Fogalma. Alapelvek. Célja Egyesült különbözőségek: Az Euro. Csorba László EKF 2011/2012

Átírás

1 Csorba László EKF 2011/2012 Egyesült különbözőségek: Az Euro Fogalma Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában. Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december) Célja A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat. Például: gazdasági szociális kohéziót EU n kívüli országok segélyezését Alapelvek 1977 MacDougall jelentés Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet. Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni. Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni. Ko finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A kofinanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem. 1

2 Fejlődéstörténet Kiadási kategóriák kialakulása 1984: Fontaineblau i csúcs VAT alapú forrás 1,4% ra 1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás) 1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel) : AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás) Költségvetési eljárás Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba Költségvetési eljárás Résztvevő szervek: Európai Bizottság Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék Költségvetési eljárás Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével > Tanács Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el > Parlament Parlamenti vita elfogadás módosítások: kötelező kiadásoknál ezekről a Tanács dönt változtatások: nem kötelező kiadásoknál a Parlament második olvasatban dönt teljes elutasítás Parlamenti elfogadás A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak Költségvetési eljárás Költségvetés elfogadása Parlament Költségvetés kihirdetése Hivatalos Lap (Official Journal) Költségvetés végrehajtása Bizottság Végrehajtás ellenőrzése Számvevőszék Zárszámadás benyújtása és elfogadása Parlament (ellenőrzési eszköz) Európai Számvevőszék Az európai közösségi pénzügyek revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 hatályban január 1 től) Székhelye: Luxembourg Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg 2

3 Európai Számvevőszék feladata A közösségi pénzek befolyásának és felhasználásának ellenőrzése ( az Unió pénzügyi lelkiismerete ) Szempontok: Számviteli Adminisztratív Morális Ellenőrzés alanyai: Nemzeti szervek Regionális szervek Helyi szervek Független szervezetek Segélyezett külső országok hatóságai Európai Számvevőszék feladata Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést utólagos ellenőrzés Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben költségvetés nyíltsága és átláthatósága Bevételi források fejlődése : tagállami hozzájárulások 1970: saját források bevezetése 1988: negyedik forrás GNP arányos hozzájárulás Bevételi forrástípusok Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001 től 25%) Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt) VAT forrás (1999: 1%, 2002 től 0,75%, 2004 től pedig 0,5%) GNP forrás (negyedik forrás) Költségvetési kiadások Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika) Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák) Költségvetési kiadások Agenda 2000 CAP (50%) Strukturális műveletek finanszírozása (33%) Belső politikák finanszírozása (6,5%) Külső tevékenységek (6,5%) Adminisztratív kiadások (5%) Tartalékok (1 2%) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002 től) 3

4 1. Reformelképzelések a bevételi oldalon 3 fő opció: A jelenlegi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes A GNP forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), Szemlér Tamás - MTA VKI Forrás: Európai Bizottság 20 Javasolt új források (Európai Bizottság, háttéranyag, 2004) Valódi ÁFA forrás EU szintű társasági jövedelemadó Energiaadó A dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó A seigniorage bevételek megadóztatása A kommunikáció megadóztatása Személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása 1. Reformelképzelések a bevételi oldalon 3 fő opció: A jelenlegi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes A GNP forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint Szemlér Tamás - MTA VKI Szemlér Tamás - MTA VKI Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), Javasolt új források (Európai Bizottság, háttéranyag, 2004) Valódi ÁFA forrás EU szintű társasági jövedelemadó Energiaadó A dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó A seigniorage bevételek megadóztatása A kommunikáció megadóztatása Személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása Forrás: Európai Bizottság 23 Szemlér Tamás - MTA VKI

5 Magyarország EK Kereskedelmi együttműködési egyezményt ír alá Párizsi csúcs PHARE Társulási Szerződés Hatályba lépett: Ipari termékek szabadkereskedelme Mg nál csak kölcsönös kedvezmény nyújtása Társulási intézmények Magyarország én benyújtotta felvételi kérelmét az Európai Unióhoz Uniós csatlakozás? Feltételek: Koppenhágai kritériumok Politikai kritériumok: Stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését. Gazdasági kritériumok: Működő piacgazdaság Jogi, intézményi kritériumok: Képesnek kell lennie eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek Magyarország és az EU kapcsolata március 31. A csatlakozási tárgyalások megkezdése december 13. Koppenhága, a csatlakozási tárgyalások lezárása április 12. Népszavazás az uniós csatlakozásról április 16. Athén, A csatlakozási szerződés aláírása április május 1. Mo. aktív megfigyelői státusza: felkészülés a teljes jogú tagságra május 1. belépés az EU-ba Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések Magyarország befizetési kötelezettsége (millió euró) Tradicionális saját forrás: 397 ÁFA alapú befizetés: 447 GNI alapú befizetés: 1419 Összes befizetési kötelezettség: 2263 Összes kifizetési előirányzat: 3653 Nettó egyenleg: 1390 Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések Magyarország pénzügyi egyenlege Befizetés: Kifizetés: Egyenleg: 1.39 A költségvetési befizetés 62% át teszik ki a Monak járó kifizetések. Ahhoz, hogy nullszaldósok legyünk, minimum 62 % os lehívási teljesítményt kellene produkálni, ami nehéz. beruházás 5

6 adóékkel Kohéziós Alap A kohéziós alap létrehozása a valutaunió m egteremtésére való törekvéssel és a maasrichti konvergencia kritériumokkal függ össze Maastrichti Szerződéssel hozták létre (1992 február) országoknak szól GDP a közösségi átlag 90 % a alatt Szállítási és kommunikációs infrastruktúra, valamint környezetvédelmi fejlesztések Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket (vasútvonalak, főutak fejlesztése, szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási projektek) lehet megvalósítani - minimális méret 10 millió euró. A projektek kiválasztása nem nyilvános pályázati kiírások keretében történik. Strukturális alapok Miről szól az EU regionális politikája, és miért állították fel a Strukturális Alapokat? Regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztési program 1975 óta folyik, az ezt szolgáló pénzügyi alapokat nevezzük Strukturális Alapoknak. Cél: az elmaradott régiók infrastruktúrájának, a helyi gazdaság diverzifikálásának, a munkaerő képzettségének, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztése a tagállamok feladata a Strukturális Alapok támogatásával! De mik azok a régiók? A régiók meghatározott területi egységek, melyet az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre. Nevük NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques), és 5 kategóriában léteznek: Tipológia Régiók száma Lakosság NUTS 0 Országok millió NUTS 1 Supra-régiók 78+? millió NUTS 2 Regionális 211+? millió NUTS 3 Sub-reg. (megyei) 1093+? millió NUTS 4 Helyi (kistérségi) 1074+? NUTS 5 Helyi (települési) ? A Strukturális Alapok általában NUTS 2 és NUTS 3 szintű régiók programjaira nyújt támogatást. A 2004-ben csatlakozott országokkal (beleértve Magyarországot is) azonban kivételt tesz az EU, és 2006-ig megengedi nekik, hogy NUTS 0 szinten, azaz országos szinten határozzák meg a programjukat. Hány évenként módosítják a régiók programjait? A Strukturális Alapok költségvetését 7 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 7 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik, amelynek a félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. Már megindult a közé eső időszak tervezése! Az új dokumentumok (az Új Magyarország Programja) megtekinthetők: 6

7 Mi köze Magyarországnak a Strukturális Alapokhoz? Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program (volt) a PHARE (regionális területfejlesztési és humánerőforrás-fejlesztési projektek), a SAPARD (mezőgazdaság- és vidékfejlesztési projektek) és az ISPA (környezetvédelmi és közlekedési projektek). Azonban május elsejétől, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és mi is egyenesen a Strukturális Alapokból részesülünk. Hogy ezt megtehessük, meg kellett határoznunk fejlesztési céljainkat egy Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Strukturális Alapok - részletesebben A Strukturális Alapok összefoglaló megnevezés, alatta 4 különböző alapot értünk: 1. Európai Szociális Alap (ESZA) foglalkoztatáspolitikai, humánerőforrás-fejlesztés, oktatási rendszer hatékonyságának növelése, információs gazdaság és társadalom 2. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) munkahelyteremtő beruházások, infrastruktúra fejlesztése 3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap (EMOGA) 4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) Strukturális Alapok célkitűzések 1. A fejlődésben elmaradott régiók fejlődésének elősegítése infrastrukturális beruházások, gazdasági versenyképességet aktivitást növelő intézkedések (feltétel: a régiónak az EU-s átlag GDP 75%-a alatt kell lennie) 2. A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása (feltétel: külön megegyezés tárgya az EU-val) 3. A foglalkoztatási, oktatási és képzési rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása Strukturális alapok, regionális politika A regionális politika jellemzői: társadalmi gazdasági szolidaritás elvére épít decentralizált integráció irányába hat összhangban van más EU politikákkal koncentrált (földrajzilag és tartalmilag egyaránt) jelentős források fölött rendelkezik A strukturális alapok a regionális politika eszköze: olyan közösségi szintű pénzügyi alapok, amelyből az EU kevésbé fejlett régióinak nyújtható támogatás, elmaradottságuk csökkentése érdekében Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország uniós csatlakozásának egyik legfontosabb dokumentuma, mely alapján Magyarország között 750 Mrd Ft, az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására vált jogosulttá. A Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő Fejlesztési Terv, hanem egy olyan egységes koncepció, mely a Magyarország számára megnyílt Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. 7

8 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv struktúrája Fejlesztési régiók Magyarországon Átfogó Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok ágazatiak regionális Program-kiegészítő Dokumentumok Közösségi Támogatási Keret megállapodás az NFT megvalósítására A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése Az ezt alátámasztó, ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének erősítése a foglalkoztatottság növelése és humánerőforrásfejlesztés a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése A specifikus célok megvalósításának négy fejlesztési prioritása: Gazdasági versenyképesség Emberi erőforrások Infrastruktúra Mezőgazdaság és vidék fejlesztés Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, (1999 = 100) Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, EL Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Forrás: Eurostat, GKI GKI Zrt., IT 120 IE PT 100 BE D EU FR UK 80 HU AT MT ES NL CY 60 PL FI LV SK SE DK LT 40 SI CZ RO LU BG 20 EE Forrás: Európai Bizottság, GKI GKI Zrt., 8

9 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája ( ) Stratégiai terv Közösségi stratégiai iránymutatások, EU rendeletek Kormányprogram, Országos Fejlesztési Koncepció Konvergencia program Nemzeti stratégiai Preferencia Keret Operatív programok Ágazati koncepciók Tudományos technológiai fejlesztési stratégiák Fejlesztési pólus programok Regionális specifikumok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája ( ) Akciótervek Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére Az OP-k prioritásaira külön-külön készül Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással Pénzalapok szakaszolása Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása Kiemelt projektek felsorolása Projekt tervek Innovációs szándék Megvalósíthatósági tanulmányok Engedélyezési eljárások Pályázatok előkészítése Operatív Programok ( ) Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet és energia OP (KEOP) Államreform OP (ÁROP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Végrehajtás OP (VOP) Regionális Operatív Programok (7 db!) Pl.: Észak-alföldi OP (ÉAOP), NYDOP, DAOP, KMOP, EMOP, KDOP, DDOP KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OPERATÍV PROGRAM PROGRAMON BELÜL A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Főosztály (Irányító Hatóság) Monitoring Bizottság Kifizető Hatóság Irányító Hatóság Monitoring Bizottság Pénzügyminisztérium (Kifizető Hatóság) Közreműködő Szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Végső kedvezményezettek (Közreműködő Szervezet) Környezetvédelmi projektek (Közreműködő Szervezet) Közlekedési projektek Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek 9

10 Források: Balogh Zoltán: Az Európai Unió Költségvetése; NyF (2006) Baráth Tibor: EU támogatáspolitika; MFÁISZ (2005) Erdélyi Ilona: Fejlesztési lehetőségek a közötti Európai Uniós tervezési időszakban Várhegyi Tamás: Magyarország az EU ban (2012) Vértes András: Versenyképes e a magyar adósságcsökkentés? GKI (2011) 10