PhD Fekete István. Kockázatelemzés és controlling

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PhD Fekete István. Kockázatelemzés és controlling"

Átírás

1 PhD Fekete István Kockázatelemzés és controlling

2 1. A bizonytalanság, a kockázat és a kockázatmenedzsment fogalma. A kockázat típusai. Bármely feladat megoldásának egyik lényegi sajátossága a bizonytalanságok jelenléte a tevékenységi folyamatban. A bizonytalanság bizonyos értelemben azonos az információhiánnyal, s a különféle eredető bizonytalanságok sok esetben valamilyen kockázat formájában jelennek meg. Ily módon kockázat nem létezik bizonytalanság nélkül. A bizonytalanság azt jelenti, hogy egy adott esemény bekövetkezését (idejét, helyét, módját) vagy be nem következését nem ismerjük pontosan. Ebben az értelemben a bizonytalanság semleges, hiszen nem tudjuk még, hogy az számunkra jó vagy rossz következményekkel jár. Ezzel szemben a kockázat többnyire a bizonytalanság számszerősíthetı negatív vagy pozitív következményeit jelenti, miközben maga a bekövetkezés is bizonytalan, de azok valószínősége leírható. Ebbıl következıen a kockázat a kockáztatás mértéke mennyiségileg is mérhetı, ami így a negatív, illetve pozitív bekövetkezés valószínőségének és az azzal összefüggı veszteségnek, illetve nyereségnek a szorzata. A kockázatnak ez a megfogalmazása amely igen elterjedt a matematikai közgazdaságtanban teszi lehetıvé, hogy egy bizonyos tevékenység különbözı kockázatai mérhetıvé válnak 1. A kockázat fenti általános megfogalmazása alapján jutunk el a vállalati mőködés szempontjából releváns kockázat definícióhoz. E szerint a kockázat nem más, mint valamely esemény bekövetkezésének valószínősége, amely a vállalati célok teljesülésének bekövetkezését pozitív vagy negatív irányban befolyásolja. E definíció hozzásegít a kockázatmenedzsment megfogalmazásához is. E szerint a kockázatmenedzsment szisztematikusan felépített folyamat a vállalati célok teljesülését befolyásoló potenciális kockázatok feltárására és értékelésére, ennek alapján kockázatkezelı program megfogalmazására és végrehajtására. A kockázatmenedzsment rendszer mőködtetése egy új fogalom, a kockázat-controlling bevezetését is szükségessé teszi. Erre azért van szükség, mert a kockázatmenedzsment rendszer csak akkor lehet hatékony, ha a megfogalmazott kockázatkezelı program végrehajtását folyamatosan ellenırizzük, ennek eredménye alapján a szükséges beavatkozásokat megtesszük, és a korábbi kockázatelemzés eredményeinek aktualizálásával lehetıvé tesszük új kockázatok idıben történı kiszőrését. Ennek a folyamatnak a gyakorlati megvalósításáról bıven esik szó a késıbbiekben. Mielıtt rátérnénk arra, hogy a gyakorlatban hogyan történik a kockázati tényezık feltárása és értékelése és hogyan érdemes felépíteni egy kockázatmenedzsment rendszert, nézzük meg, hogy milyen típusú kockázatokat különböztethetık meg. Mindennemő tevékenység ugyanis együtt jár valamilyen kockázatvállalással. Így beszélhetünk pl. informatikai, biztonsági, pénzügyi, mőszaki, jogi, gazdasági 2, stb. kockázatokról. Az 1. ábra mutatja be a vállalati gyakorlatban a kockázatkezelés fıbb területeit. 1 Dr. Görög Mihály: Bevezetés a Projekt Menedzsmentbe Aula Kiadó, Budapest, A gazdasági kockázat történı áttekintését mutatja be: Bácskay-Huszti-Meszéna-Szép: A gazdasági kockázat és mérésének módszere Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó /24

3 Egy adott vállalatra ható fıbb kockázatok típusai Pénzügyi kockázatok Pl. Hitel alakulása Kamatláb alakulása Árfolyam alakulása Szabályozási kockázatok Pl. Törvényi változások A kockázatokat a külsı környezet és a vállalat belsı mőködése is generálhatja! A különbözı típusú kockázatok egymásra is hatnak, ennek a vállalati eredményre gyakorolt hatását is számszerősíteni kell! Stratégiai kockázatok Pl. Piaci és marketing Versenytársak magatartása Vevıi igények alakulása hírnév Mőködési kockázatok Pl. Belsı folyamatok és rendszerek Külsı esemény Emberi tényezık Üzleti kockázatok 1. ábra A kockázatkezelés különbözı területe Az 1. ábrából látható, hogy alapvetıen négy 3 fı kockázatkezelési területrıl beszélhetünk a vállalatok gyakorlatában. Természetesen az egyes területek alábontása is lehetséges. Pl. informatikai, biztonsági, mőszaki kockázatok a mőködési kockázatok közé, gazdasági kockázatok a stratégiai vagy pénzügyi kockázatok közé tartoznak. Az 1. táblázat továbbá nem tartalmazza az összes lehetséges kockázatot. (Lásd a lábjegyzetben lévı megjegyzést is.) A különbözı kockázati területeken a kockázatok mérésének eltérı módszerei lehetnek. Ilyen a pénzügyi, finanszírozási területen a világszerte széles körben elterjedt VAR (Value at Risk) módszere, melynek leírása és gyakorlati esetpéldákon történı bemutatásával számos könyv foglalkozik. Például: Philipe Jorion: A kockáztatott érték, Panem Könyvkiadó Kft Mi a továbbiakban csak a piaci és vevıi (amelyeket együttesen stratégiai kockázatoknak is neveznek) és a mőködési, folyamati kockázatokkal foglalkozunk. 2. A kockázatelemzés és kezelés folyamata A gyakorlati tapasztalatok alapján a kockázatelemzés és kezelés folyamata látható a 2. ábrán 3 Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a szakirodalomban a kockázatok felosztása nem egységes. Elıfordulhatnak más szóhasználatok is, illetve a jelenlegi felosztás alábontása. Beszélnünk kell továbbá az un. politikai, ország, katasztrófa vagy ökológiai kockázatokkal is, amellyel a továbbiakban nem foglalkozunk. 3./24

4 Vállalati kockázatelemzési és -kezelési folyamat Kockázati tényezık feltárása/ aktualizálása (workshopok keretében) Kockázatcsökkentı cselekvési program nyomon követése A feltárt kockázati tényezık kvalitatív és kvantitatív értékelése Az értékelés alapján a kritikus tényezık kiválasztása és ezekre kockázatcsökkentı cselekvési program megfogalmazása 2. ábra: Kockázatelemzési és - kezelési folyamat A 2. ábrából látható, hogy a kockázatelemzés és kezelés folyamata négy fı szakaszból áll: Ezek a következık: Kockázati tényezık feltárása Kockázatok kvalitatív elemzése, a kritikus tényezık kiválasztása és meghatározott értékhatár felett a kockázatok kvantitatív elemzése 4 A kritikus tényezık kezelésére kockázatkezelı javaslatok (az ábrán kockázatcsökkentı cselekvési programként szerepel) megfogalmazása, A javaslatok végrehajtása, a végrehajtás ellenırzése (kockázat-controlling tevékenység végzése.) Fontos, hogy a kockázatelemzési kezelési tevékenység nem egyszeri, hanem folyamatos tevékenység kell, hogy legyen Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az elemzési idıszak végén pl. terv-tény elemzéssel meg kell határozni a kockázatkezelési tevékenység hatékonyságát. Egy konkrét kockázatelemzési módszertant az üzleti kockázatelemzés módszertanát, valamint a hatékonyság-mérés lehetséges modelljét az 5. és 8. fejezetek mutatják be. 3. Kockázatmenedzsment rendszer kialakításának szempontjai a vállalati gyakorlatban különös tekintettek a kis középvállalkozásokra A vállalati kockázatkezelési rendszer felépítésénél fontos feladat, hogy az üzleti és menedzsment folyamatok alapján felmérjük mindazon kockázatokat, amelyek közvetlenül befolyásolják üzleti tevékenységet. Miután egyértelmővé tettük, hogy mely kockázatok 4 A 2. ábrában felsorolt módszerek a kockázatok hatásának számszerősítésére illusztrációk. Természetesen más módszerek is használhatók. (pl érzékenységvizsgálat, döntési fák, stb.) További információk találhatók a.. fejezetben. 4./24

5 lehetnek leginkább hatással a vállalati célok elérésére, már könnyebben tudjuk feltérképezni, hogy az egyes kockázatok a vállalat számára elfogadhatóak-e. Az üzleti tevékenységen múlik, hogy mely vállalatnak mekkora a kockázatéhsége - minél nagyobb kockázatot vállal egy szervezet, annál nagyobb lehetısége van kiemelkedı nyereségre, de veszteségre is. Egy kockázati tıketársaság számára nyilván más az általános toleranciaszint, mint egy energiaszolgáltató esetében. A kockázatmenedzsment rendszer szisztematikus mőködtetése hozzájárul a vállalat üzleti tevékenységét befolyásoló kockázati tényezık idıben történı felismeréséhez, képes jelezni a kockázat nagyságának a vizsgált idıtartamban történı megváltozását és így elısegíti a hatékony kockázatkezelés megvalósítását. A vállalati kockázatkezelési rendszer kiépítésének lehetséges alapelvére mutat be példát a 3. ábra. Integrált kockázatmenedzsment Példa: Üzleti folyamatok Termékfejlesztés Piacés vevıelemzés Stratégia cél meghatározás Értékesítés Példa: Menedzsment folyamatok Finanszírozás Környezetvédelem Külsı kapcsolatok menedzselése, projektmenedzselés Folyamatoptimalizálás HR Management IT Management Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment a termelési-vezetési és irányítási folyamatok integrációját segíti elı. Pl. Stratégiai alternatívák értékelése a kockázatok alapján Projektek elıkészítése és végrehajtása során a kockázatok feltárása és értékelése Legfontosabb projektekrıl jelentési rendszer mőködtetése 3. ábra: Integrált kockázatmenedzsment rendszer kiépítésének alapelvei A 3. ábrából látható, hogy a kockázatmenedzsment rendszert az üzleti és menedzsment folyamatok mentén célszerő kiépíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kockázati tényezık feltárását és értékelését a menedzsment folyamatokból kiindulva kell az egyes üzleti folyamatokra elvégezni. A 3. ábra illusztrációként mutatja be ezt az alapelvet a teljességre törekvés nélkül. A kockázatkezelési rendszer fenti elven történı felépítése hozzásegít annak a követelménynek a teljesüléséhez, hogy a vállalati kockázati térkép lehetıleg legyen teljes körő! Továbbá láthatóvá teszi az egyes kockázatok közötti kölcsönhatásokat, amely ezt a késıbbiek során látni fogjuk különösen fontos az egyes kockázati tényezıknek a vállalati eredményre gyakorolt hatásának számszerősítése során. 5./24

6 A kockázatmenedzsment rendszer kiépítésének célja: a vállalati vezetık tisztában legyenek a rábízott területeket érintı kockázatokkal, megtegyék a szükséges intézkedéseket a feltárt és értékelt tényezık ésszerő csökkentésére, a kockázatkezelés tudatosan a kockázatokkal járó lehetıségek és a fenyegetettségek mérlegelése alapján történjen, figyelembe vegye az adott vállalat ügyfeleinek, partnereinek, befektetıinek és dolgozóinak érdekét és biztonságát. Miért hasznos az egyes vállalatoknak a kockázatmenedzsment rendszer mőködtetése? tisztábban látható az adott vállalat kockázati helyzete, kevesebb meglepetés érheti az elemzést végzı vállalatot, gyorsabb és eredményesebb döntést lehet hozni, a tervezés tudatosabbá válhat, szélesebb körben kommunikálhatók a nehézségek, amely lehetıséget találhat a megoldások megtalálására, mindez végsı fokon javítja az adott vállalat nyereségtermelı képességét. 4. Stratégiai és mőködési kockázatok kezelése a vállalat kockázatmenedzsment rendszerben A 4. ábrán látható, hogy a stratégiai és mőködési kockázatok kezelése a kis és középvállalati üzleti tevékenység különbözı szintjein történik. Érdemes azonban a figyelmet felhívni arra, hogy az egyes szintek a kockázatmenedzsment gyakorlati megvalósítása szempontjából is összefüggnek. Például a stratégiakészítés során feltárt kockázati tényezık alábontás megjelenik az üzleti tervezés és az üzleti terv teljesülését megcélzó projektek szintjén is. Stratégiai tervezés Vállalati stratégia Stratégiai szintő kockázatelemzés Külsı környezet Üzleti tervezés TECHNOLÓGIAI HAJTÓERİ Vállalati szintő üzleti tervezés Marketig tervezés kockázat elemzése Befektetési tevékenység OPEX CAPEX Programok kockázatának elemzése PIAC Szabályozás, + egyéb külsı hatások Projektek kockázatának elemzése VERSENY- TÁRSAK Risk manager 4. ábra: Stratégiai és mőködési kockázatok kezelése kis és középvállalatok üzleti tevékenységében 6./24

7 Elsı szint: vállalati stratégia A vállalati stratégia sok különbözı információ feldolgozásának eredményeként alakul ki. Ezek közül is kiemelkednek a tervezés idıszakában a várható piaci, technológiai trendek, a versenytársak stratégiája, a szabályozások és az egyéb külsı hatások. A kockázatelemzés alkalmazása segítséget nyújt a stratégiai célok megfogalmazásához. Második szint: üzleti tervezés Itt többek között - a vállalati szintő bevételt, valamint a mőködési (OPEX) és beruházási (CAPEX) költségeket tervezik. A stratégiai tervezésnél elvégzett kockázatelemzés eredményeit is felhasználva a marketingtervezés során az értékesítési tevékenységgel összefüggésben felmerülı árbevétel és költségek nagyságát befolyásoló pozitív és negatív kockázati tényezık feltárásával és értékelésével lehetıvé válik a vállalat környezetében rejlı bonyolult és sokoldalú kölcsönhatások modellezése és ezáltal az üzleti terv megalapozottságának növelése. Az így kialakított modell alkalmas például arra, hogy meghatározzuk, milyen kockázati szinten teljesíthetı a top menedzsment profit elvárása, és ennek alapján mit kell tenni, hogy a várt profit ténylegesen realizálódjon. A beruházási költség tervezése során a kockázatelemzés a beruházási programok döntés-elıkészítéséhez használható. Ennek egyik gyakorlati megvalósulása a beruházási források elosztása során a beruházási portfolió optimalizálása pl. a végrehajtandó beruházások prioritási sorrendjének meghatározásához. Az eljárás a mőködési költségek tervezésekor is használható. Ez a stratégiaalkotás szempontjából különösen újszerő alkalmazási területe a kockázatelemzésnek. A kockázatelemzés bekapcsolását az teszi indokolttá, hogy a vállalatok tıkeszerkezete átalakulóban van. A látható tıkeelemek (pl. tárgyi eszközök) mellett egyre nagyobb jelentıséggel bír a láthatatlan tıkeelemek súlya. Ez utóbbiak közé tartozik az ügyféltıke (vevıkkel, szállítókkal kialakított kapcsolat), szervezeti tıke (belsı üzleti folyamatok) és a munkatársak kompetenciája (dolgozókkal szembeni feltételes kötelezettség vállalások). Tendenciaként állapítható meg, hogy a láthatatlan tıkeelemek súlya a jövıben (különösen a nagy innovációs igényő iparágakban) egyre nı. A láthatatlan tıkébe történı befektetés kockázata azonban magasabb, mint tárgyi eszközökbe történı befektetés. Gondoljunk például csak arra, hogy a vállalat alkalmazottaiba történı tudásbefektetés nagy része elvész, ha az adott alkalmazott megválik a befektetést eszközlı vállalattól. Ugyanakkor az egyre erısödı versenyben egy vállalat csak akkor lehet versenyképes, ha a láthatatlan tıke nagyságát meghatározó tıkeelemek színvonalára is figyel. Ezért elengedhetetlen az ilyen típusú befektetésekhez tartozó kockázatok feltárása és értékelése 5. Harmadik szint: Projektek és egyéb feladatok tervezési és megvalósítási szintje Általában minden projekt esetében szükség van kockázatelemzés elvégzésére. Természetesen ezen a szinten a javasolt módszereket más tartalommal kell megtölteni, mint a stratégiai és üzleti tervezés szintjén. A különbözı területeken elvégzett kockázatelemzés tevékenység elvégzéséhez a kis és középvállalatok esetében is érdemes egy koordináló személyt (risk manager) biztosítani, akinek a feladata a szakirodalom és saját tapasztalatai alapján a vállalatra testre szabott rendszer kialakítása és mőködtetése. 5 A témával kapcsolatban részletes információ található: Dr. Boda György: Költség vagy befektetés címő cikkében CEO Magazin 2003/4. 7./24

8 5. A kockázatmenedzsment gyakorlati megvalósítása : a kockázati tényezık feltárása és értékelése az üzleti kockázatelemzési módszertan A módszertan kifejlesztése egyik hazai távközlési vállalatnál valósult meg 1999-ben, amely azóta több mint húsz feladat megoldása során mőködött sikeresen. Az innováció célja volt, hogy a szakirodalomból ismert kockázatelemzési módszerek továbbfejlesztésével megteremtıdjön a kvantitatív kapcsolat a stratégiai és üzleti döntések és azoknak az adott vállalat eredményes mőködésére, valamint a vállalat termékeit vagy szolgáltatásait igénybe vevı felhasználókra gyakorolt hatása között. A fenti célra kifejlesztett eljárás alkalmas arra, hogy a versenypiacon mőködı vállalatok üzleti döntéseik hatását modellezni és értékelni tudják. Az üzleti kockázatelemzési módszertan olyan gyakorlati problémák megoldása során nyújt segítséget, amikor a jövıben várható kockázatok hatásainak számszerősítésére nem, vagy nem elegendı mennyiségben áll rendelkezésre megbízható input adat. Az üzleti kockázatok elemzésének lépései A kockázatokat a döntési folyamat több pontján egy arra hivatott team egy workshop keretében felméri (brainstorming, szakmai konzultáció stb.), ahol lehet, számszerősíti (szcenárió elemzés, kockázati hozamszint elemzés, érzékenységvizsgálatok, Monte-Carlo szimuláción, reálopción és játékelméleten alapuló modellekkel), a számszerősített hatásokat az üzleti terven átvezeti, a kockázatok mérséklésére cselekvési tervet dolgoz ki, a cselevési terv végrehajtásával a kockázatokat a mérsékli, ezzel a terveket bebiztosítja. A kockázatmenedzsment minısége, hatékonysága attól függ, hogy a döntési folyamat mely pontjain és milyen összefüggésrendszerben alkalmazzák. Az üzleti kockázatelemzés lépéseit mutatja be az 5. ábra. start A modell létesítése Iter = Iter + 1 Véletlenszám generálás Iterációk futtatása ne m Össz iter. kész? igen vége 5. ábra: Az üzleti kockázatelemzés folyamata Az 5. ábrából látható, hogy az üzleti kockázatelemzés legfıbb jellemzıje, hogy a stratégia és ezen keresztül az üzleti terv teljesítésével kapcsolatos kockázatok feltárásával és hatásuk számszerősítésével, valamint az értékelés eredménye alapján a megfogalmazott kockázatkezelı javaslatok végrehajtásával igyekszik a vállalat vezetés által elfogadott éves üzleti tervet biztosítani. Az üzleti kockázatelemzés további fontos jellemzıje, hogy az üzleti kockázatok feltárása, értékelése, és kockázatkezelési javaslatok megfogalmazása workshopok keretében kerül végrehajtásra. 8./24

9 A következıkben röviden jellemezzük a folyamat egyes lépéseit. A folyamat elsı szakaszának célja a kockázati tényezık strukturált formában történı feltárása. A feladat elvégzéséhez szellemi alkotástechnikai módszerekre, pl. brainstormingra van szükség. Feladattól függıen néhány órás, vagy bonyolult esetben több napos workshopot is lehet tartani. Fontos a résztvevık összetétele, mivel az eredményt nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy az adott téma minden releváns szakterületei képviselve vannak-e, vagy sem. A feltárás fıbb lépései a következık: - tényezık összegyőjtése, - az összegyőjtött tényezık megvitatása, - a megvitatás eredményeként az összegyőjtött tényezık szőrése. - A szőrés után megmaradt tényezık fellistázása A kockázati tényezık feltárása során a következı szabályokat célszerő betartani: - A siker záloga az alapos elıkészítés. - A workshop résztvevıinek nagy tapasztalatokkal kell rendelkezni. - A tényezık feltárása több lépésben (megvitatás, szőrés) történik. - A feltárás végén csak azok a tényezık maradhatnak meg, amelyre nézve a résztvevık egyetértése teljes! - A teljes folyamatot úgy kell dokumentálni, hogy az alapján a workshopokon nem résztvevık számára is világos legyen a feltárt tényezık tartalma. A következı feladat a feltárt kockázati tényezık kvalitatív értékelése. A folyamat ezen szakaszának célja az elızıleg feltárt tényezık közül kvalitatív értékeléssel azon kockázati tényezık kiválasztása, amelyek hatásának kezelésével mindenképpen foglalkozni kell. A kvalitatív értékelés megkezdése elıtt gyakorlati szempontból ajánlható amennyiben az elızı szakasz eredményeként nagy számú (legalább 30) tényezı győlik össze, hogy a feltárt tényezıket csoportokba rendezzük. A csoportok kialakítása során figyelni kell arra, hogy a csoportnevek teljes egészében fedjék le a feltárt kockázati tényezık tartalmát. A csoportosítást követıen történik a feltárt tényezık kvalitatív értékelése. Ennek során meg kell becsülni a feltárt kockázati tényezık által generált események bekövetkezési valószínőségét és bekövetkezés esetén annak hatását a résztvevık által meghatározott hatástényezıkre. Maga az értékelés az értékelı skálák definiálásával veszi kezdetét, melyek lehetıvé teszik a különbözı dimenziójú és jelentéstartalmú tényezık azonos módon történı mérését. Az értékelési szakasz végén megfelelı algoritmus alkalmazásával kiválasztásra kerülnek a kritikus kockázati tényezık. Az eljárás következı eleme kritikus tényezık hatásának számszerősítése. A következıkben tehát a kiválasztott kritikus kockázati tényezık kvantitatív hatáselemzésére leginkább elterjedt két módszer a Monte-Carlo szimuláció és a reálopció lényegének rövid bemutatására kerül sor. Ennek során arra is kitérünk, hogy az üzleti kockázatelemzési módszertan alkalmazásával hogyan lehet az eddigi eredményeket felhasználni a Monte-Carlo szimuláció vagy a reálopció input paramétereinek megadásához. A Monte-Carlo szimuláció gyakorlatban történı alkalmazását a beruházási projektek példáján mutatjuk be. 9./24

10 A szimuláció alkalmazható mind a Mőszaki - Gazdasági Tanulmány (MGT) 6 gazdasági elemzése során a keletkezı pénzáramok nagyságának meghatározására, mind a beruházás megvalósítása során az elkészült hálóterv kockázatelemzésére. A Monte-Carlo szimuláció folyamatát az 5. ábra szemlélteti. Az eljárás 7 lényege az MGT készítése során következı: Az adott beruházási feladat megvalósítása esetén keletkezı pénzáram modelljének felépítését követıen a pénzáram minden kiválasztott valószínőségi változójára (független változó) egy-egy valószínőség-eloszlás kerül definiálásra, a megoldásban résztvevık objektív és szubjektív becslése alapján. A következı feladat az egyes valószínőségi változó közötti esetleges kapcsolatok létének, irányának és szorosságának meghatározása. Erre két lehetıség kínálkozik: vagy a klasszikus statisztikai módszereket (regresszió - és korrelációszámítás) alkalmazzuk, vagy a szakértıi becsléssel határozzuk meg a kapcsolat szorosságát kifejezı korrelációs együtthatókat. Ezt követıen indulhat meg a szimulációs folyamat, amely számítógépes támogatással nagyszámú véletlen mintát vesz a valószínőség-eloszlásokból és ezek alapján kiszámítja a beruházás pénzáramlását. A fenti folyamatot mindaddig folytatódik, amíg az elızetesen megadott kísérlet számot el nem éri. Elegendıen nagyszámú (a gyakorlati tapasztalatok alapján legalább 1000) kísérletet követıen a szimuláció a projekt pénzáramlásának valószínőség eloszlását eredményezi. A pénzáramlások eloszlása lehetıséget ad arra, hogy részletesebben elemezhessük az elırejelzésekre vonatkozó feltételezések mellett a várható pénzáramlásnak és az ettıl való eltérések lehetséges nagyságának alakulását az egyes idıszakokban. A szimulációs modell alkalmazása lehetıvé teszi az elıre jelzett pénzáramok nagyságát befolyásoló kockázati tényezık hatásának számszerősítését és ezen keresztül a tervezés színvonalának lényeges emelését, mely a beruházási források hatékonyabb allokációja révén számottevı költségmegtakarításhoz vezethet. Az eljárás lényege a projektek megvalósításához készült hálóterv alapján. A legfontosabb lépések a következık: Az elsı feladat a szakmailag korrekt hálóterv felépítése (tevékenységek pontos megnevezése, tevékenységekhez rendelt idıtartamok meghatározása, a tevékenységek között fennálló logikai kapcsolatok meghatározása, részletes erıforrás és költségterv) A következı feladat az egyes tevékenységekhez, illetve végrehajtásukat biztosító erıforrásokhoz tartozó valószínőség eloszlások meghatározása a fentiekben leírt módon. A gyakorlatban általában az uniform, a háromszög és a normál eloszlás a leginkább elıforduló. Ezután az egyes eloszlásokra jellemzı paramétereket kell megadni. Az egyes tevékenységek és erıforrások között fennálló kapcsolatok vizsgálata. A 6 A gyakorlatban más elnevezések is lehetségesek. pl. megvalósíthatósági tanulmány. A különbözı elnevezések mögött kis mértékő tartalmi eltérések is lehetnek. 7 A következı leírásban szereplı matematikai-statisztikai fogalmak (valószínőségi változó, valószínőségeloszlás, korreláció, regresszió- és korrelációszámítás, kísérlet) részletes leírása megtalálható: Hunyadi L. Mundruczó Gy:-Vita L: Statisztika II. Aula Kiadó, 1992.) 10./24

11 kapcsolat létének megállapítása után elegendı a korrelációs tényezı értékének szubjektív módon történı becslése. A hálótervi elágazásokban a csomópontot követı tevékenységek bekövetkezésére vonatkozó valószínőségi értékek becslése. Fontos: az így megadott értékek összege nem lehet több mint száz százalék! Feltételes valószínőségi értékek megadása annak a valószínőségnek a megbecslésére, hogy a megvalósítás során a hálóterv valamely pontjában az elıre elkészített tartalékterv lép életbe. Az adatok megadása után a Monte-Carlo szimuláció lefuttatásához szükséges adatok (kísérletek száma, szimuláció típusa, stb.) rögzítése. A kapott eredmények grafikus ábrázolása. Az üzleti kockázatelemzési módszertana a Monte-Carlo szimuláció gyakorlati alkalmazását azáltal könnyíti meg, hogy a szimulációs modell felépítéséhez szükséges adatok megadásához felhasználja az elızı szakaszok eredményeit és elegendı múltbeli adatok hiányában - különbözı segédeszközök alkalmazásával az input adatokat megadó szakértık vizuálisan leírható tapasztalataira épít. Az elızıekben bemutatott Monte-Carlo szimuláció statikus módszer, azaz csak közvetetten képes értékelni az adott vállalat környezetében rejlı dinamikus változásokat. Közvetlen értékelésre alkalmas módszer a reálopció 8 alkalmazása. A beruházások dinamikus optimalizálása során a reálopció gyakorlatban történı alkalmazásának két feltétele van: Egyrészt a vállalati menedzsment dinamikus beruházási döntési lehetıségeit meg kell ragadni az opciós árelmélet fogalmával. Másrészt meg kell vizsgálni és értelmezni kell az opciók értékeléséhez szükséges paramétereket és értékelési modelleket. Az elsı feladat megoldása során az elemzésben a figyelmet mindig arra a kérdésre kell összpontosítani, hogy milyen módon van lehetısége a vállalati menedzsmentnek a piaci körülmények alakulásának függvényében, új információ megszerzését követıen módosítani döntéseit. A döntési rugalmasság mindig azt célozza, hogy az eredeti beruházási/befektetési döntésbıl eredı pozitív lehetıségek minél jobban kihasználhatók legyenek, míg a veszteségek minél inkább elkerülhetık maradjanak az eredeti passzív menedzsmentet feltételezı döntéshez képest. A következıkben sorra vesszük azokat a fontos lépéseket amelyek elvégzése elengedhetetlenül szükséges a reálopció alkalmazásához. A reálopciók megragadása során tehát elsıként azt a tényezıt kell megválasztanunk, amelynek idıbeni alakulása alapvetıen meghatározza a menedzsment döntéseit, azaz amelynek idıbeli alakulására vonatkozóan feltételes a döntés iránya. Reálopciók esetében ilyen lehet az értékesítési ár, vagy a termék iránti kereslet idıbeni alakulása. Nagyon fontos, hogy bizonyítani kell, hogy a menedzsment a kiválasztott tényezıre vonatkozó, idıben véletlenszerően 9 érkezı új információ alapján fogja optimalizálni a döntéseit, azaz a követelés erre a tényezıre vonatkozóan feltételes. Ezt követıen kerül sor az opció típusának meghatározására. E szerint különbözı opció típusokat különböztetünk meg: Idızítési opciók (pl. a beruházás/befektetések elkezdésének elhalasztása) 8 A reálopció részletes leírását lásd: Farkas Ádám: Opciós árelmélet alkalmazása vállalatok beruházási döntésében Doktori Értekezés Budapesti Közgazdasági Egyetem, Budapest, A véletlen folyamatok jellemzıit, a véletlen folyamat bizonyítási eljárását az elızı lábjegyzetben hivatkozott doktori értekezés írja le részletesen. 11./24

12 Növekedési opciók (pl. korábban megvalósított beruházás/befektetés bıvítése) Kiszállási opció (pl. futó beruházás idıszakos, vagy végleges bezárása) Rugalmassági opció (pl. rugalmas változtatás a projekt megvalósításán az eredeti elképzelésekhez képest) Természetesen az opciós feladat megoldásához további input paraméterek megadására is szükség van (pl. az értékelı paraméter volatilitásának 10 meghatározása, az opció futamidejének megadása, stb.) Ezek a paraméterek döntik el, hogy az opció értékének meghatározása lehetséges zárt matematikai képlettel vagy az un. binomiális fák 13 segítségével lehet az opció értékét meghatározni. Az üzleti kockázatelemzési módszertana a reálopció gyakorlati alkalmazását azáltal könnyíti meg, hogy javaslatot tesz Monte-Carlo szimulációval az értékelı paraméter volatilitásának meghatározására olyan esetekben is, amikor az egyébként a szakirodalomból ismert algoritmusok - a múltbeli adatok elégtelen mennyisége miatt - nem használhatók. A reálopció gyakorlati alkalmazásának a stratégia megvalósításával kapcsolatos kiemelkedı esete a stratégiai tıkebefektetésekkel kapcsolatos döntések támogatása. Kérdésként merülhet fel, hogy mikor, milyen idıütemezéssel valósuljon meg egy adott befektetés. Ennek eldöntéséhez adhat segítséget az üzleti kockázatelemzésen belül a reálopció és a játékelmélet együttes alkalmazása, amelyet az Eurescom 11 P901 projekt keretében került kifejlesztésre. A folyamat befejezı szakasza a kvalitatív elemzés során kiválasztott kritikus tényezık kezelésére megfogalmazott javaslatok megfogalmazása, végrehajtása. A kockázatkezelés irányulhat a kockázatok elkerülésére, megosztására, áthárítására, vagy azok elfogadására 12 kockázatcsökkentı program megfogalmazásával. A kockázatkezelı javaslat kidolgozása a résztvevık közös feladata, melyet megfelelıen kommunikálni kell a téma valamennyi érintettje és az adott társaság menedzsmentje felé is! 6. Kockázatkezelés során megvalósuló controlling tevékenység A kockázatkezelı javaslatok megfogalmazását majd elfogadását követi a végrehajtás. A controlling tevékenység a végrehajtással kapcsolatban az alábbi három tevékenységet érinti: A kockázatelemzést úgy kell tekinteni, mint egy adott idıpontban elkészült pillanatfelvételt. Azonban szélsıséges esetben elképzelhetı, hogy az elemezés elvégzését követı napon, olyan új információk látnak napvilágot, amely az elemzés eredményét alapvetıen befolyásolják. Ilyen esetben is indokolt az elemzés ismételten történı elvégzése. Természetesen ebben az esetben az elemzés gyorsan elvégezhetı, mivel a feladat csak az új információból következı kockázatok felvételébıl és értékelésébıl, illetve a meglévı kockázatok törlésébıl eredı elemzési eredmény átvezetésébıl áll. Ez alapján esetleg a kritikus tényezık listája is megváltozhat, ami maga után vonja a kockázatkezelı javaslatok módosítását is. A controlling tevékenység második eleme a kockázatkezelı javaslatok alapján kialakított program 10 A fogalmi meghatározást lásd: Farkas Ádám: Opciós árelmélet alkalmazása vállalatok beruházási döntésében Doktori Értekezés Budapesti Közgazdasági Egyetem, Budapest, A módszerek leírása megtalálható: Fekete István: A kockázatelemzés szerepe a beruházások pénzáramlásának meghatározásában Doktori (PhD) Értekezés Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eurescom GmbH (Heidelberg, Germany) : European institute for collaborative research and strategic studies in all areas of telecommunications. Extended investment analysis of the telecom operator strategies, Eurescom P901 strategic study Confidential. (Résztvevık magyar részrıl: Gyürke Attila, Fekete István, Konkoly Lászlóné) 12 Részletes magyarázat: Dr. Görög Mihály: Bevezetés a Projekt Menedzsmentbe Aula Kiadó, Budapest, /24

13 végrehajtásának nyomon követése. Ez tekinthetı a klasszikus controlling tevékenységnek, amelynek során a következı feladatokat kell megoldani: helyzetáttekintés, hatáselemzés, beavatkozások a hatáselemzés alapján, módosítások elrendelése és közzététele, a módosítások végrehatásának elrendelése. A controlling tevékenység harmadik eleme a kockázatkezelı program végrehajtását követıen terv-tény elemzés elvégzése, melynek célja a program végrehajtását követı állapot összehasonlítása a program végrehajtását megelızı állapottal. Ennek során különösen ki kell térni arra, hogy hogyan teljesült a program végrehajtása, ennek következtében hogyan változott meg az aktuális kockázati tényezık listája, van-e olyan kockázat, amely a program végrehajtása ellenére mégis bekövetkezett, mindebbıl milyen tanulságok illetve következtetések vonhatók le. A terv-tény elemzés input adatokat szolgáltat a kockázatelemzési és kezelési tevékenység befejezéseként elvégzendı haszon-költség elemzéshez is. Az alábbiakban részletesen kifejtjük az egyes elemeket. Kockázatelemzés és kezelés eredményének szükség szerinti gyakorisággal elvégzett aktualizálása A kockázatelemzési tevékenység egyik specialitása, hogy az adott vállalatot körülvevı külsı környezet és belsı adottság folyamatos változásából adódóan a kockázatok is megváltozhatnak. Ezért rendkívül fontos a kockázatelemzés eredményeinek rendszeres idıközönként történı aktualizálása. Mindenképpen ajánlott az aktualizálás elvégzése, ha az elemzés alapjául szolgáló feltételrendszerben alapvetı változás áll be. Ilyen lehet például a szabályozási környezetben beálló változás. Ilyenkor a következı feladatokat kell elvégezni: A korábban feltárt kockázati tényezı lista egyenként történı áttekintése. Ennek eredménye alapján annak megállapítása, hogy a feltárt kockázat továbbra is fennáll-e, és ha igen, akkor változatlan tartalommal vagy szükségessé válik-e a tartalom módosítása. Ugyancsak e fázis feladata annak kiderítése, hogy az elızı elemzés eredménye óta jelente meg új kockázati tényezı. Ezt követi a módosított kockázati lista értékelése. Az értékelés is két részre osztható: Egyrészt át kell tekinteni, hogy a korábbi kockázatelemzés során tett értékelések az idıközben beérkezett információk alapján mennyiben változtak meg. Másrészt el kell végezni az aktualizálás során feltárt új tényezık értékelését. Az értékelés eredménye alapján a kritikus tényezık aktualizálást is el kell végezni. A harmadik feladat az aktualizált kritikus tényezık kezelésére irányuló kockázatkezelési program áttekintése. Az áttekintés az értékelésnél leírtaknak megfelelıen történik: elıször a korábbi kockázatelemzés elvégzése során megfogalmazott javaslatokat kell módosítani, ha a kritikus tényezı tartalma megváltozott. Ezt követıen pedig az aktualizálás eredményeként kiválasztott új kritikus kockázati tényezıkre kell a kockázatkezelı javaslatokat megfogalmazni. Kockázatkezelı program végrehajtásának nyomon követése Hiába történik mégoly gondosan is a kockázati tényezık feltárása és értékelése, majd a kockázatkezelı program megfogalmazása, a tevékenység csak akkor éri el a célját, ha a program végrehajtásának nyomon követése bekerül az üzleti folyamatokba. Az a gyakorlati tapasztalat, hogy ezt a tevékenységet annak a szervezeti egységnek kell végeznie, aki a kockázatgazda. Például, ha a kockázatelemzés egy beruházási projekt indításával kapcsolatban kerül elvégzésre, akkor a projekt végrehajtása során a projektmenedzsmentért felelıs szervezeti egység feladata a kockázatkezelı program végrehajtásának nyomon követése is. A nyomon követés során a következı feladatokat célszerő elvégezni: Feladatterv készítése, mely magában foglalja a végrehajtáshoz szükséges valamennyi feladatot, felelısöket, határidıket, költségeket. Amennyiben a kockázatelemzés egy 13./24

14 konkrét projekthez kötıdik, célszerő a kockázatkezelı program végrehajtásához kötıdı feladatokat a projekttervbe beilleszteni. Amennyiben a feladatterv elfogadásra kerül, megkezdıdik a klasszikus controlling és monitoring tevékenység. Ennek megfelelıen hetente, esetleg kéthetente riport készül a kockázatkezelı program végrehajtásának aktuális állásáról, mely kitér a már befejezett feladatokra, az elvégzendı feladatok készültségi fokára, a ténylegesen felhasznált költségekre, a hátralévı feladatok elvégzést akadályozó tényezıkre valamint javaslatokat ezek leküzdésére. A végrehajtás során gondoskodni kell az esetleges felmerülı eszkaláció folyamatának szabályozásáról is. Ez alatt konkréten azt kell érteni, hogy ha a program végrehajtása akadozik, kinek a feladata az eszkaláció elindítása, és ki dönt az eszkaláció tárgyában. (például a hátralévı feladatok elvégzést akadályozó tényezık leküzdésére megfogalmazott javaslatok megvalósításhoz szükséges költségek biztosítása.) Kockázatkezelı program végrehajtását követı terv-tény elemzés A kockázatkezelı program végrehajtását követıen el kell végezni a terv-tény elemzést. Alapvetıen a következıkre kell kitérni: A feladattervben megfogalmazott feladatok közül, mely feladatok kerültek végrehajtására, és melyek nem. Ez utóbbiak esetében azt is részletezni kell, hogy miért nem történt meg a végrehajtás. Utalni kell arra, hogy a végrehajtás során hány alkalommal történt meg a kockázatelemzés aktualizálása, és ennek következtében történt-e módosítás a programban. Ez utóbbi kapcsán azt is le kell írni a terv-tény elemzésben, hogy a végrehajtás alatt milyen tényleges kockázatok merültek fel és azokra megfelelı védelmet adott-e a program megvalósítása. Természetesen a terv-tény elemzésnek a végrehajtás kapcsán felmerülı költségek alakulására is ki kell térnie. Ennek során a feladat a tervezett és a ténylegesen felmerülı költségek összevetése, az eltérések kimutatása az eltérések okainak magyarázatával. Végül, de nem utolsó sorban érdemes a röviden összefoglalni a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatokat, következtetéseket. A jól elvégzett terv-tény elemzés megfelelı és megbízható információkat szolgáltat a kockázatelemzés kapcsolódó költség-haszon elemzésnek, melynek célja e tevékenység hasznosságának mérése. Ezzel a 8. fejezet foglalkozik részletesen. 7. A kockázat-controlling és a vállalati controlling tevékenység közötti kapcsolat A kockázat-controlling tevékenység a könyvben megjelenı valamennyi funkcionális controlling tevékenységhez kapcsolódik. Ez annak a következménye, hogy bármely funkcionális tevékenység (pl. gyártás, értékesítés, beszerzés, logisztika, informatika, stb.) végzéséhez köthetı kockázat. Gondoljunk csak a 3. ábrára, amely azt mutatta be, hogy milyen vezérlıelvek mentén kell felépíteni egy kockázatmenedzsment rendszert, ha azt akarjuk, hogy teljes körő legyen. Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetıség valamennyi területhez történı kapcsolódás bemutatásra. Ezért egy olyan problémára koncentrálunk, amelyek viszonylag új és napjainkban egyre nagyobb jelentıséggel bír. Ez pedig a kockázatmenedzsment helye a belsı ellenırzés és a vállalati controlling tevékenységében. Túlzás nélkül állítható, hogy a közeljövı egyik nagy kihívása a 90-es évek eleje óta folyamatosan fejlıdı controlling és a már korábban is mőködött belsı ellenırzés kapcsolatának újragondolása. Erre vonatkozó részletes információ a fejezetben olvasható. A továbbiakban belsı ellenırzés a kockázatmenedzsment és a controlling tevékenység 14./24

15 dinamikus kapcsolatát mutatjuk be. A szemléletesség növelése érdekében az alábbiakban leírtak gyakorlati megvalósítását az Európa Unio-s forrásokból megvalósuló projektek kapcsán tárgyaljuk, amely a kockázatmenedzsment és a projekt controlling kapcsolatára is rámutat. Az üzleti szféra néhány területén különös tekintettel a multinacionális vállalatokra már az elmúlt években is megfigyelhetı volt a kockázatmenedzsment térnyerése. Ennek elsıdleges célja az adott vállalat üzleti tevékenysége átláthatóságának és hatékonyságának növelése és ezen keresztül a stratégiai célok teljesülésének elısegítése. Egyre több vállalatnál lehet hallani arról is, hogy a korábbi klasszikus belsı ellenırzés átalakul EU konform belsı audit tevékenységgé. Anélkül, hogy az átalakulás részleteibe bocsátkoznánk, a lényege abban fogalmazható meg, hogy míg korábban a belsı ellenırzés a mőködési, ellenırzési, feltárási kockázatokra koncentrált, a jövıben végterméket elıállító üzleti folyamatok ellenırzésére kell koncentrálni 13. A klasszikus belsı ellenırzésnek belsı audittá történı átalakítása kockázatelemzés alapon történik Például annak kiválasztása ugyanis, hogy mely üzleti folyamatok ellenırzésére kerüljön sor, kockázatelemzés alapon történik. Ennek megfelelıen a közeljövıben várható, hogy a controlling, a kockázatmenedzsment és a belsı ellenırzési tevékenység szoros egységbe fonódik. Ezt a folyamatot illusztrálja a 7. ábra. Kockázatok jellegének és valószínőségének változása. Korai észlelı rendszerek. Kockázatok megfigyelése Kockázatok azonosítása Az üzleti célok fenyegetettsége lehetıségek változnak Kockázatok feltárásának (újra)tervezése. Szabványosítás. MIN MAX várható veszteség várható nyereség i) A negatív kockázatok felszámolása és a pozitív kockázatok kordában tartása. Kockázatok irányítása Kockázatok elemzése Kvalitativ és Kvantitatív elemzés Kockázatkezelı. javaslat megfogalmazása 7. ábra: A controlling, a kockázatmenedzsment és belsı ellenırzés folyamatának összefonódása Ellenırzési Figyelı 2004/1. szám Kerekasztal beszélgetés: Az állami ellenırzés átveheti az üzleti szféra kockázatelemzési tapasztalatait. 14 Az ábra forrása: IFUA Horváth&Partners nyomán 15./24

16 Rövid magyarázat a 7. ábra jobb megértéséhez: A 4. fejezetben láttuk, hogy a kockázatok azonosítását és elemzését az adott vállalat tervezési tevékenysége során több szinten célszerő elvégezni. (stratégiai, üzleti tervezés, projekttervezés) Miután a kockázatelemzés mind a döntés-elıkészítés, mind a megvalósítás fázisában alkalmazandó, de a döntés-elıkészítés során van a legnagyobb jelentısége, a kockázatelemzés ex-ante vizsgálatnak tekintendı. A kockázatelemzés a vállalati controlling tevékenység támogatásául szolgál abban az értelemben, hogy a klasszikus mutatószámok értelmezését kitágítja a kockázatok hatásainak számszerősítésével, valamint a kritikus tényezık kiválasztására megfogalmazott kockázatkezelı javaslatok megfogalmazásával és végrehajtásával. (kockázatok irányítása) A fenti módon elvégzett kockázatelemzés megfelelı inputokat szolgáltat a belsı ellenırzés számára, akinek a feladata az egyes folyamatok, egyes projektek mélyebb ellenırzése. (Lásd ehhez a.. fejezetben leírtakat is.) Az input egyrészt úgy is értelmezhetı, hogy mely folyamatokat, mely projekteket kell az ellenırzés számára kiválasztani, másrészt úgyis, hogy az ellenırzési tevékenység elvégzése során mire kell elsısorban odafigyelni. Ugyanakkor a belsı ellenırzés a saját módszereivel olyan kockázatokra is rávilágíthat, amelyre a hagyományos kockázatelemzés során nem derült fény, illetve az elemzés idıpontját követı idıszakban elıállt új információk birtokában lehet definiálni. A belsı ellenırzés saját elemzésének eredményét (amely a kockázatok feltárására vonatkozik) átadja a kockázatmenedzsment rendszernek, amely a kockázatelemzés eredményeinek aktualizálása során azokat felhasználja. Így valósul meg a controlling, a kockázatmenedzsment és belsı ellenırzés dinamikus egysége, amely egy önmagába visszatérı ciklikus folyamat, ahogy azt a 7. ábra is mutatja. Érdemes a fenti folyamatot az Európai Unióhoz történı csatlakozásunk kapcsán a Strukturális és Kohéziós Alapok forrásainak elnyeréshez készített pályázatok kapcsán is bemutatni. A pályázatok elkészítésével, befogadásával, értékelésével és ellenırzésével kapcsolatos információkat a pályázati útmutatók tartalmazzák. Ezek leírása kis mértékben eltérhet attól függıen, hogy melyik operatív programhoz tartoznak. A benyújtott pályázatok értékelése során a kiválasztási kritériumok között azonban döntı jelentıségő a fejlesztés projekttervének kidolgozottsága, szakmai pénzügyi megalapozottsága, a fejlesztés költséghatékony megvalósítása. Meghatározó továbbá a pályázó vállalat stratégiája és a pályázatban leírt beruházás illeszkedése a vállalati stratégiához. Ehhez a témához kapcsolódik az esetleges szinergikus hatás a pályázó által másik operatív program keretében elıterjesztett projekttel. Mindezek alapján felvetıdik a kérdés, hogy az üzleti kockázatelemzés alkalmazása miképpen tud hozzájárulni ahhoz, hogy az adott projekt a fenti értékelési szempontok alapján a lehetı legmagasabb pontszámot kapja. Az elsı kapcsolódási pont a pályázónak a kért támogatással összefüggésben vázolt stratégiai irányai. Pozitív elbírálás alá esik ugyanis ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a projekt megvalósítására a stratégiai alkotás során a kockázatelemzés eredményét is felhasználó SWOT elemzés eredménye alapján kerül sor. Mindez ugyanis növeli a közösségi és hazai központi források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét. A második kapcsolódási pont a projekt részletes bemutatása. Itt érdemes bemutatni, hogy a SWOT elemzéssel összhangban (lehetıségek, fenyegetések, gyengeségek, erısségek) milyen kockázatok jelentkeznek akkor, ha a projekt megvalósul, vagy ha nem valósul meg. Mindez természetesen szorosan kapcsolódik a projekt célok meghatározásához is, beleértve azt is, hogy mi nem célja a projekt megvalósításának. A kockázatelemzés továbbá segítséget adhat ahhoz is, hogy a célmeghatározás során pontosabb mértékét (pl. százalékos mértékben) adhassuk meg az elvárt eredményeknek. Ugyancsak itt kell foglalkozni az értékelés eredménye alapján kiválasztott kritikus tényezık kezelésére megfogalmazott javaslatokkal. 16./24

17 A részletes bemutatáshoz kapcsolódik a projekt megvalósításának ütemezése is. A kockázatelemzés eredménye alapján reálisabban meghatározhatók a pályázó által vállalt projekt befejezési és részhatáridık. Végül de nem utolsó sorban a kockázatelemzés eredménye a célmeghatározáson keresztül - kihat a megvalósíthatóság számszerősíthetı eredményének bemutatására is. A részletes üzleti tervben a korábbi kockázatelemzés eredménye felhasználható lesz a fejlesztés által elérni kívánt hatékonyságnövekedés, eredményjavulás bemutatására. Ehhez használható a korábban már említett érzékenységvizsgálat illetve Monte-Carlo szimuláció. Utóbbi alkalmazása akkor különösen hasznos, ha a feltárt kockázati tényezık egymástól nem függetlenek, illetve a tervezett projekthez kapcsolódik a pályázó által a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében benyújtott más projekt is, mivel ezeket az érzékenységvizsgálat nem képes kezelni. A kockázatelemzés és - kezelés a fenti módon történı elvégzése és dokumentálása meggyızi a pályázat értékelıit arról, hogy a pályázó alaposan átgondolta a projekt megvalósításának folyamatát, elemezte a lehetséges akadályokat, kockázati tényezıket és konkrét elképzeléssel rendelkezik azok kezelését illetıen. Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén a megvalósítás során folyamatosan monitorozni kell a javasolt kockázatkezelı program végrehajtását, és ennek eredményét is felhasználva a korábban elvégzett kockázatelemzés eredményét aktualizálni kell! Milyen hozzáadott értéket tartalmaz a kockázatelemzés bekapcsolása a pályázat elkészítésébe? A kockázatmenedzselés fenti módon leírt szisztematikus elvégzése garanciát ad arra, hogy a projekt megvalósítását érintı kockázatelemzés teljes körő lesz, így az értékelıkben egy olyan kép alakul ki, hogy a projekt megalapozott és érdemes a támogatásra. A kockázatelemzés szisztematikus elvégzése a pályázót nemcsak a célokban megfogalmazott eredmények elérését veszélyeztetı tényezıkre hívja fel, hanem esetleg olyan lehetıségeket is feltár, amely adott esetben a kockázatelemzés elvégzése nélkül nem vált nyilvánvalóvá. A kockázatelemzés során nyert output adatok információkat szolgáltatnak a belsı ellenırzést végzı nemzeti szervezetek számára is, annak eldöntésére, hogy mely projekteket illetve intézményeket válasszák ki ellenırzésre az Európai Bizottság által támasztott követelmények kielégítése érdekében. Mindez az a célt is szolgálja, hogy a pályázat célrendszerében megfogalmazottak a lehetı legnagyobb mértékben teljesüljenek és így ne kerüljön sor az elnyert támogatások visszafizetésére A kockázatelemzés szerepe a Strukturális Alapok 5-15 %-ának ellenırzés céljából történı kiválasztása során május elején jelent meg a Pénzügyminisztérium honlapján a Strukturális Alapok mintavételezésen alapuló és rendszerellenırzésének módszertani útmutatója 15. Az útmutató részletesen foglalkozik a belsı ellenırzés alapvetı céljával, folyamatával, ebbıl is kiemelve az elıkészítést. Az elıkészítés egyik fontos eleme a belsı ellenırzés tervezését megelızı kockázatelemzés elvégzése. A kockázatelemzés alapvetıen irányulhat a mőködési környezet kockázatainak (eredendı kockázat) valamint a belsı kontroll rendszer kockázatainak feltárására és értékelésére. Az elıbbi fı fókusza a mőködés, tevékenység kontroll tevékenységben eredı okból bekövetkezı szabálytalanság, vagy lényeges hiba kockázatainak felderítése, míg az utóbbi a szervezeti és személyzeti kockázatok feltárására koncentrál. Ezen kockázatok bekövetkezése azzal fenyegetnek, hogy az eredendı kockázatokat (hibákat, szabálytalanságokat) a szervezet kontroll rendszerének alkalmazásával nem elızik meg, nem azonosítják, vagy nem javítják ki. A mőködési környezetben rejlı kockázatok feltárásához nagy segítséget nyújthat már a projektek elıkészítése (pályázat készítés során) e fejezet korábbi részében részletezett kockázatelemzés eredménye. Ehhez mindösszesen arra van szükség, hogy a pályázat készítés során végzett kockázatelemzés során kialakított logikai csoportok struktúrája fedje le az útmutatóban a mőködési környezet kockázataihoz felsorolt szempontrendszereket is. Ebben az esetben ugyanis nemcsak a kockázatok feltárására van lehetıség, hanem a kritikus tényezık kiválasztásával azok kezelésére megfogalmazott javaslatok végrehajtására is. Mindez már önmagában is lehetıséget ad a belsı ellenırzés során elvégzendı kockázatelemzés másik fı területének a belsı kontroll rendszer kockázatainak kiválasztásához, értékeléséhez, illetve jól mőködı rendszer esetén hosszabb távon a belsı kontroll rendszer javulásához és ezen keresztül az ebbıl adódó kockázatok csökkenéséhez. Ugyanakkor ahogy azt korábban már láttuk- a pályázatkészítés során elvégzett kockázatelemzés eredményeként megfogalmazott kockázatkezelési javaslatok végrehajtásának nyomon követése, eltérések esetén a szükséges beavatkozások megtétele már átvezet bennünket a klasszikus controlling tevékenységhez is. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy az ellenırzésre kiválasztott projektek esetében elvégzett belsı ellenırzés tevékenység jellegébıl adódóan feltárhat olyan kockázatokat is, amelyek a pályázatkészítés során készített 15 Elérhetıség: htpp://www.p-m.hu 17./24

18 kockázatelemzés mégoly gondos és alapos elemzés ellenére - sem tárt fel, vagy a kockázatelemzés idıpontjában még nem volt ismert, így értékes információkat szolgáltat a projektek kockázatelemzésének aktualizálása során. (Lásd ehhez a 7. ábra kapcsán korábban leírt információkat is.) A Strukturális Alapokból finanszírozott projektek példáján tehát jól nyomon követhetı, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg a kockázatelemzés, a controlling tevékenység és a belsı ellenırzési tevékenység dinamikus egysége. Természetesen ez a dinamikus egység nemcsak a projektek, hanem a stratégiai és az üzleti tervezés szintjén is megvalósulhat. 8. Esettanulmány bemutatása A feladat egy társasági ügyviteli rendszer megteremtése. A beruházás megvalósításával a következıket kívánjuk elérni: iratok és dokumentumok formátumának, nyilvántartásának, iktatásának és a társaságon belül a papír alapú ügyintézés minimalizálása, Az iratok utasításokban elıírt kezelésének garantálása, keletkezésük, érkezésük pillanatától a selejtezésig, kommunikációs felületek kezelése, kezelés egyszerősítése, a társasági dokumentum struktúra kialakítása, a szervezeti egységek közötti horizontális és az egyes szakágazatok belsı, vertikális ügyviteli folyamatainak támogatása, az egyes szakágazatoknak a tevékenységükbıl adódó speciális követelményeknek megfelelı ügyviteli folyamatok és funkciók biztosítása, a kialakított új funkciók, folyamatok és ezek dokumentáltságának az ISO minıségi követelményeknek történı megfeleltetése, törekvés az információvédelmi, jogosultság kezelési, hitelesítési rendszerben a maximális biztonság elérésére. A feladatot egy szakértıi csapat végezte. A kockázati tényezık azonosítása, és a kritikus kockázati tényezık kiválasztása az elméleti részben leírtak alapján történt. Az eredményeket a következı táblázatok tartalmazzák: Sorszám Megnevezés Logikai csoport Valószínőség Hatás 1. Piacvesztés Piaci reagáló képesség lassulása 3. Államigazgatási szintő elvárások 4. Állampolgári szintő elvárás 5. Rendezetlen irattárolás Rendezetlenség újratermelése 7. Nem található dokumentumok 8. Költséges és idıigényes visszakeresés 9. Adatvédelmi elıírások be /24

19 nem tarthatósága 10. Információs vagyonvesztés 11. Egységes ügyviteli rendszer hiánya 12. Szervezetenként eltérı ügyvitel 13. Belsı helyzetfeltárás ISO minısítés nem megszerezhetı 15. Felsıvezetıi elvárásnak nem megfelelıség táblázat: A feltárt kockázati tényezık A szakértık az azonosított kockázati tényezıket hét logikai csoportba sorolták. Logikai csoport megnevezése Darabszám Külsı piaci tényezık 4 Rendezettség 4 Adatvédelem 2 Ügyvitelszervezés 2 Helyzetfeltárás 1 ISO minısítés 1 Belsı elvárás 1 2. táblázat: Logikai csoportok Az egyes kockázati tényezık bekövetkezési valószínőségeinek becsléséhez az 1-5 fokozatú skálán az alábbi értékeket rendelték. Skála érték Tartományok % % % % % 3. táblázat: Valószínőségi értékek az 1-5 fokozatú skálán A hatástényezıként az 1fıre esı változó költséget tekintették, melynek egy eredetileg becsült értékhez képesti megváltozását az azonosított kockázati tényezık bekövetkezésének következményeként az 1-5 fokozatú skálán az alábbiak szerint becsülték: Skála érték Tartomány 1 felhasználóra jutó változó költségek változása 5 Nagyon magas % 4 Magas 40-75% 3 Közepes % 2 Alacsony 5-10 % 19./24

20 1 Nagyon alacsony 1-5 % 4. táblázat: Hatásskála Ezután következett az egyes kockázati tényezıhöz rendelt bekövetkezési valószínőség értékek és az egyes kockázati tényezık bekövetkezése esetén azok becsült hatásértékeinek ábrázolása a valószínőség hatás mátrixban. H A T 3 Á 2 S V A L Ó S Z Í N Ő S É G 5. táblázat: Valószínőség-hatás mátrix A mátrix bárki számára jól áttekinthetı és vizuális képet ad az eddigi eredményekrıl. Ezután következett a kritikus kockázati tényezık kiválasztása, melyet a 6. táblázat tartalmaz. Sorszám Kritikus tényezı megnevezése Kapott összes pontszám 5. Rendezetlen irattárolás Rendezetlenség újratermelése Nem található dokumentumok Költséges és idıigényes 15 visszakeresés 11. Egységes ügyviteli rendszer 14 hiánya 12. Szervezetenként eltérı ügyvitel táblázat: Kritikus kockázati tényezık 20./24

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

1. A bizonytalanság és a kockázat, kockázatmenedzsment fogalma, a kockázat típusai

1. A bizonytalanság és a kockázat, kockázatmenedzsment fogalma, a kockázat típusai Dr. Fekete István: Kockázat kontrolling 1. A bizonytalanság és a kockázat, kockázatmenedzsment fogalma, a kockázat típusai Bármely feladat megoldásának egyik lényegi sajátossága a bizonytalanságok jelenléte

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Ötlet / Cégértékelés

Ötlet / Cégértékelés Ötlet / Cégértékelés Fókusz, Módszerek, Eszközök Tisztelet & Teljesítmény Motiváció Az érték meghatározása minden befektetés szükséges elıfeltétele Sokszor érzelmi síkra terelıdik, de léteznek az objektív

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások azonosító

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról 2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok

Részletesebben

Gulyás Olivér. Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012. Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei

Gulyás Olivér. Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012. Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei Befektetés a megújuló energiába Magyarországon 2012 Zöld energia projektek finanszírozási lehetıségei Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Hungarian Investment and Trade Agency 2012. Szeptember 27. Bevezetés

Részletesebben

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı összevont nyilvántartás az XXX Kft., mint EZ és a YYY Kft., mint AZ között létrejött ILYEN szerzıdés tárgyában DÁTUM KOLCHIS Kft. 2 6 1. A kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Vállalati válságkezelés

Vállalati válságkezelés Pénzügy mesterszak Nappali tagozat Tantárgyi útmutató Vállalati válságkezelés 2013/2014. I. félév Tantárgy megnevezése: Vállalati válságkezelés Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám: 4+0 Elıtanulmányi

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1. KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1 A projekt az

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

Dr. Fekete István: Kockázatelemzés alapú marketingtervezés (Magyar Távközlési Részvénytársaság)

Dr. Fekete István: Kockázatelemzés alapú marketingtervezés (Magyar Távközlési Részvénytársaság) Bevezetés Dr. Fekete István: Kockázatelemzés alapú marketingtervezés (Magyar Távközlési Részvénytársaság) A Matáv Rt-nél 2001-ben kísérleti jelleggel elkészült egy olyan módszertan, amely az üzleti tervezés

Részletesebben

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Pályázati ismeretek Tantárgy kódja:

Részletesebben

Risk and Compliance Management mit jelent ez egy lízing cég gyakorlatában?

Risk and Compliance Management mit jelent ez egy lízing cég gyakorlatában? Risk and Compliance Management mit jelent ez egy lízing cég gyakorlatában? PROVICE Üzleti és Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EXCLUSIVE PARTNER 1027 Budapest, Kapás u. 11-15. Tel: + 36 1 488

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

2009.10.02. Projektmenedzsment 2009.09.18. Nyert a pályázat! Mit is akartunk megvalósítani? Hogyan akartuk megvalósítani?

2009.10.02. Projektmenedzsment 2009.09.18. Nyert a pályázat! Mit is akartunk megvalósítani? Hogyan akartuk megvalósítani? Projektmenedzsment 2009.09.18. Nyert a pályázat! Mit is akartunk megvalósítani? Hogyan akartuk megvalósítani? 1 Nyertes pályázat Sikeres projekt Projekt egy konkrét cél érdekében egységes menedzsment irányítása

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában Ordacsehi Község Önkormányzat alapvetı célja, hogy biztosítsa a település mőködı képességét, a kötelezı

Részletesebben

Éves ellenırzési terv 2014. évre

Éves ellenırzési terv 2014. évre A 208/2013.(XI.21.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Ikt. szám: 80 /2013. Éves ellenırzési terv 2014. évre A hivatal a költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év

Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év A költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl szóló 370/2011.(XII. 31.) Kormány rendelet (továbbiakban:

Részletesebben

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület: Sämling Kft. 18 év 5 fı terület: 1.Oktatásszervezés (>100 képzés), 2.Projektmenedzsment, 3.Soft-skills, 4.LEAN és SixSigma 5.Szervezetfejlesztés LEAN menedzsment A veszteségek folyamatos és szisztematikus

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai... Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Mőködtetési és fenntarthatósági tervéhez I. Fejlesztés összefoglaló...2 II.

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7.

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. Az Állami Számvevıszék küldetése 2 Szilárd szakmai alapon

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás Egy gép, berendezés vagy eszköz higiéniailag akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha azonosítható, ha rendelkezik a megfelelıségét tanúsító dokumentummal,

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer 1. oldal

szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer 1. oldal ----------------------- Page 1----------------------- Szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer Eredményességi mutatószámok Mutatószám megnevezése Célérték Akció A Képviselı Testület elvárásaihoz

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A stratégiában egyszerre van jelen a küls környezethez való alkalmazkodás és az annak

A stratégiában egyszerre van jelen a küls környezethez való alkalmazkodás és az annak 1. feladat: Webes felület készít i a szervizelés és ügyfélszolgálat területén kívánják tevékenységeiket korszer síteni. A beruházás jelent s volumen költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

Teszt terv Új funkció implementációja meglévı alkalmazásba

Teszt terv Új funkció implementációja meglévı alkalmazásba Teszt terv Új funkció implementációja meglévı alkalmazásba Passed Informatikai Kft. www.passed.hu Farkas Gábor 2007-P-123-45-T-1-1 IIR - Test Manager course 2 Szerepkör Név Aláírás Aláírás dátuma IT Projekt

Részletesebben

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán 1 A Működési Kockázatkezelés eszköztára Historikus adatok gyűjtése és mennyiségi

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG

KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG 25. számú Ajánlása Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások (MIBA) 1.0 verzió 2008. június - 1 - Közigazgatási Informatikai Bizottság 25. számú Ajánlása Készült a Miniszterelnöki

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır, Sportmasszır szakképesítés. 2392-06 Masszır szakmai szolgáltatás modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır, Sportmasszır szakképesítés. 2392-06 Masszır szakmai szolgáltatás modul Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Mőködési Rend 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010.

Részletesebben

Folyamat alapú működési kockázatfelmérés kockázatelemzés alapú belső ellenőrzés

Folyamat alapú működési kockázatfelmérés kockázatelemzés alapú belső ellenőrzés Folyamat alapú működési kockázatfelmérés kockázatelemzés alapú belső ellenőrzés Az Egészségügyi Minisztérium belső ellenőrzése folyamatosan koordinálja az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben

Részletesebben