Egy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában Ulf-Daniel Ehlers

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában Ulf-Daniel Ehlers"

Átírás

1 Nº január elearning Papers Vezércikk Minőség az e-learningben Pierre-Antoine Ullmo & Ulf-Daniel Ehlers Cikkek Egy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában Ulf-Daniel Ehlers Az e felelősség a tanulóknál : mítosz és realitás a tanuló központú e- learning minőségfejlesztés területén Ulf-Daniel Ehlers Egyéni tanulási környezet: az e-learning jövője? Graham Attwell Interjú: Lehetséges-e az új technológiák által intelligens egyéni konzultációs rendszert biztosítani? A kérdésekre válaszol: Ulrich Hoppe Paul Davey Összehasonlító felmérés az ITK hozzáférésről és használatról az európai iskolákban 2006-ban: 27 európai ország iskolaigazgatóival és tanáraival készített tanulmány eredményei Werner B. Korte &Tobias Hüsing elearning Papers Az elearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. editorial@elearningeuropa.info ISSN: Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, elearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el:

2 Vezércikk: Minőség az e-learningben Ha közelebbről vesszük szemügyre a dolgokat, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben a valóság még messze van az e-learning ígéretétől. Az e-learning sikerének a kérdése annál sürgetőbbé válik, hogy az úttörői alkalmazás stádiumából a széleskörű ajánlatok korszakába érünk. Az európai pedagógia piacán döntő fontosságúvá válik, hogy mit értünk a minőség fogalma alatt az e-learning terén. Az elmúlt időkben sok különböző kontextusban és különböző célokat űzve, számos fogalmat és megközelítést dolgoztak ki a szakemberek. A minőség koncepcióját a közfelfogásban és a vitákban Európa szerte leitmotívként tekintik manapság hasonlóan az 1970-es évekhez, amikor az európai országokban az egyenlőség és a tudományos orientáltság témái álltak a vita központjában. Az oktatásügyi politikában és az oktatásban résztvevőknél az e-learning minőség valóságos szlogenné vált, és a tanulók részéről igazi igénnyé fejlődött. A magasfokú minőség az oktatás világának különböző területén gyakran vitatott kérdés és egyben erősen ösztönzött célkitűzés. A minőséget inkább pozitív konnotáció jellemzi, mint egy pontosan megfogalmazott definíció. Mindez igazolja, hogy a minőséget válasszuk az elearning Papers jelen számának témájáként. Ez a szám az elearningeuropa.info portál és European Foundation for Quality in elearning (EFQUEL) együttműködéséből született. Az EFQUEL egy olyan európai szervezet, amelynek célja az e-learning minőségének növelése egy információs fórum és kutatások támogatásával, valamint az e-learninget érintő innovációk és a bevált gyakorlatokra vonatkozó eszmecsere és együttműködés elősegítésével. Az első megjelent cikkünkben, amelynek címe Egy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában a szerző Ulf Ehlers azt hangsúlyozza, hogy a minőséget, mint alapvető jellemzőt kell felfogni, amelynek minden oktatási tevékenységben és oktatási programban jelen kell lennie. A második cikk ettől a szerzőtől Az e-felelősség a tanulóknál: mítosz és realitás a tanuló központú e- learning minőségfejlesztés területén a tanuló központú e-learning minőségfejlesztést ismerteti. Az említetteken kívül a következőket találja ebben a számban: Graham Attwell Egyéni tanulási környezet: az e-learning jövője? című cikkét, melyben az egyéni tanulási környezet fontosságára tér ki a szerző; Werner B. Korte és Tobias Hüsing Attwell 27 európai országból való iskolaigazgatókkal és tanárokkal készített véleménykutatásából származó eredményeket ismertetik; az Ulrich Hoppe-pal, a tanulási és együttműködési támogató rendszerek tanárával készített interjú az intelligens egyéni konzultációs rendszer (Technology Enhanced Learning, TEL) témáját elemzi. Köszönjük a szerzőknek az elearning Papers jelen számához nyújtott közreműködésüket és kellemes olvasást kívánunk mindenkinek. Pierre-Antoine Ullmo & Ulf-Daniel Ehlers elearning Papers ISSN

3 Dr. Ulf-Daniel Ehlers Director of the European Foundation for Quality in E- Learning University of Duisburg-Essen A minőségfejlesztés magasabb fokú tanulást biztosít. e-learning, minőség, minőség műveltség nfo/files/media/media Ez a cikk már megjelent: Schoob, Eric, Gilge, Stefan (2006): European Integration Forum. Dresden Egy magasabb fokú műveltségért az e-learning Európájában Ez a cikk azt a gondolatot mutatja be, hogy a minőségfejlesztés nem kezelhető az e-learning kiegészítő elemeként, vagyis az oktatás végén fellépő felmérési eljárásként, hanem ez egy alapvetően fontos, az oktatási és az e-learning programok fejlesztésének és kivitelezésének minden szakaszában jelen lévő kulcsaspektus. A végzett kutatásokra támaszkodva és három különböző fogalom kombinált felhasználásával egy új átfogóbb fogalom javasolható a minőségfejlesztés megjelölésére: 1. A minőségfejlesztés magasabb fokú tanulást biztosít. Ebben a megközelítésben, amelyet oktatás központú minőségfejlesztésnek nevezhetünk, különös fontossággal bír, hogy a minőségfejlesztéshez figyelembe kell venni a tanuló körülményeit, szituációját. A tanulók preferenciáit elemzés alá vették abból a célból, hogy bizonyítsák ezeknek a preferenciáknak a széles skálájú profilját és a sok tényezős mivoltát. Ebből kifolyólag a minőségre vonatkozó megközelítéseknek rugalmasnak kell lenniük, valamint helyet kell adniuk az egyénre szabott minőség fogalmának. 2. A minőségfejlesztésnek azonban nem csak a tanulók szükségleteit kell figyelembe vennie. Egy olyan folyamatról van szó, amelyben az e-learning résztvevők érdekeit és igényeit közösen kombinálva úgy kell tekinteni, mint egy átfogó fogalmat alkotó entitást. Ebből a szempontból a minőség egyrészt egy adott csoport tagjainak kérései és szükségletei, másrészt a tényleges e-learning kínálat közötti viszonyként jelenik meg. A legjobb viszony kialakításának érdekében olyan tárgyalási folyamatot kell létrehozni, amelyben saját preferenciáit, valamint az adott szervezeti és gazdasági kontextus által meghatározott helyzetét szem előtt tartva tud hozzászólni minden egyes résztvevő. Ezeket a tárgyalási folyamatokat az e-learning környezet különböző szintjén kell bevezetni. Az ISO eljárás által meghatározott referencia-modell használatát javasoljuk. 3. A fogalom harmadik aspektusa arra a kérdésre vonatkozik, hogyan lehet a létező megközelítéseket, stratégiákat és fogalmakat felhasználni a minőségfejlesztésben. A szerző egy olyan döntés-ciklust javasol, amely lehetővé teszi az adott kontextusnak megfelelő minőség megközelítés kiválasztását. Azonban egy adott kontextusnak megfelelő minőség megközelítés kiválasztása a lehetséges stratégiák közül, valamint ennek a stratégiának a specifikus helyzetben történő alkalmazása bizonyos kompetenciákat feltételez. Ezeknek a kompetenciáknak a megjelölése végett, a minőség műveltség (quality literacy) fogalmát dolgoztuk ki. Ez a fogalom magában foglalja a minőségfejlesztés ismeretét, a specifikus eszközök használatára vonatkozó tapasztalatot, a változtatási képességet, valamint az egyén saját helyzetére és szükségleteire vonatkozó, mély elemzést biztosító képességet. elearning Papers ISSN

4 Dr. Ulf-Daniel Ehlers Director of the European Foundation for Quality in E- Learning University of Duisburg-Essen A minőségfejlesztést úgy kell tekinteni, mint egy olyan tárgyalási folyamatot, amelyben minden szereplő részt vesz. Tanuló központúság, részvétel, felelősségteljes szerep, tanuló központú minőségkutatás nfo/files/media/media Az e felelősség a tanulóknál : mítosz és realitás a tanuló központú e-learning minőségfejlesztés területén Ez a cikk a tanuló központú minőségfejlesztés fogalmát ismerteti. A tanuló központú minőség fogalma a minőségfejlesztési eljárásban résztvevők között történő tárgyalási folyamat bevezetőjében referenciapontként van jelen. Az alapgondolat a következő: a tanulóra orientált minőségfejlesztés nem puszta opció, hanem egy tényleges igény, ha a minőségfejlesztés valós befolyást akar gyakorolni a tanulási folyamatra. A minőségfejlesztésnek összefüggést kell létrehoznia a folyamatok, illetve eljárások és a normatív értékek és döntések között. Minden egyes, tanulócsoport vezetésével megbízott oktatónak szüksége van egy normatív döntéshozási fogalomra, mint a didaktikaelméletre ahhoz, hogy biztos alapokra helyezze a szakmai működését. A minőségfejlesztést, amely releváns a pedagógiai folyamatok szemszögéből, úgy lehet tehát a legjobban leírni, mint a tanulási folyamat érdekében megtett erőfeszítések és tevékenységek összességét. Az oktatási eljárásra helyezett hangsúly már ebben a stádiumban is azt mutatja, hogy nem lehetséges tanúsítványt kiállítani erről a tanulási eljárásra orientált minőségről. Ennek oka az, hogy kizárólag a oktatási folyamat alatt érzékelhető, valamint a tanuló és környezete közös produkciójáról van szó. A minőségre vonatkozó aktuális vitákban az egyik leggyakrabban elkövetett hiba abból áll, hogy az oktatási folyamatot és az oktatási környezetet külön-külön vették felmérésbe és mellőzték a célcsoportokat és a környezet egyéb résztvevőit. Mivel a minőség nem egy adott és konstans jellemzője a környezetnek, hanem a tanuló és az oktatási környezet között kialakult kapcsolat változásaitól függ, a minőséget csak a valós kontextusban lehet érzékelni és felmérni. Ezen túl menően, nem létezik olyan módszer, amely által a konkrét oktatási kontextustól függetlenül meg lehetne határozni a minőség felmérését biztosító kritériumokat. Ebből kifolyólag, a minőségfejlesztést úgy kell tekinteni, mint egy olyan tárgyalási folyamatot, amelyben minden szereplő részt vesz. Ennek a részvételre alapuló minőségfejlesztési modellnek a célja az, hogy minden szereplő részt vegyen a tanulási folyamat céljainak és értékeinek közös meghatározásában. A tanulók aktív részvétele fontos szerepet fog játszani a jövőbeli minőségfejlesztési rendszerekben. A tanulók aktív szerepet játszanak az említett fogalmakban javaslataikkal és kéréseikkel, amelyekkel tisztában kell lenniük. A tanulási pályaútjukat önállóan kezelve, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy azonosítsák a különböző tanulási lehetőségek jellemzőit ahhoz, hogy számukra megfelelően hatékony oktatási folyamatban részesüljenek. Egy ilyen fajta részvételi folyamat azt követeli meg, hogy az átláthatóság, az e-learning szolgáltató által adott információk és tanácsok minősége javuljon. A tanulónak ugyanakkor tudatában kell lennie annak, hogy megnő saját felelőssége a minőségfejlesztés terén, mivel a tanulási folyamat minőség szakértőjeként tekintünk rá. elearning Papers ISSN

5 Egyéni tanulási környezet: az e-learning jövője? Graham Attwell Director, Pontydysgu Végre felfogtuk, hogy nem lehet egyszerűen újra felhasználni a rég tanulási módszereket, és egy az egyben átültetni őket az osztályteremből vagy az egyetemről egy szoftverbe. egyéni tanulási környezet, PLE, relációs szoftver, internet generáció nfo/files/media/media Ez a cikk az egyéni tanulási környezet (Personal Learning Environment - PLE) fogalmával kapcsolatos gondolatokkal foglalkozik és arra próbál rávilágítani, hogy miért lehet hasznos, sőt nélkülözhetetlen a jövőbeli tanulásban a PLE. Nem igazán technikai, inkább oktatási kérdésről van szó, még akkor is, ha az új technológiák a pedagógiai fejlődés motorját képzik. A cikk első része az oktatásban végbe ment változásokat méri fel, majd azzal foglalkozik, hogy az úgynevezett internet generáció miképpen használja fel a technológiát a tanulás terén. Ezt követően a szerző az aktuális oktatási rendszer fejlődése érdekében gyakorolt hatásokat tanulmányozza. Az egyéni tanulási környezet gondolatának az elfogadásával elismertté vált a tanulás folyamatossága és nyilvánvalóvá vált az ehhez szükséges eszközök biztosítási igénye. Ez szintén elismerést jelent az egyén szerepének a saját tanulmányainak a megszervezésében. A PLE beiktatását célzó nyomás arra a gondolatra alapul, hogy a tanulás különböző kontextusokban lesz megvalósítva és nem kizárólag egy szolgáltató által biztosított anyagból fog történni. Másrészt ez a gondolat mutatja, hogy napjainkban az informális tanulás szerepe egyre inkább elismerté válik. A cikk szintén kitér a technológiák fejlődésére, és többek között arra, hogy a számítástechnikai eszközök megjelenése óta egyre nagyobb helyet foglalnak el, valamint a relációs szoftverek fejlődésére. Graham Attwell szerint, végre felfogtuk, hogy nem lehet egyszerűen újra felhasználni a rég tanulási módszereket, és egy az egyben átültetni őket az osztályteremből vagy az egyetemről egy szoftverbe. Ehelyett azt kell tanulmányoznunk, hogy az új technológiák milyen új tanulási lehetőségeket kínálnak. A relációs szoftverek lehetőséget nyitnak arra, hogy csökkentsük a szakadékot az előállítók és a fogyasztók között. A fogyasztók önmaguk is előállítóvá válnak az alkotási és megosztási lehetőség által. Ennek a jelenségnek az egyik következménye a tartalomra, könyvre, tanulási anyagra és nyitott multimédiás anyagra vonatkozó ökológia, amelynek lényege, hogy a tanulók önmaguk is tanulási anyag előállítóvá váljanak. A relációs szoftverek már széles körben elterjesztették a tanulói dosszié beiktatását, amely különböző kontextusban és forrásból végzett tanulmányok tartalmát foglalja magában, biztosítva ez által az eltérő formában megjeleníthető és az egész életen át tartó tanulás folyamatos összegzését egy dossziéban. A cikk szintén kitér arra, hogy miképpen lehet az egyéni tanulási környezetet fejleszteni különböző szolgáltatások kombinációjával. Az utolsó rész konkrét példákat ad a PLE jövőbeli felhasználására vonatkozóan. elearning Papers ISSN

6 Systems A kérdésekre válaszol: Ulrich Hoppe Professor of Cooperative and Learning Support University of Duisburg-Essen Az interjút készítette: Paul Davey Kaleidoscope E szerint az új elképzelés szerint, gondolatainknak meg kell haladniuk az egyszerű eszközt. Az eszközöknek interoperábilisnak és hasznosnak kell lenniük jelentős folyamatok részére és pedagógiai szempontból termékenynek kell mutatkozniuk. technológiák által gazdagított tanulás (Technology enhanced learning), együttműködés, intelligens egyéni konzultációs rendszer nfo/files/media/media Interjú: Lehetséges-e az új technológiák által intelligens egyéni konzultációs rendszert biztosítani? A kérdésekre válaszol: Ulrich Hoppe Ulrich Hoppe professzor szerint, aki a Duisbourg-Essen egyetem (Németország) Számítástechnikai Tudomány és Interaktív Rendszerek Intézetében kutat, az e-learning körül csapot zaj a következő években inkább csökkenni fog, és nem növekedni. Ennek következtében a kutatóknak olyan alapvető problémákra kellene koncentrálniuk, mint például a számítástechnika beiktatása a tanításban és az oktatásban. Ulrich Hope betekintést biztosít számunkra az európai kutatóközösség munkájába az Európai Excellencia Hálózat, a Kaleidoscopon keresztül. Bemutatja, hogy miképpen hozhat létre a Technológiák Által Gazdagított Tanulás (Technology Enhanced Learning, TEL) terén együttműködést a különböző kutatási területek egy irányba történő fejlődése. Ulrich Hope abból a megfontolásból indul ki, hogy a technológiák feladata új eszközök feltalálása vagy alkalmazása, amelyeket az oktatási szakértőknek ki kell értékelniük és a legígéretesebbeket be kell iktatniuk a gyakorlatban. E szerint az új elképzelés szerint, gondolatainknak meg kell haladniuk az egyszerű eszközt. Az eszközöknek interoperábilisnak és hasznosnak kell lenniük jelentős folyamatok részére és pedagógiai szempontból termékenynek kell mutatkozniuk. A Kaleidoscope egyik következő workshop gyűlése során az alábbi kutatási területek lesznek megvizsgálva: Mobilis tanulás, kollaboratív tanulás és a kutatási tanulás. A mobilis tanulás egy reaktív kutatási terület; az kollaboratív tanulás abból a kérdésből indul ki, hogyan tanulunk vagy hogyan kellene tanulnunk; a kutatási tanulás pedig arra vonatkozik, hogy mit érdemes elsajátítani. Mivel ez a három aspektus kölcsönös kiegészítő viszonyban van egymással, a workshop alkalmat fog nyitni arra, hogy a három terület közötti kapcsolatot és a lehetséges konvergenciát tanulmányozza. Hope szintén kitér arra, hogy miért áll nehéz kapcsolatban az oktatás területén a mesterséges intelligenciát (AI) képviselő intelligens egyéni konzultációs rendszer a számítógéppel segített kollaboratív tanulással (Computer Support for Collaborative Learning, CSCL). Potenciális ellentét létezik a technológia szerepének a csökkentése, amely által az emberi kommunikációt kívánjuk elősegíteni, és az intelligens egyéni konzultációs rendszer (Intelligent Tutoring Systems, ITS) között, amelyet gyakran az emberi tanulás aktív szervezőjének tekintünk. Ulrich Hoppe, professzor ként dolgozik a Duisbourg-Essen egyetem Kooperációs háttérrendszerek és tanulás karán. Aktívan részt vesz a technológiák által gazdagított tanulás (TEL) témájában végzett kutatásokban. Pillanatnyilag a COLLIDE ( Az intelligensen megosztott környezetben végzett kollaboratív tanulás ) munkacsoport vezető szerepét is betölti. Ez a munkacsoport részt vett virtuális és szemtőlszemben zajló osztott osztályok technológiájára vonatkozó európai projektekben. elearning Papers ISSN

7 Werner B. Korte empirica Tobias Hüsing empirica empirica Gesellschaft für Kommunikations- und Technologieforschung mbh Az elmúlt öt évben erős fejlődés volt tapasztalható az ITK használásában és az iskolák rátértek a széles sávú internet szolgáltatás használatára. Összehasonlító felmérés az ITK hozzáférésről és használatról az európai iskolákban 2006-ban: 27 európai ország iskolaigazgatóival és tanáraival készített tanulmány eredményei Ez a cikk egy 27 európai ország iskolaigazgatóival és tanáraival készített tanulmány eredményeit ismerteti. A tanulmány azt mutatja, hogy a számítógép és az Internet bekerültek az európai iskolákba és az országok túlnyomó részében ezeket széleskörűen használják az osztályok. Az elmúlt öt évben erős fejlődés volt tapasztalható az ITK használásában és az iskolák rátértek a széles sávú internet szolgáltatás használatára. Az új tagállamokra vonatkozó számadatok szintén pozitív fejlődést mutatnak. A jelen tanulmány a 2002-ben végzett e-europe összehasonlító felmérés folytatását képzi. A felmérés két részből áll: Az egyikben több, mint iskolaigazgató válaszolt az iskolára vonatkozó kérdésekre, a másikban több, mint tanár válaszolt az ITK pedagógiai célokra történő felhasználásával kapcsolatos kérdésekre. A felmérés mindkét részt 2006 tavaszán lett elkészítve az EU 25 tagállamában, valamint Norvégiában és Izlandon. A tanulmány mind a 27 résztvevő országra lebontott rövid összegzést tartalmaz az ITK felszereltségről, az iskolákban és az osztályokban történő internet felhasználással kapcsolatos információkról, emellett tartalmaz a 2001-es és 2006-os összehasonlító eredménytáblázatokat, a tanárok véleményét az ITK felhasználására vonatkozóan, az internet hozzáférésre vonatkozó eredményeket, az iskolában történő ITK felhasználására vonatkozó tanári motiváció, kompetencia és jóakarat értékélését. ITK az iskolában, összehasonlító felmérés, 25 EU országban végzett véleménykutatás, ITK akadályok info/files/media/media elearning Papers ISSN

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, 2011. november 16. Két ma közzétett bizottsági

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

AL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia

AL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia AL AGENDA Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt Mellearn országos konferencia 2019. 04. 25. Vedovatti Anildo Tartalom. 0 1 A Tanács ajánlása Új lehetőségek

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Oktatás és tanulás online környezetben

Oktatás és tanulás online környezetben A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire avagy Miért foglalkozunk az online tanulással? Oktatás és tanulás online környezetben Szepesi Judit Bánkeszi Katalin Szepesi Judit Miről

Részletesebben

Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin

Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin 21. szám 2010. szeptember elearning Papers Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin Innováció, információs műveltség és az egész életen át tartó

Részletesebben

Az innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből Claudio Dondi

Az innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből Claudio Dondi 4. sz. 2007. május elearning Papers Vezércikk Az e-learning jelenség elemzése Roberto Carneiro és Fabio Nascimbeni Cikkek Az innovatív e-learning földalatti folyói. A HELIOS projekt 2006-2007 éves jelentéséből

Részletesebben

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 2011. április 11-június 30. A kutatás

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Európai Fejlesztési Terv célja, jelentősége, tartalma

Európai Fejlesztési Terv célja, jelentősége, tartalma Európai Fejlesztési Terv célja, jelentősége, tartalma ERASMUS+ Célja: KA1 - Mobilitási projektek, Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása pályázatot benyújtó intézmények tágabb kontextusban gondolják

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Gyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők Patricia Margaret Gannon-Leary & Elsa Fontainha

Gyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők Patricia Margaret Gannon-Leary & Elsa Fontainha 2007. szeptember 5. sz. elearning Papers Vezércikk Gyakorlati közösség Michelle Selinger & Roberto Carneiro Cikkek etwinning: új út az európai iskolák számára Anne Gilleran Gyakorlati közösség és virtuális

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

Ajánlások. az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához

Ajánlások. az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához Ajánlások az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához Ways to enhance active aging through volunteering WEActiveVol Erasmus+ Strategic Partnership 2016-1-PL01-KA204-026166

Részletesebben

Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo

Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo 2008. február 7. sz. elearning Papers Vezércikk Tanulás és interkulturális közeg Roberto Carneiro, Lluís Tarín & Elina Jokisalo Cikkek Bevándorlás és Net hálózat: új virtuális tér a kulturális identitás

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Volume nº1 2006. nοvember

Volume nº1 2006. nοvember Volume nº1 2006. nοvember Vezércikk Az elearning Papers újság indítása Pierre-Antoine Ullmo Cikkek A játékra alapozott mobilis tanulás (mgbl- mobile Game-Based Learning): Perspektívák és használat a tanulásban

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTETT OKTATÁS MÓDSZEREI. Dr. Főző Attila László

A TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTETT OKTATÁS MÓDSZEREI. Dr. Főző Attila László A TECHNOLÓGIÁVAL SEGÍTETT OKTATÁS MÓDSZEREI Dr. Főző Attila László Digitális írástudás/műveltség (digital literacy) IKT IKT eszközökkel segített oktatás Digitális pedagógia LLL Digitális/IKT készségek

Részletesebben

EIOPA-17/ október 4.

EIOPA-17/ október 4. EIOPA-17/651 2017. október 4. A biztosítási értékesítésről szóló irányelv szerinti iránymutatások az olyan biztosítási alapú befektetési termékekhez, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai. Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016

A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai. Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016 A finn iskolarendszer felépítése és tantervi reformjai Pekka Iivonen Oktatási Bizottság 2016 For learning and competence Oktatási rendszer Finnországban Age 16 Age 7-15 Age 6 KORAI OKTATÁS ÉS GONDOZÁS

Részletesebben

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017

Részletesebben

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben

A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

MOODLE mobileszközön

MOODLE mobileszközön SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt

Részletesebben

A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire. Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06.

A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire. Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06. A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06. Hol állunk a CEDEFOP szerint? Forrás: https://dub131.mail.live.com/mail/viewofficepreview.aspx?messageid=mg-qzhrd3z5bgsyqajfesb2g2&folderid=flinbox&attindex=0&cp=-

Részletesebben

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok Érvénytelen pályázatok 3.6. 1604/2008 Vajdasági Rádió és Televízió Újvidék 3.6. 1377/2008 Temerini Kertbarátkör Temerin Újvidék Vágó berendezés beszerzése

Részletesebben

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET 60. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató 2017. március 15-18. A projekt születése

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése A GINOP-6.2.2 kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP-6.2.3 projektekhez Előadó: Szilágyi János GINOP-6.2.2

Részletesebben

1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.

1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben. INFORMATIKAI STRATÉGIA (SABLON JAVASLAT) (Jövőkép vagy küldetésnyilatkozat, lehet azonos a Pedagógiai programéval, ha abban is van IKT) Iskolánk a 21. századi élet és munkakörülmények közötti boldogulásra

Részletesebben

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban az Európai

Részletesebben

Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro

Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro 2008. július 9. szám elearning Papers Vezércikk Személyre szabott tanulási környezetek Ulf-Daniel Ehlers & Roberto Carneiro Cikkek Megérteni a tanulási tereket Philip Banyard & Jean Underwood A személyre

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ 2017. november 13-17. Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A jelen és a jövő KIHÍVÁSOK Kezelhető Autentikus tanulás A tanári szerep újragondolása Rövid távú Kódolás Alkotó

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma váltások A CIM fogalmának

Részletesebben

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

ADAPTÁCIÓS TAPASZTALATOK ÉS NYOMON KÖVETÉS A JÓ GYAKORLATOK TERÜLETÉN

ADAPTÁCIÓS TAPASZTALATOK ÉS NYOMON KÖVETÉS A JÓ GYAKORLATOK TERÜLETÉN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 ADAPTÁCIÓS TAPASZTALATOK ÉS NYOMON KÖVETÉS A JÓ GYAKORLATOK TERÜLETÉN Bodó Márton Nemzetközi négyelemű rendszer

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina

SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER Fodorné Tóth Krisztina toth.krisztina4@pte.hu Helyzetkép és a PTE Intézményi szintű, jellemzően műszaki és

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Kerekasztal beszélgetés a célokról és eszközökről Mohácsi János, kutatás-fejlesztési főosztályvezető ws_kf@niif.hu

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt

Részletesebben

2. Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott arról, hogy a következtetéstervezetet elfogadás céljából továbbítja az EPSCO Tanácsnak.

2. Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott arról, hogy a következtetéstervezetet elfogadás céljából továbbítja az EPSCO Tanácsnak. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 1. (OR. en) 15015/16 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács SOC 755 EMPL 505 ECOFIN 1136 EDUC 409 JEUN 104 Előző

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8. III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS, CÉLCSOPORT-ELEMZÉS Verzió száma: 1.0

Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS, CÉLCSOPORT-ELEMZÉS Verzió száma: 1.0 Kérdőíves felmérés A kérdőíves felmérés 50 fő reprezentatív mintavételes részvételével zajlott le, anonim módon. A válaszadók többsége (68%) nő volt. Életkoruk megoszlása a kijelölt célcsoportnak megfelelően

Részletesebben

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás A program legfontosabb elemeinek áttekintése Pályázatíró szeminárium 2017. január 17. Jakabné Baján Ilona Projekt Pályázat kötött idő- és

Részletesebben

TRENDEK, DILEMMÁK, KRITÉRIUMOK

TRENDEK, DILEMMÁK, KRITÉRIUMOK Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ TÁMOP 3.1.1. 21. századi közoktatás-fejlesztés, koordináció 6.7.2. Az eredményes iskola és tanulásfejlesztés infrastrukturális feltételeinek

Részletesebben

Alcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Alcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.

Részletesebben

FairShares Lab NEWSLETTER

FairShares Lab NEWSLETTER 2. NEWSLETTER Kedves Olvasó! Örömmel mutatjuk be projektünk második számú Hírlevelét. Az elmúlt hat hónapban a projektpartnerek kétszer találkoztak nemzetközi meetingeken: Sheffieldben (UK) és Berlinben

Részletesebben

TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése

TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése II. modul Gyakorlati megoldások a felsőoktatás minőségfejlesztésének folyamatában módszertani alap Rendszerépítés módszertana Elégedettségvizsgálatok

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek. Széll Adrienn Tempus Közalapítvány

Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek. Széll Adrienn Tempus Közalapítvány Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek Széll Adrienn Tempus Közalapítvány A Jean Monnet tevékenységek fő célja Az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén A tudományos világ

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017.

Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017. Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 575-2/2017. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2017.

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Nyílt forráskódú minőségbiztosítási eszköztár európai szakképző intézmények számára. Stratégiai Partnerség

Nyílt forráskódú minőségbiztosítási eszköztár európai szakképző intézmények számára. Stratégiai Partnerség Nyílt forráskódú minőségbiztosítási eszköztár európai szakképző intézmények számára Stratégiai Partnerség Hartyányi Mária maria.hartyanyi.itstudy.hu Budapest, 2018. május 24. 1. Az OpenQAsS projekt bemutatása

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Szervezeti magatartás I december 03.

Szervezeti magatartás I december 03. Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája

Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája Műhelybeszélgetés az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról 2013. Április 3 Halász Gábor ELTE PPK - OFI Mi történt?

Részletesebben