Átírás

1 GÚTAI HíRÖZÖN független közéleti havilap október-november V. évfolyam, szám A TARTALOMBÓL: 20 éves a nyugdíjas klub v Ünnepi ülés v Gúta mint város v Rendhagyó történelemóra Árpád évében v Kiállítás v Látogatás a komáromi Jókai Színházban v Erdei iskola v Múltunk emlékei Az õsbemutató után Gútán is vizet árasztott (Wass Albert: Tavaszi szél c. drámája a gútai színpadon) Hallod a tavaszi szelet? Törvény, hogy zúgassa a fákat. Rügyeket bontson, vizeket árasszon, illatot kavarjon. Fákat is döntsön, korhadó fákat. Isten törvénye, egyetlen törvény. S ha ettõl elszakad az ember, akkor elvéti az ösvényt s eltéved a világban. MAYER JÁNOS Ha az én szememmel látná a körülöttünk élõket, az ország felett szaporodó bajokat, a fajtám lassú sorvadását, ha mindezt az én szememmel látná, ha igazán társam, igazán asszonyom lenne, akkor segítene tisztogatni, láttatni, akkor velem szárnyalna, mint a szél, amelyik vizeket áraszt, új életeket serkent. (Részletek a Tavaszi szélbõl.) Wass Albert családja és rokonsága sokat tett Erdély és Kolozsvár magyar színházi életéért. Az író maga is több drámai mûvet írt, s ezek közül a legkülönbet - amely az erdélyi nemzetrész trianoni fájdalmait s a politikai változások haláltáncát dolgozza fel - éppen 1944 karácsonyán készült mûsorára tûzni a budapesti Nemzeti Színház. A bemutató akkor elmaradt a bombázások miatt. A nagyszerû posztumusz-mû azóta hiába várt elõadóira, míg végül a Kisbér Kistérségi Mûvelõdési Központ Színtársulata gútai ötletbõl kiindulva, gútai színészi segítséggel (Jónás Csaba, Tóth László) színpadra nem állította. A színmû rendezését, és az egyik fõszerep megformálását Dráfi Mátyás, Jászai-díjas érdemes mûvészünk jegyzi. A II. Gútai Napok keretében október 20-án láthatta ezt a nagyon is elgondolkodtató és sajnos aktuális, mély érzelmeket gerjesztõ darabot a gútai közönség, már amennyire gútai volt annak többsége...! Ez a darab a nagyszerû mûvészi megformáláson túl segít eligazodni a magyarságunkat, jövõnket, európaiságot..., stb. érintõ legfontosabb kérdések és felgyorsult történések kavalkádjában. Megláttatja azt, amit Kárpát-medencében mindenkinek látni kellene, úgy, mint ezt a darabot... `56, te lyukas zászló! (Elmélkedés 1956-ról) `56, te ezerszer megtépázott nemzetiszín lobogó! Bõ fél évszázad hályoga borítja szemünk, ha rád tekintünk. Hovatovább két emberöltõ. Még köztünk élnek, kik megélték lelkesítõ októbered, s fagyos karácsonyod. Még nem lettél történelemmé. Magyar vagy `56, pont olyan, mint mi: mai magyarok. Ha akarom sokszínû, ha akarom megosztott. S ha akarják, megosztó. Hazudtak rólad `56, azután hallgattak. Sajnálatos esemény lettél, hosszú idõre. Majd népfelkelés, kicsivel késõbb forradalom és nemzeti ünnep - a rendszerváltozás eufóriájától kísérve. Akkor úgy tûnt 56, origó leszel, az új magyar demokrácia sarokköve. (Folytatás a 2. oldalon) Az idõ és az idõtlenség közt az ünnep a híd Jubileum a gútai gimnáziumban szeptember 14-én ünnepelte a gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvû 8-éves Egyházi Gimnázium megalakulásának 15. évfordulóját. Mons. Orosch János szavaival élve 15 év nem túl hosszú idõ egy iskola életében, viszont elég ahhoz, hogy az adott intézmény bizonyítsa, mennyire képes diákjainak színvonalas oktatást és nevelést biztosítani. Úgy vélem, mindenféle nagyképûség és elfogultság nélkül állíthatjuk, ennek az iskolának sikerült. A központilag közzétett érettségi vizsgák eredményei, a hazai és nemzetközi versenyeken való szereplések azt mutatják, hogy a kemény munkának megérett a gyümölcse. Kijelenthetjük, hogy a gyerekek szívesen járnak ebbe az iskolába, hiszen itt az elméleti tudás mellett még a hitbeli fejlõdésükkel, sõt lelkivilágukkal is foglalkoznak a pedagógusok. Az ünnep már 10 órakor elkezdõdött. (Folytatás a 2. oldalon)

2 2 GÚTAI HÍRÖZÖN OKTÓBER-NOVEMBER Jubileum a gútai gimnáziumban (Folytatás az 1. oldalról) A diákok egy kiválóra sikeredett nevelõ koncerten vettek részt, amelyen a KICSI HANG nevû együttes magyar költõk megzenésített verseivel szórakoztatta a jelenlévõket. Ezután ebéd következett, majd kis csoportokra osztódva érdekes foglalkozásokon gyarapíthatták kicsik és nagyok egyaránt tudásukat. A foglalkozások interaktív formában, több meghívott atya és hitoktató irányításával zajlottak. Majd lelkileg feltöltõdve mindenki átvonult a gútai Nagyboldogasszony templomba, hogy részt vegyen az ünnepi szentmisén, melyet a püspök úr celebrált. Közremûködtek az iskola énekkarának tagjai, valamint tartalmas gondolatokat fogalmaztak meg könyörgéseikben a volt diákok és a szülõk is. A szentmise után következett az ünnepi mûsor. Beszédet mondtak: Priskin Zoltán iskolaigazgató, Horváth Árpád Gúta város polgármestere, valamint Viera Kyselicová, a Pozsonyi Érsekség Iskolaügyi Hivatalának igazgatónõje, aki beszédében hangsúlyozta, hogy ez a 15. évforduló a bizonyíték arra, hogy szükség van egyházi iskolákra, amelyek felvehetik a versenyt az állami intézményekkel. A szép gondolatok és buzdító szavak után igazán meghitt pillanatok következtek. Az iskola színjátszó csoportja, a Bicebócák egy Szent Erzsébet életét feldolgozó mûvet adott elõ, méghozzá valódi komolysággal és átéléssel, így diák és tanár, szülõ és vendég igazi katarzist élhetett át. Látván a gyerekek örömét és boldogságát, hogy önzetlenül adhattak, bizony sokunk szemébe könny szökött. Megható látvány volt, amikor a diákok a színpadra kísérték tanáraikat, és közösen énekelték az iskola himnuszát. Persze megnézhettük a diákok munkáiból készített kiállítást és a kivetített fotókat is. E jeles évforduló állófogadással zárult, melyen tiszteletüket tették mindazok, akik valaha is segítették az iskola fejlõdését, elõrejutását. Hála érte. Molnár Szilvia és Szlama Melinda, pedagógusok `56, te lyukas zászló! (Folytatás az 1. oldalról) Azóta négyévenként újracímkéznek, látták benned a polgári Magyarország elõképét éppúgy, mint a demokratikus köztársaságét. Ötvenévesen megaláztak. Nincs rá jobb szó. Megalázott a Rádiót céltalanul, vagy nagyon is célzottan ostromló, kilétét kendõvel takaró huligán. Megalázott a hatalom arctalan erõszaktevõje, a gumilövedéket szemmagasságban békés megemlékezõre lövõ rendõr. Aki Te is lehettél volna, kedves olvasó! `56, én azt hiszem, te most szégyenkezel. Szégyellsz minket, mai magyarokat. Talán azt gondolod, mára a kutyák népévé lettünk, mi, egykoron a farkasok népe. Talán úgy véled, valamit jóvátehetetlenül elrontottunk. Talán most is éppen legyintesz, ahogy látod a kordonokkal körbezárt belvárost, ahol az állami ünnepségekrõl éppen csak a nép hiányzik. Mellesleg, talán te is jobban tennéd `56, ha inkább elmennél egy vidéki wellnessközpontba. Most már csak az a kérdés, mid sajog jobban: a szíved vagy a köszvényed? Az a baj veled `56, hogy te nem lettél cinikussá. Ezért nem értünk téged, mai magyarok. Talán, majd ha történelem leszel. Majd, ha meghalnak a meggyötörtek, az elítéltek. Majd ha meghalnak a kínzók, a biztos kezû ítéletvégrehajtók. Akkor már csak az árnyaikkal kell megküzdenünk. Akkor majd talán rossz lelkiismerettel, de kevesebb kordon védelmébõl szólnak hozzánk az Opereház elõl. Talán megérjük, hogy kibeszéljük egyszer a régi századbeli történelmünket: Trianont, a vészkorszakot, a Beneš-dekrétumokat, `56-ot, a kacsintós Kádár rendszert, az elhazudott rendszerváltozást. Látod `56, kellett téged szóba hozni? Legalább üzenj nekünk valami biztatót! Csepegtess némi lelkesedést abból az ötvenegy év elõtti kedd délutánból! Idézd fel nekünk azokat a ragyogó arcokat, amikor százezrek érezték meg, mi a szabadság. Épp csak azt kérem `56, magyarázd meg a csodát! Ha valaki el tudja magyarázni, az te vagy, hisz te magad voltál a csoda! Látod, csodavárók lettünk. Vess meg minket, de ne ítélj fölöttünk. Leszünk még, kik újra kiásunk téged a múlt gödrébõl, a történelem jól õrzött hátsó szobájából mint fekélyes groteszkkel valakik elhantolód koponyáját. `56, te lyukas zászló: legalább ma lobogj! Kolek Zsolt Gútai Hírözön ingyenes helyi havilap. Felelõs kiadó: Gúta Város Önkormányzata. Fõszerkesztõ: MAYER János. Szerkesztõbizottság: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Tördelõszerkesztõ: SALÁTH Richárd. Korrektúra: BARCZI László. Nyomja: SILVESTER Kft. Regisztrációs szám: OÚ OVVSaZ/ A szerkesztõség címe: Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1. Tel.: 035/ , Fax: 035/ janos.mayer@post.sk

3 2007. OKTÓBER-NOVEMBER GÚTAI HÍRÖZÖN 3 Bakonyszombathelyen Benedek Elekre emlékeztünk Iskolánk, a II.Rákóczi Ferenc Alapiskola immár 5 éve baráti kapcsolatot ápol a Bakonyszombathelyi Általános Iskolával, amely 2005-ben vette fel a híres meseíró, népmesegyûjtõ, Benedek Elek nevét. A névfelvétel 2. évfordulójának megünneplésére, a Benedek Elek Nap rendezvényeire iskolánk is hivatalos volt. MGR. MÁTÉ ANDREA Az utazást lázas készülõdés elõzte meg, hiszen tanulóink szorgalmasan készültek a testvériskola által meghirdetett irodalmi versenyre és kézmûves pályázatra: feldolgozták Benedek Elek kijelölt mûveit, és bábokat készítettek különféle anyagokból. A nevezetes napon, szeptember 28-án a szomorkás, esõs idõ ellenére is nagy örömmel indult útnak iskolánk küldöttsége Bakonyszombathelyre. Megérkezésünket követõen az iskola felújított épületében került sor a Benedek Elek Nap ünnepélyes megnyitójára, melynek keretén belül az iskola igazgatónõje méltatta Benedek Elek jelentõségét, munkásságát, Iskolánk színházkedvelõ diákjai október 17-én, szerdán, a komáromi teátrumban megtekintették Dosztojevszkij Karamazov testvérek címû drámáját. A színházlátogatást Szokol Katalin tanárnõ szervezte, a diákokat rajta kívül Szalai Adrienn és Kolek Zsolt tanárok kísérték el Komáromba. Az igényesen rendezett darab drámaiságát fokozta, hogy a nézõk a mûvészek közvetlen közelében, a színpadon foglalhattak helyet. Az apagyilkosság témájára épülõ lélektani dráma nem ritkán heves szenvedélyeknek és vad indulatoknak adott teret. A hitelességet fokozta, hogy számos ragyogó alakítást láthattunk. A mûvészek ezzel nemcsak kiemelve a hagyományok ápolásának fontosságát. Majd egy rövid kultúrmûsorra és az író emlékmûvének megkoszorúzására került sor. Az ünnepély méltó befejezéseként közösen elénekeltük a Himnuszt, majd felhangzottak a Szózat sorai. Ezt követõen kezdõdtek a sokrétû, izgalmas versenyek, programok, melybe természetesen iskolánk tanulói is aktívan bekapcsolódtak. A programok két helyszínen zajlottak: egyrészt az iskola épületében folyt az irodalmi csapatvetélkedõ, a sakkverseny és az elõzõleg elkészített bábok kiállítása, értékelése. A másik helyszín az iskola épületével szemben található kultúrközpont volt, ahol a tanulók különféle kézmûves foglalkozásokkal ismerkedtek meg. Míg a tanulók versenyeztek, addig mi, iskolánkat képviselõ pedagógusok és szülõk körbejártuk a közelmúltban átalakított, és jól felszerelt tantermeket, amelyekben interaktív tábla, internet, projektor segíti a hatékony oktatást. Megcsodálhattuk az értelmileg visszamaradott tanulók számára kialakított külön tantermet, ahol differenciált oktatás folyik: a különféle korcsoportba tartozó tanulókat személyre szabott oktatóprogramokkal, számítógép segítségével fejlesztik. A versenyeket követõen a helyi sportpályán fogyasztottuk el az ebédet. Ezután egy lovasíjász bemutatót tekinthettünk meg, amelyet legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre a gútai Vermes törzs tagjai tartottak, ízelítõt adva az õsi magyar harctechnikákból. Majd folytatódtak a kézmûves foglalkozások: papírsárkány-készítés, nemezelés. Végül elérkezett a versenyek értékelése, amely során tanulóink is szép helyezéseket értek el. S a jutalmak mellett még búcsúajándékot is kaptak diákjaink. A nap végén fájó szívvel vettünk búcsút vendéglátóinktól, és tartalmas élményekkel gazdagodva tértünk haza. Bízunk benne, hogy a közeljövõben viszonozhatjuk testvériskolánk meghívását, és vendégül láthatjuk õket a májusban megrendezésre kerülõ Rákóczi Napokon, iskolánk fennállásának 80. évfordulóján. Látogatás a komáromi Jókai Színházban a 19. századi orosz drámairodalmat hozták közelebb diákjainkhoz, hanem jól szolgálták a színházlátogatás legfontosabb célját, a beleélés, átélés képességének fejlesztését. A Jókai Színházban eltöltött délután amellett, hogy élményekkel és ismeretekkel gyarapította diákjainkat, hangulatával is színezte az olykor szürkének tûnõ hétköznapokat. Jó társaságban, alkalomhoz illõ viseletben kellemesen telt az idõ. Reméljük, legközelebb még többen szeretnének majd ellátogatni a Jókai teátrumba. Kolek Zsolt Schola Privata Gutaiensis tanára

4 4 GÚTAI HÍRÖZÖN OKTÓBER-NOVEMBER Rendhagyó történelemóra Árpád évében Kiállítás október 19-én Gútán a Városi Mûvelõdési Központ Libresszójában a Gútai Alkotómûvészek Társaságának szervezésében csoportos tárlat nyílt Horváth Árpád polgármester nyitóbeszédével. Idõutazás résztvevõi voltak azok a diákok és tanáraik, akik jelen voltak Hidán Csaba régész, történész, egyetemi docens (a Duna Tv-bõl is ismert) rendhagyó történelemóráján. Amikor az elõadó (erdélyi származású) stílusosan egy honfoglalás kori férfi viseletét idézõ öltözékben lépett a színpadra, a közönség szava elállt a csodálkozástól. Feszült figyelemmel hallgatták az érdekes elõadást, mely a honfoglalás korának társadalmát, kultúráját, szokásait mutatta be. Láthattuk az asszonyok hétköznapi eszközeit, például az agancsból faragott bogozót, mellyel a lószõrbõl vagy kenderbol készült kötél csomóját könnyedén ki tudták oldani. A nõk mindig maguknál hordták a varrótût is egy ötletes, csontból készült tokban. A lovas harcmodort alkalmazó elõdeink legszívesebben az íjat használták, hozzá különbözõ nyílvesszõket, melyeknek fecskefarkú vagy vésõ formájú hegye óriási roncsolásra volt képes. A szablyát a közelharchoz használták. A férfiviselet fontos darabja volt az öv, amely a katonai rangot, a társadalmi helyzetet is jelezte, ugyanakkor a tarsolyt, az ivócsanakot és a fegyvereket is erre akasztották. Megtudtuk, hogy a magyarok az íjat és a nyilakat tartalmazó tegezt is a derékszíjra akasztva viselték, nem úgy, ahogy a filmeken ábrázolják, a hátukon. Az elõadó, aki a korabeli harcmodort a gyakorlatban is alkalmazza, hiszen történelmi hagyományõrzõ csapat tagja, és több mint 400 egykori csata újrajátszásában vett részt, bemutatta a honfoglalók fegyvereit is. Mayer János E kiállítás egy átfogó képet ad a gútai festõmûvészek, grafikusok, fafaragók és alkotómûvészek munkásságáról. Elõször mutatkozott be városunkban ilyen szervezett, csoportos kiállítás, amelynek összhatása egységes, kellemes hatást nyújt a látogatónak, és egyben az alkotók közötti kapcsolatot is elmélyíti. E kiállítás is bizonyítja, hogy közösségünkben az amatõr képzõmûvész szó már a múlté. Ezek alkotások igazi nagybetûs ALKOTÁSOK. Szellemi és fizikai megpróbáltatások. Az alkotóknak kihívás, a látogatóknak egy kellemes élmény, amelyet egyhamar nem fognak elfelejteni. Huszárik Roland kortárs festményei, Obonya Sándor akvarelljei, Jankovich Márta pasztell alkotásai, Harcsa Anikó tusrajzai, Csizmadia Imre hangulatos képei, Tóth Rudolf fafaragásai, Esfekete Zoltán kollázs grafikái és a fiatalon elhunyt Huszárik Pál elgondolkodtató olajfestményei mind hozzájárultak alkotasaikkal e tárlat színvonalas megalkotásához. A kiállítás október 29-ig volt megtekinthetõ. Huszárik Roland Nyárbúcsúztató a Tájházban Nagyobb csoportosulásra lehetett felfigyelni október elsõ vasárnapján a Gútai Tájház elõtt. Az itt gyülekezõ MAL-os asszonyok, és férjeik kákát indultak aratni a környezõ tavak, illetve kanálisok partjára. Az idõjárás is nagyon kedvezett erre a kicsit elkésett akcióra, ugyanis a kákavágás ideje augusztus vége, szeptember elejére esik. Az egész mûvelet szakmai irányítója Forró Teréz volt, aki ezt a feledésbe merülõ szakmát próbálja átmenteni az utókornak. Õ oktatja a gyerekeket is erre a mesterségre a MAL által évente megrendezett kézmûves táborban. Régebben felmerült már a gondolat, hogy ne csak a tábor ideje alatt ismerkedjenek a látogatók ezzel a csak Gútára jellemzõ õshonos mesterséggel, hanem egy állandó kiállítás is megtekinthetõ legyen. A káka aratása lett az elsõ lépés, ami aztán film- és képanyagban is megjelenik majd a kiállításon. De nem csak a kákafonás, hanem a kosárfonás és hálókötés (halászat) is erre a régióra jellemzõ, ezért a kiállítás ezzel is bõvül. Ezek megvalósításához felkértük Szanyi Mária néprajzkutató, nyugalmazott pedagógus segítségét. Õ a továbbiakban is irányítani fog bennünket, hogy a múzeum létrejöjjön. A kákaaratásból visszatérõ csoportot finom meleg ételekkel vártuk. Délután vendégül láttuk Anikót és Ferikét, azt a két világtalan fiatalt, akiket az asszonyliga felkarolt. Nagyon jól érezték magukat közöttünk. Így búcsúztattuk a nyarat, és ünnepeltük az egész évben elvégzett közös munka eredményeit. Rigó Katalin, a MAL elnöke

5 2007. OKTÓBER-NOVEMBER GÚTAI HÍRÖZÖN 5 Gúta mint város Sokak számára ez a tény nem jelent semmit. Néhányan úgy gondolják, mindegy hol élnek. Falu, vagy város, nem számít. Azonban szerintem nem így van! A legtöbben nem is gondolnák, mennyi munka, elszántság és fáradozás rejlik a várossá avatás, és ennek terveinek megvalósítása mögött. Hogy tudjuk, honnét indultunk, és hova jutottuk tekintsünk vissza egy kicsit a múltba ban Villa Guta néven már az esztergomi érsekség birtokaként említik ezt a területet. Az õslakók elsõ falujukat nem a csallóközi oldalon, hanem a Vág- Duna bal partján hozták létre. Ennek legvalószínûbb helye az Ó-Gúta puszta és környéke volt, amely a múltban is közigazgatásilag Naszvadhoz tartozott (1278, 1312, 1525). A késõbbi századok folyamán jött létre Nagy-Gúta - közelebb a Vághoz - s ennek földterületei egészen a kamocsai és szímõi határig húzódtak 1551-ben IV. László már évente négy országos kirakodó- és állatvásárt tartatott a faluban ben már Kis-Gútát is említik, mint Naszvad egy részét. Nem szeretném tovább részletezni városunk 1500-as éveinek fejlõdését, hiszen akkor egy egész könyvet kiadhatnánk. Inkább ugorva egyet a történelemben, megemlítve június 4- ét, amikor elszakadtunk az anyaországtól és at, mikor a falu neve Kolárovo lett után az árvíz által elpusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta elsõ írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsõbb politikai, társadalmi körökben sem október 14-e a település egyik legjelentõsebb napja lett, mivel városi rangra emelték, és így új történelmi fejezet kezdõdött az eddig kizárólag mezõgazdasági jellegû község életében, hiszen hirtelen fejlõdõ iparával jelentõs társadalmi-kulturális központtá vált. Az ös évek elmúltával, a város lakosságának és építõinek igyekezete, hogy fellendítsék Gútát, nem veszett kárba. Megszilárdultak a város belsõ viszonyai és megjavult a lakossági intézmények mûködése ben ünnepélyesen átadták rendeltetésének a város új kultúrközpontját. Az épület jellegzetes vonása a táncterem köríve, melyet a helybeliek rotundának neveztek el. A tér közepén álló adminisztrációs épületet án nyitották meg, így a nagyközönség és a hivatalnokok korszerû államigazgatási központot kaptak. A teret építészetileg szökõkúttal és az Elemek fellobbanása címû plasztikával egészítették ki. A tér eredeti épületei közül csak a római katolikus templom maradt meg, és a hivatalnokok felújított lakóháza. A város látogatóinak figyelmét felkelthetik a gondosan ápolt parkok, zöldövezetek, virágágyak és a szépen kaszált füves területek. A régi temetõ felszámolásával a barokk kápolna körül jött létre a városi park, melyet szökõkúttal díszített szoborcsoport vesz körül (Mag Gyula mûve 1982-bõl). Ide helyezték át Szent Vendel szobrát, mely eredetileg a r.k. templom parkjában állt, valamint a régi sírköveket is, melyeket az egykori temetõ falánál találunk. A fõkapu falán pedig az 1947-ben deportáltak emléktábláját olvashatjuk. Gyors tempóban épültek egész háztömbök, lakótelepek, amelyek a munkák befejezése után a baráti összefogás városainak nevét viselték (Prágai tér, Brünni tér stb.). Nem is gondolnánk, mennyi munkába került mindaz, amit most látunk, ha végigmegyünk Gúta utcáin. Szüleink, nagyszüleink még mesélhetnek róla. Kérjük meg õket, hiszen biztosan tudnak egy-egy érdekes történetet, esetleg elmesélik, õk hogyan segédkeztek városunk szebbé tételében. Szántó Zsuzsanna Forrás: Gúta (Harminc éve város) - Honismereti kiskönyvtár 113. szám Juhász Árpád: Gúta és környénke a múlt századokban Házasságot kötöttek Molnár Attila és Fitos Nikoletta Tánczos Ervin és Szabó Mónika Karol Beck és Ing. Ollé Andrea Halász Attila és Szabó Anikó Ing. Kiss Norbert és Madarász Veronika Hollósi István és Nagy Henrietta Ing. Marian Ambroš és Monika Habánová Elhalálozások Tóth Gábor 59, Nagy Katalin 61, Szarka Júlia 71, Zuber Mihály 76, Anyalai Erzsébet 90, Jakab Sándor 73, Leczkési László 81, Stojka František 50, Tóth Géza 80, Szénási János 74, Nagy András 52, Kozma Károly 67. Emléküket megõrizzük.

6 6 GÚTAI HÍRÖZÖN KUTYA GAZDI páros futás amatõr verseny OKTÓBER-NOVEMBER október 24-én délután órai kezdettel a II. GÚTAI NAPOK keretén belül elsõ alkalommal került megrendezésre a Kutya-gazdi páros amatõr futóverseny a helyi atlétikai pályán 18 versenyzõ részvételével. Különféle fajtájú, különbözõ termetû kutyák versenyeztek gazdáikkal együtt, akik mindannyian hatalmas élménnyel gazdagodva, apró kis ajándokokkal, édességekkel, emléklapokkal, megelégedve térhettek haza. E rendezvény célja az volt, hogy kimozdítsuk a gyermekeket a négy fal közül, hogy játékos formában ismertessük velük a kutyatartással kapcsolatos helyi tudnivalókat, a kutyatartással kapcsolatos általános érvényû rendeletet, felhívjuk figyelmüket az állatorvosi kezelés, kötelezõ oltások fontosságára, a póráz és szájkosár használatára a közterületeken, illetve a tömblakások körül kialakított homokozók tisztántartására, szennyezõ anyagok összegyûjtésére, eltávolítására. A verseny értelmi szerzõje és fõszervezõje Zsélyi Zoltán mérnök. A pálya hossza egységesen 400 m volt, a sorrend az elért idõ alapján lett felállítva. E verseny további éredekessége volt, hogy egy öt tagból álló, szintén amatõr zsûri ítélte oda a díjat a legszebb kistestû és legszebb nagytestû kutya gazdájának. A szervezõk köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik segítségükkel támogatták ezen rendezvény megvalósítását. Erdei iskola Alig vártam, hogy negyedikben is lehessen természet iskolába jelentkezni, mert tudtam, milyen jól éreztem ott magam tavaly. Szeptember 17-én volt a nagy nap, amikor elindultunk. Útközben még megálltunk Vöröskõnél, de hamarosan megérkeztünk Brezová pod Bradlomra. Odaérkezésünkkor várt minket egy nagyon kedves hölgy, Zsuzsa néni. Reggelente zenére ébredtünk, ami jó kedvet biztosított egész napra. Sokat batikoltunk, kézimunkáztunk. Készítettünk indián kalapot, batikolt pólót, szütyükét és madaras képet. Nekem ezek köztül az indiánkalap volt a legérdekesebb, mert mindig is érdekelt az indiánok világa. A legfárasztóbb napunkon 24 km-t túráztunk, de volt olyan is, hogy este sötéttel tettünk meg egy jó hosszú sétát. Három este mese is volt, aminek roppantul örültem, mert otthon ilyen mesét nem hallok. Zsuzsa néni sok szép és tanulságos honfoglaló éneket tanított nekünk, s ezeket este a tábortûznél el is énekeltük. Még a vízzel is megtanultunk varázsolni. Volt még íjászkodás, pizsamadiszkó, szépségverseny, sõt a fiúknak külön lábszépségverseny. Ebben sajnos én nem vehettem -Kürti Márta- részt, mert nagyon fájt a lábam. Ezen az egy héten annyi minden történt velem, hogy még szívesen maradtam volna jó pár napig. Madarász Patrik 4. A osztály Corvin Mátyás Alapiskola, Gúta

7 2007. OKTÓBER-NOVEMBER GÚTAI HÍRÖZÖN 7 20 éves a nyugdíjas klub Immár 20 éve, hogy április 30- án átadtak a nyugdíjasok használatába egy átalakított, felújított épületet a Hosszú utcában. Ebben az épületben mintegy 120 nyugdíjas részvételével megalakult, és attól kezdve sikeresen mûködik a nyugdíjas klub. Megalakult a klub vezetése, létrejöttek az érdeklõdési körök, és a klub elkezdte mûködését. Nagyon nehéz lenne felsorolni mindazt, ami a 20 év alatt történt. Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy ez a 20 év sikerekben gazdag volt, és sokrétû, színes programokat biztosított a klub nyugdíjas tagjainak részére, akiknek létszáma az évek folyamán több mint 600-ra növekedett. Baráti kapcsolatokat kötöttünk más nyugdíjas klubokkal, és látogattuk egymás rendezvényeit. Kirándulásokat rendeztünk úgy hazai, mint külföldi nevezetességek megtekintése céljából. Jártunk Pozsonyban, Bajmócon, Krasznahorkán, Prágában, Karlovy Varyban, Budapesten, Egerben, Sopronban, körbejártuk a Balatont, Ópusztaszeren megtekintettük a Fesztykörképet, meglátogattuk Erdély legszebb városait, és Székelyföld gyönyörû tájait. De rendszeresen látogatjuk a környék termálfürdõit, melyeknek meleg vize jótékony hatású öreg csontjainkra. Minden évben két bált is rendeztünk, amelyeken mindig megtelik a terem, és ahol mindenki jól szórakozik. A klub énekkara gyakran szerepelt nagy sikerrel úgy idehaza, mint külföldön. A kézimunka-kör tagjai sikeres kiállításokat rendeztek legszebb munkáikból, de kézimunkáik díszítik a klub termeit is. A klubot rendszeresen látogatók kártyáznak, billiárdoznak vagy csak beszélgetnek. Nagy figyemet fordítunk a súlyosan beteg társainkra is. A klub vezetõségi tagjai gyakran látogatnak ilyen betegeket. Röviden talán csak ennyit, amit a klub mindenkori vezetése biztosított a tagság számára. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy akik betérnek hozzánk, azok otthon érezzék magukat, és rendezvényeinket minél többen látogassák. Október 24-én a klub legaktívabb tagjai jöttek össze a Flórián étteremben, hogy emlékezzenek az eltelt 20 esztendõre, és egyben megünnepeljék e kerek évfordulót. Nagy öröm volt számunkra, hogy a jelenlévõk közt akadtak olyanok is, akik jelen voltak a klub megalakulásánál, tagjai voltak a klub elsõ önkormányzatának, és még most is aktívan bekapcsolódnak a klub tevékenységébe. A klub vezetése virággal, és kis ajándékkal köszöntötte az alapító tagokat. Rendezvényünket jelenlétével megtisztelte Horváth Árpád, városunk polgármestere, Árgyusi Imre alpolgármester, valamint Szabó Erzsébet, a szociális osztály vezetõje. Horváth Árpád úr méltatta a klub eddigi tevékenységét, további sikereket kívánt, és a város vezetésének támogatásáról biztosított bennünket. Mi természetesen örülünk minden támogatásnak, és bízunk abban, hogy az elkövetkezõ évek még sikeresebbek lesznek a klub tevékenységében. Fûri Ferenc, a klub elnöke Ünnepi ülés Ünnepi ülésen emlékezett Gúta képviselõtestülete a várossá nyilvánítás 40. évfordulójára. Az összejövetelen részt vett és rövid beszámolót tartott az eddig eltelt idõszak mindegyik elnöke ill. polgármestere: Jány Ján, Borka János, RSDr. Tóth Imre, Árgyusi Imre, Harsányi Imre és Horváth Árpád. Az önkormányzat Gúta Város Díját adományozta Ján Jánynak a városfejlesztés területén kifejtett munkásságáért és PaeDr. Juhász Árpádnak publikációs tevékenységéért, és Gúta történelmének feldolgozásáért.

8 8 GÚTAI HÍRÖZÖN OKTÓBER-NOVEMBER A Hírözön olvasói közül bizonyára többen értesültek róla, hogy a GÚTATV adásai újabban interneten keresztül is elérhetõek. A TV honlapja több részre osztott. A HÍREK címszó alatt naponta rövid szöveges tudósításokat közlünk néhány fényképpel illusztrálva. Képújság címû rovatunkban napi frissítéssel ugyanazon hirdetések, reklámok, beszámolók láthatóak, mint a TV képernyõjén. A MÛSOR c. részben bármikor megnézhetõek azok a mûsorösszeállítások, amelyeket szerdánként közvetítünk a TV-ben. Ezzel az újítással több célt követtünk: egyrészt az elfoglalt gútaiak számára lehetõvé tenni, hogy bármilyen idõpontban nézhessék mûsorainkat. Másrészt a hosszabb-rövidebb idõre Gútáról elszakadt földijeink számára hírt adni az itthon történtekrõl. Azzal pedig, hogy híreinket naponta frissítjük, egy kicsit szeretnénk a helyi hírforrás, ha úgy tetszik napilap szerepét is betölteni. Ahhoz, hogy munkánk eredményes legyen, fontos volna tudni a nézõk, olvasók véleményét, a felmerülõ igényeket. Kérem ezért, hogy mondják el véleményüket adásainkról akár személyesen, telefonon vagy írásban. Elérhetõségeink: GUTATV s.r.o., Kolárovo, Kostolné nám 32. Tel.: 035/ , info@gutatv.sk Kürti Endre Az új bérlakások átadása a Dankó Pista telepen október 19-én Lekvár Peti kalandjai Megannyi gyermek lepte el a gútai kultúrház nézõterét a II. Gútai Napok kezdõprogramján, október 18-án délelõtt, amikor a komáromi Teátrum színtársulat tartott elõadást. A magyar nyelvû színelõadást megtekintõ ovisok és kisiskolások hálás közönségnek bizonyultak, ugyanis sok kacajjal és tapssal jutalmazták a folytonosan bonyodalmakba keveredõ Lekvár Petit. Élvezetes elõadás részesei lehettek kicsik és nagyok egyaránt. Gúta tv info Múltunk emlékei A Komáromi úton található virágüzlet szomszédságában, az úttól kissé beljebb áll ez a kõkereszt. A talapzaton az állíttatás évszáma, 1852 olvasható. Tavasztól õszig a járókelõk szeme elõl szinte teljesen elfedik a bokrok, virágok. A kereszt és környéke, köszönhetõen Leczkésinének, egész évben példásan rendben tartott. Kürti Endre

9 Október November 2007 KOLÁROVSKÝ HLÁSNIK 4 Zelená koruna úspechu Na zaèiatku bol nápad. Z neho sa neskôr vyk¾ul Akèný plán projektu Zelená škola. Potom bdela nad aktivitami detí i dospelých taktovka Mgr. Valérie Kissovej a Ing. Kataríny Béresovej, pridelenej konzultantky celoslovenského projektu. Veci sa dali do pohybu. Základná škola J. A. Komenského na Rábskej ulici v Kolárove zaèala svojimi aktivitami snahu o získanie certifikátu a zástavy zelenej školy, ktorá sa v tomto ekologicky fundovanom a environmentálne zameranom projekte ude¾uje úspešným vždy na jeden školský rok. Spomenutá základná škola ju získala v júli 2007, èím sa zaradila medzi èlenov celoslovenskej siete eko - škôl (Eco - Schools). Úspech však prišiel až po sérii aktivít, ktoré sa uskutoèòovali v priebehu školského roka 2006/2007. Základná škola na Ulici rábskej mala na získanie certifikátu všetky predpoklady a podmienky, veï škola sa nachádza na cca hektárovom pozemku v zelenom areáli. Rastie tu 172 stromov, 10 krov, asi 500 m dlhý živý plot a približne 100-metrový ružový porast. Letnièky, trvalky a dreviny sa tu vysádzajú de mi v rámci hodín pestovate¾ských prác, ktoré sú zamerané na skráš¾ovanie a ochranu školského parku. Posilnená environmentálna výchova vyburcovala žiakov školy a ich rodièov ku zmene postojov k životnému prostrediu. Veï hlavným cie¾om projektu je nájs cestu k zdravšej, zelenšej a aktívnejšej škole a spoloènosti. Ide o podporu aktivít a èinností, ktoré chránia pred zneèis ovaním životného prostredia, vedú k udržate¾nej miere spotreby zdrojov energií, k environmentálnej výchove žiakov a k spolupráci s celkovým okolím školy. Medzi povinné oblasti, do ktorých žiaci orientovali svoju èinnos patrili voda, odpady a energie. Fakultatívne sa plnili úlohy z oblastí ako doprava, ovzdušie, zeleò, ochrana prírody, používanie eko - materiálov a starostlivos o zdravie. Nie náhodou funguje v škole už dvanásty rok ekologický záujmový útvar. Nie náhodou je už bežnou aktivita celoroèného zberu papiera, PET fliaš a tetrapakov, èi sledovanie a priebežné zverejòovanie údajov o spotrebe všetkých druhov energií. Nie náhodou by bolo vymenúvanie všetkých aktivít detí a ich rodièov zdåhavé. Z ich súhrnu vyplýva, že školský rok 2006/2007 bol na ekologické a environmentálne aktivity bohatý a pestrý. Èinnosti boli zamerané na vzbudenie a upevòovanie šetrného vz ahu k prírode. Poslednou, pre deti atraktívnou aktivitou, bolo vytvorenie malého jazierka, do ktorého boli následne nasadené i rybièky. V duchu sloganu: mysli globálne, konaj lokálne boli teda žiaci Základnej školy na Ulici rábskej v Kolárove zavalení aktivitami až po pás. No úsilie prinieslo svoje ovocie, a tak si vedenie školy mohlo dòa 18. októbra 2007 v Banskej Štiavnici prevzia vytúžený certifikát i zástavu Eco - Schools. A sláva to bola nemalá. Jej atmosféru prenieslo vedenie školy zo Štiavnice i do kolárovského MsKS. Žiaci i mnohí pozvaní hostia sa zúèastnili zeleného dòa, ktorého slávnostná a oficiálna èas sa konala v kinosále MsKS a pre deti atraktívnejšia a zábavná v priestoroch školy. A bolo sa veru i v tento pondelok, 29. októbra 2007, na èo pozera : beseda o s ahovaní vtákov do Afriky, ma¾ovnie ekoplagátov, vytváranie drobných predmetov z prírodných materiálov, sadenie trvaliek, eko - hry èi sú aže a rôzne iné aktivity. Bol to zelený deò plný detského džavotu, smiechu a hier. A ve¾ká zelená zástava Eco - Schools napovedá všetkým, ktorí do priestoru školy vojdú, že sa nachádzajú na pôde detí, ktoré rozumejú slovu environmentálny. A èo Vy? Nedostali ste chu prida sa? Navštívte Základnú školu J. A. Komenského na Rábskej 14 v Kolárove. Budete o kúsok bližšie k ochrane prírody a životného prostredia, budete bližšie ku globálnemu mysleniu i konaniu. infomis

10 2 KOLÁROVSKÝ HLÁSNIK Október November 2007 Ako vnímame... Milí èitatelia! (Pokraèovanie zo strany 1.) V poslednom období sa mnohí èlenovia ZO v Kolárove pýtajú, èo bude ïalej. Poèuli totiž, že predsedkyòa,p. Magdaléna Gõghová sa z Kameniènej s ahuje do Maïarska a tým pádom chce našu ZO rozpusti. V budúcnosti vraj môžeme prís o priestory, ktoré nám v minulosti poskytol primátor mesta. Po rozhovore s nieko¾kými našimi èlenmi sme došli k záveru, že èo sa týka organizácie, sú to vlastne iba dezinformácie a nepravdy. Totiž, dòa sa v klubovni našej ZO uskutoènili oslavy jubilantov, kde nás svojou prítomnos ou poctil aj p. (Pokraèovanie zo strany 1.) 18 rokov sa pýšime slobodou a demokraciou a predsa v hlavách nemáme vyriešené vlastné dejiny a chorobne sa bojíme slovíèka prepáète. A to len preto, že politici nie sú ochotní prenecha serióznu analýzu dejín historikom, ale osobujú si právo vyklada ich po svojom, prièom ich neustále skres¾ujú a neštítia sa žiadnej demagógie. Zabudli sme si tiež uvedomi ešte jednu závažnú vec: plytváme vzácnou energiou na nikam nevedúce spory medzi susedmi, miesto toho, aby sme sa spoloène pozreli do oèí ove¾a väèšiemu strašiaku, ktorý sa volá globalizácia. Ale vrá me sa na zaèiatok tejto úvahy. Zákonitos ou každej revolúcie je, že po poèiatoènej fáze obrovskej eufórie prichádza dezilúzia, rozèarovanie, sklamanie. Na otázku, ako sme vnímali novembrové udalosti spred nieko¾kých rokov, by urèite inak odpovedala zamilovaná študentka a inak väzenský dozorca, ktorý po ve¾kej amnestii Václava Havla /ináè vynikajúceho politika/ bol nútený prizera sa, ako väznicu húfne opúš ajú ažkí zloèinci - recidivisti, aby sa onedlho opä vrátili spä ako èerství vrahovia... Napriek všetkému pre mòa osobne zostane november 1989 (urèite umocnený mlados ou a naivitou) krásnou ilúziou, na ktorú budem vždy s nostalgiou spomína. Bude navždy spojený s predstavite¾mi èeského a slovenského disidentu, s bohémami a idealistami, akými boli Jaro Filip, Karel Kryl, Janko Budaj (okamžite oznaèený za eštebáka), jednoduchý, ale nesmierne charizmatický pán Alexander Dubèek a mnohí iní. So skupinou Tublatanka a ich hitom Pravda ví azí. S Robom Grigorovom, modliacim sa na preplnených námestiach za duše rebelov a básnikov... A samozrejme s veèernou Bratislavou, voòajúcou peèenými gaštanmi a rados ou z èerstvo nadobudnutej slobody. To ostatné už poznáte. Druhú fázu revolúcie, fázu dezilúzie, sme okúsili na vlastnej koži všetci. Pre niekoho už trvá pomaly 20 rokov. Verím však, že úsilie slušných ¾udí, ktorým na tejto nesmierne krásnej krajine skutoène záleží, bude èasom korunované úspechom a raz budeme môc vychutnáva výdobytky demokracie, ktorá síce nie je vždy dokonalá spravodlivá, ale zatia¾ nikto niè lepšie nevymyslel... primátor mesta Árpád Horváth, všetkých nás srdeène pozdravil, jubilantom zablahoželal a v závere svojho príhovoru nám všetkým poprial ve¾a síl, energie a zdravia do ïalšej práce v rámci ZO. Následne vyvstala od nás smerom k p. primátorovi požiadavka, aby nám umožnil umiestnenie nášho klubového priestoru na vhodnejšom mieste, pretože naši èlenovia sú väèšinou ¾udia staršieho veku, ich zdravotný stav už nie je najlepší a ten poèet schodov, vedúci do klubu je pre nich ažko zdolate¾ný a odrádza ich èastejšie ho navštevova. Túto a ïalšie najpálèivejšie otázky, týkajúce sa našej ZO chceme teda, ja ako èlenka ÚR spolu s p. tajomníèkou ZO p. Priskou Hrabovskou u p. primátora v doh¾adnej dobe rieši. O výsledkoch nášho snaženia Vás budeme v najbližšej budúcnosti informova. Záverom mi dovo¾te citova úryvok z básne p. Štefana Naštického - poeta sluchovo postihnutých - pod názvom SMÚTOK V DUŠI : Niekedy ve¾mi smutno je mi, bolí ma pri srdci, že stále sme v tieni. Aj keï viem, že dobre konáme všetci, srdce mi káže, nedajme sa - hovorme k veci! (pseudonym ŠTEVON) Pre HLÁSNIK zostavila Mgr. Margita Ïurèová 1. volejbalový turnaj V rámci Kolárovských dní sa dòa uskutoènil v kolárovskej športovej hale 1. volejbalový turnaj zmiešaných družstiev. Organizátorom tohto podujatia je volejbalový tím pri ZŠ J.A.Komenského pozostávajúci z uèite¾ov, rodièov a priate¾ov tejto školy. Na turnaj sa prihlásilo 8 družstiev, z toho jedno družstvo hos ujúce z Nových Zámkov. O príjemnú atmosféru poèas športového zápolenia sa postarali samotní sú ažiaci svojimi výkonmi, ako aj sponzori tejto akcie, ktorí zabezpeèili celodenné obèerstvenie. Touto cestou im vyslovujeme svoju vïaku ako aj všetkým, ktorí prispeli k zdarnému priebehu celého dòa. Pretože sa snažili všetky družstvá, vïaka patrí všetkým. Na prvých troch miestach odmenení ví aznými pohármi, a prvé miesto aj volejbalovou loptou, sa umiestnili nasledovné družstvá: 1. miesto RED BOL (ZŠ J.A.Komenského) 2. miesto VESSZÕ PARIPÁI 3. miesto BEZAT (mestský úrad Nové Zámky) Všetkým úprimne blahoželáme a tešíme sa na budúci roèník. Organizátori Kolárovský hlásnik - bezplatný miestny mesaèník. Zodpovedný vydavate¾: Mestské zastupite¾stvo Kolárovo. Šéfredaktor: MAYER János. Redakèná rada: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Grafická úprava: SALÁTH Richárd. Korektúra: BARCZI Ladislav. Tlaè: SILVESTER s.r.o. Registraèné èíslo: OÚ OVVSaZ/ Adresa redakcie: Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1., Tel. è.: 035/ , , fax.: 035/ janos.mayer@post.sk

11 Október November 2007 KOLÁROVSKÝ HLÁSNIK 3 Žlto - oranžové popoludnie v hoteli Leonor ako druhé - hodnotila porota zložená z prítomných dospelých. V troch kategóriách - najoriginálnejšia, najvtipnejšia a najprácnejšia tekvica - bolo ocenených 9 zo štyridsiatich prác: originálny pavúk - obor, vodník a ježibaba, najvtipnejší zajac, pirát a pár (dedko - babka) a najprácnejšie vytvárané tekvicové èudá luna park, krojovaný pár a výtvory detí MŠ. Do tejto príjemnej udalosti sa totiž zapojili nielen deti uvedenej ZŠ, ale aj deti MŠ, ZUŠ a kolárovského DeD. Vïaka za príjemné a hodnotne strávené popoludnie patrí organizátorom z radov pedagógov i zamestnancov škôl, vedeniu i èlenom SPSK, sponzorom a ochotnému personálu hotela Leonor. Dovidenia, leto! Druhá októbrová sobota s magickým èíslom 13 prilákala deti zo ZŠ J. A. Komenského do príjemných priestorov záhradnej reštaurácie hotela Leonor na celé popoludnie. V spolupráci so Spolkom priate¾ov slovenskej kultúry sa tu konala de mi už ob¾úbená a tradièná tekvicová párty spojená s výstavou vyzdobených tekvíc a kultúrnym programom. Taká ozajstná rozlúèka s letom zaliata slneènými lúèmi a nabúravaná vetrom, ktorý si zaumienil skazi prítomným náladu. Nepodarilo sa mu to však. Hudba, tanec a spev na pódiu, výkony šikovných detí a ich pomocníkov - rodièov vo forme najrôznejších výtvorov z tekvíc, dobrá nálada. A každé tekvicové èudo - jedno nápaditejšie infomis Urèite viacerí z Vás, èitate¾ov Kolárovského hlásnika ste si všimli, že programy GÚTATV sú už dostupné aj cez internet. Webová stránka GÚTATV je dvojjazyèná a je rozdelená na viaceré èasti. Pod názvom Správy sú umiestnené krátke textové informácie ilustrované nieko¾kými fotografiami. Pod heslom TELETEXT je možné sledova tie isté oznamy, reklamy, atï. ktoré sú vysielané cez sie káblovej televízie. Tieto stránky sú denne aktualizované. V èasti PROGRAM je daná možnos sledovania tých týždenných programov, ktoré sme odvysielali cez káblovú televíziu. Takýmto spôsobom je umožnené úèastníkom internetu, že naše programy si môžu hocikedy pozrie - nie sú viazaní našim vysielacím èasom. Ïalšou výhodou internetu je, že aj tí Kolárovèania, ktorí sú vzdielaní od mesta (trebárs aj nieko¾ko km-ov) môžu získa správy o domácom dianí. Tým, že obsah týchto strán denne aktualizujeme, sa snažíme by zdrojom najaktuálnejších informácií pre širokú verejnos. Aby naša práca bola úèinná a prijatá pozitívne, potrebujeme pozna vašu mienku - kladnú aj zápornú - aj vaše prípadné požiadavky, pripomienky. Kontaktujte nás osobne, telefonicky alebo písomne na adrese: GUTATV s.r.o., Kolárovo, Kostolné nám 32. Tel.: 035/ , info@gutatv.sk Za vašu priazeò ïakujeme! Endre Kürti

12 KOLÁROVSKÝ HLÁSNIK obèiansky mesaèník Október November 2007 V. roèník, èíslo OBSAH ÈÍSLA: Žlto - oranžové popoludnie v hoteli Leonor v 1. volejbalový turnaj v Zelená koruna úspechu v Ako vnímame novembrové udalosti spred 18 rokov dnes Ako vnímame novembrové udalosti spred 18 rokov dnes Režim, ktorý v našej krajine vládol do novembra 1989 a samotná nežná revolúcia generácii dnešných mladých ¾udí už /naš astie?/ niè nehovorí. Nieèo sa dozvedeli u z uèebníc, prípadne z úst pedagógov - dejepisárov, alebo im rodièia s úsmevom rozprávali o pionierskych rovnošatách, rifliach z Tuzexu, lacných mladomanželských pôžièkách a dovolenkách v Juhoslávii. Táto generácia už nie je za ažená minulos ou, osvojila si filozofiu dnešného života, princípy trhovej ekonomiky, vo¾ne cestuje po svete a borí sa s vlastnými problémami, ktoré nie sú o niè menšie, ako mali ich rodièia. Sú len podstatne iného charakteru... KATARÍNA SZABÓOVÁ O to ažšie to má stredná a staršia generácia, ktorá si pamätá úplne iné èasy, aké vládnu dnes a stále trpí akousi schizofréniou. Na jednej strane ju aží nostalgia za minulos ou, na druhej strane sa pokúša prispôsobi dnešnej dobe, ktorej absolútne chýbajú morálne aj sociálne istoty. Isté však je, že novembrový spoloèenský a politický prevrat zostáva pre òu vïaènou a nevyèerpate¾nou témou, èi už v pozitívnom, alebo negatívnom zmysle slova. Vrstva ambicióznych, podnikavých a dravých ¾udí sa po roku 1989 chopila svojej šance a dnes sú z nich úspešní, finanène zabezpeèení, slobodní ¾udia, ktorí si súèasný režim pochva¾ujú urèite viac, než ten predošlý. Mám na mysli samozrejme tých, ktorí svoj spoloèenský a ekonomický status nadobudli èestnou formou. Tí ostatní by si zrejme zaslúžili napísa samostatnú úvahu...to, èi úmerne s majetkom rástol v týchto ¾uïoch aj pocit osobného š astia, si netrúfam odhadnú. Potom je tu stredná vrstva poctivo pracujúcich ¾udí, žijúcich od jednej výplaty k druhej, ktorá si o rovnosti šancí myslí svoje... A to aj napriek tomu, že Slovensko je s ob¾ubou oznaèované za postkomunistického stredoeurópskeho dravého tigra s rýchlo rastúcou ekonomikou, dobre rozbehnutými reformami a vynikajúcimi makroekonomickými ukazovate¾mi. Len preèo potom mladí ¾udia húfne odchádzajú za prácou do zahranièia a to aj za cenu straty väzieb k rodnej krajine, kultúre a Milí èitatelia! V minulosti, konkrétne v júlovo-augustovom dvojèísle Hlásnika r. 2006, sme Vám už priblížili aktivity základnej organizácie sluchovo postihnutých - ZOSP v Kolárove. Od tej doby uplynulo už vyše roka a preto mi dovo¾te, aby som Vám na tomto mieste opä predložila aktuálne informácie o stave v organizácii. Na minuloroènom augustovom zasadnutí vo Zvolene sa prítomní pokúsili o dosiahnutie vzájomnej dohody v rámci Slovenského zväzu sluchovo postihnutých (SZSP), ale bezúspešne. Podarilo sa iba to¾ko, že bol vytýèený termín ( 7. okt. 2006) na zvolanie mimoriadneho celoštátneho kongresu SZSP. Tu, žia¾, zástupcovia nepoèujúcich èlenov a rodièov sluchovo postihnutých detí rozhodli nám vlastnej mentalite? Žia¾, sme opä svedkami akéhosi novodobého vys ahovalectva. Nakoniec je tu stále poèetnejšia vrstva chudobných, na ktorú si pomaly tiež zvykáme a ospravedlòujeme sa sami pred sebou známym klišé, že nie je možné pomôc každému. A v tvrdom kapitalizme, aký tu vládne, už tobôž nie! Èo je však najsmutnejšie a mrzí to zrejme väèšinu slušných ¾udí, že na periférii tejto spoloènosti sa ocitla aj vrstva intelektuálov, umelcov, uèite¾ov, lekárov a vedcov nevynímajúc. Kde sú títo ¾udia? Preèo ich nepoèu? Kam sa podeli morálne autority, ktoré by túto spoloènos aspoò èiastoène reflektovali a udávali jej smer? Ako je možné, že tolerujeme grobianstvo a oplzlé, primitívne správanie na najvyšších úrovniach spoloèenského a politického života? A popularita ¾udí, ktorí ho prezentujú rastie pod¾a prieskumov verejnej mienky závratnou rýchlos ou! (Pokraèovanie na strane 2.) o rozdelení Únie. Keïže však právne takéto rozdelenie nie je možné, nakoniec táto celoštátna, dobre fungujúca organizácia zanikla. To znamená, že poènúc 31. marcom 2007 sa zrušila pôsobnos SZSP- Slovenského zväzu sluchovo postihnutých. Vzápätí, na tom istom kongrese si nepoèujúci vytvorili vlastnú organizáciu - Zväz sluchovo postihnutých - ZSP, ktorej predsedom sa stal p. Ing. Ladislav Lokša z Levíc, riadite¾kou kancelárie p. Katarína Brázdovièová zo Smoleníc, podpredsedkyòou sa stala Zdenka Šimkulièová z Humenného a èlenkou Ústrednej rady nedoslýchavých (ÚR ND) za Nitriansky kraj sa opätovne stala Mgr. Margita Ïurèová z Kolárova. (Pokraèovanie na strane 2.)