SZOBORAVATÁS ( )

Átírás

1

2 SZOBORAVATÁS ( ) A Corvus Corax dudászenekar Berlinbôl Az SHE avatóbeszéde Szolcsák Gyula polgármester Corvus Corax koncert Molnár Gusztáv malomudvarán I. Corvus Corax koncert Molnár Gusztáv malomudvarán II. BRONZKOR A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kárpát-medencei lándzsahegyek Bronz karperec (Fûzesabonyi-kultúra) Kárpát-medencei bronzeszközök: sarló, tokosbalta, vésô Bronz csengettyûdíszek (Fûzesabonyi-kultúra) IV. SOLYMOSI TURUL NAP Bajusztól indított lövés Bajai Turul Dalkör Szertûz

3 A solymosi MALOMKÕ negyedik számának tartalma 1. Sólyom, Turul szobor avatás; Szoboravató beszéd (Dr. Kovács Tamás) 2. Ferencházy Viktor: Sólyom szállt a toronyra 3. Solymos Turul szobrának táblaavatója és táblaszövege (Dr. Kovács Tamás) 4. Köszönet a sólyomtolljegyet váltó támogatóinknak! 5. Ábrányi Emil: Él a magyar 6. A helyi közösség tiltakozása ellenére a Vodafone felépítette mobil átjátszóantennáját! (Dr. Kovács Tamás) 7. Cseh Tamás dombormû avatás a pincés malomban (Liktor Ferenc) 8. Legendárium Bereményi elsô 25 évébôl (Ebner Béla, HEOL) 9. Bronzkor a Mátrában és Solymos környékén (Tóth Károly) 10. Emlékezzünk Atilla Nagykirályunkra (Dr. Kovács István) 11. Egy idôs néni vallomásai a régi idôkrôl (Fulgus G.) 12. IV. Solymosi Turul Nap (a szerkesztô) 13. A Nándorfehérvári Diadal (Magyari Klára) 14. Kommentár a Hunyadi család eredetéhez (a szerkesztô) 15. Az SHE 2010-es Közhasznú Jelentése (Somodi Zoltánné) 16. Füleki Gábor: Tavasz 17. A Kerek-gyeppel történt (Asztalos Miklós) 18. A Kerek-gyepi kôtáblákkal történt (Dr. Kovács Tamás) 19. Terveink, közérdekû információk, az SHE munkájának támogatása MALOMKÕRE HANGOLÓ A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja Szeretett Magyar Honfitársunk! Szándékosan nem jellemzem azt az álságos és hamis világot, amit virtuálisan és valójában is gerjesztenek körülöttünk. Mindannyian ismerjük: benne élünk. Oly korban létezünk, amikor az embert teljesen leszoktatják a hagyományos értékekrôl, a munka szeretetérôl, egyáltalán a teremtô munkáról. Leszoktattak bennünket a zöldségeskertrôl, hobbikertrôl, háztájiról, mert elhitették velünk, hogy drága, nem éri meg. Átszoktattak bennünket a bevásárló központokba. A vidéki ember, aki évezredekig független életet tudott élni faluközösségeiben, s a tanyákon, most a szupermarketekben vásárol élelmet: sokszor csak élelmiszernek nevezett ipari termékeket. Ha baj lesz, az olcsó és egészségtelen bolti táplálék, pillanatok alatt drága lesz vagy nem lesz! És akkor mit eszünk, mit iszunk? Felkészültünk rá? Átszoktatták az embert a gázfûtésre, a villanyra, a vezetékes vízre. Mi lesz, ha mindez már nemcsak drága lesz, hanem egyik napról a másikra esetleg nem lesz! Átszoktatták az embert a normális közösségi életrôl, az együtt gondolkodásról a televízióra, a valóságsókra, az internetre, a Fecebok-ra, a manipulált és szigorúan ellenôrzött médiára. Arra, hogy ne gondolkodj, s ha gondolkodsz is, lehetôleg ne józanésszel tedd. Ne láss, csak nézz! Megpróbálják leszoktatni az embereket a családalapításról, a családi életrôl is. Rossz társadalmi példákat mutatnak a fiataloknak. A világhatalom atomizál. Normális mûködésre képtelen egységekre bontja az emberi civilizációt! A minap arra ébredtünk, hogy Vodafone mobil átjátszó antennát emelt az erdô széli házainktól 30 m-re. Ott, ahol elôtte is teljes térerô volt. Miért is? És mi jogon sugároznak bennünket a szellemi és testi egészséget megbontó elektromágneses sugarakkal, miközben meg sem kérdeznek róla senkit, hogy felállíthatják-e a szomszédban, bárhol az országban, az adótornyokat? És a hivatalos állami törvények ezt itt Magyarországon, az Európai Unióban, 2012-ben lehetôvé teszik! És ember, félj, mert jön Néhány éve világvége hangulatot keltenek, zûrzavart, mindennel idegesítik, frusztrálják az egyént és az emberi társadalmat. A háttérhatalom totálisan gátlástalanná vált. Köztársasági elnököket, rendszereket söpörnek el mondvacsinált indokokkal. Azt is gondolhatnánk, hogy mindez már a vég kezdete. De gondolkodjunk másképpen! Ne felejtsük el azt, hogy a gondolatnak teremtô ereje van! Láthatóan, közvetve munkánkon, tetteinken keresztül is, de ha hisszük, ha nem, közvetlenül is! Higgyünk Istenben, higgyünk imáinkban, meditációinkban, magunkban, a teremtô munkánkban, a szeretet és az összefogás erejében! Vissza kell nyúlnunk a hagyományos értékeinkhez, és a hagyományainkhoz! Történelmünk nagy személyiségeihez, sorsfordító, dicsô pillanataihoz. Ennek szellemében született meg újságunk mostani száma is. A múlt évben Solymoson sólyom, azaz helyesebben Turul szobrot állítottunk, az ôsi szimbolika szellemében, az idén ôsi írásunkra emlékezve rovás táblát állít egyesületünk. Követjük a jó példát. Kövessétek a jó példákat! Isten, Haza, Család! Klasszikus hagyományos értékeink. Szeretet, szerelem, házasság, gyermekek, boldogság, egészség, egység, pozitív teremtô gondolatok. Ez kellene, hogy áthassa a mag népének, a magyarságnak a világát! Példát kellene mutatnunk a világnak innen a Kárpát-hazából, a Szent Korona országából, a Föld szeretetközpontjából, ahol a Föld szíve dobog. Innen kell, hogy elinduljon újra a jó példa, a teremtô, világot megújító mag ár, amirôl a magyar népnevét régen is kapta. Legyünk hát méltók újra ôsi nevünkhöz! A szerkesztõ Impresszum: Lapkiadó: Solymos Hagyományõrzõ Egyesület, 3231 Gyöngyössolymos, Dózsa György út 41. Szerkesztõ: Dr. Kovács Tamás Nyilvántartási szám: KÖH 163/894/1/2008. Készült: 1200 példányban Nyomdai munka: Blackprint Nyomdaipari Kft, Budapest. Borítóterv, nyomdai szerkesztési munkák: Õri Magdolna. Címlapfotó: Tavaszi Hérics Nyomdaköltségek (nyomdai szerkesztés, nyomtatás) tájékoztatásul: ,- Ft A cikkírók és a szerkesztõ díjazásban nem részesül, az újság társadalmi munkával születik. Egyesületünk honlapcíme: Egyesületünk bankszámlaszáma (Budapest Bank NyRt):

4 SÓLYOM, TURUL SZOBOR AVATÁS augusztus 27-én, sok munka, és hosszas elôkészületek után, a falunap alkalmából felavattuk Solymos Sólyom szobrát, ami nem más, mint maga az ôsi Turul madár, Magyarhon szent madara. A szoboravatón, Molnár Gusztáv, tagtársunk és barátunk jóvoltából nagyszerû hangulatot keltett zenéjével a Corvus Corax berlini hagyományôrzô zenekar. Középkori viseletben, dudákkal, zászlókkal vonultak be a térre, így megnyitva az ünnepet, és az avató után ugyanígy élô zenével kivonulva zárták a szoboravató aktust. Versek hangzottak el, melyek közül Ferencházy Viktor Sólyom szállt a toronyra címû költeményét itt is megelevenítjük. Beszédet mondott Szolcsák Gyula, Gyöngyössolymos polgármestere, és a Solymos Hagyományôrzô Egyesület nevében Dr. Kovács Tamás. Elénekeltük a Himnuszt, és a régi magyar himnuszt, a Boldogasszony Anyánkat, ôsi szakrális énekünket. Dr. Kovács Tamás elnökségi tagunk avatóbeszédét az alábbiakban olvashatják: SZOBORAVATÓ BESZÉD Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves solymosiak! Mindenek elôtt hadd tolmácsoljam Égerházy László fafaragó mûvész barátunk kérését. Elnézést kér a közösségtôl, amiért nem tud velünk lenni az ünnepélyes avatón, mert kötelezettségei szólították el, azonban lélekben itt van velünk. Két évvel ezelôtt egyesületi kiránduláson jártunk a Bodrog-közben és Erdôbényén. Sok-sok szebbnél-szebb szobrot láttunk, gyönyörködtünk, örült a szívünk. Ugyanakkor szomorúak is voltunk, mert szûkebb hazánkban, Solymoson, egyetlen köztéri szobor sem állt. Másfél évvel ezelôtt, december hónapjában szoboravatón álltunk a régen Mandolásnak nevezett részen. Nepomuki Szent János újjászületett szobrának avatásán. Felemelô pillanatok voltak azok. Solymosnak köztéri szobra született. Településünk egyházközössége eljutott oda, hogy valami szépet, maradandót adjon a falunak. Ez az alkalom bennünk is teremtô gondolatokat szült. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület is szeretne valami szépet és maradandót adni Solymosnak. Évek óta szedjük a szemetet községünk körül, kitisztítottuk, rendbe tettük a Bába-követ, rendben tartjuk a Kerekgyepet és a Bába-kô környékét. Amennyire erônkbôl futja. Kis fakeresztet állítottunk a falu Monostoránál. Az Isteni Egyháromság szimbólumát, Hármas Halmot és Kettôs Keresztet emeltünk a Kerek-gyepen. De jött a gondolat, hogy a faluban is kellene valami szépet és maradandót alkotnunk. Egy szobrot állítani. Egy olyan szobrot, aminél megdobban a helybeli, és az átutazó idegen szíve is, ha meglátja. Ha csak elmegy mellette, elmosolyogja magát! De szép. És munkába menet, és munkából jövet egy pillanatra boldogság költözik a szívébe. Ami a magyar hétköznapok taposómalmában igen nagy dolog. És aki megáll a szobor láttán, és közelebb megy, egy olyan szobrot lát majd, ami szimbólumrendszerén keresztül gondolatokat szül: mit is ábrázol ez, mit jelenthet az? Mindenkinek van mondanivalója: az egyszerûbb embernek, és a tanultnak, falubelinek és idegennek egyaránt. Hát egy ilyen szobrot szerettünk volna Gyöngyössolymos közösségének ajándékozni. Gondolkodtunk, törtük a fejünket. Végül megszületett a nagyszerû ötlet: Solymoson Sólyom szobrot kellene állítani. Solymosnak sokszoros kötôdése van a sólyomhoz, az ôsi Turulmadárhoz: A Sólyom elsôsorban a falu névadó madarát jeleníti meg. A falu fölötti Kis-hegy, a Csák-kô, és a Mátra rengetege ôsi idôk óta sólyomfészkelô hely lehetett. Településünkön ezért foglalkoztak a solymászattal. Solymoson királyi solymászok éltek. A szobor rájuk is emlékezik. A falu fölött van egy kolostorrom. Ezt a Monostort II. András királyunk alapította a Szent Sír ôrzôi lovagés szerzetesrend számára. Az alapítás históriája kötôdik a király sólymához. Szántai Lajos A Két hollós címû könyvébôl idézem a történetet: II. András király szenvedélyesen szeretett vadászni. A szeretett, szívéhez nagyon közel álló sólyommadarával a Mátra erdeiben ûzték a vadat. A király sólyma pedig elveszett. András király várta, de nem jött vissza. Mindenki a királyi sólymot keresi, de nem találják. Az uralkodót már hivatalos ügyei Budára szólítják, de nem megy, míg a madara elô nem kerül. Ekkor érkezett egy Gábor nevû szerzetes, aki II. András régi öreg vitéze volt. Gábor atya elhatározza, hogy elôkeríti a sólymot. Hat nap és hét éjszaka keresi a madarat, mire végre megtalálja, és elviszi a királyhoz. Embert próbáló feladat megtalálni egy elrepült sólyommadarat, és uralkodónk tudja, hogy mi ennek a madárnak az értéke. Gyakorlatilag felbecsülhetetlen: a szakrális király egybe forr a vadászsólymával. A Turul-nemzetség (sólyom nemzetség) szent madara a Turul. A király Gábornak felajánlja, hogy kívánhat bármit, most teljesíti! Gábor atya pedig a következôt kívánja: Sokan vagyunk olyan vitézek, akik már csak a szent élet útján járunk, és elmélkedô életet folytatunk. Megkérjük urunkat, hogy létesítsen számunkra kolostort és szerzetesrendet! A templomot és a monostort pedig azon a helyen építik fel, ahol a sólymot megtalálták, Solymos határában. 4

5 A sólyom tehát II. András királyunk solymosi kötôdésére is emlékeztet, és a monostoralapítás históriájára is. A szobor közepén megjelenô koronás királyfej tehát II. Andrást szimbolizálja, egy az általa veretett pénzérme alapján. A sólyom pedig a ma helytelen kifejezésként használt Árpád-házi királyaink szimbóluma és szent madara. A sólyom, a Turul, a Kerecsen innen a Karácsony szavunk is a téli égbolt horizonton elbukó aranyszarvasát, a Napot, a téli napfordulón felemelô szent madár. A Turul Nemzetség pedig, ezt nem mi a kései utódok találtuk ki, hanem ôk, nagy királyaink hívták így saját magukat, a Nimród királytól eredô, Atilla királyunkat, és az egész Árpád-házat magában foglaló ôsi királyi nemzetségünk. A sólymunk királyfejével a Turul Nemzetségbeli szakrális királyaink sorára is emlékezünk, nemcsak II. Andrásra. A megszületett sólyomszobor egyéb szimbólumai: A Nap, amit a baloldali szárnyon szereplô stilizált Napkereszt szimbolizál, és a jobboldali szárnyon szereplô Hold összetett jelképrendszer. A szobrunkon elsô sorban azt jelenítik meg, hogy Solymos és környéke évezredek sora óta lakott település. Ezt régészeti leletek sokasága igazolja. Tehát az itt lakó ôslakosság ôseinek nagy része, a Kárpát-medencei magyarsághoz hasonlóan, évezredek, évtízezredek óta itt él a Mátraalján, és a Kárpát-hazában. Az igazi tudomány, a genetika, az ôsrégészet, a nyelvtudomány az utóbbi idôkben ezt igazolta és igazolja. A Nap, a harcias férfi minôség, a tûz, a lélek szimbóluma. De a Nimród király Hunor fiától származó Hunok szimbóluma is. A Hold, a nôi minôség, a Boldogasszony, a víz, a szellem szimbóluma. A Nimród Magor, más néven Magyar fiától származó magyarokat szimbolizálja. A Nap és a Hold Solymos jelenlegi címerében is szerepel. A sólymunk alapmotívuma pedig az Árpádi honmegerôsítés (nem honfoglalás, hanem honmegerôsítés!) korából származó rakamazi nôi hajfonatkorong-pár anyasólyma a fiókák nélkül. Ez a sólyom pedig képletesen Solymos életfája is, ami összeköti az eget a Földdel. És a véletlenek összjátékának eredménye, hogy keletre néz, amint azt ôsi templomaink teszik a keleti oltártájolással. És így a felkelô Nap sugarai minden reggel bearanyozzák a falu Napmadarát. Az összetett szimbólumrendszert, mint a helytörténetet és ôstörténetünket jól ismerô emberek, fafaragó barátunkkal közösen fogalmaztuk meg. A terv megszületése után pedig hamarosan megtalálták a Zemplén rengetegében a szoborhoz méltó öreg tölgyet, majd pedig a munka elkezdéséhez, lassan-lassan sikerült támogatókat megnyerni. Idôközben Sólyomtolljegyeket nyomtattunk, hogy a falu Sólymát tollanként tudjuk összerakni. Lassanlassan gyûlt a szükséges összeg. Néhány vállalkozás, az ôsbuda Várvédôi Egyesület, majd Gyöngyössolymos önkormányzata is az ügy mellé állt. Az önkormányzati képviselô testület és a polgármester úr segítségéért külön köszönet! Vállalkozók ajánlották fel segítségüket önzetlenül az erdôbényei daruzáshoz, és az Erdôbényérôl történô szállításhoz, majd a szobor Fô-téri helyére emeléséhez. Sok-sok önzetlen felajánlás, melyért majd mindenkit külön köszönet illet. A szobor melletti solymosi kôre, ami szintén önzetlen felajánlásból került elhelyezésre, hamarosan tábla kerül majd a fô támogatók, és az ügyet Ft feletti összeggel támogatók listájával, az állíttató és a mûvész nevével, és egy szép gondolattal. A Solymosi Malomkô következô számában pedig minden támogató, minden Sólyomtolljegyet váltó jóérzésô ember neve feltûntetésre kerül majd. A szoborállítás egyesületünk anyagi lehetôségeit teljesen kimeríti. Sok szép megvalósítandó gondolat van még tarsolyunkban, és a Malomkô kiadása is komoly anyagi erôfeszítést jelent. Kérjük, hogy a szoborállítás kapcsán kiadott tolljegyek megváltásával, amely még a falunap alkalmával lesz forgalomban, támogassák a Solymos Hagyományôrzô Egyesület jövôbeli munkáját. Köszönjük! Zárásképpen az Égerházy László fafaragó barátunkkal közösen megfogalmazott godolatokat szeretném önöknek átadni: A normális gondolkodású ember rendben tartja a portáját. Szépíti, csinosítja a házát, udvarát. Ez az alapja mindennek. Ha valaki erre is képtelen, az képtelen a társadalmi életre is. De a normális ember a háza elôtt az utcát is rendben tartja, mert az is az élete része. Ha önzetlenség, és tenni akarás is szorult bele, akkor rájön arra, hogy a lakóhelyét és annak környezetét is szépíteni kell, karban kell tartani. Ha sok ilyen ember fog össze csuda dolgok születnek. És, ha az ember még tovább gondolja a dolgokat, és nem csak a lakóhelyének és közvetlen környezetének szeretne szépet és jót alkotni, örömet okozni, hanem az egész országnak, a hazájának, az már igen derék dolog, és ezt hívják igazán hazaszeretetnek! Fogadják sok szeretettel egyesületünk és az önzetlen támogatók közös ajándékát Solymos Sólyom szobrát! Hozzon színt és örömöt a hétköznapok szürkeségébe, és legyen méltó helye ünnepi emlékezéseinknek! És legyenek büszkék rá, hogy olyan faluban élhetnek, ahol ilyen szép dolgok születnek! Dr. Kovács Tamás az SHE elnökségi tagja 5

6 Ô vigyázza országodat Gondja lészen Magyar Honra, Ha kiáltását hallod Zúg a harang is, Szólít mindenkit, Indulj harcba, a sólyom vezet majd! FERENCHÁZY VIKTOR: SÓLYOM SZÁLLT A TORONYRA Néped rablóit elôzzed földedrôl, Végy vissza mindent, Mert tiéd ez ôsi föld, S légy büszke, jó magyar! S el ne felejtsd: az isten temelletted, Boldogasszony védô szented, Ôrizzed a becsületet, Hazád, családod védelmezd, Segítsed meg a szegényeket, A vendéget vendégeld meg, Árulókat megbüntessed, A kényurakat elkergessed, Az ünnepet megszenteljed, Az ôsöket ne felejtsed, Istenedet megbecsüljed Boldogasszonyt el ne engedd! Vigyázzál a Magyar Honra, Istent, s néped el ne áruld, Szemed vesd a templomra, Ím, sólyom szállt a toronyra! A Corvus Corax a szoboravatón SOLYMOS TURUL SZOBRÁNAK TÁBLAAVATÓJA ÉS TÁBLASZÖVEGE december 18-án, gyakorlatilag a téli napfordulón avattuk fel a solymosi Turul szobrunk emléktábláját, melyen a szobor születését nagyobb összeggel támogató cégeknek, közösségeknek, az önkormányzatnak és magánembereknek mondtunk köszönetet, és néhány fontos gondolatot róttunk a táblára. Azért ekkor, mert hunszkíta-magyar ôseink a téli napfordulón (december 21.), Karácsonykor (kara-csong nagy sötétség) röptették elôször az ifjú solymokat. A napfordulós sólyomröptetés szimbolikája a következô: a téli, megfáradt, horizonton elbukó napot, az aranyszarvast, a legsötétebb napon felemeli a Turul, a napmadár, s gyôz a fény a sötétség felett, a jó a gonosz felett, és innentôl kezdve hosszabbodnak a nappalok. Solymos Sólyom Szobrát Összefogással, Tollanként Rakjuk Össze A szobrot állította: SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET Fafaragómûvész: Égerházy László, Erdôbénye Fô támogatók: Gyöngyössolymos Önkormányzata Ôsbuda Várvédôi Egyesület Kokoferm Kft Takács Balázs Intertransport Kft A szobrot legalább 10000,- Ft értékû munkával, anyaggal, összeggel, szellemiséggel támogatók: Asztalos Miklós Babiczki László Benkô Attila Bodnár Péter Corvus Corax zenekar (Berlin) Cseh Tamás Kör Engel Sándor (Erdôbénye) Dr. Erdei Antal Füleki Menyhért (Gyöngyös) Hegyi János (Gyöngyös) Hibó Jánosné Kiss Violetta Koren Roland Kovács Endre Dr. Kovács István Dr. Kovács Tamás Kuncsik István Liktor Ferenc Lilakô Bánya Kft Lovász András Lupis Miklós (Gyöngyös) Molnár Gusztáv Papp Lajos Szabó József Somodi Zoltán és Edit Szolcsák Gyula Thomas Göbbels (München) Tóth Imre Tóth József (Renault) Köszönet a tolljegyeket megváltó barátoknak és minden jó szándékú magyarnak, akik segítségével a Kárpát Haza Magyarságának több ezer éves szimbóluma, a Turul Nemzetség (Árpád Ház) névadó szent madara, Solymos névadója, a Sólyom, a Kerecsen, a Turul hazaszállhatott Solymosra! Falunkba, mely királyi solymászok lakhelye és II. András királyunk rendház alapítása révén a Szent Sír Ôrzôi Lovag és Szerzetes Rend monostorának otthona volt. 6

7 KÖSZÖNET A SÓLYOMTOLLJEGYET VÁLTÓ TÁMOGATÓINKNAK! Mert a madarunkat tollanként rakjuk össze Külön ajánljuk az emléktábla által említett és az itt felsorolt tolljegyet váltó barátaink, ismerôseink, solymosi és solymoson kívüli összefogását jó példaként, hogy vannak még önzetlen célok, önzetlen emberek! Él még a Magyar Haza! Áljon itt e köszönôlista jópéldaként! És magát járatja le és sározza be az, aki ilyen nemes ügyekben is politikát sejt, sejtet, és a politikum mocskolódásának tárgyává, a saját szintjére próbálja lealacsonyítani! Név: érték/ft: lakóhely: Név: érték/ft: lakóhely: ASZTALOS FANNI 5000 Gyöngyössolymos MARCZIN ZSOLTNÉ 5000 Gyöngyössolymos ASZTALOS LILLA 5000 Gyöngyössolymos MÁRKUS FERENC 1000 Gyöngyössolymos ASZTALOS MIKLÓS 5000 Gyöngyössolymos MATINY JÁNOS 5000 Gyöngyössolymos BABICZKI LÁSZLÓ 5000 Gyöngyössolymos MIKOLA IMRE 1000 Gyöngyös BALÁZS ZOLTÁN 3000 Gyöngyössolymos MITRÁN ATTILA 6000 Gy?r BALÁZS ZOLTÁN 2000 Gyöngyössolymos MOLNÁR ANTALNÉ 5000 Gyöngyös BEKKER KÁLMÁNNÉ 1000 Budapest MOLNÁR GUSZTÁV Gyöngyössolymos BENKÔ ATTILA Gyöngyössolymos MOLNÁR SÁNDOR ÉS NEJE 1000 Miskolc CZAKÓ ANDRÁS 1000 Gyöngyös NÁDUDVARI ISTVÁN 500 Gyöngyöspata CSATHÓ ANTAL 3000 Gyöngyössolymos NAGY GÁBOR 1000 Gyöngyös CSATHÓ ERZSÉBET 1000 Gyöngyössolymos NAGY GYULA 1000 Gyöngyössolymos CSOLLÁK IMRE 250 Gyöngyös NAGY GYULÁNÉ 1000 Gyöngyössolymos DEMETER ORSOLYA 1000 NAGY LÁSZLÓ 1000 Gyöngyössolymos DR. ERDEI ANTAL 5000 Gyöngyössolymos NAGY MIKLÓS 1000 Gyöngyössolymos DR. ERDEI ANTAL 500 Gyöngyössolymos PAPP LAJOS Gyöngyössolymos DR. GANOFSZKY KORNÉLIA 5000 Gyöngyössolymos PAPP TIBOR 3000 DR. SUHAJDA ÁGNES 5000 Gyöngyössolymos PETÔ GYÔZÔNÉ 1000 Gyöngyössolymos DR.CZINDER KÁROLY 1000 Gyöngyös SÁNTA ISTVÁNNÉ 1000 Gyöngyös DR.KOVÁCS ISTVÁN Gyöngyössolymos SEBESTYÉN MARIETTA 500 Budapest DR.KOVÁCS TAMÁS Gyöngyössolymos SIDLÓ CSABA 4000 Gyöngyössolymos FODOR GYÖRGY 1000 Budapest SOMODI ENIKÔ 1000 Gyöngyössolymos FODOR GYÖRGYNÉ 1000 Budapest SOMODI ZOLTÁN Gyöngyössolymos FÜLEKI GÁBOR 4000 Gyöngyös SOMODI ZOLTÁNNÉ 4000 Gyöngyössolymos FÜLEKI ISTVÁN 1000 Gyöngyössolymos SONKOLY ÁDÁM 500 Gyöngyössolymos FÜLEKI MENYHÉRT Gyöngyös SÓS JÁNOS 1000 Gyöngyöspata HEGYI JÁNOS Gyöngyös STELLI ILDIKÓ TÜNDE 500 Gyöngyössolymos HIBÓ JÁNOSNÉ 3000 Gyöngyössolymos SZABÓ JÓZSEF 5000 Gyöngyössolymos HIBÓ TIBOR 2000 Gyöngyössolymos SZABÓ JÓZSEF Gyöngyöspata HOPOCZKY GÁBOR 2000 Budapest SZABÓ LÁSZLÓ 1000 Gyöngyössolymos HORVÁTH JÁNOS 2000 Gyöngyössolymos SZALAI ISTVÁN 5000 Gyöngyössolymos HORVÁTH TERÉZ 1000 Baja SZALKA ZOLTÁN 1000 Gyöngyössolymos HORVÁTH TERÉZ 500 Baja SZÉLNÉ NAGY ZSUZSANNA 5000 Gyöngyössolymos KARSAI BRIGITTA 3000 Gyöngyössolymos SZOLCSÁK GYULA Gyöngyössolymos KARSAI MIKLÓS 1000 Budapest TENKI DÁNIEL 1000 KIS VIOLETTA 5000 Gyöngyössolymos TENKI JÓZSEF 1000 KOREN ROLAND 5000 Gyöngyössolymos TENKI MÁRTON 1000 KOREN ROLAND 5000 Gyöngyössolymos TENKI ZSOMBOR 1000 KOVÁCS ÁGNES 1000 Pilisvörösvár TÓTH IMRE Gyöngyössolymos KOVÁCS ENDRE Gyöngyössolymos TÓTH JÓZSEF Gyöngyössolymos KRÓMER MÁRTA 1000 Gyöngyöspata TÓTH KÁROLY 2000 Gyöngyös LÁNG JÓZSEF 1000 Gyöngyöspata UTRY ÁLMOS 1000 Budapest LIKTOR FERENC 2000 Gyöngyössolymos VÁGNER FERENC 1000 Gyöngyöspata LIKTOR TAMÁS BENCE 1000 Gyöngyössolymos VARGA CSENGE 1000 Pilisvörösvár LIKTOR ZSOMBOR PÉTER 1000 Gyöngyössolymos VARGA KINCSÔ 1000 Pilisvörösvár LOSONCZY BÁLINT 1000 Gyöngyöspata VARGA RÉKA 1000 Pilisvörösvár LOVÁSZ ANDRÁS Gyöngyössolymos VARGA VILLÔ 1000 Pilisvörösvár LUPIS MIKLÓS ÉS ANDREA Gyöngyös VARGA ZOLTÁN 1000 Pilisvörösvár MAKA FERENCNÉ 500 Gyöngyöspata VITÁRIS DÁNIEL MÁRTON 500 Gyöngyössolymos ÁBRÁNYI EMIL: ÉL A MAGYAR Fessétek bár sötétre a jövôt, Mondjátok, hogy már torkunkon a kés, Beszéljetek közelgô, hosszú gyászról, Mély sûlyedésrôl, biztos pusztulásról: Engem nem ejt meg gyáva csüggedés! Szentûl hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Többet ki küzdött és ki szenvedettô Hiszen vértenger, temetô a mult! Vetettek rá halálos szolgaságot, Irtották szörnyen... ámde a levágott Törzsek helyén még szebb erdô virult. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Ki a saját pártos dühét kiállta, Annak nem árthat többé idegen! Hányszor harsogták kárörömmel: Vége! S csak arra szolgált minden veresége, Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Szükség van arra nemzetem, hogy élj! Mert bár hibád sok s bûnöd sorja nagy, Van egy erényed, mely fényt vet te rád, S melyért az Isten mindent megbocsát - Hogy a szabadság leghûbb véde vagy! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog! Ha minden nemzet fásultan lemond, S a szent rajongás mindenütt kiég, S a büszke jognak minden vára megdôl: A te szabadság-szeretô szivedtôl Új lángra gyúlad Európa még! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar örökre élni fog! Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk, Ki trónusán bírói széket ûl! És hogyha minden búra, bajra válik, Romok között is hirdetem halálig, Erôs, nagy hittel, rendületlenûl: Legyen bár sorsunk még oly mostoha, Él a magyar s nem veszhet el soha! 7

8 A HELYI KÖZÖSSÉG TILTAKOZÁSA ELLENÉRE A VODAFONE FELÉPÍTETTE MOBIL ÁTJÁTSZÓANTENNÁJÁT! VODAFON! CSAK RÓLAD SZÓL! 2011 nyarán egy alkalommal több autó, melyek közül néhány Vodafone felíratú volt, jelent meg a Csákkôi úton. A Kis-hegy oldalában gyönyörködtek a táj szépségében szeptemberében az ÉMÁSZ hejszíni terepfelmérést tartott. Az egyik utcabeli barátunk megkérdezte, hogy mi járatban vannak? És a válasz ledöbbentette a barátunkat is, majd azután mindenkit: Nagyteljesítményû Vodafone mobil átjátszó antenna tápkábel fektetéséhez végeznek környezettanulmányt! Azonnal összeültünk néhányan, tiltakozó levelet fogalmaztunk meg, majd ehhez néhány napon belül közel 200 helyi lakos aláírásával tiltakozó aláírási ívet is mellékeltünk. A levelet és az aláírási íveket hivatalos formában (a Solymos Hagyományôrzô Egyesület által szervezetten) megküldtük a gyöngyössolymosi önkormányzatnak, a gyöngyösi építéshatósági irodának, mint a helyileg illetékes engedélyezô szervnek, a Vodafonnak és a kecskeól tulajdonosának, akik az antennatelepítéshez a területet és az ingatlant adták. A tiltakozó levél lényegesebb pontjait az alábbiakban idézzük: Megdöbbenve hallottuk ezt a számunkra nagyon rossz hírt! Ezúton szeretnénk tiltakozásunkat kifejezni. A Csákkôi út összes lakóháza nagyon közel lesz az antennához. Csak azért nem számítunk hivatalosan szomszédnak, mert egy kb. 3 m széles út választ el bennünket attól a telektôl, amelyen az antennát tervezik felépíteni. Sajnos a káros sugaraknak ez a 3 m nem akadály, ezért ha törvényileg nem is vagyunk szomszédok, a valóságban igen! Tiltakozásunk okait a következôkben foglaljuk össze: 1. Mindenki tisztában van azzal, hogy egy ilyen antenna környezete az elektromágneses hullámok terhelése miatt káros hatásnak van kitéve. Nem kényszeríthetnek bennünket arra, hogy ilyen káros környezetben éljük le az életünket. 2. Ingatlanunk nagyon sokat vesztene az értékébôl, ha az antenna felépülne. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy a házaink eladhatatlanná válnának. Ez a családjaink jövôjét nagyon károsan befolyásolná. Az így ért kárt nem tudnánk semmivel sem pótolni. 3. Azért építkeztünk évvel ezelôtt Gyöngyössolymoson, hogy tiszta levegôjû, egészséges környezetben éljünk. Nem csak a mi egészségünk forog veszélyben, de a gyermekeinké is! Az itt felépített házainkra és életünkre tettük fel életünk munkáját. Nem akarunk elektroszmogban élni!!! 4. A falu gyermekközösségei nagyon gyakran járnak a Kis-hegyen kirándulni, tanulmányozni a növényeket, állatokat. Óvodás csoportok szoktak a hegyoldalon sétálni, gyönyörködni a tájban. Turistaút is vezet erre. Ki fog ezután majd erre kirándulni? Senki sem vágyik arra, hogy telefonantenna mellett sétálgasson, fôleg gyermekkel. 5. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület a Kis-hegy ezen sziklagyepes területét természetvédelmi területté szeretné nyilváníttatni a különleges növényflóra miatt. Ritka ez a rioliton és riolittufán kialakult mátrai növénytársulás. 6. A Mátra lábánál esztétikailag sem illik bele ez az antenna a környezetbe, tájidegen. Még számos indokot lehetne felsorolni, ami miatt tiltakozunk az antenna megépítése ellen. Mi, mint helyben, a Csákkôi úton és a Kis-hegyen élô érintett lakosok, minden eszközzel megakadályozzuk az átjátszó antenna lakóterületünk melletti felépítését! Ha a Vodafon ragaszkodik az antenna építéséhez, javasoljuk, hogy tegyék valamelyik hegy tetejére, olyan helyre, ahol nincs a környéken lakóház! Ennyi emberség legyen bennük!..." A gyöngyösi építéshatósági idoda levelünkre válaszolt, és megemlítették, hogy a HRSZ. 013/1. számú külterületi ingatlanon nincs bejelentve semmiféle antennatelepítési szándék. Majd helyszíni szemlével megerôsítették, hogy nem épült ott semmi. A gyöngyössolymosi önkormányzat képviselôtestületének döntése után, amely úgy határozott, hogy a Vodafone antenna tápkábelének fektetéséhez csak akkor adnak közterület használatba vételi engedélyt, ha a VODAFONE a helyi lakosság beleegyezését megkapja, úgy tûnt, hogy az ügy megvétózásra került! Annyit sikerült elérnünk e hathatós lakossági tiltakozással, hogy a nagyteljesítményû átjátszóantenna helyett 2012 márciusában, villám gyorsan, 1,5 hét leforgása alatt építettek egy kisebb teljesítményû átjátszót, aminek csak egy egyszerû, légkábeles egyfázisú áramellátása van! Az aláírásos tiltakozás ebben az értelemben véve már mindenképpen meghozta gyümölcsét! Mindez azonban újra a legnagyobb csendeben, nagy megdöbbenésünkre történt, az említett külterületi ingatlan kisállattartásra engedélyezett istállóépületén. Az építési hatóságnak természetesen semmiféle engedélykérelmet nem nyújtottak be, így semmirôl nem tudtak. A hatóság a helyi lakosság bejelentésére március 29-re helyszíni szemlét rendelt el. Ami megtörtént, és eddig igazán semmi következménye sincs. Közben kiderítettük, hogy az adót ráadásul Natura 2000 madárvédelmi környezetvédelmi területre telepítették, és a terület lejtôs sztyepp növénytársulásában 10 védett és védendô növényfaj is él. Tehát jogosultak vagyunk felvenni a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Parkkal és a környezetvédelmi hatóságokkal is, amit egyébként a közelmultban szintén megtettünk. A lakosságot a tehetetlenség állapotába lealacsonyító magyarországi törvényi háttér módosítása érdekében tehát nemcsak saját ügyünket illetôen, az egyik helyi parlamenti képviselôt is megkerestük, 8

9 aki nagy szerencsénkre éppen Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke is egyben. A parlamenti képviselô- és párt-elnök úr készségesen segítségünkre sietett! Tôlünk telhetôen elláttuk a szükséges háttér-információkkal (engedélyeztetés alóli kibúvók, kiskapuk; szomszédjog joghézagai stb.). Reméljük, hogy sikerül az ügyben, mármint az egész haza lakosságának mobil adóügyében a törvényi háttér dolgait rendezni! Elôre is hálás köszönet a munkájukért! Jelenleg itt tart az ügy. Ami ezekben az átjátszó antenna ügyekben megdöbbentô, hogy több száz vagy több ezer ember egyetnemértése ellenére egy-egy nemtörôdöm vagy rosszindulatú, vagy egyszerûen csak szerencsétlen család haszonszerzése, és egy multi aljas üzletének egymásra találása miatt, néhány százezer forintért tôlünk függetlenül eladják az egészségünket és nyugalmunkat! Nem akarunk elektromágneses szmogot szívni!!! Nem akarunk rákot, mentális problémákat, allergiát, az ingatlanjaink értékcsökkenését (mert az ingatlanszakértôk szerint ez is komoly realitás)!!! Itt hívjuk fel minden tisztelt politikusunk figyelmét a joghézagra, hogy itt Magyarországon a multi telefontársaságok oda telepítik az antennáikat, ahova akarják, csak egy helyi szerencsétlent kell szerzôdô féként megtalálniuk, aki akár a saját háza tetejére is felszerelteti az átjátszó antennákat, a helyi lakosságnak pedig gyakorlatilag hivatalosan se beleszólása az ügybe, sem pedig jogorvoslati lehetôsége nincs! És ezeket a szerencsétleneket még meg is versenyeztetik, hogy letörjék a havi bérleti díjakat! Németországban és más kultúrált Nyugat Euró-pai államokban ez természetesen nem így mûködik! A következôt pedig ne felejtse el senki, csak, hogy a mindenki által ismert mesébôl idézzünk: Ha a farkas már betette a lábát a nyitott ajtón, akkor a farkas már bent van a házban. Ha az antenna felkerült, akkor egy kis hatás-szünet után könnyen arra ébredhet a helyi lakosság, hogy a száz méterre lévô 20 kv-os vezetékrôl egy-két nap leforgása alatt tápkábelt építettek ki egy nagyteljesítményû antenna beüzemeléséhez, amit közben gyorsan, frissen, mindenféle hatósági engedély nélkül át is adtak! Mert a VODAFONE CSAK RÓLAD SZÓL! HÁT PONTOSAN NEM RÓLAD SZÓL! A helyi lakosság azonban protestál, és nem hagyja magát az ilyen terrorisztikus cselekményektôl kész helyzet elé állíttatni! Addig nem nyugszunk, amíg az átjátszó antenna leszerelésre nem kerül! Szereljék máshová! El innen! El a lakóházak közelébôl! El az általános iskoláktól, óvodáktól! És nagyon bízunk benne, hogy a törvényi hátteret illetôen is megszületnek a kívánt változások! Dr. Kovács Tamás Solymos Hagyományôrzô Egyesület CSEH TAMÁS DOMBORMÛ AVATÁS A PINCÉS MALOMBAN január 22-én a magyar kultúra napján, amely Cseh Tamás születésnapja is egyben, a Gyöngyössolymoson alakult országos, illetve határainkon túl is elismertséget szerzett CSEH TAMÁS Kör vezetôjének, Liktor Ferencnek (aki egyesületünk elnökségi tagja is egyben), szervezésében sor került a magyar dalnok elsô emlékmûvének avatójára a solymosi pincés malom épületében. Az eseményrôl az MTV1, a DUNA TV, a gyöngyösi és az egri városi telvízió is beszámolt. A dombormû Égerházi László erdôbényei szobrászmûvész alkotása. A következôkben a megnyitó beszédet olvashatják a tisztelt olvasók: Tisztelettel köszöntök mindenkit! Szervusztok, HAU Füst fônök! Nagyon köszönöm, hogy itt lehetünk, hogy eljöttek, hogy eljöttetek! Most, Cseh Tamás születésnapján és a magyar kultúra napján megemlékezünk. Megemlékezünk, mert tetszik, nem tetszik, testileg nincs itt velünk Tamás. A Nagy Szellem elszólította, az örök vadászmezôkön feszíti az íj húrját, s a tábortüzek mellett pengeti a gitár húrjait. Ünneplünk, ünnepeljük a születést, a születéseket. A Tamásét, és a Géza és Tamás közös gyermekeinek születését. És megköszönjük neki, nekik, hogy mi itt most együtt lehetünk, hogy találkoztunk. A daloktól sokkalsokkal többet kaptunk, kapunk, mint azt gondoljuk, gondoltuk. Azt mondanám, a dalok életre keltek. Teremtenek: eseményeket, találkozásokat, gondolatokat. Ez a folyamat 40 éve indult és már megállíthatatlanul halad elôre. Egy nyár telt el azóta, hogy magunkra maradtunk a dalokkal. Ne szomorkodjunk, mert aki Tamást ismerte, tudja, ô mindig vidám, életkedvelô, mosolygó és sugárzó személyiség volt. Ezt bizonyítják az életrôl elmondott gondolatai is. Legyen ez jelzés számunkra! Cseh Tamás az életrôl: Az élet csoda. Minden távozó idôs ember tudja ezt. Akármilyen nehéz élete volt is valakinek, ha belül nem csordul túl a méreg és a gonoszság, akkor tudnia kell, az élet maga a csoda. Lüktetô bizsergés, ami a bogarakban, a fákban, bennünk ott motoz, és akárhogy csúsztunk, másztunk, bukdácsoltunk, ezt kell, hogy érezzük. Káprázat. Igen, káprázat. Nem tudhatom persze, hogy akit a balsors egész életében üldöz, az így köszön-e el, de én igen. 9

10 Kalapot emelek az élet elôtt, és odaát elhencegek vele. És ha azok ott, olyan lények, hogy van módjuk élni, hát én rábeszélem ôket, próbálják meg, megéri. Nemcsak a saját sorsomra gondolok, hanem mind-annyiunkéra. Ahogy tápászkodtunk, együtt mozdultunk, özönlöttünk, bele a háborúba, és ki onnét, fogcsikorgatva elkezdtünk és újra kezdtünk, és eufóriában nyargaltunk, és belegázoltunk most a pénzbe, és ahogy a nyáj most elveszetten csörömpöl, térdig jár a pénztengerben, és hiába, még mindig szép, még így is szép. A felavatandó dombormûrôl szólnék még néhány szót: ez a mû, szimbolikus mû, az erdôbényei, a gyöngyössolymosi Cseh Tamás. Senki ne várja, hogy egy háromdimenziós kópiáját fogja látni Tamásnak. Az utalásokkal, a faerek futásával, a fában megfaragott húrok rezgésével és a többi rejtett kis jelképpel ez Tamás emlékezete egy olyan helyen, ahol a CSEH TAMÁS Kör megalakult 2009-ben. Ami méltó a dalokhoz és azok elôadójához. És itt, ebben a középkori malomházban, egyszerû, csendes, kitûnô helye lesz. És mindig jön majd valaki, így fognak a dalok tovább élni egyre szélesebb körben. És itt van, itt lesz Tamás velünk! Nem tennék hozzá semmit. Nincs is mit. Legyen egy dal a beszéd vége: legyen az a dal, amelyet olyan kevesen ismernek és alig találtuk meg a szöveget is, még Bereményi Géza sem emlékezett rá, de ime megmenekült és itt van négy sora a fába vésve Dal a nagyszerûségérôl a halaknak. Hálás köszönettel a felidézett sorokért Verebélyi Tibornak! Liktor Ferenc Cseh Tamás Kör alapítója Bereményi Géza- Cseh Tamás: Dal a nagyszerûségérôl a halaknak Most alszom én, és úgy lepnek el az álmok, mint a nagyszerû hideg halak, és egyszer majd megmozdul minden, még ott is a fû alatt. Ez úton is köszönetet mondunk a dombormû támogatóinak! A Bereményi Est néhány elôadómûvésze (jobbról balra): Müllhauser Martina, Kátai Zoltán, Sonkoly Balázs. LEGENDÁRIUM BEREMÉNYI ELSÔ HUSZONÖT ÉVÉBÔL CSEH TAMÁS KÖR Dalok szóltak, gyertyák gyúltak Gyöngyössolymoson ( ). És most huszonöt éves lettem! Köszönöm szépen! - zárta szavait Bereményi Géza író, filmrendezô, Cseh Tamás elválaszthatatlan szerzôtársa, az énekes emlékét híven ápoló gyöngyössolymosi CSEH TAMÁS Kör és a helyi mûvelôdési ház közös, szombati rendezvényén. Eddig jutott ugyanis a mesélésben, melyet közel százan hallgattak a Gárdonyi Géza Mûvelôdési házban. Az író ezúttal élô szóban, személyes hangon beszélte el élettörténetét, melyet Legendárium címû könyvében, vagy a legendás Eldorádó mozijában megénekelt hajdanán. Az emlékezô közönség többek között megtudhatta, hogyan mentette meg az író életét egy rúd arannyal nagyapja az Eldorádó címû filmbôl jól ismert Sanyi bácsi, amikor a kis Géza diftériás volt. S azt is hogyan kezdett novellákat, dalokat, forgatókönyveket írni, s ez miként változtatta meg egy év leforgása alatt az életét. De az elsô negyed század elmesélésével még nem ért véget a történet. A tervek szerint Bereményi újra eljön majd Gyöngyössolymosra és folytatja élettörténetét. Érdemes figyelemmel kísérni az eseményeket szervezô Cseh Tamás Kör honlapját a le ne maradjanak az érdeklôdôk a következô alkalomról. Fölcsendültek persze a dalok is Kátai Zoltán, Mülhauser Martina, Pásztor Csaba és az Illés-Vizler András-Sonkoly Balázs duó jóvoltából, majd a gyöngyössolymosi Pincés malomban folytatódott az emlékezés, ahol a legendás énekes dombormûve mellett a CSEH TAMÁS Kör szellemi atyja, Liktor Ferenc szólt az egybegyûltekhez. Szimbolikus, hogy ekkor felhangzott egy dal. Egy dal, amihez a sors keze tekerte oda a magnószalagot. Gyöngyössolymoson sercegve szólalt meg Cseh Tamás hangja: Én magam csak elbukásig, eldôlök és jön majd másik, hej...! Nincs vége úgy sem... Cikk: HEOL: Ebner Béla 10

11 Akkor még minden más volt. Bôvizû patakok mosták, vágták a völgyeket. Kristálytiszta vizükben ôstulkok hatalmas gímszarvasok, bölények oltották szomjukat. Nem zavartatták magukat, hiszen a farkas falkák csak télen fanyalodtak rájuk, s a hatalmas barnamedvék is degeszre ehették magukat a nyár gyümölcsivel. A bükk és tölgyfák rengetegei kis réteket, tisztásokat rejtegettek az avatatlan, kíváncsi szemek elôl. A patakok zúgóiban, tavaiban méternél is nagyobb csukák ûzték az apróbb halakat. Ma Mátrának hívjuk ezt az idilli tájat, s ez a vidék a bronzkori ember lakhelye volt. Ôk voltak itt az élet urai, de a rengetegbe soha nem mentek egyedül. Már rendelkeztek a bronzöntés tudományával. Eszközeik, szerszámaik szinte korlátlan lehetôséget adtak nekik. Hogy kik voltak azok, akik rájöttek arra, hogy a már jól ismert rézhez kevés ón hozzáadásával kemény, kopásálló, az öntôformát pontosan kitöltô fémet kapnak, már soha nem tudjuk meg, de tisztelet nekik. A törzs öntômesterei s bronzkovácsai igen megbecsült emberek voltak, nagy tisztelet övezte ôket. A környékünkön élô törzsek fôleg a patakok völgyeiben Solymosi bronz nyakperec (Kiétei-kultúra) telepedtek meg, melyek ivóvízzel és élelemmel is ellátták ôket. Sokan talán nem is tudják, hogy a halakon kívül szívesen fogyasztották az édesvízi kagylókat, és a mocsári teknôsöket is. Öntômûhelyeiket a Tarma- és Dobogó-hegyen építették meg. A Mátra bôven ellátta ôket rézérccel, de az ónt Erdélybôl vagy a mai Angliából szerezték cserekereskedelem útján. Eszközeik segítségével megváltoztatták a környéket. Bronzbaltáikkal nagy erdôs területeket irtottak ki legelôknek és szántóföldeknek. Földjeiken tönkebúzát, lencsét, borsót, árpát termesztettek, s ezeket ôrlôköveken dolgozták lisztté. A felesleget nagyméretû hombáredényekben vagy szigetelt vermekben tárolták. Legelôiken birkát, szarvasmarhát legeltettek, s disznókondákat makkoltattak a hegyek között. Háziállataikon kívül még vadászott állatok húsát is fogyasztották, s prémjüket, bôrüket, csontjukat, agancsukat, tülküket is felhasználták. Házaik kisebb családi és nagyobb közösségi házak voltak. Igényesek voltak az öltözködésükre, asszonyaik A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja BRONZKOR A MÁTRÁBAN ÉS SOLYMOS KÖRNYÉKÉN Bronz nyílhegyek a Mátrából sôt férfiaik is szívesen viseltek ékszereket (nyakperecet, függôket, karpereceket, ruhatûket, övdíszeket, pitykéket). A férfiak presztizsfegyvereket is készíttettek maguknak, hogy fitogtassák gazdagságukat, s asszonyaik még kézzel formázott, de igényesen díszített edényeket akasztottak házaik legszembetûnôbb pontjaira. Ünnepnapokon elôkerültek az arany ékszerek is, melyek ragyogó sárga fénye a Napot jelképezte. A Napot, mely egész életüket végig kísérte fényével, melegével. Ôt imádták s áldoztak is neki féltett kincseikkel: bronzzal, arannyal, borostyánnal, tengeri kagylókkal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Kis-hegyen kôbányászás során számos bronz depóleletet találtak. Ezen depó leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. Száz évek teltek el vidékünkön viszonylagos nyugalomban s fejlôdésben. A törzsek létszáma, s a települések száma megsokszorozódott. A jelenlegi kis Magyarország területén településeik száma elérte a 3000-et is. Törzsi központokat hoztak létre, melyeket szinte gyûrûként fogtak körül a kisebb-nagyobb falvaik. Ezekrôl a központokról mi maiak kultúrákat neveztünk el. A jelenlegi Észak - Magyarországon a Szakrális ruhadísz bronzból Solymosi bronz karperec (Kiétei-kultúra) középsô bronz-korban a hatvani, füzesabonyi majd késôbb a pilinyi, kiétei kultúrákat. Egyazon kultúra, azonos szokások, hiedelmek, eszközök, istenek egy nép az egész Kárpát-medencében. A bronzkor középsô szakaszának végén az utazók és kereskedôk rossz híreket hoztak. A rokon törzsek messzimesszi telepeit ismeretlen hordák dúlták, fosztogatták, s kezd vége szakadni az idilli életnek. Föl kellett készülniük a támadásaikra. Az alföldi emberek árkokat mélyítettek, s sáncokat húztak lehetôleg dombokon, ha találtak. A Mátra béli törzsek a legkézenfekvôbb anyaggal, a kôvel dolgoztak. Jól védhetô hegytetôkön irdatlan kôgátakat raktak, s eldugott hegycsúcsokon mentsvárakat emeltek. Környékünkön ilyen volt a Kis-hegy, a Dobogó, az Eremény, az Óvár, a Benevár-bérc, a Tekeres-tetô, a Hajnács-kô, Markazon pedig a mára már víz alá került monumentális földvár. Hatalmas munka, ami bizonyítja azt, hogy a Mátra környéke milyen népes volt. Mégsem volt elég az emberfeletti teljesítmény, hiszen a 11

12 Halomsíros kultúra népe szinte ellenállás nélkül száguldott végig vidékünkön. Ôk már lovakon hadakoztak, harci kocsikat használtak, s még fejlettebb öntô technikájuknak köszönhetôen jóval hoszszabb, tökéletesebb kardokkal vívtak. Dicstelen útjukat leégett falvak, erôdítések, temetetlen holtak a napjainkban is elôkerült kincsleletek jelezték. A túlélôk mocsarakba, erdôkbe menekültek. De az élet ment tovább, s láss csodát, a hódítók bár egyes szokásaikat az ôslakosok átvették, asszimilálódtak az itteniekkel. Együtt éltek, együtt vívták az egyre gyarapodó harcaikat, s együtt temetkeztek. Ez már a bronzkor késôi szakasza, a SZÉP bronzkor csodálatos eszközök, fegyverek, ékszerek, szerszámok, edények. Sajnos nem tudjuk, milyen nyelven beszéltek, hogyan nevezték magukat s másokat. Igen kevés alakábrázolást találni hagyatékukban, s errefelé írásos ábrázolás nem került elô. Finoman megmunkált bronz ruhatûk (Kiétei-kultúra) Bronzkori cserépedény (Hatvani-kultúra) Pénzük még nem volt, de bronz balta, karika, és rúdpénzeket etalonként, súlymérôként és értékmérôként használták. Számrendszerük valószínû volt, mert egyes kincsleletekben többször elôfordul a tizenkettes szám ismétlôdése fôleg arany ékszereknél és gyûrûpénzeknél. Közben újabb népcsoportok érkeztek kelet felôl, ôket már ismerjük. Ôk hozták nekünk a vasöntés tudományát. Kiméreknek és cimmereknek nevezték magukat. Mi nemes egyszerûséggel csak Preszkitáknak nevezzük ôket. Ôk az igazi szkíták elôhírnökei. De ez már egy másik történet. Tiszteletre méltó ôsök, emlékezzünk rájuk büszkeséggel, hiszen ôk tanították egész Nyugat-Európát, s olyan örökséget hagytak ránk, mely a világon egyedülálló, s bármennyire is próbálják tôlünk elvenni, a mienk. Tóth Károly Köszönetet a Dobó István Vármúzeumnak és a Pásztói Múzeumnak! EMLÉKEZZÜNK ATILLA NAGYKIRÁLYUNKRA (KR.U ) Mottó: Elvész a nép mely tudás nélkül való! Nem természeti törvény, hogy a történelmet hazugok és csalók írják! Atilla Nagykirály a Képes Krónika szerint a Nimród Nemzetségbôl származik, melybôl a Turul Nemzetség (helytelenül Árpád Ház) is ered: NIMRÓD (Gilgames); HUNOR; Bor; Dama; Keled; Keve; Bondorfán; Belér; Kádor; Otmár; Farkas; Miske; Ompód; Kölcse; Levente; Lél; Zámor; Zombor; Balog; Bulcsu; Zsolt; Berend; Kadocsa; Bodorfán; Bökény; Csanád; Budli; Beszter; Mike; Opos; Etej; Szemény; Torda; BENDEGÚZ; ETELE (Atilla); Csaba; Ed; Ügyek; Elôd; ÁLMOS; ÁRPÁD; Zsolt; Taksony; Géza; Vajk (I. István), stb. Az asszír-szemita patriarchális típusú katonabirodalmak ellensúlyozására alakultak a védekezô matriarchális típusúak, mint a Sumer, Pártus, Hun, stb. birodalmak. Ezek a még meglévô egynyelvû és egyféle beszédû nemzetek önkéntes politikai, gazdasági és katonai szövetségével jöttek létre, az asszír- szemita világuralmi törekvéseket ellensúlyozva és meggátolva. Ezen szükségszerûségek vezettek a Hun birodalom, a Hun, mint Nemzet kialakulásához, mely Hun hadsereg és Nemzet gerincét többségben a Szkíták, Pártusok, Székelyek, Magyarok adták. Atilla halála után a szétesô birodalom népességének egy része egész Európában szétszóródva telepedett le. A mag a Kárpátmedencében van ma is! Nyelvünk is ezt bizonyítja. Az Aranykor népeinek, kik egy nyelven és egyféleképpen beszéltek amint a Biblia írja több tízezer év tapasztalatát, tudását rögzíti a magyar nyelv, mint egy virtuális winchester. Európa majdnem minden nemzetének mondavilágában megtalálhatók az Atilláról szóló mondák, eposzok, és ezekben mindig szeretettel emlékeznek rá, és mint saját 1. Nimród koronája (Kr.e. VIII. század) nemzeti hôsüket tartják emlékezetükben. Atilla birodalma a világ legnagyobb kiterjedésû birodalma, mely az Atlanti-óceántól a kínainagyfalig terjedt. Vajon a mai Európa asszír- szemita leszármazottai, politikai epigonjai, mire lesznek képesek (Európai Unió)? Atilláról nagyon sok történész írt, a legtöbb írás azonban ugyanazzal az asszír- szemita gyûlölettel szól róla, mint ahogyan Jézusról és Máriáról is. Modi indiai professzor amikor 1925-ben Magyarországon járt, az alábbiakat mondotta: Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei. Félszázados tanulmányaim meggyôztek arról, hogy a 12

13 hunok feltétlenül a magyarok ôsei voltak s így a mai magyarság az ôsi skythanépek egyedüli leszármazottai, mely magyarságnak a történelme a ma élô 2. Ordoszi hun korona (Kr.e. V.-III. század) összes nemzetek legôsibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, melynek dicsôsége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hôse, aki mint minden igazi hôs, lovagias és nagylelkû is volt, amit a Róma alól történô visszavonulásával legcsodálatosabban bizonyított be. Atilla lerombolhatta volna Rómát, de nem tette. Az emberiség történelmének kulcskérdése Atilla és a hunok szerepének értékelése. Nemcsak azért mert a hunok az emberiség történelmében, kultúrájában a mai végveszélybe sodró iránnyal ellenkezô, felemelô szerepet játszottak, hanem azért is, mert az európai és ázsiai történelem legjelentôsebb államait a hun-magyar mágusok hozták létre! Pythagorasz tanítója és társai az ókori görög kultúra felemelését segítették, Stonehenge (ejtsd: Sztonhencs) íjászkirálya is szkíta-hun származású volt a Kárpát- medencébôl (fogzománc izotópos vizsgálat), stb-stb! Mivel az utóbbi évezredek alatt a történelem-hamisítás tudománya eredményesebben fejlôdött, mint a történelmi valóság megismerése, csak akkor jutunk közelebb célunkhoz, ha félretesszük a belénk sulykolt dogmákat, szemellenzôket, és igyekszünk megtisztítani elménket a gondolkodásunkat elsô lépéseknél gúzsba kötô elvárásoktól! Az Árpádi Magyarország, amely újra visszakerült nagyhatalomként az európai vérkeringésbe, Szent István korában elpusztította a magyarság emlékeit. I. István király ugyanis törvényt hozott, mely szerint: Szilveszter pápa tanácsolása folytán határoztatott, hogy a régi magyar pogány írás megszüntetôdjék és helyébe a latin betûk használtassanak. Atilla Isten Kardjának várományosa, ifjú korában mint minden hun-magyar harcos, játékos, de kemény kiképzésben részesült: lovaglás birkán, késôbb lovon, íjászat, kardforgatás, egyéb hadi 3. Az Attila-szoborcsoport Tullnban tudományok. Szellemi képzése is magas szintû volt: mágusok tanították nyelvek ismeretére, csillagászatra stb. A korabeli világ (Kelet-Római, Nyugat-Római Birodalom, stb ) megismerését már gyermek korában elkezdte, hiszen kereskedôkkel bejárta azokat. Ifjú korában tökéletesen megismerte a birodalmakat irányító vezérek gondolkodását, ismerte és beszélte a korabeli nyelvek jelentôs részét. Kitûnt okosságával, bölcsességével, ügyességével, erejével és céltudatosságával. A római udvarban megismerkedett a birodalom szokásaival, erkölcsével, szervezeti felépítésével, stb. Itt ismerkedett meg barátjával, késôbbi legnagyobb ellenfelével Aetiussal (ejtsd: Éciusz), a Catalaunumi csata fôvezérével. 4. Az öreg szkíta átadja íját Királlyá koronázása után is kikérte táltosainak véleményét a döntések meghozatala elôtt. Fôtáltosa Torda volt. Jól szervezett birodalma legtávolabbi részérôl is egy nap alatt elértek hozzá a hírek!!! A Hunok (Magyarok) birodalmának adózott Bizánc (Kelet-Római Birodalom) és Róma (Nyugat-Római Birodalom). A meghódított népeket hagyta önálló életük folytatására velük szövetséget kötött! Az össz-európai rend fenntartása érdekében hadjáratokat vezetett. A rend fenntartása egyben a szkíta erkölcsök betartására is szolgált: Isten Ostora volt! A szkíták (a görögök hívták így az íjfeszítô népeket: hunokat, székelyeket, magyarokat 5. Szkíta gyógyítás stb.) erkölcsét jól szimbolizálja három aranylelet képe. Mindhárom a Krím-félszigeten, Kercsnél, a Kul-Oba kurgánból került elô. A Kr. elôtt 4. századból valók. 4. kép: Az Idôs Szkíta átadja az Ifjúnak íját (tudását, tapasztalatát, tiszteletét stb. Rituális, 10,5 cm magas aranyozott ezüstedény reliefje. 5. kép: Szkíta táltos gyógyítása. Arany rituális váza reliefje. 6. kép: Szkíta testvériség. A két szkíta ha tüzetesebben nézzük három szkíta ivókürttel: az egy férfifej az ôs tisztelete és ôrködése az ifjak felett, és a két profilfej, az utódok, egymás és az ôs tisztelete az egy vér szövetsége. 5x3,7 cm-es aranylemez. Atilla Nagykirályunk több százezres seregei ott tûntek fel ahol a rend fenntartása azt igényelte. A sereg ellátása mintaszerû volt: ennyi ember, kétszer-háromszor 13

14 ennyi harci ló, igavonó lovak, egyéb állatok ellátása folyamatos haladás és harc közepette, magas szintû élelmiszeripart és logisztikát feltételez! A gyógyítás, a sebesültek szállítása, a fegyverek javítása, pótlása, újra gyártása erôs ipari hátteret igényelt! Egy nagy világbirodalom erkölcsös vezetése és népe tudott csak ilyet produkálni! Hadjáratai, Isten Kardjának birtokában, Isten Ostoraként: Aetiussal a Nyugat-Római Birodalom fôvezérével közösen 434 és 439 között a nyugateurópai fel-kelések leverésére (bagaudák, burgundok, nyugatigótok) Balkáni hadjárat : A Duna vonalától délre öt nap járóföldre minden erôdítményt leromboltatott és a bizánci limest lejjebb állapította meg! Második balkáni háború 447. Bizánc késett adójával! Priskos retor követségbe érkezik Atilla udvarába: részletes feljegyzéseibôl ismerjük Atilla udvartartását, puritán életvitelét, magatartását, diplomáciáját belföldön és külföld irányában, stb Galliai hadjárat 451-ben Mauriacius-mezei csata (Catalaunumi csata) Aetius Nyugat-Római fôvezér ellen ( ezer halott) Itáliai hadjárat 452-ben Aquilea ostroma, Róma megkímélése! (Leó pápa, mint békekövet!) A testvérharc során meggyengült haderôket azután a gótok és a germánok több csatában legyôzték. A nagy Hun birodalom elemeire esett szét. Csaba (Irnek) leszármazottja, Árpád nagyfejedelmünk támasztja fel újra a nagyhatalmi Magyarországot, amit a 907-es Pozsonyi csatában meg is védelmez a magyarság (csata leírása a Malomkô 3. számában)! Az Atilla mondák megtalálhatók: Komjáthi I., Mondák Könyve; Lengyel D., Régi Magyar Mondák Könyve. Aki forrásirodalommal együtt, alapos tudományos tájékozódásra vágyik: Szász Béla, Atilla Nagykirály címû könyvében leli meg az igazságot, Bakay Kornél professzor bibliográfiájával! 6. Szkíta testvériség Feleségei és gyermekei: 1. Réka. Gyermekeik: Ilek, Dengizik, Irnek (Csaba királyfi). 2. Krimhilda (Ildikó) 3. Ardarich király lánya. Gyermekük: Geism (Geismus) 4. Hun nôtôl: Emnetzur, Ultzindur 5. Egyéb feleségek, ismeretlen nevû utódok Az Itáliai hadjárat után az Ildikóval történt esküvô és lakodalom éjszakáján Atilla meghalt. Halála lehetett természetes halál, de nagyobb a valószínûsége a bizáncirómai mérgezéses orvgyilkosságnak! Fiai nem tudták egybentartani a birodalmat: Dengizik (Aladár) és az Atilla által kijelölt utód, Ilek között kitört a testvérharc, amit bonyolíthatott a többi utód harci álláspontja! A testvérháborút az ármánykodó birodalmak, és az alárendelt népek szították (Nyugat és Kelet Római birodalmak, germánok, gótok). Az ármány a zoroasztrizmus vallásában Arimán a gonosz-rossz istenség, a régi és mai világot is romlásba döntô, megosztó, cselszövô, erkölcstelen, a hun-szkíta népektôl idegen, asszír-perzsa-sémita viselkedés. Felismerjük a párhuzamot a ma társadalmaiban? 7. Az ószajlai Attila kurgán Sírjának helyét azóta is keresik. Dr. Tóth Sándor egri muzeológus és régész szerint elképzelhetô, hogy az ószajlai Atilla-domb (kurgán) alatt nyugszik! Dr. Kovács István multunkat kutató mérnök A cikkhez tartozó képek forrásai: 1. Nimród koronája. Grandpierre K. Endre: Atilla és a hunok oldal. 2. Ordoszi Hun korona. Grandpierre K. Endre: Atilla és a hunok oldal. 3. Atilla-szoborcsoport Tullnban (internet). 4. Aranyozott ezüst váza reliefje. Az öreg szkíta átadja íját. Königsgräber der Skythen: 281. oldal. 5. Aranyváza reliefje. Szkíta táltos gyógyítása. The golden deer of Eurasia: 46/2 oldal. 6. Szkíta testvériség. Königsgräber der Skythen. 7. oldal. 7. Az Ó-szajlai Attila-domb. fotó: Dr. Kovács Tamás. 14

15 EGY SOLYMOSI IDÔS NÉNI VALLOMÁSA A RÉGI IDÔKRÔL A mai ember természetesnek tartja, hogy a mindennapi létfenntartásához szükséges termékek, eszközök automatikusan rendelkezésére állnak, csak be kell menni a boltba vagy a hipermarketbe, és megfelelô pénzmennyiség ellenében szinte minden hozzáférhetô, megszerezhetô, néha ugyan sok utánajárással, olykor tetemes árréssel, a háttérben lévô elôállítási folyamatokban óriási mértékû környezetszennyezéssel, ennek ellenére mindezért a vásárló sajnos sok esetben kétes minôséget kap. A régebbi idôkben, éve mindez még egészen másképp festett. A hagyományos vidéki magyar parasztcsalád egy évezreden át gyakorlatilag önellátó volt, mindent megtermelt és elôállított, amire szüksége volt, abból, amit Isten és a természet adott. Ez a fenntartható rendszer még a XX. század elsô felében is szinte érintetlenül mûködött. Nagymamám ebben a korszakban született, gyermekkorában és fiatal felnôttként e szerint élt, a hagyományos önellátás eljárásait, módszereit ismerte és alkalmazta. Ezek nagy részét ma már a felejtés homálya fenyegeti, de sosem tudhatjuk, mikor lesz újra szükségünk rájuk, a fokozódó energiaválság miatt a talán nem is olyan távoli jövôben kialakuló és ismét önellátó posztglobalizált társadalomban. E hasznos és érdekes módszereket nagymamámmal beszélgetve gyûjtöttük össze, hogy megismerjük és újra alkalmazzuk ôket. Mesélj arról, mama, hogyan készültek gyermekkorodban a tisztálkodási szerek, a szappan. Az 1940-es években disznóöléskor félreraktuk a hulladékokat, a csontot és a zsírnakvalót, és abból fôztük sokáig kavarva a szappant. Ehhez elôtte hamulúgot készítettünk, azaz valamilyen rossz, régi fazékban vízzel fahamut forraltunk sokáig, majd annak a lúgjával fôztük a szappant katlanban, és ami a tetejére feljött, az volt a szappan, és azt leszedte anyám, lecsurgott a leve, és egy ládába öntöttük vászonruhára, ott megkeményedett és feldaraboltuk. Ez lett tehát a szappan, ezzel mosogattunk, mostunk mindent, nem volt mosószappan meg ilyenek. Hogyan mostátok ezekben az idôkben a ruhákat? A vászonruhák voltak régen a gatya, a pendel, a lepedô, és ezeket kilúgoztuk. Fa lúgzó volt, olyan, mint a káposztáshordó, az oldalán volt egy lyuk, azon lett kiengedve a víz a végén. A lúgzó fafedôvel le volt nyomatva, és abba víz és hamulúg volt öntve. A lúgzóban a ruha napokig ázott, olykor megnyomkodta nagyanyám, meg megforgatta benne, és utána a ruha a Nagy-patakban nagy kövön ki lett súkkal (sulyokkal) verve. Ez olyan volt, mint egy kis nyeles deszka. Így volt a mosás, fiam. Fontos táplálékaink a tejtermékek. Hogyan készítettétek a különbözô tejtermékeket? Otthon kecskét tartottunk, télire a hegyellést hordtuk a határból neki, és kijártak csordára a kecskék is. Reggel legelôször a teheneket hajtották, aztán a kecskéket, végül a malacokat csordára, arra fel a Fûtôházon felül a Paskomba, meg a Csigédre. Arrafelé mind legelô volt. A tehenek átjöttek ide a Haluskásra is. Tehénpásztor, kecskepásztor meg malaccsordás hajtotta ôket. A kecskék mikor megellettek, utána fejtük mindig a kecskét, a kis kecskékbôl meg mindig levágtunk kettôt húsvétra, kirántott hús lett belôlük. A kecsketej nagyon jó volt. Anyósoméknál meg tehenek is voltak. Korán volt a fejés. A tehén, mikor megellett, utána több tejet adott, pesztejet, ezt a meleg tejet rögtön adtuk a zománcos zsétárból (sajtárból) a gyerekeknek, akik körülülték az edényt, és ették, csuda jó volt. Ez a tej nem forrt fel, összement, túróvá vált. Ha már rendes tejet adott a tehén, tejfel lett a tetején, és ekkor vajkészítéshez fogtunk, összegyûjtöttük a tejfelt a tej tetejérôl és köpülôvel vajjá köpültük. Mint egy famozsár, olyan a köpülô, de az alja szélesebb volt. Felfelé szûkült és felülrôl volt a teteje, külön tartozékként, és annak volt belül egy fedele, lyukkal a közepén, és a köpülôszár, amellyel vertük a vajat, alul kerek és lyukacsos volt, és azt a tetô elôtt tettük bele, mert másképp a tejfel kifutott volna. Olyan 80 centi magas volt ez. Talán egy-két helyen van még a faluban. Jó egy óráig tartott a köpülés, amikor már keményedett, már jó volt, összeállt a vaj, három liter tejfelbôl elég sok lett. Ekkor levettük a köpülô felsô részét, és kézzel kiszedtük a vajat hideg vízbe, meg is formáztuk, anyám a végén rányomta az ujjait, hogy ott maradjon a nyoma. Aztán a folyékony maradék lett az író, azt meg megittuk, nagyon egészséges volt. A túrót meg úgy készítettük, hogy megaggasztottuk az aludttejet meleg helyre téve, hogy túró legyen belôle, meg-megkavartuk és utána vászonruhába vagy vászonzacskóba öntöttük, kicsepegtettük, meg-megnyomkodtuk, így lett a túró. Az egyik legfontosabb élelmiszerünk a kenyér. Az egész éven átívelt elkészítése a vetéstôl a kenyérsütésig. Hogyan történt ez a folyamat? Ôsszel elvetették a búzát, a szántás lóval, ökörrel zajlott, utána nyár elején jött a kézi aratás. Mindenki a saját földjén aratott, vagy jártak aratni részibe, akiknek nem volt annyi földje. Ilyenkor az illetô a learatott búza egy részét megkapta fizetségként. Sommások is voltak, akik egy félévre elszegôdtek tanyára, cserébe búzát, ételt kaptak. A búzát aratáskor kévékbe, csomókba raktuk. Tata kaszált elôl, utána én markot szedtem, és a búzaszárból kötelet csinálva abba kellett tenni a markot a földön. Utána összekötötte tata, én meg hordtam össze csomóba a kévéket keresztbe négy ágra; a kalásszal befelé, hogy négyszer négy kéve legyen egymáson, hogy ne érje az esô. A tetejére még egy kévét tettünk, lekötöttük, hogy ne vigye el a szél. Az aratás után következett a cséplés. Ilyenkor használtuk a cséphadarót, meg olykor botot is, a cséphadaró nyelén szíj lógott, arra rászegezve a kisfa. Rozsbúza-csépléshez használták ezt, mert az elôbb ért, mint a búza, és liszt meg kellett a kenyérhez, ha a búza már fogytán volt. A kaszán is volt egy másfajta hadaró, hogy a búzát aratva szépen ledöntse oldalra a rendet. A kaszán pánt volt, ez mogyorófából volt görbítve. Megvolt itt mindennek a fortélya. A búzát már gôzcséplôgéppel csépelték. Összeálltak többen, vettek gépet, és náluk részibe lehetett csépelni. Kint álltak a kévék, majd csépléskor hordtuk be a rakodóba kazalba, a Sós-kútnál vagy a kertbe, ott is úgy raktuk, szalmával kifelé. Árpát, zabot is csépeltek, három gazdának a Mandulásban volt rakodója a kertben, a gépet odavontatták Hoffer-traktorral, vagy, ha kellett még négy ökröt is kötöttek eléje a meredek parton. Aztán jöttek a cséplômunkások, akiknek fôztek is. A cséplés után mindenki behordta szárítani a búzát a padlásra, vagy a kamrába. 15

16 Késôbb a búzát vittük a malomba, ott megôrölték, búzaliszt, korpa és gríz lett belôle, árpát is hajaltak, abból lett a gersli, részibe ôröltek mindent. Mi a Szlovencsák malomban ôröltettünk Gyöngyösön a Csárdaiskolánál. Solymoson három malom volt a Kis-patak mentén, egy a fenti a Szabadság-úton, egy a Kis-Rákóczi utcában, aztán a kovácsmûhelynél Papp Pali malma, ami ôrölt, és daráló is volt egyben, és a Dutka-közben volt még egy vízmeghajtású eszterga, ahol famozsarakat készített egy bácsi. Mindezek a téeszesítés után megszûntek a hatvanas években. Mire használtátok fel a cséplés után megmaradó szalmát? Az ágyakban lévô vászon- és csana-szalmazsákokat (csalánszövet-szalmazsákokat) megtömtük új szalmakor, cséplés után, egy évben egyszer. Nagyon jó volt rajta feküdni, fôleg frissen, mindig a legszebb búzaszalmával tömtük. Váltás ágynemû nem volt, mosáskor a puszta szalmazsákon aludtunk. Hogyan történt aztán a kenyérsütés? Fateknôben igény szerint kettôt vagy négyet dagasztottak, hat fért be a mi kemencénkbe, együtt sütöttem anyósommal. A búzakenyér szép nagy és tartós volt, két hétig is elállt. Az árpalisztbôl, vagy rozsliszt-búzaliszt keverékbôl sütött kenyér széthasadt. Mint a kelttésztát, addig kellett dagasztani, addig, míg le nem jött a kezedrôl a kovász, meg, ahogy mondták, ha már a padlás is izzad, akkor már jó, bizony, ez kemény munka volt. Az itthoni kemencénkben három-négy kenyeret, kalácsot is sütöttem. Egy asszony, Bence Veron néni építette a négyszögletes kemencénket téglából, körülrakta azzal, tatád hozott három óriási lapos követ a Kisföldekrôl, azt tette a fenekének Veron néni, ma is bent van az alapban. Körülboltozta agyaggal, körülbolthajtást csinált, elôl egy lyukat hagyott a füstnek, abba jött a füstcsô, úgy ment fel a füst a kéménybe. A boltív pelyvás-sós agyaggal volt kitapasztva, a kemencének vasajtaja volt. Hanyatt fekve kellett kitapasztani belülrôl öt-hat évenként. Nagy gömbölyû kenyeret sütöttünk benne. Felül pedig súber volt, ezt kellett elzárni, mikor már befûtöttünk, ha meg égni láttuk a kenyeret, ezzel kieresztettük a meleget. A régi hagyományú gürdsütéshez pedig nagy ügyesség kellett. Az étkezéshez hasonlóan fontos dolog a ruházkodás. Hogyan készültek akkoriban a ruhákhoz való alapanyagokból a szövetek? A fonás házilag történt. A kenderföldekrôl lekaszálták a kendert, áztatták, aztán, ahogy megszáradt, tilolták, majd héhejezték, azaz a héhelbe (gerebenbe) belecsapkodták, szétfésülték, így a gubancokat kiegyenesítették, ez a héhel nyeles kerek, szögekkel kivert deszka volt. Aztán a kendert a guzsaly rúdjára tették, emlékszem, anyám ült mellette a széken, az ujját meg-megnyálazva vette le a kendert a rúdról és az orsóra feltekerte, így vált az fonallá. Ezt aztán megszövette valakivel vászonná. Milyen ruhák készültek a kész vászonból? Hogyan nézett ki a népviselet? Az asszonyok bôszoknyát hordtak, ami sima volt, lehetett fehér vagy fekete, de lehetett selyembôl is. Volt a pruszlik, ami fehér mellény volt, és babázáskor hordták, mert könnyen nyílt az eleje. Aztán volt a rekli, ami a mai blúz megfelelôje, puffos ujja volt néki, bélelték és kihímezték, zeimigli volt rajta, azaz apró gépelések apró gyöngyszerû gombokkal díszítve, és nagy mandzsettája, szintén gombokkal. Kötény és vászonpendely is volt. A meglett asszonyok pedig gyakran kivetkeztek saflokba (slafrokba), azaz hosszú szoknyába, a régieket átalakították ilyenné. A férfiruhák voltak a vászongatya, a cifra vászonpantalló, a szûk aljú posztó csizmanadrág, egyenesszárú kemény és görbeszárú puha csizma borjúbôrbôl, azaz finom bokszbôrbôl, és aki lovagolt is, annak sarkantyús volt. Fehér vászoning volt viseletes, kivarrott nyakkal és ujjal, fehér gyócsing (gyolcsing), mellény és kabát. Engem is gyócsinggel adott anyám férjhez, de már tésztás zacskót varrtam belôle. A hosszúing volt a hálóing. A gyócs (gyolcs) az kemény pamut, amit nehéz volt kimosni, áztatni kellett sokáig az egy hetes ingeket. Milyen volt akkoriban a fûtés és a világítás? A régi házunkban búbos kemence volt, és szurgyik (kuckó) volt a búbos és a fal közt, oda szerettünk húzódni, mert ott nagyon jó meleg volt. Az új házunkban kezdetben rakott masina volt, ezt téglából építették, a rej (sütô) a felsô részén volt, emlékszem, mi meg gyerekként fenn szerettünk ülni a tetején. Késôbb, akinél csak rakott masina volt, már szegénynek számított, mindenki vett aztán csikómasinát. Ezen fôztünk, ezen melegítettük a vizet a fürdéshez, és fateknôben fürödtünk. A világítás petróleumlámpával történt, ami lehetett álló, láncos, fali meg kocsilámpa. Ennél tanultunk, nem Internetnél. De nem is volt számla! A villanyt csak 1949 körül vezették be. Milyen volt az oktatás, tanulás akkoriban? Hat elemi volt a kötelezô, utána lehetett három ismétlô osztály, és jóval nagyobb szigorúság volt az iskolában, mint manapság. Az iskolából kikerülve meg leventelány-képzés volt 1940-tôl. A jegyzônô volt a fônökünk, Blanár Ödönné. A borozónál, a régi iskolában tartották egyszer egy héten. Volt szabályzatunk is, fôzôés varrástanfolyamok voltak, táncolni, énekelni is tanultunk ott 1944-ig. Fiúleventék is voltak. Csillik Bálint tanító úr oktatta ôket, és kellett nekik járni gyakorlatra fapuskával a Sós-kúti rétre a frontig. Utána meg tényleg be kellett nekik vonulni katonának, tatának is húsz évesen. Így folytak a dolgok akkoriban. Köszönöm szépen mama, az elmesélt régi módszereket, amelyek nyújtanak némi bepillantást a régi életbe, a mai nemzedék okulására és életszemléletének alakítására. Fulgus G. IV. SOLYMOSI TURUL NAP 2011-ben a korábbi évekhez hasonlóan megrendeztük az egyesület Nagyboldogasszony napjához kötôdô ünnepnapját, a Solymosi Turul Napot. Magyari Klára történelemtanár barátunk elôadást tartott a Nándorfehérvári Diadalról és a Hunyadi családról, és vedégünk volt a bajai Turul Dalkör is. Zártkörû rendezvény keretében énekeltünk, ettünk, ittunk, máglyát is gyújtottunk, és végre mindannyian jól is éreztük magunkat. Nem voltak részegek, ételelhordók, és távol volt a politika is. Ezt a szép hagyományunkat az idén is folytatni fogjuk a tagság és barátaink lélekemelésére és boldogságára. a szerkesztô 16

17 A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 1456-ban Hunyadi János gyôzelmet aratott a török fölött talán ennyi ami eszünkbe jut errôl az eseményrôl. Pedig ez a gyôzelem óriási volt, egy hatalmas túlerôt sikerült visszaverni, nem csak fegyverekkel, hanem szívvel-lélekkel és óriási hazaszeretettel. Mi is történt itt? Hunyadi János, aki között az ország kormányzója volt már tíz éve vezette a török ellenes küzdelmet. Származását tekintve egy Hunyadi kutató szerint eddig 13 nézet került napvilágra. Az 1407-körül született Hunyadi lehet Zsigmond király törvénytelen gyereke, valamint egy havasalföldi gazdag család utódja, akik Erdélyben kaptak birtokokat. Egy harmadik nézet szerint, Verebi Péter erdélyi alvajda fia, akit a szentkúti víz gyógyított meg egy súlyos sérülésébôl és hálából templomot emeltetett e helyen, ami nem más mint Mátraverebély-Szentkút. Azt gondolom, hogy Hunyadi János családfája egy külön elôadás története, egyet azonban biztosan leszögezhetünk: bármilyen vér is csörgedezett ereiben cselekedetei igaz magyar hazafiról tanúskodnak április 7-én értesültek a magyarok, hogy a szultán Nándorfehérvár támadására készül. A várat 5000 zsoldos katona védte Szilágyi Mihály Hunyadi sógora parancsnoksága alatt. Megindult a keresztesek toborzása a ferencesek és Kapisztrán János tevékenységének köszönhetôen. Fôként a déli megyék lakói Bács-Bodrog, Csanád, Baranya jöttek, hisz ôk érezték magukon leginkább a török veszélyt. Július 2-án még emberrôl beszéltek, de 10 nap múltán már 18 ezerrôl, akik közül sokan még nem forgattak fegyvert. A gyülekezô helyet a közeli Szalánkeménre tette át Kapisztrán, mert a török felvonult. Június 4-én megkezdte a vár ágyúzását, s elzárta a Dunát is. Ez azt jelentette, hogy a várba bejutni nem lehetett. Bár hadászatilag az erôdítmény jól védhetô volt, de az utánpótlás be nem jutása a töröknek kedvezett. Az ellenség létszáma ezres szárazföldön, s egy 200 egységbôl álló flotta 64 erôs, gyors hadigályával. S mi volt nekünk? A várvédôkön és a kereszteseken túl Hunyadinak jól képzett fegyverese melyhez, a macsói bán dandárja csatlakozott, valamint Hunyadi két párt híve figyelô állásban várakozott. Történt ez annak ellenére, hogy a király meghirdette a nemesi felkelést. Miután a török elzárta a Dunán a várba bejutás lehetôségét, 240 kereskedelmi dereglyét Hunyadi átalakíttatott hadihajókká, melyek július 14-én ráúsztak a török hajókra. 5 órás küzdelem bontakozott ki, a partról az ellenség nem kaphatott utánpótlást, mert a magyar vezér fedezte a hajókat, s ezzel sikerült megosztani a török flottát. 3 hajó elpusztult, 4 foglyul esett, a többi súlyosan megrongálódva elmenekült, s 500 török a vízbe fulladt. Ezzel a hajózárat feloldotta Hunyadi, bejutott a várba, ahol éjjel-nappal szervezte a védelmet. Július 21-én napnyugtakor indult a döntô támadás, s a reggelig tartó harcban 3 nagy török rohamot sikerült visszaverni. Itt emelkedett ki Dugovics Titusz, aki élete árán is megakadályozta a lófarkas-zászló kitûzését (Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása). Július 22-én a török nem támadott. A magyarok kezdtek kiszivárogni a várból, s délután 4-6 óra között bontakozott ki a roham. A szultán csapatösszevonásaival összezárta a mieinket. A pillanatot kihasználva az ôrizetlen török ágyúkat Hunyadi elfoglalta és lôtte a törököt. Az éj beálltával a harc befejezôdött, reggelre a török elment és csak az üres sátrak maradtak....ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen..., paraszti kéz verte le... írta Thuróczy krónikájában. A sok temetetlen hulla miatt kitörô pestis járvány Hunyadi Jánost is elragadta augusztus 11-én. A gyorsan emelkedô pálya a végekrôl indult és ott is fejezôdött be. Történelmünkben sok dicsô esemény van, de mi magyarok lelkületünknél fogva hajlamosak vagyunk mindig a kudarcokat felemlegetni. Visszatérésünk régi bátor énünkhöz jövônk egyik záloga. A dicsôségek, a nagy tettek, a hôsi múlt felemlegetése, a pozitív példák mutatása erôt ad és összekovácsol bennünket, melyre napjainkban legalább olyan szükség van, mint bármikor a történelmünk folyamán. Magyari Klára történelem tanár 17

18 KOMMENTÁR A HUNYADI CSALÁD EREDETÉHEZ Hunyadi János Magyarország kormányzója, nagy török elleni diadalok megvívója. Az egyik legkiemelkedôbb magyar államférfi! Fiára Hunyadi Mátyásra, legnagyobb királyaink egyikére ez ugyanígy igaz. Magyari Klára tanárnô említi, hogy a Hunyadi család eredétere vonatkozóan 13 verzió látott napvilágot. Ebbôl velünk általános iskolai tanulmányaink között a román származáselméletet tanították. A család eredettörténetének tisztázatlansága a mai magyar tudományos akkádémiai történelemkutatás, történetudomány egyik nagy szégyene. Hunyadi János csupán 556 éve halt meg. Nem a Neandervölgyi ember eredetét keressük, nem Nimród királyunk származása a kérdés, nem egy spárta melletti helóta család pedigréjét szeretnénk tisztázni, hanem egy nem régebben, mint 556 éve eltávozott vezérünkét, akit követôen fia Hunyadi Mátyás volt a király, kinek királysága idején a család erdete biztosan megfelelôen dokumentálásra került. Tehát újra csak oda lyukadtunk ki, amit annak idején Telleyrand, Napóleon tanácsadója javasolt a császárnak, arra a kérdésére, hogy mit tegyen a magyarokkal: Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A habsburgok után magukévá tették és megvalósították Talleyrand elméletét, és sajnos ma is ez folyik. Hihetetlen, hogy ilyen kivételes képességû államférfiakat, a Mátyás királyt is adó Hunyadi család eredetét 13 különbözô származáselmélet között maszatolják szét! Ugyanaz történik, mint a magyar nyelv ôsisége, a magyarság Kárpát-medencei eredete, Árpád és Attila nagykirályunk, tehát a hun-magyar folytonosság stb. témájában. Maszatolás, a történelem átírása, összezavarása, a multunk elvételére irányuló törekvés! a szerkesztô A SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET 2010 ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE (A Malomkô III. számában az SHE 2009-es közhasznú jelentése jelent meg, a mostani számban a 2010-es) 1. Számviteli beszámoló: A Heves Megyei Bíróság a 2125 nyilvántartási szám alatt március 11-én közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, ezért közhasznú jelentés készítésére kötelezett. Az egyesület egyszeres könyvvezetést alkalmaz, ezért közhasznú egyszerûsített beszámolót (1715/ B nyomtatványon) köteles készíteni, mely a jelentésünk 1. sz. melléklete, ami áll a mérlegbôl, és a közhasznú egyszerûsített beszámoló eredmény-levezetésébôl. 2. Támogatások: Az egyesület 2010-ben Ft támogatást kapott Gyöngyössolymos önkormányzatától. Ezenkívül gazdasági társaságoktól Ft-ot, civil szervezetektôl pedig Ft-ot, magánszemélytôl pedig Ft-ot. Összesen Ft támogatást kapott az egyesület 2010-ben. Ebben az évben e támogatások egy részét használtuk csak fel, a szobor faanyagának megvásárlására Ft-ot, a tolljegyek nyomdai költségére Ft-ot költöttünk. megrendezett III. Solymosi Turul Nap ünnepségére (28.700,-Ft), ill. a decemberben megjelent Solymosi Malomkô címû újságunk 3. számának kiadására fordítottuk ( ,-Ft), továbbá az elôzô pontban említett Sólyom szobor költségére ( ,-Ft). A Solymos Hagyományôrzô Egyesületet és közhasznú tevékenységünket népszerûsítô nyomdai szóróanyag elkészítésére ,-Ft-ot költöttünk. 4. Cél szerinti juttatások kimutatása: Szervezetünk nem nyújtott ilyen juttatást. 5. A közhasznú szervezet vezetô tisztségviselôinek nyújtott juttatások: Az egyesület vezetôje, vezetôsége és minden tagja önkéntes munkát végez, így azért semmilyen juttatásban nem részesül. 6. A közhasznú tevékenységrôl szóló rövid tartalmi beszámoló. Az egyesület Alapszabályban leírt céljainak megfelelôen 2010-ben a következô közhasznú tevékenységeket folytattuk: 3. Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás: Az egyesület vagyona ,- Ft-al nôtt 2009-hoz viszonyítva, így december 31-én ,-Ft volt a pénzeszközünk. Ebbôl bankszámlán ,-Ft, házi pénztárban ,-Ft volt. A vagyon felhasználását a mérleg és az eredmény-levezetés tartalmazza. Bevételeink az elôbb felsorolt támogatásokon kívül még tagdíjbevétel volt ,-Ft, így összesen ,-Ft bevételünk volt 2010-ben. Kiadásunk ,- Ft volt, melyet a aug.15-én Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Kulturális tevékenység: A Solymos Hagyományôrzô Egyesület 2010-ben a következô kulturális eseményeket rendezte meg, illetve egyéb rendezvények szervezésében segítséget nyújtott a Gárdonyi Géza Mûvelôdési háznak és a település önkormányzatának: Csillagösvényen film vetítése Horthy Miklós kiállítás és emléknap megrendezése 18

19 A Cseh Tamás Kör és Solymos Hagyományôrzô Egyesület által közösen szervezett Cseh Tamás zenei életmû kiállítás megrendezése Molnár V. József elôadása a Boldogasszony ünnepkörrôl Petô Imre elôadása a hun-szkíta nyelvrôl Hagyományainkhoz hûen megrendeztük aug.14-én a III. Solymosi Turul Napot, ahol kulturális mûsorral is kedveskedtünk a hallgatóságnak Kátai Zoltán és Varga B. Tamás zenei összeállításával. A solymosi falunapon is felvállaltunk részfeladatokat Kulturális örökség védelme: A Cseh Tamás Körrel közösen Cseh Tamás szobor (dombormû) állítás a Malomban. Természetvédelem, állatvédelem Szemétgyûjtések szervezése, a környezô erdôk, pihenôhelyek, védett területek (Bába-kô) cserjételenítése, fûnyírás, ôsvénykialakítás, karbantartás. A falu környezetében az alábbi idôpontokban szerveztünk szemétgyûjtéseket, tájrendezô akciókat: Március: A Nagy Gyula Általános Iskola tanáraival és diákjaival összehangolt szemétgyûjtés megszervezése. Az iskolának egyesületünk biztosította a védôkesztyûket, szemeteszsákokat. Az egyesületünk által kitisztított területek: a Kerekgyeptôl a gázlóig, a Nagy-patak falu fölötti partja, Haluskás Április: szemétgyûjtés a Bába-kônél, turista ösvény kialakítás és karbantartás Május: Fûnyírás a Kerek-gyepnél és a Bábakônél, Csepegô-forrás fölötti ösvény rendbe tétele, Matiny János bácsinak segítettünk a Malomtól a Kerek-gyepig haladó turista ösvény kialakításában Július-agusztus: 6-8 alkalommal Bába-kô, Kerek-gyep rendbe tétele, fûnyírás, parlagfû mentesítés, a patak partjának kitisztítása. Az új turista ösvény ünnepélyes átadása Október: szemétgyûjtés a falu körül, az általános iskolával összehangoltan. Az iskolának egyesületünk biztosította a védôkesztyûket és szemeteszsákokat. Gyöngyössolymos, május 24. Asztalos Miklós SHE elnök Somodi Zoltánné SHE titkár FÜLEKI GÁBOR: TAVASZ Megrezzen a föld, hûs szellô megremeg, friss forrás elôtör, iramló vízerek, hópázsitfoltoknak tünedezô rongya, bunda foszladozgat, élô nedvbe vonva. Rézsút sütsz még, Napunk, ám egyre délcegedsz, jöjj áldott sugarunk, ûzz csillogó jeget, fald fel, míg fénylesz benne, örökléted, add át az elemeknek, sarjadj, élet! Kedves téltemetô, búvó csodatevô, bújj hát vígan elô, tavaszba nevetô! Rügy pattan az ágon, méhraj zsong virágon, éberré lett álom, öröm, lengsz világon. Madárnép csicsereg, tollász melegedve, többé nem didereg, csipogni-dermedve, szarvasfalka szalad, riad már a vadkan, minden éled, szabad, virul száz alakban. Lélegzik az ôshegy, szellô fésüli dús koronáját, csókot suttog a Nap, megy terelni rajzó pille-nyáját, alkonyi páracsend, rezzen a lég, csoda villan, béke a kint s bent, tiszta nagy ég, hol az itt: van. 19

20 A KEREK-GYEPPEL TÖRTÉNT! Húsvétján, egy szép napon, bulizni indultak a fiatalok. A falu legszebb szabadtéri közösségi területének illemhelye bánta. Az alkoholtól megerôsödött fiatalok közé keveredett egy régi, öreg harcos társ, id. Godó Miklós is. Ezt követôen baltával teljesen szétverték és elégették valakik a WC-t! Mondhatnám azt is, hogy könnyû volt nekik, mert a WC nem üt vissza. Késôbb, az esemény után, az ott lévôk közül senki nem vállalta a rombolásban való részvételt. Egymásra mutogatott mindenki. Ezért azoknak a nevét, akik akkor ott voltak, közzé tesszük. Bizonyára van közöttük olyan is, aki tényleg nem vett részt a rombolásban, csak csendesen nézte. Tôlük azt kérdezném! Mit tettek ellene? Mivel próbálták megakadályozni ezt a szégyenletes dolgot? Tehát a már említett Godó Miklóson kívül Bátor Patrik, Tóth Dávid, Deme Richárd, Deme Henrik, Bodó Ádám, Dénes Dániel, Szûcs Ádám voltak jelen! A Kerekgyep sok-sok ember önzetlen munkájával született. Az ott lévô illemhelyet id. Matiny János építette saját pénzén, a saját 76 éves két keze munkájával, annak idején ,-Ft-ból! Reményeink szerint a lelkiismeret munkálkodik mindazokban, akik ezt tették! Az érintettek szüleitôl, és az érintettektôl azt várjuk, hogy jóvátétel gyanánt, Gyöngyössolymos faluközösségének bocsánatát kiérdemelve állítsák vissza az eredeti állapotot! A baltával felaprított és eltüzelt, egyébként igényesen megcsinált fa WC-t építsék újra. Csaknem felnôtt gyermekeiket feltétlenül vonják be az építésbe. Hogy ôk is érezzék a felelôséget, és igazán magukénak érezzék a Kerekgyepet! És valamire akkor tudnunk igazán vigyázni, ha mi magunk dolgoztunk meg érte! Ha eljön az idô, és nem is oly sokára, akkor majd nekik kell vigyázni értékeinkre, közösségi tereinkre, településünkre, országunkra, és nekik kell majd példát mutatni a következô generációnak, s rajtuk keresztül az utána következôknek! Asztalos Miklós A fenti eseménytôl idôben, reméljük, hogy a személyektôl is függetlenül a következô sajnálatos dolog történt. A minap, án, a gyermekeimmel sétáltunk a Kerek-gyep mellett, amikor a fiaim hívták fel a figyelmet rá, hogy a Babiczki-kô felíratú táblát mellyel kedves barátunknak, tagtársunknak ily módon köszöntük meg a faluközösség nevében is azt, hogy a Kerek-gyep megszülethetett lefeszítették, és eltûntették a nagy fûzfa alóli szikláról. Ez a bûncselekmény (az elkövetôk érezzék a súlyát!!!), a kétévvel korábbi Hármas Halom tábla lefeszítésével teljesen azoonosan történt (lásd a baloldai képet), valószínûleg ugyanazon személy(ek) által elkövetve! Miért jó ez így? Kinek okoz ez örömöt? Milyen elborult elméjû emberek is járnak ide? Jó lenne, ha ezen mindenki elgondolkodna, és az ügyben illetékesek megváltoznának, hacsak nem teljesen visszafordíthatatlan a személyiség-torzulásuk! Más: Mindenki, aki jól szeretné magát érezni a természetben, jöjjön ki a Kerek-gyepre, és érezze jól magát! A szemetet, amit kihozott magával, viszont vigye mindenki haza, hogy az utánunk ide érkezôk is élvezhessék a természet szemét nélküli szépségeit! Vérteskozmán járva láttuk egy táblán a következô feliratot: Rendes ember nem szemetel, a többinek meg tilos! A KEREK-GYEPI KÔTÁBLÁKKAL TÖRTÉNT! Dr. Kovács Tamás 20