Kellemes Ünnepeket és jól fizetõ vevõkben gazdag Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Átírás

1 II. évfolyam, 4. szám december Kellemes Ünnepeket és jól fizetõ vevõkben gazdag Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak! INTERJÚ E-SZÁMLA EU DIREKTÍVA ESETTANULMÁNY Interjú Keleti Józseffel, a Bisnode ország igazgatójával Elektronikus számlázás Új úniós irányelv a késedelmes fizetések ellen D-ÉG Kft. 6. oldal 10. oldal 14. oldal 18. oldal

2 KÖSZÖNTÕ Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollegák! Kérem, engedjék meg, hogy az év végéhez közeledve a Magyar Credit Management Szövetség nevében köszöntsem Önöket. Az év vége, amikor lehetõségünk van egy pillanatra megállani és megpihenni, kiváló alkalom arra, hogy összegezzük az eltelt esztendõ tanulságait és legfontosabb történéseit. Szövetségünk mûködésének második évét zárjuk most, azok a témák és tervek pedig, amelyek 2010 végén az alapításkor még csak ötletek és elgondolások voltak, mára valósággá váltak. Magazinunk megjelentetése mellett aktívan hozzájárultunk az évente kétszer megjelenõ, európai szakmai kiadvány létrehozásához (CreditManager Europe), Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség elindítottuk és felügyeljük a Credit Manager Indexet, külföldi elõadókat hívtunk meg, konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szerveztünk. A következõ évnek hasonló célkitûzésekkel és hasonló lelkesedéssel állunk neki. A Szövetség elsõdleges feladata továbbra is az, hogy növelje a credit management szakma ismertségét és elismertségét, segítse a kapcsolatépítést a szakemberek között itthon és külföldön. Ez utóbbira kiváló lehetõség lesz a jövõ májusi páneurópai konferencia, ahol számos európai országból érkeznek majd a vendégek. Így az esztendõ végén szeretném megköszönni Önöknek, hogy csatlakoznak hozzánk és ötleteikkel, javaslataikkal, nem utolsó sorban pedig aktív részvételükkel segítik a Szövetség munkáját és a szakmai színvonal folyamatos emelését. Szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy munkatársaimnak megköszönjem a szervezet mûködtetésével kapcsolatos áldozatos munkájukat. Továbbra is szeretnénk Önöket aktív részvételre buzdítani a Szövetség életében: a közösen felhalmozott tudás, ismeret és gyakorlat minden tag számára segítséget jelenthet. A Szövetségre sok új feladat vár, örülünk, hogy ezeknek Önökkel együtt vághatunk neki. Végezetül szeretnénk Önöknek nagyon boldog, békés karácsonyi ünnepeket és jó egészségben eltöltött, sikerekben és örömökben gazdag új évet kívánni! Szövetség hírei Kockázatkezelõk az asztal körül - Hitelbiztosítói Workshop Közel 80 szakember vett részt a Magyar Credit terítékre: elõbbi elsõsorban a kereslet-kínálati viszonyok Management Szövetség évzáró rendezvényén megváltozása, utóbbi pedig a hazai építõipari november 28-án, melyen a három nagy hitelbiztosító kockázatkezelési vezetõje mutatott be két-két ágazatot, a prezentációk után pedig reagáltak a felvetett kérdésekre és megjegyzésekre. A rendezvény két egymáshoz szorosan kapcsoló terület beruházások folyamatosan csökkenõ szintje miatt lehetett érdekes a résztvevõ szakemberek számára. Az utolsó blokkban két kereskedelmi terület került terítékre: az ITkereskedelem és az élelmiszer-kiskereskedelem trendjeit és kockázatait vitatták meg a résztvevõk. áttekintésével kezdõdött: a mezõgazdaság és a húsipar vevõkockázatainak kezelése is speciális kihívást jelent a hitelbiztosítóknak és természetesen az ágazatok Az elõadások anyaga letölthetõ weboldalunkról: szállítóinak. Ezt követõen az acélipar és az építõipar került SZÖVETSÉG HÍREI Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség 2 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 3

3 Credit Manager Euler Hermes CMI Index Magyarország gazdasági kitekintõ KITEKINTÕ harmadik negyedév A Magyar Credit Management Szövetség által év végén Magyarországon elindított Credit Manager Index (CMI) már több, mint egy éves múltra tekint vissza és öt negyedév értékeinek összehasonlítását teszi lehetõvé. Az elmúlt negyedévben fontos változás volt, hogy létrejött az egységes európai CMI (CMI Europe), amely az európai országok általános konjunkturális kilátásait jelezheti elõre, valamint összehasonlítási lehetõséget teremt az Amerikai Egyesült Államok gazdasági teljesítményének elõrejelzésével. Alapját az adja, hogy a szállítók által a vevõknek nyújtott hitelek nagyságrendje és azok feltételei nagymértékben befolyásolják a gazdasági hasonlóan a banki hitelezés szintjének változásához. A harmadik negyedévi magyar CMI értéke némi csökkenést mutat az elõzõ idõszakokhoz képest: az 53,9- rõl 50,5 pontra módosuló végeredménnyel párhuzamosan a pozitív és a negatív faktorok is körülbelül 3 pontos visszaesést mutatnak. A kedvezõ faktorok közül a hitelre történõ értékesítés aránya emelkedett az elmúlt idõszakban, miközben a vevõi limitkérelmek száma jelentõsen csökkent. A kedvezõtlen tényezõk közül a vevõállomány forgási ideje és a vevõk részére adott fizetési határidõ javult érdemben, ez utóbbi az elmúlt öt negyedév legmagasabb értékével adhat okot némi optimizmusra. Figyelmeztetõ jel ugyanakkor a jelentõs romlás a követelésbehajtásra átadott ügyek volumenében és külön figyelmet érdemel az elutasított, csökkentett, vagy törölt limitek számának változása is. A CMI következõ negyedik negyedévre vonatkozó - adatgyûjtése január elején indul! CMI Magyarország 2011 Q Q Q Q Q3 Hogyan változott a hitelre történõ értékesítés aránya? 73,1 62,5 60,0 61,1 64,3 Milyen irányba változott az új vevõi limitkérelmek száma? 67,3 69,6 76,3 76,4 66,1 Hogyan alakult a rendelésállomány? 69,2 50,0 57,5 66,7 66,1 Pozitív faktorok indexe 69,9 60,7 64,6 68,1 65,5 Mely irányba változott az elutasított hitellimit kérelmek illetve a csökkentett vagy törölt hitellimit száma? 42,3 42,9 43,8 40,3 37,5 Hogyan alakult a vevõállomány forgási ideje (DSO)? 38,5 33,9 55,0 43,1 48,2 Milyen irányba változott a lejárt követelésállomány aránya? 50,0 35,7 47,5 54,2 50,0 Hogyan alakult a vevõk részére adott fizetési határidõ? 44,2 42,9 42,5 38,9 48,2 Hogyan változott a követelésbehajtásra átadott ügyek vomuene (értéke)? 46,2 48,2 43,8 51,4 37,5 Saját vevõkörben milyen irányba változott a fizetésképtelenségi eljárások száma? 46,2 53,6 43,8 45,8 39,3 A vitatott követelésállomány aránya milyen irányban változott? 55,8 51,8 48,8 61,1 48,2 Negatív faktorok indexe 46,2 44,1 46,4 47,8 44,1 CMI Magyarország 53,3 49,1 51,9 53,9 50,5 Az Euler Hermes magyarországi kockázatkezelési igazgatója, Somogyi Viktor szerint az a túlfûtött optimizmus, ami 2008-ig jellemezte a világot és a hazai gazdaságot, már nyomokban sem létezik. A válság legmélyebb évének, 2009-nek a mutatóit megközelítõ makrogazdasági indikátorok jelzik, hogy az ország rekordokat döntögetõ szabadesésben zuhan, a kérdés csak az: milyen lesz a landolás. Magyarországon magas az infláció, az MNB elõrejelzése szerint idén 5,8%-os fogyasztói árindexemelkedés várható, a GDP-prognózisok szerint hazánk nyújtja az egyik leggyengébb uniós teljesítményt (az IMF 1, míg a Nemzeti Bank 1,4%-os visszaesést vár). A GDP-t alkotó elemek közül (hazai fogyasztás, beruházások, export, import) az export növekedése tekintetében pozitívumról lehet beszélni, a többi tényezõ a GDP visszaesését erõsíti. A KSH harmadik negyedéves gyorstájékoztatója azonban az elmúlt két év exportnövekedését követõen most a kivitel volumenének megtorpanásáról számol be, ezt a Jegybank 2,1%-os növekedési prognózisban számszerûsíti. A magas, 6%-os alapkamatnak köszönhetõen a hazai állampapír jelenleg a világ egyik legjobb befektetése a hozam/kockázat tekintetében. Nincsenek már régi, megbízható vevõk Habár a gazdaságélénkülés egyik nagy potenciálját az export növekedésében látjuk, a külpiacok kockázatait ugyanúgy nyomon kell követni, mint a hazai vállalkozások fizetõképességét. A év elsõ félévében az Euler Hermes felé lejelentett károk közel fele (46%) exportértékesítésbõl adódott. Az exportkárok közel 60%-át adva a gazdaságilag fejlett és stabil Ausztriában keletkezett. A magyarországi káresetek a rizikós országok mellett azt is jól mutatják, hogy mely ágazatok hordozzák magukban a legnagyobb kockázatot. Értékében a legtöbb káreset a kereskedelembõl jött az elsõ félévben. Adatbázisainkból azt is tudjuk, hogy az összes, valaha regisztrált kereskedelmi vállalkozás közül háromból egy szinte biztosan nem éli túl a küzdelmet. Az építõipari vállalkozások szintén toplistás helyén manapság senki nem lepõdik meg. A logisztikán belül különösen a közúti áruszállítás a felelõs a harmadik helyezésért. Fontos azt látnunk, hogy e szektor vezet az egyéni vállalkozóknál keletkezett károk tekintetében. Az Euler Hermes rendelkezésére álló vállalkozói adatbázisa alapján végzett számítások szerint a közúti árufuvarozás tevékenységével regisztrált vállalkozások több mint fele egyéni vállalkozás. Kilátások A GDP folytatódó idei zsugorodása, valamint a jövõ évre várható csekély mértékû emelkedése még nem hozza el az ország számára a sima földet érést. Az export prognosztizálható bõvülése nem lesz képes ellensúlyozni a beruházásoknak és a fogyasztásnak a kívánatostól elmaradó szintjét. Amennyiben az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások sikerrel zárulnak, lélegzetvételhez jut a gazdaság, megnyugvást hozva a piacokra, csökkentve az országkockázati felárat, stabilizálva a forint árfolyamát és további jegybanki kamatvágásokat generálva lökést adhat a beruházásoknak. Ezeknek a hatása azonban csak középtávon lesz érezhetõ, így az elkövetkezõ egy-két évben továbbra is sok vállalkozás bedõlésére, fizetésképtelenné válására számítunk,. Ezt ellensúlyozandó szolgálja az Euler Hermes ügyfeleit szakértelmével, monitorozza a cégeket és enyhíti az esetleges nemfizetésbõl eredõ károkat. 4 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 5

4 INTERJÚ Interjú Keleti Józseffel, a Bisnode csoport országigazgatójával Keleti József 13 éve dolgozik az üzleti információs szektorban. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett szakember 1 év pénzügyi szektorban töltött tapasztalatszerzést követõen az Intercredit Budapest Kft.-nél (ma Coface Hungary Kft.) ismerkedett meg ezzel a területtel. Ezt követõen az akkor még Bonnier cégcsoport egyik tagjánál került értékesítési vezetõi, majd ügyvezetõi pozícióba. A látványos fejlõdést és elért eredményeket a tulajdonosok újabb kihívásokkal honorálták, így 2005 óta ügyvezetõ igazgatója a Dun & Bradstreet Hungária Kft-nek, 2009 óta a Bisnode Magyarország Kft-nek (korábban HBI Hungária Kft. és Company Data Kft.) Mi motiválja mindennapi munkáját a céginformációszolgáltatás területén? Kihívásnak élem meg, hogy különösen Nyugat-Európához képest hazánkban és Közép-Európában kevésbé elterjedt a credit risk management. Jelenleg még mindig inkább a nagyobb, nemzetközi cégekre jellemzõ a folyamatba szervezett vevõi, szállítói kockázatkezelés, és bár a válság hatására a közepes és kisebb cégeknél is megjelent az igény, még jelentõs a fejlõdési potenciál ezen a téren. Cégcsoportunk célja, hogy a kockázattudatos gondolkozást a vállalati szféra minden szintjére eljuttassa, amire különösen nagy szükség van a jelenlegi gazdasági Keleti Józseffel, a magyarországi Bisnode csoport környezetben. Hiszem, hogy a körültekintõ és megfontolt ország igazgatójával beszélgettünk a üzletkötés a gazdaság stabilizálódásához és a rosszul céginformációs, üzleti információs szakma hazai mûködõ, nem tisztességes keretek között mûködõ fejlettségérõl és trendjeirõl. vállalkozások eltûnéséhez vezet. Nagy lelkesedéssel tölt el A Bisnode Csoport, mely Európa egyik vezetõ digitális bedõlés-elõrejelzõ minõsítési rendszerünk fejlesztése, üzleti információ szolgáltatója olyan márkákat jegyez melyre nagyon nagy hangsúlyt helyezünk. Jó látni, hogy Magyarországon, mint a nemzetközi cégminõsítõ Dun & pár év alatt Bisnode csoport szinten is Európa egyik Bradstreet, a Bisnode PartnerControl döntéstámogató legjobb elõrejelzõ rendszerét alkottuk meg. Folyamatos céginformáció szolgáltatás, az üzleti megbízhatóságot fejlesztésekkel célunk a bedõlések lehetõ legnagyobb jelzõ Bisnode tanúsítvány, vagy a HBI és Kompass, magyar arányát elõrejelezni. és nemzetközi marketing és értékesítési célú adatbázisok. Hogy áll össze egy céginformációs riport, és mitõl válik jól használhatóvá? A céginformáció lényege, hogy a hitelezési döntés szempontjából minden releváns, megbízható adatot tartalmaz, ezeket értékeli, így felhasználója gyorsan, teljes kép alapján hozhat magabiztos döntést. Céginformációs riportjaink lelke a hiteles, minõségi és friss adatokon nyugvó cégminõsítés, mely nemzetközi sztenderdek szerint, de ország specifikusan kerül kialakításra, valamint az adott cégnek pénzügyi ereje és kockázatossága alapján maximálisan nyújtható hitelkeret javaslat. Ezen kívül riportjaink tartalmaznak számlafizetési tapasztalat információkat is, melynek segítségével megállapítható, hogy egy cég általában milyen fegyelemmel, mekkora késéssel egyenlíti ki számláit. Ezen egyedi mutatószámok biztosítják a riportok gyors és egyszerû használatát, de természetesen a részletes mérlegadatokból további elemzések is elvégezhetõk. A Bisnode csoportnál nagy apparátus dolgozik azon, hogy az adatok frissek és ellenõrzöttek legyenek, a friss változásokról a lehetõ leghamarabb értesítést kapjanak az érdeklõdõk. Érdekesség, hogy már több mint 120 féle negatív eseményt dolgozunk fel, és az adathátterünk folyamatosan növekszik. Kizárólag a legkiválóbb minõségû adatokból lehet jó következtetéseket, minõsítéseket alkotni. Sok információ ingyenes forrásokból is elérhetõ. Miben más egy Bisnode cégminõsítõ céginformáció? Valóban nagyon sok adat elérhetõ nyilvános forrásokból, azonban egy céginformációs riport ennél sokkal több. A riportban összegyûjtött adatokat közel 25 forrásból összesítjük, például dolgozunk cégbírósági adatokból, NAV határozatokból, bírósági bejegyzésekbõl is, illetve riportunk -amennyiben az elérhetõ - 5 évre visszamenõen tartalmazza a pénzügyi adatokat. Telefonos adatgyûjtés és ellenõrzés biztosítja, hogy a legfrissebb és legjobb minõségû adatok álljanak partnereink rendelkezésére. Már csupán ezen adatok összegyûjtése és rendszerezése is idõigényes, és akkor még nem is beszéltünk a cégminõsítésrõl, fizetési tapasztalati adatokról. Mivel a minõsítési rendszerünk megvizsgálja az adott vállalat és a piac trendjeit, így egy vállalkozásról nemcsak azt tudjuk megmondani, hogy mekkora kockázatot jelent jelenleg, hanem azt is, hogy a jövõben mennyire lesz kockázatos, mekkora valószínûséggel válik fizetésképtelenné egy éven belül. Egy ilyen minõségû elõrejelzõ modell összeállítása a legtöbb vállalkozás számára önerõbõl szinte lehetetlen. Tehát a Bisnode megoldásai nem csupán céginformációt adnak, ennél sokkal többet, segítik a döntéshozatalt, és a nemfizetésbõl adódó veszteségek elkerülését, az átlagos beszedési idõ csökkentését. Hogyan célszerû alkalmazni, felhasználni a céginformációban szereplõ adatokat? Ma már minden üzletkötés alkalmával elengedhetetlen a céginformáció használata. INTERJÚ Érdemes még tárgyalás elõtt felmérni az ügyfélben rejlõ potenciált, megállapítani, hogy például érdemes-e az ország másik felébe elutazni egy személyes tárgyalás miatt. Egy halaszott fizetés engedélyezése esetén viszont már biztosan szükség van a megrendelõ megbízhatóságának alapos ellenõrzése. A konkrét felhasználás minden vállalat számára specifikus, de akár a folyamatok kialakításában is tudunk segíteni partnereinknek. Általánosságban elmondható, hogy kisebb értékû döntéseknél elég a cégadatok alapos vizsgálata és egy egyszerûbb cégminõsítés, míg nagyobb értékû hitelezési döntéskor elõrejelzõ képessége miatt már profi minõsítést és hitelkeret meghatározást ajánljunk. Ideális esetben célszerû az értékesítéssel összehangoltan kialakítani a risk managementet, és már az eladás alkalmával elõminõsíteni a vevõket megbízhatóságuk alapján. Egyre több vállalat eleve kiszûri értékesítési kampányaiból a magas kockázatú cégeket. Amennyiben az értékesítés is érdekelt a behajtásban és abban, hogy megbízható vevõknek lehessen csak utólagos fizetést engedélyezni, minimalizálható a nemfizetési veszteségek mértéke, és javítható a pénzügyi stabilitás. Milyen egyéb hasznos információkkal egészíthetõk ki a céginformációs riportok? Az egyik legfontosabb szolgáltatásunk a cégfigyelés, monitoring. Itt ugyanis a megrendelõk automatikusan e- mailben, akár napi rendszerességgel értesülnek az elinduló felszámolásokról és csõdökrõl, így kintlévõségeikkel kapcsolatban megtehetik a szükséges lépéseket. Nemcsak a cégek mûködését befolyásoló eseményeket érdemes figyelni, hanem más a kockázatosságot érintõ változásokat is, sõt akár a minõsítés változását is. A figyelést akár egyedi paraméterek alapján is megoldható. A minõsítés változásának nyomonkövetésével minden olyan változásra reagálhatunk, mely befolyásolja egy cég hitelképességét, és figyelmen kívül hagyhatjuk a lényegtelen változásokat, ezáltal nagyfokú hatékonyságjavítást érhetünk el meglévõ partnereink hitellimitjeinek folyamatos felülvizsgálatakor. 6 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 7

5 INTERJÚ Cégek bedõlési aránya megyénként (felszámolások, csõdök cégszámhoz vsizonyított aránya) Az 5 legnagyobb bedõlési arányú iparág ma Magyarországon Ssz Iparág Bedõlési arány 1 Építõipar 7,24% 2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,57% 3 Nagykereskedelem (kivéve: jármû, motorkerékpár) 5,34% 4 Szállítás, raktározás 5,33% 5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 5,30% Másik hasznos eszköz a kintlévõségek kézben tartására a D&B Portfolio Manager, mellyel a pénzügyi szakemberek, credit managerek saját követelésadataikat és a D&B adatait, minõsítéseit, hitellimitjeit egy platformon érhetik el. Az online megoldásban a vállalati akár globális portfolión belül könnyedén azonosíthatóak és nyomon követhetõek a kockázatos valamint a növekedési lehetõségeket rejtõ területek. Könnyedén kivitelezhetõ a teljes vevõportfolió napi szintû minõsítése, monitoringja a belsõ számlakövetelések figyelembe vételétével, egyedi figyelmeztetések beállításával, így a kockázatkezelés nem maradhat le semmilyen fontos változásról. A menedzsmentdöntéseket támogató riportokat és a tartalékoláshoz a várható veszteség kalkulációt a felsõvezetés tagjai is értékelni szokták. A megoldás segít a credit managereknek a jó priorizálásban, a hitelezési politika megfelelõ kialakításában, megvalósításában, és a beszedések hatékonyabbá tételében. Felszámolások számának alakulása 2012-ben és 2011-ben Minták a Portfolio Managerbõl Nemzetközi cégcsoport lévén felmerül a kérdés, hogy milyen nemzetközi normák szerint készülnek a céginformációk és mennyire standardizálható a minõsítési rendszer? A cégminõsítést egy éven keresztül egy nemzetközi szakértõi csapat alakította ki, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatot, de emellett nem megfeledkezve az ország specifikus jellemzõkrõl sem. A modellek hatékonyságának mérése folyamatosan történik, és ez alapján büszkén mondhatom, hogy a magyar minõsítés Európai második legjobb elõrejelzõ képességû modellje. A nemzetközi tapasztalat szerepe és elõnye vitathatatlan, de minden egyes országban a helyi hatásokat is figyelembe kell venni. A jogi szabályozás is eltérõ országonként, és sok helyen például éves beszámolót sem kell leadniuk bizonyos cégeknek, vagy máshogy szabályozott a csõdtörvény, ezért óhatatlan az eltérések kezelése a modellekben. A minõsítés eredményeit tükrözõ mutatószámok (rating, score, maximális hitelkeret) azonban már nemzetközileg egységesek, hogy az országhatárokon átnyúló tevékenységgel rendelkezõ vállalatok nemzetközi kockázatkezelési kérdésekben is magabiztosan, már ismert minõsítési rendszer segítségével dönthessenek, egy nyelvet beszéljenek külföldi kollégáikkal. Hogy látja a céginformáció-szolgáltatás jövõjét, milyen újdonságok, innovációk várhatók? Három fõ tendenciát látok az iparágban. Az elsõ, hogy a céginformáció és a kockázatkezelés egyre inkább a komplex megoldások felé megy el, és az eddigieknél nagyobb szerepe lesz a monitoringnak, a partnerek folyamatos nyomon követésének. A korábbi, évente egyszeri hitellimit felülvizsgálat felett lassan eljár az idõ, dinamikusabbak már a változások. A kisebb kapacitások és növekvõ kockázatossági szintek egyre több helyen motiválják a folyamatok hatékonyabbá tételét, egyre több projektünk van, ahol automatizált adatbetöltésekkel, lekérdezésekkel támogatjuk a partnereink hatékonyságának javítását. A második trend, hogy a kisebb cégek eddig elsõsorban hagyományos céginformációt használtak (akár ingyenes forrásokból), míg a nagyobb vállalkozások privilégiuma volt leginkább ára miatt a minõségi, megalapozott cégminõsítés használata. Mára azonban már a kisebb vállalkozások is megfizethetõ áron juthatnak komoly cégminõsítéshez, amivel üzleti döntéseiket alátámaszthatják. A harmadik trend a hozzáadott értékû információk megjelenése. Korábban a vevõk sokszor olyan adatokért fizettek, amelyek többsége ma már ingyenesen is elérhetõ. A jövõben viszont egyre inkább a hozzáadott értéket képviselõ, a döntési hatékonyságot és eredményességet bizonyíthatóan javító, releváns információ kerül elõtérbe, mint például a minõségi cégminõsítés, a fizetési tapasztalati információk, a pontos cégkapcsolódások, valamint a nemzetközi sztenderdek, melyek mentén nemcsak helyben, hanem a határokon túl is magabiztosan mozoghatnak a cégek kockázatkezelõi. Melyek a legfõbb eltérések a külföldi, nyugat-európai gyakorlat és a hazai között a céginformációk alkalmazása tekintetében? Nyugat-Európában jellemzõbb az a gyakorlat, hogy ha új céget alapítanak, akkor a könyvelõ, a számlázó program mellé automatikusan egy cégminõsítõ szolgáltatást is választanak a cégek. Magyarországon és Közép-Európában még nem tartunk itt, pedig a gazdasági helyzet egyre inkább megköveteli a kockázattudatosságot. Azt tapasztaljuk, hogy már a kisebb cégek is felismerik a rossz üzleti partnereknek való kitettség miatti veszélyt és egyre többen alkalmaznak céginformációt és cégminõsítést. Ami korábban csupán a nagy cégek kiváltsága volt, az egyre inkább a kisebb INTERJÚ vállalkozásoknál is alapkövetelmény lesz. Mivel a szolgáltatások ára egyre inkább elérhetõvé teszi a kis vállalkozások számára az alapos tájékozódást, így azon dolgozunk, hogy a felhasználók köre hazánkban is bõvüljön. Milyen változások szükségesek a gondolkodásmódban, hozzáállásban a szállítók részérõl? Az elmúlt idõszak legfontosabb tanulsága sokak számára az a régi igazság, hogy egy üzlet akkor zárul le, ha az ki is van fizetve, a számlán a pénz. Sokaknak meg kellett tanulnia elengedni a bizonytalan pénzügyi kimenetelû üzleteket, vagy olyan új konstrukciókkal szerzõdni, melyek jobban védik a szállítót. Egyre kevesebbet hallom 30 napos lejárt követelésekrõl beszélgetve az úgyis fog fizetni állítást. Szintén meghatározó tanulság, hogy a vevõi kockázatkezelés, a kintlévõségek minimalizálása egy teljes cég feladata, az értékesítéstõl a pénzügyön keresztül egészen a felsõvezetésig, mindenkinek tennie kell érte. Számtalan olyan történetet látunk, ahol a kockázatkezelés felsõvezetõi, értékesítési vezetõi támogatás nélkül teljesen eredménytelenné válik, az alaposan meghatározott hitellimitek nem kerülnek figyelembe vételre, folyamatos a kivételkezelés, és ezt már késõn ismerik fel, amikor ott a baj. A hitelezési politika (credit policy) megléte és felsõvezetõi támogatása, elfogadása elengedhetetlen. Szerencsére sok példaértékû együttmûködést is látunk, ahol a kockázatkezelés az értékesítésnél kezdõdik, sõt, már az üzleti partnerek is ismerik a szabályokat, és ennek megfelelõen tudnak alkalmazkodni. Azt gondolom, hogy hosszú távon azon cégek tudnak stabilan növekedni, ahol a vevõi kockázatkezelést stratégiai szinten, szabályozottan kezelik, átgondolt felelõsökkel, folyamatokkal. Nem árt kihangsúlyozni ilyen forrásokban szûk környezetben, hogy a vevõi követelésállomány az egyik legnagyobb eszköz a cégeknél, gondos kezelése jó megtérülést hoz. 8 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 9

6 E-SZÁMLA Elektronikus számlázás Az elektronikus számlázás komoly elõnyöket rejt credit management szempontból is. Terveink szerint több cikkben is foglalkozunk a témával. Elsõ lépésként a téma egyik elismert szakértõjét, a NetLock Kft.-t kértük meg, hogy foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az elektronikus számlázásról. Elektronikusan a számlázás is egyszerûbb Gyors és költséghatékony, talán ezek az elektronikus számlázás legismertebb elõnyei. Bevezetésével a nyomtatási, papír-, postázási és archiválási költségek minimálisra csökkenthetõek. Az elõállítást követõen az e- számla kézbesítése percekben mérhetõ. Ennek köszönhetõn a kifizetése is gyorsabbá válhat. Ha nagyon egyszerûen szeretnénk érzékeltetni, hogy miért érdemes áttérni az elektronikus számlázásra, akkor csak azt érdemes végiggondolni, milyen terheket vett le a vállunkról, mennyivel tette könnyebbé az életünket és egyszerûbbé az üzletvitelt az megjelenése. Ugyanezt az érzést élhetjük át, ha a papíralapú számlázás helyett az elektronikusat választjuk. E-számlát mindenkinek Az Európai Bizottság decemberi adatai szerint az európai vállalatok számlaforgalmuknak mindössze 5 százalékát bonyolítják elektronikus úton. Az Európai Unió azt a célt tûzte ki, hogy 2020-ra az elektronikus számlázás legyen a legnépszerûbb számlázási forma az egész kontinensen. Ennek egyik lépéseként minden uniós tagállamnak januárig törvénybe kell foglalnia az elektronikus és papíralapú számlák egyenrangúságát, ezzel is elõsegítve az e-számlák elterjedését. Bár a vállalatvezetõk egyre jobban ismerik az elektronikus számlázás elõnyeit, fõként a kis- és középvállalatok mégis ragaszkodnak a megszokott papíralapú számlázáshoz. Hazánkban is egyre elterjedtebb az elektronikus számlázás, de az eljárás bevezetésétõl még mindig sokan tartózkodnak. Az okok között szerepel a bizalmatlanság, illetve a tájékozatlanság, de van, aki a befogadó oldal felkészültségének hiányára hivatkozik. A Magyarország elsõ hiteles elektronikus számláját kibocsátó NetLock Kft. tapasztalatai szerint azonban a hazai vállalatok nagy része mind technológiai, mind pedig gazdasági szempontból felkészültnek tekinthetõ az átállásra és a társaság elektronikus számlát kibocsátó ügyfelei is csak pozitív tapasztalatokról, többek között igen magas megtakarítási lehetõségekrõl számoltak be. Vegyük sorba, miért jó az elektronikus számlázás a kiállítónak és a befogadónak! A kiállítói oldal: Egyszerû, gyors és költséghatékony bevezetés Egyszerû kezelhetõség Nincs nyomtatási költség Nincs papírköltség Nincs postázási költség Nincs átfutási idõ: a befogadó azonnal megkapja a számlát Nincs tárolási költség: elektronikus másodbizonylatmegõrzés Gyorsuló kifizetések Könnyû visszakereshetõség Csökkenõ adminisztráció Befogadói oldal Egyszerû számlakezelés Egyszerû archiválás Egyszerû visszakereshetõség Könnyen ellenõrizetõ a számla hitelessége Költséghatékony tárolás Azonnali visszajelzésre van lehetõség Minden oldalról ösztönözve Mit tehetünk annak érdekében, hogy a kkv szektor körében is még inkább elterjedhessen az elektronikus számlázás? Olyan kompakt, egyszerûen kezelhetõ rendszerekre van szükség, amelyek megkönnyítik az áttérést. Megoldás lehet az is, ha a vállalatirányítási rendszer elõre telepítve tartalmazza az elektronikus számlázási modult, így azt nem kell külön megvásárolni, majd integrálni a meglévõ alkalmazásokba. Ilyen módon élvezhetik többek között az SAP, a Navision, az Octopus és a Számadó vállalatirányítási rendszereket használó vállalatok a technológia elõnyeit, hiszen valamennyi rendszer a NetLock Kft. megoldásának köszönhetõen elektronikus számlázási modullal érhetõ el. Kormányzati részrõl is támogatást élvez, hogy minél többen vezessenek be elektronikus számlázási rendszereket, és ezzel is tegyék versenyképesebbé vállalatukat. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szerepel, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja annak lehetõségét, hogy hogyan tudná ösztönözni az elektronikus számlázás minél szélesebb körû bevezetését, például különbözõ kedvezmények nyújtásával. Törvényi támogatás A január 1-jétõl életbe lépõ Áfa törvény az uniós célkitûzésekkel összhangban azt a célt kívánja szolgálni, hogy minél inkább elterjedjen az elektronikus számlázás gyakorlata. Az eddig hatályos Áfa törvény azt írta elõ, hogy az elektronikus számlát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minõsített szolgáltató által kiadott idõbélyegzõvel kell ellátni. Január 1-jétõl lehetõség van azonban idõbélyeg nélküli minõsített aláírással ellátott számla kiállítására is. Ugyan a törvény szerint lehetne idõbélyeg nélkül számlát kiállítani, ám az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában is kell megõrizni. A E-SZÁMLA megõrzésre vonatkozó elõírásokat tartalmazó a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII.29.) GKM rendelet értelmében a megõrzési kötelezettségnek a megõrzésre kötelezett maga csak úgy tehet eleget, ha idõbélyeggel látta el a bizonylatot, jelen esetben a számláját. A kiállító egyébként megõrzési kötelezettségét az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény szerinti archiválási szolgáltató megbízásával is teljesítheti. Lehetõség van arra is, hogy számítástechnikai eszköz útján elõállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya elektronikus formában megõrizhetõ legyen. Ennek módját a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet szabályozza, mely szerint a számlaképet legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minõsített szolgáltató által kibocsátott idõbélyegzõvel kell ellátni. A hiteles elektronikus másodbizonylat-megõrzés lényege, hogy a számla címzettje továbbra is papíralapon kapja meg számláját, ugyanakkor a másodpéldányok õrzése nem papíralapon, hanem hiteles elektronikus formában történik. 10 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 11

7 VÉLEMÉNY Ugyanazon érme két oldala Hitelbiztosítói kockázatkezelõbõl vállalati credit manager Gondolatok Németh Bernadettõl, az UBM Kft. credit managerétõl. Vajon aki hitelvizsgálóból vállalati kockázatkezelési vezetõvé válik, annak milyen kérdéseket rejteget, milyen tapasztalatokat, megéléseket hozhat az új szerepkör? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget ez az írás a teljesség igénye nélkül, csupán betekintést engedve, gondolatokat ébresztve arra vonatkozóan, hogy a kockázatkezelés, - viselés miben is különbözik biztosítói és vállalati oldalon. Az Euler Hermes kötelékében eltöltött majd tíz évem során nagyrészt hitelvizsgálói feladatokat láttam el. Ehhez tartozott a különbözõ iparágakban tevékenykedõ ügyfeleim vevõinek pénzügyi teljesítõképességének megítélése. A kockázatok elemzése leginkább íróasztal mellõl, közvetett piaci valamint ágazati információkból, múltbeli legtöbbször elõzõ, lezárt év pénzügyi mutatói alapján történt - bizonyos esetekben fõkönyvi kivonatok is rendelkezésre álltak-, és csupán apró kitekintésekkel, tárgyalásokról, személyes látogatások alkalmával ismerhettem meg a rizikót, a vevõt. Ügyfeleimet képviselve próbáltam meghozni a döntést, hogy a partner bizonyos összegû halasztott fizetésre még/már alkalmas-e vagy sem, képes lesz-e idõben fizetni, megfelel-e majd a vele szemben támasztott elvárásoknak. Már akkor is azt vallottam, hogy a döntés, legyen az pozitív vagy ügyfélnek nem tetszõ elutasítás, hatalmas felelõsséggel bír. Amennyiben a biztosított kérésének megfelelõen döntöttem, úgy tudtam, hogy ügyfelem ez alapján bátran és biztonsággal köti az üzleteket, amennyiben negatív döntést hoztam, félõ volt, hogy vajon megfogadja-e tanácsom, és valóban csak elõre fizetéssel szolgálja-e ki az adott vevõt, vagy éppen emiatt adott esetben elveszti azt és ezzel forgalmának egy részét is. Természetesen ezt követte egy másik óriási dilemma, mégpedig az, hogyan is befolyásolom én a döntéseimmel annak a bizonyos vevõnek az üzleti mûködését, aki az én döntésem alapján nem kap lehetõséget arra, hogy halasztott fizetés mellett szolgálják ki. Az élet úgy hozta, hogy hitelvizsgálói tapasztalataimnak köszönhetõen jelenleg az UBM Kft-nek, - egy olyan folyamatosan fejlõdõ, pulzáló cégnek- dolgozhatom, aki által mélyebb betekintést nyerhetek a magyar mezõgazdaságot meghatározó cégek életébe. Feladatom a teljes kintlévõség kezelése, az üzleti tevékenység teljes körû támogatása. A cég vevõportfóliója lefedi az állattenyésztés és takarmánygyártás minden területét, elsõsorban baromfi-, sertés- és marhatenyésztéssel foglalkozó kis-, közép-, és nagyvállalkozási méretben is. Immáron több mint két éve vagyok az UBM-nél, ahol lehetõségem nyílik, hogy egészen az üzletkötést megelõzõ pillanatoktól kezdve megismerjem az adott partnert, végigkísérjem az üzletet, személyesen megélhessem és a vevõkkel együtt, közösen közremûködve részese legyek a mindennapjaiknak, sikereiknek és kudarcaiknak egyaránt. Az iparági sajátosságokat megismerve már másképp látom a mai magyar mezõgazdaságot, és ismerem fel annak problémáit. Látom, hogy hogyan küzdenek egyes családi vállalkozások, egyéni gazdaságok, de akár nagyobb cégek is a fejlõdés lehetõségért vagy rosszabb esetben akárcsak a piacon maradásért, azért, hogy abban az iparágban tevékenykedhessenek tovább, amire az életüket tették. Ez a megismerés tehát inkább tapasztalati, mint amit a biztosítói keretek között megélhettem. Egyszerre szubjektívebb, adott esetben intuitív, mindamellett reális alapokon nyugszik. A döntés, amit nap mint nap meg kell hoznom, egyre nagyobb felelõsséget kíván. Feladatom a hosszútávon tervezhetõ és fejleszthetõ üzleti kapcsolatok biztonságának felmérése, támogatása. Munkámhoz segítséget nyújt az együttmûködés tartóssága és tapasztalatai, az egyes cégek piaci pozíciója, egyes vagyonelemek értékelhetõsége, éves beszámolók, a partnerrõl beszerezhetõ nyilvános és szakmai információk naprakész pénzügyi adatokkal, a Biztosító által adott limit, az esetlegesen adott biztosítékok értéke, realizálhatóságuk gyorsasága, a vevõ eddigi fizetési kultúrája és az átlagos le nem járt tartozások. A biztosítókkal történõ napi kapcsolattartás, kérdések megvitatása, döntéseik megértése és azok jelentõségének felmérése a hitelvizsgálói múltból adódóan könnyíti és jelentõsen segíti, gyorsítja munkámat. Egyik legfontosabb tényezõnek tartom, munkám támogatásában, hogy cégünk alapvetõ piacszerzési és - megtartási stratégiája a rendszeres vevõlátogatás. Ezt teszik a kereskedõk, területi képviselõk, a tanácsadók, akikkel folyamatos napi kapcsolatban vagyok, és a fontosabb partnereket az ügyvezetõkkel együtt rendszeresen személyesen is felkeressük. Ilyenkor megismerjük a partner problémáit, a többi piaci szereplõ helyzetérõl, iparági kilátásokról kapunk elsõ kézbõl jövõ információt. Ezeken a látogatásokon van alkalmam ténylegesen megismerni a vevõt, saját közegében látni, és megélni azokat a problémákat, amikrõl sokan csak az újságokban olvashatnak. Ebben a munkakörben is akadnak azonban nem túl kellemes percek. Például amikor egy adóssal szemben szeretnénk jogos követelésünket érvényesíteni, amikor a fizetési határidõ meghaladtával fel kell venni az addig jól fizetõ vevõvel a kapcsolatot, és megtalálni a megoldást még az õ problémáira is annak érdekében, hogy ezt az üzletet sikeresen lezárjuk, de további, újabb üzlet lehetõségét is megtartsuk. Biztosítói munkám során csak jóval a fizetési határidõ lejárta után tudtam meg, hogy egy a biztosító által jól fizetõ vevõ kategóriába sorolt szereplõ késedelembe esett. Most pedig, jelenlegi munkakörömbõl kifolyólag, már a lejáratkor, illetve a lejárat utáni elsõ napon tudnom kell, hogy mire számíthatok, VÉLEMÉNY mikor kerül kiegyenlítésre a bizonyos számla. Elsõ kézbõl ismerhetem meg a vevõk fizetési szokásait, képességeit és készségeit is. Mindent meg kell tennem annak érdekében, ami egyúttal újabb kihívás is, hogy mihamarabb elérjem a késõknél a kifizetéseket, hogy felmérjem a lehetõségeket, hogy megóvjam a céget és magát a vevõt is a biztosítói limit elvesztésétõl, hogy mindkét fél érdekeit szem elõtt tartva tegyek eleget feladatomnak. Hiszen, ha a biztosítói keret megszûnik, az mind cégemre mind pedig a vevõre kihatással van, és mint hitelvizsgáló annak idején egészen más volt törölni egy limitet mint most elveszíteni egy vevõt, egy üzletet. Mindazonáltal közös a kockázat és a profit is, így közösen viseljük, - biztosító és biztosított -, a döntések következményeit. Eddigi tapasztalataim alapján úgy hiszem, együttesen és jól összehangoltan kell, hogy feladatunk legyen a vevõi fizetési szokások javítása, legyen az hitelvizsgáló vagy vállalati credit manager, a kockázatok megelõzése illetve minimalizálása mindannyiunk közös érdeke kell, hogy legyen. 12 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 13

8 EU DIREKTÍVA Összeurópai (szélmalom?) harc a késedelmes fizetések ellen, avagy egy direktíva margójára Az Európai Parlament és Tanács február 16-án elfogadta a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrõl szóló irányelvet (2011/7/EU), amelyet 2013 március 16-ig kell a tagállamoknak a saját jogrendbe átültetniük. Bár a cél az elhúzódó, késedelmes fizetések okozta problémák kezelése mindenképpen üdvözlendõ, a várható eredmények tekintetében azonban sajnos nem lehetünk túl optimisták, nem számíthatunk a jelenlegi helyzet gyökeres változására. Az irányelv új jogosítványokat ad a hitelezõk kezébe, hogy számukra elfogadható fizetési határidõkben állapodhassanak meg és hatékonyan léphessenek fel a késve fizetõ vevõkkel szemben, azonban a vállalkozások, elsõsorban a KKV szektor nem lesznek képesek arra, hogy ténylegesen érvényt szerezzenek jogaiknak. A direktíva külön figyelmet fordít az állami szektor fizetési fegyelmének javítására, ám elsõsorban a költségvetés jelenlegi helyzetébõl adód objektív okokból ezen a területen sem várható érdemi változás. Abban bízhatunk, hogy az irányelv segít a vállalkozásoknak megismerni jogaikat és lépésrõl lépésre erõsíti a határidõre történõ fizetés kultúráját és presztízsét. Az irányelv háttere és célja A fizetési késedelemnek nincs következménye, nem kerül semmibe, elfogadott gyakorlat Európa szerte. A szállítók késedelmes fizetése mindennapos megszokássá vált, miközben óriási károkat okoz a gazdaságban. Évente többszázezer vállalkozás lesz fizetésképtelen, miközben azt várják, hogy vevõik fizessenek. Egy, az Európai Bizottság részére készített, a késedelmes fizetések elleni küzdelemrõl készített elemzés (Study on the effectiveness of EC legislation on combating late payment, 2006) már 2006-ban azt mutatta be, hogy az Unióban megközelítõleg 1 milliárd számla nem kerül határidõben kifizetésre és kerül követelés behajtási folyamatba, miközben a késedelmes fizetések miatt évente hozzávetõlegesen munkahely szûnik meg, jelentõsen hozzájárulva ezáltal az uniós munkanélküliség növekedéséhez. Egy újabb, szintén az Európai Bizottság részére 2009-ben készített hatástanulmány (Late Payment in B2B Directive Impact Assesment) a vállalatoknak megküldött kérdõívek alapján úgy becsülte, hogy az Euópai Unióban késedelmesen fizetett árbevétel összesített nagyságrendje megközelíti az milliárd eurót (1,9 billió euró, ez a magyar GDP közel 20-szorosa), amelynek jelentõs része, több mint milliárd a KKV szektort érinti. A késedelmes fizetés nem csak a vállalkozások részérõl merül fel, az állami szektor sok szempontból nagyobb kockázatot jelent: Rainer Weiland, az Európai Parlament alelnöke a FECMA Páneurópai Credit Management Magazinban idén megjelent interjújában azt nyilatkozata, hogy az Unióban aktuálisan fennálló kb. 90 milliárd euró összegû tartozásállomány kétharmadát teszi ki az állami szektor tartozása a vállalkozások felé és egyharmad a B2B ügyletek aránya. Az európai vállalatok évente hozzávetõlegesen 25 milliárd eurót költenek követeléseik behajtására. A fentiek alapján az új direktíva mi mást is tûzhetet ki célul, mint az Európai Unión belüli fizetési morál javítását, a vállalatok és különösen a KKV-k versenyképességének erõsítését, a vállalkozói tevékenység ösztönzését, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok elõsegítését. A szállító számára kifejezetten elõnytelen, ámde rákényszerített hosszú fizetési határidõ, illetve a tartozások késedelmes fizetése az európai és hazai vállalatok tömegének rontja a versenyképességét, okoz plusz költségeket, likviditási nehézségeket, sõt gyakran megoldhatatlan problémát (lásd keretes összefoglaló). Az Intrum Justitia 2011-es felmérése alapján az európai vállalatok 28%-nak egzisztenciális kockázatot, míg 45%- uk számára a növekedési akadályt jelent a vevõk késve fizetése. Milyen hatása van a késedelmes fizetésnek a hitelezõkre? Az elhúzódó fizetések nem csak azért jelentenek problémát, mert megnõ a veszélye annak, hogy a vevõ fizetésképtelenné válik és a követelés nem térül meg. A hosszú fizetési határidõ és a késedelmes fizetés önmagában is jelentõs nehézségeket okoz a szállítóknak: cash-flow problémát okoz, megnehezíti a pénzügyi gazdálkodást, gyengíti a hitelezõ likviditását, megdrágítja a finanszírozást, különösen akkor, ha a késedelmek miatt plusz külsõ forrás bevonása válik szükségessé, a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a külsõ finanszírozáshoz való hozzáférés nehéz, ez komoly bizonytalanságot okoz, elsõsorban a KKV szegmensben, rontja a hitelezõ pénzügyi helyzetét, ezáltal a minõsítését, ami a saját beszállítói, hitelezõi részérõl kedvezõtlenebb feltételeket vonhat maga után, elsõsorban a KKV-k esetében a cégmérethez képest aránytalanul magas adminisztrációs terhet ró a hitelezõre, akinek megfelelõ képzettségû munkaerõt és idõt kell allokálnia cash-flow tervezésre és a késedelmes vevõk kezelésére, a KKV-k jellemzõen kevés vevõvel állnak üzleti kapcsolatban, egy-egy vevõ fizetési késedelme azonnal érezhetõ hatással van a pénzügyi helyzetre, növeli a követelések behajtási költségét, elvonja a forrást a tervezett beruházásoktól, fékezi a hátáron átnyúló kereskedelmet, ahol a szállítók eleve jobban tartanak a fizetési késedelmektõl, az állami szektor elhúzódó fizetése mindazokat a mikro, kis- és középvállalkozót megakadályozza a közbeszerzésekben történõ részvételben, amelyek nem képesek jelentõs késedelmet átfinanszírozni, és amelyek ezáltal piacot vesztenek, a késedelmes fizetések bizalmatlanságot szülnek a teljes szállítói láncolatokon keresztül, ez pedig rontja a hatékonyságot és rugalmasságot, illetve lassítja a szállító vevõ kapcsolatok felépülését. Mindezek hatására pedig végeredményben romlik a hitelezõ eredményessége és versenyképessége. Talán kevesen tudják, de eddig is létezett közös uniós irányelv a késedelmes fizetések elleni fellépésrõl (2000. június 29-i 2000/35/EK irányelv), amely az új szabályozással hatályát veszti. A téma elsõsorban a korábbi szabályozás sikertelensége miatt került ismét napirendre, mivel az elemzések és statisztikák egyértelmûen azt mutatták, hogy nem történt érdemi elmozdulás az elhúzódó fizetések tekintetében. A legfontosabb változások és szabályok Fizetési határidõ Késedelmi kamat Behajtási költségek Súlyosan hátrányos szerzõdéses feltételek definíciója Egyéb rendelkezések Jelenlegi szabályozás (2000/35/EK) Egységes szabályok a vállalkozások közötti és az állami szektorral bonyolított kereskedelmi ügyletekre. Fizetési határidõ általánosságban 30 nap, vagy a felek között szerzõdésben vagy egyéb módon szabadon rögzített határidõ. EKB vagy nemzeti központi bank + legalább 7 %pont. Felek közös megállapodással ettõl eltérõ késedelmi kamatot is megállapíthatnak. Hitelezõ jogosult a késedelmi kamatra EU DIREKTÍVA Eltérõen azonban a korábbi irányelvtõl, amely nem különböztette meg a kereskedelmi ügyleteket, az új direktívában már külön szabályok vonatkoznak a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és az állami szektor közötti ügyletekre. Új irányelv (2011/7/EU) Eltérõ szabályok: Vállalkozás vállalkozás: 30 nap, a felek kifejezetten erre vonatkozó, kétoldalú, megállapodása esetén 60 napra emelhetõ. Ennél hosszabb fizetési határidõrõl a felek csak akkor állapodhatnak meg, ha az a hitelezõ számára nem tekinthetõ súlyosan hátrányosnak, illetve a szállító kifejezett szándéka a vevõ részére kereskedelmi hitel nyújtása. Vállalkozás állami szektor: fizetés határidõ 30 nap (harmonizált határidõk az EU tagállamokra.) A határidõ kivételes (nevesített) esetekben 60 napra emelhetõ, amennyiben az állami vevõ ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez, illetve egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények EKB vagy nemzeti központi bank + legalább 8 %pont Állami szektorral bonyolított ügylet esetén a késedelmi kamat kötelezõ érvényû, nem lehet alacsonyabb az irányelv alapján meghatározott késedelmi kamatnál. Hitelezõ külön felszólítás nélkül jogosult késedelmi kamatra, továbbá legalább 40 EUR összegû behajtási költség általányra. Ezen átalányösszegen felül hitelezõ jogosult további behajtási költségek megtérítésére is, így pl. ügyvéd vagy behajtó cég megbízása kapcsán felmerült költségek - kereskedelmi gyakorlattól eltér, ellenétes a jóhiszemûség és tisztességes kereskedés elvével - a késedelmi kamatot kizáró valamennyi szerzõdéses feltétel súlyosan hátrányosnak minõsül - Behajtási költségeket (beleértve a 40 EUR-os általányt) kizáró valamennyi szerzõdéses feltétel súlyosan hátrányosnak minõsül A tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy az állami szektorral bonyolított ügyletek esetén a számla kézhezvételének idõpontja nem képezheti a felek megállapodásának tárgyát. A direktívában megfogalmazott szabályok értelmezése egyelõre több ponton is kérdéses, így például nem egyértelmû, hogy a fizetési határidõre vonatkozó kifejezett megállapodásnak tekinthetõ-e valamely fél ÁSZF-jének fizetési határidõre vonatkozó pontja. Az sem egyértelmû továbbá, hogy a behajtási költség általány számlánként vagy ügyletenként kerülhet-e majd felszámolásra. 14 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 15

9 EU DIREKTÍVA Várható hatások és eredmények Az elhúzódó fizetések okozta problémák megoldását célzó minden szándék és megoldási javaslat üdvözlendõ. Az új irányelv megszületése egyértelmûvé teszi, hogy a késedelmes fizetések rendkívül súlyos következményeit a megfelelõ szinten felismerték, elismerték és közös megoldást dolgoztak ki. Az új szabályozás megszületését hosszú alkudozás elõzte meg az Európai Parlamentben, a végeredmény pedig az a kompromisszum lett, amelyet minden tagállam el tudott fogadni. Az irányelv értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy fizetési szokások és gyakorlatok szempontjából gyökeresen eltérõ országokat kellett egy nevezõre hozni, elég csak a dél-európai országok laza hozzáállását és átlagos késését az északiak fizetési fegyelmével összehasonlítani. A tényleges hatások és változások kapcsán azonban nem látok okot különösebb optimizmusra. A jogalkotó ugyan meghatározott bizonyos kedvezõnek tekinthetõ új jogosítványokat a hitelezõk részére, de ez önmagában nem lesz eredményes, ha nem párosul a jogérvényesítõ képesség megerõsítésével. Látni kell, hogy a fizetési késedelmek kialakulásának számos oka van, többek között a makrogazdasági környezet változása, a finanszírozási források hozzáférhetõsége és árazása, a szállítók credit management gyakorlata, de mindegyik közül a legfontosabb a piac szerkezete, tehát a verseny, az erõviszonyok, a szállítók piaci ereje és érdekérvényesítõ képessége. Ez alapvetõen meghatározza, mennyire tolerálják a szállítók a fizetési késedelmet, illetve hogyan reagálnak rá. Erõs versenyhelyzetben, a vevõk javára elbillent erõviszonyok esetén a szállító inkább tolerálja a hosszú fizetési határidõket és a fizetési késedelmeket. A szállító ilyenkor sokszor attól fél, hogy sérül az üzleti kapcsolat a vevõvel, illetve egész egyszerûen a kereskedelmi tárgyalásokon nincs meg a szükséges érdekérvényesítõ ereje. A vállalkozások nagy része ezért gyakran hezitál mielõtt figyelmeztetné vevõit a lejáró fizetési határidõkre, egyáltalán nem, vagy csak késõn küld felszólító leveleket, késõn indítja a követelések behajtását célzó lépéseket és ritkán számol fel késedelmi kamatot. Persze azért azt is hozzá kell tenni, hogy bizonyos esetben szállítói azért hajlandó hosszabb fizetési határidõt adni és tolerálni a késedelmet, mert ezt a kereskedelmi illetve marketing stratégiájuk része, és ezáltal kívánnak elõnyt elérni versenytársaikkal szemben. A vevõk pontosan tudják, hogy késedelem esetén nem számíthatnak komolyabb szankciókra és gyakran kihasználják az ingyenes szállítói finanszírozást, hiszen ez sokkal kedvezõbb nekik, mint a banki forrás. Nem véletlenül áll az irányelv bevezetõjében: A késedelmes fizetés olyan szerzõdésszegés, amelyek a legtöbb tagállamban az alacsony vagy fel nem számított kamatok és/vagy a hosszas jogorvoslati eljárások az adósok számára pénzügyi szempontból vonzóvá tettek. Ebbõl a szempontból érdemes megkülönböztetni az idõben történõ fizetés képességét és az erre vonatkozó szándékot. A szomorú tény az, hogy nem csak az fizet késve, aki pénzügyileg nem képes határidõben teljesíteni, hanem sokszor a szándék is hiányzik. A vevõ oldaláról mivel szankció nincs sokszor csak az szól a pontos fizetés mellett, hogy ezzel kívánják alátámasztani a beszállítójukkal a hosszú távú üzleti kapcsolatot illetve erõsíteni reputációjukat, professzionális partnerként való elismerésüket. Amennyiben a vállalkozások és az állami szektor közötti ügyleteket vizsgáljuk, akkor a helyzet még komplexebb: nem csak arról van szó, hogy az államnak, mint vevõnek ugyan úgy olcsó finanszírozást jelent a hitelezõknek történõ késedelmes fizetés, hanem arról is, hogy az állam véges költségvetési lehetõségei alapvetõen meghatározzák fizetõképességét. Sokat elárul az irányelv elõkészítõ anyaga, amely szerint A hatóságok számára a hitelezõknek történõ késedelmes fizetés a költségvetési korlátok leküzdésének egyszerû, ám jogosulatlan módja, mellyel a fizetéseket a következõ költségvetési idõszakra halasztják. Amennyiben tehát az új direktíva várható hatását vizsgáljuk, akkor a következõket valószínûsítem: B2B, azaz a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatokban: - Az irányelv késedelmi kamatra és behajtási költségtérítésre vonatkozó feltételei be fognak kerülni a kereskedelmi megállapodásokba, de a KKV-k döntõ része képtelen lesz érvényesíteni az erre vonatkozó igényét. A kis szállító nagy vevõ viszonyrendszerben nem lesz ehhez elég érdekérvényesítõ képességük, félni fognak az üzleti kapcsolat sérülésétõl. - Azokban a helyzetekben, ahol a szállító van domináns pozícióban, sok kis vevõvel, ahol a szállító helyettesíthetõsége korlátozott vagy a váltás idõigényes és költséges (pl. közüzem, energia, telekommunikáció, stb), ott a szállító automatikusan kiterhelheti az új szabályok alapján neki járó tételeket, ezek közül a 40 Eurós behajtási átalány lesz igazán fájdalmas a KKV-k jelentõs részének, hiszen akár már 1 napos késedelem esetén is felszámolható. - A súlyosan hátrányos kifejezés szubjektív mérlegelésre ad lehetõséget, amely alapján akár extrém fizetési feltételek is megállapodásra kerülhetnek olyan ügyleteknél is, ahol egyébként a szállítónak nem célja hosszú kereskedelmi hitel nyújtása. - Továbbra is kérdéses, hogy a számlázás alapjául szolgáló teljesítésigazolások kiadása (amelyekre egyébként az irányelv alapján szintén 30 napos határidõ áll rendelkezésre), az ügyek egyedi jellegére és összetettségére történõ hivatkozással milyen késedelemmel kerülnek kiadásra. Jelenleg elsõsorban az építõiparban - sok esetben a teljesítésigazolások visszatartásával zsarolják a szállítót és kényszerítik a további teljesítésre, annak ellenére, hogy korábbi tételek se leigazolva, se kifizetve nincsenek. A vállalkozások és az állami szektor közötti ügyletekben: - Az irányelvben meghatározott, 30 napos (kivételes esetekben 60 napos) fizetési határidõ be fog kerülni a megállapodásokba, de belátható idõn belül nem látok esélyt arra, hogy a fizetési késedelmek érdemben csökkenjenek. Ennek oka nyilvánvaló: ahhoz, hogy hazánk végre kikerüljön túlzott deficit eljárásból, ami a kormány elsõdleges célja, a hiánycélok maradéktalan teljesítése szükséges. Ez a szigorú költségvetési politika nem ad majd lehetõséget arra, hogy komoly változás történjen a késedelmek terén. - A késedelmi kamat és behajtási költség átalány szintén rögzítésre kerül majd a közbeszerzési eljárásokban, szerzõdésekben, hiszen ezek kizárása súlyosan hátrányos gyakorlatnak minõsül majd, de ezek érvényesíthetõségére aligha lesz lehetõség. - A teljesítésigazolások témája hasonló kérdéseket vet fel, mint a vállalkozások esetén. Pedig az állam szerepét ebben a kérdésben nem lehet eléggé hangsúlyozni. A helyes jogalkalmazással, a példamutatással rengeteg veszteségtõl kímélné meg a hazai vállalatokat, növelné versenyképességüket, segítené fejlõdésüket. Jó példa erre Belgium, ahol az elmúlt két évben jelentõsen javult az állami szektor fizetési fegyelme. Ennek hátterében azonban nem az uniós irányelvek állnak, pusztán annyi, hogy a politikai agendán kiemelt célkitûzés lett a hitelezõk határidõre történõ fizetése. Ugyanerre lenne szükség Magyarországon is ahhoz, hogy érdemi változás történjen. Összefoglalva tehát, ahogy a korábbi direktíva, úgy várhatóan az új irányelv sem fog radikális változást hozni. Abban bízhatunk, hogy hatására, lépésrõl lépésre egy több vállalat fogja komolyan venni a határidõben történõ fizetés szerzõdéses kötelezettségét és tekinti majd reputációs kérdésnek a fizetési fegyelem betartását. Szentirmay Péter, a Magyar Credit Management Szövetség elnöke FECMA Pán-európai Credit Management Konferencia Budapesten május én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szervezi meg a FECMA (Európai Credit Management Szövetségek Egyesülete) az elsõ pán-európai kongresszusát, melyen 15 tagország szakemberei vesznek részt. A rendezvény címe ( European Best Practices - Inspiration for Credit Managers) is jól mutatja, hogy elsõdleges cél a közös, európai credit management platform megteremtése. A különbözõ országokból érkezõ elõadók konkrét vállalati esettanulmányokon, gyakorlati példákon keresztül mutatják be a credit managerekre váró kihívásokat és a lehetséges megoldásokat. A plenáris elõadások mellett több panelbeszélgetés és workshop is színesíti majd a programot. A kétnapos szakmai rendezvényhez kapcsolódó kiegészítõ programokon való részvétel kiváló lehetõséget biztosít a hazai szakembereknek a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is. EU DIREKTÍVA A konferencia angol nyelvû. Elõzetes regisztrációval, illetve a részvétellel kapcsolatban várjuk a jelentkezéseket a Magyar Credit Management Szövetség elérhetõ-ségein május Jegyezze elõ naptárában! 16 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 17

10 ESETTANULMÁNY ESETTANULMÁNY: D-ÉG Radiátorgyártó Kft. Jelen számunk alkalmával egy termelõ céget vettünk górcsõ alá, hogy bemutassuk, mik azok a változások és események, melyek egy credit management szakember számára hasznosak lehetnek a közelgõ fizetésképtelenség felismerésében. A D-ÉG bemutatása A Dunaferr 2005 decemberében eladta a Dunaferr Lemezalakító Kft. által mûködtetett radiátorgyártó üzletágát, valamint a D-ÉG Rt.-ben lévõ részesedését az Rt.-vel azonos érdekeltségi körbe tartozó D-ÉG Radiátorgyártó Kft.-nek. A megállapodás alapján a D-ÉG Rt. önálló vállalattá vált. A radiátorgyártást a 2005 októberében alapított dunaújvárosi székhelyû D-ÉG Radiátorgyártó Kft. vette át a 190 dolgozóval együtt. A megállapodás értelmében a Kft. a készleteket és az eszközöket is átvette, az ingatlanokat pedig a Dunaferrtõl bérelte, az átvett dolgozókat pedig 2009-ig továbbfoglalkoztatta. A Ponthegesztõ Kft évi kiegészítõ melléklete értelmében a D-ÉG Zrt június 24-i apportjával lett a cég a D-ÉG Vállalatcsoport társult vállalkozása. A társaság 2011 áprilisában változtatta a nevét D-ÉG Radiátorgyártó Kft.-rõl Ponthegesztõ Kft.-re. A vállalat gazdálkodása az alapítást követõ években sem mutatott kiugróan jó eredményeket, azonban a 2008-as év volt a fordulópont, amikor az elszenvedett jelentõs mértékû forgalomcsökkenés, a romló jövedelmezõségi és hatékonysági helyzet már komoly mûködésbeli gondokat okozott a cégnek. A folyamatosan romló helyzet több területen is megfigyelhetõ volt a gazdálkodásban: 380 Mio Ft-os tõkeemelés 2008 beszámoló: visszaesõ forgalom, romló jövedelmezõség, veszteséges mûködés, kritikus szintû pénzügyi helyzet Az elsõ veszteséges év, 2008 a) A társaság árbevétele 2008-ban 36%-kal 3,5 Mrd Ft-ra esett vissza. A csökkenõ bel- és külföldi megrendelések miatt sajtóinformáció alapján három helyett már csak egy mûszakban folyt a termelés az év végén. b) A megvalósított létszámleépítés ellenére az élõmunka hatékonyság romlott. A mûködés üzemi szinten csak a kiugró (378 Mio Ft-os) egyéb bevételnek köszönhetõen maradt csak pozitív, de a pénzügyi veszteségek hatására az adózott eremdmény negatívba fordult át (-60 Mio Ft). c) A tõkeellátottság már évek óta nagyon gyenge volt. Bár a tulajdonosok 2008 szeptemberében 400 Mio Ft-ra növelték a jegyzett tõkét, a tõkeellátottság ennek hatására is csupán 7,41%-os volt. d) A korábban is feszített likviditás tovább romlott, a mûködést leginkább rövid lejáratú kötelezettségekkel (2,8 Mrd Ft), azon belül is fõként hitellel (1,7 Mrd Ft) és szállítókkal (1,1 Mrd Ft) finanszírozták. A feszített pénzügyi helyzet miatt szállítóit 2008-ban a korábbi 117 és 113 napot követõen már 137 csupán napra fizette a cég, ami egyértelmûen fizetési késedelmeket tartalmazott! e) További komoly problémára utalt, hogy a készletállomány a jelentõs forgalomcsökkenés ellenére 2008-ban 29,5%-kal 767 Mio Ft-ra nõtt, forgási ideje (80 nap) megduplázódott az elõzõ évhez képest! Tovább romló gazdálkodás 2009-ben. ismételt forgalomcsökkenés, gyengülõ jövedelmezõségi helyzet, tovább romló fizetõképesség, negatív saját tõke es év fõbb eseményei: APEH végrehajtás, negatív sajtóhírek megjelenése, névváltás, közjegyzõi végrehajtások Tovább romló tendencia 2009-ben a) A 2008-ban tapasztalt mûködésbeli problémák a es évben tovább súlyosbodtak. A forgalom 36%-kal 2,23 Mrd Ft-ra esett vissza. A jövedelmezõség is tovább romlott: az anyagjellegû ráfordítások már meghaladták az árbevételt (100,4%). b) Az újabb létszámleépítés ellenére (az alkalmazotti létszám 233-ról 122 fõre csökkent) az élõmunkahatékonyság stagnált. A cég ekkor már üzemi szinten is jelentõs veszteséget (574 Mio Ft) szenvedett el, amit csak tovább súlyosbított a növekvõ pénzügyi veszteség. Adózott vesztesége így már -841 Mio Ft volt 2009-ben. c) A saját tõke az elszenvedett veszteség hatására negatívba (-221 Mio Ft) fordult úgy, hogy ennek nagyságát az októberi 80 Mio Ft-os újabb tõkeemelés és a termelõeszközökre elszámolt 407,5 Mio Ft-os értékhelyesbítés is növelte. d) A fizetõképesség is tovább gyengült (likviditás: 29,06%). A szállítók forgási ideje 144 napra emelkedett és 88 napos készlettel mûködtek. e) A tartósan nagy veszteségek és a kritikus likviditás miatt a cég már gyakorlatilag fizetésképtelen: forgóeszközei között gyakorlatilag csak immobil - készlet található. ESETTANULMÁNY A év eseményei a) Tulajdonosváltás. b) APEH végrehajtás indul a társaság ellen. c) Sajtóinformációk alapján a dolgozók nem kapták meg márciusi munkabérüket. A következõ hetekben megjelenõ sajtóhírek szerint az üzemben termelés nem folyik, többen is beadták felmondásukat és mintegy 40 dolgozó perben áll a céggel. 120 munkavállaló hivatalosan állásidõn van, alapbérrel. Az elmaradt fizetés egy részét a rendkívüli felmondással nem élõ dolgozók április 20-án megkapták. A kialakult helyzetre való tekintettel a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség szolidaritási nyilatkozatot bocsátott ki. d) A vállalat nevét Ponthegesztõ Kft.-re módosítják. e) Törölték a cégjegyzékbõl a telephelyet, ill. Dunaújvároson belüli székhelyáthelyezést jegyeztek be. f) , , Közjegyzõi végrehajtásokat indítanak a cég ellen. g) Elindul a felszámolás. Összességében véve a Ponthegesztõ Kft. alapítása óta komoly pénzügyi problémákkal szenvedett, amit a évi forgalomcsökkenések, valamint a romló jövedelmezõség csak tovább súlyosbított. A tulajdonosok tettek ugyan javítást célzó intézkedéseket (többször is felemelték a jegyzett tõkét, létszámleépítéseket valósítottak meg), ezek azonban nem voltak elegendõek a mûködés tovább folytatásához. Nehézséget okozott az agresszív finanszírozási stratégia: a jelentõs szállítói hitelek mellett is komoly hitelállománnyal mûködött, amely lényeges kamat- és árfolyamterhet jelentett a cégnek. A társaság év végére gyakorlatilag fizetésképtelenné vált (nem volt semmilyen likviditása. Végül a évi beszámoló publikálását követõ évben indultak el a már "megszokott", végrehajtások és egyéb cégadat változások, majd a felszámolás eljárás. A következõ táblázat a Ponthegesztõ Kft. beszámolóinak fõbb adatait tartalmazza a es idõszakra vonatkozóan: (adatok e Ft, ill. %) Árbevétel Üzemi eredmény Adózott eredmény Befektetett eszközök Forgóeszközök Eszközök összesen Saját tõke Kötelezettség-állomány Források összesen ROS% n.a. 1,33% 1,25% -1,71% -37,72% 0,18% Likviditás % 87,25% 77,49% 77,57% 67,59% 29,06% 24,29% Saját tõke arány % 0,82% 3,07% 4,43% 7,41% -8,69% 4,63% 80 Mio Ft-os tõkeemelés 330 Mio Ft értékû tõkeemelés : Elindul a felszámolási eljárás Felhasznált források: " cégtörténet " beszámolók " sajtóinformációk 18 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 19

11 Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkbõl pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bõvebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: MAGYAR CREDIT MANAGEMENT SZÖVETSÉG Cím: 1112 Budapest, Eper utca 33. Telefon: +36 (1) info@creditmanagementszovetseg.hu Web: