Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) Magyar Mérnöki Kamara (MMK)

Átírás

1 EMLÉKEZTETŐ A KÖZOP MONITORING BIZOTTSÁG (KÖZOP MOB) TIZEDIK ÜLÉSÉRŐL HELYSZÍN: Marriott Courtyard Blaha Lujza bálterem IDŐPONT: június 11. RÉSZTVEVŐK: Szavazati joggal jelen lévő tagok: Szalóki Flórián György Tibor Bécsi József Román Brigitta Kovács-Nagy Rita Dr. Nagy Gábor, Közlekedési Operatív Program Irányító Hatóság (KÖZOP IH), KÖZOP MoB társelnök Országos Érdekegyeztető Tanács Munkáltatói Oldal, STRATOSZ Nemzetgazdasági Minisztérium, Közszolgáltatási, Közüzemi Költségvetési Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Nyul Zoltán KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Dorner Lajos Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Zeman László Lakatos István Fleischer Tamás Keszthelyi Tibor Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) Észak-Alföldi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (ÉA RTKF) A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Székely Imre Nyugat-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (NYD RTKF)

2 Vajda László Országos Roma Önkormányzat Kuszák Miklós Rausch Sándor Közép-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum; Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (a ei KÖZOP MB ülésen megbízó levéllel, szavazati joggal képviseli a MÖOSZ-t is) Dél-Alföldi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Fakász Tamás Közép-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Tanácskozási joggal jelenlévő tagok: Wagner Anna Európai Bizottság DG REGIO (EB) Bagosi Borbála Baloghné Tóth Erika Szalma Tamás Belügyminisztérium, Támogatás-koordinációs Főosztály EUTAF Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási belső kontrollok főosztály Hegedűs-Krista Márta Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Programengedélyező Iroda(NGM NAO)(Igazoló Hatóság) Szabó Teréz Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály (VM, KFF) Titkár: Csorba Viktória Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóság, MoB titkár Egyéb jelen lévők: Kelemen Blanka NFÜ, KÖZOP IH Ember László NFÜ, (KMF) Módszertani Osztály 2

3 Kamarás Csilla Horváth Beatrix Kocsis Eszter Baán Tímea Papp Bernadett Békefi Edina Kiss Gergely Gyertyán Katalin Tasi Marianna Lengyel Kata Mezősi József Terjék Mihály Kukely György NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KOR IH ÉD NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KÖZOP IH NFÜ, KÖZOP IH ORFK ORFK ORFK Terra Stúdió Kft. A KÖZOP Monitoring Bizottság 10. ülését Dr. Völner Pál KÖZOP MB elnök akadályoztatása miatt a KÖZOP MB ügyrendjének IV.9. pontja értelmében Szalóki Flórián KÖZOP IH vezető, KÖZOP MB társelnök vezette le. Szalóki Flórián megnyitotta a KÖZOP Monitoring Bizottság (KÖZOP MoB) ülését. 1. napirendi pont: Napirend elfogadása 3

4 Szalóki Flórián ismertetette az ülés napirendjét: 1. napirendi pont: Napirend elfogadása 2. napirendi pont: Ügyrend módosítás elfogadása 3. napirendi pont: KÖZOP éves végrehajtási jelentés elfogadása 4. napirendi pont: KÖZOP akcióterv módosítás elfogadása 5. napirendi pont: KÖZOP kiemelt projektek felhívás módosításának elfogadása 6. napirendi pont: KÖZOP aktualitások 7. napirendi pont: Közlekedésfejlesztés értékelés bemutatása A Monitoring Bizottság tagok egyhangúan elfogadták a napirendet. A Monitoring Bizottság a jelenléti ív alapján határozatképes. 2. napirendi pont: Ügyrend módosítás elfogadása Az ügyrendben átvezetésre kerültek az alábbiak: Szervezeti változások: o A Monitoring Bizottság munkájában az érintett miniszter tanácskozási joggal vehet részt, mely rendelkezés érinti a Vidékfejlesztési Minisztérium és Belügyminisztérium korábban szavazó tagként delegált tagjait, akik a 25/2012. (II. 29.) Kormány rendelet hatályba helyezésétől kezdődően a KÖZOP Monitoring Bizottságban tanácskozási jogosultsággal rendelkeznek. o a Regionális Fejlesztési Tanácsok helyett létrejöttek a Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumok, valamint o az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrejött a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Jogszabály módosítások: a Monitoring Bizottság létrehozására és működésére a korábbi a Tanács július 11-i 1083/2006/EK rendeletével és a 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet mellett vonatkoznak a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 25/2012 (II. 29.) Kormány rendelettel módosított rendelkezései. E szerint a módosítások az ügyrendben a következők: o Ügyrend 5. pontja és a melléklet kiegészül a fentebb említett szervezeti változások átvezetésével o Ügyrend 5. pontja kiegészül: MB-be delegálhat tagot a a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter b) a konstrukció szakmai tartalmáért felelős miniszter; c) a feladatkörében érintett miniszter; 4

5 Fleischer Tamás érdeklődött, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület miért nem szerepel a KÖZOP Monitoring Bizottság tagjai között, illetve hogyan kerültek kiválasztásra a szakmai szervezetek. A kérdést már korábban is felvetette, azonban erre csak általános választ kapott. Szalóki Flórián elmondta, hogy jogszabály alapján jár el az intézmény Kovács-Nagy Rita megerősítette, hogy a 4/2011 (I. 28.) Korm. rendeletben felsoroltak alapján kerülnek meghatározásra a MoB tagjai. A rendelet nevesíti a kormányzati és nem kormányzati oldalt. Ezen belül a konkrét szervezetek kiválasztására nincs rendelkezés. Szalóki Flórián nyitott volt arra, hogy a KTE a KÖZOP MB tagjai között szerepeljen. Továbbá kiegészítette az elmondottakat azzal, hogy a KÖZOP működésére két jogszabály érvényes: a 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet és a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 25/2012 (II. 29.) Kormány rendelettel módosított rendelkezései. Ennek oka, hogy az ÚSZT kiírásainak megjelenésekor, a KÖZOP kiírások nem kerültek újra kiírásra, itt folytonosság tapasztalható. Szavazás: A Monitoring Bizottság tagok egyhangúan elfogadták a KÖZOP ügyrend módosítást. 1/2012. (VI. 11.) KÖZOP MoB határozat: A KÖZOP Monitoring Bizottság a 25/2012. (II. 29.) Kormány rendelet, valamint a szervezeti változások átvezetésének a KÖZOP ügyrendbe történő átvezetését egyhangúan elfogadta. 3. napirendi pont: KÖZOP éves végrehajtási jelentés elfogadása Szalóki Flórián bevezette a napirendi pontot. A tagoknak kiküldött legutóbbi anyagokat követően egy pénzügyi pontosítást tett az IH az éves jelentésben: a 3. fejezetben a 3. prioritás egyik táblázatában EUR-HUF átváltási hiba miatt nem voltak megfelelőek az összegek. Ezek azonban javításra kerültek, ezzel együtt kéri az IH az éves jelentés elfogadását. Csorba Viktória ismertette az éves jelentés észrevételezési folyamatát. A éves végrehajtási jelentés a meghívóval kiküldésre került a MoB tagok részére, melyet a tagok június 6-ig észrevételezhettek. Észrevételek érkeztek az alábbi tagoktól. - Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója részéről Fleischer Tamás - Nemzetgazdasági Minisztérium, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya részéről Román Brigittától, valamint - Az Igazoló Hatóság részéről Filep Nándortól. Az észrevételek nagy részével az IH egyetértett, ezek átvezetésre kerültek. Egy összefoglaló táblázat visszamutatásra került a tagok részére, az ülés előtt (június 8-án) kiküldte a tagoknak. 5

6 Szalóki Flórián elmondta, hogy érdemes figyelembe venni, hogy adott év december 31-ig kell a jelentést elkészíteni, ezért az adatok, egyéb információk ilyen dátummal szerepelnek az anyagban. Wagner Anna kifogásolta, hogy a vezetői összefoglaló szerint már lezajlott az OP módosítás, azonban az EU Bizottság még nem hagyta jóvá hivatalosan a módosítási kérelmet. Ezt kéri tisztázni az éves jelentésben. Továbbá az 5. prioritásban a kerékpárutakra vonatkozóan kéri az IH-t további megbeszélésre. További kérdései a nagyprojektek előrehaladására vonatkoznak leginkább. pl. a GSM-R, vagy MÁV gördülő projektre vonatkozó információ nem volt egyértelmű számára. E-útdíjnál az 1-3 prioritásnál jövedelemtermelő projektként kerül feltüntetésre, azonban az EU Bizottság ezzel nem ért egyet, kéri ennek figyelembevételét az éves jelentésben. Ezen kívül az OP módosítással kapcsolatban vetette fel Wagner Anna, hogy az 5. prioritás kerékpárút esetében szükséges a ROP-KÖZOP fejlesztések egyértelmű lehatárolása. Kohéziós Alapból finanszírozható TEN-T útvonal és a tiszta városi közlekedés. Az 5. prioritásnál az EUROVELO esetében azonban két várost összekötő kerékpárútról van szó, vagy a Balaton körül van, melyet a KA nem tud finanszírozni. A kerékpárút előkészítésnél nem látható, hogy milyen változás történt a jelenlegi OP szövegben. Szalóki Flórián ismertette a felszólalás hátterét, mely szerint novemberben a KÖZOPból 163 Mrd Ft került volna átcsoportosításra a KEOP részére. Az OP módosításnak szintén része volt egy KÖZOP-on belüli átcsoportosítás, ami alapján a vízi útfejlesztésre szánt összeg átcsoportosításra került volna a 2-ből az 5. prioritásra kerékpárút fejlesztésre kb. 20 Mrd Ft értékben, KA finanszírozással. A Duna vízszint szabályozásának eszközeit olyan módon engedélyezették, mely sem az SKV, sem a Natura 2000 szabályaihoz nem illeszkedik. Az átcsoportosítást azonban a DG MOVE kifogásolta, mivel számukra fontos a hajózhatóság fejlesztése. Az OP-n belüli átcsoportosítás így meghiúsult. A jogosultságot az IH megpróbálja fenntartani, ami az EUROVELO és városi közlekedés gerinchálózataira vonatkozik. Ennek oka, hogy Pest megyében a KKK kerékpár fejlesztési osztályt alakít ki, részben támogatással. Ezen kívül kialakulóban van szintén a KKK-ban a KENYI (Kerékpárút Nyilvántartó Rendszer) informatikai eszköz, mely lehetővé tenné a kerékpárfejlesztéseket országos szinten hálózatfejlesztési szempontokat láthatóvá téve. Ez a fejlesztés a kerékpárút stratégiát támogatná. A kivitelezés 2015-ig már nem lehetséges, azonban ezt meg kell terveztetni annak érdekében, hogy 2013-ban meg tudjanak jelenni a közbeszerzések, amik átmennek majd a as időszakra. ezek a kerékpár fejlesztések valós igényeken alapulnak. Véleménye szerint a Balaton körüli és Pest megyei kerékpárút már nem turisztikai kérdés. A jogosultságot keresi az IH, hogy a meglévő OP-ban szerepelhessen. A Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezéshez (2/B pont, környezetvédelmi célkitűzéshez) való illeszkedés valóban magyarázatra szorul még. Véleménye szerint azonban védhető, mert egyértelmű ezeknek a fejlesztéseknek a környezetvédelmi haszna. A kerékpár esetében a lehatárolást az biztosítja, hogy gerinchálózati elemekről van szó, melyeket eredendően is a KÖZOP finanszíroz, míg a ROP a 4-5 számjegyű utakhoz kapcsolódó kerékpár fejlesztéseket. Stratégiai szempontból elhibázott volt a korábbi tervezés, miszerint nem egy helyen történik a kerékpárutak fejlesztése. A második kérdésre rátérve válaszképpen elmondható, hogy a forgalmas helyeken (pl. kegyhelyek látogatása) romlanak a baleseti statisztikák. A rendszer nem tud beavatkozni, és hazai forrás önmagában nincs erre a célra. A ROP kimerült, és problémát jelent, hogy előkészítést sem lehet finanszírozni. A KÖZOP-ban azonban lenne erre forrás és hálózati szempontból is értelmezhető lenne. Nem az alapján lehetne finanszírozni, hogy számjegyű út mentén halad a kerékpár vonal, hanem az alapján, hogy hálózati szempontból 6

7 értelmezhető, prioritáshoz illeszkedik és hozzájárul a korábbi beruházások hálózati funkciójának növeléséhez. Ha pl. egy ilyen fejlesztés megvalósul a következő periódus első harmadában, akkor az eddigi elköltött pénzek hasznosulása jobb lenne. Az első harmadban így azt szabadna finanszírozni, ami a korábbi költések hasznosulását javítja. Az eredményt a közlekedésbiztonsági mutatók jelzik. A KÖZOP IH és NFM közreműködésével készült egy közlekedésbiztonsági program, mely az ülés későbbi napirendjében kerül bemutatásra. Összefoglalva a kerékpárutakkal kapcsolatos témát, a KÖZOP 5. prioritásában jogosultságot keres jelenleg az IH a finanszírozásra: elszámolhatóság és hálózatos kivitelezés kritériumoknak kellene megfelelni, mellyel engedélyes kivitelezési tervekkel kellene rendelkezni. Fleischer Tamás értelmezést kért a finanszírozhatóság és területiségre vonatkozóan. Kérdése, hogy a problémát az jelenti tulajdonképpen, hogy a Pest megyében megvalósuló fejlesztések Kohéziós Alapból nem finanszírozhatók, a 3. prioritás keretében nem valósulhat meg? Szalóki Flórián válaszában elmondta, hogy Pest megyében a KA használható, a hálózat azonban egy egység, amit nem lehet régiókra lebontani, a terveztetését egyben kell készíteni. Viszont a Pest megyére eső tervezési rajzok egy része elszámolhatatlan. Wagner Anna szerint a tervezés és kivitelezés más szemszögből vizsgálandó, viszont akkor ezt kell beleírni az OP szövegébe. Jelenleg nem ez szerepel benne, hanem a gerinchálózat fejlesztése. Azt kell beleírni, hogy tervezésről van szó, mivel ez rugalmasabban kezelendő. A KKK, KENYI finanszírozást TA-ra kellene áttenni, mivel ez intézményrendszeri dolog. Szalóki Flórián elmondta, hogy a projektek megvalósíthatósági tanulmányra és engedélyes tervre épülnek. Ezzel együtt engedélyezi az IH a területszerzést, kisajátítást, régészetet, lőszermentesítést. Ezt követi a kiviteli terv, majd építés. A kerékpárút hálózat országos szintű tervezése még gyerekcipőben jár. A KKK-t és KENYI-t illetően nincs szó akkora összegről, hogy több prioritásból kelljen finanszírozni. Ezek a tevékenységek finanszírozhatóak a korábban tervezett projektek menedzsment költségeiből a 3. és 5. prioritáson. Bár egyszerűbb lenne TA-ból finanszírozni, viszont ez a fajta tevékenység nincs nevesítve a TA-ban. Zeman László hozzátette, hogy kerékpárutak eddig is épültek különböző minőségben. Ezt kellene most egy kézbe fogni, hogy hálózatként lehessen üzemeltetni és egy kézben legyen az információ és adatbázis az összes kerékpárútról. Szalóki Flórián elmondta, hogy Pest megyében az 5. prioritásból tervezik a fejlesztést, a többi régióban pedig a 3. prioritásból. A Dunára fordítandó 20 Mrd Ft átcsoportosítását azért javasolta az IH kerékpárút fejlesztésre, mert így fenntartható fejlesztési célokra fordították volna a keretet. Wagner Anna további kérdései a projektek előrehaladásával kapcsolatosak: MÁV START és GSM-R projektek. Szalóki Flórián elmondta, hogy az előkészítési támogatási szerződést az IH megkötötte. A Kopint Datorg jogutódjaként jár el a NISZ Zrt. Definiálásra került az a hálózati szakasz, ami ebben a ciklusban be lesz fejezve GSM-R-ből. Lesz egy második GSM-R rendszer, amit stratégia, hálózati lefedés és egyéb tekintetben egyben kell kezelni az egyes szakasszal. 7

8 Gyertyán Katalin elmondta, hogy 900 km az összvonal hossz, ami az első fázisban 2015-ig kivitelezésre kerül. Ebben szerepelnek azok a korábbi ISPA és KA szerződéssel rendelkező projektek, amelyek kötelezettséget írnak elő az ERTMS bevezetésével kapcsolatban. Továbbá itt szerepelnek azok a projektek, amelyekben ebben a programozási időszakban az ETCS tervbe lett véve, illetve ahol pályafelújítás van és jogszabály írja elő, hogy bizonyos határidőn belül a GSM-R-t és ERTMS-t meg kell valósítani. Wagner Anna érdeklődött, hogy ez most csak a GSM-R, vagy 2015-ig ezeken a szakaszokon lesz ETCS is? Szalóki Flórián azt válaszolta, hogy két szállítói szerződés van: egy GSM-R, ami a lehetőséget teremti meg az ETCS2 telepítéséhez. A Zalalövő-Boba szakaszon ki lett írva az ETCS és szerződés is van. Az IH ezt tekinti pilot projektnek, mivel Magyarországon még nincs működő ETCS2 szakasz. Első körben nem szükséges kiépíteni a vonal befolyásolásra alkalmas részt. Csak olyan helyen építjük ki első körben a nagy sűrűségű GSM-R hálózatot, ahol az ETCS2 fedezetek látszódnak. Fleischer Tamás érdeklődött, hogy mennyiben tartoznak az elhangzottak a év lezárásához? Szalóki Flórián szerint annyiban tartoznak az elmúlt évhez, hogy a teljes vasúti hálózatot kísérő projektről van szó, tehát összetartoznak. Wagner Anna megerősítette, hogy az éves jelentéshez tartozik a téma, hiszen a jelentésben az szerepel, hogy Magyarország ezzel a projekttel eleget tesz az ERTMS telepítési kötelezettségének. Ez azonban nem így van, mert a GSM-R önmagában nem elegendő erre, hiszen csak egy meghatározott szakaszon telepíti, a többin nem, és egyébként sem férne bele az OP költségvetésébe. Gyertyán Katalin szerint a kettő összhangban van, mert a GSM-R-t kifejezetten ott hozzuk létre, ahol 2015-ig az ETCS-t is telepíteni kell, ilyen értelemben megvalósul. A Zala-Boba szakaszon kívül azon a km hosszon lesz meg, ami azonosításra került. Az ERTMS-t 2015-ig meg kell valósítani, melyhez szükséges alapként a GSM-R. Erre ráépül majd az ETCS is. Wagner Anna kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 800 km hosszúságban lehetséges a telepítés 2015 végéig. Szalóki Flórián kiegészítette az elmondottakat azzal, hogy ahol nincs fizikai rehabilitációs vonal, ott nem engedélyezi az IH az ETCS2 telepítését. Azokat a vonali fejlesztéseket, amelyek befejeződnek vállalkozói szerződés birtokában a következő félévben, van értelme ellátni GSM-R és ETCS2 telepítéssel. A GSM-R és ETCS2-t nem lehet egyben kiírni egy szállítói szerződésben, hanem külön kell párhuzamosan tervezni a két rendszert. Az IH elengedte a nagyobb GSM-R-t annak ellenére, hogy nincs kiírva az összes közbeszerzés az ETCS2-nél. Az ETCS2 egy informatikai kábelezési feladat, amit sokkal egyszerűbb befejezni 2015-ig, mint a pálya-rehabilitációs eszközöket letelepíteni egy kész, felújított pálya mellé. Előbb van tehát szükség a nagyobb költségvetésű rehabilitáció elkészülésére. Előbb látni kell a kör-ic és Budapest pályabehordó vonalak működését, mivel ez a legforgalmasabb 8

9 vonal Magyarországon. Van olyan egyéb fontos ügy, amire nincs fedezet, mint pl. a Szerbia megközelítő vonal, Biatorbágy-Budapest szakasz, Vác-Budapest behordó vonal. Minden esetben kötelező elem a GSM-R és ETCS2. Tulajdonképpen nem lenne szükséges a időszak tervezése, mert nagyon sok projekt már most beindulhatna tervezési szinten, így nagyjából már most látszik az OP. Összefoglalva tehát három dolog halad egymás mellett: 1. a pálya rehabilitáció, 2. GSM-R a teljes hálózaton, de két szakaszra bontva a kivitelezést, és 3. erre épített ETCS2, ami lehetővé teszi a Nemzeti Közlekedési Hatóság oldaláról az engedélyezett 160 km/h sebességet. Így le tudjuk zárni a korábbi KA és ISPA projekteket is. A MÁV gördülő állomány párhuzamosan halad a BKK villamos és trolibusz beszerzéseivel. A KÖZOP-ot 100%-ig lefedő kötelezettségvállalási listában ezek nem szerepelnek. Azonban az elmúlt évek tapasztalatára alapozva elmondható, hogy 10%-os túlvállalás szükséges a 100%-os kötelezettségvállaláshoz, többnyire vis major esetek vagy szabálytalansági esetek miatt. A KÖZOP-ban még létezik a NIF-ÁFA probléma is, mely kb. 200 Mrd Ft összeget takar és jelenleg még jogvita van a visszaigényelhetőségről Magyarország és az EU Bíróság között. Várhatóan idei év nyarán, vagy őszén születik döntés. Az OP szempontjából nem mindegy, hogy nettó vagy bruttó értékű projektekkel töltjük ki a programot. Az IH elkészítette a NIF ÁFA és túlvállalás problematikáját leíró Kormány előterjesztést, melyben 15%-os túlvállalást javasolt a programra. A túlvállalást célszerű lenne két ciklus átfedésével felhasználni január 1-től kellene elszámolhatóvá tenni az új programciklus terhére azokat a kiadásokat, amelyek 2015 végéig még ebből a periódusból is elszámolhatók. Az ún. híd-projekt koncepcióval keresi az NFÜ az EU Bizottság támogatását, mely lehetővé tenné egész projektek elszámolását és fizikailag önálló munkarészek elszámolását. Jelenleg úgy tűnik, hogy az álláspontok közelednek egymáshoz. György Tibor felszólalásában elmondta, hogy uniós forrásokból a többségi állami tulajdonban álló közlekedési társaságok sokáig nem részesülhettek, legfeljebb 2009-től a ROP-ból, de akkor is csak közlekedést segítő ITS fejlesztésekre, mint pl. utas tájékoztatás, forgalom követés, forgalom irányítás, elektronikus jegy- és bérletrendszer. A valódi problémát azonban az jelenti, hogy elavult a közszolgáltatást ellátó közúti járműállomány, és erre nincs hazai pályázat. pl. Máltán és Lengyelországban külön pályázati kiírás van buszbeszerzésre. A Volánok több mint 6200 darabos busz állományának kb.44 %-a már 12 év feletti és cserére szorulnak. Tavalyi évben tárgyalt KÖZOP módosítással nyílhat először lehetőség Magyarországon, a városi ill. elővárosi közlekedés fejlesztés keretében nulla vagy alacsony emissziójú buszbeszerzésre a helyi közösségi közlekedést ellátó közszolgáltatóknak pályázni (a kb 104 helyi közlekedéssel rendelkező településből ma közel 90-et Volán-ok látnak el). A nulla vagy alacsony emissziójú nem kötöttpályás gépjármű azonban nem csak az elektromos vagy gázüzemű buszt jelentheti, hanem a legmodernebb dízel buszokat is, ami kipróbált, üzembiztos, kiforrott technológia és nem szükséges újabb kiszolgáló infrastruktúra (gáz ill. elektromos töltő hálózat) kiépítése hozzá. Ezen kívül jelentősen olcsóbban lehet beszerezni ezeket a járműveket (kb 50-60MFt egy környezetkímélő alacsony emissziós dízel 12 méteres, míg jelenleg a piacon 150MFt egy elektromos 12 méteres busz). Fleischer Tamás szerint a híd-projektekkel kapcsolatban az a kérdés, hogy ki mire kötelezi el magát, tudja-e biztosítani az ország, hogy a következő OP-ban ezek a fejlesztések lesznek. A szerződést meg lehet kötni, azonban ez az állam kockázata a finanszírozás. 9

10 Szalóki Flórián elmagyarázta, hogy két részre van bontva az ajánlati felhívás: az éles és opciós részre. Az ajánlatkérő garanciát ad arra, hogy az ajánlattevő által megadott éles részre lehívja az összeget és ki is fizeti, mivel erre garantáltan van fedezet. Az opciós rész mögött azonban nincs fedezet, ezért a szállító úgy rakja össze az üzleti tervét, hogy az opciós rész nem feltétlenül kerül lehívásra, mérlegelve a kockázatokat. Fleischer Tamás felvetette, hogy a Pest megyei bicikli utak esetében pár 100 milliós tételről van szó előkészítési projektekre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia készítése már egy és negyed éve húzódik. A két projekt nem lehetne-e egyben finanszírozni, hiszen nagyjából azonos tervezési folyamat zajlik. Zeman László kifejtette, hogy mind a KKK, mind az NFÜ és NFM azon van, hogy haladjon a tervezés. Az NKS közbeszerzése napokon belül összeáll. Ez is tartalmaz kerékpár-fejlesztési részt. NKS magába foglalja a vasúti koncepciót, közutat, kerékpárutat, légi közlekedést. Egyetért abban, hogy késik a stratégia tervezési folyamata. A koncepció 80%-a projektek formájában így is megvan, viszont a stratégiának kell ezeket megalapozni. Wagner Anna hozzátette, hogy a stratégia hiánya komoly aggodalmat okoz az EU Bizottságnak júliusban az EU Bizottság elfogadja a tagállamokra bontott megállapításait (position paper), melynek külön közlekedési fejezete van. Ez képezi a tervezés alapját, melyek összhangban vannak az EU dokumentumokban megfogalmazott prioritásokkal. A stratégia hiánya az egyik fő megállapítása a position paper-nek. A stratégia előfeltétele a program elfogadásának és a keretek lehívásának. Bátorítja a tagállamot a stratégia mihamarabbi elkészítésére. Személyes aggodalma, hogy egyelőre még nem világos, hogy a stratégia, mint definíció mennyire esik egybe az EU Bizottság stratégia definíciójával. Az EU Bizottság szemléletében a stratégia alapja az állapotfelmérés, ebből alakul ki egy prioritás rendszer, ami a végén egy projektlistában teljesedik ki. Tehát az EUB nem az 50 éves horizontot tekinti stratégiának. EUB számára nem látszik egyelőre, hogy a stratégia ezen az úton haladna, ezért javasolja legalább a Jaspers bevonását a kidolgozásába. EUB is készen áll segítséget nyújtani ebben. Fleischer Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik fő indok a stratégia készítés akadozására a pénzügyi forrás hiánya. Wagner Anna biztosította a tagokat afelől, hogy stratégia készítésre mindenképpen rendelkezésre állnak a források a jelenlegi programból is. A pénzhiány az egyetlen, ami nem lehet ok a stratégia el nem készülésére. Horváth Beatrix elmondta, hogy az NFM részéről már történt megkeresés az NFÜ Jaspers koordináció irányába azzal, hogy június elején legyen meg az első találkozó, ami a közlekedési stratégia előkészítését segítené. Az NFM visszajelzésére lenne szükség a konkrét időpontot illetően. Fleischer Tamás az éves jelentésre tér vissza. Az észrevételekre az IH adott választ, melyre ő viszontválaszt írt. Ennek kezelésére nem volt már idő közvetlenül az ülés előtt. Egyik viszontválasza a záró dátumokra vonatkozott az OP módosítással kapcsolatban és a jelentésben nem világos, hogy jelenleg milyen állapot van. Szalóki Flórián újra tisztázta, hogy tavaly novemberben volt az IH-nak egy átcsoportosítási javaslata a KEOP-ba 163 Mrd Ft-ról, illetve 20 Mrd Ft javaslata OP-n belüli átcsoportosításra. EUB ebből kifogásolta a 2. prioritásból történő 55 Mrd Ft. 10

11 Vasútfejlesztésről elvont keret átcsoportosítását a KEOP-ra, valamint a 20 Mrd vízi útfejlesztésről elvont keret átcsoportosítását a KÖZOP 5. prioritására. EUB májusban küldte meg válaszát, melyet az IH elfogadott az EUB részéről. Az éves jelentésben tisztázásra fog kerülni az ülést követően, az EUB-nak elküldés előtt. Az OP módosítási javaslat elküldését követően a 85% társfinanszírozás felhasználható. Jelenleg az EUB hivatalos jóváhagyását várja az IH az OP módosítás jóváhagyására vonatkozóan. Dorner Lajos hozzáfűzte, hogy az anyagban a jóváhagyás szó szerepel a 108 Mrd Ft-ra vonatkozóan. Szalóki Flórián újra megerősítette, hogy mindez javításra, pontosításra fog kerülni az éves jelentésben. Dorner Lajos továbbá üdvözölte az EUB azon álláspontját, hogy nem engedi a vasútfejlesztési keret átcsoportosítását. Előre jelezte továbbá azt, hogy tekintettel arra, hogy a múltkori ülésen az OP átcsoportosítást sem szavazta meg, a éves jelentést sem szándékozik elfogadni, tartózkodni fog a szavazás során. Lakatos István értelmezést kezdeményezett a 11. mellékletre. miszerint itt ez év május szerepel. Ezen kívül nem világos, hogy az előkészítés és kivitelezés mit tartalmaz? két konkrét projekt előrehaladása különösen érdekli az Észak-Alföldi régióban: Abony- Fegyvernek M4 és a Vásárosnaményi Tisza híd projektek kérdése. Továbbá vannak olyan projektek, mint a 33-as 31-es főút 11,5 tonnás előkészítése, amely már óta tart és a 31-esnek már másodszor fog lejárni az építési engedélye. Ezek jó példák a stratégia alkotásra vagy híd-projekt koncepcióra és arra a kérdésre, hogy milyen projektek valósuljanak meg a következő időszakban. Vasútfejlesztési projektek esetében pedig a Szajol-Püspökladánynál szereplő indikátor alapján az ETCS ig nem lesz átadva. Megkérdőjelezi a kör-ic fejlesztés értelmét ennek tudatában. Szalóki Flórián válaszában elmondta, hogy a végrehajtás abszorpciójáról van szó a es utak esetében, mivel már 2006 óta van napirenden. Ha a 60 Mrd Ft-ot otthagyja az IH az 5. prioritáson és nem von ki még további 50-et, akkor ennyit veszítünk az OP végén, mint fel nem használt keretet. Példának elmondja a debreceni villamos beszerzést, ami 7 sikertelen közbeszerzés után tudott leszerződni. Egyik oldalon szerepelnek az igények, miszerint Magyarországon nincs túl jó állapotban az infrastruktúra, gyakorlatilag bármelyik területre lehetne forrást allokálni. Innentől kezdve tulajdonképpen politikai kérdés a fejlesztési irányvonal. Az átcsoportosításnál az abszorpciós képesség messze nem az alulteljesítés szintjén volt figyelembe véve. A kifizetések szintje még mindig a harmada annak, mint ami ahhoz lenne szükséges, hogy a bent lévő 1300 Mrd Ft kimenjen. A keret 100%-ban le van kötve kötelezettségvállalással, innentől kezdve a kedvezményezettek dolga az, hogy ezt végre is hajtsák. Nem végrehajtás esetén az NFÜ-nek kell kezelnie a problémát, annak ellenére, hogy nem az ő hibája. Erre egy megoldás, hogy az IH bevon más kedvezményezetteket a verseny fokozására, melyet az IH megtett (ÁAK, ORFK, GYSEV, MÁV). Közlekedésbiztonsági projekt és eszközbeszerzés kerül finanszírozásra. Eddig nem működött az a stratégia, hogy az intézményrendszer felgyorsulására vár az IH, mert ez a felgyorsulás nem látszik. Fleischer Tamás reagál egy mondatra. A stratégiára éppen azért van szükség, hogy ne gondoljuk, hogy bárhová lehet utat építeni, vagy forrást bármilyen fejlesztésre lehet allokálni. pl. a Lágymányosi hídnak 1995 óta van két sávja, amire nem építettünk villamost, a Szekszárdi hídhoz kellene utat építeni, nem beszélve az M6-os alagutakról és a 4-es Metróról. Ezek arra példák, hogy nem igaz az az állítás, miszerint bárhová építünk az jó. 11

12 Szalóki Flórián egyetértett az elhangzottakkal és reagálásképpen elmondta, hogy a 4-es Metro kivételével ezek nem KÖZOP projektek, és ezek egyikét sem hagyta jóvá sem ő, sem jogelődei. Ezek hazai és PPP konstrukcióból készültek, nem EU finanszírozásból. Viszont útburkolat javítás bármelyik útvonalon végezhető. Visszatérve az NKS-re elmondható, hogy KÖZOP finanszírozásból valósul meg 1,3 Mrd Ft értékben. Az NKS-t egybevonták a vasúti koncepcióval, mivel az IH nem ért azzal egyet, hogy külön szétszórva készüljenek a közlekedésfejlesztési ágazatokra vonatkozó stratégiák. Wagner Anna szerint nem garantált, hogy a stratégia teljesíti a célokat attól, hogy egy vagy több tanácsadó cégnek ki van adva a munka. A tanácsadó cégek nem tudják megmondani a hatóság helyett, milyen célokat kell érvényesíteni. Kérdése, hogy ki fogja megmondani és mikor, hogy mi kerül finanszírozásra a következő KÖZOP-ban. Továbbra is nyomatékosítja a Jaspers és EU Bizottság bevonását a munkába. Már így is elkésett a stratégia. Zeman László szerint a 2013 ősz a stratégia leadásának határideje, ez a Kormány elvárása. Dönteni a Kormány fog a stratégiáról. 3 bizottság alakult ki, akik szakmailag készítik az anyagot, köztük a BME, társadalmi szervezetek, szakmai szervezetek. Jelenleg készül az az anyag, amire a projekteket lehet alapozni. Bízik benne, hogy a közbeszerzések hamarosan meglesznek. Jelenleg zajlik a tudományos munka, amely megalapozza a stratégiát. Dorner Lajos szerint a KEOP sem áll jól kifizetések terén, ezért nem biztos, hogy indokolt ide pénzt átcsoportosítani. Szalóki Flórián megcáfolta az elhangzott mondatot, miszerint ez nem valós tényen alapul. Az átcsoportosítandó összeget már előre láthatóan le lehet kötni energiahatékonysági és zöld energia beruházásokra. Ez nem hasonlítható össze a szennyvíz és ivóvíz problémákkal. Dorner Lajos elmondta, hogy tudomása szerint a NIF Zrt-nek vannak olyan engedélyezett projektjei, amelyek nem kerültek fel az akciótervi listára, mert nincs rá forrás pl. Nyugati pályaudvar). Van ellenpélda is a sikeres, gyors beszerzésre (GYSEV járműbeszerzés). Mindez a jó kiírás függvénye. Ha jól van lebonyolítva a közbeszerzés, akadálytalanul megvalósulhatnak a projektek. Szalóki Flórián szerint szükség van a gördülő állományra. A GYSEV jó példa arra, hogy először foglalkoztak a pályafejlesztéssel, majd a felújított szakaszra szereztek be gördülő állományt. Ezen kívül azonban van rossz példa is, mint pl. a BKK esete, akik tavaly szeptember óta nem tudták befejezni a tervezési munkát a villamos vonalakra (1-3 villamos). Nem elkészült pályára viszont nem lehet eszközt beszerezni. Dorner Lajos reagálásában igazat adott a fővárost illetően. Azonban ez nem indokolja azt, hogy egyáltalán ne legyen eszközbeszerzést. A fővároson kívül a nagyvasúton meg lehet ezt valósítani. Szalóki Flórián továbbra is megerősítette, hogy az infrastruktúra fejlesztést lenne érdemes támogatni. az IH a lassú folyamatok elkerülése miatt hozta meg azt a döntést, hogy támogatási döntést követően a kedvezményezettnek 30 napon belül támogatási szerződést kell kötnie, további 30 nap múlva közbeszerzést kell kiírnia. Amennyiben ez nincs meg, úgy elvesztette a jogosultságát. 12

13 Dorner Lajos szerint a vasúti pálya kapcsán majdnem minden esetben importról van szó az alkotóelemeket illetően, ezért magas lesz az import arány. Lengyelország és Románia pl. meg tudták oldani, hogy 50%, vagy ennél magasabb legyen a hazai arány járműbeszerzésnél. Szalóki Flórián visszatért a éves végrehajtási jelentés elfogadására. Fleischer Tamás kifejezte tartózkodási szándékát. Továbbá kifogásolta az éves jelentés túl nagy terjedelmét. Szalóki Flórián válaszában elmondta, hogy a jelentés tartalmát és terjedelmét a 1083/2006 EK rendelet szabályozza, ez nem módosítható. Azzal egyetért, hogy valóban sok az anyag. Röviden összefoglalta, hogy hol tart jelenleg a KÖZOP előrehaladása. A NIF ÁFA per zajlik, az IH előterjesztést készített 270 Mrd Ft túlvállalásról, ezzel kapcsolatban a Kormány döntést hoz. Még ebben a hónapban meg tudja tenni a KÖZOP IH a 100% kötelezettségvállalást. A versenyt intenzívebbé fogja tenni az IH, mivel a legnagyobb kedvezményezett, a NIF Zrt. nem tudja hatékonyan, és gyorsan lehívni a forrásokat szabályosan. 3 új kedvezményezett jött be a KÖZOP-ba ban még lesz mozgási lehetőség az utolsó éves kötelezettségvállalás összegével. A következő évben kb. havi 30 Mrd Ft kifizetést kellene elérni a jelenlegi kb Mrd-hoz képest. Székely Imre a 2. prioritásra tett fel tisztázó kérdést. Ha a 20 Mrd Ft végül itt marad vízi útfejlesztésre, akkor miért nem tartozik hozzá indikátor? Csorba Viktória elmondta, hogy a vízi útfejlesztésre a program elejétől kezdve nem tervezett az IH program indikátort, mivel itt projekt előkészítésről van szó. A program indikátorok és a 2015-ös célértékek ezzel szemben a kivitelezési projekteket fedik le. Az IH külön indikátorként számol az előkészítési projektekkel, mint ahogyan az éves jelentésben is megtalálható. Székely Imre továbbá érdeklődött, hogy mennyire végleges a 3. prioritás projekt listája, mert vannak még projektek, illetve olyan útszakaszok, amelyek fontosak lennének. A stratégiát illetően tudomása van arról, hogy megyei koncepciók is készülnek és félő, hogy a tervek el fognak menni egymás mellett. Fontos lenne legalább a tervezetet menet közben látni. Fleischer Tamás érdeklődött, hogy a kerékpár indikátor miért került be a KÖZOP-ba? Véleménye szerint ez is előkészítési projekteket takar. A kerékpárút indikátorra kapcsolatban az IH álláspontja, hogy a kerékpár indikátor a 3.2. kerékpárutak fejlesztése pályázatos konstrukciót fedi le, ahol kivitelezési projektek is vannak, továbbá a konstrukció mintegy 10 Mrd Ft összegben kötelezettségvállalással terhelt. Szalóki Flórián reflektált a projekt listára vonatkozóan. A Győr-Gönyű projekt a 4. prioritáshoz illeszkedik. Székely Imre szerint a Mosoni Duna hajózhatóságát befolyásolja ez a fejlesztés. 13

14 Szalóki Flórián kifejtette, hogy a Győr-Gönyű esetében az a probléma, hogy ez egy nem működő projekt és az a kérdés, hogyan lehet megoldani, hogy ne kelljen visszafizetni az eddig kiadott 6 Mrd Ft-ot. Kockázatos további Mrd Ft-ot rákölteni a kikötőfejlesztésre. Az eddig meghívott logisztikai cégeknek nem áll szándékukban vízen szállítani. Az EU Bizottság kérésének megfelelően ÉDU-KÖVIZIG jelenleg készíti annak alátámasztását, hogy működő projektről van szó. A hajózást illetően pedig a Kormány egyértelmű állásfoglalást tett arra vonatkozóan, hogy a mederbe nem avatkozunk be. Ami felé lehetne lépéseket tenni: hajózási infrastruktúra rendszer, kikötői infrastruktúra, fenékvíz elhelyezés. Székely Imre elmondta, hogy a Mosoni Duna torkolatnál épülne műtárgy, nem a Dunán. Egy évvel ezelőtt volt arra ígéret, hogy az NFM átveszi a vízi ügyeket és létrehoz egy kikötő társaságot, azóta azonban nem történt semmi ezzel kapcsolatban. Vasúttal kapcsolatban pedig az az ígéret volt, hogy átveszi a MÁV, de ez sem történt meg. Zeman László hajózás és Dunával kapcsolatos elköltetlen forrásokat illetően érdeklődött, hogy lehetséges lenne-e személy hajózásra fordítani az összegeket? pl. Budapesten maradék KMOP pénzből kezdődött egy ilyen projekt. Lehetséges-e ennek folytatása nagyobb léptékben? Szalóki Flórián szerint lehet gyalogos vagy személyi forgalmat célzó fejlesztéseket végezni, de vonatkozzon rá ugyanaz a közszolgáltatási szerződés, mint minden másra. Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés alátámasztja, akkor beadható. Visszatérve a 2. prioritásban szereplő 20 Mrd Ft-ra elmondta, hogy ezzel az összeggel számol az IH vasútfejlesztési projektek kapcsán. Győr-Gönyűre valószínűleg új pályázati kört kell kiírni. Legalább a vasút oldali befektetés megtérülését kellene igazolni. Amennyiben ez meglesz, akkor lesz érdemes a Mosoni Dunáról beszélni. Itt azonban a vízvisszatartás kérdése is felmerül, ami inkább KEOP kérdés. Székely Imre elmondta, hogy pillanatnyilag a Mosoni Duna Győr alatti szakasza számozott hajóút, tehát nem csak KEOP kérdés, hanem közlekedés is. Zeman László hozzátette, hogy a regionális vízi közlekedéssel kapcsolatban megkeresés érkezett a KKK-hoz megvalósíthatósági tanulmány beadására. Duna hajózhatóságról annyit még elmondott, hogy TEN-T forrásból kerültek finanszírozásra a tervek, ennek folytatása lenne a KÖZOP-ból rendelkezésre álló 20 Mrd Ft finanszírozással. A tervek hasznosítása a kérdés. EU Bizottság továbbra is várja Magyarországtól ezt a fejlesztést. 2. megoldás a hajók igazítása a mederhez, ami nyilván nehéz lenne a környező tagállamoknak, mert akkor nekik is kéne igazodniuk ehhez, a 3. megoldás pedig a duzzasztás lenne. Wagner Anna hangsúlyozta, hogy az EU Bizottságnak fontos ennek a TEN-T folyosónak a használata. Felhívta a figyelmet Magyarország kötelezettségére az UNECE egyezménynek történő megfelelés keretében. A készült tanulmány ennél erősebb beavatkozást fogalmaz meg. Vannak-e lépések arra, hogy a projekt minimálisabb szinten kerüljön kialakításra, amivel a tagállam megfelel az AGN-ben vállalt kötelezettségeinek, de ugyanakkor a környezeti feltételeket minimális mértékben érintené? Zeman László válaszképpen ismertette a vállalkozó által használt módszereket a kb. 30 beavatkozási helyen. A módszerek szerint építési munkákat követően még évig használható a folyómeder, azonban egy idő után újra telítődni fog a meder a hordalék miatt. Innentől kezdve ez egy folyamatos probléma lesz. Ezeket a beavatkozásokat nem 14

15 lehet minimálisabban megvalósítani, mert itt egy rendszerről van szó. Az egész rendszert kell vizsgálni, hiszen ha egy helyen beavatkozunk, kihatással lesz a többi pontra. Össze kellene fogni a környezetvédelmi szerveknek, logisztikának, közlekedésnek együtt. Mi állandóságot szeretnénk, nem évre keresünk megoldást. Fleischer Tamás értelmezi az elmondottakat. Az a kérdés hogy mit oldunk meg és milyen paraméterekkel. A kérdés a paraméterekre vonatkozott. Nem biztos, hogy a 180 m szélességet mindenhol biztosítani kell, van ahol elég a m is. Wagner Anna kifejtette, hogy a Vituki tanulmány elveti a minimál opciót. Kérdése, hogy vannak-e arra lépések, hogy a minimál opció kidolgozásra kerüljön? Zeman László válaszában elmondta, hogy nincsenek még ilyen lépések. Szalóki Flórián összegezte és lezárta a vízi közlekedés témáját. Jelen ülés csak a kapcsolódó KÖZOP átcsoportosításig terjedhet. Székely Imre újra feltette kérdését a 3. prioritásból kimaradt projektjeire vonatkozóan: Csorna elkerülő, 86.főút Győr-Szombathely szakasz. Csorna-Szeleste szakasz és Csorna 2. ütem sem szerepel a 3. prioritás projektlistájában. Szalóki Flórián elmondta, hogy jó esetben megmenthetők a szakasz előkészítésre beadott projektjeit és ez most fontosabb, mint az említett projektek bekerülése, hiszen még a bent lévők sem tisztázottak. Az NFÜ jelenleg a hibásan előkészített projektek megtartásáért küzd a Jaspers szakértőivel együtt. A kedvezményezett oldaláról mindegy hogy melyik OP finanszírozza. Azonban ha a konkrétumok nincsenek meg, mint pl. megvalósíthatósági tanulmány, környezetvédelmi hatástanulmány, Natura 2000 engedély, területszerzési engedély, lőszermentesítés és a közbeszerzés sem megfelelő, akkor tárgytalanná válik. A 4-es Metro is nagy problémákkal küzd. A kedvezményezetteknek le kellene tenni egy olyan dokumentumot, ami támogatás felhasználását garantálja. Ebben a finanszírozási periódusban 2015-ig kifizetési ígéret és projekt befejezés szükséges a kedvezményezett részéről. A meg nem valósuló támogatási szerződésekre lekötött összegek már nem lehívhatók. Szavazás: a KÖZOP Monitoring Bizottság 2 tartózkodás mellett elfogadta az éves jelentést. 2/2012. (VI. 11.) KÖZOP MoB határozat: A KÖZOP Monitoring Bizottság június 11-én 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta a Közlekedési Operatív Program éves Végrehajtási Jelentését, melybe átvezetésre kerültek a Monitoring Bizottság tagok észrevételei. 4. napirendi pont: KÖZOP akcióterv módosítás elfogadása és 5. napirendi pont: KÖZOP kiemelt projektek felhívás módosításának elfogadása egybevont napirendek 15

16 A 4. és 5. napirendi pont összevonásra került, a szavazás is összevontan történt. Szalóki Flórián összefoglalta az akcióterv módosítás lényegét. Maga az akcióterv arra szolgál, hogy a pályázó 2 évre előre lássa milyen kiírások mekkora összegben várhatók. Mivel a KÖZOP nem pályázatos módon, hanem normatív módon működik, és csak a Kormány által támogatott kiemelt projekteket finanszíroz, a KÖZOP esetében kevés értelme van a módosításnak, viszont a jogszabályi követelményeknek meg kell felelni. A jelenlegi KÖZOP AT módosítás indokai: o október 24-ei projektlista előtti projektek kerülnek megvalósításra. Ezek kötelezettségvállalás adatai újra bekerülnek az akciótervbe o TOP UP, túlvállalás keretek számítása a prioritás keretekhez o EU Bizottság OP módosításra érkezett válaszának átvezetése AT-be (2. prioritás változatlan marad). o Korábbi AT-ben szereplő függő tételek megszűnnek, hozzászámoljuk őket a prioritás keretekhez (Az EU Bizottság jóváhagyásáig függő tételként szerepeltek az OP módosítás során átcsoportosított keretek) A KÖZOP akciótervi keretek mögött mindig van egy projektlista. A jelenleg módosított akcióterv mögött az a projektlista áll, ami tavalyi év novemberben törlésre került. Azonban a korábban törölt projektek újra visszakerültek, mint a következő időszakban megvalósuló fejlesztések. Nincs még kötelezettségvállalás, azaz szabad keretként szerepelnek prioritásonként az alábbi összegek: 1. prioritás 37 Mrd Ft 2. prioritás 124 Mrd Ft 3. prioritás 32 Mrd Ft 4. prioritás 11 Mrd Ft 5. prioritás 0 Mrd Ft Ezek terhére lehet az elkövetkezendő 2-3 évben új projekteket elfogadni. A zsűri döntések alapján elfogadott projektek már lefedik ezeket a kereteket és valamennyi prioritás szabad kerete lenullázódott. Ez még nem jelenti a túlvállalási érték felhasználását, de a 100%-ot igen. TOP UP jelenség: Az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében az Európai Bizottság ideiglenesen maximum 10%ponttal megemelheti a társfinanszírozás mértékét, Magyarország esetében 85%-ról 95%-ra. Ezzel párhuzamosan a Bizottság 10%ponttal csökkenti az adott közkiadások elvárt minimális nemzeti társfinanszírozásának összegét, Magyarország esetében 15%-ról 5%-ra csökken. A segítségnyújtás igénybevétele nem jelent tényleges többletforrást az EU részéről; azaz az egyes operatív programokban meghatározott EU-források mértéke nem változik, csak a hazai társfinanszírozás aránya csökken. A top-up forrás a stabilitást elősegítő uniós segítségnyújtás Magyarország korábbi igénybevételének meghatározott időszakára utólag vehető igénybe a már benyújtott elszámolások alapján. 16

17 Magyarország január 1-jétől november 4-éig (a stabilitást biztosító segítségnyújtásból való kilépés dátumáig) tartó időszakra jogosult ezen addicionális forrás ( top-up ) lehívására. KÖZOP-ban az említett időszakban mintegy 7 Mrd Ft TOP-UP összeg keletkezett. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb a KÖZOP kerete. Túlvállalás jogszabály szerint sajnos olyan prioritásoknál jelentkezik, ahol nincs rá szükség. Az NGM által jóváhagyott számokkal nem élne az IH. Ott biztosítana túlvállalást, ahol eleve projekttöbblet van. Közös Kormány előterjesztés szükséges a módosításához. Az AT módosítás már tartalmazza az EU Bizottság OP módosításra adott válaszát, miszerint a 2. prioritásból nem kerül átcsoportosításra 55 Mrd Ft. és nem adható át a 20 Mrd Ft vízi útfejlesztésre szánt keret sem, ezek maradnak a 2. prioritás alatt vasútfejlesztésre. Az IH az alábbi kockázat kezelést javasolja: A többlet-kötelezettségvállalásra szolgáló túlvállalás keret felhasználásának módszertana a KÖZOP-ban nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható. A KÖZOP IH Kormány előterjesztést készít, melyben a túlvállalás keret helyett kockázat kezelésre kér külön keretet a KÖZOP teljes keretének 15%-ának erejéig, 277 Mrd Ft értékben. További módosítás az AT-ben, hogy kikerültek a kedvezményezettek jogszabályi kötelezettség miatt. Wagner Anna megjegyezte, hogy ha túlvállalás keret helyett kockázatkezelés van, akkor azokat az esetleges problémákat nem lehet kezelni, ami egy későbbi auditból adódó elveszett összeg. Szalóki Flórián válaszképpen elmondta, hogy ha a túlvállalás kifejezést és módszertant követi az IH akkor automatikusan a jogszabályi módszertant kellene követni. Ez a módszertan azonban rossz eredményt hoz ki, mert olyan prioritásokon enged többlet kötelezettségvállalást tenni, ahol nincs rá szükség. Ezért az IH kockázatot kezel. Az a 15%, ami ott van, plusz az OP keret kb %-át ér el az ÁFA probléma, összesen 3% marad az audit kockázatokra, ami viszont hibátlan működést feltételez. Wagner Anna felvetette, hogy ennek nem kellene hogy része legyen az ÁFA ügy kimenetele. Szalóki Flórián azt válaszolta, hogy ez a törvényszék döntésétől és időpontjától függ. Román Brigitta felszólalásában elmondta, hogy az NFÜ és NGM közösen dolgozott ki egy eljárásrendet a túlvállalásra, mely az egész ÚMFT-re érvényes és objektív elemek alapján határozza meg a megengedett túlvállalásokat az OP egyes prioritásainál. Eddig csak szóbeli megkeresés érkezett az IH részéről a meghatározott túlvállalás keretekre vonatkozóan, írásbeli megkeresés még nem. Az eljárásrend kidolgozásánál megegyezés született arról is, hogy a nem objektív elemek várható kockázatot jelentenek az OP-ban. Erre vonatkozóan külön előterjesztés készüljön minden esetben. Szalóki Flórián tudomásul vette az elmondottakat. 17

18 Fleischer Tamás szerint több túlvállalás kellene hogy legyen a kész tervekből, mint amennyi megvalósítható. Ezt egy stratégiával kellene megalapozni. Szalóki Flórián elmagyarázta, hogy a túlvállalás szintén elszámolható költség, ami legfőképpen arra szolgál, hogy ha egy projekt menet közben elbukik, lehet helyettesíteni másikkal. A helyettesítő elemeket információ szinten jelenleg gyűjti az IH, hogy szükség esetén Kormány elé tudja vinni. A stratégia azért szükséges, hogy a Kormány ezen döntését megalapozza és a döntéshez irányvonalat mutasson. A kiemelt projektek felhívása az elmondottak letükrözését szolgálják. A kiírások fel lesznek függesztve, ha a 100% lekötést eléri az IH. A kiemelt projektek felhívás és útmutatóba átvezetésre kerültek az alábbiak: o jogszabályi változások, o kedvezményezetti kör változása (ORFK) o akciótervi szabad keretek átvezetése Fleischer Tamás az Észak-Magyarországi régió korábbi KÖZOP MB képviselőjének Széni Nándor 5 kérdését ismerteti: Miért maradnak ki, illetve miért nem épülnek az alábbi projektek: - Kassa-Nagyvárad vonal M útjai, - M30 egyes szakaszai, - Miskolc elkerülő, sz. főút, - 21-es út, és - 26-os elkerülő szakasza Tasi Marianna válaszképpen elmondta, hogy az összes felsorolt projekt a KÖZOP-ban van előkészítési fázis alatt. Amint olyan fázisba kerülnek, hogy minisztérium támogató levele és az engedélyek rendelkezésre állnak, a projektek indíthatók. Szalóki Flórián megerősítette, hogy a projektek elindítása nem az NFÜ-n múlik, hiszen az NFÜ nem tud kedvezményezettek helyett közbeszerzést kiírni. Olyan programok hatékonyabban működnek, mint pl. a ROP, ahol kb. ötszörös túljelentkezés van a forrásokra, így jóval nagyobb a verseny. Ott kerül sor először utalásra, ahol gyorsabb a projekt menedzsment és a kivitelezési folyamat. Fleischer Tamás nyomatékosította, hogy szükség van nagyobb mértékű tervezésre és jól előkészített projektekre. Dorner Lajos érdeklődött a felhívás B.1. támogatásra jogosultak részével kapcsolatban. A Balaton Fejlesztési Tanács lehet-e KÖZOP-ba bevonni? Kormány megvonta a ROP keretében a közösségi közlekedésfejlesztési forrásokat, így oda nem tudnak pályázni. Megoldás lenne esetleg a konzorciumban pályázás? Elvont, de már előkészített ROP-os elemeket hozzá lehetne tenni a pályázathoz. Szalóki Flórián: vasúti fejlesztést a NIF Zrt. nem zárta sikeresen, először azt kellene rendbe tenni. Jelenleg Magyarországon a NIF Zrt. jogosult közösségi vasúti fejlesztésre. BFT bevonásával kapcsolatban IH vezető úr tud érdeklődni a NIF-nél. 18

19 Szavazás az akcióterv- és a KÖZOP kiemelt projektek felhívás módosításról. 3/2012. (VI. 11.) KÖZOP MoB határozat: A KÖZOP Monitoring Bizottság június 11-én egyhangúan elfogadta a KÖZOP akciótervben történt alábbi módosításokat: o október 24-ei projektlista előtti projektek kötelezettségvállalás adatainak újra bekerülése az akciótervbe o TOP UP, túlvállalás keretek feltüntetése, a prioritás keretek alatt o EU Bizottság OP módosításra érkezett válaszának átvezetése o Korábbi akciótervben szereplő függő tételek megszűntetése 4/2012 (VI. 11.) KÖZOP MoB határozat: A KÖZOP Monitoring Bizottság június 11-én egyhangúan elfogadta a KÖZOP kiemelt projektek felhívás alábbi módosításait: o 25/2012. (II. 29.) Kormány rendelet átvezetése, o akciótervi szabad keretek átvezetése o kedvezményezetti kör bővítése az alábbiakkal: 1. prioritás esetében: közvetett vagy közvetlen formában 100%-os önkormányzati tulajdonú közlekedési tevékenységet folytató gazdasági társaságok, valamint az 1. prioritásban felsoroltak konzorciumai. 2. prioritás esetében: NISZ Zrt. 3. prioritás esetében: a 3. prioritásban felsoroltak konzorciumai. 4. prioritás esetében: központi költségvetési szervek 5. Prioritás esetében: többségi önkormányzati vagy többségi állami befolyás alatt álló közlekedési tevékenységet folytató gazdasági társaság, GySEV Zrt. Tájékoztató napirendi pontok: 6. napirendi pont: KÖZOP aktualitások Szalóki Flórián IH vezető úr az előző napirendi pontok keretében beszámolt a KÖZOP aktualitásokról, melyek az emlékeztetőben is szerepelnek. 7. napirendi pont: Közlekedésfejlesztés értékelés bemutatása Az ORFK képviselői, Terjék Mihály és Mezősi József megtartották közlekedésbiztonságról szóló előadásukat. Továbbá az ORFK képviselői az ülésen mindenkinek kiosztottak egy összefoglalót a közlekedésbiztonságról. Ezt követően a Terra Stúdió képviselője megtartotta előadását a nemrégiben készült közlekedésfejlesztés értékelésről. Az előadás anyagai kiosztásra kerültek a Monitoring Bizottság tagok részére. 19

20 Az utolsó napirendi pontot követően kérte fel az Irányító Hatóság a KÖZOP MB emlékeztetőjének hitelesítésére az alábbi személyeket: - Kovács-Nagy Rita (NFM, Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság - Fleischer Tamás (A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) Jóváhagyta: Szalóki Flórián (KÖZOP Irányító Hatóság) Hitelesítette: Kovács-Nagy Rita Fleischer Tamás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, A Környezet és Természetvédő Társadalmi Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Szervezetek Országos Találkozója Államtitkárság Budapest, július