Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány NYELVOKTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A MAGYARORSZÁGI NYELVOKTATÁS VÁLTOZÁSAI AZ 1980/90-ES ÉVEKBEN Készítette: Varga Zsuzsanna Budapest, 2003

2 3 Tartalomjegyzék Oldal Tartalomjegyzék 3 Bevezetés 4 1. Az európai oktatásügyről Tények és célkitűzések Történeti áttekintés Az utóbbi tíz év kiemelt történései Az élethosszig tartó tanulás Művelődéspolitika és Közösségi programok az EU-ban A nyelvi kérdés napjainkban A nyelvtanulás szerepe : A Nyelvek Éve Lingua program Nyelvoktatás Európában Nyelvpolitika Összehasonlító vizsgálatok Az idegennyelv-tudás alakulása Magyarországon a 90-es években A nyelvoktatási mutatók változása Nyelvoktatás az iskolarendszeren kívül Az idegennyelv-oktatás szerepe a NAT-ban Két európai uniós nyelv oktatási mutatói Magyarországon (spanyol, angol) Spanyol Angol Az interkulturális tanítás és nevelés fontossága és Magyarország felzárkóztatása a nyelvoktatás terén Az interkulturális tanítás és nevelés fontossága Magyarország felzárkóztatása a nyelvoktatás terén 59 Összegzés 63 Mellékelt grafikonok és a táblázatok jegyzéke 65 Felhasznált irodalom 69 3

3 4 BEVEZETÉS Szakdolgozatom témáját hivatásommal összefüggésben választottam ki. Úgy gondoltam csak olyan témáról tudok kompetens módon írni, és kutatásokat végezni, amelyhez magam is értek. Ezért döntöttem az oktatásügy és konkrétabban az európai és hazai nyelvoktatás vizsgálata mellett. Egy kezdeti, az európai oktatásügy történetét és annak főbb irányelveit bemutató rész után részletesebben foglalkozom az európai uniós közösségi programokkal, majd annak nyelvoktatást támogató akcióprogramjával, a Lingua programmal illetve azokkal a kiegészítő intézkedésekkel, amelyek a nyelvoktatás fontosságát hivatottak tudatosítani (pl. 2001: A Nyelvek Európai Éve akció). Természetesen szeretnék arra is kitérni, mekkora Magyarország részvétele ezekben a programokban, mennyire részesülünk a velük járó támogatásból, és milyen eredményeket tudunk felmutatni. A szakdolgozat központi része az uniós országok és hazánk nyelvoktatási mutatóinak összehasonlítása. Ehhez kapcsoltam azt a fejezetet, amely az általam beszélt és tanított két nyelv az angol és a spanyol magyarországi oktatási eredményeit, statisztikai adatait tartalmazza. A harmadik nagyobb rész az, amelyik a magyar nyelvoktatás elmúlt évtizedében beállt változásokról, a nyelviskolák sikertörténetéről és az érvényben lévő nyelvvizsgarendszerről szól. A témát a jövőbeli feladatok zárják, azok a hiányosságok, melyeket érintően akadnak még tennivalók Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás után is. Próbáltam összegyűjteni azokat a leglényegesebb kérdésköröket, amelyek szervesen illeszkedtek az általam kiválasztott témához és remélem sikerült olyan koherens egészet alkotnom, amely érzékletes képet nyújt egyrészt az Európai Unió nyelvoktatáspolitikájáról, másrészt a magyarországi nyelvoktatás utóbbi több mint tíz évének történetéről és a hazai nyelvtanítás főbb irányelveiről. Az EU Fehér Könyvében leírtak alapján minden uniós állampolgár számára "lehetővé kell tenni, hogy elnyerje és fenntartsa az anyanyelvén kívül még két közösségi nyelven való kommunikáció képességét is." 1 Európát amúgy is a nyelvi sokszínűség, a gazdag kultúra jellemzi, ez egy olyan érték, adottság, amelyre oda kell figyelni, és meg kell őrizni. Az Európai Unió feladata az, hogy a többnyelvűség megőrzése mellett, törekedjen a határok áthidalására és a problémák megoldására. Szeretném dolgozatomban a nyelvtudás kulcsfontosságú szerepét bemutatni és azt, hogyan épül be a nyelvoktatás az EU és Magyarország oktatási politikájába. 4

4 5 1. AZ EURÓPAI OKTATÁSÜGYRŐL Tények és célkitűzések Az Európai Unió mind jogi és gazdasági, mind társadalmi és politikai szempontból egyedülálló jelenség. Mára a világpolitika egyik meghatározó szereplőjévé váló sajátos, szupranacionális és kormányközi jegyeket egyaránt felmutató szervezet funkcióinak és taglétszámának fokozatos növekedése eredményeként az alapítók eredeti célkitűzését messze meghaladó jelentőségre tett szert. Köztudott, hogy Európa óriási előnye nem tárgyi tőkéjében, hanem az oktatásban, a szaktudásban, az innovációs készségekben rejlik. Éppen ezért az oktatás egyik központi feladata eme humán tőke fejlesztése. Az élethosszig tartó tanulás az a fogalmi mező, amelybe az Unió fejlesztéspolitikai céljai, támogatáspolitikai elvei, valamint nevelési és pedagógiai elképzelései elhelyezhetők. Az Unió a közös európai oktatási tér megteremtésével annak a törekvésének próbál formát adni, hogy az élethosszig tartó tanulás valósággá váljon. Az Unió által teremtett tér egy olyan környezet, amely kedvez azoknak a helyi, országos intézményeknek, amelyek tartós nemzetközi együttműködéseket, nemzetek feletti intézményeket alkotva szövetségre lépnek egymással. A diákok, fiatalok, tanárok a mindennapi életben a helyi valósággal szembesülnek, a helyi társadalmi, gazdasági, politikai struktúrák alkotják közvetlen környezetüket, ugyanakkor a globalizáció eredményeként az eltérő helyi kultúrák és viszonyok elkerülhetetlenül kölcsönhatásba kerülnek egymással. Az Európai Unió jellegéből fakadóan a helyi kultúrák és a globalizáció egymásra hatásának legjelentősebb színtere. Ennek megfelelően az Unió tevékenységeiben olyan tudatos törekvést fedezhetünk fel, amelynek célja, hogy mobilizálja mind az egyéni, mind a nemzeti és a nemzetek feletti tudásokat. Főleg azoknál van erre lehetőség, akik jelenleg is valamilyen oktatási formában vesznek részt. Ezért érdemes megvizsgálni azoknak a számát, akik tanulnak. A következőkben egy az Eurostat által készített kimutatás segítségével szeretném bemutatni, mekkora az a réteg a Közösségen belül, amelyik tanul és aktívan részt vehet az oktatáspolitikát érintő közösségi kezdeményezésekben. Az Európai Unióban a tanulók, és hallgatók száma meghaladja a 70 milliót, vagyis az össznépesség egyötöd részét alkotják. A tanulók és hallgatók csaknem 60%-a a kötelező oktatásban vesz részt, 25% a kötelező tanulmányi időt követő középfokú oktatásban, 14% pedig a felsőoktatásban. 1 Az Oktatási Miniszterek Tanácsa március 31.-én hozott határozatának záradéka 5

5 6 A kötelező oktatás kezdő időpontjában és tartamában számottevő eltérések vannak az EU-tagállamok között. A és éves korcsoportok vizsgálata hasznos mutatója annak, hány fiatal marad az oktatásban a kötelező iskoláztatás végén, miután a tanulók nagy többsége a kötelező nappali tagozatos oktatást 16 éves korára befejezi. Az Unió egészében a évesek 77%-a még oktatásban vett részt. A 90-es években a évesek átlagosan 39%-a iratkozott be iskolába vagy egyetemre és ezekből például az 1995/96-os tanévben 1,6 millió hallgató szerzett diplomát. Az Unió egészében a hallgatók körülbelül egyharmad része (30%) diplomázott társadalomtudományokból, üzleti tanulmányokból és igazgatásból vagy jogból. 9% humán tudományokból, vallásból, teológiából vagy képzőművészetekből, és 10% természettudományokból, matematikából vagy számítástechnikából. 2 (Az adatokhoz kapcsolódó grafikon megtalálható a dolgozat 65. oldalán, amely a felsőoktatási diplomások számát mutatja tanulmányok szerinti megoszlásban.) Miután a tagállamok felsőoktatási rendszerei igen eltérő jellegűek, és különösen eltérnek a diplomázás" fogalmának értelmezésében, nehéz következtetéseket levonni az országok közötti összehasonlításból. Ellenben mindnyájan tudják, hogy egy ország kulturális teljesítménye az oktatásban gyökerezik. Minden ország belügyének tekinti kulturális életének megalapozását, de a szakképzés és az egyetemi szintű oktatás más európai dimenziót igényel, hiszen a diplomák kölcsönös elismerésével teljesedhet ki az EU egyik alapszabadsága, a személyek szabad mozgása. A tagállamok egymás közötti együttműködését, azok szakképzési erőfeszítéseinek eredményességét kell az EU-nak elősegítenie úgy, hogy teret biztosít a tagországokon belül a szakképzettségek egyre nagyobb mértékű kölcsönös elismeréséhez. Szükségessé vált a koherens európai oktatáspolitika, de legalább az átlátható szak-képzéspolitika. Valójában a kezdetektől fogva vita folyik azon vajon az Unió felépítése során előbb az emberekre vagy előbb a gazdaságra kell-e tenni a hangsúlyt. Az oktatás és az Európai Közösség" című nemrég megjelent mű szerzője Carol Fraz a Közösség egyik alapító atyjának Jean Monnet-nak egy mondatával vezette be könyvét: Ha újra kellene kezdeni, az oktatással kezdeném." 3 Tény, hogy sokan bírálják az Unió vezetőit azért, hogy figyelmük az elmúlt időszakban túlságosan a gazdasági építkezés felé fordult, és nem fordítottak kellő figyelmet a fiatal nemzedék európai polgárrá nevelésére. A most csatlakozó országok, köztük hazánk is 2 Európa számokban, Eurostat, p. 3 Halász Gábor: A magyar közoktatás és az Európai Unióhoz való csatlakozás, Új Pedagógiai Szemle, szeptember 5. p. 6

6 7 abban a különleges helyzetben vannak, hogy az Unió felé történő közeledésüket többek között éppen az oktatás területén kezdhetik el, hiszen először az oktatási programokba kapcsolódhatnak be egyenrangú partnerként. Aki figyelemmel kíséri az Európai Unió fejlődését, azt láthatja, hogy az oktatás jelentősége lassan ugyan, de állandóan növekszik. Az Unió oktatásügyi kompetenciájának a jövőbeli növekedését több, egymást erősítő tényező is kiválthatja. Mindenekelőtt az a tény, hogy az oktatást már egyre erőteljesebben szabályozza a más területekre vonatkozó jog. Hosszabb távon ugyancsak az oktatásügy szerepének növekedéséhez vezethet az ún. strukturális alapokból finanszírozott általános fejlesztési programok hatása. Végül szintén az EU oktatásügyi felelősségének a növekedését segítheti az, hogy az elmúlt évtizedekben, egyfajta tanulási folyamat hatására fokozatosan kialakultak azok a közös eszközök és cselekvési formák, amelyek egyre több tagállam számára elfogadhatóak. Az uniós dokumentumok és programok alapján jól kirajzolódnak azok a célok és értékek, amelyeket az Unió az oktatás területén követ:! Ezek közül legfontosabb, hogy az oktatás az emberi erőforrások mozgósításával, az átalakuló gazdaság igényeire egyre jobb reagálással és jobb megfeleléssel a modern technológia kihívásaira segítse az európai gazdaság versenyképességének az erősítését.! Ezzel csaknem egyenrangú az a cél, hogy az oktatás a hátrányos helyzetűek támogatása, a munkanélküliek képzése és a kölcsönös megértésre való nevelés révén segítse az európai társadalmakban a társadalmi szolidaritás és a társadalmi béke megőrzését.! Végül egyre fontosabbá válik az a cél is, hogy az oktatás az európai dimenzió megjelenítése, a nyelvoktatás fejlesztése és az intézmények közötti kapcsolatok révén hozzájáruljon a közösségi építkezéshez. 4 4 Kende Tamás - Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikái, Osiris, Budapest, pp

7 Történeti áttekintés Talán nem hasztalan röviden áttekinteni azokat a lépéseket, amelyeket a Közösség az oktatásügy hatékonyságának előremozdításáért tett. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződésben az oktatásról még szó sem esett. Közös kompetenciák egyedül a szakképzés területén fogalmazódtak meg. Amikor a szerződést megkötötték, nyilvánvaló volt, hogy az együttműködés gazdasági természetű lesz. A kultúra és az oktatás így nem váltak közösségi üggyé. Az Európai Közösség oktatási és képzési politikája az évek során a közösség és a tagállamok közötti hatalmi harc függvényében állandóan változott, 1993-ig, a Maastrichti Szerződés aláírásáig a hatalmi versengés nem döntötte el a terület hatalmi viszonyait, ezt mutatja az is, hogy az oktatást meghagyta a tagállamok hatáskörében. Az 1970-es években felerősödött az igény, hogy a közösségi egyeztetés terjedjen túl a gazdaság területén, felszínre került az oktatáspolitika igénye, viták folytak arról, hogyan járuljon hozzá az oktatás és a képzés a szociális és gazdasági fejlődéshez. Ekkor kérték fel Henri Janne professzort, volt belga oktatási minisztert, hogy dolgozza ki a Közösség oktatáspolitikájának alapelveit. Az általa elkészített jelentés megfogalmazta egy Oktatási és Kulturális Tanács megalakításának szükségességét, illetve, hogy a Közösség felelőssége többek között az idegennyelv tanulás elősegítése, tanár-és diákcserék az iskolák és egyetemek között, valamint hangsúlyozta az élethosszig tartó tanulás fontosságát. A változások legkomolyabb jele, hogy 1970-ben első alkalommal került sor a közösség oktatási minisztereinek hivatalos találkozójára. Ennek nyomán létrejött egy, a közösség oktatási problémáival foglalkozó munkabizottság. Ők adták ki 1973-ban Az európai oktatáspolitika felé" című jelentést. Majd ezt követően 76 februárjában az akkor még Európai Közösség Tanácsa elfogadott egy akcióprogramot, ami közel egy évtizedre fogalmazta, határozta meg a közösségi cselekvést. Ennek főbb pontjai a következők voltak: 5! Az egyes tagállamok oktatási rendszerei közötti együttműködés, a szabad mozgás elősegítése a tagállamokon belül.! Megfelelő oktatási dokumentumok és statisztikák összeállítása (melynek megvalósítására létrehozták 1980-ban az Eurydicet).! Fokozott együttműködés a felsőoktatás területén és az egyetemi diplomák elismerése. 5 Official Journal of the European Communities,

8 9 A szabad mozgás elősegítésére 1975-ben létrejött az első közös Európai Oktatásügyi Kutató és Fejlesztő Intézet Berlinben. Ennek feladata az európai szakképzési rendszerek összehasonlító elemzése, a közös szakképzési politika megalapozása és az átláthatóság elősegítése volt ban, pedig létrejön az Eurydice (az európai oktatási információs hálózat). Ez volt azon évtized, amikor megfogalmazódtak a kiemelt európai oktatáspolitikai érdekek és törekvések, amelyek mindmáig elfogadottak és érvényesek és 1990 között elindultak az ismertebb, jelentősebb anyagi forrásokkal támogatott oktatási és képzési programok, amelyeket a társulási megállapodásnak köszönhetően mi is ismerünk. Arra, hogy az oktatás az Európai Közösség alapdokumentumában is megjelenő témává váljon 1992-ig a Maastrichti Szerződés megszületéséig kellett várni. Ebben is csupán az elképzelés körvonalazódik a 126. és a 127. cikkelyben hogy támogatni kell az együttműködést ezen a területen is, azzal a kitétellel, hogy az oktatás és a szakképzés továbbra is nemzeti ügy marad. Tehát az oktatási, szakképzési és ifjúsági területen a Közösség feladatául jelölte meg, hogy hozzá kell járulnia a tagállamok közötti együttműködés bátorításával a minőségi oktatás fejlesztéséhez és szakképzési politika végrehajtásához. A Szerződés ugyanakkor hozzátette, hogy a tagállamok megőrzik felelősségüket, a tananyag összeállítását és az oktatási rendszer működtetését illetően. A Közösségnek tiszteletben kell tartania a tagállamok kulturális és nyelvi sokszínűségét. A Szerződés lehetővé tette, hogy az oktatási, szakképzési területen a Közösség ösztönző intézkedéseket fogadjon el, ami azonban nem érintheti a tagállamok szabályozásának, jogrendszerének harmonizálását. Elmondható, hogy az EU oktatási politikája kiegészítő, támogató jellegű a tagállamok nemzeti politikája mellett; ugyanakkor igyekszik elősegíteni, hogy az egyes szakpolitikai területek összefonódjanak a mai globalizációs társadalomban. Mint már korábban is említettem az oktatás és szakképzés a változó társadalom katalizátora, kulcsszerepet játszik az Unió gazdasági növekedésének élénkítésébe, a versenyképesség és a foglalkoztatottság szociálisan elfogadható szinten tartásában. Mindennek ellenére az oktatási és szakképzési területtel részletesebben foglalkozó első könyv a Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatottság. A XXI. század kihívásai és megközelítése című Fehér könyv volt, (egész pontosan annak 7. fejezete) 1993-ban. Ugyancsak 1993-ban jelent meg a Zöld könyv Az oktatás európai dimenziójáról. Az 1995-os Fehér könyv már teljes egészében az oktatás és szakképzés problémáiról szólt. 9

9 10 Az Európai Unió tehát felismerte, hogy a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az oktatást és szakképzést úgy alakítani, hogy az iskolából kikerülő fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon, és tudásukkal hozzásegítsék a Közösséget ahhoz, hogy a kontinensek közötti egyre fokozódó versenyben helytálljon és erősítse pozícióit. Ehhez kapcsolódnak az Európai Unió azon törekvései, mint az oktatás és gazdaság közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, az oktatás minőségének fontossága, a kiemelt figyelem az informatikai és telekommunikációs eszközök és módszerek szerepének erősítésére. A gazdasági növekedés önmagában tehát nem elég ahhoz, hogy hosszabb távon megakadályozza az egyes társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű rétegek leszakadását. Ennek egyik legfőbb oka a munkanélküliség. Az EU az oktatás és szakképzés segítségével veszi fel a harcot e jelenség ellen: ezt a célt szolgálják a felnőttoktatás és az ún. élethosszig tartó tanulást támogató oktatási formák, a nyitott és távoktatás hangsúlyosabb jelenléte az Európai Unióban. Az Unió három kiemelt prioritása: a versenyképesség és innovációs készség erősítése (az USA és Távol-Kelet által támasztott kihívással szemben); a társadalmi kohézió fenntartása a munkanélküliség ellen illetve az európai polgárrá nevelés. 6 6 Izikné Hedri Gabriella - Palánkai Tibor (szerk.): Európa ma és holnap, Budapest, pp

10 1. 3. Az utóbbi tíz év kiemelt történései 11 Az Európai Unió évente kiadott jelentései (angolul General Reports) kiemelik az év főbb történéseit és tájékoztatnak arról is, hogy az Unió milyen kontextusba helyezi az oktatás és képzés területét. Az utóbbi tíz évről elmondható, hogy e két terület - a gazdaság radikális átalakulásával - az Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításában kulcsszerepűvé vált ben - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásának évében - az Unió a munkanélküliség elleni küzdelem és a versenyképesség növelésének alapvető eszközeként határozta meg az oktatást és a képzést ban, az Élethosszig tartó tanulás évében az oktatás és képzés mellett kiemelik a kutatás fontosságát is két vonatkozásban is jelentős: egyrészt ekkor fogadja el az Európai Bizottság a közötti időszakra vonatkozó irányelveket, továbbá ezzel párhuzamosan az Európai Tanács is elfogadta a felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó együttműködési javaslatot ban kezdetét vette az Unió 2002-ig tartó 5. Kutatásfejlesztési Keretprogramja, amelyet a tudás alapú társadalom létrehozásához és működtetéséhez fontos eszközként jellemez az éves jelentés ben a jelentés a munkahelyteremtés kulcsaként definiálja az európai gazdaság versenyképességének növelése érdekében tett lépéseket, és ide sorolja az oktatási és képzési programokat is. Ebben az évben veszi kezdetét az eeurope, mely kezdeményezés az információs társadalom munkaerő-piaci potenciálját akarja kiaknázni decemberében egy Tanácsi határozat konstatálja, hogy az oktatás és képzés területén tovább kell erősíteni a politikai együttműködést, és a 2000-es lisszaboni csúcs az európai oktatáspolitikák összehangolására a bonyolult uniós jogalkotási procedúrát kikerülő, ún. Nyitott Koordinációs Módszert határozza meg alkalmazandó eljárásként. A Nizzai Szerződés évében (2000), az Európa Tanács lisszaboni ülésén új, átfogó célkitűzést fogalmaztak meg: az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahelyek által, illetve a nagyobb szociális kohézió által. 7 7 Kemény Gabriella: Lisszabontól Barcelonáig - Változások az oktatás és képzés közösségi koordinációjában, Új Pedagógiai Szemle, január pp

11 12 A Lisszabonban meghatározott stratégia és munkamódszer megvalósításában mérföldkő volt a márciusi stockholmi csúcs, ahol elfogadták "Az oktatás és képzési rendszerek konkrét jövőbeli céljai" című dokumentumot. Ennek értelmében irányelveket kell rögzíteni az Unió számára, amelyek a rövid, közép - és hosszú távú célok teljesítéséhez meghatározott időzítést rögzítenek. Ezen kívül olyan kvantitatív és kvalitatív indikátorok meghatározását írják elő, amelyek illeszkednek a tagállamok szükségleteihez. Hangsúlyozzák az európai irányelvek nemzeti és regionális politikákra való fordítását, amelyek figyelembe veszik az eltéréseket és előírják az időszakos monitorozást, értékelést és a társak általi vizsgálatot Az élethosszig tartó tanulás Többször is említettem már, hogy Európa jövője szempontjából nagyon fontos, hogy mennyire tudnak polgárai megbirkózni a gazdasági és társadalmi kihívásokkal. Arra is történt már utalás, hogy az élethosszig tartó tanulás az a fogalmi mező, amelyben az Unió nevelési és pedagógiai elképzelései elhelyezhetők. Ennek a fogalomnak a megszületését a 80-as években több tényező is elősegítette: a felgyorsuló világgazdasági szerkezetváltás, amely során a korábban mezőgazdaságban és iparban dolgozók jelentős része a szolgáltatási szektorban helyezkedett el, ezen a területen pedig nem beszélhetünk lezárt "tudáscsomagokról", folyamatos képzés szükséges; a munkaerőpiac szerkezetének átalakulása, a nők tömeges munkavállalása szintén a képzés folytonosságát hangsúlyozta; egy harmadik tényezőként említhető a demokratikus társadalmi berendezkedés elterjedése Európában, amely fontosnak tartja az oktatás differenciálását és az újrakezdés lehetőségének intézményesítését. A hagyományos iskolarendszerű oktatás átalakulásával és a nem hagyományos tanulási szükségletek megjelenésével az élethosszig tartó tanulás olyan értékké válik, amely az egész oktatásügyet áthatja. Fő célkitűzései lesznek az általános képzés, amely széles körű tudást biztosít; a tanulók foglalkoztathatósági kapacitásának tudatos fejlesztése; és az oktatás elérhetőségének tudatos és minden csoportra (kistelepülések lakói, kisebbségek, bevándorlók és nők stb.) kiterjedő növelése. 12

12 13 Az Európai Élethosszig Tartó Tanulási Terület támogatja a polgárokat abban, hogy szabadon mozogjanak a tanulási környezetben, a különféle munkaterületeken és országokban. A program átfogja az oktatás egészét, kezdve az iskoláskor előtti időszaktól egészen a közvetlenül nyugdíjazás előtti időpontig, és az oktatási terület formális és informális részeire egyaránt kiterjed. A tagállamok megállapodtak abban, hogy az európai foglalkoztatási program keretében kifejlesztenek egy koherens stratégiát az élethosszig tartó tanulásra, ennek első lépése a hagyományos rendszer átalakítása a következő módon:! Az együttműködés fejlesztése a közigazgatási rendszer szintjei és a képzési intézmények, valamint a civil társadalom között.! A tanulók és a munkaerőpiac aktuális szükségleteire való odafigyelés és annak kielégítése.! A tanulás elérhetőbbé tétele mindenki számára és a helyi tanulóközpontok számának megnövelése; különös tekintettel a kisebbségi, a fogyatékos tanulókra és a vidéken élőkre.! 2003-tól a Tanács egy díjat bocsát ki azon cégek számára, akik befektetnek az élethosszig tartó tanulásba, azért, hogy felhívják a figyelmet erre a területre. Felkérték az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet, és más európai intézményeket a tagállamokban és a tagjelölt országokban egyaránt, hogy segítsenek felhívni a figyelmet az élethosszig tartó tanulásra. Egy adatbázis rendszert szeretnének létrehozni, melyben a bevált akciókat és információt összegyűjtenék és tárolnák; illetve egy olyan csoportot, amely minisztériumi képviselőkből állna, akik az élethosszig tartó tanulási programért felelősek lennének az egyes tagországokon belül. A létrehozók igen fontosnak tartják az általuk létrehozott tanulási térben az értékközvetítést, szeretnék a bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerését megvalósítani, és az átfedést elősegíteni a nemzeti tanulási rendszerek között. Fontos ezen kívül az informálás, támogatás és tanácsadói szolgáltatás erősítése európai szinten, az Európai Szociális Alap jobb kihasználása. Támogatni kívánják a kutatást a pedagógiában tanárok és szakoktatók számára egyaránt, odafigyelve az új információs és kommunikációs technológiákra. 8 8 Kozma Tamás: Euroharmonizáció, Budapest - Oktatáskutatói Intézet, Educatio Kiadó, pp

13 Művelődéspolitika és Közösségi programok A Római és Maastrichti Szerződés (1957, 1993) létrehozta az egységes európai piacot, de abban a munkaerő-áramlást csak megfelelően képzett polgárok biztosíthatják ben az EU miniszteri találkozóján a közoktatást az EU fontos politikai területeként határozták meg. Az Alapító Egyezmény 126. cikkelyében megállapítják, hogy a közösségnek hozzá kell járulnia az oktatás fejlesztéséhez azáltal, hogy a tagországok, együttműködését bátorítja, ha szükséges támogatja és kiegészíti e tevékenységüket. 9 Ha megvizsgáljuk az EU tagországaiban és azok csatlakozásra felkészülő társaiban az oktatási rendszereket, elmondható, hogy mind különbözőek, de tagolásuk mégis összevethető. Mindenütt van általános oktatás, a tankötelezettség 6 vagy 7 éves korban kezdődik, felső határa, pedig a éves kor. A középiskola szinte mindenhol alsó és felső tagozatra osztott. Az első szakképzettség megszerzését általában ingyenesen vagy közpénzekből kötelesek biztosítani, amely napjainkban már csak a középfokú szakképzettség ingyenes elérhetőségét adja, mert a felsőfokú tanulmányok már rendszerint tandíjkötelesek június 19-én az oktatás európai miniszterei kihirdették a felsőoktatás reformjának alapját képező bolognai nyilatkozatot, mely 29 ország közös akaratát nyilvánítja ki konvergens felsőoktatási rendszerek kialakítására. Az egyes országok felsőoktatási rendszerei értékes különbözőségeik ellenére sok azonos problémával küzdenek: végzősök foglalkoztathatósága a munkaerőpiacon, meghatározott területeken tapasztalható konvergenciahiányok vagy elégtelenségek, a magán és a nemzetközi oktatás expanziója és így tovább. A nyilatkozat összehangolt reformokat, kompatíbilis rendszereket és közös cselekvéseket hirdet meg. Kreatív konvergenciát szorgalmaz, nem pedig szabványosított felsőoktatást, hiszen változatlanul elismeri az autonomitás és különbözőség alapvető elveit. A nyilatkozatban megjelölt célok: 10 Világosan kiolvasható és összevethető képzettségi illetve tudományos fokozatok, európai léptékű minőségbiztosítás. Egyetemi, illetve főiskolai végzettség előtti képzettségi szintekhez mindegyik országban minimum 3 év tanulmányi idő legyen szükséges. Az ECTS (European Credit Transfer System) kompatíbilis kreditrendszer terjedjen ki az élethosszig tartó tanulás eredményeire is. A hallgatói és tanári, kutatói mobilitás meglévő akadályainak megszüntetése. 9 Kende Tamás Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikái, Osiris, Budapest, p. 10 Kende Tamás Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikái, Osiris, Budapest, p. 14

14 15 Az EU-ban az oktatás általános céljaként megjelölt tudásátadási kötelezettség mellett az alábbi alapgondolatokat próbálják érvényesíteni: 1. az oktatásnak bárki számára azonos esélyekkel elérhetőnek kell lennie; 2. iskolakötelezettségnek kell lennie; 3. kimenet-szabályozásnak kell érvényesülnie, de minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása mellett; vizsgákon kell lemérni a megszerzett tudást; 4. kötelességtudatra, felelősségérzetre, kölcsönös tiszteltadásra kell nevelni a felnövekvő generációt. Mint már említettem, az Európai Uniós Szerződés (1993) új keretet adott az Európai Közösségnek az oktatás területén, a korábbi, egymást átfedő, laza kezdeményezések halmazát a Maastrichti Szerződés biztosította jog alapján egy koherens oktatáspolitika, váltotta fel. A Közösség arra törekszik, hogy megvalósítsa a magas szintű európai oktatást, és európai dimenziót alakítson ki az oktatás számára. Különösen a tagállamok nyelvének terjesztése és tanulása révén növelje a hallgatók és oktatók mobilitását a megfelelő csereprogramok elismerésével, előmozdítsa az együttműködést az oktatási intézmények között, segítse a diákcserét és a távoktatást. Az Európai Bizottság, oktatással kapcsolatos stratégiájának célja az, hogy ösztönözze az embereket és az oktatási intézményeket az Unióban arra, hogy nyelveket tanuljanak, új szakképesítéseket szerezzenek és fejlesszék saját egyéni ismereteiket. Az Európa Tanács azon uniós szervezet, amely támogatja a kelet-közép-európai országokat, hogy kiterjesszék, fejlesszék, és megújítsák nyelvoktatásukat. Teszi ezt különböző tanulmányok megjelentetésével, nemzetközi tanári továbbképzések és hozzájuk kapcsolódó akcióprogramok szervezésével, valamint szakmai hálózatok kiépítésével. Az Európa Tanács főbb stratégiai területei: elősegíteni és koordinálni interakciós hálózatok kiépítését az idegen nyelvi tantervfejlesztés területén; intenzívebbé tenni a dokumentációk terjesztését; pénzügyi támogatás nyújtása, hogy a tagállamok tantervi alapdokumentumait lefordítsák a tagállamok nyelvére; és biztosítsák a tantervi célokhoz szükséges eszközöket; közös Európai Referencia Szempontrendszer kidolgozása az idegen nyelvi bizonyítványok egyenértékűségének biztosítására Bognár Anikó: Az idegen nyelvek oktatásának helyzete az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Európai Füzetek 4., Tallér Kiadó, Veszprém, pp

15 Közösségi programok 16 A fent leírt célok elősegítését szolgálják az ún. Közösségi programok, amelyekről már korábban is esett szó, és amelyekből az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika területén jelenleg három közösségi program működik. A közösségi programok kialakulása azonban még a 80-as évekre tehető, amikor kilenc nagyobb program indult el. Ezeket próbáltam összegyűjteni a Tempus Közalapítvány honlapja segítségével. 1. sz. táblázat Program Cél Időtartam Comett Oktatás, képzés és technológiai képzés összekapcsolása Erasmus Egyetemi hallgatók cseréje től Pietra Fiatalok szakképzése és munkára való felkészítése. Youth for Europe Európai mobilitás támogatása tól Iris Nők és lányok szakképzése Erotechnet Technikai fejlődést szolgáló szakképzési innovációk. Lingua Az Unió nyelveinek, mint idegen 1990-től nyelveknek a tanítása. Tempus Az Unión kívüli egyetemi 1990-től csereprogram támogatása. Force Felnőttek szakképzésének támogatása. Forrás: (2003.február 2. / 11: 10) A kilencvenes évek közepén ezek két nagy programba tömörültek: a Socrates oktatási, és a Leonardo da Vinci szakképzési programba. Rajtuk kívül említésre érdemes a Fiatalok Európáért ifjúsági csereprogram is. A programokat eredetileg az közötti időszakra hozták létre, de 2000-től 2006-ig meghosszabbították. A humán erőforrás programokhoz Magyarország szeptember 1-jén csatlakozott. 16

16 17 Az Európai Unió első nagyszabású oktatási együttműködési akcióprogramját március 14-én fogadták el; a neve Socrates lett. A Socrates első szakasza decemberében lezárult és második szakasza január 1-jén lépett életbe. A program legfőbb célja az, hogy javítsa az oktatás minőségét, az európai együttműködés fejlesztésével nagyobb esélyt adjon a gyerekek, fiatalok és felnőttek tanulására az Európai Unióban. A Socrates I. látványos eredményeket ért el: csaknem hallgató töltött hosszabb-rövidebb tanulmányi időt valamely más országbeli európai egyetemen, közoktatási intézmény vett részt európai együttműködésekben és több ezer projekt indult az európai nyelvek tanulásának segítésére. A program az oktatás minden szintjét - az óvodai neveléstől a közoktatáson át a felnőttoktatásig - támogatja, a résztvevő 29 országban. A program keretében a következő alprogramok működnek:! A korábban a felsőoktatáshoz tartozó Erasmus, mely program kiemelten a felsőoktatási intézményeket igyekszik fejleszteni és a hallgatói mobilitást, elősegíteni. A Socrates/Erasmus program keretében az EU-s országokban lehet részképzést folytatni, amit a program anyagilag támogat.! Ezen kívül a Lingua (a közösségi idegen nyelvi képzés elősegítő akció), amelynek célja a nyelvtanítás és tanulás mennyiségi és minőségi javítása.! Továbbá az Eurydice (e program célja az információszolgáltatás oktatáspolitikai kérdésekről, az oktatásért felelős személyek részére).! De említést kell tenni a Naric-ról is (amely egy hálózat a felsőoktatás elismerése érdekében) és az Arion-ról (mely program oktatás-szakértői csoportok tanulmányútjait szervezi meg).! Illetve a kiegészített új iskolaprogram, a Comenius (melyen belül az alapvető cél az óvodai, illetve általános és középiskolai intézmények együttműködésének támogatása, a vendégmunkások és romák gyermekeinek oktatása és pedagógusok továbbképzése).! Végül a távoktatást és felnőttoktatást elősegítő intézkedések a Grundvig és Minerva programokon belül. Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok diákjainak legalább 10%-a tanulmányai egy részét külföldön végezze. Ennek érdekében a Socrates -program 3 intézkedéstípust tartalmaz: 1. Együttműködés a felsőoktatásban. 2. Együttműködés az iskolai oktatásban. 3. Minden oktatási szintet érintő intézkedések. 17

17 től indult útjára a Socrates II. elnevezésű, 2006-ig tervezett második szakasz, ennek két központi gondolata az élethosszig való tanulás és a tudás Európájának megteremtése. 12 A program főbb céljai: Az oktatás európai dimenziójának fejlesztése és az együttműködés elősegítése. Az európai nyelvek ismeretének javítása. Valamint egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden területén. Az akcióprogram arra törekedik, hogy a tanulók valamennyi korosztálya és társadalmi csoportja számára biztosítsa az európai országokra vonatkozó személyes tapasztalatszerzést; az európai identitástudat erősödését és a gazdasági illetve társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás képességének fejlesztését. A Socrates program az alábbi hat területen támogat különböző tevékenységi köröket: 1. Felsőoktatás -- Erasmus: (1) intézményi szerződések; (2) tematikus hálózatok; (3) hallgatói mobilitás támogatása. 2. Közoktatás - Comenius: (1) európai oktatási projektek; (2) tanárcsere, szakmai tapasztalatcsere, például tanár-továbbképzési projektek. 3. Nyelvtanulás támogatása - Lingua: (1) európai együttműködési projektek; (2) továbbképzés nyelvtanároknak; (3) nyelvtanárhallgatóknak asszisztensi gyakorlat; (4) nyelvtanulási, illetve nyelvtanítási és nyelvi kompetenciát értékelő eszközök; (5) közös oktatási projektek nyelvtanuláshoz. 4. Nyitott és távoktatás - Minerva: az új információs és kommunikációs technológiák használatának bevezetése. 5. Felnőttoktatás - Grundvig program célja az európai dimenzió bevezetése a felnőttoktatásba, a felnőttoktatási szektor fejlesztése és az iskolarendszeren kívüli oktatás könnyebb elérhetősége. 6. Az Arion program külföldi tanulmányutakat szervez oktatáspolitikai döntéshozók részére. Célja elősegíteni az oktatási rendszerekre és oktatáspolitikára vonatkozóinformációk és tapasztalatok cseréjét. A program magyarországi kezeléséért a Tempus Közalapítvány Socrates Nemzeti Irodája a felelős (1998. májusa óta), a program végrehajtásának szakmai felügyeletét az Oktatási Minisztérium látja el. A pályázható keretösszegeket az ország részéről az EUba befizetett összeg határozza meg; ezt kellett minél jobban kihasználni. Magyarország évi hozzájárulása a programhoz ECU volt, a évi, pedig már eurót tett ki. 12 Kende Tamás Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikái, Osiris, Budapest, p. 18

18 19 A Socrates program szorosan összefügg más európai uniós oktatáspolitikai kezdeményezésekkel, elsősorban a Leonardo da Vinci szakképzési akcióprogrammal, az Ifjúság Európáért III. akcióprogrammal, valamint a kutatás és technológiai fejlesztés negyedeik keretprogramjának néhány komponensével. A Leonardo da Vinci program ugyanúgy átfogja a teljes szakképzési időszakot, mint ahogy teszi ezt a Socrates program az oktatás területén. Célja a szakképzési intézmények olyan fejlesztési és együttműködési törekvéseinek támogatása, melyek tökéletesítik a nyelvismeretet és hozzájárulnak a közösségen belüli ipari versenyképesség erősítéséhez. E program magyar hozzájárulása 1997-ben ECU volt, ami 2000-ben ra csökkent. Az Ifjúság program, pedig azért jött létre, hogy segítse a fiatalokat egymás megismerésében, és ezen keresztül nyitott, toleráns, más kultúra iránt fogékony ifjúságot neveljen. Az 1989 óta folyamatosan működő program év közötti fiatalok számára szervez csereprogramokat, a tagállamok közötti ifjúságpolitikai együttműködést támogatja. A program magyar hozzájárulása ban ECU volt, ben pedig euró. Magyarországon évről évre több pályázatot nyújtanak be mindhárom program pályázataira: a Socrates program által kiírt pályázatokból az 1999-es évben eurót nyertek el a pályázók. A Leonardo program meghirdetett pályázataira ugyancsak az 1999-es évben 129 pályázatot nyújtottak be, a Fiatalok Európáért program pályázataira, pedig 131 munka érkezett be, és mintegy forintot kaptak támogatásként. 13 Feltétlenül említést érdemel még a Tempus program, amely nem közösségi program, de egy kicsit hasonlít hozzá ben az Európai Unió Tanácsa a közép-és kelet-európai országok felsőoktatásának fejlesztésére és az együttműködés elősegítésére hozták létre, teljes egészében Phare-forrásokból tartja fenn az Európai Unió. Az eredeti elképzelések szerint a programnak addig kellett volna tartania, amíg a közösségi programokat megnyitják a társult országok számára is. Ennek ellenére, a társulással a Tempus program nem szűnt meg, átalakult és más feltételekkel illetve formában él tovább. A megadott adatok is szemléltetik, hogy Magyarország felismerte az európai oktatásügy menetébe való bekapcsolódás fontosságát, és lehetőségeihez mérten igyekszik azokkal lépést tartani, hiszen csak így tudjuk megőrizni az oktatásban elért nem csekély eredményeinket és magunk is lépést tartani a nemzetközi kihívásokkal. 13 Dr. Orgován Eszter: Az ifjúság és az Európai Unió, pp

19 20 Az alábbi táblázat azon magyar diákok számát mutatja, akik a Socrates és Erasmus program keretében az EU tagállamokban tanultak az 1998/99-es illetve a 2000/2001-es tanévben. (A táblázathoz grafikon tartozik, amely megtalálható a grafikonok és táblázatok jegyzékében mellékletként, a dolgozat 66. oldalán.) 2. sz. táblázat 1998/ /2001 Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország 4 8 Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Forrás: Unió Európával, a Népszava melléklete, január p. A mellékletek is jól mutatják, hogy folyamatosan növekszik az Európai Unió tagországaiban tanuló magyar diákok száma. Az elmúlt három évben több mint két és félszeresére nőtt ez az arány, míg az 1998/99-es tanévben 853 hallgató utazhatott 3-10 hónapra az EU tagországaiba tanulni, addig ez a szám a 2000/2001-es tanévre, 1996 főre nőtt. 14 Legnagyobb számban, Németországban és Franciaországban vannak jelen, amely magyarázható a két ország európai régióban betöltött szerepével és nyelvük jelentőségével mind a Közösségben, mind hazánk nyelvoktatásában. Rajtuk kívül viszonylag sok diák nyert ösztöndíjat Olaszországba és Finnországba és Hollandiába. Számomra meglepő volt az angliai ösztöndíjakról szóló adat, mert az angol nyelvoktatásban elfoglalt jelenlegi helyzete miatt nagyobb számot vártam. Egyértelmű tehát, hogy a tágra nyílt munkaerőpiacon a mobilitás, a külföldi tapasztalat és az idegen nyelv ismerete egyre növekvő értéket képvisel, és a tudásalapú társadalom fejlesztése érdekében az Unió is fokozottan támogatja ezeket a területeket. 14 Népszava melléklete, január p. 20

20 2. A NYELVI KÉRDÉS NAPJAINKBAN A nyelvtanulás szerepe 21 Elmondható, hogy az idegennyelv-tudásnak még soha nem volt akkora gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége, mint napjainkban. Meg kell könnyíteni az emberek szabad mozgását és a gondolatok szabad áramlását a kommunikáció fejlesztésével, hogy hatékonyabb legyen az országok közötti együttműködés. A Fehér Könyv tartalmazza az egész életen át tartó tanulás keretében három európai nyelv elsajátítására vonatkozó célkitűzést. Több európai nyelv ismerete ugyanis előfeltétele annak, hogy az Unió polgárai kihasználhassák a határok nélküli piac adta lehetőségeket mind szakmai, mind egyéni szempontból. Ezt a nyelvtudást ki kell, hogy egészítse az a képesség, hogy az egyén alkalmazkodni tudjon a különböző kultúrákat jellemző munka és életkörülményekhez. A nyelvtudás a kulturálisan gazdag és sokszínű Európához tartozás érzésének kiépítésében és abban is segít, hogy Európa polgárai jobban megértsék egymást. Ahhoz, hogy három európai nyelvet megtanuljon valaki, ajánlatos az idegennyelvtanulást az iskoláskor előtt elkezdeni. Alapvető jelentőségűnek látszik, hogy már az általános iskolában megkezdjék a rendszeres idegennyelv-oktatást, és a középiskolában kezdjék el a második EU-idegennyelv oktatását. Az Európai Unió nyelvhasználattal, nyelvtudással, nyelvoktatással kapcsolatos álláspontját tanácsi határozattal elfogadott, a többnyelvű információs társadalom megteremtésére irányuló programja tükrözi. Az EU Fehér Könyvének IV. Negyedik általános cél című fejezete tartalmazza a három európai nyelv elsajátítására való ajánlást. Kifejti, hogy több európai nyelv ismeretére van szükség ahhoz, hogy az EUpolgárok kihasználhassák a határok nélküli egyetlen piac adta lehetőségeket mind szakmai, mind egyéni szempontból. Az Európai Unió rendkívüli jelentőséget tulajdonít a mindenki számára elérhető nyelvtanulásnak, amely valamennyi európai állampolgárnak joga és szükséglete. Céljaik:! A mindenki számára elérhető nyelvtanulás, amely valamennyi európai állampolgár joga és szükséglete.! A nyelvtanulás életmóddá kell, hogy váljon. A gyakorlati készségeket kell fejleszteni, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi élethelyzetben való sikeres kommunikációhoz.! Az idegen nyelvek tanulásának a tanulók igényein, képességein kell alapulnia Molnár Andrea Molnár Kitty: Az EU nyelvoktatás-politikája, Modern Nyelvoktatás, szept.ember 31. p. 21

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, 2011. november 16. Két ma közzétett bizottsági

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Pályázati lehetőségek az Egész életen át tartó tanulás programban Tempus Közalapítvány Előadó: Csesztregi Eszter Tempus Közalapítvány Pályáztatás Egész életen át tartó tanulás program: Leonardo / Erasmus

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda LLP program - Comenius Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Comenius Közoktatás Egész életen át tartó tanulás program LLP Erasmus Felsıoktatás és felsıfokú szakképzés Leonardo da Vinci Grundtvig Felnıttoktatás

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek

Jean Monnet tevékenységek Jean Monnet tevékenységek Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Koós-Herold Zsuzsa A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek. Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány november 19.

Jean Monnet tevékenységek. Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány november 19. Jean Monnet tevékenységek Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány 2015. november 19. A Jean Monnet tevékenységek fő célja: az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában

A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában TEMPUS Közalapítvány Budapest, 2013. november 18. A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com Eredményesség

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Központ október 12.

Magyar Fejlesztési Központ október 12. Magyar Fejlesztési Központ 2015. október 12. Létrehívás A magyar Kormány felismerte, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló, az Európai Strukturális és Beruházási

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Európai Uniós ösztöndíjprogramok fiataloknak

Európai Uniós ösztöndíjprogramok fiataloknak Európai Uniós ösztöndíjprogramok fiataloknak Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. EU-s Ösztöndíjak Felsőoktatási hallgatóként milyen ösztöndíjakra pályázhatok? Erasmus ösztöndíjjal a

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

START+ INFORMÁCIÓS NAP

START+ INFORMÁCIÓS NAP START+ INFORMÁCIÓS NAP CÉLOK Kompetenciafejlesztés Interaktív ifjúságpolitika Részvétel a munka világában és a közéletben Kultúrák közötti párbeszéd Társadalmi befogadás Az ifjúsági munka fejlesztése Eredmények

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2 MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51

Részletesebben

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Tudásszövetségek

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Tudásszövetségek KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Erasmus+ Tudásszövetségek Pályázat megnevezése (angol) Knowledge Alliances 2017 Pályázat kódja EAC/A03/2016 Általános

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Pályázat megnevezése (angol) Pályázat kódja Erasmus+ Európai szakpolitikai kísérletek az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek

Jean Monnet tevékenységek Jean Monnet tevékenységek Koós-Herold Zsuzsa zsuzsa.herold@tpf.hu Tempus Közalapítvány 2016. október 20. A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok

Részletesebben

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23.

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23. ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása 2016. február 23. Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

tantervvel rendelkeznek.

tantervvel rendelkeznek. n...tphl"np!t tekintett csak abban az esetben C'rrc...c>,n.c>I....o!r n'tr,""h:r!rp".,t" az adott órarendi iskolákra vonatkozó lnt-r.rin-l.,rll',\t" JLI,_,,-,.t'::LL.tJ tantervvel rendelkeznek. kisebb-

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség. Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK

A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség. Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK zalapítvány Budapesti Corvinus Egyetem 2008. szeptember 29. Vagy fordítva? Hallgatók

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

Az Erasmus+ program felépítése

Az Erasmus+ program felépítése Az Erasmus+ program felépítése Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket támogatja: 1. pályázati kategória: Egyéni mobilitás a tanulók és a munkatársak, szakemberek,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2018. január 15. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás A program legfontosabb elemeinek áttekintése Pályázatíró szeminárium 2017. január 17. Jakabné Baján Ilona Projekt Pályázat kötött idő- és

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató 2019-2020 A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatója Tisztelt Szülők! Kedves Diákok! Nevelő-oktató munkánk feladata: Korszerű oktatás (kiemelkedően felszerelt

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

EU ISMERETEK FO MFKGT600331 EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Európai Uniós pályázati lehetıségek

Európai Uniós pályázati lehetıségek UWEX: Urban Water Expert Európai Uniós pályázati lehetıségek Egész életen át tartó tanulás program Bethleni Zsuzsanna Tempus Közalapítvány Budapest, 2011. október 11. Pályáztatás Tempus Közalapítvány Egész

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017

Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017 Pályázati felhívás Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017 A Tempus Közalapítvány pályázati felhívást jelentet meg a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj elnyerésére. A felhívás célja a hazai

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,

Részletesebben

A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató

A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató Feladat Felelős Határidő Megjegyzés A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terv a korábbi

Részletesebben

ERASMUS TÁJÉKOZTATÓ február 23.

ERASMUS TÁJÉKOZTATÓ február 23. ERASMUS TÁJÉKOZTATÓ 2017. február 23. ERASMUS PLUS PROGRAM Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös képzések),

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek. Széll Adrienn Tempus Közalapítvány

Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek. Széll Adrienn Tempus Közalapítvány Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek Széll Adrienn Tempus Közalapítvány A Jean Monnet tevékenységek fő célja Az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén A tudományos világ

Részletesebben

Magyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz

Magyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Humán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes

Humán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Humán erő és mobilitás a 6. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Humán erő és mobilitás a 6. EK Keretprogram 16 270! Az európai kutatás

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Így tehát, nyarától több sikeres pályázatot valósíthatunk meg az Egész életen át tartó tanulás címet viselő európai uniós oktatási programban.

Így tehát, nyarától több sikeres pályázatot valósíthatunk meg az Egész életen át tartó tanulás címet viselő európai uniós oktatási programban. Újra nemzetközi partnerségi programok indulnak iskolánkban Az Egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) programja gyerekkortól időskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

2018. évi... törvény A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

2018. évi... törvény A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról Címzett:., az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: K.I.M. Kritikus Ifjúságért Mozgalom Törvényjavaslat címe: A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm.

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben