugyanakkor ez a tény sem feledteti el, hogy a közlekedésben használt rendszerek, az 15

16 általuk végzett információfeldolgozás az ígéretes kezdeményezések ellenére is csak csekély mértékben tekinthető intelligensnek. Külön problémát okoz, hogy egy-egy rendszer ugyan jól működik, de nincs összehangolva más rendszerekkel. Az összehangoltságnak, magasabb szintű kooperációnak ez a hiánya az ITS-ek mindhárom fő területén (közlekedési eszköz, infrastruktúra, forgalomirányítás) belül és a területek egymás közötti együttműködésében egyaránt megfigyelhető. 16

17 Jelmagyarázat: hiteles, garantált kapcsolat ad hoc, nem garantált kapcsolat Helypozicionáló szolgáltatás pillanatnyi helyadatok térképadatok Jármű Járművek információs rendszerei és eszközei tájékoztatás tájékoztató információk 3. A fejlődés várható útja Magyarázat: Az alábbi, 5. ábra a korábbi, 3. ábra kibővítése azokkal az elemekkel, amelyek a jelen helyzetben lényegesek. Ebben a fejezetben ezeknek funkcióknak és kapcsolatoknak a várható fejlődése, változásai kerülnek áttekintésre. Térképszolgáltatás Járművezetők Közlekedési vagy szállítmányozási vállalat útdíj fizetése Úthálózat információs rendszerei és Útfelügyeleti eszközei rendszer Információs táblák Forgalmi adatgyűjtés Videókamerarendszerek Navigálás utastájékoztatás helyi forgalmi adatok központi vezérlő információk Forgalomirányító központok Forgalom-irányító Forgalomtájékoztatás rendszer (rádió, internet, SMS, TMC) Útfenntartó intézmények Utasok Rendőrség, mentők, tűzoltóság Országos Meteorológiai Szolgálat Útfenntartó intézmények 5. ábra: A közlekedés informatikai rendszereinek jelenlegi helyzete Az ITS-ek fejlesztésében Magyarországon jelentős előrelépések történnek a következő öt évben. Még 2013 előtt várható, hogy meghatározó szerepet kapnak a forgalomban résztvevők számára hitelesen és garantáltan szolgáltatott közlekedési alapinformációk 18. Emellett csak kiegészítő és hiánypótló szerepet fognak betölteni az ad hoc részvételre alapuló közlekedési információgyűjtő rendszerek, mivel az innovatív, de ad hoc módon nyújtott információszolgáltatásokhoz működőképes üzleti modellek várhatóan csak az évtized második felében (2016-tól) alakulnak ki annak ellenére, hogy már ma is sok ilyen rendszerrel kísérleteznek. Ez alatt az idő alatt a közlekedési információk a hagyományos kommunikációs csatornák és lehetőségek mellett (pl. rádióadás, vizuális és fényjelzés) egyre inkább az infokommunikáció és az informatika korszerű, szabványos és innovatív lehetőségeire (IP, mobilhálózat) helyeződik át a hangsúly. Ez a tendencia 2013-tól várhatóan felgyorsul. 18 Ezt jelentősen elősegíti a közlekedési alapinfomációknak, mint közjavaknak az elismerése, és az erre irányuló közvetlen állami szabályozás, de az olyan közvetett eszközök is, mint a fogyasztóvédelem ellenőrző-szabályozó tevékenysége. 17

18 A fejlődés motorja azonban nem a kormányzat önálló infrastruktúrafejlesztési projektjei lesznek, hanem jóval inkább a vállalkozói szellem és az üzleti tőke. Az ITS-ek kialakulását az EU fejlesztési-integrációs irányai és elképzelései, valamint pénzügyi támogatása fogják meghatározni a kormányzatnak elsősorban az ehhez való hozzájutás biztosításában, a pályázati rendszer hatékony működtetésében lesz szerepe. A közúti teljesítmény és a közlekedésbiztonság terén kimutatható javulást az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése némi természetszerű késleltetéssel várhatóan csak az évtized közepétől (2015-től) eredményez. Az ITS-ek valós körülmények közti alkalmazását elősegíti, ha a javulás (a tényleges gazdaságitársadalmi haszon) minél előbb észrevehető, mert ellenkező esetben megmaradhat pusztán érdekes technológiai lehetőségnek. Közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei és eszközei Az évtized első felében várható egy olyan úthasználat-felügyeleti rendszer kiépítése, amelyben már az úthálózatra gyakorolt tényleges terhelés ( úthasználat mértéke ) alapján tudnak úthasználati díjat kivetni és beszedni, és ezzel a közlekedési infrastruktúra fenntartásához, fejlesztéséhez, ill. ezen keresztül végső soron az úthálózat teljesítményének növeléséhez hozzájárulni. Az évtized közepére ( ) az autópályák nyomvonala mentén kiépül egy egységes adatgyűjtő hálózat, amely képes összegyűjteni és továbbítani a szabványos (pl. Datex2), de különböző célokat szolgáló és különböző jellegű (multimodális 19 ) információkat. Ennek fontos elemei lesznek az autópályák menti jelenleg pusztán segélyhívásra alkalmas állomások helyett (esetleg azok mellett) től fokozatosan kiépülő útállapotérzékelő és -jelző állomások, amelyek segítségével közvetlen, komplex és hiteles forgalmi információkat lehet biztosítani a közlekedő járműveknek. A későbbiekben (várhatóan csak 2020 után) ez a hálózat fokozatosan kiterjedhet a főutakra és egyes kiemelt alsóbb rendű utakra is. Ahogy a korszerű, IP-alapú kommunikációs lehetőségek alkalmazásra kerülnek, ezek az útmenti állomások fokozatosan kiegészítik esetleg ki is váltják a jelenlegi, úttesten átívelő, információs és tájékoztató táblákat. Elég bizonytalan, hogy ugyanekkorra a képi és videóinformációk begyűjtése is már egységes rendszerben fog-e történni az autópályákon és a jelentősebb főutakon. A jelenleg több szervezet által és különböző célokra üzemeltetett rendszerek integrációja (együttműködése) valószínűleg csak az évtized vége felé (2018- tól) valósul meg. Az évtized második felétől (2016-tól) a városokban és forgalmas csomópontokban jellemzővé válik, hogy olyan helyi irányító rendszerek (pl. csomópont-irányítás) működnek, amelyek az említett útmenti információs állomásokból, valamint a csomópontbeli és a szomszédságban lévő közlekedési lámpákból származó információk alapján lokálisan optimalizálják a forgalmat. A továbbiakban ezek a helyi irányító rendszerek alternatív lehetőségként közvetlenül a járművekkel kommunikálva is képesek lesznek megállapítani a mindenkori forgalmi helyzetet. Járművek információs rendszerei és eszközei Már viszonylag rövidtávon ( ) jelentős fejlődés várható a navigációs eszközök terén. Az új járművek gyári alapfelszerelésként szabványos adatcserére képes navigációs eszközzel lesznek ellátva, de ilyeneket mobil kiegészítő eszközként a régebbi típusokhoz is be lehet szerezni. Ennek jeleit már ma is jól lehet látni, 19 A "multimodális" mást jelent a közlekedésben és mást az informatikában. A közlekedésben pl. autóról vasútra, vagy kerékpárra váltó közlekedésre, és az ilyen közlekedés szervezésére, optimalizálására utal. Az informatikában a különböző formátumú, típusú és jelentésű információk együttes kezelésének képességét jelenti (pl. szöveg, strukturált adat, kép, hang, videó stb). Itt ez utóbbi jelentésben van használva. 18

19 azonban ezekhez képest az újtípusú navigációs eszközök jóval komplexebb funkciókra (beszédfelismerés, útvonaltanulás) és egyre rugalmasabb útvonaltervezésre és navigációra lesznek képesek. Ezen túlmenően nemcsak statikus térképeket használnak, hanem az útvonalra vonatkozó különböző forrásokból származó dinamikusan keletkező információkat is fel tudnak dolgozni (jellemzően 2015-től). Ezzel párhuzamosan jelentős fejlődés várható abban is, hogy szenzorok és adatfeldolgozó egységek segítségével a járművek olyan információkkal lássák el a vezetőt, amelyek hatásosan segítik a kormányzásban, a fékezésben és az úttartásban. Az ilyen vezetősegítő rendszerek üzemszerű módon várhatóan először a teherszállító járműveken jelennek meg közlekedésbiztonsági szempontok és a kezdeti magasabb költségek miatt. A későbbiekben (2015-től fokozatosan) a járművek automatikus balesetjelző és segélyhívó eszközökkel is fel lesznek szerelve, amelyek egy esetleges baleset bekövetkezte után automatikusan értesítik az arra kijelölt és felkészített szervezetet. Erre az időszakra tehető az is, hogy a járműgyártók megegyeznek a járművek közti információcsere szabványaiban, amelynek hiánya az évtized első felében még visszafogja e terület fejlődését. A járművek közti adatcsere a későbbiekben (várhatóan 2018-tól) fontos bár csak kiegészítő (pl. autókonvojok szervezése, ad hoc információátadás) szerepet kap az ITS-ek működésében. Jóval későbbre várható azonban (2019), hogy a járművek IT-architektúrája olyan mértékben rugalmasabbá válik és szabványosodik, hogy a vezérlő és feldolgozó szoftverek frissítése, ill. funkcionális bővítése lehetségessé válik a jármű teljes élete során. Hasonlóképpen csak az évtized végén (2020) várható az olyan, ma még kísérleti keretek között vizsgált lehetőségeknek az üzemszerű alkalmazása, amelyek a járművezető támogatásában túllépnek a sok részletre kiterjedő, de mégis egyszerű figyelmeztetésen, és a vezetésbe való aktív beavatkozást is biztosítani tudnak. Jelentős szerepe lesz ebben az alakfelismerő rendszerek fejlődésének, amelyeknél azonban a kellően magas megbízhatóságú működés elérése lesz a kritikus szempont. Nagy a bizonytalanság azonban a tekintetben, és sokan nem osztják azt a véleményt, hogy a járművek intelligens funkció magukkal hozzák annak a potenciális veszélyét, hogy az új információk és funkcionális lehetőségek elterelhetik a vezetők figyelmét magáról a vezetésről, ill. a megszokott információk esetleges rendelkezésre nem állása még inkább növelheti a biztonsági kockázatokat. Akik a mobiltelefon és a navigációs eszközök vezetés közbeni használatával kapcsolatos jelenlegi problémákból indulnak ki, úgy gondolhatják: már néhány éven belül (2013) világossá válik, hogy ha nem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdéskörre, akkor az intelligens megoldások akár ronthatják is a közlekedésbiztonságra gyakorolt, más pozitív hatásokat. Forgalomirányítási központok A forgalomirányító rendszerek jelentősebb fejlődése csak az évtized második felében várható. Ezen belül is először valószínűleg (2016-tól) a járművekbe és az úthálózatba épített szenzorok fogják egymással együttműködve segíteni a forgalom optimalizálását a meglévő keretek között. Ezek a forgalomirányító rendszerek az általuk begyűjtött és elemzett információk újrahasznosításával hatékony utas- és vezetőtájékoztató rendszereket is ki tudnak szolgálni. Ennek különösen a tömegközlekedési információk tekintetében lesz érezhető hatása: a ma még csak helyenként és kísérleti jelleggel működő rendszerek általánossá válnak a nagyvárosokban. Csak az évtized végére (2018-tól) várható azonban, hogy a jövő forgalomirányító rendszereinek fontos képességévé válik a sok forrásból származó, különböző jellegű, gyakoriságú és idejű adatok komplex, számí- 19

20 tógéppel segített elemzése, valamint az elemzések eredményének eljuttatása személyre és helyre szabott közlekedési információként a közlekedők számára. Ugyanerre az időszakra tehető, hogy az EU ösztönzésére és pénzügyi támogatása mellett az országos központok nemzetközi szinten kapcsolatba lépnek egymással, folyamatosan és szabványos módon megosztják az átfogó úthelyzetről begyűjtött és feldolgozott információikat. Hazai szinten azonban a különböző érintett szervezetek együttműködése a közös érdekeltség és az anyagi lehetőségek hiánya miatt várhatóan elmarad a nemzetközi fejleményektől annak ellenére, hogy a technikai lehetőségek már korábban megteremtődnek a birtokukba kerülő információk egységesen és valós időben történő átadására és közzétételére forgalomirányító rendszereken, ill. útmenti állomásokon keresztül. Ezzel kapcsolatos az az erős kétely is, hogy az előttünk álló évtizedben ki tud-e alakulni (ill. kell-e, hogy kialakuljon) egy országos szintű forgalomirányító rendszer központilag vagy együttműködő forgalomirányító központokból kialakítva, amely képes lenne a teljes, nemzeti közlekedési infrastruktúra működésének optimalizálására is a nagyvárosoktól kezdve az autópályákon és főutakon keresztül az alsóbb rendű utakig és egyéb úthálózati elemekig (pl. hidak, kompok). 20

Az intelligens közlekedés jövője

Az intelligens közlekedés jövője Az intelligens közlekedés jövője Készült: Az NHIT megbízásából, 2009-ben Verzió: 3.9 1 Készítette: Az NHIT IT3 (Információs Társadalom Technológiai Távlatai) műhelye Dömölki Bálint Kósa Zsuzsa Kömlődi

Részletesebben

Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon 1

Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon 1 Krauth Péter Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon 1 Bevezetés Az ún. intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems, a továbbiakban: ITS) kialakulása az informatikának az

Részletesebben

A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében. Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület

A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében. Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület Napirend: EU-s háttér információk (White paper 2011) A jelenlegi

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22 Utazzunk a jövőbe Debrecen, 2014. május 22 5 trend, ami átalakítja a közlekedést 2 Tények és számok a közlekedés világából A közlekedési szektor több, mint 10 millió embert foglalkoztat 4,5%-a teljes alkalmazotti

Részletesebben

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése Vertetics Dávid Közlekedési Infrastruktúra Főosztály IX. Forgalomszabályozási konferencia Közúti Infrastruktúra-Környezetvédelem-Forgalomszabályozás?

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek A telematikai alkalmazások technológiai fejlődésének kulcs elemei és mérföldkövei Informatika: - számítási és tárolási

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BUDAPEST, 2010. MÁJUS 23. SZŰCS LAJOS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BUDAPEST, 2010. MÁJUS 23. SZŰCS LAJOS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS AZ ITS HUNGARY INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BUDAPEST, 2010. MÁJUS 23. SZŰCS LAJOS ELNÖK TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

Informatika Budapest közlekedésében

Informatika Budapest közlekedésében Informatika Budapest közlekedésében Fejlesztések és megtakarítás Balatonfüred, 2011. november 23. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2 Tartalomjegyzék A BKK feladatai, struktúrája.

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

Hungarian ITS Framework Architecture. Magyar ITS keretszerkezet az intelligens közúti rendszerek átjárhatóságáért

Hungarian ITS Framework Architecture. Magyar ITS keretszerkezet az intelligens közúti rendszerek átjárhatóságáért Hungarian ITS Framework Architecture Magyar ITS keretszerkezet az intelligens közúti rendszerek átjárhatóságáért hits bw+blue final.indd 1 3/26/07 8:02:11 AM MI A HITS? A HITS mozaikszó, amely az Intelligens

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

Az OHÜ és partnerei együtt a hatékonyabb, korszerűbb hulladékgazdálkodásért

Az OHÜ és partnerei együtt a hatékonyabb, korszerűbb hulladékgazdálkodásért Mottó: HUNOR megbízható iránytű a hulladékgazdálkodás tengerében SAJTÓANYAG Az OHÜ és partnerei együtt a hatékonyabb, korszerűbb hulladékgazdálkodásért Pontos és gyors adatfeldolgozást biztosító, hatékonyság-

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS ADATIGÉNY sávonkénti járműszám járműosztályok sebességek Környezeti körülmények szabályozási körülmények hálózati adottságok korábbi adatok (változás

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Innovatív technológiák a fővárosi közlekedés megújításában. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. november 6.

Innovatív technológiák a fővárosi közlekedés megújításában. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. november 6. Innovatív technológiák a fővárosi közlekedés megújításában Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. november 6. Tartalom Fontosabb eredmények Intelligens rendszerek Fejlesztések 2

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

A telemedicinális projekt szerepe és előnyei

A telemedicinális projekt szerepe és előnyei A telemedicinális projekt szerepe és előnyei Bevezető A hazai egészségügy helyzetének érdemi javításának kulcsa az egészségügyi szolgáltatások átfogó működés-szervezési modernizációja. Ez az egészség megőrzésével

Részletesebben

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Az ITS stratégia szükségessége Az ITS rendszerek/szolgáltatások

Részletesebben

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Elektronikus útdíjkivetés településen belül és kívül. Levegő Munkacsoport

Elektronikus útdíjkivetés településen belül és kívül. Levegő Munkacsoport Elektronikus útdíjkivetés településen belül és kívül Levegő Munkacsoport 1 Elektronikus útdíjkivetés településen belül és kívül Vázlat: 1. Városban dugódíj, két példa. 2. Országúton úthasználati díj, felosztás

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató)

Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató) Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató) Készítette: Dátum: Fűr Attila 2014.10.30. Bevezetés A mobilitás szerepe átértékelődik Gazdasági környezet változik: Válság, megszorítások kevesebb

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/2012.(X.24.) önkormányzati rendelete Nyíregyháza város szmog riadó tervéről szóló 32/201 0.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyarország tempótérkép fejlesztés és publikáció

Magyarország tempótérkép fejlesztés és publikáció ITS Hungary Kiválósági díj PÁLYÁZAT Magyarország tempótérkép fejlesztés és publikáció Pályázó szervezet neve: Best Way Traffic Kft. Címe: 1043 Budapest, Dugonics u. 11. : Összeállította: Szvétek Ferenc

Részletesebben

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Tartalomjegyzék 1. A RENDSZER RÖVID LEÍRÁSA...3 1.1. Elvárt funkciók:...3 1.2. Specifikáció...3 1.3. Funkciók ismertetése...3 2. RÉSZLETES

Részletesebben

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Kövesné dr.

Részletesebben

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai SZAKMAI PÁRBESZÉD A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT (a KTI Közlekedésbiztonsági Központ és a KTE Közlekedésbiztonsági

Részletesebben

DLM PULSE - PREDIKTÍV TÁRGYALÁS TÁMOGATÓ ALKALMAZÁS DLM PULSE

DLM PULSE - PREDIKTÍV TÁRGYALÁS TÁMOGATÓ ALKALMAZÁS DLM PULSE DLM PULSE - PREDIKTÍV TÁRGYALÁS TÁMOGATÓ ALKALMAZÁS DLM PULSE A DLM Pulse innovatív testbeszéd kiértékelő megoldás virtuális tanácsadóként segíti az értékesítő munkáját az üzleti tárgyalás során. Könnyen

Részletesebben

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése igény-kapacitás összerendelése (tervezés, lebonyolítás) - igények részletes jellemzői (térbeliség, időbeliség, utas-összetétel, stb.), mértékadó utasszám

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24.

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015. Budapest, 2015. szeptember 24. Jedlik Ányos Terv Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. Jelenlegi helyzet az EU-ban Kőolajimport-függőség: az EU közlekedésre fordított

Részletesebben

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább 2013.10.03. Bancsics Ferenc koordinátor http://www.hte.hu/web/infokom2012/program#kormányzatiinfokommunikáció 2 Az indulás 2011. július: Az Állam

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Mobileye okostelefon alkalmazás

Mobileye okostelefon alkalmazás Mobileye okostelefon alkalmazás Használati útmutató 1. Bevezetés A Mobileye okostelefon alkalmazás olyan járművel csatlakoztatva működik, melybe telepítették a Mobileye 5 rendszert, hogy figyelmeztessen

Részletesebben

Vagyontárgyforgalom. Biztonsági. Optimalizálása. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar

Vagyontárgyforgalom. Biztonsági. Optimalizálása. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Vagyontárgyforgalom Biztonsági Követelményeket Teljesítő Online Optimalizálása Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar 2007 Tartalom Elméleti háttér K+F projekt Keretrendszer Többszintű optimalizálás és

Részletesebben

Hulladék Gyűjtési Rendszer (GTC)

Hulladék Gyűjtési Rendszer (GTC) Hulladék Gyűjtési Rendszer (GTC) Cégtörténet Forgalmazóink Álló online kapcsolat a gépjárművel Átfogó koncepció Infra red Weighings GPS Positioning Manual keying Data transmission Date/Time -ID Tags Adatok

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka

Részletesebben

Kifejlesztette: (Higher School of Transport)

Kifejlesztette: (Higher School of Transport) ESETTANULMÁNY Nº6: Kifejlesztette: (Higher School of Transport) A munkahelyi stressz megelőzése Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ

Részletesebben

SMART CITY LEHETŐSÉGEI Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. INFOTÉR KONFERENCIA 2014. november 6-7. Balatonfüred

SMART CITY LEHETŐSÉGEI Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. INFOTÉR KONFERENCIA 2014. november 6-7. Balatonfüred SMART CITY LEHETŐSÉGEI Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. INFOTÉR KONFERENCIA 2014. november 6-7. Balatonfüred Tartalom Forgalomirányítás Forgalomirányító központ korszerűsítése Stratégiai modul Adaptív

Részletesebben

ITS előfizetés (Szolgáltatás) Internet alapú nyomkövető szolgáltatás, mely web böngészőn és Androidos okostelefonon keresztül is elérhető.

ITS előfizetés (Szolgáltatás) Internet alapú nyomkövető szolgáltatás, mely web böngészőn és Androidos okostelefonon keresztül is elérhető. 1 Az Integ Tracking System rövid bemutatása Az ITS egy magyar fejlesztésű újgenerációs nyomkövető rendszer, melynek Segítségével járművek és személyek egyaránt követhetők. A szoftver fő céljául egy olyan

Részletesebben

A pályavasút szerepe a veszélyes áru szállításban. Magyar Államvasutak Zrt. PÜ Forgalmi Főosztály Lipusz Ferenc osztályvezető 1

A pályavasút szerepe a veszélyes áru szállításban. Magyar Államvasutak Zrt. PÜ Forgalmi Főosztály Lipusz Ferenc osztályvezető 1 A pályavasút szerepe a veszélyes áru Magyar Államvasutak Zrt. PÜ Forgalmi Főosztály Lipusz Ferenc osztályvezető 1 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről A VASÚTI TÁRSASÁGOKNAK A VASÚTI KÖZLEKEDÉS

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. v2 2010 Sygic, a.s. Minden jog fenntartva

Felhasználói kézikönyv. v2 2010 Sygic, a.s. Minden jog fenntartva Felhasználói kézikönyv v2 2010 Sygic, a.s. Minden jog fenntartva Tartalomjegyzék I. Kezdünk...1 Főképernyő használata...1 Cím megadása...2 Utasítások...5 GPS pozíció megszerzése...6 II. Útvonaltervezés...7

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Autópálya Autópálya Autóút Autóút Főútvonal Főútvonal Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Elsőbbségadás kötelező Állj! Elsőbbségadás kötelező A szembejövő

Részletesebben

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztései a közutak üzemeltetésében

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztései a közutak üzemeltetésében A Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztései a közutak üzemeltetésében Közlekedésfejlesztés Magyarországon c. konferencia Balatonföldvár, 2012. május 15. Szőke József Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes

Részletesebben

VBKTO logisztikai modell bemutatása

VBKTO logisztikai modell bemutatása VBKTO logisztikai modell bemutatása Logisztikai rendszerek információs technológiája: Szakmai nyílt nap Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar 2007. június 6. Tartalom Vagyontárgy nyilvántartó központ

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Kooperatív Rendszerek - Huwico konferencia, 2005 április 9.

Kooperatív Rendszerek - Huwico konferencia, 2005 április 9. Kooperatív endszerek - Huwico konferencia, 2005 április 9. A Kooperativ kommunikáció lényege és megvalósítási terve Kovács András Tartalom 1. Mit takar a Kooperatív Kommunikáció? Ma már természetes, hogy

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás

Részletesebben

Elektronikus vezetési karton

Elektronikus vezetési karton Elektronikus vezetési karton Felvezetés!!?? T kontroll felépítése Opció Bluetooth Szerver on-line adat Tanuló azonosító GPS GSM Irodai PC +AIR ViBi azonosító Oktató azonosító Opció Oktatás jelző PDA Opció

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Milenia Járműfigyelő Rendszer

Milenia Járműfigyelő Rendszer Milenia Járműfigyelő Rendszer Járműfigyelő rendszerünk mobil internet és műholdak segítségével nyújt felhasználóink számára magas színvonalú, valós idejű, járművek figyelésére kialakított szolgáltatást.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Előadó: Sipos Géza ISO 9001 Mára szinte mindenki valamilyen felhőnek tagja! Felhő alapú alkalmazások: Gmail, Freemail, stb. Google térkép, Navigációk, DropBox Ingyen tárhelyek,

Részletesebben

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai

Részletesebben

Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel. 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag)

Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel. 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag) Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag) 1 Cégbemutató A Sensor Technologies Kft. videó analitikai rendszereket fejleszt budapesti székhellyel.

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Ausztria Országúton, lakott területen kívül 100 km/h Éjjel (22-05 óra között) az A10, az A13 és az A14 autópályán azonban csak max. 110 km/h Vannak továbbá

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ÉS ITS FEJLESZTÉSEK A FŐVÁROSI KÖZÚT ÜZEMELTETÉSBEN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. HTE INFOKOM 2014 Kecskemét, 2014. október 8-10.

TÉRINFORMATIKAI ÉS ITS FEJLESZTÉSEK A FŐVÁROSI KÖZÚT ÜZEMELTETÉSBEN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. HTE INFOKOM 2014 Kecskemét, 2014. október 8-10. TÉRINFORMATIKAI ÉS ITS FEJLESZTÉSEK A FŐVÁROSI KÖZÚT ÜZEMELTETÉSBEN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. 2 A BKK Közút üzemeltetésében lévő közúthálózat állapota Létesítményi mérnökök szemrevételezéses adatgyűjtése

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

AZ INTELLIGENS KERÍTÉS

AZ INTELLIGENS KERÍTÉS AZ INTELLIGENS KERÍTÉS Betafence a komplex megoldás Biztonsági kerítés Elektromos kerítésvédelem Elektronikus kerítés és területvédelem Videó megfigyelő rendszer Beléptető rendszer Felügyelet Márka variációk

Részletesebben

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot

Részletesebben

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Kalocsa, 2011.05.18. Bakos András PhD hallgató Foltin Szilvia hallgató Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk

Részletesebben

Szolgáltatási szint megállapodás. Verzió: 1.0. (2010. december 13.) aai@niif.hu

Szolgáltatási szint megállapodás. Verzió: 1.0. (2010. december 13.) aai@niif.hu Szolgáltatási szint megállapodás Verzió: 1.0 (2010. december 13.) aai@niif.hu Műszaki szolgáltatások Metadata A metadata a föderáció tagjait leíró, a föderációs operátor által digitálisan aláírt állomány,

Részletesebben

Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet!

Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet! Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet! Nagyné dr. Szilvási Mária Műszaki igazgató New Generation Technologies Rendszerfejlesztő és Szolgáltató Kft. 1 A prezentáció tartalma

Részletesebben

1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS 1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen. Cikk: Az 561/2006/EK rendelet

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. v2 2010 Sygic, a.s. Minden jog fenntartva

Felhasználói kézikönyv. v2 2010 Sygic, a.s. Minden jog fenntartva Felhasználói kézikönyv v2 2010 Sygic, a.s. Minden jog fenntartva Tartalomjegyzék I. Kezdünk...1 Főképernyő használata...1 Cím megadása...2 Utasítások...5 GPS pozíció megszerzése...6 II. Útvonal tervezés...7

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) közlekedési alkalmazásai Közúti adatbázisok Dr.

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Tulajdonos - Vagyonkezelő - Tulajdonosi joggyakorló

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Tulajdonos - Vagyonkezelő - Tulajdonosi joggyakorló Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Tulajdonos - Vagyonkezelő - Tulajdonosi joggyakorló ÁAK Zrt. története 2000. augusztus 29-én egyesül az ÉKMA Rt., a NYUMA Rt. és az ÁAK Rt. megalakult az ÁAK Zrt.

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. FInish pályázat A SmartAgriFood projekt logisztikai tevékenységének

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub

Részletesebben

Mobil hálózati kihívások és adekvát válaszok Magyarországon

Mobil hálózati kihívások és adekvát válaszok Magyarországon Mobil hálózati kihívások és adekvát válaszok Magyarországon Ésik Róbert ügyvezető Nokia Siemens Networks Kft. Témák Bemutatkozás Főbb mobilhálózati kihívások Lehetséges válaszok, megoldások 2 Nokia Siemens

Részletesebben