A környék műemlékei és idegenforgalma

Átírás

1 86 Templomok Deáki A deáki Szűz Mária templom a környék egyik legfigyelemreméltóbb egyházi építménye. A kéttornyos, nyugati bejárattal rendelkező építmény a román kori téglaépítészet tipikus alkotása, mely a csallóközi templomépítésekhez is mintául szolgált. Az épület létrehozása összefüggött a kolostor gazdasági életének fellendülésével. A templom legrégebbi része a déli oldalon álló Szent István kápolna, amelyet már 1102-ben mint templomot említettek. A háromhajós csarnoktemplomot 1228-ban szentelte fel I. Jakab nyitrai püspök Gergely pápa megbízásából. A főhajót a keskenyebb mellékhajóktól magas pilléres árkádok választják el. A templomépület érdekessége a felső templom, mely egykor a kolostor szerepét töltötte be. Itt még láthatóak a középkori freskók nyomai. A templomot ben Schulek Frigyes műépítész nyújtotta meg hosszanti irányban között a deáki születésű Serédi Jusztinián hercegprímás újíttatta fel. A templom falait falfestmények díszítik, melyek nagy részét, beleértve a Szent István életéből vett allegorikus jelenetek sorozatát is, ben alkotta Kontuly Béla festőművész. Vízkelet A Vízkelet hegyi román stílusú Szűz Mária Születése templom téglából épült ból származik, ma műemlék. A templomot a 16. században bővítették. A barokk elemek 1752-ből származnak. A templom 1915-ben leégett. A homlokzat restaurálására ban került sor. A templomhoz tartozik a 18. század elejéről egy barokk kápolna és egy kőszobor. Gány A 12. században épült román kori egyhajós templom 1735-ben barokkos stílusjegyeket kapott. A kis toronnyal ellátott építmény keleti oldalán megőrződött a román kori ablaknyílás, déli oldalához sekrestyét építettek. Kismácséd A kismácsédi Szent Margit római katolikus templom a 13. század elején épült román stílusú építmény. Az erődfallal körülvett, restaurált műemléképület a faluhoz közel, a Nagymácséd felé eső határrészében található.

2 87 Kastélyok A galántai kastélyok A reneszánsz kastélyt (a kis vagy alsó kastélyt), mely felújított állapotban a városi galériának ad otthont, 1600-ban Esterházy Ferenc építtette. A belső terek díszítése művészileg értékes volt. A kastélyt körülvevő erődítményt ban hozták létre, melyet vizesárok vett körül. A déli részen a ma már nem létező kaput felvonóhíddal látták el ban a kastélyt barokk stílusban, majd a 18. század második felében barokkklasszicista stílusban átépítették. Mai formáját a múlt század nyolcvanas éveiben nyerte el. Napjainkban a városi galériának ad otthont, reprezentációs és kiállítási célokat szolgál. A városi parkban álló, ma neogótikusnak nevezett kastély a legújabb kutatások szerint egy korábbi erődszerű, négy sarokbástyával ellátott reneszánsz várkastélyra épült 1633-ban Esterházy Dániel és Pál támogatásával, a barokk építészet jegyében. A kastélyt 1736-ban ismét átépítették Esterházy Imre nyitrai püspök támogatásával. Mai formáját az 1861-ben végzett átépítés során az angol gótika elemeinek felhasználásával kapta. Az épület a romantika angol Tudor-gótikus stílusát képviseli, mely vidékünkön a 19. század közepe táján kezdett meghonosodni. Az átépítéssel egyidőben angol parkot hoztak létre a kastély körül, ennek eredeti részei azonban csak torzó formájában maradtak fenn. A neogótikus kastély parkjában található a Kodály Zoltán emlékmű. A tallósi kastély Tallós barokk-klasszicista kastélyát Esterházy Ferenc építtette 1760-ban, régebbi reneszánsz alapokra Fellner Jakab tervei szerint, melyben a Mária Terézia szolgálatában elesett nemesek árváit nevelték. Az árvaházat 1780-ban Szencre költöztették át, az épületbe viszont a szenci fenyítőházat helyezték, amit később II. József Szegedre költöztetett. Esterházy Antal az épületet vadászkastéllyá alakíttatta át, majd 1825-ben méntelepet alapított itt. Angol telivérekkel foglalkoztak, melyek világhírű versenylovakká váltak. Örökösödési viszályok után, házasságkötés révén, az első világháború éveiben az ide internált olasz Cereseto Virgilio tulajdonába került az épület, aki 1947-ben visszaköltözött hazájába. A kastélyban 1967-től magyar bentlakásos kisegítő iskola működik. A kastély egyemeletes, a nagy udvart földszintes gazdasági épületek veszik körül. Az épület körül nagy parkot alakítottak ki, melyben több egzotikus fafajta pl. mocsári ciprusok találhatók. A diószegi kastély A klarissza rend által barokk stílusban épült kastélyon, mely 1709-ben leégett, 1885-ben a Kuffner család végeztetett el átalakításokat. Ma főiskolák kirendeltségeinek ad otthont.

3 88 Tájházak A tájházak hűen tükrözik a paraszti életmódot, és bizonyságot adnak az embereknek a környező természettel való harmonikus együttéléséről. A házak többsége döngölt vályogból vagy vályog (mór) téglából, náddal fedett nyeregtetővel épült. A környéken a népi építészetet és a hagyományokat őrző tájházak: a taksonyi, a vágsellyei és a nagyfödémesi. Taksony A főutcán megtekinthető taksonyi tájház homlokzatán a következő felirat olvasható: PANYIK FERENCNÉ ÉPÍTTETTE ANNO MÁR A nádfedeles parasztház belső elrendezése a 20. század elejének lakberendezési viszonyait tükrözi. Az utca felőli tisztaszobában és a konyhában a módosabb taksonyi magyar gazdák otthonának, a hátsó szobában az 1947-ben ide települt tótkomlósi szlovákok ünnepi szobájának jellegzetes berendezési tárgyai tekinthetők meg. Az oromtornácos, alápincézett ház építészetileg eltér a környék népi építészetétől. Vágsellye A vágsellyei tájház a mátyusföldi népi építészet remeke. Különlegessége a homlokzatán látható hatalmas ágasfa, amely az ollólábakkal a szelemengerendás tetőszerkezetet tartja. Falai sövényfonásra tapasztott törekes sárból készültek. Az árvizektől gyakran fenyegetett tájon ez az építkezési mód praktikus volt, mert bár a víz kiáztatta a sarat, a sövényfonás és a ház faváza megmaradt. A műemléképület berendezése a vidék hagyományos lakáskultúráját mutatja be. Nagyfödémes A tájházban a környék lakáskultúráját és táplálkozási hagyományait bemutató állandó kiállítás látható. A község jelentős egyházi műemléke a temető melletti emelkedőn épült, a 18. század második feléből származó Kálvária. A szenckirályfai méhészeti skanzen A Szenc Diószeg főút mellett, a Feketevíz hídján át 2 km távolságra a környék méhészeti hagyományait bemutató skanzent tekinthetjük meg. A skanzen Közép-Európa legnagyobb méhészeti kiállítása. Az angolpark területén kialakított bemutatóhelyen fából faragott alakos és festett kaptárokat, méhészeti eszközöket, mézből készült termékeket, sőt mézeskalácsházat is láthatunk.

4 89 Vízimalmok a Kis - Dunán A környék folyóvizei, a Vág, a Kis-Duna és a Feketevíz partjának egyes részei, valamint holtágai (pl. Agerdő, a Kis-Duna és a Feketevíz összefolyása, stb.) kiváló alkalmat nyújtanak a pihenésre, a halászatra, a vízisportok művelésére. A Vág partján campingek, csónakházak találhatók. A kavicskitermelés után maradt bányagödrök a szabadidő eltöltésének helyszíneivé válnak fürdési, horgászati lehetőséget nyújtva a látogatóknak. A halételekre specializálódó gasztronómiai különlegességek kínálata, a kerékpárutak kiépítésének felgyorsulása, valamint a vízisportok feltételeinek jobb megteremtése, a környezettudatos viselkedéssel együtt tovább növelheti a szabadidő eltöltésének formáit ezen a vidéken. Az ártéri erdők, a gazdag növény és madárvilág csodálatos természeti környezetet biztosít a vízhez kötődő kultúrtörténeti emlékeknek. A régió műszaki és kultúrtörténeti műemlékei közé tartoznak a vízimalmok. Megjelenésükről az első hiteles forrás 1379-ből való. A legtöbb vízimalom a 19. század második felében üzemelt a környéken. A két legelterjedtebb típus a hajómalom és a cölöpökre épült malom volt. A Kis-Dunán felújított vízimalmokat a környék szívesen látogatott idegenforgalmi nevezetességei között tartjuk számon. A jókai Németh-malom Az eredetileg vízen úszó hajómalom 1894-ben épült, és néhány generáción keresztül a Németh család tulajdonában volt. Főként rozs őrlésére szolgált. Ebben az időben még öt molnár malma őrölt a faluban.1906-ban átépítették és cölöpökhöz erősítették, így működött 1951-ig. A malmot 1994-ben újították fel. Tőszomszédságában, a Kis-Duna parton mezőgazdasági skanzen tekinthető meg. A tallósi Maticza-malom Tallóstól két kilométerre, a Kis-Duna fűzfáktól szegélyezett bal parti sávjában, a sziget lábánál találjuk a tallósi Maticza Jánosról elnevezett vízimalmot, melyet 1893-ban építtetett. A leszármazottak a malmot 1960-ig működtették. A malmot télidőre mindig szétszedték, hogy megóvják a jégtől, majd tavasszal újra összerakták ben a galántai múzeum vásárolta meg. A malom melletti vízszakasz a helyiek kedvelt fürdőhelye. A régió termálfürdői A deáki termálfürdő A hévizet az 1950-es évek végén kezdték fürdési célokra kihasználni. A víz 780 méter mélyről tör a felszínre, melynek hőmérséklete 38 C. A fürdőt a helybéli lakosságon kívül fokozatosan nagyobb távolságokból is tömegesen látogatták a gyógyulni és az üdülni vágyók. Különösen a csehországi vendégek érkeztek nagy számban, őket a nyári időszakban a környékbeli lakosság által megtermelt zöldség- és gyümölcskínálat is vonzotta. A fürdő felnőtt- és gyermekmedencével fogadja a vendégeket, ahol kemping és turista-szállások várják az ideérkezőket.

5 90 A felsőszeli termálfürdő Felsőszeli határában található 67 C termálvíz 1559 m mélyről kerül a felszínre. A forrás vízbősége 14,7 l/s. Az ezredforduló környékén Felsőszeli község önkormányzata és vállalkozói jelentős beruházásokat eszközöltek a termálvízforrásra alapozott szolgáltatásokra és vendéglátásra. A fürdő területén ma medencék, szauna, vízicsúszda, rehabilitációs és relaxációs szolgáltatások, sportpályák, squash pálya és vendéglőipari egységek állnak a vendégek rendelkezésére. Az ásványokban gazdag víz jótékony hatással van a mozgásszervekre. A Hargita tipusú négyszemélyes faházak megfelelő kényelmet nyújtanak a fürdő területén megszálló látogatóknak. A Vince-erdei termálfürdő A Diószeg melletti Vince-erdőnek nevezett területen található, több medencével rendelkező termálfürdő. A termálvíz hőmérséklete 62 C. A közel 20 hektárnyi területen szálláshelyek, parkolási és sátorozási lehetőségek állnak az idelátogatók rendelkezésére. Üdülőtelepek A Galandia Termál Centrum Galántán 2007-ben nyitotta meg kapuit a Galandia Termál Centrum, mely EU támogatással épült. Területén 4 belső és 3 külső medence, csúszdák, vízi örvény, sportpályák, étterem, pihenőpark állnak a vendégek rendelkezésére. A Kaskády üdülőközpont A Kaskády üdülő és művelődési központ a vágkirályfai 2 víztározó mellett épült ki. A 11 km - nyi természetes vízfelület a nyári hónapokban kiváló alkalmat teremt a vízi sportok szörfözés, csónakázás, vitorlázás, vízisí, stb. űzésére. Több mint kétszáz szál-láshely, étterem, büfék, táborozó-helyek, sportpályák várják az ide érkezőket. Kiváló feltételek várnak itt a kerékpártúrázókra, a halászat és a vízi sportok kedvelőire. A különböző befogadóképességű tantermek oktatási célokra is kihasználhatók. Itt működik a pozsonyi Comenius Egyetem kihelyezett jogi kara. A nagyfödémesi üdülőtelep A Kék Gyöngy nevű üdülőtelep fürdőhelyből, szaunából, labdarúgópályából, szállás és étkezési lehetőséggel rendelkező komplexumból áll. A faluban lóversenypálya is üzemel.