BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA VESZPRÉMI EGYETEM. A nyelvpedagógus-képzés helye és szerepe.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA VESZPRÉMI EGYETEM. A nyelvpedagógus-képzés helye és szerepe."

Átírás

1 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA VESZPRÉMI EGYETEM A nyelvpedagógus-képzés helye és szerepe a tanítóképzésben Doktori (PhD) értekezés 2005 Készítette: Ujlakyné Szűcs Éva PhD hallgató Témavezető: Dr. Bárdos Jenő Tanszékvezető egyetemi tanár 1

2 A NYELVVPEDAGÓGUS-KÉPZÉS HELYE ÉS SZEREPE A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Értekezés doktori (Ph.D.) fokozat elnyerése érdekében Készült a Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében. Témavezető: Dr. Bárdos Jenő Elfogadásra javaslom: (igen/nem). Aláírás A jelölt a doktori szigorlaton. %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:.. igen/nem.. Aláírás Bíráló neve: igen/nem.. Aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján.. %-ot ért el. Veszprém,. A Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése.. Az EDT elnöke 2

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A téma jelentősége A dolgozat célja Hipotézisek A bizonyítás menete A MAGYARORSZÁGI TANÍTÓKÉPZÉS FEJLŐDÉSE, HAGYOMÁNYAI ÉS A NYELVOKTATÁS A képzés nélküli korszak A középfokú tanítóképzés A normaiskolai tanítóképzés A középfokú tanítóképzés fejlődése A felsőfokú tanítóképzés A főiskolai szintű tanítóképzés (1975-től napjainkig) AZ IDEGEN NYELVEK OKTATÁSA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Az idegen nyelvek oktatása valamennyi hallgató számára A tanítóképzős hallgatók felkészítése idegen nyelvek oktatására 36 3

4 4. A NYELVPEDAGÓGUS TANÍTÓ A pedagógus mesterség Az eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok és alapvető személyiségvonások Pedagógiai alapképességek és készségek A pedagógus tudásának elemei A tanító Alkalmasság a tanítói pályára A tanítóval szemben támasztott követelmények A nyelvpedagógus A nyelvpedagógus a nyelvtanítás különböző 56 korszakaiban A nyelvpedagógus jellemzői és személyiségjegyei A nyelvpedagógus tudása A nyelvpedagógus tanító A korai nyelvtanulás célja és optimális kezdete Hasonlóságok és különbségek a tanítói és nyelvpedagógusi tevékenységben AZ IDEGEN NYELVI MŰVELTSÉGTERÜLETI KÉPZÉS A TANÍTÓKÉPZÉSBEN A szak leírása és indításának körülményei A felvételi folyamat Az idegen nyelvi műveltségterületi képzés mennyiségi mutatói A képzés tartalmi elemei 69 4

5 5.5 Számonkérési és értékelési formák A tanító szakképzés értékelési és számonkérési formái Az idegen nyelvi műveltségterületi képzés 78 értékelési és számonkérési formái A szakdolgozat A záróvizsga A tanítóképzés és a nyelvpedagógus képzés kapcsolódási pontjai A neveléstudomány és a tantárgy-pedagógia viszonya A tanító szakképzés és a tantárgy-pedagógia A nyelvpedagógus képzés és a tanítóképzés tanítási gyakorlatának egymásra hatása Felmerülő elméleti és gyakorlati kérdések Továbbfejlesztési lehetőségek: a képzés első szakasza Tantárgy-pedagógia és gyakorlati képzés A gyakorlatvezető tanár A NYELVPEDAGÓGUS SZAKTANÁR ÉS A NYELVPEDAGÓGUS TANÍTÓ A vizsgálat A vizsgálat célja és körülményei Az adatfelvétel módszerei A minta bemutatása A válaszok értékelése 106 5

6 6.2.1 A beérkezett válaszok összesített értékelése A műveltségterületi és a nyelvszakos válaszok összesített vizsgálata és elemzése A minta további bontása: eltérések és hasonlóságok képzés, végzettség és gyakorlat alapján A felmérés eredményei Az összes beérkezett kérdőív elemzésének összegzése A szaktanárok és nyelvpedagógus tanítók 143 kérdőíveinek tanulságai A hallgatók és gyakorló nyelvpedagógusok válaszainak tanulságai A NYELVPEDAGÓGUS TANÍTÓKÉPZÉS KRITIKÁJA A hipotézisek igazságtartalmának vizsgálata Következtetések és javaslatok A kutatás továbbfejlesztésének lehetőségei 154 MELLÉKLETEK 156 ÁBRÁK (i-xx) 186 KIVONATOK 207 IRODALOMJEGYZÉK 212 6

7 1. Bevezetés 1. 1 A téma és jelentősége A pedagógusképzés bonyolult, szerteágazó keretben és programok szerint folyik a XXI. század elején szerte a világon. Magyarországon a főiskolai szintű tanítóképzés, a főiskolai és egyetemi tanárképzés átalakulóban van. Az átalakulás irányát az Európai Unió most egységesedő felsőoktatási rendszere határozza meg. Az már bizonyosnak látszik, a nemzetközi trendek és dokumentumok alapján, hogy a magyar felsőoktatásban a pedagógusképzés helye és szerepe, tartalma és szervezeti felépítése is változni fog 2006-tól. A szakértők, a kutatók és a szakma érdeklődéssel figyeli és publikációk sorával alakítja ezt a folyamatot. A nyelvpedagógusok képzése a pedagógusképzés valamennyi problémájával küszködik. Nyelvpedagógusokat három szinten képeznek: bölcsészképzés és a tanítóképzés kiegészítéseként, nyelvtanárként, és a közoktatás különböző szintjei számára. A szintek közötti átjárás nem mindenütt biztosított, a képzés tartalma, prioritásai és színvonala egyaránt változó, ráadásul a diplomás nyelvpedagógusok közoktatási feladatai közben átalakuláson mennek keresztül (változó érettségi, nyelvvizsgák) és iskolatípusonként is különböznek. Különös jelentőséget ad az idegen nyelvi műveltségterületi program vizsgálatának az, hogy a képzést kezdettől fogva elbizonytalanítja a végzett nyelvpedagógus tanítók státusza, és a közoktatásban betöltött funkciója. A dolgozat választ keres arra a kérdésre, hogy a nyelvoktatásra szakosodott tanítók általános iskolai nyelvszakos tanárok vagy inkább tanítók-e. A képzési program értékeléséhez nélkülözhetetlen feltárni, hogy milyen speciális területeken készíti fel a műveltségterületi program másképpen, jobban vagy esetleg gyengébben a nyelvoktatásra a leendő tanítókat, mint a nyelvszakos egyetemi/ főiskolai képzés. A képzési program évtizedes története, a tanítóképzésben betöltött szerepe, a képzéssel kapcsolatban felmerülő bizonytalanság, valamint a kisiskolás kori nyelvoktatás jelenlegi gyakorlata és a jövőben kirajzolódó feladatai felvetik egy szisztematikus értékelés szükségességét, melynek eredményeként megfogalmazódhat egy sor javaslat az általános iskola alsó tagozatán tevékenykedő nyelvpedagógusok képzésének tartalmi fejlesztésére. Különös jelentőséggel bír a téma az európai 7

8 felsőoktatási térség kialakulásának időszakában, amikor a tanítóképzés és a keretein belül létező nyelvpedagógus-képzés is formálódik A dolgozat célja Jelen dolgozat célja a pedagógusképzés területén, a szaktanárok képzésén belül és egyben attól elkülönülten 10 éve működő pedagógusképző program szisztematikus értékelése, melynek során megvizsgáljuk a képzés helyét, szerepét és feladatait a XXI. századi magyarországi nyelvpedagógus-képzésben. A magyarországi tanítóképzés hagyományait és történetét elemezve bemutatjuk a nyelvoktatásra felkészítő programok kezdeményeit. A tanítóképzés szakosodási törekvésein építkező, de szorosan a tanítóképzéshez kapcsolódó képzési programok kialakulásának és tartalmának vizsgálata jelenti a műveltségterületi képzés közvetlen előzményét, ezért a dolgozat a nyelvpedagógus képzés irányába mutató képzési formák elemzése után az idegen nyelvi műveltségterületi képzés kialakulását és tartalmát vizsgálja meg. A vizsgálódás a pedagógus, nyelvszakos tanár, valamint a tanító és a nyelvpedagógus-tanító jellemző tulajdonságainak és a velük szemben megfogalmazódó elvárásoknak az áttekintése után a képzés struktúráját, mennyiségi mutatóit és tartalmi elemeit veszi górcső alá. A program tartalmi elemeinek vizsgálata során kirajzolódó képet a nyelvpedagógusok gyakorlatát és gondolkodását feltáró kérdőíves és interjúkra épülő vizsgálat pontosítja. A felmérés célja, hogy a tanítóképzésben részt vevő hallgatók és a képzésben diplomát szerzett tanítók nézeteit feltárjuk és összevessük a nyelvszakos képzésben részesült hallgatók és nyelvtanárok nézeteivel. A hallgatók és a már gyakorló tanítók saját tudásukról, gyakorlatukról, státusukról alkotott véleményének feltárásával pontosabb képet kaphatunk képzés jellegéről, szerepéről és eredményességéről. A dolgozat célul tűzi ki, az idegen nyelvi műveltségterületi képzés jellegzetességeinek, gyakorlatának, elért eredményeinek és gondjainak feltárását és elemzését, hogy ezzel az általános iskolák alsó tagozatán idegen nyelvek tanításával foglalkozó tanítók képzését hatékonyabbá tegye. 8

9 1. 3 Hipotézisek A tanítóképző főiskolák idegen nyelvi műveltségterületi programja az általános iskola alsó tagozatán nyelvoktatásra felkészítő tanítóképző program. Eszerint feltételezhetjük, hogy a tanítóképző főiskolán nyelvoktatásra jogosító oklevelet szerző tanítók tudása eltér a többi nyelvtanár tudásától, és ebből következően a nyelvoktatásról vallott nézeteik is különböznek a szaktanári diplomát adó pedagógusképző intézményekben képesítést szerzett nyelvpedagógusok nézeteitől. Feltételezhetjük, továbbá, hogy tudásuk, nézeteik és a helyi körülmények által meghatározott nyelvtanítási gyakorlatuk is eltér szaktanár kollégáikétól. A tanítóképzés sajátos vonásaiból kiinduló feltételezésünk szerint a nyelvpedagógus tanítók tudásának pedagógiai alapjai szilárdabbak, mert a képzés egész időtartama alatt több kurzuson, nemcsak a pedagógia és pszichológia tanszékeken szerezhetnek pedagógiaipszichológiai ismereteket. Tantárgy-pedagógiai ismereteik a hosszabb tanítási gyakorlat és a tantárgy-pedagógiai órák magas száma miatt korosztály-specifikusabbak. Ugyanakkor szaktárgyi, a mi esetünkben idegen nyelvi ismereteik messze nem érik a többi felsőfokú intézményben nyelvszakos diplomát szerzők ismereteit. További feltételezésünk, hogy a felkészítő program célja (általános iskolai nyelvpedagógus tanítók képzése) és végzettek nyelvoktatásban betöltött későbbi szerepe nem áll összhangban. Az idegen nyelvi műveltségterületi képzést sikeresen befejező hallgatók az osztálytanítói feladatok ellátása mellett vagy helyett, az általános iskola alsó tagozatán és a felső tagozat 5-6 osztályában taníthatják az angol, a francia vagy a német nyelvet. Feltételezésünk szerint az általános iskolában angol/francia/német szakos tanárként alkalmazzák őket ott, ahol az általános iskola alsó tagozatának programjában szerepel az idegen nyelvek oktatása, illetve a felső tagozaton is tanárhiány esetén. Műveltségterületi szakosodásuk szaktanári feladatok ellátására jogosítja őket, de vajon szaktanári képesítést kapnak-e egy olyan intézményben, melynek profilja nem a szaktanárképzés? A vizsgálódás alaphipotézise, hogy a hallgatók és a tanítók elsősorban nyelvszakos tanárnak tekintik magukat. A kikérdezéses módszerrel (kérdőívek és interjúk) feltárt szaktanári tudat és gyakorlat feltételezésünk szerint, a szaktanárrá válás irányába mutat. Feltételezzük, hogy az idegen-nyelv oktatására képesített tanítók angol/francia/német szakos tanárként viselkednek. Az idegen nyelvi műveltségterületi 9

10 képzés számukra csupán ugródeszka a szaktanári végzettség megszerzéséhez és a 6-12 éves korosztály nyelvtanításában való aktív közreműködés helyett, kiegészítő diplomák megszerzésével, a éves korosztály felé sodródik az idegen nyelvi műveltségterületen végzett hallgatók egy jelentős része A bizonyítás menete A dolgozat első része rövid áttekintést ad a magyarországi tanítóképzés azon programjairól és szakmai vitáiról, melyek az idegen nyelvek tanításának történetével és az idegen nyelvek tanítására felkészítő programok fejlődésével kapcsolatosak. A szakképzés/tanítóképzés dilemma eldöntését a nyelvi képzés egyik főszereplője, a nyelvpedagógus tudásának és személyiségjegyeinek feltárásával készítjük elő. Ezt követi a tanítóképzés alapdokumentumainak (képesítési követelmények és helyi tantervek) és programjainak összevetése. Különösen fontos témánk szempontjából annak feltárása, hogy a műveltségterületi (nyelvpedagógus képző) program hogyan illeszkedik a tanítóképzés egészébe, mivel járul hozzá és milyen támogatást kap a tanító szakképzéstől. A programok vizsgálata után a tanítójelöltek és az idegen nyelvi műveltségterületen tanítói diplomát szerzett tanítók nézeteit, tudását és szaktanári gyakorlatát tárjuk fel, kikérdezéses módszerekkel (kérdőívek és interjúk). A program elemzése és a kérdőíves vizsgálat eredményeinek összegzése alapján az idegen nyelvi műveltségterületi képzés egészének értékelése és átfogó kritikája fogalmazódik meg. A dolgozat befejezéseként a hipotézisek igazolása vagy elvetése után a tanítóképzés idegen nyelvi műveltségterületi programjának továbbfejlesztéséhez szükséges további kutatási célokat fogalmazzuk meg, továbbá bemutatjuk a jelenlegi képzési gyakorlatban rejlő fejlesztési lehetőségeket. Az elemzés során óhatatlanul szükség van nemzetközi kitekintésre, mind a tanítóképzés, mind a nyelvtanárképzés és a kisiskoláskori idegennyelv-oktatás területén. A hazai egyetemi és tanárképző főiskolai, és a nemzetközi tapasztalatokat azonban csak érvként, a tendenciák bemutatása céljából használjuk fel, elemzésük a dolgozatnak nem része. 10

11 II. A magyarországi tanítóképzés fejlődése, hagyományai és a nyelvoktatás A tanítóképzésen belüli nyelvpedagógus képzés vizsgálatakor fontos szem előtt tartani, hogy az idegen nyelvek oktatása és azok oktatására való felkészítés hogyan és mikor jelent meg a tanítóképzés történetében. A tanítóképzés erős hagyományai azonban felvetnek néhány olyan szempontot is, melyeknek látszólag nincs köze a nyelvpedagógusképzéshez, mégis alapvetően befolyásolják, sőt meghatározzák az idegen nyelvi műveltségterületi képzést. Ismernünk kell azt a közeget, amelybe a műveltségterületi nyelvpedagógus képzés illeszkedik, hogy el tudjuk dönteni, vajon ez a képzés a tanítóképzés fejlődésének szerves része-e, vagy idegen test a tanítóképzésben. Kézenfekvő lenne, hogy a tradíciók feltárását történeti tényekkel mutassuk be, törvényről törvényre, rendeletről rendeltre, időrendben felsorolva a tanítóképzés kialakulásának és fejlődésének főbb állomásait. A történetiséget azonban számos szempont megbonthatja. Az egyik a tanítóképzés és a közoktatás szoros kapcsolata. A tanítóképzés a XX. század derekáig a közoktatás része volt, majd a felsőoktatáshoz került. Ebből következően, továbbá azért, mert a tanítóképzés a közoktatásban dolgozó tanítókat képezi, történetének alakulásában igen lényeges szerepet játszik a közoktatás alakulása, ezen belül az alapfokú képzés fejlődése. Amikor a tanítóképzés a felsőoktatás részévé vált (1959), akkor is fenntartotta máig szoros kapcsolatát a közoktatással. Így a tanítóképzés fejlődési folyamatának bemutatása nem mellőzheti a közoktatási kitekintéseket. A másik fontos szempont az, hogy a tanítóképzés változásait indukáló törvények és rendeletek születéséhez vezető utat szakmai viták jelzik. A tanítóképzés nagyjainak, elismert szakembereinek kutatómunkája és javaslataik, valamint a tanítóképző iskolai tanárok tevékenysége nyomán továbbélő hagyományok bemutatása nélkül a tanítóképzés változásait csak légüres térben vizsgálhatnánk. A fejezet célja, hogy a tanítóképzés fejlődése során rámutassunk azokra a képzési formákra és programelemekre, melyek befolyásolták a nyelvoktatásra felkészítő programok kialakulását és fejlődését. Ezért a fejezet részben a történetiség időbeli elvét 11

12 követi, részben pedig a tanítóképzés idegen nyelvi képzési programjában máig szerepet játszó elemek kialakulását és fejlődését követi nyomon. A vizsgálat főbb szempontjait a nyelvpedagógus tanítók képzésének XXI. századi szervezeti és tartalmi kérdései, a tanítók képzésével szemben támasztott igények, az idegen nyelvi képzés alakulása, az elméleti és gyakorlati képzés viszonya, valamint az iskolai gyakorlat formáinak alakulása jelentik. 2.1 A képzés nélküli korszak 1 A tanítókat szervezett állami képzésének megkezdése előtt is felkészítették valamilyen formában a tanításra. A középkori Magyarországon az európai középkori kultúrákhoz hasonlóan az írásbeliség fő letéteményese az egyház volt, így az első iskolákat is az egyházi szervezetek hozták létre. A kolostori iskolák mellett, a kialakuló egyházmegyék püspöki székhelyein székeskáptalani és társaskáptalani székhelyein káptalani iskolák alakultak és működtek a XVI. századig. Élükön a prépost állt, a tényleges tanításért az olvasókanonok, a lector, volt a felelős. Az éneklő kanonok, a cantor, végezte az énektanítást. Később a tényleges tanítást a sublectorok vették át és a lector az igazgató és vizsgáztató szerepét töltötte be. Valamennyien fizetést kaptak és kanonokok (a káptalan vezető testületének tagjai) voltak. A váradi káptalan statutumai (1374) részletesen leírják a magiszterek feladatait. Többek között a tanítás módjának meghatározásakor előírják, hogy az ismeretek előadását és oktatását az egyes tanulók tehetségéhez és befogadóképességéhez kell alkalmazni. A különfélékkel ugyanis nem egyformán foglalkozunk, például a tapasztalt orvosok is a test különféle betegségeire különféle orvosságokat rendelnek,.. 2 A tanítási módszerekről és a tanítók feladatairól az Es tu scolaris, egy tanítói kézikönyv nyújt részletes tájékoztatást. A falusi plébániai iskolák rectorai falusi származásúak voltak, akik élethívatásuknak tekintették az oktatást. Képzésüknek jelentős része az anyanyelvi oktatás, hiszen anyanyelvi prédikációkra is fel kellett készülniük. A XV. század közepétől azonban az egyházi és a világi írástudók, a klerikusok és a literátusok (deákok), szerepe lassan elválik. Bár a tanult világi értelmiség képzése még 1 Szakál János a magyar tanítóképzés 1775-ig terjedő korszakát képzés nélküli korszaknak nevezi. In: Szakál (1934) 2 Balogh László, idézet a váradi káptalan statútumaiból, 16.old. 12

13 gyerekcipőben jár, a latin grammatika után a városi polgárság érdekei, és a hivatalnokokkal szemben támasztott igények határozták meg a tananyagot. A plébániai iskolák mellett megjelentek a városi magániskolák is, melyek speciális praktikus szakmai ismereteket nyújtottak (pl. könyvvitel, kereskedelmi levelezés) és tandíjat kértek. A XVI. században a reformáció, majd az ellenreformáció jelentős hatással volt a műveltségre és az iskoláztatás fejlődésére. A reformáció nagy szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv és helyesírás megteremtésében, továbbá a műveltséget a korábbinál sokkal szélesebb rétegekhez juttatta el. A hitviták, prédikációk és a könyvnyomtatás mellett a protestantizmus terjeszkedésének fontos eleme volt az iskola, a felekezeti harcokban is fontos szerepet játszott az iskolaügy. A XVI. század második fele az ellenreformáció kora. Az ellenreformáció a katolicizmus megújulási kísérlete, melyben a humanista oktatásnak igen nagy szerepet szántak. Az 1560-ban ülésező nagyszombati zsinat, Oláh Miklós esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció megindítója, humanista történetíró és iskolaszervező vezetésével foglalkozott a katolikus népoktatás szervezésével. A zsinat határozata az első rendelkezés a magyarországi népiskolákról. Egy év múlva az érsek letelepítette a jezsuitákat Nagyszombaton, majd ösztönözte őket iskolák alapítására országszerte elsősorban olyan városokban, ahol protestáns iskola is működött. Iskolaprogramjuk, a Ratio Studiorum (1599) alapján 6 évfolyamon folyt a jezsuita iskolákban a tanítás. A világi iskolákban világi tanítók is tanítottak, akiket iskolamestereknek neveztek. Az iskolamesterek nem részesültek képzésben. Az iskolafenntartók alacsony fizetés mellett vállalkozó embereket bíztak meg, például volt adószedőt, karnagyot, leszerelt katonatisztet. Sokan tanulmányaikat félbehagyó diákok voltak, akik elöljárójuk (a pap, vagy a lelkész) mellett a kántor, a sekrestyés, a harangozó teendőit is ellátták, esetleg nótáriusok (jegyzők) is voltak. Az iskolára nem sok idejük maradt. A községtől kaptak lakást, jobbágyterhektől mentesek voltak, de igen szerény körülmények között éltek. Járandóságuk részét képezte a természetbeni juttatás és a kántálással szerzett adományok A városok alsó fokú iskoláiban iskolavégzett írástudók, az un. literátusok tanítottak. A városi iskolák valamivel magasabb színvonalúak voltak, mert több embernek volt szüksége az alapismeretekre. Az elemi ismeretek oktatása azonban a gimnáziumok alsó évfolyamain továbbra is folyt. Ha középiskola is volt a városban, az alsó fokú oktatás annak kezdő osztályaiba tevődött át. A nemesek, némi magántanítói kezdés után, azonnal a középiskolába küldték gyermekeiket, így a kisiskola maradt az alsóbb néposztályok számára. 13

14 A falusi iskolák általában nem maradtak fenn túl sokáig, többnyire érdektelenség miatt. Ha meg is tanulták a kisdiákok a betűvetést, lassan elfelejtették, hiszen nem olvastak rendszeresen. A kisiskolák tanítási nyelve a diákok anyanyelve volt. A XVII. század végén megjelentek az első felsőfokú intézetek is. Az egyházi (katolikus és protestáns) felsőfokú tanintézetek célja a lelkész- és (a tőle még el nem választott) tanítóképzés volt, ezért többnyire filozófiai és teológiai fakultással rendelkeztek. Az egyetemekhez és főiskolákhoz középfokú iskolák kapcsolódtak, ahol a hallgatók tanítottak és ezzel némi keresethez jutottak, esetleg a továbbtanulásuk költségeit próbálták fedezni. A XVIII. század elejére kiépült a katolikus és protestáns népiskolai rendszer országos hálózata. Az 1770/71-es népiskolai összeírás szerint 2845 kisiskola volt Magyarországon (a korosztály 25 %-a) 4215 iskolamesterrel. 3 Az egyházi oktatás és az uralkodói szándék a felvilágosult abszolutizmusban találkozott. A felvilágosult uralkodó egyik ismérve, hogy törődik népe művelődésével. Mária Terézia egy sor rendeletével készítette elő az oktatásügy átfogó rendezését ban az udvari tanügyi bizottság, ben a magyar Tanügyi Bizottság (Pozsony) felállítása jelentette az állami oktatáspolitika kezdetét. Az utóbbi hatásköre valamennyi magyarországi iskolára kiterjedt. Mária Terézia Ratio Educationis (1777) rendelete is a felvilágosult abszolutizmus eszméit tükrözi, és egyben a hazai oktatásügy első átfogó állami szabályozása volt. A Ratio Educationis azt az elvet tükrözi, hogy az állami oktatásügy célja a hasznos állampolgár nevelése lett. A Ratio Ecucationis először választotta el egyértelműen az alsó fokú oktatást a középfokútól, és írt elő tanrendet. A három éves népiskolában (alsó fokú oktatás) a tanulóknak azt kellett tanulniuk, ami számukra később hasznos lehet. A Ratio nem mondja ki az általános tankötelezettséget, de a népiskolai felügyelők budai értekezlete 1778-ban a rendelkezéseket tankötelezettségként értelmezi. A népiskolai reform mintájául Felbiger 4 osztrák népiskolai reformja szolgált. Magyarországon ennek megfelelően jött létre az anyanyelvű népiskolák rendszere. A népiskoláknak három típusa volt: a falusi iskolákban egy tanító, a mezővárosi iskolákban 2 tanító, a városi iskolákban 3 tanító dolgozott. A falusi és mezővárosi iskolákban nyáron, a mezőgazdasági munkák idején csak vasárnap volt tanítás. Olvasást, írást, elemi számtant és vallástant tanítottak, ez utóbbit a lelkész/plébános. A városi iskolákban a polgárság 3 Forrás: Szakál János (1934) Másutt: 4250 népiskola és 4700 tanító In: Balogh László: 1996, 33.old. 4 Kosáry Domokos (1988) ( old) és Szakál J. id. m. 14

15 igényeit vette jobban figyelembe a tanrend. Több matematikát, mértant, rajzot és német nyelvet is tanultak a diákok, rendkívüli tárgyként a latint. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy 1775-ig az egyház bízta meg az egyházi fenntartású iskolák tanítóit, akiknek felkészítéséről maga gondoskodott (református kollégiumok, tanító rendek), vagy a megbízás feltétele az egyházi feladatok ellátására való alkalmasság volt. Az egyházi iskolákban nagy szerepe volt a latin oktatásnak és a német nyelv ismeretének, de a népiskolák kialakulása után anyanyelven folyt az oktatás. Az tanítók felkészítésének az egyházi iskolákban a latin nyelv része volt ugyan, de élő idegen nyelv tanítására, még a németre sem készítették fel a leendő tanítókat. Még kevésbé volt fontos a magyar, mint idegen nyelv, oktatás-módszertanának kidolgozása, hiszen a magyar még nem volt államnyelv. Dolgozatunk szempontjából a szervezett, képzés nélküli korszak hagyományaiból az elemi, azaz népiskolához való kötődést, a tanító gyakorlati felkészítését emelhetjük ki, mint a tanítóképzés máig jellemző hagyományát A középfokú tanítóképzés A normaiskolai tanítóképzés A népiskolákkal a tanítók és a tanítók képzése iránti igény is megjelenik. A Ratio Educationis sajátossága, hogy minden iskolatípus leírását követi, hogy ezzel a végzettséggel milyen állásokat lehet betölteni. A népiskolák élére álló tanítók képzése a rendelet szerint a normaiskola feladata volt. A tankerületekben, azaz az oktatási központokban, Felbiger osztrák iskolai reformját követve, un. mintaiskolákat hoztak létre. Ez volt az ún. normál, vagy másutt normaiskola, ami a többiek számára normaként szolgált, központi mintaiskola, ugyanakkor gyakorló elemi (azaz tanítóképző gyakorlóhely) is volt. A normáliskolákban indult meg először intézményes tanítóképzés. Magyarországon az első ilyen gyakorlóiskola 1775 tavaszán nyílt meg Pozsonyban. Ez lett az első magyar tanítóképző is, 5 tanítóval. Külön tanerő foglalkozott a szépírással, az építészeti mértannal, a rajzzal és tanítottak zenét, orgonát is. A tanítójelöltek (praeparandisták) elméletileg a gimnázium alsó tagozatának elvégzése után a gyakorlóiskolában kaptak módszertani képzést, de 1797-től egy gimnáziumi osztály bizonyítványa elégendő volt a felvételhez. A képzés 4-5 hónapos volt, 15

16 évente két tanfolyamot indítottak. A növendékek a neveléselméletet, a népiskolai tantárgyak tanításának módszertanát tanulmányozták és iskolai hospitáláson, gyakorló tanításon vettek részt egy tanító vezetésével. Nyelvoktatásra felkészítés nem szerepelt a programban. A Felbiger-féle útmutatást követő tanító az egész osztállyal együtt foglalkozik. Az un. együttes tanítás, a gondolkodtató kérdések felvetése, a katekizálás és számos mnemotechnikai fogás (pl. felmutatható táblák, kezdőbetűk) használata fémjelzi módszereit ban megjelent Metodenbuch címmel módszertani útmutatója, mely módszerét széles körben elterjedtté tette. Szakál (1934) szerint a sagani vagy Felbiger módszer nem is igazán tekinthető módszernek, inkább csak módszertani fogások gyűjteménye. Szép számmal akadtak a normáliskolai tanítóképzésnek kritikusai Magyarországon, Erdélyben pedig nem is igazán terjedt el. 5 Ennek oka elsősorban a protestánsok ellenállása volt. A módszert merevnek, a tanulók igényeit és képességeit figyelmen kívül hagyónak tartották. A normaiskolákba nem küldtek tanulókat, a tanfelügyelők felszólításának a vallás és lelkiismereti szabadságra hivatkozva nem tettek eleget. A protestánsok tehát megtartották különálló tanítóképzésüket A középfokú tanítóképzés fejlődése A tanítóképzés középfokú szakasza, ez a több mint egy emberöltőnyi időszak, több ponton is nyújt tanulságokat a tanítóképzést és benne az idegen nyelvi képzést vizsgáló számára. Ezeket a kérdésköröket egyenként, egymástól elválasztva, de a szükséges kapcsolódási pontokat megemlítve tárgyaljuk. A középfokú tanítóképzés szervezeti és tartalmi fejlődése Mednyánszky Alajos 6 báró 1842-ben átfogó javaslatot készített a magyar oktatásügy fejlesztéséről, és benne a tanítóképzésről. A tervezet egészét ugyan elutasították, mégis az állami tanítóképezdék létrehozásáról szóló javaslata (más javaslataival együtt) végül megvalósult. Mednyánszky szerint a falusi tanítót fel kell 5 Annak ellenére sem, hogy 1781-ben II. József Norma Regia (Királyi Szabályrendelet) című rendelete a Ratio Educationis-t kiterjeszti Erdélyre is. 6 Mednyánszky Alajos ( ) oktatáspolitikus, a reformkor hivatalos tanügyi terveinek egyik kidolgozója 16

17 menteni az egyházi szerepei alól. A tanítóképző, Mednyánszky tervezete szerint, kétéves lenne, de szervezetileg maradna a főelemi iskolák mellett, tehát nem önálló intézményként, továbbra is a közoktatás részeként működne. A protestáns iskolarendszerben nem volt külön tanító-, tanár- vagy lelkészképzés. A szószékhez, azaz a lelkészi hivatalhoz az út a katedrán át (azaz a tanításon keresztül) vezetett. Az as években a katolikus tanítóképzés a Ratio-n alapult. A katolikus egyházi vezetők tanítóképzők alapításával minden rendeletgyártásnál többet tettek, tanítóképzőket alapítottak: Pyrker János érsek (Egerben), Szepessy Ignác püspök (Pécsett), Kopácsy József hercegprímás (Esztergomban). Pyrker János tanítóképzője az 1828-ban Egerben az első magyar tannyelvű két éves tanítóképző. A felvétel feltétele gimnáziumi bizonyítvány (14-15 éves kor) és alkalmassági vizsga (beszédvizsgálat és testi alkalmasság) volt. A képzősök az első évben az olvasás, írás, számolás mellett tanulnak hittudományt, neveléstudományt és fogalmazástant, és egy városi iskolában gyakorolnak. A második évben a tantárgyak száma az ének-zenével, és a pap melletti szolgálatokkal valamint a jegyzői tevékenység alapjaival bővül. Pyrker tanítóképzője túlmutat a normáliskolai tanítóképzőn, hosszabb tanulmányi idejű, van benne kántori és jegyzői képzés is. A képző elvégzése után képesítő vizsgát kellett tenni, majd néhány évi segédtanítóskodás után lehetett tanítói kinevezést kapni. Az Első Egyetemes Tanügyi Kongresszus Tanítóképző Szakosztálya (1848) megvitatta és elfogadta Majer István 7, az 1842-ben alapított esztergomi mesterképezde tanára, elképzelését a tanítóképzés fejlesztésével kapcsolatban. Majer István az önálló tanítóképzők mellett foglal állást, melyeket praeparandiáknak nevez. A felvétel feltétele megfelelő előképzettség és testi épség. Az előképzettségként 3-4 év tanítói gyakorlat esetén mindössze elemi népiskolai tanulmányokat, vagy gyakorlat nélkül középiskolai végzettséget ír elő. A képzés tantárgyai az értelmi, neveléstani és erkölcsi képzés köré csoportosulnak, de a tantárgyak nem mutatnak túl a tanítandó tananyagon. Majer szerint az általános műveltségi szint emelésére sajnos nincs idő. Négyféle képzőt tervez felállítani. Az első az ún. elsőrendű képezde a városi és budapesti normál és reáliskolák számára. Itt a képzés három év, két év elmélet és egy év gyakorlat. A második az un. középképezde, amely két éves és az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamos. A harmadikként tervezett kisképezdében 10 hónapos tanfolyamon és két egymást követő nyáron tanulnak, majd télen 7 Majer István ( ) az esztergomi érseki tanítóképző megszervezője. Fő művei:neveléstan,1844 és A magyar képezdék reformja,

18 egy tanítónál gyakorolnak. Az előképzettségi feltétel csupán elemi iskolai végzettség. A negyedik típus a női képezde, ahol a két éves képzés az elemi leányiskolák számára készít fel tanítónőket. A kisdedóvó és a tanítóképzés összekapcsolása Joó Jánosnál 8 jelenik meg, aki szerint a tanító legyen egyben kisdedóvó is. A 4 éves képzési idejű tanítóképző elképzelésében az első év az óvóképzőnek lenne szentelve. Szőnyi Pál, Majer Istvánnal ellentétben, nem önálló intézetként képzeli el a tanítóképzést. Egy 5 éves képzés első éve az elemi iskolai tanításra képesít, a második év a népiskolai elemire, a harmadik a polgári és a negyedik-ötödik év a gimnáziumi munkára. A felvett hallgatók évesek a tervezet szerint. Noha Szőnyi Pál elképzelései soha nem valósultak meg, az egységes pedagógusképzés modelljeként ma is figyelemre méltó. Az első egyetemes és közös magyar tanítói gyűlés (1848. július ) dolgozott ki először az iskolaügy nemzeti és polgári átalakulásának megfelelő egységes tartalmi és szervezeti elgondolást. A tanácskozás elnevezésében a közös azt jelenti, hogy minden egyház, az egyetemes pedig arra utal, hogy minden pedagógus réteg részt vett a kongresszus munkájában. A kongresszus egyik szakosztálya a kisdedóvókkal és az elemi iskolákkal foglalkozott. Határozatilag kimondja, hogy a tanítóképzők önálló állami intézmények, a tanítói munkát el kell különíteni a harangozótól és a jegyzőtől. 60 gyereknél többet egy tanító nem taníthat. A szakosztály határozatai között számos Majer István tervezetét vette alapul, például a képzők fajtáit és a tananyag jellegét illetően. A tanítóképzés újabb szabályozása 1855-ben jelent meg. Az oktatási reform intézkedései közül a későbbi fejlődés szempontjából a legfontosabb a tanítók képesítési követelményeinek előírása volt, mely felgyorsította a tanítóképzők szervezését és elősegítette egységesedésüket. A képzés ideje 2 év volt. A felvételhez a jelöltnek legalább 16 évesnek kellett lennie, a gimnázium vagy a reáliskola alsó osztályait kellett elvégeznie és vizsgálták fizikai és zenei képességeit, valamint erkölcsi alkalmasságát. A tantárgyak megegyeztek a főelemi iskolai tantárgyakkal. Az oktatás célja az volt, hogy a hallgatók a főelemi iskolai tanterv anyagát alaposan megismerjék, az oktatás módszertanát elsajátítsák és az iskolai munkához szükséges elméleti, és gyakorlati ismereteket megszerezzék. Háromféle képesítést adtak ki: főelemi iskolai tanító (az elemi iskola 1-4 osztályában tanít), alelemi iskolai tanító (1-3 osztály számára) és végül az altanító (1-2 osztály tanítására). 8 Joó János: Nézetek a magyar nemzet műveltségi és technikai kifejlése tárgyában. Budapest,

19 Az évi XXXVIII. törvénycikk a népoktatási tanintézetek közé sorolja az elemi és felsőbb népiskolákat, a polgári iskolákat és a tanítóképezdéket (8. ). Ez a besorolás hosszú időre meghatározta a tanítóképzés helyét és szerepét a magyar oktatás rendszerében, ezért később sokan tették felelőssé a tanítóság presztízshiányáért, és a pedagógustársadalmon belüli szerepének alakulásáért. Ugyanakkor a magyar tanítóképzés történeti fejlődése a tanítóképzést szorosabban kapcsolta a népiskolákhoz, mint a pedagógusképzés többi szervezeti egységéhez, így a tanítóképzés fenti besorolása a kor színvonalának, az anyagi és szellemi feltételeknek megfelelő volt. A törvény ai foglalkoznak a tanítóképzéssel. A törvény vonatkozó rendeleteinek előkészítésében Majer István képezde reformját, 9 az 1843-as tanügyi bizottsági javaslatokat vették figyelembe. Megszüntették a felekezetfüggő tanítóképzést és az önálló szakképző intézményekhez hasonló státuszba helyezték a tanítók képzését. A képzési időt három évben határozták meg. 15 éves kor és középiskolai végzettség, vagy a polgári iskola négy osztálya volt a felvétel feltétele. Az óraszámok és a tanterv szelleme alapján is a fő hangsúly a neveléstanra, a módszertanra és a gyakorlati képzésre helyeződött ben jelent meg az első állami tanító- és tanítónőképző intézeti tanterv, mely szerint a képzés a népiskola első 6 osztályára készíti fel a növendékeket. A dualizmus korában kibontakozó szakmai viták számos javaslattal járultak hozzá a tanítóképzés fejlődéséhez. A budai tanítóképző tanára, Gyertyánffy István, 10 felvetése szerint, például a tanítóképzés 3 éve nem elegendő. Szerinte leginkább a pedagógiai elméleti tárgyakkal volt baj, mert ezek megértéséhez túl fiatalok voltak a tanítójelöltek. Gyertyánffy javaslata szerint egy évvel meg kellene emelni a tanítóképzés idejét, így az első év az előkészítésé és az ismeretek bővítéséé lenne, a második és a harmadik évben folyna az elméleti szakképzés, a negyedik év pedig főleg a gyakorlati képzés éve lenne. Hasonló szakmai felvetések után, jó három évtized elteltével, 1881-ben a tanítóképzés idejét 4 évre emelték, 11 ami kezdetben csak rendeletileg szabályozott volt, azaz csak az állami képzők tekintették magukra nézve kötelezőnek, de hamarosan elterjedt és a képesítési követelményekkel együtt hozzájárult a tanítóképzés egységesedéséhez.1900-ra már 81 tanítóképző volt Magyarországon, ezekben 8057 növendéket 759 tanár tanított. Jelentősen nőtt a tanítónőképzők száma is (32), bár ezek jó 9 lsd. 12.old. 7. lábjegyzet 10 Gyertyánffy István ( ) székelyudvarhelyi gimnáziumi, majd székelykeresztúri tanítóképezdei tanár ban megszervezte, majd 1898-ig igazgatta a budai Paedagogiumot.A Néptanítók Lapja szerkesztője ( ). 11 Kovátsné Németh Mária (2000) 19

20 része (22) egyházi intézmény volt. Összesen csupán 22 képzőnek volt gyakorló iskolája ra 91 tanítóképző működött Magyarországon: 51 tanító és 40 tanítónőképző. Ebből 30 állami, a többi felekezeti. A legtöbb tanítónőképzője a katolikus egyháznak volt (22). A tanítóképzők szakmai egyesülete a képzőkkel együtt szervezte a továbbképzéseket és megvitatta a fejlesztési javaslatokat. A tanítóképzés szervezeti és tartalmi kérdéseivel leggyakrabban az 1889-ben megalakult Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete és annak lapja a Magyar Tanítóképző foglalkozott. Kármán Mór 12 a tantárgyi leírásokat pontosította, és felvetette, hogy a tudományterületek szerinti tantárgyi felosztás helyett tanulmányi körökre kellene felosztani a tananyagot. Ezeken belül ugyanis többet foglalkozhatnának az összetartozó ismeretkörök közötti összefüggésekkel. A mai műveltségterületi integrált képzésnek ez a javaslat az első megfogalmazása. Kármán Mór a tanulmányi körökre is javaslatot tett, szerinte neveléstani, nyelvi és irodalmi, társadalmi és történelmi, matematikai és természettudományi, művészeti és ügyességtani tanulmányok köré kellene felépíteni a tanítandó ismeretanyagot. 13 A Második Egyetemes Tanügyi Konferencián (1898) felmerült a tanítóképző intézeti érettségi vizsga gondolata. Köveskuti Jenő 14 a képzést a tanárképzés rendszerében képzelte el. A vitában elhangzott, hogy az érettségi utáni főiskolai vagy egyetemi szintű tanítóképzés a tanítók presztízsét növelné, de a képzés elvesztené függetlenségét, sajátos képzési feladatait. Finánczy Ernő a jó tanítóval szemben támasztott igényekből indult ki, és arra a következtetésre jutott, hogy a tanítóképzés optimális ideje 6 év. Az első négy év a közismereti tárgyak anyagának elsajátításából valamint hospitálásból állna és vizsga zárná le. Az ezt követő 4 szemeszter test- és élettan, általános gyermekpszichológia, pedagógia és módszertan valamint pedagógiatörténet tanulásából állna. Ebben a rendszerben az utolsó két év anyaga jelentené a pedagógiai elméleti és gyakorlati felkészülést, az általános műveltségi alapok elsajátítása után. Molnár József törvénytervezete (1916) ugyan egyetért a 6 évvel, de reálisnak legfeljebb az 5 évet tartja. Törvénytervezetének 12 pontos kivonatát megtárgyalta és elfogadta a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének 1917-es gyűlése. 12 Kármán Mór ( ) a herbarti pedagógia képviselője Magyarországon. 13 v.ö. A 158/1994. (XI.17.) Korm. rendelet a tanító,..., a képesítési követelményekről. A rendelet a következő műveltségterületeket sorolja fel: magyar nyelv és irodalom, a matematika, ember és társadalom, természetismeret, valamely idegen nyelv, ének-zene, vizuális nevelés, testnevelés, technika, háztartástan és informatika. 14 Köveskúti Jenő: Tanítóképzésünk jövője Magyar Tanítóképző

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Érettségi felkészítés Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Alapvető információk Az iskola az alaptantervi órákon a középszintű érettségi vizsgához nyújt képzést, a

Részletesebben

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2011-2012-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT ÁLTAL KÍNÁLT TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK, RÉSZISMERETEK, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK, VALAMINT PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

Mintatanterv Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat

Mintatanterv Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat TLIB1EB Bevezetés a könyvtári ismeretekbe 0+5 gy 1 K L TSOC1EB Szociológia 5+5 k 2 K T TBIB1EB Bibliaismeret 5+0 k 1 K T TVSZ1EB Vallás és szociáletika 5+0 k 1

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280 Kedves Tanuló! Bizonyára nehéz feladat előtt állsz, hiszen döntened kell arról, hogy milyen iskolában akarsz tanulni az elkövetkezendő néhány évben. Tájékoztatónkkal szeretnénk számodra segítséget nyújtani,

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig. OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

OKTATOTT IDEGEN NYELV

OKTATOTT IDEGEN NYELV Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010.

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010. PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR BA ALAPSZAK KÉPZÉSI SZINTEK FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS MESTERKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK (6 félév) SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Magyarországi Evangélikus Egyház - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2 telephely: 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. telephely:

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek ÚTITÁRSAK Pedagógusokat segítő szerepek TÉMACSOPORTOK Rövid, bevezető témák 1. Jogszabályi háttér 2. Életpálya szakaszai 3. A rendszer bevezetése 4. Értékelési rendszer 5. TÁMOP Segítő, értékelő szerepek

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA VII. SZÁMÚ MELLÉKLET SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Teológia mesterszak Egységes, osztatlan képzés 1. (1) Teológia mesterszak kizárólag

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Tagozat kód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 501 Humán gimnázium (angol olasz) Képzési idő

Tagozat kód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 501 Humán gimnázium (angol olasz) Képzési idő GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC KRÚDY GYULA GIMNÁZIUMA, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLÁJA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

REKLÁM szakirányú továbbképzés

REKLÁM szakirányú továbbképzés REKLÁM szakirányú továbbképzés Tudást adunk a munkához! Edutus Főiskola 2015 Célunk olyan szakemberek illetve reklámszakmai tanácsadók képzése, akik ismerik a marketingkommunikáció eszközrendszerét, módszertanát.

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2009. március 31. XIX. Évfolyam 3. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2 II. Hirdetmények 2 2 I. Közgyűlési határozatok A határozatok megtekinthetőek a www.hevesmegye.hu

Részletesebben

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket.

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. AZ EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS FONTOSABB TUDNIVALÓK A 2015/2016. TANÉVBEN a 11. A, a 11.B, a 11.C és a 11.D OSZTÁLYBA LÉPŐKNEK 1. A tanulók április 13-ig adhatják

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2014 A képzés teljesítése után a hallgatók képesek lesznek saját kisvállalkozásban, vagy egy működő rendezvényszervező partnereként különféle

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Képzési rend 2016-2017. tanév. Iskolánk képzési rendje és pontszámítás az egyes képzési formákban

Képzési rend 2016-2017. tanév. Iskolánk képzési rendje és pontszámítás az egyes képzési formákban Képzési rend 2016-2017. tanév Iskolánk képzési rendje és pontszámítás az egyes képzési formákban 9. A humán tantervű osztály magyar nyelv és irodalom csoport (17 fő) Tagozatkód: 001 1. : angol nyelv, német

Részletesebben

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről alapján. 1. A TANÉV A tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. A tanítási év első féléve

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013-2014-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A legkülönfélébb üzleti területek sorra vezetik be az üzletfejlesztést, amelynek révén biztosítani kívánják a hosszú távú jövedelmezőséget

Részletesebben

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok:

Tervezett képzési formák, tagozatok, osztályok, szakmacsoportok és ezek belső kódszámai: Képzési szakképzési célcsoportok: Információ a 2016-2017. évi Megyei Pályaválasztási Tájékoztatóhoz Intézmény neve: Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola Intézmény címe: 3300 Eger, Mátyás király

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes)

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Szakiskolai alapozó képzés 9-10. osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Alapozó képzésünket azoknak a fiataloknak ajánljuk, akik befejezték a 8. osztályt és szeretnének 9-10. osztály elvégzése után szakiskolai

Részletesebben

Nyelvvizsga követelmények a Nyíregyházi Főiskolán (Az oklevél, OKJ-s bizonyítvány kiadásának idegen nyelvi követelményei) 2010.

Nyelvvizsga követelmények a Nyíregyházi Főiskolán (Az oklevél, OKJ-s bizonyítvány kiadásának idegen nyelvi követelményei) 2010. Nyelvvizsga követelmények a Nyíregyházi Főiskolán (Az oklevél, OKJ-s bizonyítvány kiadásának idegen nyelvi követelményei) 2010. Ének zene Karvezetés Népzene Ügyvitel Magyar Történelem Szak Informatikus

Részletesebben

BESZÁMOLÓ a 2012. évi őszi érettségi vizsgákról

BESZÁMOLÓ a 2012. évi őszi érettségi vizsgákról KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL OKTATÁSI F OSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2012. évi őszi érettségi vizsgákról A 2012. évi őszi vizsgaidőszakban a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 11. (4) bekezdésben foglaltak

Részletesebben

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA TARTALOM Előszó I. Tantárgytörténet és tantárgyi modellek Vázlat a mozgókép és médiaoktatás magyarországi történetéről A mozgókép

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben