Fogalma. Alapelvek. Célja Egyesült különbözőségek: Az Euro. Csorba László EKF 2011/2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fogalma. Alapelvek. Célja 2012.05.15. Egyesült különbözőségek: Az Euro. Csorba László EKF 2011/2012"

Átírás

1 Csorba László EKF 2011/2012 Egyesült különbözőségek: Az Euro Fogalma Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában. Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december) Célja A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat. Például: gazdasági szociális kohéziót EU n kívüli országok segélyezését Alapelvek 1977 MacDougall jelentés Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet. Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni. Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni. Ko finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A kofinanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem. 1

2 Fejlődéstörténet Kiadási kategóriák kialakulása 1984: Fontaineblau i csúcs VAT alapú forrás 1,4% ra 1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás) 1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel) : AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás) Költségvetési eljárás Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba Költségvetési eljárás Résztvevő szervek: Európai Bizottság Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék Költségvetési eljárás Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével > Tanács Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el > Parlament Parlamenti vita elfogadás módosítások: kötelező kiadásoknál ezekről a Tanács dönt változtatások: nem kötelező kiadásoknál a Parlament második olvasatban dönt teljes elutasítás Parlamenti elfogadás A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak Költségvetési eljárás Költségvetés elfogadása Parlament Költségvetés kihirdetése Hivatalos Lap (Official Journal) Költségvetés végrehajtása Bizottság Végrehajtás ellenőrzése Számvevőszék Zárszámadás benyújtása és elfogadása Parlament (ellenőrzési eszköz) Európai Számvevőszék Az európai közösségi pénzügyek revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 hatályban január 1 től) Székhelye: Luxembourg Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg 2

3 Európai Számvevőszék feladata A közösségi pénzek befolyásának és felhasználásának ellenőrzése ( az Unió pénzügyi lelkiismerete ) Szempontok: Számviteli Adminisztratív Morális Ellenőrzés alanyai: Nemzeti szervek Regionális szervek Helyi szervek Független szervezetek Segélyezett külső országok hatóságai Európai Számvevőszék feladata Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést utólagos ellenőrzés Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben költségvetés nyíltsága és átláthatósága Bevételi források fejlődése : tagállami hozzájárulások 1970: saját források bevezetése 1988: negyedik forrás GNP arányos hozzájárulás Bevételi forrástípusok Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001 től 25%) Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt) VAT forrás (1999: 1%, 2002 től 0,75%, 2004 től pedig 0,5%) GNP forrás (negyedik forrás) Költségvetési kiadások Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika) Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák) Költségvetési kiadások Agenda 2000 CAP (50%) Strukturális műveletek finanszírozása (33%) Belső politikák finanszírozása (6,5%) Külső tevékenységek (6,5%) Adminisztratív kiadások (5%) Tartalékok (1 2%) Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002 től) 3

4 1. Reformelképzelések a bevételi oldalon 3 fő opció: A jelenlegi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes A GNP forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), Szemlér Tamás - MTA VKI Forrás: Európai Bizottság 20 Javasolt új források (Európai Bizottság, háttéranyag, 2004) Valódi ÁFA forrás EU szintű társasági jövedelemadó Energiaadó A dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó A seigniorage bevételek megadóztatása A kommunikáció megadóztatása Személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása 1. Reformelképzelések a bevételi oldalon 3 fő opció: A jelenlegi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes A GNP forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint Szemlér Tamás - MTA VKI Szemlér Tamás - MTA VKI Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), Javasolt új források (Európai Bizottság, háttéranyag, 2004) Valódi ÁFA forrás EU szintű társasági jövedelemadó Energiaadó A dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó A seigniorage bevételek megadóztatása A kommunikáció megadóztatása Személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása Forrás: Európai Bizottság 23 Szemlér Tamás - MTA VKI

5 Magyarország EK Kereskedelmi együttműködési egyezményt ír alá Párizsi csúcs PHARE Társulási Szerződés Hatályba lépett: Ipari termékek szabadkereskedelme Mg nál csak kölcsönös kedvezmény nyújtása Társulási intézmények Magyarország én benyújtotta felvételi kérelmét az Európai Unióhoz Uniós csatlakozás? Feltételek: Koppenhágai kritériumok Politikai kritériumok: Stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését. Gazdasági kritériumok: Működő piacgazdaság Jogi, intézményi kritériumok: Képesnek kell lennie eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek Magyarország és az EU kapcsolata március 31. A csatlakozási tárgyalások megkezdése december 13. Koppenhága, a csatlakozási tárgyalások lezárása április 12. Népszavazás az uniós csatlakozásról április 16. Athén, A csatlakozási szerződés aláírása április május 1. Mo. aktív megfigyelői státusza: felkészülés a teljes jogú tagságra május 1. belépés az EU-ba Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések Magyarország befizetési kötelezettsége (millió euró) Tradicionális saját forrás: 397 ÁFA alapú befizetés: 447 GNI alapú befizetés: 1419 Összes befizetési kötelezettség: 2263 Összes kifizetési előirányzat: 3653 Nettó egyenleg: 1390 Az EU közös költségvetése, támogatások, befizetések Magyarország pénzügyi egyenlege Befizetés: Kifizetés: Egyenleg: 1.39 A költségvetési befizetés 62% át teszik ki a Monak járó kifizetések. Ahhoz, hogy nullszaldósok legyünk, minimum 62 % os lehívási teljesítményt kellene produkálni, ami nehéz. beruházás 5

6 adóékkel Kohéziós Alap A kohéziós alap létrehozása a valutaunió m egteremtésére való törekvéssel és a maasrichti konvergencia kritériumokkal függ össze Maastrichti Szerződéssel hozták létre (1992 február) országoknak szól GDP a közösségi átlag 90 % a alatt Szállítási és kommunikációs infrastruktúra, valamint környezetvédelmi fejlesztések Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket (vasútvonalak, főutak fejlesztése, szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási projektek) lehet megvalósítani - minimális méret 10 millió euró. A projektek kiválasztása nem nyilvános pályázati kiírások keretében történik. Strukturális alapok Miről szól az EU regionális politikája, és miért állították fel a Strukturális Alapokat? Regionális különbségeket kiegyenlítő fejlesztési program 1975 óta folyik, az ezt szolgáló pénzügyi alapokat nevezzük Strukturális Alapoknak. Cél: az elmaradott régiók infrastruktúrájának, a helyi gazdaság diverzifikálásának, a munkaerő képzettségének, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztése a tagállamok feladata a Strukturális Alapok támogatásával! De mik azok a régiók? A régiók meghatározott területi egységek, melyet az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre. Nevük NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques), és 5 kategóriában léteznek: Tipológia Régiók száma Lakosság NUTS 0 Országok millió NUTS 1 Supra-régiók 78+? millió NUTS 2 Regionális 211+? millió NUTS 3 Sub-reg. (megyei) 1093+? millió NUTS 4 Helyi (kistérségi) 1074+? NUTS 5 Helyi (települési) ? A Strukturális Alapok általában NUTS 2 és NUTS 3 szintű régiók programjaira nyújt támogatást. A 2004-ben csatlakozott országokkal (beleértve Magyarországot is) azonban kivételt tesz az EU, és 2006-ig megengedi nekik, hogy NUTS 0 szinten, azaz országos szinten határozzák meg a programjukat. Hány évenként módosítják a régiók programjait? A Strukturális Alapok költségvetését 7 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 7 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik, amelynek a félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. Már megindult a közé eső időszak tervezése! Az új dokumentumok (az Új Magyarország Programja) megtekinthetők: 6

7 Mi köze Magyarországnak a Strukturális Alapokhoz? Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program (volt) a PHARE (regionális területfejlesztési és humánerőforrás-fejlesztési projektek), a SAPARD (mezőgazdaság- és vidékfejlesztési projektek) és az ISPA (környezetvédelmi és közlekedési projektek). Azonban május elsejétől, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és mi is egyenesen a Strukturális Alapokból részesülünk. Hogy ezt megtehessük, meg kellett határoznunk fejlesztési céljainkat egy Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Strukturális Alapok - részletesebben A Strukturális Alapok összefoglaló megnevezés, alatta 4 különböző alapot értünk: 1. Európai Szociális Alap (ESZA) foglalkoztatáspolitikai, humánerőforrás-fejlesztés, oktatási rendszer hatékonyságának növelése, információs gazdaság és társadalom 2. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) munkahelyteremtő beruházások, infrastruktúra fejlesztése 3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap (EMOGA) 4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) Strukturális Alapok célkitűzések 1. A fejlődésben elmaradott régiók fejlődésének elősegítése infrastrukturális beruházások, gazdasági versenyképességet aktivitást növelő intézkedések (feltétel: a régiónak az EU-s átlag GDP 75%-a alatt kell lennie) 2. A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása (feltétel: külön megegyezés tárgya az EU-val) 3. A foglalkoztatási, oktatási és képzési rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása Strukturális alapok, regionális politika A regionális politika jellemzői: társadalmi gazdasági szolidaritás elvére épít decentralizált integráció irányába hat összhangban van más EU politikákkal koncentrált (földrajzilag és tartalmilag egyaránt) jelentős források fölött rendelkezik A strukturális alapok a regionális politika eszköze: olyan közösségi szintű pénzügyi alapok, amelyből az EU kevésbé fejlett régióinak nyújtható támogatás, elmaradottságuk csökkentése érdekében Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország uniós csatlakozásának egyik legfontosabb dokumentuma, mely alapján Magyarország között 750 Mrd Ft, az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására vált jogosulttá. A Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő Fejlesztési Terv, hanem egy olyan egységes koncepció, mely a Magyarország számára megnyílt Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. 7

8 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv struktúrája Fejlesztési régiók Magyarországon Átfogó Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok ágazatiak regionális Program-kiegészítő Dokumentumok Közösségi Támogatási Keret megállapodás az NFT megvalósítására A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése Az ezt alátámasztó, ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének erősítése a foglalkoztatottság növelése és humánerőforrásfejlesztés a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése A specifikus célok megvalósításának négy fejlesztési prioritása: Gazdasági versenyképesség Emberi erőforrások Infrastruktúra Mezőgazdaság és vidék fejlesztés Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, (1999 = 100) Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, EL Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Forrás: Eurostat, GKI GKI Zrt., 140 IT 120 IE PT 100 BE D EU FR UK 80 HU AT MT ES NL CY 60 PL FI LV SK SE DK LT 40 SI CZ RO LU BG 20 EE Forrás: Európai Bizottság, GKI GKI Zrt., 8

9 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája ( ) Stratégiai terv Közösségi stratégiai iránymutatások, EU rendeletek Kormányprogram, Országos Fejlesztési Koncepció Konvergencia program Nemzeti stratégiai Preferencia Keret Operatív programok Ágazati koncepciók Tudományos technológiai fejlesztési stratégiák Fejlesztési pólus programok Regionális specifikumok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája ( ) Akciótervek Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére Az OP-k prioritásaira külön-külön készül Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással Pénzalapok szakaszolása Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása Kiemelt projektek felsorolása Projekt tervek Innovációs szándék Megvalósíthatósági tanulmányok Engedélyezési eljárások Pályázatok előkészítése Operatív Programok ( ) Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet és energia OP (KEOP) Államreform OP (ÁROP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Végrehajtás OP (VOP) Regionális Operatív Programok (7 db!) Pl.: Észak-alföldi OP (ÉAOP), NYDOP, DAOP, KMOP, EMOP, KDOP, DDOP KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OPERATÍV PROGRAM PROGRAMON BELÜL A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Főosztály (Irányító Hatóság) Monitoring Bizottság Kifizető Hatóság Irányító Hatóság Monitoring Bizottság Pénzügyminisztérium (Kifizető Hatóság) Közreműködő Szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Végső kedvezményezettek (Közreműködő Szervezet) Környezetvédelmi projektek (Közreműködő Szervezet) Közlekedési projektek Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek 9

10 Források: Balogh Zoltán: Az Európai Unió Költségvetése; NyF (2006) Baráth Tibor: EU támogatáspolitika; MFÁISZ (2005) Erdélyi Ilona: Fejlesztési lehetőségek a közötti Európai Uniós tervezési időszakban Várhegyi Tamás: Magyarország az EU ban (2012) Vértes András: Versenyképes e a magyar adósságcsökkentés? GKI (2011) 10

A csatlakozás. 1988. 09. 26. Kereskedelmi együttm egyezményt. ír r alá 1989. 07. 14. Párizsi P. PHARE 1991. 12.16. TársulT

A csatlakozás. 1988. 09. 26. Kereskedelmi együttm egyezményt. ír r alá 1989. 07. 14. Párizsi P. PHARE 1991. 12.16. TársulT SA 2007-2013 2013 A csatlakozás 1988. 09. 26. Kereskedelmi együttm ttműködési egyezményt ír r alá 1989. 07. 14. Párizsi P csúcs PHARE 1991. 12.16. TársulT rsulási si Szerződés Hatályba lépett: l 1994.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

I. Az Unió rövid története

I. Az Unió rövid története I. Az Unió rövid története Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása:

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1. A Nemzeti Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1 2 3 4 5 A B C D E Prioritás Intézkedés Jelenlegi közreműködő szervezet program Gazdasági Versenyképesség Humán

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Tematika: I. Fogalom II. Történet -előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Hogyan áll hazánk a gazdaságfejlesztési célú EU-s források lekötésében?

Hogyan áll hazánk a gazdaságfejlesztési célú EU-s források lekötésében? Hogyan áll hazánk a gazdaságfejlesztési célú EU-s források lekötésében? Mezősi Balázs, CMC jelölt 2010. február 16. Bevezetés Témaválasztás indoklása Relevancia EU Strukturális Alap programokhoz kapcsolódó

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Kohéziós politika, uniós támogatások és közbeszerzés Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Kohéziós politika Cél: - a gazdasági egység erősítése, - a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének növelése

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között RMDSZ Ügyvezető Elnökség, Önkormányzati Főosztály, Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Iroda 1 Az EU gazdasági és szociális kohéziós politikája

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Hazai és uniós támogatási programok

Hazai és uniós támogatási programok Hazai és uniós támogatási programok PhD-kurzus 2012. március 29. Szitáné dr. Kazai Ágnes SE Pályázati és Innovációs Központ A kutatás, fejlesztés finanszírozása kutatók üzleti szféra állam send more money

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetési rendszere. dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály

Az Európai Unió költségvetési rendszere. dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Az Európai Unió költségvetési rendszere dr. Hetényi Géza főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Az előadás felépítése Elméleti háttér éves költségvetés vs. többéves pénzügyi keret jogalap, eljárások

Részletesebben

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1 A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben