/2015. VII I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Az önkormányzat

Átírás

1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (IV. 28.) rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Módosítás: a) 34/2011. (VI. 30.) ör. b) 35/2011. (IX. 9.) ör. c) 2/2012. (I. 23.) ör. d) 48/2012. (XII. 20) ör. e) 8/2013. (II. 28.) ör. f) 26/2013. (VI.27.) g) 27/2013.(VI.27.) h) 37/2013. (XI.14.) i) 47/2013. (XII.31.) j) 22/2014. (VII. 10.) és 23/2014. (VII. 10.) k) 27/2014. (XI. 3.) ör. l) 32/2014. (XI.27.) ör. m) 11/2015. (IV.30.) ör. n) 14/2015. (V.28.) ör o) 17/2015. (VI.11.) ör /2015. VII Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata az önkormányzati jogok gyakorlásának, alapvető szervezetének kialakítására és működésének biztosítására a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata. (2) 1 Az önkormányzat a.) székhelye: 1067 Budapest, VI. kerület Eötvös u. 3. b.) adószáma: c.) statisztikai számjele: d.) törzskönyvi azonosító száma: e.) hivatalos honlapja: f.) lapja a Terézváros című újság. Az alapítói jogokat Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata gyakorolja. 1 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától - 1 -

2 (3) Az önkormányzat működési területe: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros. (4) A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza az Önkormányzat szervezetét és működését, az önkormányzati szervek feladat- és hatáskörét. (5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei számára a jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (6) Az önkormányzat területének leírását az 1. függelék tartalmazza. (7) 2 Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja október 15., Szent Teréz napja. 2. (1) 3 Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, lobogó és logo. (2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (3) 4 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző bélyegzője körpecsét, közepén Magyarország címerével, körben a következő felirattal: a.) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármestere, b.) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Alpolgármestere, c.) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Jegyzője, d.) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Aljegyzője. (4) 5 A Polgármesteri Hivatal bélyegzője körpecsét, közepén Magyarország címerével, körben a következő felirattal: Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal által használt körpecsét szövegét sorszámmal kell kiegészíteni. 2/A. 6 (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek: a.) Terézváros Díszpolgára cím b.) Terézvárosért kitüntetés c.) Terézváros Közoktatásáért kitüntetés d.) Kiemelkedő pedagógiai munkáért e.) Fromm Pál Emlékérem f.) Terézváros Szociális Segítőjének emlékérem g.) Terézváros Mestere kitüntetés h.) Terézváros Sportolója kitüntetés i.) Terézvárosi Szent György-díj kitüntetés j.) 7 Terézváros kiváló diákja (2) Az önkormányzat kitüntetések, elismerő címek adományozásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 2 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 3 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 4 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 5 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 6 beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 7 beiktatta a 14/2015. (V. 28.) ör, hatályos VI. 1. napjától - 2 -

3 2/B. 8 Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a képviselőtestület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének hivatala: Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal. 4. (1) A helyi önkormányzati jogok az Önkormányzat területén választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. (2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselőtestületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. (3) 10 Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei a) a polgármester b) a Képviselő-testület bizottságai c) a Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal) d) 11 jegyző látják el. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei 5. (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörét a mindenkori jogszabályi változásokra figyelemmel a jegyző tartja nyilván. (3) 12 Az Önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait a) Képviselő-testülete és szervei útján, b) az Önkormányzat költségvetési szervei útján, c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján, d) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: a szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el. (4) 13 Az Önkormányzat önként vállalt feladatot a mindenkor hatályos, éves költségvetési rendelete szerint lát el beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 9 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 10 beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 11 beiktatta a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 12 beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 13 beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 14 módosította a 47/2013. (XII. 19.) ör, hatályos I. 1. napjától - 3 -

4 A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. (2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A Képviselő-testület bírálja el a polgármester, a bizottság, a jegyző által önkormányzati hatósági ügyben I. fokon hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést. 7. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) 15 a helyi népszavazás elrendelése, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása; d) 16 a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása; e) 17 önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; f) 18 megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;, g) 19 intézmény, alapítása, átszervezése, megszüntetése, az önkormányzati rész és részarány megváltoztatása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás fővárosi önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a kerületet is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) 20 a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; n) 21 a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; területszervezési kezdeményezés; o) 22 amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. p) 23 az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; II. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HÁZSZABÁLYAI 15 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 16 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 17 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 18 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 19 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 20 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 21 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 22 beiktatta a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 23 beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától - 4 -

5 A Képviselő-testület 8. (1) 24 A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testület tagjainak száma: 14 fő. A képviselők névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza. (2) A Képviselő-testület tagjai frakciót hozhatnak létre, melyet legalább három képviselőnek kell alkotnia. (3) A frakcióalakítást, tagjai körében történt változást, a frakció megszűnését a polgármesterhez írásban be kell jelenteni a frakciótagok és a frakcióvezető nevének felsorolásával. (4) A polgármester a bejelentést követő testületi ülésen köteles az adott frakció megalakulását, illetve a változást a Képviselő-testületnek bejelenteni, és a frakciótagok nevét vagy a változás mibenlétét ismertetni. (5) A frakciók koalíciót alkothatnak. (6) A frakciók és tagjaik felsorolását a 3. függelék tartalmazza. A Képviselő-testület ülései 9. (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését. (2) A képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat. (3) 25 A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze és vezeti. (4) Az alakuló ülés első pontjaként a kerületi választási bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről. (5) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. 10. (1) 26 A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart. (2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni, a) ha azt jogszabály kötelezővé teszi, b) a Képviselő-testület határozata alapján, c) halaszthatatlan ügy(ek) megtárgyalása érdekében, d) a képviselők egynegyedének indítványára, e) bizottsági kezdeményezésre, f) a kerületi küldött kérésére. g) 27 (3) 28 Az indítványt a (2) bekezdés c.) d.) e.) és f.) pontjai esetében a polgármesterhez írásban kell előterjeszteni. (4) Amennyiben a megtárgyalandó ügy vagy ügyek indokolják, a polgármester a rendkívüli ülést sürgősséggel köteles összehívni. 24 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 25 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 26 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 27 hatályon kívül helyezte a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatálytalan I. 1. napjától 28 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától - 5 -

6 (5) A testületi ülés kötelező összehívásának esetében az indítvány beérkezését követő 10 napon belül - lehetőleg csütörtöki napon - kell az ülést megtartani. Nem kell rendkívüli ülést összehívni, ha az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belül rendes ülést tart a testület. (6) 29 A képviselő-testületi ülés időpontjáról 7 nappal az ülést megelőzően a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére ben el kell küldeni a meghívót és az előterjesztéseket. A képviselő, a tanácskozási joggal meghívott kérésére, írásbeli nyilatkozata alapján, a polgármesteri hivatal épületében, 7 nappal az ülést megelőzően a meghívó, az előterjesztések átvételét a munkaidő után is biztosítani kell. A képviselő, a tanácskozási joggal meghívott kérésére, írásbeli nyilatkozata alapján, a meghívót és az előterjesztéseket ugyanezen a napon, ha ez nem lehetséges, a következő napon postai küldeményként kell feladni. 30 (7) 31 A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés minősítését (rendes, kötött napirendű, rendkívüli) és a napirendi pontokat. A meghívót a testületi ülés napja előtt legalább öt nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján. (8) 32 Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén az ülésre szóló meghívót és mellékleteit az okának megjelölésével legkésőbb az ülést megelőző napon vehetik át a képviselők a hivatal épületében. A rendkívüli testületi ülés időpontjáról a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak rövid úton (telefon, fax, ) értesülnek. (9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) 33 a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit a nemzetiségeket közvetlenül érintő kérdések tárgyalásakor, b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait, c) a napirendi pont tárgyában érintett intézmény vezetőjét, illetve napirendi ponttal érintett személyt, az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőjét, d) a helyi önszerveződő közösségeket, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza, e) a kerület országgyűlési képviselőjét. 34 f) 35 jegyzőt és aljegyzőt (10) A Képviselő-testület ülésére a polgármester saját kezdeményezésére vagy az előterjesztő bizottság, ill. képviselő javaslatára tanácskozási joggal meghívja az ülés tárgyának szempontjából érintett szervezeteket vagy személyeket. (11) 36 Az előterjesztések rendje (1) A testületi előterjesztések fajtái: a) rendes, b) sürgős, (2) Testületi előterjesztésre jogosult: a) rendes előterjesztés esetén - a polgármester, - az alpolgármesterek, - a jegyző, módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 30 módosította a 27/2013.(VI.27.) ör. hatályos napjától 31 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 32 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 33 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 34 módosította a 27/2013. (VI.27.) ör. hatályos napjától 35 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 36 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától - 6 -

7 - az aljegyző, - a tárgykör szerint illetékes bizottság, - bármely képviselő, - a frakcióvezető a frakció nevében, - helyi nemzetiségi önkormányzat testülete jogainak gyakorlása körében 37 - az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén, - az önkormányzat gazdasági társaságának vezetője a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, valamint az alapító okirat szerint az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben; 38 b) sürgős előterjesztés esetén - a polgármester - az alpolgármesterek - feladatkörében a tanácsnok - a jegyző - és az aljegyző. (3) Az előterjesztést írásban kell megtenni. Kivételesen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szerint az előterjesztés szóban is megtehető, de csak akkor, ha annak megtárgyalása halasztást nem tűr, és az írásbeliség hiánya a döntés meghozatalát nem akadályozza. Ilyen esetben a szóbeli előterjesztést a testületi ülés jegyzőkönyvében szó szerint kell rögzíteni. (4) Ha az előterjesztés tárgya rendelettervezet, az előterjesztés írásbeliségétől eltekinteni nem lehet. (5) Az előterjesztésen fel kell tüntetni, hogy a határozati javaslat elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel. (6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztés tárgyát és sorszámát, b) az érdemi részében: - az előzményeket, előző határozatokat, a javasolt döntés várható hatásait, következményeit; - a határozati javaslat által hivatkozott koncepciót, mellékletet, melyet az előterjesztéshez mellékelni kell; - vagyonátruházási előterjesztéshez az értékbecslést, melyet másolatban mellékelni kell, c) az előterjesztés készítőjét, d) a konkrét határozati javaslatot felelős és határidő megjelölésével, kivéve, ha a határozat kizárólag általános érvényű állásfoglalást tartalmaz, e) 39 javaslatot arra, hogy mely bizottság tárgyalja, f) 40 g) a törvényességi ellenőrzés megtörténtét, h) 41 a sürgős eljárás esetén annak indokoltságát. (7) 42 A rendes előterjesztést papír alapon legalább 10 nappal, a sürgős előterjesztést az ülés megkezdéséig kell leadni a jegyzőnek. Az ezt követően leadott testületi anyagok a testületi ülést követő ülésen kerülnek megtárgyalásra. 37 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 38 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 39 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 40 hatályon kívül helyezte a 32/2014. (XI. 27.) ör, XII. 1. napjával 41 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától - 7 -

8 Az ülések nyilvánossága 12. (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A sajtó képviselői számára az ülésteremben való jelenlétet biztosítani kell. (2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén - az erre kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják, rendzavarás esetén az ülés vezetője a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel. (3) 43 A képviselő-testület a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén b) 44 zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti. (4) 45 A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (5) 46 A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott határozatról a polgármester, vagy az általa meghatalmazott tájékoztatja a nyilvánosságot. A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje 13. (1) 47 A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy megbízásából az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés vezetésével megbízott képviselőt megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a polgármestert. (2) 48 Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően bármilyen oknál fogva tartósan határozatképtelenné válik, az ülést be kell rekeszteni. Szükség vagy kétség esetén a testületi ülést vezető szavazás előtt a határozatképességet köteles ellenőrizni. Jelenlévőnek számít az a képviselő, aki az ülésteremben jelen van. Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni. (3) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismét össze kell hívni. 42 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 43 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 44 módosította a 47/2013. (XII. 19.) ör, hatályos I. 1. napjától 45 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 46 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 47 módosította a 27/2014. (XI. 3.) ör, hatályos XI. 3. napja 17 órától 48 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától - 8 -

9 (4) 49 A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje: a.) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések, b.) határozathozatalt kezdeményező előterjesztések, c.) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok, d.) képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai. (5) A rendes ülés kötelező napirendi pontjai 50 : a) a polgármester beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról; erről a napirendi pontról a Képviselő-testület nem nyit vitát, b) a polgármester beszámolója a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, c) 51 kérdések d) képviselői közlemények. (6) 52 Az ülést vezető polgármester, alpolgármester, illetve a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke (továbbiakban: ülés elnöke) feladatai és jogosítványai: a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést, b) előterjeszti a napirendi javaslatot, c) 53 napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, mely tevékenységeire időkorlát nem vonatkozik, d) hozzászóláskor megadja a szót, e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, f) tárgyalási szünetet rendelhet el, g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét. 14. (1) 54 A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők személyének megállapítása után a javasolt napirend ismertetésével kezdi el a tanácskozást. A napirendi javaslathoz történő hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. (2) A Képviselő-testület elé határozathozatalra csak az illetékes bizottság(ok) által tárgyalt és véleményezett ügyek kerülhetnek. Kivételes esetben a Képviselő-testület ettől minősített többséggel meghozott határozatával eltérhet. (3) A képviselő-testületi előterjesztés tervezetéről a tárgykör szerint illetékes bizottságok legkésőbb a képviselő-testületi ülésen kötelesek közölni álláspontjukat a képviselőtestülettel. 55 Ennek elmulasztása esetén az előterjesztés bizottsági vélemény nélkül is a Képviselő-testület elé terjeszthető. (4) A napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el. A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéhez minősített többség szükséges. Indokolt esetben az elfogadott napirendet a Képviselő-testület ülés közben minősített többséggel kibővítheti. (5) 56 Azon az ülésen, amelyen az önkormányzat költségvetését, zárszámadását, vagyonleltárát és mérlegét tárgyalják, a Képviselő-testület más napirendi pontot nem tárgyalhat (kötött napirenddel folytatott rendes ülés). Kivételt képez a költségvetés és a forrásmegosztás, valamint a jogszabályi előírásból eredő ezekhez közvetlenül kapcsolódó előterjesztés együtt történő tárgyalása. 49 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 50 a szövegrészt módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 51 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 52 módosította a 27/2014. (XI. 3.) ör, hatályos XI. 3. napja 17 órától 53 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 54 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 55 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 56 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától - 9 -

10 (6) (1) A napirendi pontok megtárgyalásának rendje a következő: a) előterjesztés, b) vita, c) határozathozatal (szavazás). (2) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolási javaslattal az előterjesztő nem ért egyet, az előterjesztést nem vonja vissza, akkor az elnapolásról, valamint az új tárgyalási időpont meghatározásáról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Ha az előterjesztő visszavonja az előterjesztést, akkor az további vita és szavazás nélkül lekerül napirendről. (3) 58 Az első szó a napirend előterjesztőjét illeti meg, azzal, hogy az előterjesztő hozzászólása összesen 5 perc lehet. (4) A vita során a képviselők legfeljebb három alkalommal kaphatnak szót. Egy képviselő hozzászólásainak időtartama összesen három perc lehet. 59 Utolsóként szólhat a napirend előterjesztője. A tanácskozási joggal részt vevők 2 alkalommal szólhatnak hozzá, alkalmanként 2 percben. Hozzászólási szándékukat a polgármesternél kell jelezni. (5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi kérdésként felvetve tehet javaslatot. Ha egy napirend tárgyalásánál a hozzászólások és a vita együttes ideje meghaladja a 30 percet, ezt a javaslatot a polgármester köteles megtenni. 60 Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárása előtt jelentkezettek hozzászólásukat még elmondhatják. (6) 61 A (3), (4) és (5) bekezdésben megjelölt időt a Képviselő-testület meghosszabbíthatja, erről egyszerű szótöbbséggel dönt. (7) 62 A kötött napirendű üléseken a képviselők legfeljebb három alkalommal kaphatnak szót, egy képviselő hozzászólásainak időtartama összesen 10 perc lehet. 16. (1) Az ülés vezetése alatt a polgármester ebben a jogkörében eljárva megadja (megvonja) a szót. Ügyrendi javaslat tárgyában maximum 1 perces felszólalást engedélyez. 63 Ügyrendi javaslatnak minősül a testületi vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. (2) Ha a polgármester megállapítja, hogy a felszólaló sorozatos ismétlésbe bocsátkozik, vagy eltért a tárgytól, a felszólalást félbeszakíthatja, a hozzászólót figyelmeztetheti, a szót megvonhatja. A tárgytól való eltérést - vita esetén - a jelenlévők egyszerű szótöbbségével kell megállapítani. Amennyiben a hozzászólást ügyrendi javaslatként jelezték, de az tartalma szerint nem ügyrendi javaslatnak minősül amit az ülés vezetője a hozzászólás közben jelez - az érdemi hozzászólások számába be kell számítani. Azonban, ha ez meghaladja a képviselő számára biztosított három hozzászólást, a polgármester ez esetben megvonja a szót. 57 hatályon kívül helyezte a 32/2014. (XI. 27.) ör, XII. 1. napjával 58 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 59 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 60 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 61 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 62 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 63 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától

11 (3) 64 Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. a.) Rendzavarás esetén figyelmeztetés utáni ismétlődéskor a rendbontót a képviselő kivételével a helyiség elhagyására kötelezheti. b.) Rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik képviselőt, tisztségviselőt érintő sértő kifejezést használ. (4) 65 A polgármester kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésének félbeszakítását vagy elnapolását, erről egyszerű szótöbbséggel határoz a Képviselő-testület. Az ülés félbeszakítása vagy elnapolása esetén a következő ülés időpontját meg kell határozni. (5) Szünetet a polgármester rendelhet el. A frakcióvezetők kérésére ülésenként egyszer, legfeljebb 15 perc időtartamra köteles elrendelni. 66 Továbbá köteles elrendelni a képviselők legalább egynegyedének kérésére ülésenként egyszer, legfeljebb 15 perces időtartamra. 67 A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyv 17. (1) A képviselő-testület üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyv hangfelvétel útján kerül rögzítésre. A hangfelvételt a Képviselő-testület mandátumának lejártáig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet 15 napon belül írásba kell foglalni. A meghozott határozatokat a Képviselő-testület tagjainak és a végrehajtásért felelős személynek meg kell küldeni. Kérésre a határozatokat en is meg kell küldeni. (3) A jegyző a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek. (4) A jegyzőkönyv tartalmazza a) az ülés minősítését és helyét, b) megkezdésének időpontját, c) a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a jelenléti ívet, d) a napirendet, e) az előterjesztett határozati javaslatokat, f) a vitát, g) a meghozott határozatokat (ezen belül azt is, hogy a határozati javaslat milyen arányban került elfogadásra, ill. elutasításra, h) név szerinti szavazás esetén mely képviselő hogyan szavazott, i) az el nem fogadott határozati javaslatokat szó szerint, a szavazati arányok feltüntetésével. j.) 68 az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét k.) 69 a döntéshozatalban résztvevők számát l.) 70 amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel az erre vonatkozó jelzését m.) 71 az elnök rendfenntartással kapcsolatos és egyéb intézkedéseit; (5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. 64 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 65 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 66 módosította a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától 67 módosította a 27/2013. (VI.27.) ör. hatályos napjától 68 beiktatta a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 69 beiktatta a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 70 beiktatta a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 71 beiktatta a 32/2014. (XI. 27.) ör, hatályos XII. 1. napjától

12 (6) A jegyzőkönyv - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - nyilvános, és bárki megtekintheti a képviselői irodán. A nyílt testületi ülés jegyzőkönyvéről - vagy annak részleteiről - az érdeklődők részére térítés ellenében másolat készíthető. (7) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatosan, arab számmal kell ellátni. Szerepeltetni kell rendelet esetében a kihirdetés napját, határozat esetében az elfogadás napját, és róluk nyilvántartást kell vezetni. A rendeleteket az az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A szavazás módja 18. (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.. E rendelet 12. (3) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazás is tartható. Név szerinti szavazásról szóló döntés esetén titkosan nem lehet szavazni. A szavazás módjáról csak egyszer dönthet a képviselő-testület. (2) A nyílt szavazás kézfeltartással, illetve szavazógéppel történik. A jelenlévő képviselők több, mint egynegyedének indítványára kötelező név szerinti szavazást elrendelni. 72 A név szerinti szavazás is szavazógéppel történik, illetve - amennyiben a szavazógép nem működik - szóban, névsor szerinti felolvasással. A szavazógéppel történő szavazásnak úgy kell lezajlania, hogy a jegyzőkönyvön túl a helyszínen is megállapíthatóak legyenek az egyes képviselők szavazatai. (3) 73 A szavazás történhet a) egyszerű többséggel, b) minősített többséggel. (4) Amennyiben a képviselő a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig jelzi, hogy az általa leadott szavazat eredménye nem egyezik meg a döntéskor kialakított véleményével, az ülést vezető elnöknek meg kell ismételtetnie a szavazást. (5) A 12.. (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ügyekben bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. (6) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. (7) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) szavazás helyét, időpontját és tárgyát, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét. (8) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A döntéshozatal szabályai a szövegrészt módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 73 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától

13 (1) A Képviselő-testület döntései: A Képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. (2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) 74 A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének / [a rendelet sorszáma per évszám], (zárójelben: a kihirdetés időpontja [hónap, nap]) önkormányzati rendelete és a tárgy megjelölése. 20. (1) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével egyszerű többséggel dönt. (2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt a) rendeletalkotásról, b) 75 szervezetének kialakításáról és működésének meghatározásáról, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás esetén, c) 76 önkormányzati társulás létrehozásáról, megszüntetéséről, abból történő kiválásról, a társulási megállapodás módosításáról, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválásról, d) 77 megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás esetén, e) intézmény alapításáról, átalakításáról és megszüntetéséről, valamint gazdasági társaság alapításáról, alapító okiratának vagy társasági szerződésének módosításáról, f) helyi népszavazás kiírásáról, g) mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott érték feletti hitelfelvételről, h) kötvénykibocsátásról, i) önkormányzati tulajdonba kerülő vagy a törvény alapján odatartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséről, j) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés körében: - ingyenes vagy visszterhes vagyonátruházásról a vagyonrendeletben megállapított értékhatárok szerint, - vagyontárgyak hasznosításáról, bérbe- és használatba adásáról a vagyonrendeletben megállapított értékhatár felett, k) fegyelmi ügyekben hozott döntésekről, l) az összeférhetetlenségi ügyekről, m) a fenti határozathozatalokkal kapcsolatos módosító indítványokról, n) 78 a képviselőnek a képviselő-testületi döntéshozatalból való kizárásáról o) a 12. (3) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről, a 14. (2) bekezdésben, a 15. (2) bekezdésben, a 18. (5) bekezdésben, valamint a 20. (4) bekezdésben meghatározott esetekben, p) önkormányzati kitüntető címek, elismerések adományozásáról, q) városrészi önkormányzat létrehozásáról. r) önkormányzat által alapított társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásáról, s) önkormányzati koncepciók elfogadásáról, 74 kiegészítette a 47/2013. (XII. 19.) ör, hatályos I. 1. napjától 75 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 76 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 77 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 78 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától

14 t) jogszabályban meghatározott esetekben. (3) Az ülést vezető elnök a napirend tárgyában szabályszerűen előterjesztett határozati javaslathoz kötve van. (4) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Az érdekeltségről - összeférhetetlenségről - a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. (4. a) 79 Amennyiben az önkormányzati képviselő a határozathozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó törvény szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a határozathozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a határozathozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell. (4.b) 80 A (4.a.) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a határozathozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt. (4.c) 81 A (4.b.) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz. (5) 82 A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító indítványokról azok elhangzásának sorrendjében -, a módosító szövegrészről, végezetül szükség esetén az egész határozati javaslatról történik. (6) Ha az előterjesztő a módosító indítványról úgy nyilatkozik, hogy "a javaslatot elfogadom", akkor a módosító indítvány az előterjesztés részévé válik, és a továbbiakban nem kell külön szavazni róla. Bizottsági előterjesztés esetén az elfogadás joga a bizottsági elnököt nem illeti meg. (7) A meghozott határozatot az ülést levezető elnök hirdeti ki. (8) A vita lezárása után már senki nem kaphat szót, kivéve ügyrendi kérdésben a szavazás módjáról, vagy név szerinti szavazás kezdeményezéséről. Interpelláció Kérdés (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén kérdést intézhet: a) a polgármesterhez, b) az alpolgármesterekhez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben, c) a bizottságok elnökeihez, d) a jegyzőhöz. 79 beiktatta a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 80 beiktatta a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 81 beiktatta a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 82 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 83 módosította a 17/2015. (VI. 11.) ör, hatályos VII. 1. napjától 84 módosította a 47/2013. (XII. 19.) ör, hatályos I. 1. napjától

15 (2) 85 A kérdésre a kérdezett az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ köteles adni, melyet minden frakcióvezetőnek és frakcióhoz nem tartozó képviselőnek e- mailben, kérésére, írásbeli nyilatkozat alapján, egyéb módon, meg kell küldeni. (3) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3- perc áll rendelkezésre. A kérdéssel kapcsolatban hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem dönt. III. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ 23. (1) A képviselő az, akit a törvény rendelkezései szerint az Önkormányzat Képviselőtestülete tagjának megválasztottak. A képviselő a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. A képviselők élhetnek a törvényben meghatározott jogaikkal, és kötelesek ellátni a törvényben meghatározott feladataikat. (2) A képviselő jogai: a) tanácskozási és szavazati joggal részt vesz a Képviselő-testület ülésein, b) a Képviselő-testület elé előterjesztést (döntési javaslatot) tehet, az ülésen interpellációt, kérdést terjeszthet elő, c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, kérésére az általa megjelölt bizottság (ok) ülésére a meghívót meg kell küldeni, az általa megjelölt egyik bizottság üléseire az előterjesztéseket is postázni kell, d) javasolhatja bármelyik bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, e) 86 kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, f) a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet, g) a Polgármesteri Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, h) 87 közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni. (3) A képviselő köteles: a) a Képviselő-testület (bizottság) munkájában, továbbá felkérés alapján a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni, 85 módosította a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 86 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 87 módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától

16 b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület (bizottság) ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik, c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, magán- és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, d) bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. e.) 88 részt venni a kormányhivatal képzésén f.) 89 kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújtani a képviselői tevékenységéről. (4) A képviselők kiesett jövedelmének megtérítését, tiszteletdíját, természetbeni juttatását és költségtérítését külön önkormányzati rendelet szabályozza. A képviselők részére a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről. 24. (1) 90 A képviselőket megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, melyeket az önkormányzati törvény meghatároz. (2) Feladatainak jobb ellátása érdekében a képviselőt az önkormányzati ügyek egészére kiterjedő irat-betekintési jog illeti meg. Az irat-betekintési jog nem terjed ki a hatósági ügyekre. (3) (1) 92 Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatát. (2) 93 A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben nem részesülhet. (3) A képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál írásban bárki kezdeményezheti. A bizottság elnöke 8 napon belül köteles lehetővé tenni a vagyonnyilatkozatba való betekintést. A betekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a betekintés tényét és idejét, a betekintésnél jelen lévők nevét és aláírását. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a ellenőrző bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a ellenőrző bizottság elnöke az eljárás lefolytatása 88 beiktatta a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 89 beiktatta a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 90 módosította a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 91 hatályon kívül helyezte a 8/2013. (II. 28.) ör, hatálytalan III. 1. napjától 92 módosította a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 93 módosította a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától

17 nélkül elutasíthatja a kezdeményezést. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. (6) 94 Az ellenőrző bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, illetve amennyiben azt alaposnak találja javítsa ki a kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárásáról haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet. (7) 95 Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, az ellenőrző bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, amelynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a kijelölt bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába. 25A. 96 (1)Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló bejelentést: a.) írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; b.) mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához rendelkezésre álló, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat c.) tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. (2) A kijelölt bizottság elnöke megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását. (3) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság egy esetben megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. (4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert. (5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról. (6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 8 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás (7) bekezdés szerinti folytatásáról. (7) A kijelölt bizottság az összeférhetetlenségi eljárás során: a.) adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat, b.) a kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles értesíteni az érintett képviselőt, 94 beiktatta a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 95 beiktatta a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 96 beiktatta a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától

18 c.) ha a képviselő kéri, meghallgatása során lehetőséget kell adni a számára a bizonyítékai feltárására. (8) A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására. (9)A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat. (10)A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI, A TANÁCSNOKOK A bizottságok 27.,,(1) 98 Az önkormányzati feladatok ellátására, a képviselő testületi döntések előkészítésére, a hivatal ilyen irányú tevékenységének, valamint a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére a Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi és Jogi Bizottság, b) Humán Bizottság, c) Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság. (2) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzékét a 4 függelék tartalmazza. (3) A bizottságok elnökeit, az alelnököket és albizottsági vezetőket, illetve az egyes bizottságok tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. 99 (4) 100 Lemondás útján megüresedő bizottsági elnöki, alelnöki, albizottsági vezetői vagy tagsági tisztség betöltéséről a Képviselő-testület bármely képviselő vagy az érintett bizottság, illetve a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslatára minősített többséggel dönt. A bizottságok új taggal (tagokkal) történő kibővítéséről az érintett bizottság, illetve a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület ugyancsak minősített többséggel dönt. (5) A bizottságok elnökeit, illetve tagjait a Képviselő-testület felmentheti, illetve megbízásukat minősített többséggel visszavonhatja. Bizottságok megszüntetéséről (pl. feladat megszűnése, új bizottsági struktúra kialakítása stb. miatt) a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. (6) A Képviselő-testület a bizottságokon belül egyes feladatok ellátására albizottságokat hozhat létre. Az albizottságok állandó jelleggel, a bizottságok által megállapított munkarendben működnek. (7) A képviselő-testületi munka segítésére, egyes önkormányzati feladat ellátására a Képviselő-testület eseti bizottságokat, illetve munkacsoportokat hozhat létre. Eseti bizottság létrehozása esetén a határozatban meg kell jelölni az elvégzendő feladaton túl a 97 hatályon kívül helyezte a 32/2014. (XI. 27.) ör, XII. 1. napjával 98 módosította a 27/2014. (XI. 3.) ör, hatályos XI. 3. napja 17 órától 99 a szövegrészt módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától 100 módosította a 27/2014. (XI. 3.) ör, hatályos XI. 3. napja 17 órától

19 megválasztott bizottság hatáskörét is. Mindkét esetben rögzíteni kell a feladat megoldásának határidejét. A feladat elvégzésével az eseti bizottság vagy munkacsoport automatikusan feloszlik. A munkacsoport tagjainak megválasztásánál a (3) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni. (8) Az állandó bizottságok feladatköreit és az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2 melléklet tartalmazza. (9) 101 Az állandó bizottságok a feladatkörükbe tartozó - 2. sz. melléklet szerinti ügyekben előterjesztést nyújthatnak be illetve állásfoglalást alakíthatnak ki. 28. (1) A bizottságok olyan belső működési szabályait, amelyeket e rendelet nem szabályoz, minden bizottság önállóan alakítja ki. (2) A mindenkori éves költségvetés elfogadásakor kell meghatározni a bizottságok rendelkezésére álló pénzügyi kereteket (pl. szakértői díjak). (3) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárás szabályaira a 20. (4) bekezdés előírásai az irányadók. (4) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeleteiben pedig hatósági jogkört is állapíthat meg számukra azokban az ügyekben, melyek a testület átruházható hatáskörébe tartoznak. Az ilyen ügyekben hozott bizottsági döntésről a bizottság elnöke köteles a testület tagjait legkésőbb a következő testületi ülés időpontjáig írásban tájékoztatni. (5) A bizottság munkáját a bizottság elnöke vagy alelnöke vezeti, ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. (6) A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Zárt ülés csak a 12. (3) bekezdésében megjelölt ügyekben tartható. Az ülésekre a bizottság elnökének meg kell hívnia a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, a hivatal illetékes dolgozóit, továbbá azt a képviselőt, akinek az előterjesztését tárgyalják. A többi képviselő a képviselői irodán elhelyezett ülésrendről tájékozódhat az ülések időpontjáról. (7) A bizottságot a polgármester indítványára 15 napon belül, sürgős esetben 4 munkanapon belül össze kell hívni. A bizottság napirendjére fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témát. (8) A bizottság ülésének helyét és időpontját az ülés előtt legalább 5 nappal, ill. sürgős összehívás esetén két nappal a képviselői irodán a bizottság elnökének be kell jelentenie. (9) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. A nem bizottsági tag képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslatot a bizottság legközelebbi ülésén meg kell tárgyalni. (10) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a résztvevők névsorát, a napirendet, az elfogadott és elutasított határozatokat és a szavazás arányát. A bizottság elnöke és egy tagja legkésőbb az ülést követő hetedik munkanapon hitelesíti a jegyzőkönyvet, majd a szervezési osztály közreműködésével a jegyző útján (törvényességi észrevétel végett) megküldi a polgármesternek a hitelesítéstől számított három munkanap alatt. 102 (11) A polgármester felfüggesztheti a bizottsági döntés végrehajtását, amennyiben ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A bizottsági döntés felfüggesztése esetén a polgármester köteles döntéséről az indok megjelölésével 2 munkanapon belül a bizottság elnökét tájékoztatni, valamint a következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. 101 beiktatta a 8/2013. (II. 28.) ör, hatályos III. 1. napjától 102 a szövegrészt módosította a 48/2012. (XII. 20.) ör, hatályos I. 1. napjától

20 (12) A Képviselő-testület részére készült bizottsági előterjesztésben a kisebbségi véleményt a véleményt megfogalmazó kérésére közölni kell. A tanácsnok 29. (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére. (2) A tanácsnokok feladatköreit a 3. melléklet, a névsorát az 5. függelék tartalmazza. (3) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat. (4) A tanácsnok megbízatása megszűnik: a) a képviselői megbízatás megszűnésével, b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével, c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével, d) felmentéssel, e) lemondással. (5) 103 A Képviselő-testület tanácsnokai: a) civil kapcsolatok tanácsnoka, b) környezetvédelmi és környezeti nevelési tanácsnok, c) e-közigazgatási és informatikai tanácsnok, d) szociális és egyházügyi tanácsnok, e) közbiztonsági tanácsnok. (6) A tanácsnokok évente egyszer írásban beszámolnak a képviselő-testületnek az addig elvégzett munkájukról. (7) A mindenkori éves költségvetés elfogadásakor kell meghatározni a tanácsnokok rendelkezésére álló pénzügyi kereteket (pl. szakértői díjak). V. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA 30. (1) 104 A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat. (2) 105 A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, a gazdasági szervezet megegyezik a Költségvetési- és Intézménygazdálkodási Főosztállyal. 103 módosította a 35/2011. (IX. 9..) ör., hatályos szeptember 9. napjától 104 módosította a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától 105 beiktatta a 32/2014. (XI.27.) ör. hatályos XII. 1. napjától