TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Átírás

1 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A diszkrimináció elleni küzdelem folyamatai és eszközei a TÁMOP projektben Társadalmi érzékenyítés és a jogtudatosság fejlesztése Innovációk az Egyenlő Bánásmód Hatóság szolgáltatásaiban Dr. Pánczél Márta EBH TÁMOP 5.5.5, projektvezető Tapasztalatátadó megbeszélés Május 08. Hotel Corvin 1094 Budapest, Angyal u. 31. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2 A projekt fő mutatói Megvalósítási időszak: IV VI.30. Támogatási összeg: Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

3 A program 4 pillére 1.) Megyei egyenlőbánásmódreferensi hálózat 2.) Képzések ) Kutatások törvényi kötelezettség a külföldi központ/ a fenntartó/finanszírozó elvárása EU-s pályázati esély növelése 4.) Kommunikáció versenyszféra (N=180) köztisztviselő (N=18) közalkalmazott (N=34) civil szervezet (N=40)

4 1.) Egyenlő bánásmód referensi hálózat az ország területén A hatóság rendszeresen elérhető a fővárosban, minden megyében és a kistérségekben is. Az ügyfélfogadási idő havi 12 óráról 332 órára nőtt. Ügyfél elégedettség mérés, rendszeres monitoring.

5 Darab Beadványok és vizsgált ügyek számának változása között az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál Év TÁMOP referensek szakmai ügyei összes szakmai ügy vizsgált ügyek száma

6 Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adataiból szeptember március 31.

7 Ügyfélforgalmi adatok Ügyfélforgalom havi átlaga: 122,77 fő Összesen: 3806 fő db Panaszbejelentő lap Regisztrációs lap

8 Megyei és kistérségi ügyfélfogadás arányai a panaszfelvételeknél Összesen: 345 fő nem 74,9% 25,1% igen

9 1 - saját nevében 2 - meghatalmazottként 3 - törvényes képviselőként 4 - közérdekű igényérvényesítésre jogosultként Panaszbejelentő lapok Kinek a nevében tett bejelentést? Összesen: 345 fő 83,1% 1 3,8% 9,0% 4,1% 2 3 4

10 Panaszbejelentő lapok Demográfiai adatok: ügyfél lakóhelye Összesen: 345 fő Község 27,7% Budapest 11,1% 27,4% Város 33,8% Megyszékhely

11 Panaszosok demográfiai adatai Az ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerint Összesen 345 fő hátrányos helyzetű 18,7% 65,3% nem hátrányos helyzetű hátrányos helyzetű kistérség 6,4% 9,6% LHH leghátrányosabb helyzetű kistérség LHH KPS nem hátrányos helyzetű kistérség leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő kistérség

12 Összesen: 3461 fő 150 Az országos hálózat regisztrációs lapjainak és panaszbejelentő lapjainak havi megoszlása Összesen: 3806 fő fő 50 Regisztrációs lap Panaszbejelentő lap Összesen: 345 fő fő

13 nemzeti/etnikai kisebbséghez való tartozás egészségi állapot fogyatékosság egyéb helyzet politikai vagy más véleménye életkor anyaság (terhesség), apaság nem vagyoni helyzet családi állapot vallási vagy világi meggyõzõdés társadalmi származás nemzetiség anyanyelv nemi identitás faji hovatartozás bõrszín szexuális irányultság Diszkrimináció a védett tulajdonságok alapján Magyarországon és az EBH TÁMOP panaszosai körében fő 345 fő % 5,8 8,3 5,8 5,7 7,5 6,8 4,1 5 8,9 10 5,6 5,5 Országos reprezentatív kutatás évi eredményei TÁM OP panaszosok 2,5 2,7 5 9,3 7,3 6,4 4,4 3,2 2,6 2, ,6 0,6 0,3 0,3 0,3 18,3 14,8 13,4 26, %

14 Folyamatos ügyfélelégedettség-mérés az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon október március 31. Önkitöltős kérdőívvel

15 Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? Összesen: 1432 fő Átlag: 9,52 % 80 72, ,2 20 0,2 0 0,1 0,1 0,2 1,1 0,9 1,1 5,9 0 teljesen elégedetlen teljesen elégedett

16 2.) 71 képzés országszerte Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése című akkreditált képzéssorozat tényszámai 37 képzés szeptember február 29.

17 Képzésen résztvevők demográfiai adatai: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen 697 fő Leghátrányosabb helyzetű komp programmal segítendő kistérség LHKPS 10,8% 2,6% 72,5% nem hátrányos helyzetű 14,1% Leghátrányosabb helyzetű kistérség LHH HH Nem hátrányos helyzetű kistérség Hátrányos helyzetű kistérség

18 Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen 697 fő igen 37,0% 63,0% nem Igen válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

19 A képzés hallgatóinak véleménye a szeptember 1. és február 29. közötti időszakban megrendezett 37 képzés alapján

20 Egyáltalán nem felelt meg 1 Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen 691 fő Átlag: 9, Teljesen megfelelt 0,1 0,1 0,7 0,7 4,2 10,2 19,8 64,0 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 %

21 A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen 691 fő 3% Nem 98% Igen

22 A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatóak-e a gyakorlati életben? Összesen 691 fő Átlag: 4,69 1- Egyáltalán nem hasznosítható 2 3 2,7 4 25,5 5- Teljes mértékben hasznosítható 71,8 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 %

23 felismerem a diszkriminációt hasznos információkhoz jutottam Érthető, továbbadható, életből vett, gyakorlatias, konkrét példák Elfogadóbb, toleránsabb lettem magánéletben és szakmában egyaránt hasznosítható ok-okozati összefüggéseket magyaráz meg továbbadható a tapasztalat Ösztönző élmények fontos társadalmi szerepe van az itt szerzett tudásnak munkám során fogom tudni hasznosítani Sokat tanultam, fejlődött az önismeretem Új szempontokat, új látásmódot adott Képzésre jelentkezés vagy: orsolya.panczel@ebh.gov.hu

24 Workshopok szervezése országszerte 9 alkalommal 100 fős 1 napos workshop szervezése Elméleti és gyakorlati elemekkel az esélyegyenlőség témakörének gyakorlatorientált bemutatása Célja a párbeszéd, a tudásátadás és a tapasztalatcsere. A résztvevők képesek legyenek a diszkriminációs mechanizmusok felismerésére, azok megfelelő kezelésére, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének feltételei megerősödjenek május 24-én Székesfehérváron szervezzük következő workshopunkat.

25 3.) Kutatások 1-4.) Az Esélyegyenlőség a munka világában című kutatás keretében a TÁMOP projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok, az 1-4-es számú kutatások: 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései 5.) A védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok hozzáférésének akadályai a közszolgáltatások, a közösségi szolgáltatások és fejlesztések elérésében 6.) A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten 7.) Országos reprezentatív fókuszban a romák és a fogyatékos- és az LMBT emberek - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

26 3.1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért A kutatás adatai szerint az úgynevezett üvegplafon-jelenség és a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz 2010-ben is. A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint) Férfiak Nők évesek évesek évesek évesek évesek évesek 56 évesek

27 A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség termeli ki kvintilis -1 A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) 0 2. kvintilis kvintilis kvintilis kvintilis 9 Teljes minta Versenyszféra Költségvetési szféra

28 3.2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata Valamennyi munkakör betöltésénél jelentős arányban alkalmaznak a munkahelyek informális csatornákat. Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent. A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések.

29 A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

30 3.3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. A terv létrehozása többnyire törvényi kötelezettség vagy pályázati feltétel. Tudatosabban a munkavállalók, ha a munkáltatóknál van esélyegyenlőségi dokumentum (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%).

31 3.4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében A régiós különbségek: Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon. A magántulajdonú magyar vállalatoknál nagyobb a rugalmas munkavégzés lehetősége, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. A védett tulajdonságú munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján 2010-ben, mint a többi vizsgált munkavállaló.

32 A társadalom jogtudatosságának vizsgálata Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Kutató: Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat 2 hullámban: között

33 Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? Igen 60,8% 20,3% Nem tudja 18,9% Nem Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták

34 Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Hallott-e az EBH-ról? Igen 34,1% 0,7% Nem tudja 65,2% Nem Alapsokaság: or szágos r epr ezentatív minta + almint

35 Jogorvoslati lehetőségek ismertsége Van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta A foglalkoztatásnál 71,5 A szociális és egészségügyi ellátásban 70,4 Az oktatás és képzés területén 63,3 Az áruk és szolgáltatások igénybevételénél 63,2 A lakhatásban 52,5 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 %

36 A diszkrimináció és az egyenlő bánásmód fontosságának megítélése Ön személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? fős országos reprezentatív minta Nagyon fontos 33,9 Fontos 49,2 Közömbös 13,7 Nem fontos 1,5 Egyáltalán nem fontos 0,7 Nem tudja 1,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 %

37 Foglalkoznak-e eleget Magyarországon a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseivel? fős országos reprezentatív minta igen 44,7% 17,6% nem tudja 37,7% nem

38 Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

39 4.) Kommunikáció A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben 59 novella novella fénykép grafika és festmény szobor 7 fénykép 332 grafika 4% 14% 2% és festmény 18 szobor 80%

40 Élőben a játszótérről országos vándorkiállítás október november 08. Budapest november november 30. Szentendre december december 10. Esztergom január január 14. Oroszlány február február 04. Tatabánya március 04. Pécs március március 19. Kecskemét március március 30. Jászberény április április 27. Szolnok május május 5. Tatabánya május július Esély Napok országszerte augusztus 12. augusztus 14. Budapest szeptember szeptember 30. Eger november november 17. Pécs január február 11. Szeged február 23.- március 13. Pécs március 27.- április 15. Nyíregyháza április 18.- május 11. Debrecen

41 Hírleveleink 2009 júliusa óta 14 magazint jelentettünk meg. jogesetek interjúk tudósítások portrék felhívások novellák játék Regisztráció: vagy küldése:

42 Média Médiatípus szerinti eloszlás

43 Elérési sávok szerinti eloszlás A legtöbb megjelenés (53,5%) olyan médiumban született, amely 10ezer és 100ezer közötti eléréssel rendelkezik. De a 300 ezer feletti elérések aránya is 14%-os, illetve a legmagasabb, egymillió feletti sávban is 6 darab, 8,5%-nyi megjelenést regisztráltunk.

44 Médiumprofil szerinti eloszlás

45 Köszönöm a figyelmet! Dr. Pánczél Márta projektvezető EBH TÁMOP (1) marta.panczel@ebh.gov.hu