Az intelligens közlekedés jövője

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az intelligens közlekedés jövője"

Átírás

1 Az intelligens közlekedés jövője Készült: Az NHIT megbízásából, 2009-ben Verzió: 3.9 Készítette: Az NHIT IT3 (Információs Társadalom Technológiai Távlatai) műhelye Dömölki Bálint Kósa Zsuzsa Kömlődi Ferenc Krauth Péter Rátai Balázs Közreműködő szakértők: Berényi Attila Detrekői Ákos Gordos Géza Havass Miklós Jancsó Ferencné Kemenessy Judit Kmetty József Laborczi Péter Molnár Bence Rosta Mariann Siegler Vera Szűcs Gábor 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 A tanulmány felépítése...3 Célok...4 Behatárolás...5 A közlekedés információs rendszerei...6 A megközelítés szempontjai Az intelligens közlekedés jelenlegi helyzete...9 Az Európai Unió és a magyar közlekedés...9 Közlekedésben használt IT-rendszerek A fejlődés várható útja...17 Közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei és eszközei...18 Járművek információs rendszerei és eszközei...18 Forgalomirányítási központok Az intelligens közlekedés átfogó jövőképe A jövőt befolyásoló tényezők...26 Szakpolitikai tényezők...26 Gazdasági tényezők...29 Társadalmi tényezők...30 Technológiai tényezők...31 Hatótényezők szerepének értékelése Alternatív jövőképek...39 Multimodális közösségi rendszerek...40 Önszerveződő, privát rendszerek...42 Aszfaltvasút...44 Intelligens utak, mint közjavak ( Közjavút )...46 Szabad kezdeményezések úthálózata Függelékek...51 A.függelék: Rövidítések és szakkifejezések...51 B.függelék: EU-dokumentumok az intelligens közlekedésről...52 C.függelék: Szakmai interjúk közlekedési szakértőkkel...55 D.függelék: Az intelligens közlekedés hazai szervezetei

3 1. Bevezetés Mottó: A jövő most kezdődik. Az intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems, ITS) kialakulása az informatika az eddig tapasztaltaknál jóval mélyebb behatolását jelzi a közlekedési rendszerekbe. Az intelligencia információs rendszereken keresztül kerül be a közlekedésbe, pontosabban olyan IT-eszközök és -rendszerek használatával, amelyek a közlekedés komplex, többszintű folyamatában egyre több döntést önállóan hoznak meg, ill. egyre jobban előkészítik az emberi döntéseket a közlekedés különböző szintjein (a jármű vezetése, az úthálózat működtetése és a forgalom irányítása). Jelen tanulmány ezeknek az intelligens közlekedési rendszereknek a várható magyarországi megjelenését és elterjedését igyekszik felvázolni. Az intelligens közlekedés technológiái világszerte intenzív kutatás alatt állnak nem meglepő módon elsősorban az USA-ban, Japánban és Németországban. A tanulmány nem törekszik az ezzel kapcsolatos hazai kutatási-fejlesztési tevékenységek lehetséges témáinak meghatározására, hanem elsősorban az alkalmazás és a használat felől közelítve tesz kísérletet a várható helyzet körvonalazására. A tanulmány felépítése A tanulmány felépítését és fő fejezeteinek kapcsolódásait az 1. ábra mutatja. Legelőször azon célok kerülnek meghatározásra, amelyeknek az elérése érdekében az intelligens közlekedési rendszereket érdemes létrehozni. Fontos, hogy az ITS-ekre ne csak úgy tekintsünk, mint technológiai érdekességekre, hanem mint társadalmi-gazdasági hasznot hozó eszközökre. 5. Hatótényezők 1. Célok 2. Jelenlegi közlekedési rendszerek 3. A fejlődés útja 4. Jövőbeni intelligens közlekedési rendszerek 1. ábra: A tanulmány fő fejezetei és kapcsolódásaik A 2. fejezet az intelligens közlekedés hazai helyzetét írja le, és ismerteti az EU ilyen irányú törekvéseit is. A 3. fejezet a tanulmány írásában közreműködő szakértők körében végzett felmérés eredményeit foglalja össze egy 2010 és 2020 közötti lehetséges fejlődési útban. A fejlődési út a felmérés alapján megfogalmazható konszenzust írja le. A 4. fejezet tesz kísérletet annak a helyzetnek a felvázolására, ami 2020-ban Magyarországon várható az intelligens közlekedés tekintetében. A fejezet egyrészt vizuálisan bemutatja, hogy az intelligens közlekedés három fő alrendszere (járművek, úthálózat, forgalmi központok) milyen alapvető funkciókkal fog rendelkezni, és közöttük milyen információcsere várható. Másrészt igyekszik érzékletesen, konkrét példákkal és utalásokkal megfogalmazni, hogy mindezek a változások hogyan jelentkeznek a közlekedők szempontjából. A fejezet úgy íródott mintha 2020-ban lennénk, minden időbeli utalás ehhez képest értendő. 3

4 Az 5. fejezet azokat a fő tényezőket (tkp. hajtóerőket) elemzi, amelyek a jövőt várhatóan alakítják. A fejezet meghatározza, leírja és jellemzi azokat a hatótényezőket, amelyeket a szerzők figyelembe vettek a fejlődés útjának és a várható jövőnek a megfogalmazásánál. A tényezőket a 6. fejezet (Alternatív jövőképek) figyelembe veszi. A 6. fejezet öt alternatív jövőképet (szcenáriót) fogalmaz meg és hasonlít össze. A különböző alapfeltevésekből kiinduló szcenáriók mindegyike öt téma (közutak használata, járművek felszereltsége, irányító központok, forgalmi információk, IT S-infrastruktúra) körül bontakozik ki. A jövőképeket fiktív újsághírekből összeállított illusztrációs anyagok teszik érzékletessé. A tanulmány jelen formájában való közzététele azt a célt is szolgálja, hogy minél szélesebb körben fogalmazódhassanak meg vélemények az intelligens közlekedés jövőjével, ill. annak bizonytalanságaival kapcsolatban. A függelékek háttérinformációkat adnak a fő fejezetekhez. Célok Az ITS elsődleges célja olyan közlekedési információs rendszerek létesítése, amelyek növelik a közlekedési rendszerek teljesítményét 1 és csökkentik káros mellékhatásait (pl. balesetek, károsanyag-kibocsátás 2 ). + Közlekedési infrastruktúra állapota + Közlekedési teljesítmény + Intelligens közlekedési rendszerek + Káros mellékhatások Környezeti hatás Jelmagyarázat: jónak tekintett hatás rossznak tekintett hatás + növelő hatás csökkentő hatás + Baleseti statisztika 2. ábra: Az ITS-ek célrendszere és feltételezett hatásmechanizmusa Az ITS-ekkel kapcsolatban további célok is kitűzhetők. Ezek közül a közlekedési infrastruktúra megfelelő állapotának fenntartása és fejlesztése a legfontosabb elsősorban ezek finanszírozhatóságának biztosításával: az útdíjbeszedés optimalizálásával és dinamikus változtathatóságával (ld. 2. ábra). Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról, hogy az ITS-ek nem kellően körültekintő bevezetésének és használatának lehetnek nem kívánatos mellékhatásai is, pl. a járművezetők információkkal való ellenőrizetlen elárasztása elterelheti figyelmüket a vezetésről, és ez éppenséggel ronthatja a baleseti statisztikát. Az egyes célok egymásra is hathatnak. Figyelembe kell venni pl., hogy a közlekedési teljesítmény növekedése (több jármű tud több utat megtenni kevesebb üzemanyag felhasználásával) növelheti a káros mellékha- 1 Abszolút teljesítmény és fajlagos, azaz felhasznált erőforrásegységre eső teljesítmény (hatékonyság) egyaránt értendő 2 A torlódások jelentős mértékben növelik. 4

5 tásokat (pl. zajszint emelkedése, balesetek számának emelkedése a forgalom növekedése miatt). A balesetek torlódásokat okozhatnak, amelyek pedig akadályozzák a közlekedést. Másik oldalról: az úthálózat fejlettsége és jó állapota önmagában is növeli a közlekedési teljesítményt. Mérőszámok Az intelligens közlekedési rendszerek és céljaik komplex rendszert alkotnak, ahol nemcsak egyszerű, lineáris kapcsolatok (pl. több információ -> jobb útvonalválasztás -> hatékonyabb közlekedés), hanem kölcsönös egymásra hatások is fellépnek. Az ITS-fejlesztések mögött az a hipotézis húzódik, hogy a közlekedési rendszerekben az információkezelés fejlesztése (azaz több és többfajta információ begyűjtése, feldolgozása és az érdekeltekhez való eljuttatása) a fenti célterületeken végső soron kimutatható javulást eredményez. Hogy ez valóban megtörténik-e, azaz a célok teljesülnek-e, azt csak folyamatos megfigyeléssel és méréssel lehet megítélni. Az alábbiakban néhány olyan, lényegesnek tartott mérőszám található, amelyek felhasználhatók ennél a folyamatos ellenőrzési tevékenységnél. Közlekedési teljesítmény A teljesítményt leggyakrabban időegységre eső járműkilométerben (azaz a járművek által megtett kilométerek számában) mérik, míg a hatékonyságot az erőforrásegységre (pl. pénzre) eső teljesítménnyel lehet jellemezni. Tömegközlekedés esetében jobb mérőszám az utaskilométer, hiszen a tényleges teljesítményt az adja, hogy hányan milyen messzire tudtak (időben) eljutni. A torlódások 3 során a járművek egy helyben állnak vagy csak nagyon lassan mozognak, így a teljesítmény csökken. A teljesítményt emiatt a torlódások számának és idejének csökkentése közvetlenül javítja, bár ez csak a teljesítményjavítás egyik lehetséges módja. A torlódások során keletkezett kár, mint kiesett hasznos idő szintén megbecsülhető, és ezen keresztül közvetlenül pénzben is kifejezhető. Úthálózat állapota Az úthálózatot jól jellemzi struktúrája (gyorsforgalmi, első-, másod és harmadrendű utak aránya), az egyes útfajták mérete (hossza), valamint azok minősége (felújítás ideje, úthibák száma, elérhető sebesség, azaz a KRESZ-ben meghatározott maximális sebességhez képest mekkora sebesség érhető el százalékosan kifejezve). Káros mellékhatások A balesetek számának és súlyosságának csökkenése a közlekedésbiztonság növekedéseként is felfogható. Az időegység alatt lebonyolított forgalomhoz (járműkilométer) a járműpark ismeretében könnyen megbecsülhető a kibocsátott károsanyag mennyisége 4 (pl. széndioxid). Behatárolás 3 Torlódásnak nevezhető minden olyan forgalmi helyzet, ahol az ottani jellemző átlagsebesség valamilyen %-ánál, pl. negyedénél kisebb az aktuális forgalomsebesség. 4 Világosan kell látni azonban, hogy a károsanyag-kibocsátás tekintetében nem az intelligens közlekedési rendszerek használata a döntő tényező, hanem magának a kibocsátásnak a visszafogása, azaz a benzin- és dízelüzemű helyett alternatív energiaforrásokat használó járműmotorok alkalmazása és elterjedése. A járműgyártóknál küszöbön áll az alternatív (elektromos és a hidrogénhajtású), valamint a hibrid (hagyományos és alternatív meghajtást együtt alkalmazó) motorok szériagyárátásának beindítása. Várható, hogy ezen a téren a következő öt évben jelentős változások történnek a jelenlegi helyzethez képest. 5

6 A közlekedés térben történő szervezett mozgást jelent valamilyen eszköz (közlekedési eszköz, azaz jármű) segítségével, amely vizsgálható (többek között) a közlekedés: közege szerint: pl. szárazföldön, levegőben, vízen, föld alatt, űrben; infrastruktúrája szerint: pl. szabad (közút), ill. kötött (vasúti sín, villamos- és trolipálya) pályán; vagy városban, ill. városon kívül, résztvevőinek kapcsolata szerint: egyénileg, csoportosan, ill. tömegben; tárgya szerint: személy-, ill. teherszállítás vagy kereskedelmi, ill. magánközlekedés érdekében. A jelen dokumentum a továbbiakban a fentiek alapján szinte megszámlálhatatlanul sok lehetőség és kombináció közül a következőkre koncentrál: Szárazföldi közúti közlekedés városban és országutakon elsősorban egyéni úti célok megvalósítása érdekében. A csoportos (pl. flottába szervezett), ill. tömegközlekedés nem önmagában, hanem a többi (egyéni) közlekedőre gyakorolt hatása szempontjából jön számításba (pl. utastájékoztatás, multimodális közlekedés). A jelen tanulmány ilyen módon nem foglalkozik a légi, vízi, földalatti közlekedéssel; a kötött pályás közlekedéssel (pl. vasút, villamos, HÉV, troli); a tömegközlekedéssel; valamint a teherszállító járműflották szervezésével és irányításával. Ezeken a közlekedési területeken szintén jelentős szerepe lehet az intelligens közlekedési technológiáknak, azonban egyedi infrastruktúrájuk és jellegzetességeik miatt célszerű ezeket elkülönítve (esetlegesen külön tanulmányokban) vizsgálni. A jelen tanulmány nem foglalkozik egy sor olyan tényezővel sem, amelyek esetleg nagy hatással lehetnek a közlekedésre, de nem állnak közvetlen kapcsolatban annak informatizálásával, tehát az intelligens közlekedés témakörébe nem tartoznak bele. Ilyenek pl. a közlekedés iránti igény alakulásával kapcsolatos társadalmi-szociológiai tényezők, a különböző motormeghajtási megoldások (elektromos, hidrogén, hibrid stb.). A közlekedés információs rendszerei Az előzőekben behatárolt közlekedési rendszer három fő komponensre (tkp. alrendszerre) tagozódik. Az első természetesen a közlekedési eszköz, azaz maga a jármű; a második a közlekedési infrastruktúra, azaz lényegében az úthálózat, míg a harmadikat a forgalomirányító központok képviselik (ld. 3. ábra). Az intelligens közlekedés az ezeknél a fő komponenseinél alkalmazott információs rendszerek fejlettségével, automatizáltságával és együttműködési képességével áll szoros kapcsolatban. 6

7 3. ábra: Az intelligens közlekedési rendszer fő komponensei A járművekben alkalmazott információs rendszerek közé olyan eszközök tartoznak, amelyek az adott jármű vezetőjét, ill. utasait egyedi úticéljaik elérésében közvetlenül segítik, vagy növelik biztonságukat (pl. vezetéssegítés). A járműben lévő olyan informatikai rendszerekkel, amelyek nem közvetlenül a vezetést szolgálják, jelen tanulmány nem foglalkozik (pl. szórakoztatás, adminisztráció stb.) A közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei közé olyan korszerű, közúti informatikai eszközök (pl. kooperatív jelzőlámpák, útmenti információs állomások, akadályjelzők) tartoznak, amelyek feladata, hogy a forgalomban résztvevők felé érdemi útinformációkat folyamatosan és automatikusan juttassanak el, ill. a pillanatnyi helyzet és állapotinformációkat ugyanilyen módon gyűjtsék be tőlük. A forgalomirányító központok olyan központosított, ill. együttműködő információszolgáltató rendszerekkel lehetnek felszerelve, amelyek feladata járművek valamilyen összességének folyamatos tájékoztatása és/vagy irányítása úticéljaik elérése és biztonságuk növelése érdekében. A megközelítés szempontjai 1. A közlekedési rendszerek informatizálása (értsd: intelligensebbé tétele) azt is jelenti, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák és lehetőségek mellett (pl. útinformáció rádióadáson keresztül, közvetlen fényjelzés) egyre növekvőbb szerepet kapnak az infokommunikáció és informatika korszerű, szabványos és innovatív lehetőségei. 2. A közlekedési rendszerekben kezelt információk mennyiségének és minőségének növelése azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy javul a teljesítmény, a hatékonyság vagy csökkennek a káros mellékhatások 5. Az ITS jövőjének vizsgálatánál ezért a kiindulási pont az, hogy az új információtechnológiai lehetőségek feltárása mellett a várt és elvárt pozitív hatások is figyelembe legyenek véve. 3. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a többlet-, ill. újfajta információk elterelhetik a járművezetők figyelmét fő feladatukról, járművük felelős vezetésétől, továbbá a már megszokott információk rendelkezésre nem állása adott esetben többletveszélyt okozhat a közlekedésbiztonság szempontjából Ahhoz, hogy az intelligens közlekedési rendszerek pozitív hatásaikat kifejthessék szolgáltatások formájában kell elérhetővé válniuk a közlekedők számára, ahol a nyújtott funkciók mellett a garantált rendelkezésre állás és adatbiztonság, valamint az értékarányos ár együttesen kell, hogy megfeleljenek a kereslet mindenkori szintjének. Az ilyen értelemben vett intelligens közlekedési szolgáltatások mögött természetesen mindig ott vannak a(z előzőekben már) körvonalazott intelligens közlekedési rendszerek, de nem csak ezek, hanem az ezeket működtető szervezetek, valamint e szervezetekben, ill. e szervezetek között az együttműködést szervező folyamatok (ld. 4. ábra). 5 Jó példa erre, hogy a navigációs eszközök több és jobb információnak a járművezetőhöz időben történő eljuttatásával javíthatják a teljesítményt, hiszen az optimális útvonal követése növelheti a járműkilométert, mint mérőszámot. Azonban ma már felmérések is igazolják (pl. ADAC), hogy a látszólag optimális útvonal ajánlása éppen csökkentheti is a teljesítményt: pl. ha a legrövidebb út sűrű forgalomba vezet vagy a váratlan útakadályok, útlezárások visszafordulásra késztetnek, nem beszélve arról, hogy a navigációs eszköz kezelése elvonhatja a figyelmet a vezetésről, és így csökkentheti a közlekedés biztonságát. 6 Ld. COST352-es pályázat anyagai. 7

8 közlekedők kereslet funkció garancia ár kínálat Intelligens közlekedési szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek Működtető szervezetek Működtető folyamatok 4. ábra: Az intelligens közlekedési szolgáltatások összetevői és gazdasági szerepe Az ITS-ek megfelelő szintű működéséhez az útfenntartó, ill. forgalomirányító intézményeknek az információt hitelesen és garantáltan kell szolgáltatniuk a forgalomban résztvevők számára, és ehhez a szükséges erőforrásokkal és képességekkel is rendelkezniük kell. 8

9 2. Az intelligens közlekedés jelenlegi helyzete Az Európai Unió és a magyar közlekedés Az EU az intelligens közlekedésről Az ITS-ek elterjedését, a közlekedés egészének hazai fejlődését meghatározza Magyarország európai uniós tagsága, valamint a közlekedés globalizációja. Az Unió 2000-től folyamatosan és egyre növekvő mértékben foglalkozik a témakörrel. A gyors és tömeges mobil adatátvitelre épülő közlekedési alkalmazások ekkortól váltak elérhető céllá az áruk és szolgáltatások szabad áramlását hirdető gazdasági integráció számára. Az intelligens közlekedésen belül jelenleg négy nagyobb témacsoport figyelhető meg: Az intelligens jármű biztonsági rendszerei és a vezetőt tájékoztató kommunikációs eszközei: ezek fejlettsége által csökkenhet a balesetek száma, valamint a forgalom is szervezhetőbbé válik. A jármű, eredeti funkcióin túlmenően, fel van szerelve egy sor új infokommunikációs és navigációs eszközzel. Ki kell fejleszteni és összeurópai szinten meghonosítani az intelligens infrastruktúrát, ideértve a járművekkel kommunikáló egységes rendszereket is. Az Európai Bizottság 2008 végén intézkedési tervet tett közzé az intelligens közlekedésről, amelyben hat fő beavatkozási területet jelölt meg: o o közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása, a forgalom- és a teheráru-kezelés ITS-szolgáltatásainak folyamatossága az európai közlekedési folyósokon és az agglomerációkban, o közúti biztonság és védelem növelése infokommunikációs eszközökkel (figyelembe véve a ben indult esafety kezdeményezés eredményeit), o o o járművek integrációja a közlekedési infrastruktúrába; adatbiztonság és adatvédelem, felelősségi kérdések rendezése, európai együttműködés és koordináció az intelligens közlekedési rendszerek terén. Az infrastruktúra kiépítésének első lépéseként, 2008-ban a rádióspektrum MHz-es frekvenciasávját az intelligens közlekedési rendszerek biztonsággal összefüggő alkalmazásai számára dedikálták. A sáv felszabadítása 2009 elejéig kötelező volt, máskülönben megindokolt derogációt kellett kérni februárban Ausztria mivel az ITS-ek számára előírt frekvenciasávban a műsorszóró vállalatnak hírgyűjtő rendszere működik 2012-ig tartó felmentést kért és kapott. A magyar frekvenciaszabályozás szerint sem teljesen üres ez a sáv. 7 Az egységes elektronikus útdíj-fizetési rendszerek elsősorban a teherszállításokat befolyásolják, így járulva hozzá az EU belső piacának kohéziójához. Az országok közötti, nagytávolságú árufuvarozást fő- 7 Magyarország részt vesz az ERO Frekvenciainformációs Rendszerben (EFIS), amely tartalmazza számos európai ország frekvenciafelhasználási információit. A címen található rendszerben a frekvenciasávokhoz rendelt rádiószolgálatok és alkalmazások, valamint a hozzájuk kapcsolódó szabályzások nemzeti és nemzetközi dokumentumai vethetők össze európai szinten. 9

10 ként fizetős autópálya-rendszereken bonyolítják. A technológia (webkamerák és szenzorok) fejlődésével lehetővé vált, hogy a korábbi átalánydíjas rendszerekről fokozatosan át lehessen térni a használatalapú útdíj-fizetésekre. A nagytávolságú szállítmányok esetén szükséges, hogy az EU-n belüli díjfizető rendszerek műszakilag kompatibilisek legyenek egymással, mert így a szállító járműbe csak egyféle berendezést kell építeni. (Nem véletlen, hogy a téma az EU nagy bővítésének idején, ben jutott el az Európa Parlament szintjére.) A közlekedés során hívható, a közlekedők között azonban viszonylag kevésbé ismert összeurópai e- segélyhívó rendszer személyek és szállítások biztonságát növeli probléma esetén gyorsabb és pontosabb lehet a segítség. A személyek szabad és biztonságos mozgását, mobilitását megalapozó rendszerek egyikének tekinthető e-segélyhívó gondolata 2001-ben merült fel azzal a céllal, hogy 2010-ig felére kell csökkenteni a közúti balesetek áldozatainak számát. Bevezették az egységes helyi nyelven és angolul egyaránt használható 112-es segélykérő diszpécserrendszert. Ezeknek a rendszereknek a lokális rendőrség és mentőszervezetek eddig megszokott helyi hívószámain felül lenne célszerű működniük az EUtagországokban; szolgáltatásaikat fontos lenne megismertetni a lakossággal. Az Unió közlekedéspolitikáját a terület szakértői a Fehér Könyvként ismert 2001-es White Paperben, majd a 2008-as ITS Intézkedési Tervben fogalmazták meg; a mai hazai közúti informatikai fejlesztések e normatívák alapján történnek. Az intelligens közlekedési rendszerek EU-s szempontból legfontosabb témaköreit a hatodik és hetedik technológiai keretprogramban határozták meg. Ezek a következők: kezelési tevékenységek, felügyelet/végrehajtás, pénzügyi tranzakciók, vészhelyzet-szolgáltatások, utazásiinformáció-szolgáltatás, forgalomkezelés, járműben lévő rendszerek, teherszállítás és flottakezelés, tömegközlekedés, valamint az ITS-ek közúti közlekedésben történő alkalmazásának felgyorsítása, koordinálása, különböző közlekedési módok kapcsolódásának biztosítása. A célkitűzések három paraméterben összegezhetők: 1. a közlekedési rendszerek hatékonyságának/teljesítményének 20%-os növelése a hatékonyság fontos eleme a forgalmi szituációkban való segítségnyújtás (dugókat megelőző intézkedések stb.) 2. a balesetek számának 35%-os csökkentése 1. a balesetek számának csökkentésénél a megelőzésen a hangsúly, amihez a vezetőnek minél több (dinamikus) információval kell rendelkeznie a károsanyag-kibocsátás (nem számszerűsített) csökkentése. Hazai kezdeményezések Magyarország 1998 óta tagja és megszakítás nélkül résztvevője az 1992-ben létrehozott ERTICO szervezetnek 9, amely folyamatosan szorgalmazza, hogy a tagországokban nemzeti ITS-szervezetek jöjjenek létre az ITS-ek területén végzett nemzeti és európai munka eredményesebbé tétele érdekében. Ennek értelmében, 8 Az EU szakmapolitikai dokumentumainak részletes felsorolása és pontos hivatkozásai a B. függelékben találhatók. 9 Intelligent Transport Systems and Services Europe (Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Európai Szervezete) 10

11 2006-ban megalakult az ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi 11

12 Egyesülete 10. Az EU-val folyamatos kapcsolatban álló, a magyar kezdeményezéseket bemutató ITS Hungary-hez hasonlóan fontos gyűjtőszerepet tölt be a szélesebb profilú, nemcsak ITS-ekkel foglalkozó 1938-ban alapított Közlekedéstudományi Intézet. A hazai fejlesztéseket EU-s projektekben, elsősorban két euró-regionális projektrendszerben, a 2008-ban lezárult Connect-ben és a közös szabványok létrehozásán dolgozó, nemzeti sajátosságokat figyelembe véve egységesen (átjárhatóan) működő rendszerekben gondolkodó Easy Way-ben ( ) találkozó párhuzamosan működő kezdeményezések jellemzik. A korábbi kezdeményezésekhez képest szemléletváltozást tükröző fontos új elem, hogy míg azok szinte csak az autósok kiszolgálásával foglalkoztak, ma már egyre többször jut kifejezésre, hogy az intelligens közlekedési rendszerek nemcsak az autóra vonatkoznak. A hazai fejlesztő cégek zöme zártkörűen működő részvénytársaság, valamint közvetlen minisztériumi szervek, mint pl. a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK). A hazai ITS-fejlesztési irányokra vonatkozó három legfontosabb dokumentum (csoport): Magyar Közlekedéspolitika , a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Programja, a közötti időszakra vonatkozó Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS). Közlekedésben használt IT-rendszerek A közlekedési eszköz (jármű) információs rendszere A járművekben ma már kezd elterjedtté válni, hogy van bennük valamilyen GPS- vagy mobilalapú navigációs eszköz, jellemzően még nem gyári tartozékként, hanem külön vásárolt céleszközként vagy mobiltelefon formájában. A navigációs eszközök és rendszerek egyre gyakrabban rendelkeznek figyelmeztető funkciókkal. Hatékonyabb működésükhöz fontos fejlemény a térképkészítés és a navigáció közti munkamegosztás. Az alapvetően statikus navigációs térképeket ugyanis a dinamikus információk teszik igazán hasznossá. A veszélyes helyzetek és pontok meghatározása és térképen történő megjelenítése statisztika, földrajzi elhelyezkedés, közlekedési táblák, múlt és jelenbeli események alapján történik. A navigációs eszköznek mindezeket az információkat mérlegelve kell eldöntenie, hogy a vezetőt figyelmeztetni kell, vagy sem, és ha igen, mikor. Jelenleg Magyarországon a már meglévő rendszerek finomításán, az elavultak modernizálásán dolgoznak. Komoly gondot jelent, hogy az utastájékoztatás egyes cégek (pl. a Topolisz 11 ) figyelemreméltó eredményei 10 Az Egyesület alapító tagjai az intelligens közlekedési rendszerek legfontosabb hazai képviselői így az érintett minisztériumok, úthálózat-üzemeltetők, a hazai gyártók, fejlesztők és szolgáltatók, kutatással foglalkozó intézmények, tanácsadó cégek (az Egyesület tagjai és vezetőségi tagjai). Az ITS Hungary főbb célkitűzései között szerepel a közlekedés minden alágazatára kiterjedően a hazai konszenzus és együttműködés elősegítése a hazai telematikai alkalmazásokban; a hazai intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások megvalósításának támogatása, és integrálása a transz-európai hálózat szolgáltatásaihoz; a nemzeti, a regionális és a nemzetközi szinten történő együttműködés, közös projektekben való részvétellel és technológiatranszfer segítségével; a nemzeti stratégia megvitatása az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozóan. (http://www.its-hungary.hu/main.html) 11 A Topolisz Kft (http://www.topolisz.hu) ITS Hungary Kiválósági Díjat is nyert utvonalterv.hu - a multimodális útvonalajánló és utastájékoztató portál c. pályázatával. 12

13 ellenére sincs rendesen megoldva hiába a sok és szerteágazó információ, azok nincsenek összerakva. Ugyan több éve működnek közlekedési portálok és weboldalak, valamint mobiltelefonra kérhető internetalapú útvonaltervező-szolgáltatások 12, problémát jelent, hogy az útvonal megtervezésénél például az autó fogyasztása kiszámítható, de más paraméterek esetében nagyon nehéz vagy éppenséggel lehetetlen hatékony javaslatokat generálni. Sok használatban lévő érzékelőt intelligensnek, a majdani vezetéssegítő eszközök előfutárának lehet tekinteni már ma is abban a tekintetben, hogy adatokat gyűjtenek, dolgoznak fel és továbbítanak. Fontos, hogy a különböző információkat ne csak észleljék, hanem ha már nem aktuálisak vissza is vonják. Ezekből a szenzorokból hálózatok építhetők ki. Néhányuk már kereskedelmi forgalomban is beszerezhető, például a magyar autópályákon és közutakon használt, általános érzékelést végző induktív hurok, a sebességmérésre is alkalmas szuperinduktív hurok, míg mások csak a fejlesztés kezdeti szakaszában vannak (jégérzékelő detektor, éberségdetektor stb.). A járművek közti közvetlen információcserével (vehicle-to-vehicle, V2V) Magyarországon főként a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Ipari Kommunikációs Technológiai Intézetben foglalkoznak: tudományos oldalról leginkább információterjesztő protokollok, szimulációs oldalról mikro- és távközlési szimulátort összekapcsolva a járművek közti, mozgás közbeni kommunikáció modellezésén dolgoznak. A szimulátorral az ad hoc tempomat sebességszabályozó algoritmusukat, ütközés-elkerülési eszközüket tesztelték. A Floating Car Data projekt keretében fejlesztett, mobiltelefonra és PDA-ra letölthető, valós idejű My Traffic navigációs szolgáltatás 13 segítségével autózás közben követhetők nyomon a budapesti forgalmi változások, és kerülhetők el a dugók. A fejlesztők tervezik az országos kiterjesztést is. A szolgáltatásra minden budapesti autósnak szüksége lenne, széleskörű terjedését azonban gátolja a jelenleg (viszonylag) magas mobilnet-díjszabás. A közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei A jelenlegi hazai utak három kategóriába sorolhatók: gyorsforgalmi (kb km, melyek mintegy háromnegyedének üzemeltetése és fenntartása a ben létrejött Állami Autópálya Kezelő Zrt. feladata), állami (első és másodrendű, mintegy 30 ezer km), önkormányzati (100 ezer km-nél több) utak 14. Az autópályák többnyire el vannak látva fénykijelzős, információs táblákkal, terjednek a vezetőtájékoztató rádióadások (Traffic Message Channel, TMC 15 ), azonban ezeken túlmenően az útállapotról csak egyszerű mechanikus (széljelző) vagy optikai (útjavítás) eszközök tájékoztatnak. Az információs táblákon keresztül 12 Ilyen pl. az Innenoda SMS/MMS szolgáltatás vagy a T-mobil és a Pannon által egyaránt szolgáltatott wap-os útvonaltervezés. 13 A My Traffic-ről bővebben: A navigációs eszközöket forgalmazó hazai cégek listája az E. függelékben található. 14 Az állami utak információs rendszereire kötelező előírások önkormányzati utak esetében csak ajánlottak, aminek következtében bizonyos információkat nem gyűjtenek. 15 A TMC alapjai: lokációs tábla, eseménykód rendszer (eseménytár, lehetséges események kódolása), RDS (rádióadó, amelyen speciális kódolt információt lehet küldeni; TMC-vevő kell hozzá). 13

14 általános tanácsokon túlmenően elsősorban balesetekről, torlódásokról lehet tudomást szerezni 16. Elterjedtek még a segélyhívó telefonok is az autópályák mellett, amelyeket egyre ritkábban használnak. Növekszik viszont a különböző sebességmérő és díjfizetést ellenőrző videókamerák használata. Jellemző, hogy a meglévő pályafelszerelés elsősorban a közlekedésbiztonságot és a díjbeszedést támogatja, és nem a nagyobb forgalmi teljesítmény elérését, valamint a szabályok betartását főleg büntetésen és nem tájékoztató információkon keresztül a szabálysértés megelőzésével igyekeznek elérni. (A magyar közlekedés egyik fontos kérdése a szabálysértések magas számának csökkentése.) A városokban a közlekedési lámpákat meghatározott, tipikus forgalmi helyzeteknek megfelelően gyakran összehangolják a forgalomfigyeléssel. A lámpák a megváltozott forgalmi helyzet szerinti átállítása általában lassan és késleltetéssel történik. A büntetések kirovásában megfigyelő kamerák adataira is támaszkodnak, amelyek kísérleti jelleggel már tengelytávot is képesek mérni. A kamera melletti számítógép digitalizálja be a matricát, és ellenőrzi a rendszámot. Problémát jelent, hogy a különböző információs rendszerek, berendezések másra képesek, másként működnek, az eltérő kapcsolódási felületeik miatt nem érnek össze. A rendőrség által telepített traffipaxok külön rendszert alkotnak, és pl. a rendőrségi sebességfigyelő kamera által rögzített információkat manuálisan gyűjtik össze. Ezek a mai magyar autópályákon működő rendszerek nincsenek összekapcsolva. A világon két fizetési mód terjedt el: az átalánydíjas és az úthasználat-arányos. Az Európai Unió összes országában, így Magyarországon is az úthasználattal arányos fizetési elektronikus díjfizetési rendszer bevezetése a cél, amelyet elvileg a Közlekedési Minisztériumnak kell kialakítania. A KKK kezeli az útpénztár - t, amelynek csak a matricabevétel a forrása, költségvetésből nem kap anyagi támogatást. Magyarországon a teherautónként maximalizált átalánydíjas, míg a környező országokban 3,5 tonna feletti teherautóknál a bevétel szempontjából előnyösebb, korszerűbb és logikusabb úthasználat-arányos fizetés van érvényben a terhelés több mint 90%-a a 3,5 tonnás és nehezebb teherautóknak tudható be. A két fizetési módra különböző megoldások léteznek, amelyek közül a kapura szerelt mikrohullámú rendszer és a GPS-alapú technológiák a legfejlettebbek. Magyarországon is elindultak az úthasználat-arányos fizetést támogató kezdeményezések, ilyen irányú előkészületek 17. E megoldás bevezetése azért lenne szükséges, mert egyrészt a környező országokból érthető anyagi okok miatt nagy az átterelődés, és így gyorsabban rongálódnak az utak, másrészt komoly (100 milliárd forint nagyságrendű) pluszbevételt jelentene. Forgalomirányító rendszerek Magyarországon nincs országos forgalomirányító központ, Budapesten és néhány vidéki városban fejlesztés alatt állnak a városi forgalmat irányító rendszerek, amelyek jelenlegi állapotukban csak alapvető feladatokat 16 Az autópályákkal kapcsolatos összes információnak (pl. díjtáblázatokról, pótdíjazásról, aktuális forgalmi információkról, online autópáya térképről stb.) az Autópálya.hu (http://www.autopalya.hu) weblapon lehet utánanézni. Az úthálózaton zajló események interaktív térképen, illetve 22 webkamera segítségével követhetők nyomon, de lehet kérni SMS-ben történő tájékoztatást is egy-egy autópályára vonatkozóan. 17 A Kürt Zrt (http://www.kurt.hu) szakmai támogatásával 14

15 képesek ellátni. Forgalomirányítással több különböző hazai szervezet is foglalkozik természetesen mindegyik a saját rendeltetésének megfelelően. A városi tömegközlekedési vállalatok, a szállító vállalatok (flottamenedzsment) vagy az autópályafenntartó vállalatok jó példák ilyen szervezetekre. Ma még nem jellemző, hogy ezek a szervezetek információikat rendszeresen és automatikusan megosztanák egymás közt, és hogy minél szélesebb körben közvetlenül felhasználhatóvá tennék. A forgalomirányítást segítik az olyan szolgáltatások is, mint az Útinform, a Fővinform, egyes hírforrások stb. Az Útinform az országos közutakra vonatkozóan a közlekedés folyamatosságát, biztonságát befolyásoló körülményekről gyűjti és rendszerezi az információkat; a közlekedés elősegítése érdekében tájékoztatja az úthasználókat és az utazóközönséget. Tájékoztatást ad a forgalmi viszonyokról, az úton vagy az út környezetében végzett munkák, balesetek, elemi károk miatt bevezetett forgalmi korlátozásokról, időjárás okozta akadályokról. Az információk 90%-át a Magyar Közút Kht. régióközpontjai szolgáltatják, amelyek a 77 üzemmérnökségen keresztül fenntartják és üzemeltetik a kezelésükben lévő úthálózatot. Az üzemmérnökségek és régióközpontok ügyeleti szolgálataival az Útinform számítógépes és telefonos kapcsolatban áll. További aktuális információk érkeznek még a mobiltelefonnal rendelkező autósoktól, a kompok üzemeltetőitől, a vidéki tömegközlekedési vállalatoktól, rendőrségtől, rendezvények szervezőitől. A Fővinform működtetését a BKV végzi. Alapítása útinformos tapasztalatokra épült, funkciója hasonlít rá, de a nagyvárosi tömegközlekedés miatt összetettebb, ugyanakkor kisebb területre vonatkozik. Útüzemeltetési és fenntartási, rendezvényekre, a tömegközlekedés forgalmi helyzetére, balesetekre vonatkozó információk érkeznek be hozzájuk. Az autópályák, főútvonalak fővárosi bevezető szakaszának tekintetében együttműködnek az Útinformmal. A híreket szövegesen, kronológia szerint rögzítik az AFIDAT rendszerben, majd később archiválják. A kiértékelt, feldolgozott és kiválogatott információ szöveges és egyszerűsített grafikai formában is felkerül a honlapjukra. A felhasználók minden adathoz hozzáférhetnek, váratlan eseményekről is kaphatnak információt, rendszeres a rádiós és televíziós tájékoztatás. A tudomásukra jutó váratlan események információit eljuttatják a Közterületi Vészhelyzeti Információs Központba, a Köztársasági Őrezredhez, a Fővárosi Polgári Védelemhez, a tűzoltókhoz. Egyes nagyobb városokban megjelent mobil-helymeghatározáson alapuló, internetes forgalmi helyzetképek szolgáltatása is a torlódások nem hivatalos és nem garantált, de általában elég jó kijelzésére. Az ezekben való részvétel vállalatokkal (pl. taxi-, szállítmányozó vállalat) kötött egyedi megállapodásokon keresztül, ill. önkéntességi alapon történik. Az útellenőrzés foglalkozik a forgalmat akadályozó jelenségekkel, hibákkal (pl. kátyúk, szemét, javító munkák, építkezés, kaszálás, elhullott állatok stb.). Az ellenőrök fontos információkat szolgáltatnak a diszpécserszolgálatoknak. Az adatok ezektől a területi (megyék, autópálya-mérnökségek) diszpécserektől jutnak el a központi diszpécserhez. Egyéb korlátozó tényezők lehetnek még a tömegrendezvények (róluk nincs automatikus adattovábbítás) és a balesetek (az információ automatikus továbbítása, cseréje szintén hiányzik). Ezeknek megfelelően történnek a korlátozások, amelyeket a forgalomtervezők irányítanak. Az adatok dinamikusak, és természetszerűleg a navigációhoz is kapcsolódnak. Az információátadás megyei szinten történik, elektronikusan egyelőre nincs megoldva. Nem automatikus, nincsenek jól működő rendszerek. Közvetetten, de a forgalomirányításhoz tartoznak a közlekedés meteorológiai rendszerei is a hőmérséklet mellett, széljárást, az útburkolat hőmérsékletét, a hó vastagságát, azaz az útállapot-időjárást szintén mérik, amihez a fejlesztők az Országos Meteorológiai Szolgálattól vásárolnak alkalmazásokat (pl. felhőtérképet, előrejelzést stb.). Gyakorlatilag rendszerenként eltér, hogy mit mérnek. Összességében az ITS-ek jelenlegi magyarországi helyzetére, fejlődésükre igen pozitív hatást fejt ki hazánk európai uniós tagsága. Ugyanakkor ez a tény sem feledteti el, hogy a közlekedésben használt rendszerek, az 15

16 általuk végzett információfeldolgozás az ígéretes kezdeményezések ellenére is csak csekély mértékben tekinthető intelligensnek. Külön problémát okoz, hogy egy-egy rendszer ugyan jól működik, de nincs összehangolva más rendszerekkel. Az összehangoltságnak, magasabb szintű kooperációnak ez a hiánya az ITS-ek mindhárom fő területén (közlekedési eszköz, infrastruktúra, forgalomirányítás) belül és a területek egymás közötti együttműködésében egyaránt megfigyelhető. 16

17 Jelmagyarázat: hiteles, garantált kapcsolat ad hoc, nem garantált kapcsolat Helypozicionáló szolgáltatás pillanatnyi helyadatok térképadatok Jármű Járművek információs rendszerei és eszközei tájékoztatás tájékoztató információk 3. A fejlődés várható útja Magyarázat: Az alábbi, 5. ábra a korábbi, 3. ábra kibővítése azokkal az elemekkel, amelyek a jelen helyzetben lényegesek. Ebben a fejezetben ezeknek funkcióknak és kapcsolatoknak a várható fejlődése, változásai kerülnek áttekintésre. Térképszolgáltatás Járművezetők Közlekedési vagy szállítmányozási vállalat útdíj fizetése Úthálózat információs rendszerei és Útfelügyeleti eszközei rendszer Információs táblák Forgalmi adatgyűjtés Videókamerarendszerek Navigálás utastájékoztatás helyi forgalmi adatok központi vezérlő információk Forgalomirányító központok Forgalom-irányító Forgalomtájékoztatás rendszer (rádió, internet, SMS, TMC) Útfenntartó intézmények Utasok Rendőrség, mentők, tűzoltóság Országos Meteorológiai Szolgálat Útfenntartó intézmények 5. ábra: A közlekedés informatikai rendszereinek jelenlegi helyzete Az ITS-ek fejlesztésében Magyarországon jelentős előrelépések történnek a következő öt évben. Még 2013 előtt várható, hogy meghatározó szerepet kapnak a forgalomban résztvevők számára hitelesen és garantáltan szolgáltatott közlekedési alapinformációk 18. Emellett csak kiegészítő és hiánypótló szerepet fognak betölteni az ad hoc részvételre alapuló közlekedési információgyűjtő rendszerek, mivel az innovatív, de ad hoc módon nyújtott információszolgáltatásokhoz működőképes üzleti modellek várhatóan csak az évtized második felében (2016-tól) alakulnak ki annak ellenére, hogy már ma is sok ilyen rendszerrel kísérleteznek. Ez alatt az idő alatt a közlekedési információk a hagyományos kommunikációs csatornák és lehetőségek mellett (pl. rádióadás, vizuális és fényjelzés) egyre inkább az infokommunikáció és az informatika korszerű, szabványos és innovatív lehetőségeire (IP, mobilhálózat) helyeződik át a hangsúly. Ez a tendencia 2013-tól várhatóan felgyorsul. 18 Ezt jelentősen elősegíti a közlekedési alapinfomációknak, mint közjavaknak az elismerése, és az erre irányuló közvetlen állami szabályozás, de az olyan közvetett eszközök is, mint a fogyasztóvédelem ellenőrző-szabályozó tevékenysége. 17

18 A fejlődés motorja azonban nem a kormányzat önálló infrastruktúrafejlesztési projektjei lesznek, hanem jóval inkább a vállalkozói szellem és az üzleti tőke. Az ITS-ek kialakulását az EU fejlesztési-integrációs irányai és elképzelései, valamint pénzügyi támogatása fogják meghatározni a kormányzatnak elsősorban az ehhez való hozzájutás biztosításában, a pályázati rendszer hatékony működtetésében lesz szerepe. A közúti teljesítmény és a közlekedésbiztonság terén kimutatható javulást az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése némi természetszerű késleltetéssel várhatóan csak az évtized közepétől (2015-től) eredményez. Az ITS-ek valós körülmények közti alkalmazását elősegíti, ha a javulás (a tényleges gazdaságitársadalmi haszon) minél előbb észrevehető, mert ellenkező esetben megmaradhat pusztán érdekes technológiai lehetőségnek. Közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei és eszközei Az évtized első felében várható egy olyan úthasználat-felügyeleti rendszer kiépítése, amelyben már az úthálózatra gyakorolt tényleges terhelés ( úthasználat mértéke ) alapján tudnak úthasználati díjat kivetni és beszedni, és ezzel a közlekedési infrastruktúra fenntartásához, fejlesztéséhez, ill. ezen keresztül végső soron az úthálózat teljesítményének növeléséhez hozzájárulni. Az évtized közepére ( ) az autópályák nyomvonala mentén kiépül egy egységes adatgyűjtő hálózat, amely képes összegyűjteni és továbbítani a szabványos (pl. Datex2), de különböző célokat szolgáló és különböző jellegű (multimodális 19 ) információkat. Ennek fontos elemei lesznek az autópályák menti jelenleg pusztán segélyhívásra alkalmas állomások helyett (esetleg azok mellett) től fokozatosan kiépülő útállapotérzékelő és -jelző állomások, amelyek segítségével közvetlen, komplex és hiteles forgalmi információkat lehet biztosítani a közlekedő járműveknek. A későbbiekben (várhatóan csak 2020 után) ez a hálózat fokozatosan kiterjedhet a főutakra és egyes kiemelt alsóbb rendű utakra is. Ahogy a korszerű, IP-alapú kommunikációs lehetőségek alkalmazásra kerülnek, ezek az útmenti állomások fokozatosan kiegészítik esetleg ki is váltják a jelenlegi, úttesten átívelő, információs és tájékoztató táblákat. Elég bizonytalan, hogy ugyanekkorra a képi és videóinformációk begyűjtése is már egységes rendszerben fog-e történni az autópályákon és a jelentősebb főutakon. A jelenleg több szervezet által és különböző célokra üzemeltetett rendszerek integrációja (együttműködése) valószínűleg csak az évtized vége felé (2018- tól) valósul meg. Az évtized második felétől (2016-tól) a városokban és forgalmas csomópontokban jellemzővé válik, hogy olyan helyi irányító rendszerek (pl. csomópont-irányítás) működnek, amelyek az említett útmenti információs állomásokból, valamint a csomópontbeli és a szomszédságban lévő közlekedési lámpákból származó információk alapján lokálisan optimalizálják a forgalmat. A továbbiakban ezek a helyi irányító rendszerek alternatív lehetőségként közvetlenül a járművekkel kommunikálva is képesek lesznek megállapítani a mindenkori forgalmi helyzetet. Járművek információs rendszerei és eszközei Már viszonylag rövidtávon ( ) jelentős fejlődés várható a navigációs eszközök terén. Az új járművek gyári alapfelszerelésként szabványos adatcserére képes navigációs eszközzel lesznek ellátva, de ilyeneket mobil kiegészítő eszközként a régebbi típusokhoz is be lehet szerezni. Ennek jeleit már ma is jól lehet látni, 19 A "multimodális" mást jelent a közlekedésben és mást az informatikában. A közlekedésben pl. autóról vasútra, vagy kerékpárra váltó közlekedésre, és az ilyen közlekedés szervezésére, optimalizálására utal. Az informatikában a különböző formátumú, típusú és jelentésű információk együttes kezelésének képességét jelenti (pl. szöveg, strukturált adat, kép, hang, videó stb). Itt ez utóbbi jelentésben van használva. 18

19 azonban ezekhez képest az újtípusú navigációs eszközök jóval komplexebb funkciókra (beszédfelismerés, útvonaltanulás) és egyre rugalmasabb útvonaltervezésre és navigációra lesznek képesek. Ezen túlmenően nemcsak statikus térképeket használnak, hanem az útvonalra vonatkozó különböző forrásokból származó dinamikusan keletkező információkat is fel tudnak dolgozni (jellemzően 2015-től). Ezzel párhuzamosan jelentős fejlődés várható abban is, hogy szenzorok és adatfeldolgozó egységek segítségével a járművek olyan információkkal lássák el a vezetőt, amelyek hatásosan segítik a kormányzásban, a fékezésben és az úttartásban. Az ilyen vezetősegítő rendszerek üzemszerű módon várhatóan először a teherszállító járműveken jelennek meg közlekedésbiztonsági szempontok és a kezdeti magasabb költségek miatt. A későbbiekben (2015-től fokozatosan) a járművek automatikus balesetjelző és segélyhívó eszközökkel is fel lesznek szerelve, amelyek egy esetleges baleset bekövetkezte után automatikusan értesítik az arra kijelölt és felkészített szervezetet. Erre az időszakra tehető az is, hogy a járműgyártók megegyeznek a járművek közti információcsere szabványaiban, amelynek hiánya az évtized első felében még visszafogja e terület fejlődését. A járművek közti adatcsere a későbbiekben (várhatóan 2018-tól) fontos bár csak kiegészítő (pl. autókonvojok szervezése, ad hoc információátadás) szerepet kap az ITS-ek működésében. Jóval későbbre várható azonban (2019), hogy a járművek IT-architektúrája olyan mértékben rugalmasabbá válik és szabványosodik, hogy a vezérlő és feldolgozó szoftverek frissítése, ill. funkcionális bővítése lehetségessé válik a jármű teljes élete során. Hasonlóképpen csak az évtized végén (2020) várható az olyan, ma még kísérleti keretek között vizsgált lehetőségeknek az üzemszerű alkalmazása, amelyek a járművezető támogatásában túllépnek a sok részletre kiterjedő, de mégis egyszerű figyelmeztetésen, és a vezetésbe való aktív beavatkozást is biztosítani tudnak. Jelentős szerepe lesz ebben az alakfelismerő rendszerek fejlődésének, amelyeknél azonban a kellően magas megbízhatóságú működés elérése lesz a kritikus szempont. Nagy a bizonytalanság azonban a tekintetben, és sokan nem osztják azt a véleményt, hogy a járművek intelligens funkció magukkal hozzák annak a potenciális veszélyét, hogy az új információk és funkcionális lehetőségek elterelhetik a vezetők figyelmét magáról a vezetésről, ill. a megszokott információk esetleges rendelkezésre nem állása még inkább növelheti a biztonsági kockázatokat. Akik a mobiltelefon és a navigációs eszközök vezetés közbeni használatával kapcsolatos jelenlegi problémákból indulnak ki, úgy gondolhatják: már néhány éven belül (2013) világossá válik, hogy ha nem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdéskörre, akkor az intelligens megoldások akár ronthatják is a közlekedésbiztonságra gyakorolt, más pozitív hatásokat. Forgalomirányítási központok A forgalomirányító rendszerek jelentősebb fejlődése csak az évtized második felében várható. Ezen belül is először valószínűleg (2016-tól) a járművekbe és az úthálózatba épített szenzorok fogják egymással együttműködve segíteni a forgalom optimalizálását a meglévő keretek között. Ezek a forgalomirányító rendszerek az általuk begyűjtött és elemzett információk újrahasznosításával hatékony utas- és vezetőtájékoztató rendszereket is ki tudnak szolgálni. Ennek különösen a tömegközlekedési információk tekintetében lesz érezhető hatása: a ma még csak helyenként és kísérleti jelleggel működő rendszerek általánossá válnak a nagyvárosokban. Csak az évtized végére (2018-tól) várható azonban, hogy a jövő forgalomirányító rendszereinek fontos képességévé válik a sok forrásból származó, különböző jellegű, gyakoriságú és idejű adatok komplex, számí- 19

20 tógéppel segített elemzése, valamint az elemzések eredményének eljuttatása személyre és helyre szabott közlekedési információként a közlekedők számára. Ugyanerre az időszakra tehető, hogy az EU ösztönzésére és pénzügyi támogatása mellett az országos központok nemzetközi szinten kapcsolatba lépnek egymással, folyamatosan és szabványos módon megosztják az átfogó úthelyzetről begyűjtött és feldolgozott információikat. Hazai szinten azonban a különböző érintett szervezetek együttműködése a közös érdekeltség és az anyagi lehetőségek hiánya miatt várhatóan elmarad a nemzetközi fejleményektől annak ellenére, hogy a technikai lehetőségek már korábban megteremtődnek a birtokukba kerülő információk egységesen és valós időben történő átadására és közzétételére forgalomirányító rendszereken, ill. útmenti állomásokon keresztül. Ezzel kapcsolatos az az erős kétely is, hogy az előttünk álló évtizedben ki tud-e alakulni (ill. kell-e, hogy kialakuljon) egy országos szintű forgalomirányító rendszer központilag vagy együttműködő forgalomirányító központokból kialakítva, amely képes lenne a teljes, nemzeti közlekedési infrastruktúra működésének optimalizálására is a nagyvárosoktól kezdve az autópályákon és főutakon keresztül az alsóbb rendű utakig és egyéb úthálózati elemekig (pl. hidak, kompok). 20

Az intelligens közlekedés jövője

Az intelligens közlekedés jövője Az intelligens közlekedés jövője Készült: Az NHIT megbízásából, 2009-ben Verzió: 3.9 1 Készítette: Az NHIT IT3 (Információs Társadalom Technológiai Távlatai) műhelye Dömölki Bálint Kósa Zsuzsa Kömlődi

Részletesebben

Biztonság, Védelem, Tudomány

Biztonság, Védelem, Tudomány MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY az NKE online folyóirata, 2013. július, 2. Különszám Biztonság, Védelem, Tudomány a védelmi tanulmányokat folytató hallgatók és a témában oktatók tudományos fóruma Boda Péter Phd.

Részletesebben

Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon 1

Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon 1 Krauth Péter Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon 1 Bevezetés Az ún. intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems, a továbbiakban: ITS) kialakulása az informatikának az

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében. Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület

A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében. Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület Napirend: EU-s háttér információk (White paper 2011) A jelenlegi

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

Sensor Technologies Kft. TrafficNET (közlekedés-információs rendszer)

Sensor Technologies Kft. TrafficNET (közlekedés-információs rendszer) TrafficNET (közlekedés-információs rendszer) 1 1. Projektcél A TrafficNet projekt célja olyan közlekedés-információs rendszer megvalósítása, amely Kecskeméten és vonzáskörzetében közlekedőket valósidejű

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

11. Intelligens rendszerek

11. Intelligens rendszerek SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 11. Intelligens rendszerek Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014.

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

Pay As You Drive. Annyit fizetsz, amennyit vezetsz

Pay As You Drive. Annyit fizetsz, amennyit vezetsz Pay As You Drive Annyit fizetsz, amennyit vezetsz. Pay As You Drive AUTOMETRIX Antal Csaba ügyvezető igazgató TrafficNav Kft. A PAYD szolgáltatás neve 2 Pay As You Drive AUTOMETRIX A TrafficNav Kft. fő

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli

Részletesebben

a rendőrség további lehetőségei első sorban

a rendőrség további lehetőségei első sorban Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Magyarország közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése, a rendőrség további lehetőségei első sorban a halálos

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint

Részletesebben

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján Palkovics László BME Az autonóm közúti közlekedési rendszerek (jármű + közlekedési környezet) fejlődésének indokai a humán vezető képességei

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft

Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft Közúti forgalomelemzés kamerával e_traffic Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft Előadás témái Cégbemutató Videó analitikai eljárások Forgalomszámláló eszközök összehasonlítása e_traffic forgalomelemző

Részletesebben

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS ADATIGÉNY sávonkénti járműszám járműosztályok sebességek Környezeti körülmények szabályozási körülmények hálózati adottságok korábbi adatok (változás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

egyetemi adjunktus, Ph.D.

egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba egyetemi adjunktus,

Részletesebben

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Magyarország mozgásban Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Börzsei Tibor vezérigazgató TARTALOM ÁAK Zrt. története számokban Amire büszkék vagyunk HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer Átalakulásunk Céljaink

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására ECALL WORK-SHOP 2013. NOVEMBER 12. Dr. Jankó Domokos Biztonságkutató Mérnöki Iroda

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) közlekedési alkalmazásai Közúti adatbázisok Dr.

Részletesebben

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Távközlési Szolgálat

Távközlési Szolgálat Távközlési Szolgálat TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE a BKV Zrt. területén alkalmazott vezeték nélküli hírközlő, adatátviteli berendezések és utastájékoztató berendezések üzemeltetése, karbantartása,

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter. 57/2014. (XII.30.) NFM rendelete

A nemzeti fejlesztési miniszter. 57/2014. (XII.30.) NFM rendelete A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2014. (XII.30.) NFM rendelete az útdíjfizetési rendszer átalakításával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az 1. és a 2. alcím tekintetében a közúti

Részletesebben

READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz

READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz Drive-by Okos telefon Multiterm Pro Kézi eszközzel történő mérőkiolvasás USB Meter Reader Fix hálózat Automatizált mérőleolvasás fix hálózaton

Részletesebben

Elektronikus vezetési karton

Elektronikus vezetési karton Elektronikus vezetési karton Felvezetés!!?? T kontroll felépítése Opció Bluetooth Szerver on-line adat Tanuló azonosító GPS GSM Irodai PC +AIR ViBi azonosító Oktató azonosító Opció Oktatás jelző PDA Opció

Részletesebben

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22 Utazzunk a jövőbe Debrecen, 2014. május 22 5 trend, ami átalakítja a közlekedést 2 Tények és számok a közlekedés világából A közlekedési szektor több, mint 10 millió embert foglalkoztat 4,5%-a teljes alkalmazotti

Részletesebben

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Kalocsa, 2011.05.18. Bakos András PhD hallgató Foltin Szilvia hallgató Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk

Részletesebben

Automatizált Térfigyelő Rendszer. Sensor Technologies Kft

Automatizált Térfigyelő Rendszer. Sensor Technologies Kft Automatizált Térfigyelő Rendszer 1 1. Általános ismertető A valósidejű kamera képfeldolgozó informatikai rendszereket fejleszt, budapesti székhellyel. A technológia felhasználási területei: közúti forgalomelemzés

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben Bemutató előadás Bemutató előadás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben SEGÉLYKÉRÉS-SEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYI

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Előadó: Sipos Géza ISO 9001 Mára szinte mindenki valamilyen felhőnek tagja! Felhő alapú alkalmazások: Gmail, Freemail, stb. Google térkép, Navigációk, DropBox Ingyen tárhelyek,

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

A környezetbarát autózás 10 pontja

A környezetbarát autózás 10 pontja A Környezetbarát autózás kampány célja, hogy csökkentse az autók környezetre gyakorolt káros hatását, valamint segítsen a járművezetőknek abban, hogy környezetvédő fejjel gondolkodjanak. A környezetbarát

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Hogyan lehet otthonunk Smart Home?

Hogyan lehet otthonunk Smart Home? VII. Energetikai Konferencia 2012 Budapest, 2012. november 13. Hogyan lehet otthonunk Smart Home? Haddad Richárd Prolan Smart Energy haddad.richard@prolan.hu 1. Bevezetés Egy ország fejlettségi szintje

Részletesebben

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése Vertetics Dávid Közlekedési Infrastruktúra Főosztály IX. Forgalomszabályozási konferencia Közúti Infrastruktúra-Környezetvédelem-Forgalomszabályozás?

Részletesebben

Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató)

Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató) Irodából a terepre: a mobil informatika (alkalmazás bemutató) Készítette: Dátum: Fűr Attila 2014.10.30. Bevezetés A mobilitás szerepe átértékelődik Gazdasági környezet változik: Válság, megszorítások kevesebb

Részletesebben

58. ÉVFOLYAM 9. SZÁM KÖZÚTI ÉS MÉLYÉPÍTÉSI SZEMLE 2008. SZEPTEMBER

58. ÉVFOLYAM 9. SZÁM KÖZÚTI ÉS MÉLYÉPÍTÉSI SZEMLE 2008. SZEPTEMBER 58. ÉVFOLYAM 9. SZÁM KÖZÚTI ÉS MÉLYÉPÍTÉSI SZEMLE 2008. SZEPTEMBER FeLeLÔS kiadó: kerékgyártó Attila mb. fôigazgató FeLeLÔS SZerkeSZtÔ: Dr. koren Csaba SZerkeSZtÔk Dr. Gulyás András rétháti András Dr.

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BUDAPEST, 2010. MÁJUS 23. SZŰCS LAJOS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BUDAPEST, 2010. MÁJUS 23. SZŰCS LAJOS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS AZ ITS HUNGARY INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BUDAPEST, 2010. MÁJUS 23. SZŰCS LAJOS ELNÖK TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

Önvezető autók. Gondos Bálint. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Beágyazott és mobil informatika szakirány

Önvezető autók. Gondos Bálint. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Beágyazott és mobil informatika szakirány Önvezető autók Név: Gondos Bálint Dátum: 2015-11-30 2015-11-30átu Gondos Bálint Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Beágyazott és mobil informatika szakirány A megoldott probléma: A teljesen

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt.

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt. Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK Országos Vasúti Szabályzat A vasút üzemeltetőjének gondoskodnia kell a vasúti építményeknek

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Ericsson CoordCom. Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás. Kovács László

Ericsson CoordCom. Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás. <Name> Kovács László Ericsson CoordCom Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás Kovács László Ericsson Mo. ágazati igazgató Mobil: +36 30 9411 161 E-mail: laszlo.kovacs@ericsson.com 2009-04-09 1 Integrált

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK Intelligens járművek / esafety rendszerek a közúti közlekedk zlekedésben Dr.-habil habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE MIK 2015. október AZ INTELLIGENS JÁRMJ RMŰ esafety rendszerek 2 Az intelligens

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek A telematikai alkalmazások technológiai fejlődésének kulcs elemei és mérföldkövei Informatika: - számítási és tárolási

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Dalos Péter www.communities.canada.com COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. 1 Bubi Szakmai Fórum 2011.szeptember 20. Témák Mi az a Kerékpáros Közösségi

Részletesebben

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére

Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Néhány hasznos információ egyéni utazók részére Ausztria Országúton, lakott területen kívül 100 km/h Éjjel (22-05 óra között) az A10, az A13 és az A14 autópályán azonban csak max. 110 km/h Vannak továbbá

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. FInish pályázat A SmartAgriFood projekt logisztikai tevékenységének

Részletesebben