NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM. 2010. év"

Átírás

1 NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 234/2007. (IX.4.) Korm. r. a hitelintézetet nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről (Nykr.) 196/2007. (VII.30.) Korm. r. a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (Hkr.) 381/2007. (XII.23.) Korm. r. a hitelintézetek partnerkockázatának kezeléséről (Pkr.) 244/2000. (XII.24.) Korm. r. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (Kkr.) 200/2007. (VII.30.) Korm. r. a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (Mkr.) A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -a, és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően nyilvánosságra hozza a jogszabályokban meghatározott lényeges információkat. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A nyilvánosságra hozott adatok a évre vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak, amelyet a Takarékszövetkezet Közgyűlése a én megtartott ülésén hagyott jóvá. A nyilvánosságra hozatal kiterjed a Takarékszövetkezet kockázatkezelésével kapcsolatos nyilvánosságra hozandó valamennyi lényeges információra. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerint nyilvánosságra hozatal követelményeinek teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: a nem lényeges információt, védett vagy bizalmas információt Lényeges információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A.) KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A/1.) KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, FOLYAMATOK, KOCKÁZATMÉRÉSI, JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE Kockázatkezelési Stratégia A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet rendelkezik Kockázatkezelési Stratégiával. A Kockázati Stratégia 3 éves időhorizontra készül, minden évben az Igazgatóság hagyja jóvá. A következőkben nyilvánosságra hozott információk a Takarékszövetkezet évekre elkészített Kockázatkezelési Stratégiájából származnak, annak kivonatát képezik. A takarékszövetkezet a jogszabályban szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát az alábbi tényezők miatt: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz, termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást, 2

3 viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 13/D (1) bekezdés szerint a hitelintézet belső irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A kockázatkezelési stratégia célja hogy számba vegye a takarékszövetkezet tevékenysége során vállalt kockázatokat, valamint e kockázatok kezelésének alapvető elemeit. A stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Fő stratégiai célkitűzésünk, hogy a folyamatosan változó piaci, makrogazdasági környezetben biztosítsuk az üzleti célok, valamint a kockázatkezelési szempontok közötti egyensúly kialakulását, figyelembe véve a jogszabályok által meghatározott korlátokat, valamint a kockázatkezeléssel kapcsolatos szakmai követelményeket. A Takarékszövetkezet elfogadta, beépítette a szabályozásába az Integráció által kidolgozott egységes kockázatkezelési rendszer módszertanát, és alkalmazza az egységes belső tőkeszámítási modellszámításokat. A kockázati stratégia elemei: 1. Kockázatvállalási politika 2. Kockázatvállalási hajlandóság 3. Kockázati szerkezet 4. Kockázatkezelés szervezete 1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika az alábbiakban összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. 1.1 Kockázatkezelési alapelvek: Biztonságos működés elve: A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, a kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. A takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő többletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelményhez képest Összeférhetetlenség elve: A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. Együttműködés elve: A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. Egyedi szabályok alkalmazásának elve: A takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni 3

4 szabályzataiba. Ha a takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni szabályzataiba. Kockázatvállalás mértéke: A takarékszövetkezet a kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállalja. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel, és szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. Költség-haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve: A takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: o Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, o Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése, o Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését, o Kockázatok alakulásának figyelése, o Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések Tiltott tevékenységek elve: A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a saját vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4

5 A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 2. Kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A lényegesség szempontjából a takarékszövetkezet az alábbi fokozatokkal minősíti a kockázatokat: lényeges (1), nem-lényeges (2), nincs, nem-jellemző (3) Kockázat típusa Minősítés Lényegességet előidéző ok Hitelezési kockázat 1 a.), b.), c.) Partnerkockázat 3 Működési kockázat 1 a.), b.), c.) Piaci kockázat ker. könyvi kamat, árfolyam kockázat 3 Piaci kockázat-devizakockázat 1 a.), b.), c.) Piaci kockázat árukockázat 3 Értékpapírosítás kockázata 3 Reziduális kockázat 1 b Modellezési kockázat 3 Koncentrációs kockázatok 1 b.), c.) Ország kockázat 3 Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat 1 b.), c.) Likviditási kockázat 1 b.), c.) Elszámolási kockázat 3 Stratégiai kockázat 1 b.), c.) Külső tényezők kockázata 1 b.), c.) Irányítási/kontroll kockázat 1 b.), c.) Reputációs kockázat 1 b.), c.) A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit. 5

6 Kockázatvállalási hajlandóság mértékére vonatkozó általános célkitűzés: A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen az alábbiakhoz képest: Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért) 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege, Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága a lényeges kockázatok tekintetében: (skála: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy) Lényeges kockázatok Kockázati Indoklás étvágy Hitelezési kockázat Közepes Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak ügyfélkockázat megfelelő jövedelmezőség mellett Hitelezési kockázat Alacsony Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az partnerkockázat MTB-vel, az integráció központi bankjával. Hitelezési kockázat Alacsony A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n elszámolási kockázat keresztül bonyolítja. Piaci kockázat - Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális Devizaárfolyam kockázat mértékű nyitott pozíciók Működési kockázat Magas A kisintézmény méretéből következően. Koncentrációs kockázatok Nagy A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Nem-kereskedési könyvi Mérsékelt Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően kamatkockázat mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. Likviditási kockázat Mérsékelt A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Kisintézmény jellegéből adódóan mérsékelt kockázat. Irányítási, kontroll kockázat Magas Kisintézmény jellegéből adódóan. Reziduális kockázat Közepes Kisintézmény jellegéből adódóan. A hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés. Reputációs kockázat Magas Kisintézmény jellegéből adódóan. Összefügg a működési kockázattal. Külső tényezők kockázata Közepes Szabályzatban foglalt tényezők (az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások) függvénye alapján. A Takarékszövetkezet meghatározza kockázati étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében (COREP tábla CAB32), és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban (COREP tábla CAB321) határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet, és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. 3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. 6

7 A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: Ügyfél limit a vállalkozói ügyfelek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre. Nagykockázati limit: állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja esetén a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően. Nagykockázat vállalási limit vállalkozások esetén, a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint. Portfóliós limit az ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre. Ágazati limit egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra. Devizakockázati limit a devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra. Kamatkockázati limit a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra. Likviditási kockázati limitek a likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére. Terméklimitek az egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. A/2.) KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT FIGYELEMMEL KÍSÉRŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSA Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről szóló 11/2006. számú PSZÁF ajánlása alapján, továbbá a pénzügyi, befektetési és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban a Takarékszövetkezet kialakította és működteti a belső védelmi vonalait. A takarékszövetkezet belső védelmi vonalait az alábbi funkciók alkotják: Felelős belső irányítás Belső kontroll 7

8 A belső védelmi vonalak kialakításakor, valamint azok működtetésében szoros együttműködést és szakmai koordinációt tart fenn az integráció által létrehozott központi szervezetekkel, elsősorban pedig az intézményvédelmi alappal. Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések. Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása. Belső jelentések, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása. Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés. Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. A belső kontroll funkció részei: 1. Kockázat kezelési funkció, 2. Megfelelőség biztosítási (compliance) funkció, 3. Belső ellenőrzési rendszer A belső kontroll funkciók függetlensége biztosított, mert: A kontroll funkció személyzete nem végez olyan tevékenységet, amely az ellenőrzési körébe tartozik. A kontroll funkció szervezetileg elkülönül azoktól a tevékenységi és szervezeti területektől, melyek ellenőrzésére hivatott. Az adott funkció vezetője csak olyan személynek lehet alárendelt, aki nem felelős a megfigyelt és ellenőrzött területek irányításáért. A kontroll funkciók vezetői közvetlenül az Ügyvezetés, illetve a Felügyelő Bizottság felé tesznek jelentést, továbbá a kontroll funkciók területétől függően legalább negyedévente, illetve félévente megjelenik az Ügyvezetés, az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság előtt. A kontroll funkció személyzetének díjazása független az ellenőrzött vagy a megfigyelni és ellenőrizni szándékozott terület teljesítményétől. Szervezetileg a kockázat kezelés, a megfelelőség biztosítási funkció és a függetlenített belső ellenőrzési terület is függetlenek egymástól. Tevékenységük összehangolását az ügyvezetés biztosítja. Kockázat kezelési funkció Célja, hogy biztosítása, hogy a takarékszövetkezet kockázatainak megfelelő azonosítását, mérését és kezelését annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a folyamatos működést. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Az alábbi kockázatkezelési feladatkörök működnek a takarékszövetkezetnél: a) Aktív üzletági döntések előtti kockázati véleményezés. o Szervezeti egység: Központi hitelágazat, illetve a kirendeltségek. o Felelős személy: Az adott szervezeti egységhez tartozó aktív ügylet illetékes hitel előterjesztő személye. A hitel előterjesztő személy minden esetben független a döntést meghozó személytől, illetve szervezettől. b) Kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és belső tőkeértékelést, a kockázatok kontrollja, monitoringja. o Szervezeti egység: Központ o Felelős személy: Központi kockázat kezelő munkatárs. Személyében független az aktív üzleti területtől, közvetlenül az elnök-ügyvezetőnek tartozik beszámolással. A központi kockázat kezelő munkatárs feladata: a kockázatkezelési politika meghatározása (annak rögzítése, hogy az intézmény, illetve a csoport az egyes kockázati típusokat tekintve milyen típusú és milyen mértékű kockázat vállalására törekszik, így különösen a hitelezési, piaci, működési, likviditási stb. kockázatok területén), a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos folyamatok, eljárások, feladatok, döntési és ellenőrzési jogkörök meghatározása, a kockázatok mérésére használt eljárások és módszerek kidolgozása, kockázatok mérése, 8

9 a kockázati limitek felállítása, a kockázatkezelési tevékenységgel kapcsolatos jelentések készítése, megállapított kockázati limitek túllépése esetén követendő eljárások, a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos belső ellenőrzési eljárások. A kockázatkezelés szervezetének áttekintéséhez a takarékszövetkezet a lényeges kockázati típusokra vonatkozóan rendelkezik egy olyan áttekintő nyilvántartással, mely az egyes lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat, a felelős szervezeti egységeket vagy a felelős személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazza. A/3.) KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK FŐ ELVEIRE ÉS PONTJAIRA, VALAMINT EZEK HATÁKONYSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, FOLYAMATOK Lásd IV/F pont. B.) PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A Takarékszövetkezet nem kötelezett számviteli konszolidációra, és nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. C.) SZAVATOLÓ TŐKE mft Tőke elemek Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 101,274 Jegyzett tőke 97,725 Tőketartalék 3,549 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 399,657 Lekötött tartalék 24,000 Általános tartalék 53,199 Eredménytartalék 264,155 Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által hitelesítve 58,303 Általános kockázati céltartalék 1,688 Egyéb levonások az alapvető tőkéből 3,606 ALAPVETŐ TŐKE 499,013 Értékelési tartalék 80,991 Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke 3,000 JÁRULÉKOS TŐKE 83,991 Levonások az alapvető tőkéből 0 Levonások a járulékos tőkéből 0 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 583,004 D.) A TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE D/1) A BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATRA VONATKOZÓ ELVEK ÉS STRATÉGIÁK Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy a takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. Tőkemegfelelési folyamat részei: 9

10 1) Szabályozói szavatoló tőke mérése: A takarékszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján, a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban megjelölt módon számolja. 2) Belső tőke mérése: A belső tőkeszámítás céljára a takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. A belső tőke számszerűsítése során a takarékszövetkezet nem él a szabályozói szavatoló tőkeszámításon kívüli, egyéb tőkeelemek beszámításával. 3) Minimális (jogszabályban meghatározott) tőkeszükséglet mérése: A takarékszövetkezet a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint számolja a hitelezési kockázatokra, piaci (deviza) kockázatokra és a működési kockázatokra. 4) Belső tőkeszükséglet mérése: A belső tőkeszükséglet mérése az alábbi folyamatokból tevődik össze: a) Lényeges, számszerűsíthető kockázatok összesítése A különböző típusú lényeges számszerűsített kockázatokat a takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti, amely a különböző kockázatokra mért belső tőkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tőke követelmény meghatározásánál. A takarékszövetkezet az alábbi számszerűsíthető, a tevékenysége során lényegesnek ítélt, a Kockázati Stratégiában megjelölt, kockázatok tőkeszükségletét méri: Hitelezési kockázat Piaci - Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Nem kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Koncentrációs kockázat (ügyfél, portfólió, ágazat, termék) b) Tőkepuffer meghatározása A takarékszövetkezet tőkepuffert határoz meg: A limitekkel kezelt kockázatokra, hol a limiten belül, vagy felül nincs belső tőkeszükséglet meghatározva, a nem számszerűsíthető kockázatokra, és a Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliókra. Kockázati önértékelés eredményére A tőkepuffer végső összege: A kockázatokra számolt tőkepuffer és az önértékelés eredménye alapján képzett tőkepuffer közül a nagyobb összeg. c) Stressz puffer meghatározása. Számszerűsíthető, lényeges kockázati típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. Arra adnak választ, hogy ritka, váratlan, előre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tőkéje, illetve a tőkekövetelménye. Az egyes stressz hatásokat a kockázat típusok között mérhető korrelációs együttható segítségével összesítjük. A stressz tesztet két paraméter csoportra kell lefuttatni, az egyik az enyhe, a másik az erős stressz hatásokat számszerűsíti. Tőke vonzata csak az enyhe stressznek van. Az erős stressz hatást is méri és elemzi a takarékszövetkezet, az ügyvezetésnek, Igazgatóságnak beszámol mindkét stressz teszt eredményeiről. A két stressz teszt számítási elvei azonosak, az eltérés csak a hatások mértékében jelentkezik. A takarékszövetkezet az alábbi kockázatok esetében alkalmaz stressz teszteket: Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat stressz: Devizaárfolyam kockázat stressz: Nem kereskedési könyvi kamatkockázat stressz Likviditási kockázat stressz d) Belső tőkeszükséglet meghatározása: A számszerűsíthető lényeges kockázatok összesítése során keletkezett tőkeszükséglet, a tőkepuffer és a stressz puffer összege. 10

11 5) Szabályozási tőkemegfelelés mérése: A szabályozói szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet hányadosának 8%-a. 6) Belső tőkemegfelelés mérése. A belső célokra meghatározott tőke és a belső tőkeszükséglet hányadosának 8%-a. A takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát a belső ellenőrzés a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja. D/2. KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TŐKEKÖVETELMÉNYE Kitettségi osztályok sztenderd módszer szerint adatok: millió Ft Tőkekövetelmény CAB21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 201,954 CAB Központi kormányok és központi bankok 0 CAB Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 3,202 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 18,269 CAB Vállalkozások 8,968 CAB Lakosság 91,139 CAB Ingatlannal fedezett követelések 30,12 CAB Késedelmes tételek 20,387 CAB Egyéb tételek 29,869 D/3. HITELEZÉSI, FELHÍGULÁSI KOCKÁZATOK. Késedelmes tételek, hitelminőség romlás, értékvesztés elszámolás, visszaírás, céltartalék képzés és felhasználás módszereinek belső szabályozása. Kivonat a Takarékszövetkezet Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelmény megállapításáról szóló szabályzatából. A takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számítja ki mind a szabályozói, mind a belső tőkeszükséglet esetén. Késedelmes tétel: Késedelmes tétel kitettségi osztályba sorolandó az ügylet, amennyiben az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a kettőszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított 11

12 összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Késedelmes tételek tőkeszükséglete a Hitelezési kockázati stressz teszt esetében: A belső tőkeszükséglet számítása esetén alkalmazott stressz puffer egyik alkotó eleme a hitelezési kockázatra elvégzett érzékenységi vizsgálat eredményeképpen adódó pótlólagos tőkeszükséglet. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. miként nő az értékvesztés és céltartalékképzés. Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló módszerek. Kivonat a Sajátos értékelési előírások az ügyletminősítésről és az értékvesztés, céltartalék-képzés rendjéről szóló szabályzatból A Számviteli Politika részét képezi az Számv. Tv (5b) bekezdésének értelmében az Eszközök források értékelési szabályzata. Az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, a takarékszövetkezet rendelkezik a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztés elszámolásának, céltartalék-képzésének rendjéről. A minősítések elvégzésekor az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések, valamint a függő és jövőbeni kötelezettségek teljes összegét minősíteni kell, amellyel kapcsolatban veszteség keletkezésének kockázata fennáll. Ennek megfelelően minősíteni kell: a tőkekövetelést (esedékes, és a lejárt tőkeösszeget) a kamat és kamatjellegű követeléseket. (előjegyzett, esedékes) a kapcsolódó díjköveteléseket (előjegyezett, esedékes) Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminősítés számviteli követelményei szerint: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, 12

13 b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. A Takarékszövetkezet a fentiekben meghatározott tételeket havonta minősíti. A Takarékszövetkezet egyedi értékelés alapján minősíti a minősítendő tételeket, csoportos értékelési eljárást nem alkalmaz. A Takarékszövetkezet által alkalmazott egyedi értékelés lehet: Az egyszerűsített egyedi minősítés: A Takarékszövetkezet él a 250/2000. Kormányrendelet 7.sz. mellékletének II. fejezet 15. pontjában foglalt lehetőséggel, azaz egyszerűsített egyedi minősítési eljárást alkalmaz a lakossági kockázatvállalások tekintetében. Ezen értelmezésében lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. Azon lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelből, jelzáloghitelből eredő követeléseknél, mérlegen kívüli tételeknél ahol a minősítés fordulónapján fennálló követelés tőke összege a 2 millió Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy lakossági ügyfél felé több jogcímen van követelése, abban az esetben az összes követelés fordulónapon fennálló tőkeösszege dönti el, hogy egyszerűsített, vagy teljes szempontrendszerű minősítési eljárás alkalmazandó. Az egyszerűsített egyedi minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet kizárólag a fizetési vagy törlesztési határidőt követő késedelmes napok számát veszi figyelembe. Teljes szempontú egyedi értékelés. A Takarékszövetkezet teljes szempontrendszerű minősítési eljárással minősíti az alábbi kintlévőségeit: A minősítés fordulónapján 2 millió Ft tőkeösszeget meghaladó lakossági követeléseket. Összeghatártól függetlenül minden vállalkozói és minden egyéb - nem lakossági - ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokat. Összeghatártól függetlenül a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy ügyféllel szemben vállalkozói és magányszemély minőségében is van kockázatvállalása, abban az esetben az összes kockázatvállalási szerződés teljes szempontrendszerű, egyedi minősítési eljárás keretében minősítendő. A kintlévőségek, a befektetések és a mérlegen kívüli tételek teljes szempontrendszerű egyedi minősítése során - a várható veszteségek számítása mellett - a biztosítékokat is mérlegelni kell a Fedezetértékelési - és a Kockázatvállalási Szabályzatban rögzítettek szerint. Ez azt jelenti, hogy a kategóriába sorolásnál figyelembe kell venni, hogy a biztosítékokból mennyi idő alatt és milyen összeg megtérülésére lehet számítani. A Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott módszer szerint a fedezetek nyilvántartási értékét a minősítési kategóriába történő besorolásnál figyelembe kell venni. Értékvesztés, céltartalék elszámolása: A minősítési kötelezettség alá tartozó kintlévőségek, befektetések és mérlegen kívüli tételek esetén értékvesztést kell elszámolni: a valós értéken történő értékelési eljárás alá nem vont követelések után, a valós értéken történő értékelési eljárás alá nem vont befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések (vagyoni érdekeltségek) után, a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után, ha ezeknek a mérlegtételeknek a minősítése romlott, illetve, ha a minősítésük javult, az értékvesztés visszaírásával kell a könyv szerinti értéket növelni. 13

14 Kockázati céltartalékot kell képezni a mérlegen kívüli tételek közé tartozó: függő kötelezettségek, és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után, az egyéb ráfordításokkal szemben. Teljes szempontú egyedi minősítési eljárással minősített eszközöknél minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést, a céltartalékot úgy kell meghatározni, hogy az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya a minősítés szerinti besorolással meghatározott következő súlysávokon belül kell, hogy legyen: Minősítési kategória Értékvesztés százaléka I. Problémamentes 0% II. Külön figyelendő 1-10% III. Átlag alatti 11-30% IV. Kétes 31-70% V. Rossz % A Takarékszövetkezet a devizaeszközök, a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét az értékeléskori, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra. A tétel besorolása szerinti súlysávban hozzárendelt mértékben határozza meg az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, kockázati céltartalék szükséges szintjét. Az egyszerűsített egyedi eljárással minősített kintlévőségek esetében a Takarékszövetkezet az értékvesztés elszámolását, illetve a képzendő céltartalék meghatározását az alábbi az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatatók szerint, a bruttó könyv szerinti érték alapján végzi. Az értékvesztés elszámolásának alapját a tőkekövetelés képzi. Minősítési kategória Értékvesztés százaléka I. Problémamentes 0% II. Külön figyelendő 5% III. Átlag alatti 20% IV. Kétes 45% V. Rossz 82% A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban, Kitettségi osztályok Nettó kitettség összege Nettó kitettség Db Adatok: millió Ft Nettó kitettség átlagos összege Központi kormány, központi bank 3272, ,579 Regionális kormány, helyi 136, ,083 önkormányzat Hitelintézet, befektetési vállalkozás 1079, ,005 Vállalkozás 121, ,074 Lakosság 1622, ,320 Ingatlannal fedezett kitettség 986, ,485 Késedelmes tételek 246, ,215 Egyéb tételek 462, ,896 Összesen 7928, ,211 A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként 14

15 A takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként A takarékszövetkezet az ágazati koncentrációt az MNB ágazati szerkezetben méri a nettó fedezetlen kitettséget számítva. Az ágazatoknál nem kerülnek figyelembe vételre a hitelintézetekkel, az önkormányzatokkal, és az központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségek, illetve az általuk garantált kitettségek Az egyéni vállalkozók az általuk jellemzően végzett gazdasági tevékenységhez legközelebb álló ágazathoz kerültek besorolásra. Adatok: millió Ft Lakosság Vállalat Ingatlannal fedezett Késedelmes tétel Egyéb tétel Ágazat összesen Ágazat aránya A) Mezőgazd. Vadgazdálk. Erdőgazdaság 4,150 11,000 83, ,331 3% C) Bányászat % D) Feldolgipar 30, ,328 3, ,551 3% E) Villamos 5,690 energia ipar 0, , % F) Építőipar 20, ,272 5, ,033 1% G) Keresked Járműjavítás 32, ,020 7, ,643 4% H) Vendéglátás 0, ,493 0, ,751 0% I) Szállítás, raktározás, Távközlés 22, ,330 0, ,647 1% J) Pénzügyi tevékenység 12,237 17, , ,579 13% K) Ingatlan, Gazd. szolg. 14,900 54, ,811 10,470 9, ,098 6% L) Közig. Védelem , ,602 2% M) Oktatás , ,036 0% N) Eü-i, szoc. ellátás 5,098 21,218 22, ,237 54,147 2% O) Egyéb közösségi, szoc. ellátás 0, , ,010 0% NN) Ismeretl. ágazat 1432,411 12, , ,507 27, ,091 65% Kitettség összesen: 1574, , , , , , % A kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Adatok: millió Ft Kitettségi osztályok Hátralévő futamidő Összesen 0-1 év 1-5 év 5 éven Lejárt túl Központi kormány, központi 3325,164 0, , ,306 bank Regionális kormány, helyi 100,150 1,517 35, ,670 önkormányzat Hitelintézet, befektetési 1028, , ,697 vállalkozás Vállalkozás 69, ,781 0, ,743 Lakosság 554, , ,727 1, ,756 Ingatlannal fedezett kitettség 114, , ,332 0, ,224 Késedelmes tételek 24, ,423 73,683 35, ,402 15

16 Egyéb tételek 0,130 1, , ,605 Összesen 5216, , ,989 44, ,403 A késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása Ügyfél kategória Összeg (millió Ft) Arány (%) A 92,372 11,8 B 301,887 38,7 C 163,801 21,0 D 222,272 28,5 Összesen 780, ,0 Ügyfélkategória szerinti megoszlásban az elszámolt és visszaírt értékvesztés és a képzett és felhasznált céltartalék összege Adatok: millió Ft Kat. Nyitó Képzés Visszaírás Záró Értékvesz Céltart. Értékveszt. Céltart. Értékveszt Céltart. Értékveszt Céltart. t... A 29, ,065-26,762 39,725 B 110,590 0, ,612 0,077-93,580-0, ,622 0,045 C 83, ,199 0,001-43,363-0, ,270 0 D 0, , , ,053 0 Öss z 224,061 0, ,271 0, ,834-0, ,670 0,045 A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek elszámolt értékvesztése, képzett céltartalékai millió Ft Nyitó Képzés Visszaírás Záró Értékveszt. Céltart. Értékveszt Céltart. Értékveszt Céltart. Értékveszt Céltart ,343 0, ,634 0, ,479-0, ,670 0,045 E.) SZTENDERED MÓDSZER E/1 SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN ELISMERT KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ SZERVEZET VAGY EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉG ALKALMAZÁSA Kivonat a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályzatából. Hitelminősítés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség saját módszertana által előállított és nyilvánosságra hozott véleménye a minősítettről. A hitelminősítés vonatkozhat államra, gazdálkodó szervezetekre, egyéb intézményekre vagy kibocsátott értékpapírra, illetve egyéb ügyletre. A hitelminősítés eredménye egy szöveges indoklással kibővített kockázati szempontú értékelés, amely tartalmaz egy betűvel, számmal, jellel, illetőleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminősítési kategóriát. 16

17 Hitelminősítési besorolás: a Hpt-ben meghatározott fogalom, egy egységesített, az európai irányelvekben megjelenő szabályozási megközelítést jelentő, pozitív egész számjegyű jelölés, amelyhez a szabályozás a kockázati súlyokat hozzárendeli. A Felügyelet a különböző hitelminősítési besorolást megfelelteti az általa elismert külső hitelminősítő szervezetek hitelminősítési kategóriáinak, annak érdekében, hogy a szabályozás által meghatározott kockázati súlyozást az intézmények alkalmazni tudják. Az elismert hitelminősítő szervezetek a minősítési kategóriáikhoz nemteljesítési valószínűségeket is rendelnek. Az elismert külső hitelminősítő szervezetekre vonatkozó szabályok A takarékszövetkezet azon hitelminősítő szervezeteket, melyeket a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követően automatikusan elfogadja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 76/H. (3) bekezdésében foglaltak, az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságinak elismerése alapján az alábbi külső hitelminősítő szervezeteket Magyarországon is elismert külső hitelminősítő szervezetnek minősíti. Az elismerés alapja: Az adott külső hitelminősítő szervezetet elismerő felügyeleti hatóság a tagállamok által lefolyatott kölcsönös elismerési eljárás alapján Franciaország felügyeleti hatósága Ausztria, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia felügyeleti hatósága Elismert külső hitelminősítő szervezet Fitch, Moody, S & P, Japan Credit Rating (JCR), DBRS (Dominion Bond Rating Services Hosszú lejáratú mapping Hitelminős ég Fitch minősíté s Moody's minősíté s S&P minősíté s Vállalat i Intézményi (hitelintézetek és befektetési vállalkozások) Közp. korm. Hitelminősítés minősítése alapú módszer n alapuló Lejárat Lejárat módszer >3 <= 3 hónap hónap Központi kormányz at 1 AAA to Aaa to AAA to 20% 20% 20% 20% 0% AA- Aa3 AA- 2 A+ to A- A1 to A3 A+ to A- 50% 50% 50% 20% 20% 3 BBB+ to Baa1 to BBB+ to 100% 100% 50% 20% 50% BBB- Baa3 BBB- 4 BB+ to Ba1 to BB+ to 100% 100% 100% 50% 100% BB- Ba3 BB- 5 B+ to B- B1 to B3 B+ to B- 150% 100% 100% 50% 100% 6 CCC+ és Caa1 és CCC+ és 150% 150% 150% 150% 150 % alatta alatta alatta A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A hitelintézetek, befektetési vállalkozások, és az önkormányzatok kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása a központi kormányzat minősítési besorolásának következménye. Exporthitel-ügynökség hitelminősítésének alkalmazása 17

18 A takarékszövetkezet azon hitelminősítő szervezeteket, melyeket a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követően automatikusan elfogadja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Hkr ában foglaltak alapján az alábbi exporthitel-ügynökséget Magyarországon is elismert exporthitel-ügynökségnek minősíti. Az exporthitel-ügynökséget elismerő felügyeleti hatóság Franciaország hatósága felügyeleti COFACE, Elismert exporthitel-ügynökség A 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 23 -ában foglaltak szerint. F.) HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRÉSÉKLÉS F/1. Mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. F/2. Biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elveit és pontjai Kivonat a Fedezetértékelési Szabályzatból. 1. A biztosítékok elfogadásának szempontjai Fő biztosítékok, melyeket a Takarékszövetkezet önálló biztosítékként fogad el. Kockázatmentes biztosítékok Óvadékba helyezett forint- és devizabetét Óvadékba helyezett állampapír (diszkont kincstárjegy, államkötvény, kincstári takarékkötvény, kamatozó kincstárjegy, stb.) Óvadékba helyezett értékpapír, vagy betéti okirat Állami garancia, kezesség Bankgarancia, kezesség Visszaváltható életbiztosítás Nem kockázatmentes biztosítékok: Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlanra Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, kézizálogjog ingó vagyontárgyakra (járművekre, gépekre, berendezésekre) Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, kézizálogjog készletre Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog vagyonra/vagyonrészre (tartós hitelkapcsolat esetén) Zálogjog közraktárban elhelyezett árura Zálogjog üzletrészen Zálogjog követelésen, jogon Óvadék tőzsdén jegyzett részvényen Magánszemély készfizető kezessége, igazolt jövedelmének engedményezése amennyiben a hitel nagysága nem haladja meg a 2 MFt összeghatárt. Váltókezesség A,B. osztályú minősítés estén Csekk-kezesség A,B osztályú minősítés estén Nem magánszemély követelés engedményezése (amennyiben a követelés jogalapját képező szerződést közokiratba foglalták, és tartós hitelkapcsolat áll fenn a Takarékszövetkezet és a követelés jogosultja között) Önállóan el nem fogadható, kiegészítő biztosítékok Garancia alapok kezessége (Hitelgarancia Zrt. és AVGHA készfizető kezessége, garanciája) Árbevétel-engedményezés (Kivételt képezhet az az eset, amikor valamely államilag támogatott konstrukcióban történő részvétel érdekében a jogszabály kizárólag ezen biztosíték alkalmazását írja elő pl.: kamattámogatásos mezőgazdasági hitel) Nem magánszemély követelés engedményezése (amennyiben a követelés jogalapját képező szerződést közokiratba foglalták, és tartós hitelkapcsolat áll fenn a Takarékszövetkezet és a követelés jogosultja között) Opciós vételi jog ingatlanra 18

19 Opciós vételi jog ingó vagyontárgyakra Opció vételi jog követelésre, jogra (Opciós vételi jog kikötése esetén kapcsolódó jelzálogjog (vagy keretbiztosítéki jelzálogjog) kikötésére kell törekedni, figyelemmel a fedezeti érték halmozódásának elkerülésére.) Jelzálogjog vagyonra, vagyonrészre (nem tartós hitelkapcsolat esetén) Magánszemély készfizető kezessége, igazolt munkabérének engedményezése Váltókezesség (C,D. osztályú minősítés esetén) Csekk-kezesség (C,D. osztályú minősítés esetén) Keretbiztosítéki zálogjog egyaránt kiköthető ingó, ingatlan és vagyont terhelő zálogjog esetén. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a hitelintézet (Takarékszövetkezet) vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A jogi biztosíték-típusokat a fentiekben meghatározott preferencia-sorrend alapulvételével a hitelügyletet kezdeményező ügyintézők választják ki. Javaslatukat a biztosíték értékállósága, a jogérvényesítés biztonsága, a végrehajthatóság gyorsasága és várható eredményessége alapján a biztosíték kikötésének költségvonzatára is figyelemmel úgy teszik meg, hogy a folyósítandó kölcsön (kockázatvállalás) fedezettsége az adott ügylet tekintetében optimális legyen. A preferencia-listában nem szereplő biztosítékok kiegészítő biztosítéknak minősülnek, azok fő (önálló) biztosítékként történő elfogadása üzletileg indokolt esetben és az erre vonatkozó megalapozott indoklás alapján engedélyezhető. 2. A fedezetek elismerhetősége, hitelezési kockázat mérséklése A Takarékszövetkezet a hitelezési-kockázat mérséklési eljárásának alkalmazása során a fedezeteket a (196/2007. Kormány rendelet) Hkr-ben foglaltak szerint kezeli elismert hitelkockázati fedezetként. A Takarékszövetkezet a jogszabály által definiált elismerhető fedezetek közül az alábbi fedezeteket tekinti elismerhető fedezeteknek: Pénzügyi biztosítékok: (készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany), Garancia és készfizető kezesség, Ingatlan biztosíték: az ingatlant terhelő dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog, beleértve a keretbiztosítéki jelzálogjogot és az önálló zálogjogot), 3. A biztosítékok értékének megállapítása Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképző tényezőket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a követelés megtérülését. A biztosíték jellegétől függően általánosan figyelembe veendő értékképző tényezők az alábbiak: a) Beépített ingatlanoknál: a fekvés, az építés éve és kivitelezés módja, a közművekkel való ellátottság, a használat és a hasznosíthatóság jellemzői (ipari-, irodai-, vagy lakáscélú), továbbá lakott ingatlanoknál a bérleti díjak tendenciái stb.; b) Gépeknél, berendezéseknél: funkciójuk/műszaki színvonaluk, az erkölcsi avulás tendenciái, egyedi céljellegük vagy sokoldalú felhasználhatóságuk stb.; c) Ingóságoknál (készleteknél): feldolgozottság, minőségi tanúsítvány, az érték-vesztés tényezői (figyelembe véve a tárolás, őrzés körülményeit), a szavatossági követelmények, kár 19

20 esetére kötött biztosítás megléte stb.; d.) Személyi biztosítékoknál: a biztosítéknyújtó vagyoni helyzete, megbízhatósága, üzleti hírneve stb. Az érték megállapítás lehet: a) Értékbecslés: Az ingatlanok értékének megállapításához a Takarékszövetkezet a Takarékszövetkezettől független, megfelelő végzettséggel rendelkező ingatlanforgalmi értékbecslőt bíz meg. b) Fedezet felülvizsgálat Alkalmazása: - lakóingatlanok esetén 3 évente - egyéb ingatlanok esetén 1 évente - egyéb, az ingatlan értékében bekövetkezett és a Takarékszövetkezet tudomására jutott változás esetén c) Egyszerűsített értékbecslés alkalmazására volt lehetőség akkor, ha az ingatlan értékének megállapítására nem értékbecslés alapján került sor (pl. költségvetés, adásvételi ár), és az érték megállapítás január 01. napja előtti. d) Mobilizálhatósági, hozzáférhetőségi szempontok vizsgálata. A hozzáférhetőségi korrekciós tényező meghatározása alapvetően a Takarékszövetkezetnél képződő információk alapján történik, míg a mobilizálhatósági korrekciós tényezőket külső ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg. A hozzáférhetőségi korrekció tartalmazza: - az ingatlan jogi környezetváltozását - funkcionális környezetváltozását - természetes környezetváltozását A mobilizálhatósági korrekció tartalmazza: - az ingatlan piaci környezeti változását - a regionális gazdasági környezet változását - az országos gazdasági környezet változását. 4. Ingatlanfedezetek értékelése a gyakorlatban A biztosítékok korrigált hitelfedezeti értékének megállapítása a likvidációs ráta alkalmazására épül. A likvidációs ráta alapján kiszámított érték azt a kalkulált megtérülést fejezi ki, amely egy adott biztosíték esetében, megfelelő követeléskezelési intézkedések érvényesítésével (végrehajtás, kényszerértékesítés, stb.) és az értékesítési költségeinek levonása után - még elfogadható megtérülést nyújt a hitelügyletből származó banki követelésre. Ingatlan korrigált hitelbiztosítéki értéke: Korrigált hitelbiztosítéki érték az ügyfélnek maximálisan adható kölcsönösszeg. A Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott hitelbiztosítéki értéket kell csökkenteni az adott hitelkonstrukciós szabályzatban foglalt diszkont százalékkal. Az ügylet fedezettségi szintjének kiszámításához a biztosítékok együttes, korrigált hitelfedezeti értéke alapján az ügyfél-minősítési kategóriából kell kiindulni. F/3. Garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriái, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának minősítése Moody s Standard Fitch Japan Credit &Poor s Ratings Rating Agency Központi kormány és központi bank Baa1 BBB- BBB BBB+ 20

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Völgység-Hegyhát Takarék a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A -a és A

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009.

Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009. SZABOLCS Takarékszövetkezet 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 4. Cg.: 15-02-050272 Adószám: 10047169-2-15 A SZABOLCS Takarékszövetkezet (továbbiakban:

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő

Részletesebben

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt)

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet jelen dokumentummal a 2013. december 31- én hatályos a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)

Részletesebben

SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2011. SZENDRŐ, 2012. MÁJUS 31. 1 A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

Részletesebben

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009.

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. Kelt: Mohács, 2010. április 9. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. FOGALMAK... 3 4. KOCKÁZATKEZELÉSI

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum

Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 3794 Boldva, Mátyás király út 76. Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum 2012. év Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19;

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3794 Boldva, Mátyás király út 76. BOLDVA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013. év A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet)

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

Kockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia

Kockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4) Kormányrendeletben előírt kötelezettségének megfelelően a 2008. üzleti

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2012. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2012. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2012. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

A FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

A FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013.12.31. KELT: 2014.05.31. I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. Számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007.(IX.4.) Kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET. 3700 Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET. 3700 Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3700 Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 29/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján 2010. évre

BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján 2010. évre BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján 2010. évre Cím: 7754 Bóly, Rákóczi u. 7/A Telefon: (69) 569-990 Fax: (69) 569-991 E-mail:

Részletesebben

Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények

Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra Hozatali Követelmények (2013. december 31.) Az ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a Hpt. 137/A. -a és a 234/2007. (IX.4.)

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Kockázati stratégia. Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete

Kockázati stratégia. Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete Kockázati stratégia A jelen kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Pannon Takarék Bank Zrt. (továbbiakban: Bank vagy Tagintézmény)

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (XI. 4. ) Kormányrendelet alapján év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

Részletesebben

VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. DECEMBER 31. Veresegyház, 2014. június 6. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 2 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 2 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK...

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2013. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2013. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2013. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19; továbbiakban: Takarékszövetkezet

Részletesebben

A Gyulai Takarékszövetkezetre vonatkozó nyilvánosságra hozandó információk 2011.

A Gyulai Takarékszövetkezetre vonatkozó nyilvánosságra hozandó információk 2011. A Gyulai Takarékszövetkezetre vonatkozó nyilvánosságra hozandó információk 2011. Bevezetés A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ( Hpt ) 137/A. -a előírja a külön

Részletesebben

Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Az Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2013.12.31 Rum és Vidéke Takarékszövetkezet 1 A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2011 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2011 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 III SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 5 III.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK... 5 III.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ

Részletesebben

A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll:

A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló (Hpt) 1996. évi CXII. tv. 137/A -a, illetve a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján 2011. évre

BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET. Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján 2011. évre BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján 2011. évre Cím: 7754 Bóly, Rákóczi u. 7/A Telefon: (69) 569-990 Fax: (69) 569-991 E-mail:

Részletesebben

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala TISZAVASVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET... 4440 Tiszavasvári Kossuth út 1. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala 2009. Cg.:15-02-050265 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott

Nyilvánosságra hozott HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2010. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről

Részletesebben

EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3300 EGER, SZÉCHENYI U. 18. KOCKÁZATI- ÉS LIKVIDITÁSI STRATÉGIÁJA 2012-2014 2014 évek ekre Bevezetés A Takarékszövetkezet három éves időtávokra készíti el Stratégiai

Részletesebben

SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2013. Év SZENDRŐ, 2014. MÁJUS 28. Bevezetés A Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.

Részletesebben

Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és. kapcsolatos nyilvánosságra. hozatali teljesítése 2009.

Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és. kapcsolatos nyilvánosságra. hozatali teljesítése 2009. Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali teljesítése 2009. 1 Bevezetés A Takarékszövetkezet bemutatása A vállalkozás megnevezése: Fókusz Takarékszövetkezet

Részletesebben

Kockázati stratégia: Kockázatkezelési elvek, módszerek. Kockázatvállalási politika:

Kockázati stratégia: Kockázatkezelési elvek, módszerek. Kockázatvállalási politika: NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010 A Rónasági Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendeletben előírt szabályoknak történő

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK A Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben előírt

Részletesebben

A KINIZSI BANK ZRT. 2013. DECEMBER 31.

A KINIZSI BANK ZRT. 2013. DECEMBER 31. A KINIZSI BANK ZRT. Kockázatkezeléssel, tőkemegfeleléssel és javadalmazással kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk 2013. év 2013. DECEMBER 31. Tartalom Bevezetés... 4 Nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. Kockázatkezelési elvek, módszerek

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. Kockázatkezelési elvek, módszerek NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2010. év 1 A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet ( 8945 Bak, Széchenyi tér 2.; a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2012. év

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2012. év Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2012. év A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Szentesi Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 137/A, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2012.

Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2012. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2012. SZABOLCS Takarékszövetkezet 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 4. Cg.: 15-02-050272 Adószám: 10047169-2-15 A SZABOLCS Takarékszövetkezet (továbbiakban:

Részletesebben

A PARTISCUM XI TAKARÉKSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2012.

A PARTISCUM XI TAKARÉKSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2012. A PARTISCUM XI TAKARÉKSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2012. Kelt:Szeged, 2013. május 3. 1 1. BEVEZETÉS A PARTISCUM XI Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

A KINIZSI BANK ZRT. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2008. DECEMBER 31. A Kinizsi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) jelen dokumentummal a Hitelintézetekről és a pénzügyi

Részletesebben

Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év

Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év KSH:10046247-6419-122-18 Cg.:18-02-000133 Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet (9653 Répcelak, Petőfi

Részletesebben

A Zalavölgye Takarékszövetkezet

A Zalavölgye Takarékszövetkezet 1. sz. melléklet A Zalavölgye Takarékszövetkezet kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatala Vonatkoztatási időszak: 2012. év Kelt: Zalaegerszeg, 2013.május 24. 234/2007. (IX.

Részletesebben

R É T K Ö Z T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T 4600 Kisvárda, Szent László u. 68. Cg.:15-02-050264 Adószám: 10113189-2-15

R É T K Ö Z T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T 4600 Kisvárda, Szent László u. 68. Cg.:15-02-050264 Adószám: 10113189-2-15 R É T K Ö Z T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T 4600 Kisvárda, Szent László u. 68. Cg.:15-02-050264 Adószám: 10113189-2-15 Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2013. 1 A RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali jelentés

Nyilvánosságra hozatali jelentés HAJÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali jelentés 2014. május 31. A a Hpt. 137/A -a, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.

Részletesebben

TISZA TAKARÉKSZÖVETKEZET 5430 TISZAFÖLDVÁR, Ó NAGY BENJÁMIN ÚT 1.

TISZA TAKARÉKSZÖVETKEZET 5430 TISZAFÖLDVÁR, Ó NAGY BENJÁMIN ÚT 1. TISZA TAKARÉKSZÖVETKEZET 5430 TISZAFÖLDVÁR, Ó NAGY BENJÁMIN ÚT 1. ADÓSZÁM: 10081901-2-16 CG: 16-02-001512 TEL: 56/570-150 FAX: 56/570-154 SZÁMLASZÁM: 70000007-10000056 Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről,

Részletesebben

PILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2013.

PILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2013. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2013. A PILLÉR Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek

Részletesebben

HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12.

HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Kockázati stratégia:

Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Kockázati stratégia: NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012 1. BEVEZETÉS A Rónasági Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A -ának, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal 2011. év A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak

Részletesebben

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2012.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...

Részletesebben

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. RENDELET SZERINTI NYILVÁNOS ADATAI A dokumentum célja a Merkantil Bank zrt., mint hitelintézet - 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 235. -a (1) bekezdésének k)

Részletesebben

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről.

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről. A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről. A Rábaközi Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996

Részletesebben

HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012.

HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012. HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012. ÉV 2013. május 10. 1 A Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet (Takarékszövetkezet) az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (137/A. ) 234/2007.(IX.4.) kormány rendelet

Részletesebben

DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL

DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2009. DECEMBER 31. A DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. (a továbbiakban:

Részletesebben

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA Alulírott, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 98. sz., cégjegyzékvezető és cégjegyzékszám:

Részletesebben

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. RENDELET SZERINTI NYILVÁNOS ADATAI A dokumentum célja a Merkantil Bank zrt., mint hitelintézet - 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 235. -a (1) bekezdésének k)

Részletesebben

Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre

Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre Középtávú üzleti terv melléklete Az Igazgatóság 3/2013.03.05. számú Határozatával jóváhagyva Sohajda Jánosné elnök-ügyvezető

Részletesebben

HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6.

HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6. HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007.

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2010. év I. BEVEZETÉS A SAVARIA Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996

Részletesebben

Dunakanyar Takarékszövet

Dunakanyar Takarékszövet Dunakanyar Takarékszövet A Dunakanyar Takarékszövetkezet (továbbiakban Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt.) 137/A -a és a hitelintézetek

Részletesebben

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2011. PÉNZÜGYI ÉVRE 2012. ÁPRILIS 19. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok takarékszövetkezetünknél az alábbiak:

Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok takarékszövetkezetünknél az alábbiak: A BUDA Takarék Szövetkezeti Hitelintézet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban részletezett

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség

KÖZZÉTÉTEL. - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség KÖZZÉTÉTEL - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség A GlobalFX InvetsmentZrt. (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15.; cégjegyzékszám: 01-10-046511, vezetve a Fővárosi

Részletesebben

Borotai Takarékszövetkezet

Borotai Takarékszövetkezet Borotai Takarékszövetkezet A Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban részletezett lényeges

Részletesebben

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2009. DECEMBER 31.

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2009. DECEMBER 31. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2009. DECEMBER 31. 2010. MÁJUS 14 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 4 2 A prudenciális szabályok

Részletesebben

FEGYVERNEK ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET

FEGYVERNEK ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET FEGYVERNEK ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET Fegyvernek, Felszabadulás út 138. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓ 2012. Fegyvernek, 2013. május 29. 1 II. A TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

FEGYVERNEK ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET

FEGYVERNEK ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET FEGYVERNEK ÉS VIDÉKE KÖRZETI TAKARÉKSZÖVETKEZET Fegyvernek, Szent Erzsébet út 138. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓ 2013. Fegyvernek, 2014. május 29. 1 II. A TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1 1.em.7. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.

Részletesebben

Porsche Bank Zrt. kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala 2010. évre vonatkozóan

Porsche Bank Zrt. kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala 2010. évre vonatkozóan Porsche Bank Zrt. kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala 2010. évre vonatkozóan Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. Kockázatkezelési elvek, módszerek (3. )... 5 II.1. A kockázatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 4. 2. Javadalmazási politika... 10. 3. Prudenciális szabályok alkalmazása...

Tartalomjegyzék. 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 4. 2. Javadalmazási politika... 10. 3. Prudenciális szabályok alkalmazása... A Magyar Vidék Hitelszövetkezet kockázatkezelésre vonatkozó információinak nyilvánosságra hozatala 2013. évre vonatkozóan a 234/2007. (XI.4.) Kormányrendeletben meghatározott nyilvánosságra hozatali követelmények

Részletesebben

Kockázati Stratégiája

Kockázati Stratégiája Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet 5350. Tiszafüred, Kossuth tér 17. sz. A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Kockázati Stratégiája Az Igazgatóság 7-12/2012.(11. 21.) számú határozatával jóváhagyva.

Részletesebben

Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL. 2013. december 31.

Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL. 2013. december 31. Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2013. december 31. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Kockázatkezelési

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Örkényi Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelelően,

Részletesebben

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012. év BEVEZETÉS A SAVARIA Takarékszövetkezet ezúton tesz eleget a hitelintézetekről

Részletesebben

Kockázat kezelés és becslés, kockázati jelentés a pénzintézeti szektorban KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK, KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA PÉNZINTÉZETI KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2011. év

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2011. év NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE 2011. év 1 A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet ( 8945 Bak, Széchenyi tér 2.; a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. DECEMBER 31.

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. DECEMBER 31. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. DECEMBER 31. 2011. MÁJUS 6. TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 4 2 A prudenciális szabályok

Részletesebben

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. MÁJUS 29. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény 137/A. 6. - a, és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Borotai Takarékszövetkezet

Borotai Takarékszövetkezet Borotai Takarékszövetkezet A Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban részletezett lényeges

Részletesebben

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni.

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Széchenyi István Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a

Részletesebben

GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT. Version: 1.

GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT. Version: 1. GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT Version: 1. Hatályos: 2015. június 01. A GlobalFXInvetsmentZrt.(GLOBALFX vagy Társaság) jelen szabályzatban határozza meg az 575/2013/EU rendelet

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott információk

Nyilvánosságra hozott információk Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet 5052 Újszász, Erkel Ferenc út 2/a. Internet: www.ujszaszitakarek.hu Nyilvánosságra hozott információk 2013. december 31. 1 Az Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben