RÉSZTVEVŐI SEGÉDANYAG Konfliktuskezelés, mediáció

Átírás

1 RÉSZTVEVŐI SEGÉDANYAG Konfliktuskezelés, mediáció Akkreditációs száma: /122/2011 Érvényes: A továbbképzés óraszáma: 30 Készítette: TINTA Tanácsadó Kft. Képzési vezető: Puskás Aurél TÁMOP / A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3529 Miskolc, Ifjúság u info@szechenyitiszk.eu

2 A továbbképzés célja Alapvető cél a konfliktusok természete és megoldási stratégiái ismeretének elmélyítése, továbbá ezen ismeretek intrapszichés és interperszonális szintű alkalmazása és hasznosítása További célok: saját élményű gyakorlatok során a konfliktushelyzetekben való viselkedés tudatosítása a helyes konfliktusmegoldási képesség fejlesztése a mediáció mint konfliktusmegoldási lehetőség megismerése a visszajelzések adása és fogadása szakszerűségének fejlesztése az új ismeretek, tapasztalatok integrálása a pedagógiai gyakorlatba az önreflexió és önismeret elmélyítése A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények A résztvevő legyen tisztában a konfliktus fogalmával. Ismerje meg a konfliktusok típusait, azok fokozatait, szintjeit, lefutási módjait Értse meg a konfliktusmegoldási stratégiák - versengő, problémamegoldó, kompromisszumkereső, elkerülő, alkalmazkodó - közötti különbségeket Legyen tisztában azzal, hogy a konfliktusnak előnyei is vannak Tudjon különbséget tenni a jó és hibás konfliktuskezelési technikák között Ismerje a konfliktus megelőzésének módjait Legyen képes a konfliktussal kapcsolatos ismereteit saját pedagógiai gyakorlatában alkalmazni Legyen tisztában a pedagógus szerepével és feladataival az intézményi konfliktusok kezelésében Váljon nyitottabbá a visszajelzések adására/fogadására Legyen tudatosabb az önreflexiós és a következtetések levonására való képessége Legyen jártasabb a célok meghatározásában saját konfliktuskezelési stratégiáit illetően A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzésének megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása Az elsajátítottak záró ellenőrzési módja: Tevékeny együttműködés, aktív részvétel a csoportmunkában Reflexiós levél készítése az alábbi szempontok alapján: mi az, amit a továbbiakban megtart eddigi gyakorlatából, mi az, amit másként fog csinálni, mi az, amit abbahagy és milyen új viselkedési formát akar beépíteni a konfliktushelyzetek megoldásában Az értékelés szempontjai: Megfigyelés A reflexiós levél adott szempontoknak való megfeleltetése, a fogalmak helyes használata és a személyes tapasztalatok beépítésének mértéke 2

3 Tematikai egységek Bevezetés, bemutatkozás A továbbképzés technikai és tartalmi ismertetése A trénerek és a résztvevők bemutatkozása Csoportszabályok megalkotása Résztvevői elvárások a továbbképzéssel kapcsolatban A konfliktushelyzet A konfliktus fogalmi, érzelmi meghatározása A konfliktusok rendszerezése: típusai, fokozatai, szintjei, lefutási módjai, a konfliktus mint pozitív és mint negatív kategória Gyakori iskolai (óvodai) konfliktusok és okainak/következményeinek megkeresése Brain storming, majd tréneri magyarázat Interaktív előadás, kérdések válaszok A konfliktus A konfliktus fogalma: confictus (latin) fegyveres összeütközés, a mindennapokban emberek közötti összeütközés, érdekellentét Alapja: viselkedésbeli vagy értékrendbeli különbség A konfliktusok típusai: valódi (összeegyeztethetetlen célok), álkonfliktus (rosszul definiált érdekek), áttételes konfliktus (a valódit rejti), téves konfliktus (alapos ok nélküli), lappangó konfliktus (a felek nincsenek tudatában), hamis konfliktus (félreértésen alapul) A konfliktus mint negatív és pozitív kategória: a jó konfliktus felszínre juttatja és átláthatóvá teszi a hatalmi viszonyokat, engedi a kreativitást, megújulást, segíti a csoportcélok teljesülését, enyhíti a feszültségeket, újraértelmezi a helyzetet A rossz konfliktus gátolja a csoportteljesítményt, nyerő-vesztes helyzetre játszik, őszintétlen magatartás eredményez, hosszú időre megosztja a csoportot A konfliktusok szintjei: intrapszichés, interperszonális, csoportközi, társadalmi, nemzetközi A konfliktusok lefutása, a konfliktuskezelés módjai: destruktív (kiéleződik) vagy konstruktív (a megegyezés irányába tart) Carl Rogers alapszabályai: vádaskodás helyett én-üzenetek, a viselkedés és nem a partner bírálata, saját tévedések beismerése Kiscsoportos gyűjtőmunka, nagycsoportos munka Kiscsoportos gyűjtőmunka, majd a konfliktuslista prezentálása a nagycsoportnak; a konfliktusok összesítése (átfedések kiküszöbölése), majd priorizálás "zsetonokkal"; az első három helyre került konfliktus okainak vizsgálata - kiscsoportokban egy-egy - a három miért? okkereső módszerrel osztálytermi és társadalmi rendszer szinten; majd ugyanennek a konfliktusnak a következménylánca szintén osztálytermi és társadalmi rendszer szinten (mi következik abból, ha nem keresnek megoldást rá, és abból mi következik és abból mi?) 3

4 A konfliktusok megoldása A konfliktusmegoldási stratégiák, hibás konfliktusmegoldási kísérletek, a konfliktus megelőzésének lehetőségei Érvelés egy kognitív konfliktushelyzetben Jutalomosztás A hibás konfliktusmegoldás Magatartásformák a konfliktusos helyzetekben A mediáció mint a konfliktusmegoldás sajátos típusa Interaktív előadás, kérdések-válaszok A konfliktusmegoldási stratégiák, hibás konfliktusmegoldási kísérletek, a konfliktus megelőzésének lehetőségei Stratégiák: elkerülő, versengő, alkalmazkodó, kompromisszumkereső, problémamegoldó Hibás megoldások: nem cselekszünk, amikor kellene (tagadás) Cselekszünk, amikor nem kellene (hamis megoldási kísérletek) Nem a megfelelő szinten cselekszünk (nem értjük a másikat) Megelőzés: kibeszéltetés, visszajelzéseken alapuló figyelem, kevesebb akadályt gördíteni a másik elé, a konfliktus és következményei tudatosítása, emocionális támogatás, fizikai terhelés, a konfliktus témájának kézben tartása Egy állításhoz - pl: az infokommunikációs technológia fejlődése jót tesz a közoktatásnak, az integrált nevelés eredményesebb, mint a szegregált, nem a ruha teszi az embert - való viszony megjelenítése véleményvonalon (az egyetértés mértékének megfelelő pozíció elfoglalása egy képzelt vonal mentén), majd az álláspont megvédése tollas vitával (csak az beszélhet, akinek a kezében van a toll, és mielőtt elmondja saját érveit, meg kell ismételnie vitapartnere megelőző érveit) Egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos munka Tréneri magyarázat a Jutalomosztás c. gyakorlat szabályairól Csoportos feladatmegoldás az olasz börtönbeszélő gyakorlattal), majd a résztvevők visszacsatolása érzéseikről Előadás, kérdések válaszok, nagycsoportos munka Magatartásformák a konfliktusos helyzetekben Szubmisszió alávetődés, énfeladás, kisétálás a helyzetből metajelei: lehajtott fej, összehúzott test, bizonytalan (gyakran kérdő) mondatok, halk hang Agresszió dominancia, fölény, erőfitogtatás, indulat, türelmetlenség, elterelés metajelei: magasra emelt fej, kihúzott test, rányomuló testtartás, felemelt hang, felszólító mondatok Asszertivitás jogok ismerete, rámenősség, befolyásolás, önérvényesítés, kitartás metajelei: egyenes fej- és testtartás, nyílt tekintet, odafordulás, indulatmentes, magabiztos hanghordozás 4

5 Pincér helyzetgyakorlat - szereplők egy pár és egy pincér, a többiek megfigyelők (elrontott étel megreklamálása a három magatartásformában egy étteremben), a magatartásformák (verbális és nonverbális megnyilvánulások) jegyeinek összegyűjtése és értelmezése Interaktív előadás, kérdések válaszok, nagycsoportos munka A mediáció mint a konfliktusmegoldás sajátos típusa alternatív vitarendezési mód közvetítő, békítő közreműködésével Célja: megakadályozni a vita, nézeteltérés elhúzódását és súlyosbodását egy pártatlan és felkészült közvetítő a semleges harmadik segítségével Folyamata: érdekek, szükségletek felismerése és azonosítása, érintettek bevonása, problémamegoldás, helyreállítás Jellemzői: önkéntesség és önállóság, megtanult beszélgetési modellek révén történik, a felek maguk oldják meg a vitát, a mediátor nem ad javaslatot, csak irányít, a végeredmény senki számára nem lehet vereség A mediátor alapkompetenciái: önismeret, emberismeret, együttműködési készség, problémamegoldó képesség, semlegesség, biztos fellépés, gyors helyzetfelismerés, döntési képesség, a rálátás képessége (helikopter szemlélet), kívül maradás képessége A mediáció előnyei: a vádakat szükségletekké, érdekekké fogalmazza át, más megvilágításba helyezi a problémát, konstruktív kommunikációt alakít ki, a jövőre koncentrál, kreatív, mert a megoldást az érintett felek dolgozzák ki, győztes-győztes helyzetre játszik A mediáció etikai aspektusai: felelősség, semlegesség, titoktartás, pártatlanság Helyzetgyakorlat: egy önként vállalkozó páros vitájának mediálása A tematikai egységhez tartozó kötelező és ajánlott szakirodalom könyvészeti adatai Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata; 2001 Budapest, Új Pedagógiai Szemle p. A pedagógiai konfliktusok A pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája A prekoncepciók veszélyei A befogadó/elutasító szemlélet mint gyakori konfliktushelyzet alapja az oktatónevelő munkában Kiscsoportos munka, nagycsoportos munka Szőke-Milinte Enikő: A pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája c. tanulmányának feldolgozása szakértői mozaikkal; szemléltető plakát készítése a legfontosabb tartalmi elemekkel kiscsoportokban, a csoport delegáltjának ismertetője a plakátról; majd a plakátok egyénenkénti értékelése tetszés jelekkel Barkochba játék a nagy csoportban 5

6 Kiscsoportos munka, nagycsoportos munka Citromország - kiscsoportos szimulációs gyakorlat, nagycsoportos prezentáció és következtetések levonása A tematikai egységhez tartozó, a résztvevők számára kiosztandó hallgatói segédanyag címe, megnevezése Szőke - Milinte Enikő: A pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája c. tanulmánya nyomtatott formában a résztvevők számának megfelelően Az énképpel kapcsolatos kognitív disszonancia jelensége a konfliktusok kezelésében A kognitív disszonancia fogalma Tapasztalatok a kognitív disszonancia megéléséről Interaktív előadás, kérdések-válaszok A kognitív disszonancia fogalma: két tudattartalom közötti viszony irreleváns (semmi közük egymáshoz) konszonáns (egybehangzó, egyikből következik a másik) disszonáns (ellentmondó): valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek; ez szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk önigazolás, attitűdváltás (Festinger) A disszonancia kiváltása és mérséklése: több opció közüli választás mindig disszonanciával jár A disszonancia mértékét növeli: ha az elvetett opció vonzó a nagyszámú választható opció ha az elvetett opciók közti különbség kicsi ha a választás még friss ha nagy a választás tétje A disszonancia felszámolása: a választás elkerülésével (ez nem mindig lehetséges) a választott alternatíva felértékelésével és a nem választott leértékelésével a választott alternatíva ellen szóló érvek figyelmen kívül hagyásával Egyéni - saját élményű - esetpéldák elmesélése a csoportnak, következtetések megfogalmazása A tréning zárása Az elvárások, félelmek és felajánlások teljesülése 6

7 Visszajelzés, pozitív megerősítés a csoporttagoknak Az elégedettségi kérdőívek kitöltése 7