(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) Int. Cl.: B29D 11/00 ( ) B29C 33/00 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/GB 04/ (30) Elsõbbségi adatok: GB (72) Feltalálók: BROAD, Robert Andrew, Hamble Southampton SO31 4JS (GB); MCEVOY, Steven John, Ashurst Hants SO40 7AN (GB); MACCABEE, Gordon, Frederick, Southampton SO14 3TX (GB); DUNCAN, Alan, Fareham Hampshire PO14 1TY (GB) (73) Jogosult: Sauflon CL Limited, Hampshire PO15 5TX (GB) (74) Képviselõ: Szabó Zsolt, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Kontaktlencse-öntõforma (57) Kivonat HU T2 A jelen találmány kontaktlencse gyártására szolgáló kontaktlencse-öntõformát ismertet. Az öntõformának meghatározott görbületû konvex formázófelülettel (36m) rendelkezõ elsõ öntõformafele (10) és meghatározott görbületû konkáv formázófelülettel (26f) rendelkezõ második öntõformafele (12) van. Az elsõ öntõformafél (10) a konvex formázófelületet (36m) annak szélén körülvevõ és ahhoz csatlakozó, gyûrû alakú zárófelülettel (38m) van ellátva, míg a második öntõformafél (12) a konkáv formázófelületet (26f) annak szélén körülvevõ, hajlékony, gyûrû alakú éllel (28f) van ellátva. Használat közben az öntõformafelek (10, 12) összeillesztett helyzetében a gyûrû alakú él (28f) a zárófelülettel (38m) egy folytonos vonal mentén érintkezik, A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra) 2. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 miáltal a formázófelületek (26f, 36m), a gyûrû alakú él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) és a zárófelület (38m) legalább egy része között öntõüreg (40) képzõdik, továbbá a zárófelület (38m) és a konvex formázófelület (36m) között, az azok találkozásánál lévõ szög ( ) 180 -nál kisebb, továbbá a zárófelület (38m) és az él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) által bezárt szög ( ) 90 -nál kisebb. Ahogy az öntõformafelek (10, 12) polimerizáció során egymáshoz közelebb kerülnek, az él (28f) sugárirányban kifelé elhajlik. A jelen találmány javított kontaktlencse-öntõforma kialakításra, kontaktlencsék szóban forgó öntõformával történõ gyártási eljárására, valamint az így elõállított kontaktlencsére irányul. A kontaktlencsék kereskedelmi méretekben történõ gyártásának egyik elterjedt eljárását az egyszer használatos mûanyag öntõformákat használó öntési eljárás jelenti. Az összeillesztésükkor zárt öntõüreget formázó öntõformafelek párjából álló öntõformába monomerösszetételt juttatnak. Egy ilyen rendszer esetén jelentkezõ lényeges probléma, hogy a kontaktlencsegyártásnál alkalmazott monomer-összetételek polimerizáció hatására akár 10 20%¹os térfogati zsugorodáson is keresztülmennek. Amennyiben ezen zsugorodást nem kezelik, az eredményül elõálló lencse légzárványokat, buborékokat vagy egyéb hibákat, például széli hibákat tartalmazhat és gyenge felületi minõséggel rendelkezhet. A jól ismert és kereskedelmileg sikeres Shepherdféle eljárásnál (lásd például az US 4,121,896 számú USA-beli szabadalmat) az öntõformafelek egyike egy hajlékony éllel van ellátva. Az él úgy van elhelyezve, hogy az öntõformafelek összezárásakor az él érintkezésbe kerül a másik öntõformafél lencseformázó felületével és meghatározza az öntõüreg szélét. Polimerizáció lejátszódásakor az él (rendszerint befelé) deformálódik, miáltal lehetõvé teszi, hogy a két öntõformafél egymáshoz közelebb mozduljon és ezáltal csökkenjen az öntõüreg térfogata, ami megoldást nyújt a monomer-összetétel zsugorodására. A Shepherd-féle eljárásnak is vannak azonban problémái. A gyakorlatban azt találták, hogy az így elõállított lencsék többsége a széli hibák következtében viseletre kényelmetlen. Ennek megfelelõen ahhoz, hogy egy takarékos eljárással ismételhetõ módon elfogadható termék kerüljön elõállításra a lencsék széleit megcsiszolják. A gyártási eljárásba ez egy plusz lépést visz be és jelentõs költségtöbbletet okoz. Emellett maga a csiszolási lépés is károsíthatja a törékeny lencséket, továbbá bizonyos lencseanyagok (például a fluortartalmú polimerek) túlságosan lágyak ahhoz, hogy eredményesen csiszolhatók legyenek. A további problémák közé tartozik az öntõformafelek pontatlan illeszkedése, valamint a polimerszemcsékkel ( sorja ) való elszennyezõdés. A kontaktlencsék népszerûségének növekedésével jelentõs erõfeszítés történt az irányban, hogyan lehetne a zsugorodási problémát legyõzni és a minõséget ésszerûen alacsony költségek mellett, nagy mennyiségû selejt nélkül fenntartani. Például a WO 93/04848 számú nemzetközi közzétételi irat szerint az öntõformadarabok egy deformálódó él helyett olyan kialakítással bírnak, amelynek eredményeként a polimerizáció lejátszódása közben az egyik darab beledeformálódik a másikba. Az US 4,197,266 számú USA-beli szabadalom értelmében az öntõüreg körül tározó helyezkedik el, amely az öntõüreggel oly módon kapcsolódik össze, hogy a polimerizáció során belõle monomer-összetétel áramolhat az üregbe. A GB 2,185,933 számú brit és az US 4,955,580 számú USA-beli szabadalmak szerint a lencseformázó felületek egyike rugalmas membrántartománnyal van ellátva, amely a zsugorodás keltette szívóerõk hatására a másik öntõformafél felé mozdul. A fenti megoldások egyike sem kínál azonban teljesen kielégítõ megoldást, így fennáll az igény egy javított kontaktlencse-öntõforma kidolgozására. A jelen találmány célja egy olyan javított kontaktlencse-öntõforma megvalósítása, amely a technika állása szerinti öntõformák ismert hátrányai közül egyet vagy többet kikerül vagy enyhít. A jelen találmány célja speciálisan egy olyan javított Shepherd-féle öntõforma megvalósítása, amely további szélcsiszolás szükségletét nem igénylõ, magas minõségû lencsék gyártására alkalmas. A jelen találmány értelmében kontaktlencse gyártására szolgáló, 1. igénypont szerinti kontaktlencse-öntõformát valósítunk meg. Nyilvánvaló, hogy a konvex és konkáv formázófelületek rendre meghatározzák az öntõformával gyártott kontaktlencse elülsõ és hátulsó felületeit. A területen járatos szakember számára nyilvánvaló továbbá, hogy a konvex formázófelület bicurve vagy akár tricurve is lehet, vagyis a görbület a konvex formázófelület kerületi széle irányában változhat. A lencse széle irányában fellépõ ilyen görbületváltozásokra rendszerint a széli emelkedés megjelöléssel hivatkozunk. Definíció szerint egy görbült felület esetében a szóban forgó felület és egy másik felület által bezárt szög alatt azon szöget értjük, amelyet a görbült felület érintõje és a másik felület a találkozásuknál bezár. Az él sugárirányban belsõ felülete és a zárófelület közötti szögre (továbbiakban a bezárt szögre) fennálló korlátozás biztosítja, hogy az öntõformafelek polimerizáció során bekövetkezõ egymáshoz közelebb mozdulásakor az él sugárirányban kifelé elhajlik. Az elhajlást megelõzõen a bezárt szög elõnyösen mintegy 65 75, ennél elõnyösebben pedig körülbelül 70. Az öntõforma célszerûen olyan kialakítással bír, hogy az él sugárirányú elhajlását követõen a bezárt szög 75 -nál kisebb, ennél elõnyösebben pedig 65 -nál kisebb. A bezárt szög célszerûen 30 -nál nagyobb, ennél elõnyösebben pedig 45 -nál nagyobb. Ennél is elõnyösebben a bezárt szög körülbelül 55 és 65 közé esik. A bezárt szög (az elhajlást követõen) emellett leg- 2

3 1 HU T2 2 alább részben az elõállított lencse széli alakját is meghatározza. A zárófelület és a konvex formázófelület közötti szög elõnyösen körülbelül , ennél elõnyösebben körülbelül , még elõnyösebben pedig körülbelül 150. Az öntõformafelekre rendszerint apa és anya párként hivatkozunk, az apafelet az anyafél fogadja magába. A konvex formázófelület akár az apa, akár az anya öntõformafélnek részét képezheti. Mindazonáltal a konvex formázófelület elõnyösen az apa öntõformafélnek képezi részét, míg a konkáv formázófelület ennélfogva elõnyösen az anya öntõformafélnek képezi részét. Elõnyösen az öntõformafelek egyikében sugárirányban kifelé és a megfelelõ formázófelülettel szomszédosan tározó helyezkedik el. A tározót elõnyösen egy olyan horony vagy csatorna képezi, amely legalább részben körülveszi a megfelelõ formázófelületet. Ennél elõnyösebben a tározót olyan gyûrû alakú horony képezi, amely a megfelelõ formázófelületet, rendszerint a konkáv formázófelületet, teljesen körülveszi. Az elõnyös kiviteli alakok egyikénél a konkáv formázófelület az anya öntõformafélben helyezkedik el és a tározót egy gyûrû alakú, részben a hajlékony, gyûrû alakú él sugárirányban külsõ fala által kijelölt horony képezi. A tározó az öntõformafelek zárásakor lehetõvé teszi az öntõüregbõl kifolyó monomerfelesleg összegyûjtését. A polimerizációt követõen a felesleges anyag (a sorja ) a tározóban marad és a lencse nem szennyezõdik el. A konvex és a konkáv formázófelületek közötti minimális távolság beállítására célszerûen megfelelõ eszközök szolgálnak. A tekintett eszközök ( merev ütközõ ) elõnyösen az öntõformafelek mindegyikén egyegy zárófelületet tartalmazhatnak, a zárófelületek egymással való kölcsönösen érintkezõ helyzetében az apa öntõformafélnek az anya öntõformafél irányában történõ relatív elmozdulása gátolt. Nyilvánvaló, hogy a zsugorodás él általi elhajlással való ellensúlyozásának biztosításához a formázófelületek minimális távolsága kisebb kell legyen a formázófelületek között az öntõüreg létrehozásakor (vagyis a hajlékony élnek az elsõ öntõformafél gyûrû alakú zárófelületével elõször bekövetkezõ érintkezésekor) lévõ távolságnál. Annak biztosítására, hogy használat közben a formázófelületek egymással megfelelõen passzítottak legyenek, az öntõformafelek elõnyösen központosító eszközzel vannak ellátva. A szóban forgó öntõformafelek elõnyösen úgy vannak méretezve, hogy az egyik öntõformafél (az apafél) a másik (az anya) öntõformafélbe ékelõdjék. Az ékelõdés célszerûen az öntõformadaraboknak a formázófelületektõl távoli kerületi falai között lép fel. A jelen találmány emellett egy, a 15. igénypont szerinti, kontaktlencse gyártására szolgáló eljárásban testesül meg. A következõkben a találmány csupán példaként kiviteli alakjait ismertetjük a csatolt rajzra hivatkozással, ahol az ábra egy jelen találmány szerinti öntõformát ábrázol vázlatosan keresztmetszetben; a 2. ábra az 1. ábra egyik részletét mutatja; és a 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakjának egy részletét szemlélteti vázlatosan keresztmetszetben. Az 1. ábra szerint egy kontaktlencse-öntõforma hõre lágyuló mûanyagból, például polipropilénbõl (bár egyéb poliolefinek szintén használhatók) készített apa 10 öntõformafélbõl és anya 12 öntõformafélbõl áll. Az apa és az anya öntõformafelek egyes részeit jelölõ hivatkozási jeleket rendre az m vagy az f tagokkal látjuk el. A bemutatott elrendezésben mindegyik 10, 12 öntõformafél 14 alaptartománnyal és 16 oldalfallal rendelkezik. A 14 alaptartomány általában csésze alakú és a kör keresztmetszettel rendelkezõ, általában csõ alakú 16 oldalfallal egyetlen egységként van kiképezve. Az anya 12 öntõformafél esetében a 16f oldalfal belsõ felülete és az apa 10 öntõforma esetében a 16m oldalfal külsõ felülete rövid függõleges alsó 18 szakasszal, kifelé enyhén szélesedõ közbensõ 20 szakasszal és függõleges felsõ 22 szakasszal rendelkezik. A felsõ 22 szakasz szabad vége gyûrû alakú vízszintes 24 karimával van ellátva. Speciálisan az anya 12 öntõformafelet tekintve, a 14f alaptartomány felsõ felülete egy, használat során a konkáv 26f formázófelületként szolgáló konkáv tartománnyal és ettõl sugárirányban kifelé egymás után sorban gyûrû alakú 28f éllel, használat során monomertározóként szolgáló 30f horonnyal, továbbá 32f peremmel rendelkezik. A 28f él keresztmetszetben viszonylag vékony és ennélfogva hajlékony. A 32f peremnek gyûrû alakú vízszintes 34f felülete van, amely egy merev ütközõ részeként szolgál. A gyûrû alakú vízszintes 34f felület sugárirányban külsõ vége az oldalfal belsõ felületének függõleges alsó 18f szakaszával metszésvonalat képez. Speciálisan az apa 10 öntõformafelet tekintve, az alaptartomány alsó felülete egy, használat során a konvex 36m formázófelületként szolgáló központi konvex tartománnyal és ehhez csatlakozó eltérõ görbületû gyûrû alakú tartománnyal (a bemutatott kiviteli alaknál a gyûrû alakú tartomány keresztmetszetben egyenes) rendelkezik, ahol az utóbbi az anya 12 öntõformafél hajlékony 28f éle számára 38m zárófelületként szolgál. Az oldalfal külsõ felületének függõleges alsó 18m szakasza és a merev ütközõ részeként szolgáló gyûrû alakú vízszintes 34m felület 32m peremet határoz meg. A két 10, 12 öntõformafél olyan geometriával rendelkezik, hogy a kiindulási öntõelrendezésben (amint azt az 1. ábra mutatja) az anya 12 öntõformafél hajlékony 28f éle az apa 10 öntõformafél 38m zárófelületével érintkezik, így a 26f, 36m formázófelületek között zárt 40 öntõüreg keletkezik. Az együttesen a merev ütközõt képezõ gyûrû alakú vízszintes 34m, 34f felületek egymástól adott távolságra vannak, miközben az apa 10 öntõformafél oldalfala külsõ felületének alsó 18m szakasza az anya 12 öntõformafél oldalfala belsõ felületének alsó 18f szakaszába ékelõdik. A 10, 12 öntõformafelek megfelelõ központosítását ezen ékelõdés biztosítja. 3

4 1 HU T2 2 A 2. ábráról látható, hogy a hajlékony 28f él és a 38m zárófelület közötti szög körülbelül 70, míg a konvex 36m formázófelület és a 38m zárófelület közötti szög körülbelül 150. Annak biztosításához, hogy használat közben a 28f él az A nyíllal jelölt módon sugárirányban kifelé hajoljék, fontos, hogy a szög 90 nál kisebb legyen. Az elõállított lencse széli tartományának alakját az él sugárirányban belsõ 42f felületének görbülete, a 38m zárófelület görbülete, valamint az szög határozzák meg (bár elõnyösnek tartjuk, ha az él elhajlásával a szög csökken). Használat közben folyékony monomer-összetétel (például akrilát és/vagy metakrilát és N¹vinil-laktámok kopolimerje) kimért mennyiségét öntjük az anya 12 öntõforma konkáv 26f formázófelületére. Ezt követõen az apa 10 formázófelet olyan mélyen vezetjük be az anya 12 öntõformafélbe, amíg az anya 12 öntõformafél 28f éle fel nem fekszik a 38m zárófelületre és ezáltal a 40 öntõüreg létre nem jön. A két 10, 12 öntõformafél összezárásakor a folyékony monomer-összetétel a 40 öntõüregbõl túlfolyik a gyûrû alakú 30f horonyba. A légzárványok kialakulásának elkerülése érdekében a kimért monomer-összetétel térfogata elhanyagolható mértékben meghaladja a 40 öntõüreg térfogatát. A 10, 12 öntõformafelek megfelelõ központosítását és helyezését a megfelelõ 16f, 16m oldalfalak belsõ és külsõ 18f, 18m felületei közötti ékelõdés biztosítja. A polimerizációt termikus iniciálással váltjuk ki (bár UV fény vagy egyéb iniciáló eszköz szintén használható). A monomer-összetétel polimerizációja során a 40 öntõüregben lévõ monomer/polimer térfogata csökken (zsugorodás). A zsugorodás a 40 öntõüregben nyomásesést eredményez, ami az apa 10 öntõformafelet az anya 12 öntõformafélbe jobban behúzza, egészen addig, míg a merev ütközõt képezõ megfelelõ gyûrû alakú vízszintes 34m, 34f felületek egymásra fel nem fekszenek, ekkortól nincs lehetõség további egymáshoz viszonyított elmozdulásra. A merev ütközõ alkalmazása biztosítja a zsugorodás szabályozott lefolyását. A zsugorodás ellensúlyozásának biztosítása érdekében a hajlékony 28f él a 38m zárófelület mentén sugárirányban kifelé elhajlik, miközben a 38m zárófelülettel mindvégig egy vonal mentén érintkezik. A polimerizáció lejátszódását követõen a 10, 12 öntõformafeleket szétválasztjuk és a kontaktlencsét kinyerjük. A felesleges polimer képezte sorja a gyûrû alakú 30f horonyban marad vissza és így a lencse nem szennyezõdik el. A száraz lencsét hidratáljuk és szélének csiszolása nélkül csomagoljuk. A 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját szemlélteti, amely lényegében megegyezik az elõzõ kiviteli alakkal (a megfelelõ részeket a 100 ¹as tartományban lévõ megfelelõ hivatkozási jelekkel jelöltük), attól csupán abban különbözik, hogy a 128f él sugárirányban belsõ 142f felülete a 138m zárófelület sugárirányban külsõ szélére fekszik fel. Használat közben a 128f él belsõ 142f felülete és a 138m zárófelület sugárirányban külsõ széle közötti érintkezési vonal a 128f él belsõ 142f felületén a konkáv 126f formázófelület irányában mozdul el. Ez különbözik az elõzõ kiviteli alaktól, ahol a vonal menti érintkezés a zárófelülethez képest elmozdult, azonban az élhez képest állandó helyzetû volt. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kontaktlencse-öntõforma kontaktlencse gyártásához, amely elsõ és második öntõformafelekkel (10, 12) rendelkezik, az elsõ öntõformafélnek (10) meghatározott görbületû konvex formázófelülete (36m) van, a második öntõformafélnek (12) meghatározott görbületû konkáv formázófelülete (26f) van, ahol az elsõ öntõformafél (10) a konvex formázófelületet (36m) annak szélén körülvevõ és a formázófelülethez (36m) csatlakozó, gyûrû alakú zárófelülettel (38m) van ellátva, továbbá a második öntõformafél (12) a konkáv formázófelületet (26f) annak szélén körülvevõ, hajlékony, gyûrû alakú éllel (28f) van ellátva, továbbá ahol, használat közben, az öntõformafelek (10, 12) összeillesztett helyzetében a gyûrû alakú él (28f) a zárófelülettel (38m) egy folytonos vonal mentén érintkezik, miáltal a formázófelületek (28f, 36m), a gyûrû alakú él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) és a zárófelület (38m) legalább egy része között öntõüreg (40) képzõdik, továbbá ahol a zárófelület (38m) és az él (28f) sugárirányban belsõ felülete (42f) által bezárt szög ( ) az öntõüregben mérve 90 -nál kisebb, és ahol, használat közben, az öntõformafelek (10, 12) polimerizáció során bekövetkezõ egymáshoz közeledésekor az él (28f) sugárirányban kifelé elhajlik, azzal jellemezve, hogy a zárófelület (38m) és a konvex formázófelület (36m) között, az azok találkozásánál lévõ szög ( ) az öntõüregben mérve 180 -nál kisebb. 2. Az 1. igénypont szerinti öntõforma, ahol az elhajlást megelõzõen a bezárt szög ( ) Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti öntõforma, ahol az öntõforma olyan kialakítással bír, hogy az él (28f) sugárirányban kifelé való elhajlását követõen a bezárt szög ( ) 30 és egy 75 -nál kisebb érték közé esik. 4. A 3. igénypont szerinti öntõforma, ahol az elhajlást követõen a bezárt szög ( ) A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol a zárófelület (38m) és a konvex formázófelület (36m) közötti szög ( ) A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol a konvex formázófelület (36m) az apa öntõformafél (10) része, a konkáv formázófelület (26f) pedig az anya öntõformafél (12) része. 7. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol az öntõformadarabok (10, 12) egyikében a megfelelõ formázófelülethez (26f, 36m) képest sugárirányban kifelé és azzal szomszédosan tározó helyezkedik el. 4

5 1 HU T A 7. igénypont szerinti öntõforma, ahol a tározó egy, a megfelelõ formázófelületet (26f) legalább részben körülvevõ horony (30f) vagy csatorna. 9. A 8. igénypont szerinti öntõforma, ahol a tározó egy, a megfelelõ formázófelületet (26f) teljesen körülvevõ gyûrû alakú horony (30f). 10. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, amely a konvex és a konkáv formázófelületek (36m, 26f) közötti minimális távolság korlátozására szolgáló eszközzel van ellátva. 11. A 10. igénypont szerinti öntõforma, ahol a szóban forgó eszköznek az öntõformafelek (10, 12) mindegyikén egy-egy zárófelülete (34m, 34f) van, és a zárófelületek (34m, 34f) egymással kölcsönösen érintkezõ helyzetében az elsõ öntõformafél (10) második öntõformafél (12) felé történõ relatív elmozdulása gátolt. 12. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol a formázófelületek (36m, 26f) használat közbeni megfelelõ passzításának biztosítására az öntõformafelek (10, 12) központosító eszközzel vannak ellátva. 13. A megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõforma, ahol a szóban forgó öntõformafelek (10, 12) úgy vannak méretezve, hogy az egyik öntõformafél (10) a másik öntõformafélbe (12) ékelõdik A 13. igénypont szerinti öntõforma, ahol az ékelõdés az öntõformadaraboknak (10, 12) a formázófelületektõl (36m, 26f) távoli kerületi falai (18m, 18f) között jelentkezik. 15. Eljárás kontaktlencse gyártására a megelõzõ igénypontok bármelyike szerinti öntõformát használva, amelynek során (i) a második öntõformafél (12) konkáv formázófelületén (26f) kontaktlencse monomer-összetételének kimért mennyiségét rendezzük el; (ii) az elsõ öntõformafelet (10) a második öntõformaféllel (12) összeillesztve a formázófelületek (36m, 26f) között zárt öntõüreget (40) hozunk létre, a tekintett öntõüreg (40) a kimért mennyiségû monomer-összetétellel van kitöltve; (iii) a tekintett monomer-összetételt polimerizáljuk, aminek hatására zsugorodás következtében a formázófelületek (36m, 26f) egymás felé mozdulnak, a tekintett elmozdulást a gyûrû alakú él (28f) sugárirányban kifelé történõ elhajlása segíti; (iv) az öntõformafeleket (10, 12) szétválasztva a száraz polimeranyagú kontaktlencsét szabaddá tesszük, továbbá (v) a száraz kontaktlencsét hidratáljuk. 5

6 HU T2 Int. Cl.: B29D 11/00 6

7 HU T2 Int. Cl.: B29D 11/00 7

8 HU T2 Int. Cl.: B29D 11/00 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest