Történeti előzmények, a Lyme-kór megjelenése
|
|
- Viktor Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A Lyme-kór terjedését gátló intézkedések, ill. területfejlesztési és -gondozási tervek Tárgyszavak: egészségmegőrzés; egészség; területfejlesztés; állat. Történeti előzmények, a Lyme-kór megjelenése A szűkebb, lakóhelyi környezet hatását az emberi egészségre már korunk orvosi fogadalmának ihletője Hippokratész (Kr.e. 400 körül) is vallotta, Vitruvius, római építész (Kr.e.100 körül) már konkrétan tanácsolta, hogy senki se építsen lakóházat mocsaras vidék közelében. A természeti környezet és az egészség a XVIII. sz. végén, az ún. orvosi földrajz és a betegségeket okozó csíraelmélet révén került közelebbi kapcsolatba. Az előbbi megalkotói közös térképen tüntették fel egyes betegségek előfordulási helyeit és a leképezett vidék bizonyos sajátságait. Az utóbbi elmélet pedig előfutára a XX. század nagy felismeréseinek és a fertőző betegségek ellen élősködők, kártevők irtásával és antibiotikumokkal küzdő eljárásainak. A történelem folyamán a fertőző betegségek az emberek szenvedéseinek és halálának nagy részét okozták, és világviszonylatban még mindig a mortalitás 37%-a (következmények formájában valószínűleg még nagyobb aránya) terheli ezeket. A fertőző betegségek jelentőségét megnöveli újak megjelenése. Ilyen a baktérium okozta Lyme-kór is, amelyet az északi félgömb egyes földrajzi térségeiben más-más ízeltlábúak csípése terjeszt, s amelyet Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában már az elmúlt két évtized jelentős fertőző betegségeként kell számon tartani (1. ábra). Észak- Amerikában a bejelentett, rovarokkal közvetített fertőző betegségeknek ma már 95%-a Lyme-kór.
2 Ixodes pacificus Ixodes scapularis Ixodes ricinus Ixodes persulcatus 1. ábra A Lyme-kór vektorainak (kullancsfajoknak) elterjedése A különösen érintett területek lakossága fél a betegségtől, ami a parkok, zöld területek ritkább látogatottságában tükröződik. A Lyme-kór változatos, olykor igen súlyos izom- és izületi fájdalmakat, valamint idegrendszeri tüneteket okoz, ritkán bár, de halálos is lehet. Közvetítők, átvivők, vektorok A környezet bármilyen, akár természetes, akár antropogén megváltozása beavatkozik ökológiai rendszerek életébe, felboríthatja a kórokozók és gazdaszervezeteik között kialakult egyensúlyt, így előmozdíthatja fertőző betegségek terjedését. Környezeti tényezők ilyen hatásának több történeti példája ismeretes (1. táblázat). A fertőzést terjesztő állatok (többnyire rovarok) esetében közvetlen a kapcsolódás, de számos lehetőség van arra is, hogy egy-egy vidék épített létesítményei, arculata befolyásolja pl. a vízhez kötött fertőzések számát és feltételeit. Védekezés, környezetmenedzsment A közvetített betegségek előfordulási gyakoriságát az átvivőn, az un. vektoron keresztül többféle stratégiával lehet csökkenteni, közvet-
3 len módon helyi irtással, biológiai szaporodásgátlással, környezeti módosításokkal vagy közvetve védőoltással, védőöltözettel, óvatossággal, akár a veszélyes területek kerülésével. 1. táblázat Fertőző betegségek megjelenését vagy újraéledését befolyásoló környezeti tényezők Betegség A közvetítés közege, vektora Endémikus területek A betegséget okozó faj Befolyásoló tényezők Babesiózis kullancsok (Ixodidae) az egész Föld Babesia microti időjárási és klimatikus változások a kórokozó vagy a vektor élőhelyén, erdősítés, üdülési felhasználás Hód (patkány)- láz, giardiazis víz meleg övezetek Giardia lomblia nem megfelelő vízkezelés Chagas-kór Reduvidae bogár Dél- és Közép- Amerika, észak felé (USA) terjed Trypamosoma cruzi erdőirtás, rosszul épített házak, szemétlerakás Kolera víz az egész Föld Vibrio cholerae klíma- és időjárás-változás, rossz higiénés viszonyok és vízkezelés Dengue-láz moszkitó (Aedes aegypti) szubtrópusok, trópusok Flaviviridae vírusok rossz hulladékkezelés, urbanizálódás, éghajlat- és időjárás-változás Hantavírusbetegségek rágcsálók az egész Föld Bunyaviridae az ember behatolása a vektor élőhelyére Japán vagy St.Louis agyvelőgyulladás szúnyogok (Cules spp.) az egész Föld Flaviviridae a földművelési módszerek megváltozása Lassza-láz rágcsálók Nyugat-Afrika, a Szaharától délre Leishmaniázis vérszívó légy Ázsia, Afrika, Mediterránium, Közép- és Dél-Amerika, Texas Arenaviridae Leishmania ssp. urbanizáció, rágcsálók elterjedése erdőirtás, projektumok fejlesztése Lyme-kór kullancsok (Ixodidae) Európa, Ázsia, Észak-Amerika Borrelia burgdorferi szuburbán fejlődés, erdősítés, gyors élőhelyi változások
4 1. táblázat folytatása Betegség A közvetítés közege, vektora Endémikus területek A betegséget okozó faj Befolyásoló tényezők Malária szúnyog (Anopheles spp.) az egész Föld, főleg trópusok, szubtrópusok Plasmodium spp. klíma- és élőhelyváltozás, erdősítés, projektumok realizálása, megváltozott területhasználat Onchocerciázis folyóvakság feketelégy (Simulium spp.) Afrika, Középés Dél-Amerika, Közel-Kelet Onchocerca volvulus erdősítés, fejlesztés Szurdokvölgyi láz szúnyog- és egyéb vérszívó rovarok Afrika Bunyaviridae fejlesztés (gátépítés, öntözés) Schistosomiózis, Bilharzia vízi csigák Afrika, Dél- Amerika, KözelésTávol-Kelet Schistosoma spp. erdőirtás, urbanizálódás, gát- és útépítés, szemétlerakás Sárgaláz szúnyog és egyéb vérszívó rovarok Dél-Amerika, Közép-Afrika Flaviviridae erdőirtás, urbanizálódás, klíma- és lelőhelyváltozás A leghatásosabbnak és toxicitás szempontjából is legártalmatlanabbnak bizonyult az ún. környezetmenedzsment számos fajtája: drénezés, talajcsere, mélyítés és feltöltés, talajkiegyenlítés, planírozás, duzzasztás, gátak közé szorítás, szárazföldi vagy vízi növényzet csökkentése, árnyék és napfény szabályozása, vízszintszabályozás, zsilipeléses elárasztás, a sótartalom szabályozása, vízellátás, csatornázás, szemét gyűjtése és rendezett elhelyezése, területhasználat korlátozása, lakáskörülmények javítása.
5 Egy Nobel-díjas tudós az új fertőző betegségek megjelenését és a leküzdöttnek véltek fellángolását a területfelhasználás gazdasági fejlődéshez kötődő egyes mintáinak tulajdonítja. Ugyanez mondható el a klímaváltozásról is, amennyiben közvetítővel terjedő fertőzések pl. tifusz, kolera, malária, Lyme-kórok vektorának reprodukciós ciklusát megzavarják az időjárás (csapadékmennyiség, hőmérséklet) drasztikus változásai. A fenti összefüggések tanulmányozására kanadai egyetemi kutatók az Észak-Amerikában néhány évtizede megjelent és ma korszerű apparátussal figyelemmel kísért Lyme-kórt választották, nem utolsó sorban más, hasonlóképpen terjedő fertőzések megelőzésére is alkalmazható eljárások kidolgozása céljából. A Lyme-kór életciklusa és átvitele: a fertőzés élősködő mechanizmusa Az 1883-ban leírt Lyme-kór kórokozóját 1993-ban fedezte fel a német Burgdorfer. Így kapta a mikroorganizmus a dugóhúzó alakú spirochéták közé való rendszertani besorolásakor a Borrelia burgdorferi tudományos nevet. Az USA-ban, a Lyme-kór nyilvántartásának első évében 1982-ben 491, 1999-ben már több mint megbetegedést regisztráltak. A Lyme-kór kizárólagos terjesztői az Ixodes ricinus kullancs, az USAban a feketelábú kullancs (Ixodes scapularis). Élősködő lévén nem terjed sem vízen, levegőn át, sem fekális úton, gazdaállaton él, az ember csupán alkalmi gazdája. A gazdaállaton megtelepedett, Lyme-kórral fertőzött kullancs által szívás közben kibocsátott folyadékból a kórokozó a gazdaállat hasnyálmirigyébe vándorol. A feketelábú kullancs két éves életciklusának három vérszívó szakasza a lárva-, a báb- és a kifejlett fokozatnak felel meg (2. ábra). A fertőzéshez legalább 48 órás tapadás szükséges, valószínűsége 50%-os. A kisméretű lárva rágcsálókon és más kisemlősökön, valamint földön fészkelő madarakon élősködik. Amikor teleszívta magát, leesik majd bábbá alakul és ugyanazon kb. 60 állatfaj közül választ véradót, mint a lárva. A kifejlett kullancs már csak nagy emlősökön, főként szarvason és még 13 fajon élősködik télen át. A nőstények teleszívva magukat a földre esnek és májusban százával raknak petéket. Egy évi tanulmány szerint a lárvák és bábok 25-35, a kifejlett egyedek 50 75%-a fertőzött a Borrelia burgdorferivel. A fertőzés átviteléhez elég egyetlen csípés, amelynek az emberek leginkább a kisebb és aktívabb korai stádiumú élősdiektől vannak kitéve.
6 TÉL TAVASZ pete báb peterakás után a nőstény elpusztul gazdaállat kifejlett kullancs ŐSZ lárva ember mint gazda gazdaállat NYÁR 2. ábra A feketelábú kullancs (Ixodes scapularis) életciklusa A Lyme-kór ökológiája Mivel a kullancs élettere csak néhány méternyire terjed, előfordulását gazdaszervezeteinek (Észak-Amerikában életciklusa korai szakaszában a fehérlábú egérnek, a kifejlett egyedekét a fehérfarkú szarvasnak) élőhelyei határozzák meg. A Lyme-fertőzöttség kitüntetett területeinek bizonyultak az új erdősítések. Az USA-ban ilyen programokat az ország nyugati, főleg északnyugati részén hajtottak végre, miközben a nagyméretű mezőgazdasági tevékenység fokozatosan a kontinens belseje ( Midwest ) felé húzódott. Ilyen változások és a nagy körzetekben elrendelt vadászati tilalom hatására az Amerikai Lyme-kór Alapítvány becslése szerint az észak-
7 amerikai szarvaspopuláció az évi mintegy ről a jelenlegi 30 millióra szaporodott. A terjedő urbanizálódással és a kisebb-nagyobb erdőfoltokkal kialakuló tájmozaik a szarvasoknak különösen kedvező élőhely, emellett az emberi lakóhelyekhez közelíti őket, a rajtuk élősködő kullancsokkal együtt. A feketelábú kullancs kiszáradásra rendkívül érzékeny, 80%-nál kisebb relatív nedvességű levegőben nem bírja ki 48 óránál tovább, ezért élőhelyei nedves, minimálisan napsütötte kistérségekre korlátozódnak. A mérsékelt égöv lombhullató erdeiben, magas cserjéseiben honos, megművelt földek (nem gyep vagy díszkert), sőt lakott területek felé is terjeszkedik, a hozzájuk tartozó vegetáció méretétől és a fás bokros betelepítettségétől függően. Egy vizsgálat során a legközelebbi erdő szélétől való távolsággal csökkenő számú kullancslárvát találtak, más kutatók azt is megállapították, hogy a Lyme-kórokozó ugyanolyan arányban fordul elő a magánbirtokok bokrai közt, mint a szomszédos ligetek fái alatt. Az USA több államában végzett kutatások szerint igen gyakori a kullancs tölgyesek, juharfélék és aljnövényzetük takarásában. Megtalálható elhagyott legelőkön, nem füvesített faültetvényekben is, viszont egyáltalán nem fordul elő a földművelés nagy térségeiben. Lyme-kór, területhasználat, vidékfejlesztés A Lyme-kórral való fertőződés veszélyét, ill. feltételeit célszerű a vidékfejlesztési tervekben ún. döntési fa, a vidék jellemzőinek listája és tervezési irányelvek formájában figyelembe venni. E három elem felhasználásával lehet beépíteni a betegségmegelőzés követelményeit a fejlesztési program keretébe. A kanadai kutatók a szakirodalomból meghatározott lényeges fertőződési kockázatokat kérdésekké átalakítva készítették el a döntési fát, amely az előirányzott vidékfejlesztés adatfelvételi és -elemző, leltárkészítő szakaszában használható (3. ábra). A döntési fa a kockázat mértékeinek, valamint az adott hely használatának ismeretében megszabja a megelőzés ésszerű szintjét, tehát bármilyen betegség esetében használható.
8 jelentős fenyegetés a betegség? igen nem megváltoztatható a gazda, a vektor vagy az élőhely? nem kiválasztható egy kisebb kockázatú hely? igen igen vannak az átadás veszélyének évszakos mintái? kiválasztandó egy kisebb kockázatú hely nem igen erősen használt (látogatott) a hely a legnagyobb veszély idején? igen nem korlátozható a hely látogatása a legveszélyesebb évszak(ok)ban? nem igen a hely használata a legveszélyesebb évszak(ok)ban korlátozható a helyszín jellemzőinek listája kiegészítendő a helyszín kockázata nagy, közepes vagy csekély? nagy csekély mérsékelt visszatérés a szabályos tervezési folyamathoz figyelmeztető jelzések alkalmazása előírandó (l. az útmutatót) a környezet módosítandó a kockázatcsökkentés érdekében visszatérés a szabályos tervezési folyamathoz 3. ábra Fertőző betegség átadási lehetőségeinek területfejlesztő tervezésbe és területmenedzsmentbe való bevonására készült döntési fa vázlat A vidék jellemzőinek listáját a Lyme-kórral való fertőződés veszélyének mértéke, azaz fokozott és kisebb kockázata (esetleg kizárhatósága) alapján készítették el:
9 nagy kockázati tényezők a vidék azon jellemzői, amelyek közül már egynek a jelenléte is nagy Lyme-kór-veszélyt jelez, mérsékelt kockázati tényezők azok a jellemzők, amelyekről a szakirodalom a betegséggel való (még nem igazolt) összefüggést valószínűsít, csekély kockázatú, ill. veszélytelen területek, amelyeket a szakirodalom túlnyomó része ilyennek ítél. A lista újabb eredmények közlésével folyamatosan kiegészítendő: Erdős élőhely 0,5 acre*-nál nagyobb összefüggő lakatlan terület tölgy és juhar az uralkodó faj erdő szomszédsága zárt lombozat 0 1 m vastag sűrű növénytakaró kis vegetációs foltok 1 m magas cserjés széles parcellaszegélyek sűrű bozót gyep legfeljebb 1 m-es távolságra a mezsgyétől legfeljebb 3 m-es távolság fáktól legfeljebb 3 m-es távolság kőfaltól fehérfarkú szarvas jelenléte fehérlábú egér jelenléte 0 7 cm vastag, sűrű növénytakaró talajon fészkelő madarak jelenléte nedves, humuszos felszín vastag levéltakaró a talajon erősen árnyékos hely 1 acre-nál nagyobb tulajdon legalább két héten át 27 C fölötti hőmérséklet kőkerítések földművelés nyílt füves rét, legelő, kaszáló kertészet, dísznövénytermesztés homokdűne *1 acre = 4046,9 m 2 nagy kockázat mérsékelt kockázat csekély kockázat kizárás
10 A szakirodalomból kigyűjtött, a Lyme-kór előfordulásaira vonatkozó, valamint földrajzi, területhasználati, népesedési, állat- és növénypopulációs stb. adatokat a néhány közleményben található, expozíciócsökkentési javaslatokkal együtt áttekintve rendezték útmutatókká aszerint, hogy egy projekt megvalósításának melyik szakaszához nyújtanak hasznos ismereteket vagy fontos kiegészítést. Pl. helyszínek és növényfajok kiválasztását a tervezési és formaválasztó (design) útmutatók segítik, a fenntartási és irányítási szabályozási javaslatokat a menedzsment útmutatói tartalmazzák. Felhasználásukat ezen kívül megkönnyíti csoportosításuk a befolyásolni kívánt környezet szempontjai szerint. Így valamennyi útmutató nehézség nélkül beilleszthető folyamatban levő területfejlesztő programokba. Útmutató egy vidéki területen a fertőző betegség átadási lehetőségét csökkentő tervezéshez Figyelmeztetés Figyelmeztető jelzés elhelyezése minden mérsékelten és erősen veszélyeztetett területen májustól augusztusig. Útvonalak A gyalogutak legyenek elég szélesek ahhoz, hogy elkerülhető legyen az érintkezés az átnyúló növényzettel. Sűrű bozótnak, vastag levéltakarónak legalább 3 m-nyire kell lennie az út szélétől. Az utakat kaviccsal vagy más száraz anyaggal kell borítani és valamilyen szárító anyaggal, diatómafölddel vagy amorf szilikagéllel bevonni. Útszegélyek Az útszegélyek ideális búvóhelyei a kullancslárvák gazdaállatának. A szomszédos magántulajdonú területeket határoló sövényből és bármely növényzetből mint nagy kockázatú élőhelyből való terjeszkedés ellen kerítéssel kell védekezni. Növényzet A talaj sűrű növénytakarója eltávolítandó az erősen látogatott és a szomszédos területeken. Az utak mentén úgy kell növényzetet telepíteni, hogy minimális legyen a levéltakarás, sűrű bozót és belógó lomb, továbbá ne legyen teljes árnyék. Kerülendő a nagyvad által kedvelt erdőszerű és a rágcsálóknak kiváló élőhellyel szolgáló alacsony növésű telepítés (7,6 cm-ig). Kerülendők egyes lombos fák juhar, bükk, tölgy és nyír bizonyos helyi fajtái, előnyös viszont a luc- és az erdei fenyő. A foltokban telepített erdőket is szeretik a szarvasok. Pihenés Leülni csak sűrű cserjéstől, erdőtől, ligettől, behajló lombtól, vastag talajtakarótól távol tanácsos, padokat csak kavicsra vagy más száraz anyagra szabad elhelyezni. Vadak etetése (madaraké is) bármilyen formában tilos.
11 Útmutatás vidéki területek fertőző betegség átviteli lehetőségét csökkentő fenntartására és kezelésére Jelzések A figyelmeztető jelzéseket jó állapotban kell tartani a kullancsszezon ideje alatt. Gyalogutak Az összes gyalogút mindkét szélétől 3 m távolságig el kell távolítani a bozótot, gyomot, lehullott leveleket. Erősen veszélyeztetett helyeken atkaölőt, szárítóanyagot kell alkalmazni. Szegélyek Kerülni kell határoló szegélyek, sövények mint élőhelyek létrehozását, amennyiben ezek nagy kockázatú szomszédos területek határát képezik, akadályokat, gátakat kell felállítani, ezeket folyamatosan karbantartani és rendszeresen ellenőrizni, ha szükséges irtószert kiszórni. Növényzet A bozótot, lehullott leveleket el kell távolítani kertekből, magán- és nagyforgalmú területekről. A növényzetet lehetőleg teljes napfénynek kell kitenni. Ajánlatos a növényzetet tavasszal és nyáron lekaszálni. Pihenőhelyek A pihenőhelyek körül gondoskodni kell róla, hogy a behajló, belógó növényzet és a talajt takaró réteg elegendő napfényt engedjen át. A padok körül kavics vagy más száraz anyag felszórásával kell megakadályozni a vegetáció terjeszkedését. A nagy forgalmú területeken fel kell számolni mindenfajta vad- és madáretetést, a távolabbi, meghagyott etetőknél pedig figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. A kőkerítéseknél levő növényzetet is rendszeresen nyírni kell ugyancsak a napsugárzás behatolása érdekében. Vadállomány A tél és a tavasz folyamán szarvasriasztót kell alkalmazni, amikor az állatok állandó területükön kívül is keresnek élelmet. A jövő kutatási feladatai Az ember és környezet egészségére vonatkozó, rohamosan bővülő ismeretanyagot be kell építeni a földrajzi információs rendszerekbe (Geographic Information Systems, GIS) és távérzékelő rendszerekbe (Remote Sensing Systems). További modelleket kell kifejleszteni a vidékfejlesztési tervezés és menedzsment javaslatainak, és hatásaik szimulálására. Meg kell vizsgálni a kidolgozott útmutatók követésének közeli és távoli eredményét Lyme-kór és más fertőző betegségek terjedésére. Sürgős szükség van ezek és a vidék vagy egy-egy tájegység kapcsolatának
12 beható vizsgálatára. Évről évre tömegek halálát okozza a malária és a schistosomiazis, aminek bizonyosan elejét venné a környezeti összefüggések feltárása. Összeállította: Dr. Boros Tiborné [1] Ward, S. E.; Brown, R. D.: A framework for incorporating the prevention of Lyme disease transmission into the landscape planning and design process. = Landscape and Urban Planning, 66. k. 2. sz jan. p [2] Gublrt, D. J.; Reiter, P.: Climate variability and change in the United States: potential impacts on vector- and rodent-borne diseases. = Environmental Health Perspective, 109. k. 2. sz p [3] Pal, U.; Fikrig, E.: Adaptation of Borrelia burgdorferi in the vector and vertebrate host. = Microbes and Infection, 5. k. 7. sz jún. p Röviden Szigorúan ellenőrzött élelmiszer-logisztika Az Amerikai Egyesült Államokban egyre többeket aggaszt az élelmiszerellátási lánc sebezhetősége, akár a takarmányból vagy az állati, növényi alapanyagból származó fertőzésről, akár szándékos mérgezésről (bioterrorizmus) van szó. A jól működő logisztikai hálózat ugyanis rövid időn belül az egész országban terítené a mérgező élelmiszereket. Ennek megelőzésére már tavaly év vége óta rendelet kötelezi az élelmiszeripari cégeket, hogy pontos nyilvántartást vezessenek, minden beérkező és továbbított tétel forrásáról, mennyiségéről, célállomásáról stb., s ami igazán fontos, hogy ha szükséges, ezeket az adatokat négy-nyolc órán belül szolgáltassák is be. Ellátásilánc-szakértők szerint az USA élelmiszer-ellátásában részt vevő cégek hetvenöt százaléka ma még elszigetelten, leginkább papíron vezeti az adatokat, ami megnehezíti a nyomon követést, pedig az ezt előíró rendeletek tovább fognak szigorodni, ami valószínűleg a rádiófrekvenciás (RFID) és a vonalkódos azonosítás terjedéséhez fog vezetni. Szakmai szervezetek már az élőállatok nyilvántartásában is szeretnék az RFID alkalmazását bevezetni. Természetesen nem csak IT-megoldásokkal igyekeznek védeni az élelmiszer-ellátási láncot. Egyes cégek saját telepükön végzik a minták elemzését, hogy gyorsabban kapjanak eredményeket, s ha szükséges, még az áru célba érkezése előtt elejét vehessék a bajnak. ( máj. 23.
intézkedések, ill. területfejlesztési és -gondozási tervek
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.6 6.2 A Lyme-kór terjedését gátló intézkedések, ill. területfejlesztési és -gondozási tervek Tárgyszavak: egészségmegőrzés; egészség; területfejlesztés; állat.
RészletesebbenKellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.
Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok Az ember külső élősködői I. A tanösvényhez kapcsolódó bevezető külön letölthető: http://www.nhmus.hu/hu/nateu Készítők: Mike Éva (animátor, Magyar Természettudományi
RészletesebbenTrópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:
Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,
RészletesebbenÁllategészségügy klímaváltozás
Állategészségügy klímaváltozás Dr. Farkas Róbert egyetemi tanár Állatorvostudományi Egyetem KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS szeminárium Nemzeti Közszolgálati Egyetem A felgyorsult klímaváltozás
RészletesebbenBiológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban
Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenFoglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban
Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenLegionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás
Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Mintavételi helyek kiválasztása vízből és levegőből Reskóné Dr. Nagy Mária KVI-Plusz Kft. Legionella új közegészségügyi
RészletesebbenAz állat- és közegészségügyi jelentőségű kullancsfajok előfordulása Közép-Európában
Az állat- és közegészségügyi jelentőségű kullancsfajok előfordulása Közép-Európában Farkas Róbert Parazitol itológiai és Állattani Tanszék Állatorvos-tudományi Kar Szent István Egyetem A kullancsok és
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS ÉS MALÁRIA A
KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS MALÁRIA A MÉRSÉKELT ÉGÖVBEN Garamszegi László Zsolt Ökológiai és Botanikai Intézet 2019.08.26. } Vektorok } szaporodási/túlélési feltételek } földrajzi/magassági elterjedés } reproduktív
RészletesebbenA gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI
A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok
RészletesebbenAlkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai
Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,
RészletesebbenFertőző betegségek felosztása járványtani szempontból
Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2454-06 Kártevőirtás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Egyik ismerőse, aki tudja, hogy Ön egészségügyi kártevőirtással foglalkozik, nem érti pontosan, hogy miért csak bizonyos kártevők elleni védekezéssel foglalkozik. Megkéri Önt, hogy mondja el
RészletesebbenKözlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési
Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés
RészletesebbenMiért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18.
Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18. Vérszívás Viszketés Fájdalom Kórokozók átadása 2 Repellencia Csípés megelőzése
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
Részletesebben13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT
13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT 13.A. Fertötlenítés 13.D. Népegészségügy 13.. Egészségőr 13.1. Egészségfejlesztési szakember MSc 13.3. Egészségőr-fertőtlenítő 13.1. Katonai higiénikus
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenMilyen módon előzhető meg az emberek kullancsossága?
Kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos újabb eredmények 2009. ápr. 28., MTT, Budapest Milyen módon előzhető meg az emberek kullancsossága? Zöldi Viktor Országos Epidemiológiai
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenIgényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély
Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek Fény Fényen is jól fejlődök, ha fokozottabb vízellátásról gondoskodsz számomra Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok Víz Kisebb szárazságot még elviselek, kánikulában
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenA BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE
A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE 14.-15. SZÁZAD 1340. Észak Franciaország: döglött lovak és más állatok 1346. Krimi félsziget pestissel fertızött tetemek 1422. Karlstein, Bohémia - oszlásnak indult tetemek Pizarro
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenLyme-kór (lyme-artritisz)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Lyme-kór (lyme-artritisz) Verzió 2016 1. MI A LYME-KÓR 1.1 Mi ez? A Lyme-artritisz (Lyme-borreliózis) egyike a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott
RészletesebbenÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.
ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..
1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének a 10/2009./II.13./ sz. rendelettel módosított 2/1999. /I.28./ sz. rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenA mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA
A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA 1971-2002 Nemzetközi Fürdőhigiénés Konferencia Budapest 2005 március 10-11 Rebecca L. Calderon U.S. Environmental Protection Agency National Health
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2014D0909 HU 29.05.2015 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. december
RészletesebbenMóri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára
betegség-előrejelzése Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára 2019.06.13. Az Ezerjó hazája Május 30-án elállt az eső. Korábban azt vártuk, hogy essen, de most már örültünk
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenSárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenÁltalános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban Külföldre utazók védőoltása (nemzetközi utazással kapcsolatos tanácsadást, valamint
RészletesebbenBIZTONSÁGOS, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZÚNYOGÍRTÓ MEGOLDÁS
Eisenhans szúnyogcsapda rendszer BIZTONSÁGOS, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZÚNYOGÍRTÓ MEGOLDÁS Egy ÚJ, NÉMET SZABADALOM, a nagy hatékonyságú Eisenhans szúnyogcsapda rendszer, mely megszabadítja a környezetét a kellemetlen
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
RészletesebbenA vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)
A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenA HACCP rendszer fő részei
A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenTETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
RészletesebbenIgényeim: Oszlopos japán díszcseresznye / Prunus serrulata Amanogawa Igényeim Babérmeg Felhasználásom Betegségeim. lama@zoldvilag.info.
Igényeim: Fény Napsütötte helyeket kedvelem, a félárnyékot is elviselem Víz Mezofita, azaz közepesen vízigényes viszonyok között érzem jól magam, ilyen körülmények között, és benapozott helyen teljes pompámat
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenInformációk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára
Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) 2016. január 21-én frissítette ajánlását
RészletesebbenInformációk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára
Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) 2016. január 21-én frissítette ajánlását
RészletesebbenAkár 8 hónapon át tartó védelem a kullancsok és bolhák ellen.
trnd Projektmenetrend Foresto nyakörv: Akár 8 hónapon át tartó védelem a kullancsok és bolhák ellen. trnd Projekt Projektblog: www.trnd.hu/foresto trnd kapcsolattartód: suzanne@trnd.hu Teszteljük kutyánkkal
RészletesebbenÉtrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja
Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik
RészletesebbenA hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken
A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken Dr.Krisztalovics Katalin EMMI Országos TisztifőorvosiFeladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenNagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testületének 13/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete. A környezet védelméről
Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testületének 13/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete A környezet védelméről Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenMadarak, mint élőhelyek
Madarak, mint élőhelyek Birds, as habitats - the hidden world of avian ectoparasites Célcsoport: általános iskola felső tagozat, biológia szakkör. A tanösvény célja egy általános iskolai tantervekből hiányzó,
RészletesebbenBÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)
RészletesebbenA kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; Baktériumok, paraziták, gombák és vakcináció
A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; Baktériumok, paraziták, gombák és vakcináció A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok,
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenBiztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát!
Biztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát! Influenza Egy súlyos betegség Az influenza minden évben a népesség 5% - 15%-át érinti. Az
RészletesebbenInformációk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban
Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata
RészletesebbenRövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenMADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ
A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenRöst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30
Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Tartalom 1 Történelmi járványok 2 Milyen kérdésekre adhat választ a matematika? 3 Influenzajárvány az iskolában - miért ér
RészletesebbenZsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete. A parlagfű irtásáról
Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete A parlagfű irtásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenEgészségügyi Világnap április 7. A Világnap idei témája: a vektorok által terjedő fertőző betegségek
NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓ Egészségügyi Világnap - 214. április 7. A Világnap idei témája: a vektorok által terjedő fertőző betegségek Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948. április 7-én kezdte meg működését,
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása Útmutató a jó gyakorlatok felhasználásához A projekt az Európai Unió Horizon 2020
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenA HACCP minőségbiztosítási rendszer
A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenA rendelet célja és hatálya 1.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
RészletesebbenVITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.
VITAFORT ZRT. 2016.06.02. Nemes Péter Vet- Produkt Kft. 1 Miért a Biosecurity Fotó: Dr. Horváth- Papp Imre 2 A biosecurity célja A kórokozók behurcolásának megakadályozása, hogy ne legyen: - szubklinikai
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenSzerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra
Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!
Részletesebben