Tájak, korok, hungarikumok, avagy a földrajzi árujelzők védelme Magyarországon

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájak, korok, hungarikumok, avagy a földrajzi árujelzők védelme Magyarországon"

Átírás

1 Tájak, korok, hungarikumok, avagy a földrajzi árujelzők védelme Magyarországon Az EU és Magyarország részéről folytatott tárgyalások egyik sarkalatos kérdése a magyar mezőgazdaság helyzete és jövője. A kodifikációs tárgyalások szinte első pontjai között tűzték napirendre a mezőgazdasággal és termékeik védelmével foglalkozó jogalkotással, jogintézményekkel foglalkozó törvényi szabályozások harmonizációs programját, ami többek között érintette a magyar élelmiszer törvényt és a szellemi alkotások védelme körébe tartozó védjegy törvényt is. A védjegy törvény reformját az is egyre inkább sürgette, hogy Magyarországon a kilencvenes évek közepére a piacgazdasági viszonyok kialakulásával párhuzamosan a védjegyek is reneszánszukat kezdték élni, ami viszont együtt járt a védjegyjog illetve árujelzők szabályozásának, megújulásának igényével is. Védjegytörvényünk megreformálását az július 1-jén életbe lépő évi XI. törvény jelentette, ami a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról rendelkezik, s -a jogharmonizációs követelmények és nemzetközi szerződések messzemenő figyelembevétele mellett- szervesen illeszkedik a hazai jogrendszerhez is. Hazánk ugyan részese az eredetmegjelölések oltalmát szabályozó nemzetközi, Lisszaboni Megállapodásnak, és több kétoldalú megállapodást is kötött a külföldi oltalomszerzés lehetőségét biztosítva ezzel, valamint az 1996.évi LVII. törvényünk is rendelkezett a PUE szerinti védelemről, mégis sok hiányosság volt kimutatható szabályozásunkban. Az Európai Megállapodásban foglalt általános jogharmonizációs kötelezettségünknek tettünk eleget azzal, hogy e törvényben a földrajzi árujelzők oltalma törvényi szinten került meghatározásra oly módon, hogy megteremtette az összhangot az Európai Unió ben, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségi stratégiájának részeként elfogadott 2081/92/EGK és a 2082/92/EGK rendelettel. E két rendeletnek az volt a célja, hogy lehetővé tegyék bizonyos élelmiszerek nevének oltalmát az EU tagországok és harmadik országok számára. Ennek érdekében Magyarországnak, mint a EU-n kívülálló országnak is egy olyan feltételrendszert kellett kidolgoznia és törvényi szinten szabályoznia, mely a termékek és a földrajzi árujelzőkre vonatkozó követelmények rendszerében, és azok használatának ellenőrzésében az EU direktíváiban foglaltaknak megfelel, továbbá a Közösségből származó földrajzi árujelzővel is jelölt termékeket és élelmiszereket egyenértékű oltalomban részesíti. Az előzőekben vázolt szabályozási kötelezettségeinkkel valóságos oltalmi igényeink teljes mértékben összhangban állnak. Évtizedekre, sőt századokra visszanyúló megalapozott az igénye országunknak, hogy világszerte híressé vált és keresett termékeink földrajzi származását kifejezésre juttató adatokat csak a valóságnak megfelelően lehessen feltüntetni. Az ezzel ellentétes helyzet termékeink jó hírnevét és egyben üzleti érdekeinket is súlyosan sérti. Köztudott, hogy ide vonatkozó szabályozásaink számos esetben nem nyújtottak megnyugtató megoldást a belföldi részlet-szabályozások terén, a két- vagy több oldalú nemzetközi szerződések pedig nem garantálják kellőképpen a jogsérelmek kiküszöbölését, elhárítását. A megfelelő megoldások kialakítása jogi és a gyakorlati piaci

2 igények teendőink áttekintését követelik meg a jogszabályi rendezés és a joggyakorlat terén egyaránt. Késlekedésünk, esetleges mulasztásaink súlyos károkat okozhatnak a magyar gazdaságnak. Ilyen helyzetben igen nagy gonddal kell összpontosítanunk a kérdésre és meg kell tennünk a szükséges lépéseket mind a belföldi, mind a külföldi rendezés terén az érdekeltekkel együttműködésben. Jelenlegi vizsgálódásunk, elemzésünk célja tehát a helyzet áttekintése és a teendők átgondolt és egyben sűrgős felmérése és megtétele. Ennek első, legfontosabb lépésének tekinthetjük az évi XI. törvényünk megalkotását és rendelkezését a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban. A Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvényünk a magyar jogalkotás szerves részét képzi és törvényi szinten szabályozza a földrajzi árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kiválasztásának, védelmének és ellenőrzésének előírásait, figyelembe véve azt is, hogy a terméket olyan speciális tulajdonságok is jellemzik, amik hagyományok, tájak, kultúrák következményei. Ez egyben tükrözi azt a mély szemléletbeli változást, ami hazánkban is bekövetkezett a kilencvenes évek közepén. A piacgazdálkodásra való áttérés együtt járt a piaci viszonyok megváltozásával, a piaci szerkezet módosulásával, a versenyeszközök megnövekvő szerepével. Ennek következtében az uniformizált termékek helyett egyre nagyobb szerephez jutottak azok a földrajzi árujelzővel rendelkező hungarikumok, speciális magyar termékek, élelmiszerek, melyek magas minőségükkel, hagyományaikkal, jó hírükkel, világviszonylatban ismertek és elismertek. (például: Herendi porcelán, Kalocsai paprika, Kecskeméti barackpálinka). Ezen termékek védelmi rendszerét a földrajzi árujelzők jogi oltalmát az évi XI. törvény V. részében találjuk a okban. A földrajzi árujelzők fogalmát a törvényi szóhasználat általánosan, mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazza, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használnak. Földrajzi árujelzõként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. A földrajzi jelzés fogalmát - mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel kapcsolatban - a közösségi rendelet olyan régiók, meghatározott helyek, kivételes esetben országok neveként határozza meg, amelyet az onnan származó termékek megnevezésére használnak, ha a termékek különleges minősége vagy egyéb tulajdonsága a földrajzi eredetnek is tulajdonítható, és azok előállítása, illetve feldolgozása ténylegesen a

3 meghatározott környezetben történik. Lényegében hasonlóan fogalmazza meg a TRIPS- Egyezmény a földrajzi jelzés fogalmát, azzal, hogy az nemcsak mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik. A lényeges különbség az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés között abban áll, hogy míg az előbbinél közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolatnak kell lennie a termék minősége, tulajdonságai és a földrajzi környezet között, az utóbbinál ez a kapcsolat esetleges, azaz a termék köszönheti hírnevét, tulajdonságait a földrajzi környezetnek, függetlenül a természeti és emberi tényezőktől, amelyeknek az eredetmegjelöléssel kapcsolatban döntő szerepük van. Európában a földrajzi árujelzők oltalma két, egymástól eltérő modell - a francia és a német - szerint fejlődött ki. E rendszerek versengése nagyban befolyásolta a nemzetközi jogfejlődést is. A bortermelő Franciaország és követői az eredetmegjelölések oltalmát favorizálják, amely forma a természeti és az emberi tényezők együttesét tekinti meghatározónak, szemben a borászatban alárendelt országokkal, élükön Németországgal, amelyek az emberi tényező elhanyagolása miatt alacsonyabb kategóriát képező földrajzi jelzések mellett állnak ki; nem kis nehézség elé állítva ezzel az egységes közösségi rendszert is. A magyar jogalkotás számára - a közösségi rendelettel, valamint a TRIPS egyezménnyel való összhang megteremtésének alapvető követelménye mellett - tartalmi szempontból inkább a hagyományos francia felfogás érvényesítése látszott indokoltnak. Ez felelt meg jobban a magyarországi mezőgazdasági termelés jelentőségének és tagságunknak a Lisszaboni Megállapodásban, mindazonáltal a törvény rendelkezései szerint nem csupán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre szerezhető oltalmi formává vált. Törvényünk rendelkezik arról is, hogy a hatálybalépés előtt a Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett hazai lajstromba bejegyzett eredetmegjelöléseket automatikusan be kellett jegyezni a földrajzi árujelzők lajstromába. A Lisszaboni Megállapodás keretén belül bejegyzett magyar eredet megjelölések adják az első 25 lajstromozott földrajzi árujelzőt, s ezek a következők: HEREND, ( porcelán) KALOCSA (őrölt paprika) SZEGED (őrölt paprika) TOKAJ (bor) MÓR (bor) BALATONMELLÉK (bor) SOMLÓ (bor) BALATONFÜRED-CSOPAK (bor) EGER (bor) DEBRŐ (bor) BADACSONY (bor) VILLÁNY-SIKLÓS (bor) PÉCS-MECSEK (bor) VERPELÉT (bor) HALAS, KISKUNHALAS (csipke) SOPRON (bor) SZEKSZÁRD (bor) KECSKEMÉT (barackpálinka) EGER ( cseresznyepálinka) SZATMÁR (szilvapálinka) BUDAFOK (zománcedény) BONYHÁD (zománc edény) SZENTGOTTHÁRD (kasza) CSABA ( húsárú, kolbász) GYULA (húsárú, kolbász) GÉRCE ( alginit)

4 A hatályos törvényünk értelmében a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a 87/1988 sz. kormányrendeletben meghatározott a 2081/92 EGK rendelettel konform szabályozás alapján un. termékleírásban foglalt feltételeknek. Tehát nem elegendő a lajstromozáshoz, hogy a terméket - amelyen a lajstromozott földrajzi árujelzőt használják - valóban az adott földrajzi környezetben termelték, állították elő vagy dolgozták fel, hanem meg kell felelni a termékleírásban megadott minőségi előírásoknak. A termékleírásnak tartalmaznia kell: a) a földrajzi árujelző megnevezését; b) a termék megnevezését, amellyel kapcsolatban a földrajzi árujelzőt használják; c) a termék bemutatását, beleértve - szükség szerint - az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, a főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi tulajdonságok feltüntetését; d) a termék előállítási módjának, valamint - szükség szerint - a hagyományos helyi módszerek ismertetését; e) a földrajzi terület meghatározását, amelyről származó termék megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják, borok esetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló évi CXXI. törvény 4. -ának (5) bekezdése alapján lehatárolt termőhelyet, az élelmiszerekhez hagyományosan használt földrajzi nevek esetén a Vt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti tenyésztési terület meghatározását is; f) részletes ismertetést a termék és a földrajzi környezet, illetve származás közötti kapcsolatról, annak igazolására, hogy a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a kapcsolatnak tulajdonítható; g) a földrajzi árujelzőnek a terméken való feltüntetésére vonatkozó előírásokat. A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás során, illetve az oltalom fennállása idején a jogosultak módosíthatják a termékleírást, különösen a tudományos-műszaki fejlődés újabb eredményei alapján, vagy a földrajzi terület újbóli meghatározása esetén. Az oltalomképességi feltétel érvényesítése érdekében ellenőrizni kell a lajstromozási eljárásban, illetve a termékleírás módosítása esetén azt, hogy a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek-e a termékleírásban foglalt követelményeknek; illetve a termékek kereskedelmi forgalmában feltüntetett földrajzi árujelzők használata során, a termék előállítása, az országba történő behozatala és forgalomba hozatala bármely szakaszában pedig a termékleírásban foglalt követelmények betartását. A földrajzi árujelző oltalmával kapcsolatban indított kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani, ahol az alaki vizsgálatok elvégzése után továbbítják a kérelmet a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumba. Az FVM miniszter által kijelölt 15 tagú Magyar Eredetvédelmi Tanács megvizsgálja, hogy a kérelmezett

5 termékre vonatkozó termékleírás megfelel-e a rendeletben foglalat körülményeknek, a borokkal kapcsolatban külön 6 fős Bor Eredetvédelmi Tanács működik. Az illetékes Tanács állásfoglalása alapján a Minisztérium meghozza a döntését a termékleírásra vonatkozólag és azt megküldi mind a kérelmezőnek, mind a Magyar Szabadalmi Hivatalnak. A Magyar Szabadalmi Hivatal ezután elvégzi a évi törvény szabályozása alapján az érdemi vizsgálatot és amennyiben a bejelentés nem ütközik egyetlen kizáró okba sem, elrendeli a földrajzi árujelző lajstromozását. A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó eljárásokban az ellenőrző szerv határozatát kell figyelembe venni a termékleírás követelményeinek való megfelelés kérdésében. Vagyis a Magyar Szabadalmi Hivatal nem változtatja meg az FVM határozatát a termékleírás követelményeinek való megfelelés kérdésében. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentési kérelemben foglalt adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhető módon meghírdeti a FVM pedig a részletes termékleírást felveszi a Magyar Élelmiszer Könyvbe ( Codex Alimentarius Hungaricus). A bejegyzett termékek ellenőrzését élelmiszerellenőrző és állategészségügyi ellenőrző intézetek és fogyasztóvédelmi intézetek végzik. A borok ellenőrzését pedig az Országos Borminősítő Intézet végzi el. A földrajzi árujelzők oltalmának engedélyezési eljárása agrártermékek esetében az alábbi egyszerűsített ábrán követhető nyomon. Bejelentés Bejelentési illeték megfizetése Adatközlés Alaki vizsgálat A termékleirás ellenörzése FMV Eredetvédelmi Tanács Bor Eredetvédelmi Tanács Határozat a termékleírásról FVM Érdemi vizsgálat Lajstromozás Bejelentés elutasitása Lajstromozás meghirdetése hivatalos közlönyében FMV hivatalos közlönyében A termékleirás felvétele a Magyar Élelmiszer Könyvbe FVM A földrajzi árujelzõk használatának ellenörzése Állami Ellenõrzõ szervek Törvényünk rendelkezése értelmében földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít

6 elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A bejelentő személyét illetően a bejelentés alatt álló és a lajstromozott magyarországi földrajzi árujelzők esetében az elmúlt öt év tapasztalatai azt mutatják, - hogy már az engedélyezési eljárás is gyorsabb-, abban az esetben, ha az oltalom igénylésekor bejelentőként az adott régiót tömörítő szakmai szervezet vagy olyan gazdasági társaság igényli az oltalmat, aki felvállalja és összehangolja az adott területen gazdálkodók és a földrajzi árujelzőt jogosan használók, termelők közösségét, érdekképviseletét. Ily módon sok későbbi jogvita, nézeteltérés is megelőzhető lenne és nem fordulhatna elő olyan eset, amikor hagyományosan egy régióhoz kötődő jóhírű terméket azonos földrajzi névvel ellátva más régióban gyártanak. Hiszen bármely személy aki a földrajzi árujelzőre megszerezi az oltalmat az nem egyedül a maga számára szerzi meg azt, azaz a védjegyekkel ellentétben nem kizárólagos oltalmat szerez, hanem a jogi oltalom együttesen illeti meg mindazokat a személyeket, akik a temékleírásban megjelölt területen a meghatározott tevékenységet végzik. A jogosultak száma licencia adásával, és más szerződés útján sem bővíthető, csak a bejelentő nevében bekövetkező változás kerülhet módosításra. Fontos azt is kiemelni, hogy már a bejelentéskor a bejelentőnek kell megjelölni, hogy a földrajzi árujelző mely fajtájára kéri az oltalmat, az eredetmegjelölésre, vagy a földrajzi jelzésre. Magyarországon benyújtott bejelentéssel csak magyar földrajzi árujelzőre lehet az oltalmat igényelni. Az évi XI. tv hatálybelépése óta a következő eredetmegjelölések kerültek lajstromozásra Magyarországon: KALOCSA (őrölt paprika) HEREND, ( porcelán áruk) HALAS, KISKUNHALAS (kézzel előállított csipke) MAKÓ (étkezési hagyma) SZEGED (téliszalámi) KECSKEMÉT (barackpálinka) SZATMÁR (szeszesitalok,szilvapálinka) BUDAPEST ( szalámi) SZABOLCS (almapálinka) PARÁD (Vasas timsó) valamint bejelentés alatt állnak például a következők: GÖNC (barack) HAJDÚ (sajt) ÓVÁR (sajt) A felsorolásból az is kiderül, hogy Magyarországon nem csak mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban vannak bejegyezve földrajzi árujelzők, hanem sokkal szélesebb azon termékek köre, amik ezen oltalmi forma védelme alatt állnak. Ebből a rendszerből az EU-hoz történő csatlakozásunk után a borokra és szeszesitalokra vonatkozó lajstromozások kikerülnek, mivel ezen termékek esetében az EU külön jogszabály keretein belül biztosítja az oltalmat. A többi lajstromozott földrajzi árujelzőinket a csatlakozás után várhatóan az EU-ban a bejelentési procedúra lefolytatásával és adott esetben a többi tagország kifogásolási lehetőségével lajstromoznák. Az is látható, -ami egybecseng a magyar borok jó hírével-, hogy a 36 darab lajstromozott földrajzi árujelzőnek tekintélyes része (13 db) borokra vonatkozik. Ugyan létrejöttek már a borvidékek összefogásának alapját képező hegyközségek, mégis a borokkal

7 kapcsolatban további szabályozásra, illetve a meglévő előírások módosítására is szükség van, hogy a borvidékeinken termelt nemes nedűk oltalma ezzel a formával is bővűlni tudjon. Reményeink szerint a kidolgozott rendszer és módszer megőrzi és megvédi a hazánkhoz kapcsolódó un. hungarikumok értékét, ösztönzi az EU gazdaságpolitikájában az országhoz, tájakhoz, hagyományokhoz való kapcsolódás révén a minőségi, speciális termékek felé való elkötelezettség igényét. Nemzeti kincseink, nemzeti örökségünk védelme, országunkhoz kapcsolódó és elidegeníthetetlen földrajzi árujelzők védelme érdekében még sok tennivalója van a magyar gazdaságnak. A jól megalkotott rendszer csak egy eszköz annak érdekében (és annak kezében), hogy nemzeti kincseinket megfelelő módon megvédjük. Kis ország lévén különösen nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy földrajzi árujelzőink, eredetmegjelöléseink fajtanévvé váljanak, amint ez történt a bécsi szelet, vagy a párizsi felvágott esetében. Természetesen hazánkban is előfordult olyan földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés, mely már nem részesülhetett ebben a különleges oltalmi formában, mert az idők folyamán fajtanévvé degradálódott, vagyis a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik-e. A törvény hatályba lépése óta alapvetően két olyan jogesetre volt példa, ahol földrajzi árujelző oltalmával kapcsolatban indult eljárás. Végezetül meg kell állapítani, hogy a még érvényben levő kétoldalú szerződések szerint, ahol pontosan fel vannak sorolva a származási jelzések, eredetmegjelölések számából, amelyek több százra tehetők, arra lehet következtetni, hogy az eddig az új szabályozás által hivatalosan a magyar nemzeti lajstromba bejegyzett 36 db eredetmegjelölés csak kisebb részében érinti azt a kört, amelyek a bejegyzésre érdemesek és méltán viselnék a védett eredettmegjelőlésű termék megjelölést is. Érdemes lenne azt is meggondolni, hogy a bejelentés illetékmentes legyen, sőt a bejegyzett termékek olyan támogatásban részesüljenek, mely révén további csoportok jelentkeznének oltalmi igényükkel. A fogyasztók jobb tájékoztatását is célozná egy olyan emblémának a használata, amivel egyszerűen lehetne kommunikálni a fogyasztók felé, hogy ezen termékek plusz értéket képviselnek, állandó és ellenőrzött a minőségük. Az embléma íly módon a fogyasztói magatartás, fogyasztói vásárlási szokások befolyásolásának egyik marketing eszköze lehetne. Egyértelműen kommunikálná azt a pozitív érvrendszert, ami a földrajzi árujelzővel megkülönbözetett termékekhez társulnak, ezzel elérve a termékhez társított presztizs tudatos formálását. A Magyar Szabadalmi Hivatal, a FVM és más civil szervezetek, mint például az MVE kifejezett szándéka tovább segíteni az együttműködést, a tájékoztató és ismeretterjesztő

8 munkát annak érdekében, hogy lehetőleg még az EU csatlakozásunk előtt a földrajzi árujelzők oltalmában részesüljön, a -bár véges számú-, de minél több nemzeti kincsünk. IRODALOMJEGYZÉK Biacs P.: Az élelmiszeripari változások és a hozzájuk kapcsolódó jogvédelem. Iparjogvédelmi Szemle 1997/12 Bognár Istvánné: Megtévesztésre alkalmas megjelölések. Védjegyvilág 1997/2 Clark W. Lackert: Geographical Indications: What Does the WTO TRIPs Agreement Require: Trademark World, Augusztus 1998 European Organization for Quality: A Hagyományok-ízek-régiók (Hír) Program, Szakmai konferencia Budapest, 2002 Goitein J.-Zsigmond B.-né: Jó bornak nem kell cégér? Védjegyvilág. Különszám. Borok földrajziárujelzők védjegyek, 2000 Gevers.: The Community Trade Mark-use it or lose it. Trade Mark Yearbook, Lontai E: A szellemi alkotások joga. Eötvös József Könyv kiadó, 2001 Nagy György I.-né: A földrajzi megjelölés garantálja az áru minőségét. Védjegyvilág 1996/3 Nagy György I.-né: A neves bortermelő vidékek védőanyagai a földrajzi árujelzők. Védjegyvilág, különszám, 2000 Schleicher Tiborné: Hol kezdődik a fogyasztó megtévesztése? A feketegazdaságról Október Szabó Ágnes :Az iparjogvédelem jelentősége a borászatban. Borászati füzetek 2002/2. Tattay L.: A földrajzi árujelzők oltalma az európai közösség országaiban, Védjegyvilág 1994/2 IV. évf. Tattay L.: Az Európai Unió eredetvédelmi rendszere és Magyarország. Külgazdaság 1997/12 Tattay L.: A bor cégérei: Boreredet-megjelölések, borvédjegyek. Élelmezési Ipar, LVI. évf.(2002.) 7. szám Tattay L.: Gondolatok az árujelzők oltalma bevezetéséről. Magyar Jog 1998/5 Vida S.:Eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők oltalma az EK-ban. Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 101. évfolyam I február Zilai J.: A borok eredetvédelemének egyes kérdéseiről. Védjegyvilág 1998/1

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

Létezik-e kétféle eredetvédelem? Borjog és iparjogvédelem

Létezik-e kétféle eredetvédelem? Borjog és iparjogvédelem Létezik-e kétféle eredetvédelem? Borjog és iparjogvédelem Új borpiaci szabályozás, feladatok 2008. október 29. Dr. Szabó Ágnes FVM Bándy Mária szabadalmi ügyvivő Az eredetvédelemi szabályok borjogi és

Részletesebben

A közösségi védjegyrendszer reformja

A közösségi védjegyrendszer reformja A közösségi védjegyrendszer reformja Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Siófok, 2016. május 6. I. Áttekintés 1.A Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 Irányelve - Új Irányelv:

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken Szabályzat Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken 1 Preambulum: A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004.

Részletesebben

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest Gyaraky Zoltán főosztályvezető A vonatkozó jogi szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról,

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft.

Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Egy tanúsító, megfelelőségértékelő rendszer legfontosabb követelményei WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A megfelelőségértékelő rendszer Kinek az érdeke? - Szolgáltató

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat. I.

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat. I. Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szabály Rövidített kifejezések E Szabályzat alkalmazásában (i) Megállapodás:

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok MVE & HNT & EOQ MNB 2010. május 19. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok Zobor Enikő vezető-tanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program a földrajzi árujelzők előiskolája

A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program a földrajzi árujelzők előiskolája A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program a földrajzi árujelzők előiskolája PALLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető, a HÍR BB elnöke FM Eredetvédelmi Főosztály EREDETVÉDELMI FÓRUM 2016. november

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20. Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, 2014. február 20. A Bíróság a C-307/10. sz. IP Translator ügyben 2012. június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó

Részletesebben

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében

A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében A magyar és az európai uniós védjegyrendszer kapcsolata -a hatályos szabályozás és a jogalkotási javaslatok tükrében Ficsor Mihály, SZTNH Védjegyjogi szeminárium HVG-ORAC Budapest, 2015. március 31. Áttekintés

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége PALLLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető FM Eredetvédelmi Főosztály SZEGED

Részletesebben

Az eredetvédelem helyzete Magyarországon: Eredetvédelmi Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Az eredetvédelem helyzete Magyarországon: Eredetvédelmi Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Az eredetvédelem helyzete Magyarországon: Eredetvédelmi Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program PALLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető, a HÍR BB elnöke FM Eredetvédelmi Főosztály FM 2017. július 27. A

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Módosította: 33/2006. (IX.01.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Barátossy Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatóhelyettes 2014. május 21. 1881- óta borászati

Részletesebben

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben

A nemzeti minőségrendszerek jelentősége a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy példáján

A nemzeti minőségrendszerek jelentősége a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy példáján A nemzeti minőségrendszerek jelentősége a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy példáján PALLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető, a HÍR BB elnöke FM Eredetvédelmi Főosztály Szakmai Fórum 2016. szeptember

Részletesebben

LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE

LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE 1 LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE Tájékoztató az EU új Borpiaci Rendtartásának életbe lépésével változó eredetvédelmi és földrajzi névhasználati lehetőségekről és kötelezettségekről

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (BPHH) Legutolsó frissítés: 042013 KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM Oldalak száma: (ezt az oldalt is beleértve) Bejelentőképviselő hivatkozási jele (legfelejebb

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2011. évtől igényelhető

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

AZ IPARI MINTAOLTALMI JOG FEJLŐDÉSI IRÁNYAI**

AZ IPARI MINTAOLTALMI JOG FEJLŐDÉSI IRÁNYAI** Dr. Markó József:* AZ IPARI MINTAOLTALMI JOG FEJLŐDÉSI IRÁNYAI** 1. Bevezetés A valódi piaci versenyre épülő gazdaságokban az áruk (termékek) esztétikai célú külső kialakítása, azaz formatervezése az áruk

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ UNIÓS OLTALMA ÉS A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK UNIÓS BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ UNIÓS OLTALMA ÉS A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK UNIÓS BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA EREDETVÉDELMI FŐOSZTÁLY A F Ö L D R A J ZI Á R U J E L ZŐ K U N I Ó S O L T A L M A É S A H A G Y O M Á N Y O S K Ü L Ö N L E G E S T E R M É K E K U N I Ó S B E J E G Y ZÉ S E I R Á N T I K É R E L E

Részletesebben

1 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM VÉGSŐ ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM VÉGSŐ ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1 A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról,

Részletesebben

Kreatív védelem. Dr. Ladányi Katalin. Hogyan tűnjünk ki a tömegből és használjuk eredményesen az oltalmak biztosította lehetőségeket?

Kreatív védelem. Dr. Ladányi Katalin. Hogyan tűnjünk ki a tömegből és használjuk eredményesen az oltalmak biztosította lehetőségeket? Kreatív védelem Hogyan tűnjünk ki a tömegből és használjuk eredményesen az oltalmak biztosította lehetőségeket? Budapest, Eredetvédelmi Fórumsorozat 2016. november 15. Dr. Ladányi Katalin Márka- Védjegy-

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető.

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. 1. A termék bemutatása 1.1 Kérjük, adja meg azt az elnevezést, amellyel a terméke értékesítésre kerül:. 1.2 Amennyiben ismert más elnevezése

Részletesebben

Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján.

Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján. A 2016. évi szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyainak körébe tartozó hazai, európai közösségi és külföldi jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzéke 1 Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai dr. Kiss Gabriella Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Nemzetközi Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélfórum SZTNH-MVE Tartalom Formanyomtatvány

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

L 93/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 93/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.3.31. A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE (2006. március 20.) amezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról AZ

Részletesebben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai Dr. Tószegi Zsuzsanna, elnöki főtanácsadó, EKOP szakmai projektvezető Barna Tamás, főosztályvezető-helyettes, IT fejlesztési

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve. (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl (kodifikált változat) (kivonat) [ ] 1. cikk Hatály Ezt az irányelvet

Részletesebben

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI STATISZTIKAI ADATOK

IPARJOGVÉDELMI STATISZTIKAI ADATOK IPARJOGVÉDELMI STATISZTIKAI ADATOK 2015 Budapest, 2016. április 2 Az elemzés a Magyarországot érintő nemzetközi, európai szabadalmi, európai uniós és nemzeti iparjogvédelmi aktivitás trendjét főbb oltalmi

Részletesebben

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Földrajzi árujelzők a magyar tejszektorban és az FM Eredetvédelmi Programja

Földrajzi árujelzők a magyar tejszektorban és az FM Eredetvédelmi Programja Földrajzi árujelzők a magyar tejszektorban és az FM Eredetvédelmi Programja Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár Gyöngyös, 2017. szeptember 6. TERMELŐ FOGYSAZTÓ Tapasztalati termékek

Részletesebben

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről A

Részletesebben

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus,, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed!

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Budapest, január

Budapest, január GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/1325/1/2008. A gazdasági és közlekedési miniszter /2008. ( ) GKM rendelete a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértői tevékenység

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások

A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások A logisztikai szakterületet érintő anyagi jogszabály-változások Dr. habil Vass Gyula tű. ezredes igazgató Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet 2017. MAVESZ Konferencia Veszélyes anyagokkal

Részletesebben

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind

Részletesebben

A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK

A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK Szektor: Név: A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK A helyszíni bejárás időpontja: A helyszíni bejárás helye: (település, utca, házszám) A helyszíni bejáráson a Védjegy hálózat által részt vesznek:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2013.3.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/7 A BIZOTTSÁG 254/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. március 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

Részletesebben

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN

ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A felhők fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője MIE konferencia, 2012.

Részletesebben

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

Egészségügyi Minisztérium

Egészségügyi Minisztérium Szívességi fordítás Egészségügyi Minisztérium ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÉLELMEZÉSI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS ÉLELMEZÉSI OSZTÁLY III. sz. Hivatal Állati Eredetű Élelmiszerek Higiéniája

Részletesebben

Iparjogvédelem és agrárpolitika

Iparjogvédelem és agrárpolitika Iparjogvédelem és agrárpolitika Kókai Kunné dr. Szabó Ágnes OMÉK 2011. szeptember 29. Az EU min ségpolitikája Közösségi agrárpolitika 509/2006/EK tanácsi rendelet a mez gazdasági termékek és az élelmiszerek

Részletesebben

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet 71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és - átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági,

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A hivatal 2010. évi tevékenységének mérlege. Dr. Bendzsel Miklós elnök Sajtótájékoztató, 2010. január 27.

A hivatal 2010. évi tevékenységének mérlege. Dr. Bendzsel Miklós elnök Sajtótájékoztató, 2010. január 27. A hivatal 2010. évi tevékenységének mérlege Dr. Bendzsel Miklós elnök Sajtótájékoztató, 2010. január 27. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Magyar Szabadalmi Hivatal széleskörű valamennyi iparjogvédelmi

Részletesebben

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A Formatervezésiminta-oltalom

A Formatervezésiminta-oltalom A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Magyar Élelmiszerkönyv hagyományőrző és hagyományteremtő cukrászipari termékek. Tepertős pogácsa

Magyar Élelmiszerkönyv hagyományőrző és hagyományteremtő cukrászipari termékek. Tepertős pogácsa Magyar Élelmiszerkönyv hagyományőrző és hagyományteremtő cukrászipari termékek Tepertős pogácsa Szegedyné Fricz Ágnes FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/16-x számú előírása

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Magyar Államkincstár 21/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE

Magyar Államkincstár 21/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE Magyar Államkincstár 21/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII.

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Az eredetvédelem és a védjegyek jelentősége: Jász-Nagykun-Szolnok megyei jó példák bemutatása

Az eredetvédelem és a védjegyek jelentősége: Jász-Nagykun-Szolnok megyei jó példák bemutatása Az eredetvédelem és a védjegyek jelentősége: Jász-Nagykun-Szolnok megyei jó példák bemutatása PALLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető, a HÍR BB elnöke FM Eredetvédelmi Főosztály MNVH Vidékfejlesztési Nap

Részletesebben

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1. Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011 (IV.21.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 16/2012.(V.10.) sz., 31/2012.(XII.17.) valamint a 15/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

96/2015. (XII. 23.) FM rendelet. a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli támogatásról

96/2015. (XII. 23.) FM rendelet. a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli támogatásról 96/2015. (XII. 23.) FM rendelet a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli támogatásról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó

Részletesebben