1. V ezetői összefoglaló 4 2. A z intézményi munk ater vben foglaltak ér vényesülése 5 3. A kormányhivatalt feladat- és hatáskör ök változása 6

Átírás

1

2 T A R T AL OM J E G Y ZÉ K 1. V ezetői összefoglaló 4 2. A z intézményi munk ater vben foglaltak ér vényesülése 5 3. A kormányhivatalt feladat- és hatáskör ök változása A járási hivatalok működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismertetése A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása T ör vényességi felügyeleti tevékenység A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. A évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása A törvényességi felügyeleti intézkedések következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket) A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása (Jó gyakorlaton azon példák, esetek ismertetése értendő, amikor a törvényességi felügyeleti munka a lehető leghatékonyabb módon, az érintettek teljes együttműködésével, eredményesen valósult meg) Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás módja, a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása Á llamigazgatási hatósági tevék enység A polgármester és a jegyző évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 18. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításainak a bemutatása A fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása A K ormányhivatal szak igazgatási szer veinek ügyfélszolgálati tevék enysége Szociális és Gyámhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Igazságügyi Szolgálat Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Földhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Közlekedési Felügyelőség Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv A szak igazgatási szer vek egyéb tevékenysége Szociális és Gyámhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Igazságügyi Szolgálat Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Földhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv 26 2

3 7.12. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Közlekedési Felügyelőség Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv A K or mányhivatal koor dinációs j ogk ör ébe tar tozó egyes feladatok A Korm. rendelet 14. a-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos évi tapasztalatok bemutatása A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek felsorolása A Khtv ában felsorolt véleményezési jogkörök (vezetők kinevezése és felmentése; szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztés; foglalkoztatottak létszámára és a költségvetés megállapítására vonatkozó előterjesztések, javaslatok) gyakorlásának esetei évben (mely szervek esetében, hány alkalommal véleményezte a Kormányhivatal a kinevezést, felmentést, stb.). A 7. sz. Exceltáblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása A Khtv. 19. (1) bekezdésében foglalt jogkörök (döntés bekérése, szerv intézkedéséről tájékoztatást kérése, iratbetekintés) gyakorlásának esetei évben. (Az iratbetekintési joggal, a tájékoztatás kérésével kapcsolatos esetek száma, az érintett szervek köre). A felsorolt jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása K özér dek ű bej elentések és panaszok A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja (a Kormányhivatal rendelkezik-e a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének eljárás rendjét meghatározó szabályzattal, a szakmai irányító adott-e ki az egyes szakigazgatási szervek tekintetében irányadó szabályozást, milyen formában tartják nyilván a közérdekű bejelentéseket, panaszokat, milyen gyakorisággal kerülnek frissítésre az adatok, melyik szervezeti egység felelős a nyilvántartás aktualizálásáért) A közérdekű bejelentések intézésének a tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése Megalapozott vagy részben megalapozott közérdekű bejelentés alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek a bemutatása (pl. hány esetben került sor a közérdekű bejelentés alapján a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállítására, a feltárt hibák okainak megszüntetésére, okozott sérelem orvoslására, felelősségre vonás kezdeményezésére stb.) Figyelemmel a 8. sz. Excel-táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása A panaszügyek kezelésének a tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a jogos panasz alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 8. sz. Excel-táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. 32 3

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Csongrád Megyei Kormányhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (Khtv.) 2. (1) bekezdése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként jött létre. Ez a szervezeti integráció alapjaiban változtatta meg a feladat- és hatásköri tagozódást a területi államigazgatás szintjén. Jogállását a Khtv., a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (Khr.), valamint tárgyidőszakban hatályos a Megyei Kormányhivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítás, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás rendezi. A Kormányhivatalban a tárgyidőszakban 16 szakigazgatási szerv mellett január 1-jétől Csongrád megye hét járásában megalakultak a járási hivatalok, mely átalakította a Kormányhivatal belső szervezeti működését, így a szervezeti átalakítás és az integráció új alapokra helyezte a helyi-területi szintű államigazgatási működést. A Kormányhivatal tevékenységét nehéz pénzügyi és humánpolitikai helyzet mellett is zökkenőmentesen látta el. Az évközi pozitív költségvetési hatások segítségével, rendkívül szigorú gazdálkodás mellett sikerült a költségvetési egyensúlyt részben megőrizni, de október 9. napjától a Kormányhivatalnak a dologi jellegű kifizetéseket fel kellett függesztenie. Ennek oka a bevételi előirányzatok olyan mértékű beállítása volt, mely kapcsán már az év elején egyértelművé vált a költségvetési hiány kialakulása. A hatósági tevékenység feladatainak ellátása folyamatos volt az év során. Kiemelést érdemel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása. A kormánymegbízott koordinációs jogkörébe tartozó nemzetgazdasági szempontból 3 beruházást minősített jogszabály a tárgyidőszakban: az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő megvalósítása és a hozzá tartozó Szegedi Tudományos Park kialakítása, valamint a kormányablakok, illetve az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fizikai kialakítását célzó beruházások Bács- Kiskun megyében. A szakigazgatási szervek és az újonnan alakult járási hivatalok működése során a év még mindig jelentős feladatváltozásokat hozott. A racionális és költséghatékony működtetés érdekében tovább folytatódott a kormányhivatali ingatlanok hatékonyabb kihasználása. Ennek érdekében az év során a Földművelésügyi Igazgatóság, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Egészségpénztári Szakigazgatási Szerv telephelyeinek a költözése valósult meg. Az év során a Kormányhivatal egy saját Hivatali Kézbesítő Szolgálatot (HKSZ) hozott létre, amely a Kormányhivatalnál keletkező iratokat kézbesíti a belső szervezeti egységek, illetve Csongrád megye járási székhelyei vonatkozásában az ügyfelek részére. A HKSZ a májusi megindulása óta az év végéig db levélküldeményt továbbított, mely pontosan forint megtakarítást eredményezett. A kézbesítők közfoglalkoztatási jogviszonyban látták el feladatukat. A belső kommunikáció kapcsán megállapítható, hogy a koordináció és kapcsolattartás a Törzshivatal és a járási hivatalok, valamint szakigazgatási szervek között napi szintű és közvetlen. A horizontális kapcsolattartás problémamentesnek tekinthető, kizárólag a járási szakigazgatási szervek irányításában alakultak ki fennakadások az év lején. A Kormányhivatal kapcsolata a szakágazati főhatóságokkal azonban nem minden esetben volt gördülékenynek tekinthető. Az egyes főhatóságokkal a kapcsolattartás 4

5 5 kifejezetten nehézkes, a pénzeszközök elosztásában tanúsított magatartásuk néhol a kormányhivatali működést veszélyeztette. Összességében megállapítható, hogy a Kormányhivatal minden szervezeti egysége magas színvonalú, ügyfélbarát ügyintézés kialakítására törekedve jó példával szolgált a Jó Állam megvalósítása felé vezető úton. 2. AZ INTÉZMÉNYI MUNKATERVBEN FOGLALTAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A évre meghatározott munkatervi feladatok mintegy 95 %-a határidőre és teljes mértékben megvalósult. Azokban az esetekben, amikor a teljesítés nem vagy nem teljesen valósulhatott meg, ott egyrészt főhatósági átütemezésre került sor, vagy a felhalmozódó feladatok és a szakemberhiány okozta az elmaradást. Néhány szervezeti egység tevékenységén keresztül mutatjuk be a munkatervi feladatok teljesülését: A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatban a KIM Államtitkári Utasításban határozta meg a évi munkatervet, amely beépült az intézményi munkatervbe. A célvizsgálatok negyedéves ütemezésben kerültek betervezésre, éves szinten 7 témakör vizsgálatára került sor. A vizsgálat tárgyát képező témakörök a következők voltak: a vagyongazdálkodási rendeletek és vagyongazdálkodási tervek vizsgálata; a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló rendeletek áttekintése; a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveire vonatkozó jogszabályok teljesülése; az önkormányzati rendeletek felterjesztésének vizsgálata; az önként történő feladatvállalás megfelelőségének vizsgálata; a hulladékrendeletek felülvizsgálata; a társulási megállapodásokra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség teljesülésének vizsgálata. Mindegyik célvizsgálat elvégzéséről összefoglaló jelentés készült, amelyet a munkatervben megadott határidőn belül továbbítottunk a KIM részére. A Közlekedési Felügyelőség vonatkozásában a munkatervben vállalt feladatok minden esetben teljesültek. A részterületek közül a műszaki vizsgáztatás (6272 db 108%) és engedélyezés 1034 db. 180% teljesített kiemelkedően. E miatt a bevételek (NKH bevételek!) a korábbi évek trendjének megfelelően tovább növekedetek és 1.083,5 eft értéket értek el. Az évben folyamatosan költségeink visszafogásán dolgoztunk, így a telephelyi és közúti ellenőrzéseknél az NKH által megszabott minimális követelményt nem léptük túl. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelősége az őrző-védő tevékenységet végző munkáltatóknál történő ellenőrzés során a hideg-meleg klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló előírások betartásának vizsgálatát ( ), emelőgépek üzemeltetésének ellenőrzését (2013 II. félév), biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatát ( ), villamosság biztonságának célvizsgálatát ( ), hőségriasztástól függően rendkívüli időjárási körülmények miatti akcióellenőrzést ( ) és a bányászat munkaegészségügyi célvizsgálatát (2013 II. félév) tartotta meg. A Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Felügyelősége a szolgáltatást támogató tevékenységet ellátók célellenőrzését ( ), rendezett jogviszonyú munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést ( ) és a munkaidő-pihenőidő szabályainak célellenőrzését, különösen a kereskedelmi szektorban ( ) tartotta meg. Az ellenőrzéseink során 148 munkáltató vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat alá vont munkáltatók közül 104 esetben tártunk fel szabálytalanságot. Az Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv és a járási népegészségügyi intézetek 48 munkatervi feladata közül 3 nem teljesült a tárgyév folyamán. Az Országos Fürdőtár létrehozása tárgykörű feladat esetében a szakmai irányítószerv (OTH) a feladatot visszavonta, az Általános- és középiskolai élelmiszert árusító büfék és automaták árukínálatának országos felmérő vizsgálata elnevezésű munkatervi feladathoz az

6 6 OTH nem biztosította a teljesítéséhez szükséges módszertant, illetve a Járványügyi felügyeletet kiszolgáló új országos szakmai információs rendszer (OSZIR) használatának biztosítása tárgykörű feladat esetében az OTH a feladat megkezdésének határidejét módosította a következő évre. A kitűzött többi feladatot maradéktalanul végrehajtásra került. 3. A KORMÁNYHIVATALT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK VÁLTOZÁSA 3.1. A jár ási hivatalok működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismer tetése. A kormányhivatali integráció újabb állomásaként január 1-jével megalakultak a járási hivatalok. Csongrád megyében az alábbi járási hivatalok kezdték meg működésüket: A járási hivatalok és címeik: Csongrádi Járási Hivatal 6640 Csongrád, Justh Gy. u. 2/B. Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Mindszenti kirendeltség: 6630 Mindszent, Köztársaság tér 16. Kisteleki Járási Hivatal 6760 Kistelek, Árpád u Makói Járási Hivatal 6900 Makó, Hollósy Kornélia u. 2/A. Mórahalmi Járási Hivatal 6782 Mórahalom, Szentháromság tér 1. Üllési kirendeltség: 6794 Üllés, Dorozsmai út 40. Szegedi Járási Hivatal 6724 Szeged, Huszár u. 1. Sándorfalvi kirendeltség: 6762 Sándorfalva Ady E. u. 1. Szentesi Járási Hivatal 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Az alábbiakban néhány járási hivatalvezető beszámolóját mutatjuk be: A Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal esetében a január 1-i indulás zökkenőmentesen megtörtént. A feladatok ellátásához a személyi és tárgyi feltételek egész évben biztosítottak voltak. A települési ügysegédek mindhárom kistelepülés (Mártély, Mindszent, Székkutas) vonatkozásában a korábban, az ügyfelek által megszokott hivatali helyiségekben minden munkanapon az állampolgárok rendelkezésére állnak. A Kisteleki Járási Hivatal 3 ügysegéddel kezdte meg működését január 1. napján. Az illetékességi területünkhöz tartozó hat településen az ügysegédek heti egy, illetve két napon vannak jelen. A székhely településen a hetente három napon van ügyfélfogadás. Az ügysegédek segítséget nyújtanak az ügyfeleknek a kérelmek kitöltésében. Ha szükséges hiánypótlásra hívnak fel, belföldi jogsegélyt kérnek, elkészítik a döntés tervezetet és rögzítik a megállapított jogosultságokat a nyilvántartásokba. Az adott településekre vonatkozó ügyfélfogadási időpontok meghatározásánál figyelemmel voltunk a helyi ügyfélfogadási időpontokra is. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kialakított rendszer hatékonyan működik. Igyekszünk arra is gondot fordítani, hogy az ügyfél az ügysegédtől a határozatot, végzést is át tudja venni, csökkentve ezzel egyrészt a postázási költséget, másrészt pedig biztosítva azt, hogy az ügyfél a döntéssel kapcsolatosan kiegészítő felvilágosítást kaphasson, esetleg fellebbezési jogáról is lemondhasson,

7 megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmét mielőbb be tudja nyújtani a polgár az illetékes önkormányzat felé. A helyi önkormányzatoktól minden segítséget megkapnak kollégáink feladataik ellátásához, az együttműködésünk rendszeres és hatékony. Felmerült problémák az ügysegédi feladtatok ellátása során: Az ügysegédi feladatokat ellátó kollégák napos szabadságmaradvánnyal kerültek át hivatalunkhoz Az adott évi szabadságok kiadása is lehetetlen volt, mert hivatalunk olyan kis létszámú az ellátott területhez képest, hogy a helyettesítés nem megoldható, így szükségmegoldásként csökkentenünk kellett a havi ügyfélfogadások gyakoriságát. Tovább nehezítette feladatellátásunkat, hogy munkatársainknak KAB képzésnek is eleget kellett tennünk decemberében bevezetésre került a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere (PTR), mely internetalapú, azonban munkaidőben szinte egyáltalán nem tudnak a kollégák fellépni az oldalra, ezért a rögzítések munkaidő előtt vagy után történnek. A hatósági osztály ügyfélforgalma tárgyévben elsősorban az ápolási díjat érintő jogszabályi változás miatt megduplázódott. Az iktatási feladatokat ellátó kollégát távolléte esetén az ügysegédek helyettesítik. Az előbbiekben ismertetett okok az elmúlt év folyamán azt eredményezték, hogy az ügysegédek nap felhalmozódott szabadsággal rendelkeznek, melynek kivétele esetén komoly működésbeli zavar keletkezhet a hatósági osztály feladatellátásában. Az ésszerűbb és hatékonyabb munkavégzést nagyban megkönnyítené, ha legalább az adminisztratív feladatokban segítséget kaphatnánk. A Csongrádi Járási Hivatalban január 02. napján a munka zökkenőmentesen elindult. A Csongrád Megyei Kormányhivatalnak köszönhetően felújított, igényesen kialakított ügyfélfogadó helyszínekkel várjuk ügyfeleinket. A kezdetben hiányzó eszközöket szintén a Kormányhivatal segítségével pótoltuk. Az Önkormányzatoktól az iratok átadás-átvétele határidőben megtörtént. Az ügyiratok átadás-átvétele során bizonyos, főleg okmányirodai ügyiratokat tekintve jelentős elmaradást tapasztaltunk, különös tekintettel az eljárási határidők betartására vonatkozóan. Az elmaradásokat fokozatosan feldolgoztuk. A települési ügysegédek részére valamennyi Önkormányzat (Felgyő, Tömörkény, Csanytelek) megfelelő körülményeket biztosít. Állandó ügysegéd nincs, a településeken heti két napon tartanak ügyfélfogadást, a településen élő polgárok megelégedésére. Az ügysegédi rendszer lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások a Járás minden településén ugyanolyan minőségben elérhetők az állampolgárok számára mint a székhely településen. A Szentesi járáshoz tartozó önkormányzatok a lehető legnagyobb fokú együttműködési készséget mutatnak a járási hivatal felé pártállástól függetlenül. A járási hivatalhoz átkerülő eszközök, berendezési tárgyak meghatározása során a hivatal tényleges működési szükségleteinek megfelelően, nagyfokú rugalmassággal kezelték a hivatal kéréseit. A székhely önkormányzat tisztségviselői minden átmeneti működési zavarhoz vezető kisebb hiányosság felszámolásában partnerként viselkedtek, az átmeneti néhány napban gyakorlatilag korlátozás nélkül használhattuk erőforrásaikat. A járási hivatal működését a szolgáltató közigazgatás szellemében szerveztük meg. Működésünk alapkritériuma, hogy egyértelműen beazonosítsuk, melyek az ügyféli elvárások, ezeket miként lehet egyensúlyban tartani a jogszabályi követelményekkel oly módon, hogy a Hivatal működésében nyilvánvaló elkötelezettséget mutasson az ügyfelek irányába. Legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy a Jó Állam céljait megvalósítsa Hivatalunk, valamint a szervezet eredményes működésében érdekelt szervek és személyek céljai közötti egyensúlyt alakítsanak ki. A 2013-ban elvégzett ügyfél elégedettségi mérések eredményei szerint ezt az alapkritériumot sikeresen teljesítettük. Tapasztalataink szerint a járások kialakításának szükségességét a lakosság elfogadta. A járás közvéleményének hozzáállása egyértelműen pozitív a Szentesi Járási Hivatalhoz. Szegeden kívül a Szegedi Járási Hivatalhoz tartozó 12 településen, 6 ügysegéd látja el az ügyfélfogadással, tájékoztatással, kérelmek átvételével, környezettanulmány elkészítésével, 7

8 8 felülvizsgálattal kapcsolatos feladatokat. Az ügysegédek a Hatósági Osztályhoz tartoznak, többnyire szociális és lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyekben járnak el, évben a 12 településen, Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván helyszíneken, összesen 5007 ügyfelet fogadtak. A Mórahalmi Járásban a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatban problémák nem voltak, az ügyfélfogadási időket a települési önkormányzatokkal egyeztetve alakítottuk ki, az ügyfelek jellemzően a települési ügysegédeken keresztül juttatták el a hatósági kérelmeik nagy részét. Mindkét okmányirodánkban kiugróan magas ügyfélszám tapasztalható A K or mányhivatal egyéb feladat- és hatáskör einek változása évben, az ehhez kapcsolódó főbb szer vezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása. A év a változások évének volt tekinthető a jogszabályok folyamatos módosítása következtében. Mind a Törzshivatal, mind pedig a szakigazgatási szervek feladat- és hatáskörét meghatározó anyagi és eljárási jogszabályok az év során többször is módosultak. A joganyag ilyen mérvű átalakulás folyamatosan kihívás elé állította a munkatársakat. Néhány példa a változásokról: Az Oktatási Főosztály új feladatai: A pedagógusok minősítő vizsgájának és minősítési eljárásának megszervezése. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. Tankötelezettség teljesítésének hatéves kor előtti megkezdésének engedélyezése (I. fok) A járási hivatal azon döntései elleni fellebbezések elbírálása, melyben a szülőt arra kötelezik, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. (II. fok) Gondoskodás a tankötelezettség teljesítéséről, amennyiben a Híd I. vagy Híd II. programban a jelentkezők vagy a program megismétlésére - az évfolyam megismétlésére vonatkozó szabályok szerint - kötelezettek létszáma nem éri el a nyolc főt. Szakképzési megállapodás kötése a szakképző iskola azon nem állami fenntartójával, amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége a szakképzési törvény szerint ellátott vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében a megyében. A kormányablakokat érintő jogszabályváltozások 2013-ban: 402/2012.(XII.28) Korm. rendelet 252/2013. (VII.4) Korm. rendelet 152/2013. (V.24) Korm. rendelet 417/2012. (XII.29) Korm. rendelet 414/2012. (XII.29) Korm. rendelet Ezek a jogszabályok folyamatosan módosították (jellemzően bővítették) a kormányablakok hatáskörét illetve pontosították az eljárási szabályokat. A június 19-én hatályba lépett 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának hatáskörét ismét a Munkaügyi Központhoz telepíti azzal, hogy rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára e rendelet hatálybalépését követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. A december 31-ig hatályos rendelkezések szerint, a megyeszékhelyen működő kirendeltség, mint kirendeltség és szolgáltató központ a megye illetékességi területén látott el humánszolgáltatási

9 feladatokat január 1-től a munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása a munkaügyi központ, mint megyei szakigazgatási szerv hatáskörbe került. E hatáskörváltozással összefüggésben az SZMSZ alapján létrejött egy új, Szolgáltatási Osztály elnevezésű szervezeti egység. Az SZMSZ augusztus 31-én hatályba lépett módosítása a Szolgáltatási Osztály -t mint önálló szervezeti egységet megszüntette, ugyanakkor a humánszolgáltatási feladatok ellátása továbbra is a megyei munkaügyi központ hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően, a szolgáltatási feladatokat a Munkaügyi Központ Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztálya látja el, a korábbi Befektetés Ösztönzési Osztály és a Szolgáltatási Osztály összevonása révén. A szeptember 2-án hatályba lépett új felnőttképzési törvény (Fktv.) ezen időponttól kezdődően megszüntette a munkaügyi központoknak a felnőttképzést folytató intézmények hatósági nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörét. (Ezt követően e feladatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el.) A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság működésében évben nagy változást hozott, hogy korábban a szolgálati idő elismerésére irányuló papír alapon kezdeményezhető eljárás január 1-jétől megszűnt. Ez jelentősen átstrukturálta az ügyfél-kérelemre induló ügyeink körét, s ezzel együtt az ügyek elintézésére fordítandó munkaidő-mennyiség is megnövekedett. A bevezetett adategyeztetési eljárást támogató szak-rendszerek bizonytalan működése egész évben jellemző volt, illetve ezek folyamatos fejlesztése miatt a nyugellátási szakterület munkatársaira végig jelentős nyomás nehezedett, hogy a változásokat megfelelő lekövessék január1-től a földhasználóknak, területnagyságtól függetlenül, minden általuk használt termőföld, valamint a mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld (a továbbiakban együtt: termőföld) használatát be kellett jelenteni a járási földhivatalban. Kivétel ez alól az erdő művelési ágú terület, mert az ügyeit, más eljárásban, az erdészeti szervek intézik. Nem kellett bejelenteni a zártkert használatát sem, amennyiben azt a tulajdonos maga használja. Ez a szabályváltozás és menet közbeni változtatása nem munkaterhet jelentett a földhivatali ügyintézésben szinte egész évben. 4. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 4.1. A M agyar or szág helyi önkor mányzatair ól szóló évi C L X X X I X. tör vény tör vényességi felügyeleti tevékenységr e vonatkozó r endelkezései alapján az önkor mányzatok tör vényes működését befolyásoló tények, kör ülmények, a jellemző jogsér tések bemutatása. A évr e vonatkozó OSA P adatszolgáltatás sor án megadott statisztikai adatokr a figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. A Kormányhivatal évben Csongrád megyében 61 helyi önkormányzat, 40 nemzetiségi önkormányzat, valamint 60 társulás tekintetében látta el a törvényességi felügyeleti jogkört. A társulások száma a évben kötelező jelleggel elvégzett felülvizsgálat következtében számottevően csökkent, az év végén 36 társulás működött a megyében, közülük 8 újonnan jött létre. Az önkormányzatok, illetőleg a társulások működése az elmúlt év során általánosságban véve kiegyensúlyozottnak volt mondható, a helyi konfliktusok aránya az előző évhez viszonyítva nem emelkedett. Két településen (Ásotthalom, Pitvaros községekben) a képviselő-testület feloszlása miatt időközi választást tartottak. Polgármester választásra került sor Tiszasziget községben, ahol az előző polgármester december 31. napjával lemondott tisztségéről. Egyedüli területszervezési kezdeményezés volt évben, hogy Fábiánsebestyén Község Önkormányzata kezdeményezte a várossá nyilvánítást, amely eljárás eredménytelenül zárult. Törvényi felhatalmazással élve a megye több települése döntött a nagyközségi cím felvételéről (Bordány, Üllés, Zsombó). Az Mötv. alapján közös hivatal létrehozására kötelezett önkormányzatok mindegyike a 9

10 10 törvényben rögzített határidőben döntött a közös önkormányzati hivatal megalakításáról, erre tekintettel Csongrád megyében az Mötv. 85. (3) bekezdése alapján kijelölésre nem volt szükség. A nemzetiségi önkormányzatok közül február 11. napjával megszűnt a Baksi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, amely a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (Njtv.) 98. (1) bekezdése alapján feloszlatta önmagát. A nemzetiségi önkormányzatok törvényes működésének biztosítása érdekében évben egy esetben került sor az Njtv. 83. (3) bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatására. Az egyeztetést az Apátfalva Község Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azért kezdeményezte, mert az együttműködési megállapodásuk éves felülvizsgálata során nem sikerült az apátfalvi önkormányzattal megegyezniük a székhelyül szolgáló Cigány Közösségi Ház működtetésének fedezetéről. Az egyeztetés eredményeként perindításra végül nem került sor, így az együttműködési megállapodás változatlanul hagyása lett az éves felülvizsgálat eredménye. A év kiemelt feladata volt a Kormányhivatal számára az önkormányzati társulások helyzetének rendezése érdekében lefolytatott felülvizsgálat. A társulások profiltisztítása során számos, eddig rejtve maradt információ került a felszínre, a társulási megállapodások a szükséges módosítások elvégzését követően már a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően működnek. A módosított társulási megállapodások közül 3 megállapodás tartalmaz rendelkezést arról, hogy a társulás működésének alapjául az Mötv. mellett a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 10. (1) bekezdése is szolgál. A pénzügyi-gazdasági helyzet nehézségei miatt 2013-ban 4 önkormányzat összesen 5 esetben nyújtott be adósságot keletkeztető jogügylethez kormányzati hozzájárulás megadása iránti kérelmet az ÖNEGM rendszerben. Az 5 kérelemből 2 kezességvállalásra, 3 működési célú ügylet adósságmegújító hitellel történő kiváltására irányult. 4 esetben a kérelem támogató véleménnyel került továbbításra, egy esetben viszont az ügylet nem felelt meg a törvényben foglalt feltételeknek. A vis maior bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésben a Kormányhivatal évben is tevékenyen részt vett, a megelőző évekhez képest Csongrád megyében az ügyek száma jelentősen csökkent évben 3 új bejelentés érkezett az ebr42 rendszeren keresztül. Mindhárom érintett önkormányzat belvíz miatt szükségessé vált védekezés, valamint a belvíz okozta károk helyreállításának szükségessége miatt felmerült költségeinek megtérítésére nyújtott be pályázatot. A lefolytatott helyszíni vizsgálatok megállapították, hogy a vis maior bejelentések valósak, a védekezés és a helyreállítás indokolt volt. A belügyminiszter döntésével mindhárom pályázatot támogatta; az érintett önkormányzatok részéről az elszámolások folyamatban vannak. A törvényességi felügyelet körébe tartozó szervektől évben összesen 4218 db (2012-ben ez a szám 4320 db volt) jegyzőkönyv került beiktatásra, amelyben szerepelnek a évben megtartott ülésekről készített, a kormányhivatalhoz évben felterjesztett jegyzőkönyvek is, hiányoznak ellenben azok a évi ülésekről készült jegyzőkönyvek, amelyek már 2014-ben érkeztek be. A jegyzőkönyvek legnagyobb része a képviselő-testületektől (1678 db) és a bizottságoktól (1943 db) került beküldésre, a társulásoktól 259 db jegyzőkönyv érkezett. A nemzetiségi önkormányzatoktól 338 db jegyzőkönyv érkezett be január 1. és december 31. napja között (ez majdhogynem megegyezik a 2012-es érkezésszámmal, ami 337 volt). Az előző évhez viszonyítva jelentős nagyságrendbeli eltérés a beérkezések számában nem volt tapasztalható. A évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatások a teljesítés időpontjában (2013. április 10., július 10. és január 20.) fennálló, a évben megtartott ülésekre vonatkozó állapotot tükrözik. Visszatekintve megállapítható, hogy a Csongrád megyei önkormányzatok és társulások ülésezési gyakorlata nem változott, üléseik és a meghozott döntések száma az előző évhez képest nem csökkent és nem növekedett jelentősen. Tény azonban, hogy a jegyzőkönyvek felterjesztésében sok esetben volt tapasztalható késedelem, amely a meghatározott időpontban készített felmérés adatait negatív irányban befolyásolta.

11 Az önkormányzatok és szerveik törvényes működését érintően, illetve ezzel kapcsolatos mulasztások miatt 154 db felhívást adtunk ki, ezek legnagyobbrészt a jegyzőkönyvek és a rendeletek felterjesztését érintő célvizsgálat eredményeként megállapított jogsértések miatti felhívások voltak. Emellett felhívást tettünk például közmeghallgatás megtartásának elmulasztása, illetőleg hulladékkezelési közszolgáltatás nem megfelelő formában történő ellátása miatt. A törvényességi felügyeleti jogkört érintően bírósági, alkotmánybírósági eljárás megindítására évben nem került sor. A kormányhivatal ellen törvényességi felügyeleti (ellenőrzési) jogkörben okozott kár megtérítése iránt évben indított per többéves kihagyás után 2013-ban jogerősen elbírálásra került, a Szegedi Ítélőtábla a kormányhivatal, illetőleg a jogelőd közigazgatási hivatal felelősségét nem állapította meg A tör vényességi felügyeleti intézkedések következményeként, a tör vényesség fenntar tása ér dekében tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsér téseket). A Kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eszközök tekintetében figyelemmel a sűrű jogszabályváltozásokra az adott ügyre alkalmazható legenyhébb eszköz érvényesítését preferálta. A megelőzésre nagy hangsúlyt fektettünk, az utólagos intézkedések között a jogsértés természetétől függően törvényességi felhívással, néhány esetben javaslattétellel éltünk, törvényességi felügyeleti bírság kiszabására nem került sor. A kormányhivatali intézkedéssel az érintettek minden esetben egyetértettek, így az eljárás folytatására, alkotmánybírósági, bírósági eljárás megindítására nem volt szükség. A évben bevezetett új eszközöket, a javaslattételt és az információkérést 2013-ban is sikerrel alkalmaztuk. Javaslattételt 10 esetben, információkérést 34 esetben adtunk ki. Javaslattal éltünk például a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával kapcsolatban, jellemzőbb volt azonban a jogszabályszerkesztési, jegyzőkönyv-vezetési gyakorlat hiányosságaira rámutató javaslattétel. Az információkérések elsődlegesen a hulladékkezelési és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására vonatkozó információk megszerzésére, illetőleg a jegyzőkönyv-felterjesztések hiátusainak megszüntetésére irányultak. Egy önkormányzat esetében a polgármester ellen folyó büntetőügy állásáról kértünk tájékoztatást információkérés útján. A törvényességi felhívások száma évben 250 db volt, ez a évi adat (46 db) közel öt és félszerese. A tapasztalt jogsértések száma is közel ötszörösére nőtt, míg ez a szám 2012-ben 69 volt, 2013-ban a 250 db felhívás összesen 341 db jogsértés megállapítását tartalmazta. A növekedés oka elsődlegesen abban keresendő, hogy évben a Kormányhivatal több tematikus célvizsgálatot is elvégzett, az Államtitkári Utasításban munkatervi feladatként meghatározott vizsgálatok eredménye volt a felhívások tömegével történő kiadása. A évben végzett törvényességi felügyeleti munka során észlelt jogsértések elsődlegesen a célvizsgálatok eredményéhez kapcsolhatók. Mindegyik célvizsgálatnál tipikus hibaként észleltük, hogy a helyi rendeletek szóhasználata nagymértékben eltért az időközben megújult törvényi fogalomrendszertől, másik oldalról viszont a rendeletek számos olyan előírást tartalmaztak, amelyek a magasabb szintű jogszabályokban is megtalálhatóak voltak. A társulási megállapodások felülvizsgálata ugyancsak sok olyan jogsértést hozott napvilágra, amelyek abból eredtek, hogy hiányzott az összhang a megállapodások és az Mötv. társulásokra vonatkozó új rendelkezései között. A célvizsgálatoktól függetlenül feltárt jogsértések között kevés mondható tipikusnak, több esetben a pénzügyi tárgyú határozatok miatt éltünk felhívással (hitelfelvétel fedezetének jogsértő megjelölése, hitelszerződés módosítása kormányzati hozzájárulás hiányában, egy esetben pedig zárszámadás elfogadása határozati formában). Csongrád megyében a törvényességi felügyeleti eljárások keretében megtett intézkedések minden esetben eredményesen zárultak, a év utolsó hónapjaiban kiadott felhívások lezárása évben fog megtörténni. Az információkérés és a javaslattétel, mint a súlyosnak nem minősülő jogsértések esetére alkalmazott intézkedési módszer a tapasztalatok szerint a legtöbb esetben beválik, mindössze 4 esetben történt meg, hogy ezen intézkedések nem jártak eredménnyel, és a jogsértés megszüntetése érdekében erősebb eszközhöz kellett folyamodni. Ezekben az esetekben végül törvényességi felhívással élt a kormányhivatal, amelyek a beszámoló készítésének idején még folyamatban voltak. 11

12 4.3. A tör vényességi felügyeleti munka módszer einek, jó gyakor latainak a bemutatása (J ó gyakor laton azon példák, esetek ismer tetése ér tendő, amikor a tör vényességi felügyeleti munka a lehető leghatékonyabb módon, az ér intettek teljes együttműködésével, er edményesen valósult meg). A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása során a Kormányhivatal elsődlegesen azt tartotta szem előtt, hogy az önkormányzatok a feladataik elvégzéséhez a szükséges segítséget a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legteljesebb körben megkaphassák. Ennek érdekében kiemelt munkamódszerünk a rendszeres kapcsolattartás a jegyzőkkel, polgármesterekkel, hivatali ügyintézőkkel, amelynek során mind egyedi, mind általános jelleggel igyekeztünk segédkezni a felmerült problémák megoldásában. A jogszabályok alkalmazása során gyakorta tapasztalható, hogy egy-egy probléma megoldására a hatályos jogszabályi környezet nem nyújt kielégítő megoldást. A törvényességi felügyelet keretében az elmúlt év során összesen 9 esetben éltünk a KIM és általa a szakminisztériumok felé jogszabály-módosítási javaslattal, illetőleg jogalkotásra irányuló jelzéssel. Ezek részben az önkormányzatok érdekkörében felmerült problémákkal, részben a kormányhivatal szakigazgatási szerveinek tevékenységével álltak összefüggésben. A évi munkatervi feladatok között több olyan is szerepelt, amelynek elvégzése szakágazati közreműködést is igényelt. A hulladékkezelési és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása tekintetében felvettük a kapcsolatot a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, mint szakmai felügyeletet ellátó szervvel. Az Igazgatóság és a Kormányhivatal között kialakított szakmai együttműködés eredményeként mindkét szerv sokkal szélesebb rálátással rendelkezik az adott feladatellátáshoz kapcsolódó kérdésekben, az információk megosztása nagyban megkönnyítette a közös munkát. Folyamatos az együttműködés az önkormányzatok érdekében a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságával is. A kialakult jó kapcsolat számos előnnyel jár a törvényességi felügyelet ellátása során, így például a társulási megállapodások évi felülvizsgálatának elvégzésekor, vagy az ÖNEGM kérelmek ügyintézésekor a két hivatal közötti közvetlen kapcsolat rendkívül hatékonynak bizonyult. Az egyes kormányhivatalok közötti közvetlen kapcsolattartás nagymértékben elősegítette a törvényességi felügyelet keretében történő jogalkalmazás egységesedését. A tevékenységünket és az önkormányzatok működésének kérdéseit érintő állásfoglalások országos szinten való biztosítása a minisztérium által jelentősen meggyorsította az információk áramlását, megkönnyítve ezzel a hivatalok munkáját. A törvényességi felügyeleti munka során éviben is folyamatosan gyűjtöttük az önkormányzatokra vonatkozó adatokat, személyi és egyéb változásokat, amely nagymértékben megkönnyítette mind az önkormányzati működés áttekintését, mind az OSAP adatszolgáltatás eredményes teljesítését, növelve ezáltal a hatékonyságot A z önkor mányzatokkal tör ténő kapcsolattar tás módja, a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. A Kormányhivatal kiemelt fontosságú feladataként kezeli az önkormányzatok folyamatos szakmai tájékoztatását évben is folytattuk azon jól bevált gyakorlatot, hogy az önkormányzatokat érintő aktuális problémákról, a jogszabályi környezet változásairól, jogértelmezési kérdésekről rövid úton legtöbbször körlevél formában értesítettük az érintetteket. Tovább folytattuk azt a évben megkezdett gyakorlatot is, amely szerint a nemzetiségeket érintő témákban közvetlenül a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek juttattuk el a rájuk vonatkozó megkereséseket, tájékoztatókat. Az önkormányzati vezetők részéről érkező visszajelzések ezzel a gyakorlattal kapcsolatban kifejezetten pozitívak voltak. A kormányhivatal által szerkesztett Hivatali Tájékoztatóban rendszeresen közzétettünk olyan szakmai anyagokat, amelyek számot tarthatnak az önkormányzatok figyelmére, emellett egyedi állásfoglalások 12

13 kiadásával, jegyzői klubok ülésein való részvétellel, valamint a kormányhivatal által szervezett jegyzői értekezletek keretében adott tájékoztatással igyekeztünk elősegíteni az önkormányzatokkal való együttműködést. Folyamatosan figyelemmel kísértük az Alkotmánybíróság és a Kúria önkormányzati tárgyú döntéseit, melyek feldolgozásával és közreadásával segédkeztünk egyes jogalkotási anomáliák kiküszöbölésében. Az éves munkatervben előírt célvizsgálatok megkezdése előtt minden esetben felhívtuk az önkormányzatok figyelmét a teendőkre, ilyen módon is szorgalmazva az önkéntes jogkövetést. Tapasztalatunk szerint ezzel a lépéssel számos, főként mulasztásból eredő jogsértés került megszüntetésre anélkül, hogy felügyeleti intézkedés vált volna szükségessé. Az önkormányzatok szívesen fogadták a segítség ilyetén megnyilvánulását január 1. és december 31. között a Kormányhivatal összesen 23 alkalommal működött közre rendelettervezet, illetőleg társulási megállapodás tervezetének előzetes véleményezésében. Jogértelmezési kérdésben írásbeli állásfoglalás és egyéb szakmai segítségnyújtás kiadására 22 esetben került sor. A kiadott állásfoglalások között volt több is akadt, amelyek az önkormányzati hitelfelvétel és kezességvállalás engedélyezését érintették, volt emellett hulladékkezelési közszolgáltatással, társulási tanács működésével, rezsicsökkentés végrehajtásával kapcsolatban írt állásfoglalás is. A telefonon, személyes megbeszélés keretében nyújtott tájékoztatások száma évhez képest nem változott jelentősen (2012. évben 623 db, évben 638 db). A gyakori témák között szerepeltek az aktuális célvizsgálatokkal (kéményseprő-ipari közszolgáltatás, vagyonrendeletek, hulladékrendeletek, társulási megállapodások felülvizsgálata, jegyzőkönyvek és rendeletek felterjesztése) kapcsolatos kérdések. Folyamatosan egyeztettünk az önkormányzatokkal a hitelfelvételi lehetőségek és a likvid hitel felvétel, kezességvállalás szabályai terén felmerült problémákról. Az év második felében a Nemzeti Jogszabálytár beindulásával rendszeressé váltak az önkormányzati rendeletek publikálásával kapcsolatos jogi és technikai kérdések is. 5. ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 5.1. A polgár mester és a jegyző évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgár mester és a jegyző államigazgatási tevékenységér e vonatkozó kor mányhivatali tapasztalatok bemutatása. A K or m. r endelet 18. (1) bekezdés b) pontjában meghatár ozott hatáskör alapján lefolytatott ellenőr zések száma, az ellenőr zésben ér intett szer vek, valamint az ellenőr zések főbb megállapításainak a bemutatása. A Kormányhivatal a jegyzők felügyeleti ellenőrzéseit évben is az ellenőrzési ütemtervnek megfelelően végezte el. Ennek keretében 8 komplex ellenőrzést került lefolytatásra általános-, kereskedelmi-, ipari és adóigazgatási ügyköröket érintően Mórahalom és Csongrád városok Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában. 18 célvizsgálatot történt kereskedelmi és adóügyekben a Csanádpalotai (2), anyakönyvi ügyekkel kiegészítve az Ambrózfalvi (3), a Nagylaki (3), Nagyéri (3) és a Csanádalberti (3), továbbá kizárólag anyakönyvi ügyeket vizsgálva: a Királyhegyesi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Királyhegyesi székhely (1), valamint a Kövegyi (1) és Magyarcsanádi (1) tagönkormányzatoknál, továbbá az Apátfalvi (1) Polgármesteri Hivatalban. Felügyeleti ellenőrzést követő utóellenőrzésre Magyarcsanádon (1) került sor, amely az anyakönyvi eljárásoknál tapasztalt, korábban feltárt hiányosságok pótlására, illetve azok megszüntetésére tett intézkedések felülvizsgálatára terjedt ki. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a hiányosságok döntő többsége megszüntetésre került, miután azonban az anyakönyvi irattár helytelen kezelése továbbra is problémákat vet fel, felhívtuk a jegyző figyelmét, hogy gondoskodnia kell az anyakönyvi irattár további átrendezéséről, melynek keretében feltétlenül szükséges újabb intézkedéseket tenni a hiányzó alapiratok hollétének felderítésére és azoknak a jogszabályi előírások figyelembevételével történő megőrzésére, az iratok számát tekintve pedig 13

14 célszerű lenne egy másik tűzbiztos, zárható szekrényt erre a célra beszerezni, és ott, a meglévő alapiratokat anyakönyvi eseményenként azon belül időrendben elhelyezni. Az ellenőrzéssel érintett elsőfokú hatósági eljárásokban az eljárási jogszabályoknak megfelelően jártak el. Az anyakönyvi eljárásokról elmondható, hogy az anyakönyvvezetők szakmailag felkészültek, az önkormányzatoknál ezen ügykörben többnyire kiegyensúlyozott munka folyik, az ügyek érdemét nem érintő, néhány kisebb, javítható hiba ellenére az intézkedések mind az eljárási, mind az anyagi jogi jogszabálynak megfelelnek. Az ellenőrzések során tett észrevételeket, javaslatokat további munkavégzésük során figyelembe veszik és hasznosítják. A kereskedelmi és ipari igazgatás körében problémaként mutatkozik, hogy egyes településeken a bejelentés- és engedélyköteles tevékenységet végzőkről az 57/2013. Korm. rend. 6. melléklete, illetve a Ker. rend. 2. sz. melléklete szerinti nyilvántartást csak papíralapon vezetik, mert vagy nincs az önkormányzatnak honlapja (Ambrózfalva), vagy azon nem tették közzé (Csongrád). Leggyakrabban előforduló hibaként tapasztaltuk, hogy az üzleteket és a telephelyeket nem, vagy csak ritkán ellenőrzik. (Csanádpalota, Nagylak, Ambrózfalva, Nagyér, Csanádalberti). A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (Kertv.) 9. (1) bekezdése kimondja, hogy a kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi, és a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában eljár ezek megsértése esetén. Fentiekre hivatkozással szükségesnek tartottuk felhívni a jegyzők figyelmét arra, hogy a településeiken e tevékenységeket rendszeresen ellenőrizzék, illetve az önkormányzati hivatal honlapján a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységekről szóló nyilvántartást és a működési engedéllyel rendelkező üzletek nyilvántartását is szerepeltessék. Javasoltuk továbbá, hogy az iratban maradó eredeti iratokat is lássák el a hatóság bélyegzőlenyomatával, valamint a határozatokat jogerősítési záradékkal is. Az adóigazgatás területén továbbra is a központi számítógépes program pontatlanságaiból eredő típushibák fordultak elő, mint pl. az adófizetés esedékességének az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklet II. pontja szerinti határidőktől eltérő időpontban való közlése; 0,-Ft adó, mulasztási bírság előírására, törlésére vonatkozó rendelkezések döntésekben való indokolatlan szerepeltetése; az adott adó, a késedelmi pótlék és az illeték befizetésére szolgáló számlaszámok feltüntetésének, illetőleg az adó megfizetése módjára vonatkozó tájékoztatás hiánya; mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél a mérlegelésben szerepet játszó körülmények ismertetésének és értékelésének elmaradása. Továbbra is jellemző a következetlen végrehajtási gyakorlat folytatása, valamint a letiltási rendelvények Art. és a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) szabályainak mindenben meg nem felelő szövegezése. Fentieken túlmenően a kereskedelmi igazgatási ügyekre is kiterjedően előforduló hiba a hatáskör gyakorlójának pontatlan megnevezése, a fellebbezési határidő számításának és a jogorvoslati eljárási illeték mértékének helytelen megjelölése, továbbá a döntések nem kellően egyediesített indokolása. Mindezek alapján arra tettünk javaslatot, hogy a végrehajtásban használt letiltási rendelvényt a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel egészítsék ki; a végrehajtást elsősorban pénzintézetnél kezelt összegre és munkabérre foganatosítsák; az adózók adófizetési hajlandóságát kíséreljék meg következetes végrehajtási gyakorlat folytatásával növelni; a határozatok rendelkező részét átláthatóbban szerkesszék meg; a határozatok indokolási részében törekedjenek az egyediesített indokolásra; a döntés alapjául szolgáló, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megalapozó jogszabályhelyeket ne csak megjelöljék, hanem annak lényegét az indokolásban ismertessék; továbbá a Ket. és az Art. szabályainak maradéktalan betartása érdekében készítsenek minél több saját döntésmintát (határozat, végzés), a már bevezetett mintákat pedig javítsák, egészítsék ki, és egyéniesítsék a javasoltak figyelembevételével. Megállapításainkkal, javaslatainkkal szemben az ellenőrzött jegyzők észrevételt nem tettek, a feltárt hibák megszüntetéséről minden esetben saját hatáskörben gondoskodtak, így felügyeleti intézkedést nem kellett tennünk. 14

15 A fővár osi és megyei kor mányhivatal, a jár ási (fővár osi ker ületi) hivatalok, a szakigazgatási szer vek, valamint a jár ási (fővár osi ker ületi) szakigazgatási szer vek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A évr e vonatkozó OSA P adatszolgáltatásban szer eplő statisztikai adatokr a figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása. Összességében megállapítható, évben jelentősen emelkedett a Kormányhivatal munkaterhe, mert a évi fő- és alszámok április 1-től december 31-ig az általános szabálysértési hatóság, szeptember 21-től december 31-ig pedig a régészeti hatóság ügyiratforgalmát is tartalmazták. Az ügyiratszám közlekedési igazgatási ügykörben benyújtott fellebbezések számának drasztikus mértékű emelkedésére visszavezethető növekedésének hátterében az első fokú hatóságnál, a 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet alapján a Lombard Lízing Zrt. által előterjesztett gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása iránti kérelmek állnak. A Lombard Lízing Zrt. székhelye ugyanis a Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területén található, így a Szegedi Járási Hivatalánál benyújtott kérelmek az okmányirodák országos illetékessége alapján elbírálásra kerülnek. Elsőfokú tevékenység Kisajátítás: Ez évben a kisajátítási eljárások nagyobb részét közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra folytattuk le a Magyar Állam javára és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kérelmére, az 55. számú főút Szeged-Baja elkerülő közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat megerősítése és vele párhuzamos kerékpárút megépítése (138 ingatlan, 283 ügyfél, 46 határozat, 547 végzés), valamint a Mórahalom várost elkerülő szakaszának megvalósítása (70 ingatlan, 116 ügyfél, 56 határozat, 398 végzés) érdekében Szeged, Domaszék és Mórahalom településeket érintően. Ugyancsak a közúthálózat fejlesztéséhez szükséges területszerzés eredménytelensége miatt vontuk el további 19 ingatlan tulajdonjogát a 47. számú főút Szeged-Algyő közötti szakaszának megépítése és az Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakaszának négy sávra történő bővítése érdekében. Önkormányzat kérelmére 19 ingatlant érintően folytattunk le kisajátítási eljárást Szeged, Makó, Mórahalom és Fábiánsebestyén területén (45 ügyfél, 7 határozat, 39 végzés) "terület-és településrendezés" ill. "vízgazdálkodás" közérdekű célra. Tulajdonos kérelmére az Étv. 30. (4) bekezdése szerinti építési korlátozások megszüntetése érdekében 3 ingatlan tulajdonjogának megszerzésére köteleztük a szegedi önkormányzatot (10 ügyfél, 3 határozat, 5 végzés), 1 közös tulajdonban álló ingatlan kisajátítására irányuló kérelmet pedig elutasítottunk. A tulajdonos döntésünk ellen benyújtott keresetét a bíróság elutasította. Bányaszolgalom alapítása: elhelyezési szolgalom alapítása iránt mindössze 3 ingatlanra indult eljárás, az Algyő-645 jelű kút Algyő 994 jelű kútvezetékbe történő bekötése és az Ás-30 jelű mélyfúrás bányászati létesítményének elhelyezése érdekében, a MOL Nyrt. kérelmére. Az eljárások 10 ügyfelet érintettek, 2 határozat, 1 eljárást megszüntető és 6 egyéb végzés született. Üzemeltetési szolgalom alapítása iránti eljárást is csupán 4 makói (az Algyő-Csanádpalota DN 700 földgázszállító vezeték és létesítményei), 3 szegedi (Do-28 jelű kút olaj és segédgázvezetéke) és 1 balástyai ( Városföld Algyő DN 1000 földgázszállító vezeték és létesítményei biztonsági övezetét érintő) ingatlanra kezdeményezett a MOL Nyrt. és az FGSZ Zrt. Nagy számban érkeztek viszont a kártalanítás megállapítása nélküli szolgalmi jog megállapítása iránt a MOL Nyrt. meghatalmazottjai által előterjesztett kérelmek Ásotthalom, Szeged II, Pusztaszer, Szatymaz, Ruzsa, Mórahalom, Zákányszék, Ópusztaszer, Kistelek települések vonatkozásában, a január 1-je előtt, idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, a bányatörvény 50/D. (2) bekezdése szerinti bányászati létesítményeket és biztonsági övezetüket érintően. Előzetes egyeztetés alapján, minden szükséges melléklettel felszerelve kerültek benyújtásra a kérelmek, hogy a lehető legkisebb költséggel lehessen lefolytatni az eljárásokat. Anyakönyv: Az engedélyezett házasságkötések száma évben összesen 35 db volt. Magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez 5 esetben került sor tanúsítvány kiállítására. 6 db határozatot hoztunk tanúsítvány bemutatása alóli felmentés ügyében. Külföldi állampolgárok által tett apai elismerő nyilatkozat alapján 55 db anyakönyvi bejegyzés történt. Külföldi okirat alapján történő

16 anyakönyvi bejegyzést 38 esetben rendeltünk el. A jegyzők kérelmére 4 esetben került sor helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére. Külföldiek ingatlanszerzése: évben 33 db döntést hoztunk; 32 db ingatlanszerzést engedélyező határozatot és 1 db kijavító határozatot. Eljárás megszüntetésére nem került sor. Az egyéb első fokú végzések száma: 38 db; típusonkénti megoszlása: 30 db eljárást felfüggesztő, 6 db hiánypótlásra felhívó, 2 db hiánypótlási határidő meghosszabbító végzés. A megvásárolt ingatlanok elsősorban lakóingatlanok (lakás, illetve lakóház) és főleg Szeged településre koncentrálódtak. Az ingatlanszerzők többsége szerb állampolgár, akik elsősorban letelepedési és befektetési szándékkal vásároltak ingatlant. Más országok állampolgárai (Oroszország, Ukrajna, Izrael, Egyiptom, USA, stb.) magyarországi tanulmányaik folytatásához, lakhatásuk biztosítására vásárolták meg az ingatlanokat, illetőleg Magyarországon alapítottak családot és a család továbbra is hazánkban kíván élni. Másodfokú tevékenység Adóigazgatási eljárásban 60 másodfokú (megoszlása szerint 24 helybenhagyó, 5 megváltoztató, 28 megsemmisítő, 3 megsemmisítő és új eljárásra utasító) határozatot valamint (32 másodfokon hozott első fokú és 4 végrehajtási eljárásban hozott egyéb, összesen) 36 végzést hoztunk. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ebben az évben nem érkezett, ahogyan a döntéseink ellen sem nyújtottak be fellebbezést. Bírósági felülvizsgálat iránt 2 keresetet terjesztettek elő. Az egyik pert a kereset elutasítása okán megnyertük, a másik peres eljárás december 31. napján még folyamatban volt. Kereskedelmi és ipari igazgatás területén 1 helybenhagyó (telepengedély iránti kérelem elutasítása elleni) és 2 (bejelentés-köteles tevékenység bejelentésének elmulasztása miatt bírságot kiszabó, ill. telepengedély iránti kérelmet elutasító) döntést megsemmisítő határozatot, továbbá eljáró hatóság kijelölése iránti kérelemre 10 első fokú végzést hoztunk. Gázszolgáltatás felfüggesztése, fogyasztói helyre bejutás hatósági ügyben 2 helybenhagyó, valamint 1 megsemmisítő és új eljárásra utasító határozatot, továbbá 3 eljáró hatóság kijelölő végzést hoztunk. Bírósági felülvizsgálat 1 döntésünk ellen indult, amely december 31-én még folyamatban volt. Általános igazgatás, lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyek: 1 megsemmisítő és egy visszavonó határozatot, továbbá 5 másodfokú és egy másodfokon hozott első fokú végzést, telekalakítással kapcsolatos eljáráshoz pedig 27 db eljáró hatóság kijelölése tárgyú végzést hoztunk. Környezet- és természetvédelem: 4 db II. fokú szakhatósági állásfoglalást adtunk ki (2 helybenhagyót valamint 2 megsemmisítő és új eljárásra utasítót) és 1 másodfokon hozott első fokú végzést hoztunk eljáró hatóság kijelölése tárgyában. Vízügyi igazgatás: víziközmű-társulat által kiszabott érdekeltségi hozzájárulás elleni fellebbezésre 2 megsemmisítő másodfokú határozatot és 1 másod fokon hozott elsőfokú, továbbá kút létesítésével összefüggésben 1 eljáró hatóság kijelölése végzést hoztunk. Kommunális igazgatás ügykörben 2 eljáró hatóság kijelölése tárgyú végzés meghozatalára került sor, az egyik temetkezési szolgáltatással, a másik elhagyott hulladékkal kapcsolatos. Földművelésügy, állat- és növény-egészségügyi igazgatás: 8 másodfokú határozatot hoztunk. Állattartási ügyben 5 ízben helybenhagytuk, 1 esetben megsemmisítettük az elsőfokú döntést. Ugyancsak megsemmisítettünk 2 fakivágás ügyben hozott határozatot, a meghozott 3 végzésünkből pedig 1 másodfokú, míg 2 db másodfokon hozott első fokú döntés volt. Okmányirodákkal kapcsolatos ügyek: lakcímbejelentés ügyben 2 helybenhagyó határozatot bocsátottunk ki, melyhez 1 első fokú végzés kapcsolódott. Személyi adat- és lakcímnyilvántartás: A KEK KH 31 esetben összesen 149 db lakcím-bejelentőlapot küldött adategyeztetésre, melyeket továbbítottunk az illetékes okmányirodáknak, majd a javítás megtörténtéről a KEK KH-t minden esetben értesítettük. Lakcím fiktívvé nyilvánítása tárgyában 1 határozatot hoztunk, amellyel kapcsolatosan a peres eljárás az év végén még folyamatban volt. Közlekedési igazgatás: 421 határozatot hoztunk, melyből 306 határozat helybenhagyó (forgalomból kivonás: 292, átírás elmulasztása: 2, forgalmi rendszám visszavonása: 1, KGFB hiánya: 1, közigazgatási bírság: 1, vezetői engedély visszavonása: 9) volt, 94 megváltoztató (forgalomból kivonás), 19 megsemmisítő (forgalomból kivonás 18, KGFB hiánya miatt 1), 1 megsemmisítő és új eljárásra utasító (opciós jog törlése miatt), 1 pedig kijavító. 28 végzést hoztunk, melyek közül 6 másodfokú, 22 pedig 16

17 17 másodfokon hozott első fokú döntés. Bírósági felülvizsgálatot 66 döntésünkkel szemben kértek; a per 7 ügyben elállás folytán, illetve 2 ügyben szünetelés miatt megszűnt. 16 ügyben a kereset elutasításra került, 26 perben az eljárás december 31-én még folyamatban volt. A bíróság 1 határozatunkat hatályon kívül helyezte, 1 ügyben pedig hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasított. Tekintve, hogy a forgalomból való kivonás a járműnyilvántartás adatain alapszik, okirati alapú, a közigazgatási hatóság mérlegelés nélkül köteles az erre irányuló kérelem és az okiratok megléte, megfelelősége esetén a forgalomból való kivonást elrendelni. Eddigi tapasztalatunk szerint kb. 22%-os mértékű a bírósági felülvizsgálatot kezdeményezők aránya. Súlyos mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa: 9 ügyben végzéssel kirendeltük a rehabilitációs szakigazgatási szervet szakértőként történő eljárásra, és döntése alapján 3 helybenhagyó, valamint 4 megváltoztató határozatot hoztunk. 1 ügyben másodfokú végzéssel megsemmisítettük és új eljárásra utasítottuk az első fokon eljárt közigazgatási hatóságot. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása: M43-as főközlekedési út: Kisajátítás: évben a Makó-országhatár közötti szakaszon 3 ingatlanra nyújtott be a NIF Zrt. előmunkálati engedély iránti kérelmet, mellyel összefüggésben három elutasító végzés és 1 engedélyező határozat született. Az engedélyező határozat és az egyik elutasító végzés ellen a tulajdonos és a földhasználó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, a peres és nemperes eljárások folyamatban vannak. Négy kisajátítási határozatot és 12 végzést hoztunk, ezek ellen nem indult bírósági felülvizsgálat. Elsőfokú helyi környezet- és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulással összefüggésben 1 eljáró hatóság kijelölő végzést hoztunk. Birtokvédelem ügykörben összesen 24 db kérelem érkezett, melyeket 12 másodfokú (2 helybenhagyó, 2 megsemmisítő valamint 7 megsemmisítő és új eljárásra utasító, 1 egyéb) valamint 12 elsőfokú (9 eljáró hatóság kijelölő és 3 hatáskör hiányában áttételt elrendelő) végzésben bíráltunk el. A hatósági tevékenység bemutatására az alábbi példák említhetők: A Kisteleki Járási Hivatal Hatósági Osztályán a szociális hatósági döntések száma 1609 volt, a bejövő ügyiratforgalmi adatok száma 2593 db, melyet 4 fő ügyintéző látott el, akik egyben az ügysegédi feladatokat is ellátták a településeken. A települési önkormányzatoktól a fentieken kívül további 1238 db iratot vettünk át további ügyintézés céljából. Okmányirodánkra kiemelten nagy terhet ró a nálunk beadott honosítási kérelmek kiemelkedően magas száma, hiszen évben 766 darab kérelmet vettek át a kollégáink. Mint ismeretes a honosítási eljárások menete nem ér véget a kérelmek átvételével, az okmányirodának rögzítési kötelezettsége is van (OpÁL rendszer), így ezen eljáráshoz nagy mennyiségű háttérmunka is társul. Összességében elmondható, hogy okmányirodánk az ügyteherhez képest (kb ügyfél/év) nagyon kis (5) ügyintézői létszámmal dolgozik. Figyelembe véve a évben kötelező KAB képzést és egyéb továbbképzéseket, a kollégák szabadságolása gyakorlatilag kivitelezhetetlen volt. A Szegedi Járási Hivatalban időskorúak járadéka, ápolási díj ügykörökben két ügyintéző az 1352 db iktatott ügyben 2017 db döntést hozott, az érdemi határozatok száma 1124 db volt. Az érdemi döntések száma azért alacsonyabb az iktatott főszámok mennyiségénél, mert az önkormányzatoktól a járási hivatalhoz átkerült ügyek az év elején főszámon iktatva lettek, ám közülük több ügyben a év folyamán nem kellett ügyet intézni. Az érdemi határozatok közül 124 db irányult az időskorúak járadékára. Az érdemi döntések közül 553 db a kétévente kötelező felülvizsgálat során keletkezett. A közvetlenül megtámadható határozatok száma a április 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás következtében 10 db volt, amelyeket a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elengedése, illetve részletfizetés engedélyezése tárgyában hoztunk. A végzések száma 893 db volt, amelyek zömét az ügyfeleknek címzett hiánypótlási felhívások, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége mint módszertani feladatokat ellátó szakértő szerv felé irányuló megkeresések, illetve a felülvizsgálatoknál az eljárás megindításáról történő értesítésekkel kért nyilatkozattételi felhívások tették ki.

18 18 Közgyógyellátás ügykörben a három ügyintéző az 4972 db iktatott ügyben 4823 db döntést hozott, amelyből az érdemi döntések száma 4372 db volt. Az érdemi döntések száma azért alacsonyabb az iktatott főszámok mennyiségénél, mert az önkormányzatoktól a járási hivatalhoz átkerült ügyek az év elején főszámon iktatva lettek, ám közülük sok ügyben év folyamán nem kellett ügyet intézni. A végzések száma 451 db volt, amelyek zömét hiánypótlási felhívások, illetve belföldi jogsegélyek tették ki. A kérelemnek helyt adó határozatok száma a "Jwinszoc" program kimutatása szerint 2372 db volt. Az ügykörben többletmunkát jelent az önkormányzatnál beadott kérelmekkel kapcsolatos egyeztetési, és többszörös döntési folyamat, amely lényegében az ügyfelek érdekében történik, ennek ellenére számukra ez úgy jelenik meg, hogy a hatóságok csak leveleznek ügyükben anélkül, hogy megtörténne az ellátás megállapítása. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ügykörben a három ügyintéző a 3758 db főszámon iktatott ügyben 2879 db hatósági bizonyítványt adott ki, ezen felül 809 db önálló határozat született részben a kérelem elutasítása tárgyában, részben pedig azért, mert a jogosult egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyt létesített és e miatt vált szükségessé a hatósági bizonyítvány visszavonása. Az ügykörben hozott végzések száma 800 db volt, amelyek zömét hiánypótlási felhívások, illetve belföldi jogsegélyek tették ki. Szociális ügykörben az államigazgatási úton megtámadott döntések száma 52 db volt. A fellebbezések nyomán 14 esetben döntésünket saját hatáskörben módosítottuk. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint másodfokon eljáró szerv 34 esetben helybenhagyta határozatunkat, 4 ügyben a jogorvoslati eljárás még folyamatban van. Egy ügyfél ápolási díj ügyben a másodfokú döntés ellen bírósághoz fordult, a bíróság a keresetet elutasította. A Közlekedési Felügyelőség esetében a közúti jármű területen belül három fő tevékenyég terjed ki hatáskör: a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése, a közúti közlekedési szolgáltatások felügyelete és járműfenntartó alkatrész forgalmazó tevékenységre. Ezek ellenőrzési számai az NKH szakmai irányítás mellett több esetben unión belüli feladat meghatározás leosztásaként kerülnek meghatározásra, az NKH elnökének ellenőrzési terve alapján. Az ellenőrzések száma és feltárt hiányosságok száma is évről évre közel azonos, javulási tendencia nem mutatható ki. Ennek két fontos oka említhető: a forgalom a déli régiók felfutása miatt folyamatosan növekszik, az M5 majd M43 autópályán egyre több román és bolgár nemzetiségű kamion jelenik meg. A járművek számának növekedése, illetve az egyre gyorsabb és átfogóbb online ellenőrzési módszerek kialakítása sokkal hatékonyabb feltárást tesz lehetővé például a vezetési és pihenő idők vonatkozásában. A hármas hatás forgalom miatt a megyében így jelentős túlsúlyban van a külföldi járművek ellenőrzése, amely sok esetben szankcionálással is végződik. A hatóságunk egész évben következetesen alkalmazta a Kkv. támogatására vonatkozó kormányrendelet azon rendelkezését, hogy több körülmény az első esetben figyelmeztetnek csak bírság helyett. A Munkaügyi Központ évben mindösszesen 1.364, a Kirendeltségek pedig mindösszesen elsőfokú döntést hoztak. A Munkaügyi Központ tekintetében az elsőfokú döntések száma az előző évi mértékhez (1.492) képest nem mutat nagyságrendi változást. A évi kirendeltségi döntések számának a évben megadott számadatokhoz ( ) viszonyított nagyságrendi csökkenése az Flt.-nek a Magyary Programhoz kapcsolódó, január elsejétől hatályba lépett bürokráciacsökkentő módosításának köszönhető. A jogszabályváltozás eredményeképpen, az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel és az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban csak azokat a döntéseket kell alakszerű határozatba foglalni, melyekhez az ügyfél számára hátrányos jogkövetkezmény kapcsolódik. Határozat nélküli döntés esetén, a Kirendeltség az ügyfél kérelmére a Ket szerinti határidőben hatósági bizonyítványt állít ki. A Szociális és Gyámhivatal munkájában a folyamatos együttműködésnek köszönhetően a járási gyámhivatalok munkakezdése zavartalan volt. Ezzel kapcsolatban azt szükséges kiemelni, hogy megyei szinten évhez képest a beszámolási évben az iratforgalom 24, a meghozott döntések száma 19 %-os növekedést mutatott, vagyis jelentős munkateher-növekedés volt tapasztalható. Ez a tendencia az új Ptk.,

19 illetve a kapcsolódó ágazati jogszabályok hatályba lépése, illetve a Ket. eljárási határidő csökkenése miatt nyilvánvalóan erősödni fog. 6. A KORMÁNYHIVATAL SZAKIGAZGATÁSI SZERVEINEK ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGE 6.1. SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL A Szociális és Gyámhivatal nem rendelkezik ügyfélszolgálattal, a szakügyintézők a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységet nem végez IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT Az Igazságügyi Szolgálat szegedi székhelyén kívül Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád városában működtet ügyfélszolgálatot a pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtási szakterületek vonatkozásában. A területi ügyfélszolgálatok fenntartása eredményes és szükségszerű, mert az ügyfelek a lakóhelyükhöz közel található településen tudnak utazással járó időveszteség és költség nélkül jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyelői szolgáltatást igénybe venni, illetve a pártfogó felügyeleti feladatok végrehajtása vonatkozásában kötelezettségüknek eleget tenni NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság nem rendelkezik ügyfélszolgálattal, a szakügyintézők a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket, amelynek száma, pl. a határkirendeltségen igen jelentős FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG Az ügyfélszolgálati tevékenység mind az Földművelésügyi Igazgatóságon, mind a településeken folyamatos volt, 60 helyen folytattak időbeosztás szerint fogadóórát. Ennek ügyeleti rendben való működtetése a nyári és téli leálláson kívül még másfél hónapig tartott a takarékossági felhívás következtében. Ennek ellenére az ügyfélszám csökkenése nem volt észrevehető. A termelők minden irodában meg voltak elégedve a kiszolgálás szakmaiságával ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság ügyfélszolgálati tevékenységet nem végez FÖLDHIVATAL A Földhivatalnál kifejezett ügyfélszolgálat nem működik, a tisztviselők hivatali helyiségeikben ügyfélfogadási idő kereteiben fogadták évben is a megjelent ügyfeleket. A Földhivatalnál nem áll rendelkezésre statisztika a személyes ügyintézéssel összefüggésben, ugyanakkor elmondható, hogy az átlagnak megfelelően, alacsony számmal keresték fel az ügyfelek a Hivatalt évben. Ügyfélszolgálat ugyanakkor a hat járási földhivatalnál az ügyfelek rendelkezésére állt. Mind a Megyei Földhivatalnál, mind a járási földhivataloknál az ügyintézés a szakmai jogszabályoknak megfelelően, zavartalanul zajlott. 19

20 6.8. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv állandó jelleggel három telephelyen, Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen lát el ügyfélszolgálati tevékenységet. Az ügyfelezői tevékenységet telephelyenként 2 munkatárs, 1 pénzbeli ellátási és 1 nyilvántartási ügyintéző, Szegeden szükség esetén 2 nyilvántartási ügyintéző látja el. Kizárólag ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó munkatársa nincs az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnek, az ügyfelezést végző kollégák az ügyfélfogadási időn túl egyéb szakmai feladatokat is végeznek. Ennek oka egyrészt, hogy az ügyfélfogadási idő nem fedi le a teljes munkaidőt, másrészt az, hogy az ellátandó feladat, illetőleg ügyszám mennyiségéhez képest rendkívül alacsony a létszám. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv 3 Kistérségi Ügyfélszolgálati Pontot (KÜP) is üzemeltet, helyszínenként heti 1-1 alkalommal. Makón hétfőnként, Csongrádon szerdánként, Mórahalmon csütörtökönként fogadják az ügyfeleket 9 és 14 óra között. Az ügyfélszolgálati tevékenységet Csongrádon egy szentesi kolléga, Makón egy szegedi nyilvántartási ügyintéző, Mórahalmon egy szegedi pénzbeli ellátási ügyintéző látja el. A Kistérségi Ügyfélszolgálati Pontokon az ügyfelek számára biztosított a TAJ, az Európai Egészségbiztosítási Kártya, valamint a nemzetközi egyezmények alapján kiadandó jogosultsággal összefüggő igazolások kiadása, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, az utazási költségtérítés iránti, valamint az egyedi méltányossági kérelmek átvétele. Megoldott az ügyfelek szakszerű tájékoztatása, a panasz ügyek és a közérdekű bejelentések fogadása. Az ügyfelezők rendkívül leterheltek, hiszen a több mint ügyfelet mindössze 6-7 munkatárs szolgálta ki NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁG Az előző évekhez hasonlóan, 2013-ban is feszített munkatempót igényelt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól az ágazatban jelentkező új kihívásoknak való maradéktalan megfelelés. Az Igazgatóság valamennyi szakterülete, illetve munkatársa törekedett arra, hogy a mennyiségi munkavégzés mellett, az ágazatban korábban megszokott magas minőségi szintet fenntartsák. Makó és Mórahalom mellett, a Csongrádi Járási Hivatal kezdeményezésére, havi egy alkalommal kihelyezett ügyfélszolgálatot tartanak májustól. Igazgatóságunk és a főhatóság is kezdeményezéseket tett már annak érdekében, hogy az ügyfeleink az ügyfélszolgálat személyes felkeresése nélkül is intézhessék ügyeiket, azonban továbbra is komoly igény mutatkozik a személyes ügyintézés iránt MUNKAÜGYI KÖZPONT A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részeként működő megyei munkaügyi központok és járási munkaügyi kirendeltségek alaptevékenysége a munkaügyi szervezet működési sajátosságaiból adódóan kettős: részben szolgáltatási, részben hatósági tevékenységet folytatnak, mind az illetékességi területükön lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, regisztrált álláskereső ügyfelek, illetve egyéb szolgáltatást kérő személyek, mind pedig az illetékességi területükön székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatói kör és települési önkormányzatok vonatkozásában. Mind a szolgáltatási, mind pedig hatósági tevékenységhez kapcsolódik ügyfélszolgálati tevékenység. A munkaerő-piaci szolgáltatásokkal összefüggő évi ügyfélszolgálati tevékenységet, nagyobbrészt a Munkaügyi Központ Szolgáltatási Osztálya látta el megyei hatáskörrel, kisebb részben pedig a Kirendeltségek látták el, illetékességi területükön. A hatósági tevekénységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati tevékenységet mind a Kirendeltségek, mind pedig a Munkaügyi Központ egyes szervezeti egységei (Befektetés Ösztönzési Osztály, Foglalkoztatási Programok Osztálya, Szervezési és Hatósági Osztály) végeztek. Az álláskereső ügyfelekkel kapcsolatos évi szolgáltatási tevékenységük keretében, az álláskereső ügyfelek munkaerő-piaci helyzetének javítása, elhelyezkedésük előmozdítása érdekében, a 20