KÖZLÖNY. mely felvétetett június 17-én Nagyváradon, az Egyházkerületi Közgyûlés alkalmával

Átírás

1 partiumi KÖZLÖNY A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM SZEPTEMBER OLDAL Ára 2 lej ISSN JEGYZÕKÖNYV mely felvétetett június 17-én Nagyváradon, az Egyházkerületi Közgyûlés alkalmával Jelen vannak: Csûry István püspök, dr. Varga Attila fõgondnok, Forró László megbízott fõjegyzõ, Tolnay István presbiteri fõjegyzõ, Fazakas Sándor lelkészi aljegyzõ, Tatár Miklós presbiteri aljegyzõ, Dénes István generális direktor, Nagy Sándor, Rákosi Jenõ, Mikló Ferenc, Módi József, Fazakas Csaba, Szõnyi Levente, Bogdán Zsolt esperesek, Csûry Miklós, Geréb Miklós, dr. Kürti László, Bõdi Kálmán, Venter Miklós, ifj. Pataki Károly egyházmegyei fõgondnokok, Gellén Sándor, Király Lajos, ifj. Tolnay István, Bara László, Boros István, Váradi Sándor Károly, Lucza István egyházmegyei fõjegyzõk, Halász György, Oláh József, Szilágyi Péter, Bíró Zoltán, Gergely István, Tóth András, László Kálmán egyházmegyei presbiteri fõjegyzõk, Bak László (Sipos István helyett), Székely Zsolt, Képíró Gyula Jenõ, Máthé Róbert (Keresztúri Sándor Zsolt helyett), Versényi István (Simon Attila helyett), Pakulár István, Papp D. Zsolt, Gál Sándor, Székely István, Kovács Gyula, Csernák Béla, Szatmári G. Elemér, Földesy Márta, Dénes József, Papp József, Kovácsné Papp Ibolya, Szûcs András Ottó, Lukács József, Kiss Miklós, Püsök Sándor Csaba, Szilágyi Zoltán lelkészi jellegû tagok, Tarr András (Pozán Edit helyett), Demeter Sándor (Nagy József helyett), Hajdú Sándor, Bûcs Attila, Bessenyei Károly, Balogh Sándor, Borsi Attila, Lakatos Bálint, Darabont Sándor, Takács Zsolt (Török Ferenc helyett), Nagy Gy. István, Csáki Barna, Kádár Levente (Somogyi Berta helyett), Kincses Imre, Torkos János, Bara Lajos, Fekete Károly presbiteri jellegû tagok, valamint dr. Pásztori Kupán István, a Protestáns Teológiai Intézet képviselõje. Tanácskozási joggal jelen vannak: Szilágyi Zoltán katekétikai elõadó, Kánya Zsolt Attila ifjúsági elõadó, Orosz Otília zenei elõadó, Fenesi Tibor jogtanácsos, Farkas Zsolt, Salánki Lóránt, Vinczéné Pálfi Judit, Antal János, Wagner Erik, Szûcs Éva elõadótanácsosok, Bogya Kis Mária nõszövetségi elnök. Távolmaradásukat igazolták: Varga Károly, Kovács Sándor esperesek, Vicsai János, Demjén Attila egyházmegyei fõgondnokok, Gáti Dezsõ egyházmegyei presbiteri fõjegyzõ, Sipos István, Keresztúri Sándor Zsolt, Simon Attila, Balázs János Dénes lelkészi küldöttek, Pozán Edit, Nagy József, Kovács Jenõ, Czaholi Tibor, Török Ferenc, Somogyi Berta, Rummel József presbiteri küldöttek, Szabó Zsuzsanna, Szilágyi Éva, Kovács Irénke iskolaigazgatók, Máthé Edith jogtanácsos, Tokár Sándor, a teológiai hallgatók képviselõje. Hiányoznak: Székely Csaba egyházmegyei fõgondnok, Oláh Mihály egyházmegyei fõjegyzõ, Elekes Gyula egyházmegyei presbiteri fõjegyzõ, Gyapai Sándor presbiteri küldött. Forró László megbízott fõjegyzõ a Róm 8,14-16 alapján tolmácsolja Isten igéjét. Ezt követõen Csûry István püspök megköszöni a szolgálatot, majd köszönti a Közgyûlés tagjait, eredményes munkát kívánva és Isten áldását kérve a közgyûlésre. Szám: 1/2011. Tárgy: Közgyûlés megnyitása dr. Varga Attila fõgondnok (1. sz. melléklet). Szám: 2/2011. Tárgy: Számbavétel, hitelesítõk kijelölése, napirend megállapítása Forró László megbízott fõjegyzõ (2. sz. melléklet). Mikló Ferenc esperes a közgyûlési képviselõk száma és az egyházmegyék lélekszáma közötti viszony rendezését kéri napirendre emelni. Püsök Sándor Csaba küldött, Egyházkerületi Átvilágítási Bizottság (EÁB) elnök az átvilágítások ügyét kéri felvenni a napirendi pontok közé. Farkas Zsolt közigazgatási elõadótanácsos jelzi, hogy a lélekszám és a képviselet viszonyát a közigazgatási jelentés mentén kívánta elõterjeszteni és csupán azért nem szerepel önálló napirendi pontként. Megállapítást nyer, hogy a közgyûlés szabályszerûen hívatott össze és határozatképes. Közgyûlés 2 tartózkodás mellett felkéri Módi József esperest és Nagy Gy. István presbiteri küldöttet a jegyzõkönyv hitelesítésére és napirendre emeli az átvilágítások ügyét. Szám: 3/2011. Tárgy: Fõjegyzõválasztás Forró László megbízott fõjegyzõ. Tekintettel arra, hogy Kurta Tõtös Szabolcs, az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) elnöke nincs jelen, Forró László megbízott fõjegyzõ ismerteti az EVB azon határozatát, mely szerint elrendeli a választás teljes megismétlését a jelölésekkel kezdve. A határozat indoklása az, hogy a kilenc egyházmegyébõl négy nem rendezte elõzõ évi köztartozását, s így a szabályzat értelmében elveszítették

2 2. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY nem csak választói, de jelölési jogukat is. A választási szabályzat viszont csak akkor tekinti érvényesnek a választást, amennyiben 2/3-os jelenlét van. Az EVB határozata nyomán, Sándor Lajos nagyvárad-újvárosi lelkipásztor, az egyik fõjegyzõjelölt, beadványban fordult a Közgyûléshez, amelyet megbízott fõjegyzõ felolvas (3. sz. melléklet). Dr. Pásztori Kupán István képviselõ felháborodásának ad hangot, mivel az EVB döntésérõl csak most értesült, noha egy napja az Egyházkerület honlapján hiába kereste. Kifejti azon markáns véleményét, miszerint lehet, hogy vannak olyan képviselõk, akik elvesztették szavazati jogukat, de egyetlen dolog biztos, és pedig az, hogy a PTI nem vesztette el. A Kánon adta jogát senki el nem veheti, ezért ha egyedül is, de élni akar szavazati jogával. Zsinatpresbiteri egyházban vagyunk, ezért lehet minden további nélkül jelölni és választani. Nyomatékkal követeli, hogy az írott rend és szabály érvényesüljön, ezért választani kell! Bereczki András paptamási lelkipásztor, fõjegyzõjelölt szólásra emelkedik, s mindenekelõtt tisztázza azt, hogy noha nem közgyûlési tag, de értesült az EVB döntésérõl. A választás elmaradása miatt felháborodásának ad hangot, amelyet beadványban terjeszt a Közgyûlés elé (4. sz. melléklet). Szilágyi Péter küldött követeli az EVB határozatának felolvasását, amelybõl véleménye szerint egyértelmûen kiderül, hogy nem elhamarkodott döntést hoztak. Ami még fontosabb, az EVB döntése senki ellen és senki mellett nem szól, csupán a törvényt tartja be. Miért most? Mert most fedezték fel a szabálytalanságot! Most érkezett a beadvány, mely rávilágít a törvénytelenségre, így most kell a választást azon a szinten megismételni, ahol a hiba történt. Az érvényben lévõ szabályzat lehet jó, lehet rossz, de mindenképp érvényes! Az EVB azért rendelt el sajtózárlatot, mert a választás menete az Egyház belügye. Csûry István püspök tisztázza azt, hogy az EVB önálló testület, amely a döntéseit önállóan hozza, s errõl beszámolni köteles a Közgyûlésnek. Jelen pillanatban ez történik, s a Közgyûlésnek kell elfogadnia az EVB határozatát. Idõközben megérkezik Kánya Zsolt Attila ifjúsági elõadó, aki az EVB tagjaként azt a megbízást kapta az akadályoztatása miatt hiányzó Kurta Tõtös Szabolcs EVB-elnöktõl, hogy felolvassa az EVB határozatát és indokolja azt. Az EVB határozata, mely elrendeli a fõjegyzõválasztás megismétlését felolvasásra kerül (5. sz. melléklet). Dr. Pásztori Kupán István képviselõ úgy érzi, hogy még mindig csonkult a joga. Darabont Sándor küldött szomorúan állapítja meg, hogy az Egyház sem mentes a körbetartozásoktól. Mégis szét kellett volna választani a választás és a tartozás kérdését. Érthetõ, hogy nehéz anyagi helyzetben megszorításként lehet alkalmazni a választási és választhatósági jog megvonását. Az Egyházkerület tartsa be a törvényt, hisz jó eszköz arra nézve is, hogy behajtsa az elmaradt központi járulékokat. A továbbiakra való tekintettel javaslattal él, miszerint egy-két hónap múlva lehet folytatni a választást, addig pedig minden egyházmegye rendezze tartozását. Bíró Zoltán küldött azt kifogásolja, hogy az EVB miért nem elõre állapította meg a választási feltételeket és miért csak most tartja be a törvényt? Szõnyi Levente esperes szerint a szabályzat nem világos. Ha a gyülekezetek jelölnek és az egyházmegyék csak összesítenek, miért veszíti el az egyházmegye a szavazati jogát. A Szilágysomlyói Református Egyházmegye minden gyülekezete idõben kifizette a központi járulékot, igaz, hogy hanyagságból és szükségbõl nem utalták tovább, de mára már befizették. Következésképpen most joguk van választani! Dénes József küldött egyetért dr. Pásztori Kupán Istvánnal és jelzi, hogy az Aradi és Temesvári Református Egyházmegyék küldöttei szavazóképesek. Sándor Lajos fõjegyzõjelölt szót kérve igazat ad Szilágyi Péternek, de kifogásolja azt, hogy az EVB tájékoztatásából nem derül ki az, hogy ki nyújtott be óvást, sem az, hogy kik tartoztak. Forró László megbízott fõjegyzõ sérelmezi Sándor Lajos beadványát, hisz azt a látszatot kelti, mintha egy jól kifundált összeesküvés eredménye lenne a fõjegyzõválasztás elmaradása. Kéri az EVB megbízottaktól, hogy nevezzék meg a fellebbezõt, melybõl világosan kiderülhet, hogy semmiféle összefüggés nincs személye és a fellebbezõ között. A továbbiakra nézve bejelenti, hogy a fõjegyzõjelöltek megnyugodhatnak, mert noha a következõ közgyûlésig letelik a hiányzó esztendõ, ami miatt megválasztását érvénytelenítették, nem kíván a választáson újra indulni. Dr. Varga Attila fõgondnok rámutat arra, hogy elég egy formai hiba és lám, mekkora feszültség kerekedik belõle. Semmi más nem történt, mint az hogy az EVB megállapított egy tényállást és azt összevetette az érvényes szabályokkal. Az EVB nem pénzügyi végrehajtó, de a jogok mellett kötelezettségek is vannak. Erre néz az EVB határozata. A kérdés az, hogy az elõállt helyzetben meg lehet-e tartani törvényesen a fõjegyzõválasztást? A szavazati jogot senkitõl nem vették el, de most nem lehet gyakorolni. Ettõl függetlenül a Közgyûlés felülbírálhatja az EVB döntését. Kánya Zsolt Attila ifjúsági elõadó EVB megbízottként felolvassa azt az óvást, mely az EVB jelen határozatához vezetett. Az óvást Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor nyújtotta be, aki maga is EVB-tag. Csûry István püspök lezárja a vitát és döntést kér. Közgyûlés 18 ellenszavazat és 5 tartózkodás mellett elfogadja az EVB határozatát. Ugyanakkor 2 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett elrendeli a fõjegyzõválasztás megismétlését a november 18-án tartandó rendes közgyûlésen. Felszólítja az egyházmegyék tisztségviselõit, hogy az EVB elnökével egyetértésben kezdjék el a választás lebonyolítását a jelölésektõl kezdve. Szám: 4/2011. Tárgy: Püspöki jelentés Csûry István püspök (6. sz. melléklet). Papp József küldött a teológiára felvételizõk esetében kéri odafigyelni arra, hogy a felvételizõk legyenek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti tagjai. Csûry Miklós fõgondnok kifogásolja a zsinati összetétel 40-60%-os arányát az Erdélyi Református Egyházkerület javára, úgy hogy közben a döntéshozatalhoz elég az 50%. Ha ez nem változik, a királyhágómellékieknek nincs mit keresniük ott! László Kálmán presbiteri fõjegyzõ kérdése az, hogy van-e már döntés a teológiai beiskolázás létszámát tekintve? Amennyiben most születik döntés, úgy van-e elképzelés a jövõt illetõen, mert miközben a debreceni beiskolázás növekszik, addig a kolozsvári csak csökken? Dr. Pásztori Kupán István képviselõ szerint már törvénytelen állapotot tart fent az Egyházkerület, hisz a döntés nem most, hanem már egy fél éve meg kellett volna hogy szülessen. A PTI köteles egy fél évvel korábban közzé tenni a beiskolázási számot. Ezért a döntést már decemberben meg kellett volna hozni. Forró László megbízott fõjegyzõ megjegyzi, hogy a PTI már egy fél éve jelezhette volna, hogy kell a beiskolázási szám. Eddig, az általános gyakorlat szerint, nyáron született döntés a beiskolázásról. Csûry István püspök tisztázza azt, hogy amíg a debreceni teológusképzés ingyenes volna, addig a kolozsvári óriási terheket ró az Egyházkerületre. Noha lassan több királyhágómelléki diák lesz Debrecenben, mint Kolozsváron, az Egyházkerület fenntartja a PTI-t. A Generális Konventben is felvetõdött a teológiai

3 beiskolázások ügye. Egyrészt úgy, hogy indokolatlan a meglévõ teológiai intézeteket fenntartani, másrészt pedig egységesíteni kell a Kárpát-medencei lelkészképzést. Püsök Sándor Csaba küldött, az EÁB elnöke az átvilágítás kérdésére utalva elmondja azt, hogy csak azt tudják átvilágítani, akinek az iratcsomója iktatva van. Az EÁB nem számol sem könyvekkel, sem sajtónyilatkozatokkal, sem vélekedésekkel, csupán az iratcsomó és a személyes meghallgatás alapján döntenek. Csûry István püspök a jelentésben jelzett, a Szatmári Elemér beadványában szereplõ kifogásokat (7. sz. melléklet) hozza fel ismételten, amellyel a Közgyûlésnek foglalkoznia kell. A beadvány szerint törvénytelen mind az Igazgatótanács, mind a fõgondnok, mind a megbízott fõjegyzõ mûködése. Ismételt kérdése az, hogy kíván-e a Közgyûlés ezen beadvánnyal foglalkozni? Közgyûlés 9 tartózkodás mellett elutasítja Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor beadványát, mely szerint törvénytelenül mûködik az Igazgatótanács, a fõgondnok és a megbízott fõjegyzõ. Az egyházkerületi fõjegyzõ megválasztásával és az azt követõ törvényes fellebbezési, óvási határidõk lejártával a Királyhágómelléki Egyházkerületben a választási folyamat lezárult. A továbbiakban Közgyûlés rátér a püspöki jelentésben felvetett javaslatok megszavazására. Szám: 4/a/2011. PARTIUMI KÖZLÖNY Közgyûlés egyhangúlag megállapítja: Egyházkerületünknek törvényesen megválasztott vezetõi, tisztségviselõi és testületei vannak. Az ilyen módon megválasztott legitim vezetés tevékenységét, döntéseit lehet bírálni, kritizálni, figyelmét fel lehet hívni a hiányosságokra, de legitimitását megkérdõjelezni nem lehet. A választással kapcsolatos utólagos, az eljárási szabályrenden kívüli kifogásoknak, megkésett panaszoknak, esetleg rosszindulatú gyanúsítgatásoknak, vádaskodásoknak nincs helye, ezekkel érdemben foglalkozni nem kívánunk. Minden hasonló ténykedés, azaz a törvényes fellebbezési és óvási határidõn túl benyújtott panaszok, észrevételek, kifogások, (karácsonyi üdvözletekbe burkolt) rágalmak és vádaskodások, valamint lelkipásztorok, református hívek, gyülekezeti tagok, presbiterek, egyházmegyei vagy egyházkerületi tisztvagy tisztségviselõk elleni bármilyen rosszindulatú, gyanúsítgató fellépés, Református Egyházunk elleni támadásnak, a fennálló egyházi törvényes rend elleni vétkes cselekménynek minõsül. Hangsúlyozzuk, hogy nem a jogos és építõ jellegû kritikák, bírálatok ellen vagyunk, hanem az öncélú, esetleg rosszindulatú, Református Egyházunk tekintélyét megtépázó vagy éppen leromboló felelõtlen megnyilatkozások ellen kívánunk határozottan fellépni. A véleménynyilvánítás szabadsága nem mentség a felelõtlen megnyilatkozásokra. A évi 2. sz. jogszabály, A romániai Református Egyház Fegyelmi Szabályzata 30 e. pontja fegyelmi vétségnek minõsít minden olyan cselekedetet vagy mulasztást, ami mások hitét rontja, a jó erkölcsöt sérti, az egyház tekintélyét rombolja, a tisztséghez szükséges bizalmat megingatja, vagy a viselt egyházi tisztség méltóságát sérti. Ugyanazon paragrafus f. pontja vétségnek minõsíti a rágalmazást és vádaskodást. A választási folyamat lezáródásával, arra kérünk és hívunk mindenkit, lelkipásztorokat, gyülekezeteket, presbitereket, egyházi civil szervezeteinket és egyházkerületünk tisztségviselõit és vezetõ testületeit, hogy közösen minden erõnket és figyelmünket a jelenre és a jövõre, az elõttünk álló feladatok megoldására a közösen vállalt terveink, elképzeléseink megvalósítására összpontosítsuk. Szám: 4/b/2011. Közgyûlés egyhangúlag megállapítja, hogy a múlt feltárása, az Átvilágító Bizottság munkája és annak eredménye, nem lehet vagy válhat öncélúvá, nem engedjük meg, hogy Egyházon belüli konfliktusok forrása, ellentétek kiélezésének, személyes leszámolások, vagy éppen belsõ hatalmi küzdelmeknek az eszköze legyen. Az Átvilágító Bizottság feladata és rendeltetése tények feltárása és egyértelmû bizonyítása. Vádak vagy gyanúk lebegtetése csak kárt okozhat, nemcsak az érintett személyeknek, de egész Egyházunknak is. Csak az egyértelmûen bizonyítható esetekben lehet kimondani a volt titkosszolgálattal való együttmûködést. Ez a folyamat, melyet Egyházunk önként vállalt magára tényfeltárás, a múlttal való szembenézés és nem ítélkezés. A feltárt 3. OLDAL eseteknek fegyelmi ügyekké válása csak a hatályos egyházi jogszabályok rendelkezései alapján történt. Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, ha a tényfeltárás vagy még inkább a nem bizonyított gyanúk alapján az érintett személyeket késõbbiekben gúny, élcelõdés, irónia tárgyává teszik. A múlttal való szembenézés nem nyújthat senki számára jogalapot a személyes ítélkezésre, még kevésbé az érintetteket megalázó magatartásra. Szám: 4/c/2011. Közgyûlés egyhangúlag 2 fiú- és 1 leányhely meghatározásával állapítja meg a évi teológiai beiskolázás létszámát. Szám: 5/2011. Tárgy: Közigazgatási jelentés Farkas Zsolt elõadótanácsos (8. sz. melléklet). Dr. Pásztori Kupán István képviselõ kifogásolja, hogy nem kapott meghívót sem az Igazgatótanács, sem a Közgyûlés üléseire. Forró László megbízott fõjegyzõ válaszában tisztázza, hogy a Közgyûlésre meghívták a PTI képviselõjét, az Igazgatótanács ülésére viszont nem, mert a Kánon farigcsálása és testreszabása közben elfelejtették a PTI képviselõjét megjelölni, mint igazgatótanácsi tagot. A jövõben a Kánon hiányosságai ellenére meghívót fog kapni. Szatmári G. Elemér küldött szerint a lélekszám letagadása nem érthetetlen, annak anyagi oka van. A bihari döntés értelmében a jövõben be fogják vallani a valós lélekszámot. Farkas Zsolt elõadótanácsos sérelmezi az elõtte szóló szavait és pontosítja azt, hogy nem az anyagiakról szólt a jelentésében, hanem arról, hogy református lelkek tûnnek el nyomtalanul. Nem anyagi megfontolásból, hanem véglegesen. Ismétli: lelkekrõl szólt! Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a közigazgatási jelentést. Közgyûlés a továbbiakban rátér a napirendben megjelölt, de Szatmári G. Elemér által írásban is kért (9. sz. melléklet) felvetésre, mely szerint rendezni kell az egyházmegyék lélekszáma és a közgyûlési képviseletük közötti viszonyt. Mikló Ferenc esperes elmondja, hogy a mellékelt javaslatot a Bihari Református Egyházmegye Közgyûlése már jóváhagyta. A Biha-

4 4. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY ri Egyházmegye lélekszám-arányosan 20%-ot tesz ki az Egyházkerület viszonylatában, ellenben a közgyûlési képviselete csak 9%. Így a Bihari Egyházmegye hátrányt szenved. Elvárható az, hogy amiképpen a Presbiteri Szövetségben is érvényesül az egyházmegyék lélekszámaránya, úgy a Közgyûlésben is jelenüljön meg. A kis egyházmegyék esetében a lélekszámhoz képest duplázódik a szavazójogosultság, míg Bihar esetében felezõdik. Ha a Zsinattól elvárjuk azt, hogy ne 40-60% legyen az arány, úgy elvárható, hogy a Közgyûlésben is érvényesüljön ugyanez. A Bihari Egyházmegye sem rendezte egészében a központi járulékát. Azért, mert csak azon gyülekezetek után fizetett, akik maguk is rendezték tartozásukat. Nem vállalják a többi gyülekezet tartozását. Amikor pedig választásra kerül sor, akkor ha kellett a bihariak pénze, úgy kelljen a bihariak szavazata is. Fazakas Csaba esperes kikéri magának a kisegyházmegyék helyzetének felhánytorgatását. Sem az Aradi, sem a Temesvári Egyházmegye nem kérte magának azt, hogy hátrányos helyzetbe kerüljön. Az 1998-as Közgyûlés mégis felosztotta az addig egységes egyházmegyét. Kérdés az, hogy miért 20 év után jelent gondot Biharnak az, hogy kevés a szavazata? Azzal, hogy felfújjuk a Közgyûlés létszámát 200 fölé, nem oldunk meg semmit. Ha Bihar nem tud maga mellé állítani egy-két megyét, akkor a bihariakkal van a baj! A jelen javaslat nem old meg semmit, hisz arányosan a többi egyházmegye képviselete is növekszik, kivéve az aradit és a temesvárit. Pakulár István küldött rákérdez arra, hogy milyen hátrányt szenved a Bihari Egyházmegye? Venter Miklós fõgondnok felhívja a figyelmet arra, hogy a zsinati szinten már láttuk, hogy mit jelent az, hogy a nagy ráerõlteti az akaratát a kicsire. Most a bihari követelés ugyanezt érvényesítené a Közgyûlésben is. Csernák Béla küldött tisztázni szeretné, hogy elvszerûen, vagy indulatból beszélünk? A bihari javaslat elvszerû, ezért a hozzászólások is legyenek tárgyszerûek és elfogulatlanok. Mikló Ferenc esperes kifogásolja, hogy Fazakas Csaba félreviszi az ügyet. Véleménye szerint nevezett atyánkfia mindig ezt teszi. Nincs szó 200-as létszámról, csupán 90-rõl, plusz akik hivatalból tagjai a Közgyûlésnek. Nyomatékkal felhívja a Közgyûlés figyelmét arra, hogy a bihariak elvárják a szavazatokból való lélekszámarányos részesedést. Ha nem jó a Közgyûlésnek, akkor más eszközökhöz folyamodnak. Vagy nem fizetnek központi járulékot, vagy kilépnek az Egyházkerületi Közgyûlés kötelékébõl! Közgyûlés bekiabálásokkal utasítja vissza Mikló Ferenc esperes szavait. Bogdán Zsolt esperes nem támogatja a kisegyházmegyék képviseletének csökkentését, de egyetért azzal, hogy a többi egyházmegye képviselete arányosan növekedjék. Kifejti ugyanakkor azt is, hogy a Bihari Egyházmegye profitál a legtöbbet abból, hogy az Egyházkerület székhelye Nagyváradon van, úgyhogy semmiféle hátrányról nem lehet szó. Dr. Pásztori Kupán István képviselõ az erdélyi tapasztalatról szól. Ott annyi egyházmegyét hoztak létre, ahányan a rendszerváltás után esperesek akartak lenni. Most talán azokat is össze kellene vonni! Közgyûlés vizsgálja meg, hogy jó volt-e az 1998-as döntés, az Aradi és a Temesvári Egyházmegyék létrehozása? Ha lehet, ki kell javítani azt. Fazakas Csaba esperes azonnal reagál az elõtte szóló felvetésére és siet leszögezni azt, hogy a visszaalakítás már nem mûködik. Most, hogy nagy nehezen lábraálltak, már nem is érdemes! Forró László megbízott fõjegyzõ nem tartja elfogadhatónak, hogy elõkészítetlenül vitázzon a Közgyûlés egy ilyen horderejû kérdésrõl. Nem számolt senki precízen utána, hogy mi a döntés következménye, csak a számokkal lehet dobálózni a 90-tõl a 200-ig. Éppen ezért Közgyûlés elõször utalja a kérdést az Esperesek és Gondnokok Kollégiumának hatáskörébe, és csak azután tûzze ismét napirendre. Darabont Sándor küldött kérdése az, hogy miért nem fizet az Aradi és Temesvári Egyházmegye központi járulékot? Forró László megbízott fõjegyzõ tisztázza, hogy mindkét egyházmegye fizet, de ugyanazt az összeget támogatásképpen vissza is kapja, ugyancsak egy közgyûlési határozat értelmében. Dr. Varga Attila fõgondnok támogatja azt, hogy az Esperesek és Gondnokok Kollégiuma indulatmentesen próbálja rendezni a jogos arányossági elv és a méltányossági elv összehangolását. Jogos a bihari követelés, de méltányos a kisegyházmegyék pozitív diszkriminációja. Csûry István püspök leszögezi, hogy a kérdést nyugodtan meg lehet vitatni, õ maga nem akadályozza a reformtörekvéseket. Szám: 5/a/2011. Közgyûlés 2 tartózkodás mellett az Esperesek és Gondnokok Kollégiuma elé utalja a lélekszám és képviselet arányának rendezését, azzal a meghagyással, hogy a következõ közgyûlésen terjesszék elõ tervezetüket. Szám: 5/b/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti Szatmári Gergely Kinga Henrietta lelkipásztor folyamodványát, melyben a lelkészi jellegének hatályban tartását kéri (10. sz. melléklet). Közgyûlés 1 tartózkodás mellett hatályban tartja Szatmári Gergely Kinga Henrietta lelkipásztori jellegét. Szám: 5/c/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor nyugdíjkorhatár utáni továbbszolgálatra vonatkozó kérését (11. sz. melléklet). Közgyûlés 4 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett elutasítja Gavrucza Tibor lelkipásztor nyugdíjkorhatár utáni továbbszolgálási kérelmét. Szám: 5/d/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Zilahi Református Gyülekezeti Szövetség kérelmét. Közgyûlés 4 tartózkodás mellett elfogadja a Zilahi Református Gyülekezeti Szövetség kérelmét, mely szerint 24 ár területet elcserélne 42 ár területre. Továbbá jóváhagyja 237 négyzetméter ingatlan elidegenítését. Szám: 5/e/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Zilah-Ligeti Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 2 tartózkodás mellett elfogadja Zilah-Ligeti Református Egyházközség kérelmét, mely a szilágygörcsöni asztalosmûhely és egy kétszobás tömbházlakás eladására vonatkozik. Szám: 5/f/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Mocsolyai Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 1 ellenszavazat mellett elfogadja a Mocsolyai Református Egyház-

5 község kérelmét, 1214 négyzetméter terület 10 évre való koncesszióba adásáról az ART Tövishát cégnek, népi mesterségek mûhelye kialakítására. Szám: 5/g/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Lázári Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 4 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett elfogadja a Lázári Református Egyházközség kérelmét, mely 10 hektár termõföld eladására vonatkozik. Szám: 5/h/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Kõvárhosszúfalui Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 8 tartózkodás mellett elfogadja a Kõvárhosszúfalui Református Egyházközség kérelmét, mely 18 hektár termõföld bérbeadására és 3 hektár termõföld eladására vonatkozik. Szám: 5/i/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Vámfalui Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 14 tartózkodás mellett elfogadja a Vámfalui Református Egyházközség kérelmét, mely 12 ár termõföld és a régi kántorlakás eladására vonatkozik. Szám: 5/j/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Resicai Református Egyházközség kérelmét. Közgyûlés 5 tartózkodás mellett elfogadja a Resicai Református Egyházközség kérelmét, mely 2,7 hektár termõföld eladására vonatkozik. Szám: 5/k/2011. Farkas Zsolt elõadótanácsos a továbbiakban elõterjeszti a Gyantai Református Egyházközség kérelmét. PARTIUMI KÖZLÖNY Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a Gyantai Református Egyházközség kérelmét, mely a Vízügyi Igazgatóság által kisajátított termõföld elidegenítésére vonatkozik. Szám: 6/2011. Tárgy: Közigazgatási Ellenõrzõ Bizottság jelentése dr. Varga Attila fõgondnok (12. sz. melléklet). Szám: 7/2011. Tárgy: Gazdasági jelentés Salánki Lóránt elõadótanácsos (13. sz. melléklet). Elõterjesztésében Salánki Lóránt visszatekint a 2010-es költségvetési év anyagi vonatkozásaira. Kiemeli az Egyházkerület azon törekvését, hogy az egyházmegyéknél tett villámlátogatások mentén fellendítse a fenntartók pozitív hozzáállását. A hozzászólások rendjén Pásztori Kupán István teológiai tanár, Bogdán Zsolt és Mikló Ferenc esperesek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet fenntartásának problémáját vetik fel. Szükséges létrehozni egy állandó tartalékalapot, amellyel elkerülhetõ, hogy adott pillanatban az egyházkerület mûködésképtelenné váljék. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a gazdasági jelentést. Szám: 8/2011. Tárgy: Gazdasági Ellenõrzõ Bizottság jelentése Varga Imre elnök (14. sz. melléklet). Elõterjesztésében Varga Imre kiemeli, hogy az Egyházkerületnek nincsen tartozása az állam felé. Javasolja, hogy egyházkerületi gyûjtést szervezzünk az egyház missziói jellegû intézményei részére. Közgyûlés egy tartózkodással elfogadja a gazdasági ellenõrzõ bizottság jelentését. Szám: 9/2011. Tárgy: Missziói jelentés Dénes István generális direktor (15. sz. melléklet). A továbbiakban Bogya Kis Mária nõszövetségi elnök tesz jelentést (16. sz. melléklet). 5. OLDAL Ezt követõen Kánya Zsolt Attila ifjúsági szakelõadó beszámol az ifjúsági munkáról (17. sz. melléklet). Ecsedi Árpád KRISZ-elnök olvassa fel jelentését a KRISZ tevékenységérõl (18. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a missziói, nõszövetségi, ifjúsági, valamint a KRISZ-jelentést. Szám: 10/2011. Tárgy: Katekétikai jelentés Szilágyi Zoltán katekétikai szakelõadó (19. sz. melléklet). Jelentéséhez Szûcs Éva katekétikai osztályvezetõ beszámolója is kapcsolódik (20. sz. melléklet), melyet végül nem olvasnak fel. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a katekétikai jelentést. Szám: 11/2011. Tárgy: Tanügyi jelentés Tolnay István elõadótanácsos, presbiteri fõjegyzõ (21. sz. melléklet). Venter Miklós fõgondnok kérdése az, hogy a Partiumi Egyetem vázolt stratégiája hoz-e újat a felnõttoktatásban? Tolnay István elõadótanácsos válaszában leszögezi, hogy a felnõttoktatásra külön hangsúlyt fektetnek, sõt kihelyezett képzés is lesz Szatmárnémetiben. 1. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a tanügyi jelentést. 2. Közgyûlés támogatja az Egyházkerület vezetõségének álláspontját a teljes körû felekezeti oktatási rendszer megerõsítésével és további kiépítésével kapcsolatosan, a diszkriminációmentes mûködés és finanszírozás törvény által biztosított keretei között. Közgyûlés felkéri az Elnökséget, illetve a Tanügyi és Katekétikai Ügyosztályt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tanügyi törvényt követõ alkalmazási szabályozások vegyék figyelembe Református Egyházunk és általában a Romániában elismert felekezetek alapvetõ érdekeit a felekezeti tanintézmények alapítása és fenntartása vonatkozásában. 3. Közgyûlés megelégedéssel veszi tudomásul a Partiumi Keresztény Egyetem elért eredményeit, támogatja rövid

6 6. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY és hosszú távú stratégiai koncepcióját. Felkéri a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumát, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsát, hogy a továbbiakban is fektessenek hangsúlyt a tanintézmény keresztény szellemiségének megõrzésére és fejlesztésére, az alapító Egyházkerület akaratának és a Partiumi Keresztény Egyetem Küldetésnyilatkozatának megfelelõen. 4. Közgyûlés határozatban felszámolja a Sulyok István Református Fõiskola jogi személyiségét és meghagyja a Sulyok István Református Fõiskola leltárában szereplõ leltári tárgyak átírását a Partiumi Keresztény Egyetem részére. Közgyûlés tudomásul veszi, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem részére történõ ingatlan átírások nem érintenek egyházi vagyont. Ugyanakkor ismételten meghagyja, hogy az akkreditált egyetemnek átadott és átadandó Pro Univesitate Partium alapítványi vagyont az alapító beleegyezése nélkül elidegeníteni ne lehessen. 5. Közgyûlés, a Kánon elõírásainak megfelelõen, újólag meghagyja, hogy az Egyházkerület által alapított közoktatási intézmények iskolalelkészeit, oktató személyzetét csakis az Egyházkerületi Elnökség jóváhagyásával lehessen alkalmazni, a Tanügyi Osztály által kidolgozott és a Zsinat által jóváhagyott szabályrendeletnek megfelelõen. Szám: 12/2011. Tárgy: Kiadói- és Sajtóosztály jelentése Wagner Erik elõadótanácsos (22. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a Kiadói és Sajtóosztály jelentését. Szám: 13/2011. Tárgy: Külügyi jelentés Antal János elõadótanácsos (23. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a külügyi jelentést. Szám: 14/2011. Tárgy: Levéltári jelentés Gellén Sándor levéltáros (24. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a levéltári jelentést. Szám: 15/2011. Tárgy: Zenei jelentés Orosz Otília Valéria zenei elõadó (25. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a zenei jelentést. Szám: 16/2011. Tárgy: Presbiteri Szövetség jelentése László Kálmán elnök (26. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a Presbiteri Szövetség jelentését. Szám: 17/2011. Tárgy: Lelkészértekezleti jelentés Püsök Sándor Csaba elnök (27. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a lelkészértekezleti jelentést. Szám: 18/2011. Tárgy: Átvilágítások ügye Püsök Sándor Csaba EÁB-elnök (28. sz. melléklet). Az átvilágításokkal kapcsolatosan értelemszerûen sokfajta vélemény fogalmazódik meg. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a véleményektõl függetlenül, szükséges lezárni a múltat. Köszönet illeti az EÁB tagjait a lelkiismeretesen elvégzett munkájukért. Annál is inkább köszönetet kell mondani, mert munkájukat nagy ellenszenv közepette kénytelenek elvégezni. Ez odáig fajul, hogy már a vádat is megfogalmazták: júdáspénzért végzik munkájukat. A rangon aluli rágalmazásra csak azt lehet mondani, hogy az ügynökképzés egyik alapszabálya érvényesül: háríts magadról másra! A személyes meghallgatásra beidézett lelkipásztorok mind megjelentek. A munka során eddig 35 érvényes határozat született. Ezek ellen fellebbezés nem érkezett. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja az átvilágításokról szóló jelentést és egyúttal köszönetét fejezi ki az EÁB tagjainak az elvégzett munkáért. Közgyûlés meghagyja az illetékes tisztés tisztségviselõknek, hogy az átvilágítási határozatokban közölt végrehajtási utasításokat hajtsák, vagy hajtassák végre. Közgyûlés meghagyja, hogy levéltári kutatócsoport segítse az EÁB munkáját. Szám: 19/2011. Tárgy: Gyülekezetek újraminõsítése Farkas Zsolt elõadótanácsos. A május 28-i egyházkerületi közgyûlés határozata alapján a minõsített gyülekezetek meghatározásának feltételei adottak. A minõsítés feltétele 500 lélek illetve RON/év önrész. Esperesek kollégiuma az önrész mibenlétének meghatározására, illetve tisztázására kéri a Közgyûlést. Javaslat szerint az lejes önrész az egyházközség fenntartói járulékából, perselypénzébõl, föld illetve ingatlan jövedelembõl, bérleti díjból, egyházi bevételbõl, más gazdasági tevékenységbõl, vagy bármilyen egyéb biztos bevételi forrásból álljon. Javaslat tárgyát képezi ugyanakkor az, hogy a gyülekezet minõsített voltát három esztendõre visszamenõen kell vizsgálni, úgy hogy a három év átlag önrésze nem csökkenhet RON alá. Közgyûlés egyhangúlag elfogadja, hogy minõsített gyülekezetnek számít az az 500 léleknél többet számláló egyházközség, amelyben a minõsítést megelõzõ három esztendõben az önrész átlaga nem csökkent RON alá. Szám: 20/2011. Tárgy: Református kórház Lukács József elõadótanácsos (29. sz. melléklet). Közgyûlés egyhangúlag elfogadja a kórházi jelentést. Több tárgy nem lévén Csûry István püspök megköszöni a türelmet és áldásmondással berekeszti a közgyûlést. CSÛRY ISTVÁN püspök FORRÓ LÁSZLÓ megbízott fõjegyzõ MÓDI JÓZSEF hitelesítõ K. m. f. DR. VARGA ATTILA fõgondnok TOLNAY ISTVÁN presbiteri fõjegyzõ NAGY GY. ISTVÁN hitelesítõ

7 7. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY 7. OLDAL 1. SZÁMÚ MELLÉKLET MEGNYITÓ BESZÉD Fõtiszteletû Püspök úr! Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! Eddigi néhány hónapos fõgondnoki tevékenységem során személyem iránt tapasztaltam szeretetet, bizalmat, várakozást. Ugyanakkor tapasztaltam, igaz sokkal kisebb mértékben és mintegy elszórtan, elnézõ lekicsinylést, helyenként rosszindulatot, vagy bántó hangú kioktatást. Ez utóbbi magatartás vagy viszonyulás csupán egy-két esetben érintette személyemet, többnyire azonban Egyházkerületünknek szólt, Kerületünket érintette. Ez a fajta magatartás alapvetõen gondjaink meg nem értésébõl adódott. A kérdés az, hogy ezért a magatartásért csak azok a hibásak, akik ezt teszik, avagy mi magunk is felelõsek vagyunk valamilyen mértékben a kialakult helyzetért. Nem tisztem mások magatartását elemezni, de cselekedeteinkrõl, mulasztásainkról, feladatainkról és felelõsségünkrõl beszélnünk kell. A Prédikátor Salamon könyvében olvassuk: Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak (3,1). Sok jelentésrétege van e mondatnak, én magam nem is venném a bátorságot, hogy értelmezzem, mindössze egyetlen gondolatra utalnék, amely nem is annyira az idõre, az idõben elvégzettekre utal, hanem ami ennek eredménye, és ami ebbõl következik, nevezetesen: a rend. A rend, a betartott szabályok keretet, medret szabnak életünknek. Ez érvényes egyéni, de fokozottabban egyházi életünkre, mely szervezett rendben, formalizált, írott szabályok szerint mûködik. A rend, a szabály, a szervezetet fenntartó és mûködtetõ szabályrendszer sohasem öncélú, sõt nem is cél, hanem eszköz, a jó, a zavartalan, a hatékony mûködés sokszor láthatatlan eszköze. A szabályok, ha tiszteletben tartjuk, részei életünknek, csak akkor válnak problémává, bántóan láthatóvá, ha nem tartjuk be, ha vétünk ellenük. Ugyanakkor az Egyház nem a szabályokról szól, hivatása messze túlmutat a szabályokon, de ha ezek nem érvényesülnek, akkor éppen a magasabb rendû cél teljesítése és betöltése ütközik folyamatos akadályokba, s így hivatását és rendeltetését nem tudja betölteni. A rend tehát olyan állapot, amelyet nem tudunk egyszer s mindenkorra megteremteni, hanem folyamatosan mindenkinek különkülön, egyenként és közösen, nap mint nap kell tenni érte. Ez, és csakis ez biztosíthatja a mûködést, mûködõképességet, tehát ez feladata és felelõssége is egyben mindenkinek. A rendet egyénenként vagy közösségként is gyakran csak másoktól várjuk el. Mintha a rend rajtunk kívül álló dolog lenne. Tudjuk, hogy kell, hogy szükséges, de mintha mindig mások feladata és felelõssége lenne a rend megteremtése és különösen fenntartása. A rendcsinálás szándékában azonban már jóval több az önkéntes, az éber vigyázó, csak éppen önmagukkal szemben mintha elnézõbbek lennének, mintha magukat kifelejtenék a rend feladataiból. Nem az én bölcsességem csak idézem, hogy: Minden létezõ rend vagy rendetlenség önmagunkban kezdõdik. Egyházkerületünkben jelenleg a legnagyobb rendetlenséget a pénzügyi gondok, a pénzügyi rendetlenség okozza, mely a jelen gazdaságban sajnos jól ismert körbetartozás formájában nyilvánul meg. A rend ebben a vonatkozásban nagyobb fegyelmet követel meg mindnyájunktól, kezdve a gyülekezeti tagoktól, lelkészeken, egyházközségi, egyházmegyei elöljárókon keresztül, el egészen az egyházkerületi vezetõ tisztségviselõkig, vezetõ testületekig. Önmagában az is súlyos, hogy egyrészt az Egyházkerületen belül nagy tartozások halmozódtak fel, másrészt, hogy ebbõl adódóan magának az Egyházkerületnek vannak súlyos külsõ tartozásai például a Teológiai Intézet irányába. Az pedig végképp nagy gond, hogy mármár a mûködõképesség határát súrolja a központi járulékok ki nem fizetése. A felelõsség ilyen irányban is nagy. Ez a jelenlegi helyzet összefogást, munkát, fegyelmet tesz szükségessé. A Rend tehát nem játék. Ezt fõként mi világiak kell hogy megértsük, amikor az egyház életében és dolgaiban részt veszünk. Kötelezettségeink, akár anyagi, akár szervezeti, adminisztratív kötelezettségeink, feladataink nem szabadon választott gyakorlatok, ez önként vállalt elkötelezettségünkbõl adódik. Nem az a legnagyobb gond, ha ténylegesen, rajtunk kívül álló, objektív okok miatt szegények vagyunk, hanem ha a kötelezettségek elmulasztása miatt vagyunk szegények, anyagilag nehéz helyzetben. Végezetül még egy gondolat. Nem állhatunk állandó háborúságban sem egyénenként, sem közösségként, sem egyházi szervezetként, mert ez lehetetlenné teszi az építkezést, a problémák megoldását, a haladást a magunk által kijelölt úton. A harc, a küzdelem fontos része életünknek, de a háborúskodás, az öncélúvá vált békétlenség, a belsõ viszálykeltés, vagy egyszerûen a meddõ, értelmetlen kötözködés akadálya, gátja az elõrehaladásnak, aláássa az egyházi rendet és megtépázza az egyházi tekintélyt, a munkától vonja el az erõket. A küzdelem, az ellenkezés, a bírálat is csak akkor lehet építõ jellegû, ha tartalmában megalapozott, formájában a rendhez igazodó. De ezt sokkal egyszerûbben és kifejezõbben mondja Pál apostol Timótheushoz írt második levele 2. részének, 5. verse: Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerûen küzd (2Tim 2,5). DR. VARGA ATTILA fõgondnok 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyûlési Tagjainak Szék- és Lakóhelyükön MEGHÍVÓ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendes közgyûlésére június 17-én, délelõtt 10 órai kezdettel kerül sor, az Egyházkerületi Székház dísztermében. Közgyûlésünk ugyanakkor új fõjegyzõt is kell válasszon, s ezzel befejezi a zsinati határozat végrehajtását. Napirenden szerepelnek: 1. Igehirdetés Forró László megbízott fõjegyzõ 2. A közgyûlés megnyitása dr. Varga Attila fõgondnok 3. A közgyûlés napirendjének megállapítása ügyrendi kérdések 4. Fõjegyzõválasztás 5. Püspöki jelentés Csûry István püspök 6. Közigazgatási jelentés Farkas Zsolt elõadótanácsos A Közigazgatási Ellenõrzõ Bizottság jelentése dr. Varga Attila fõgondnok-elnök 7. Gazdasági jelentés Salánki Lóránt elõadótanácsos; A Gazdasági Ellenõrzõ Bizottság jelentése Varga Imre elnök 8. Missziói jelentés Dénes István Lukács generális direktor, Vinczéné Pálfi Judit elõadótanácsos Nõszövetségi jelentés Bogya Kis Mária elnök Ifjúsági jelentés Kánya Zsolt Attila szakelõadó KRISZ jelentés Ecsedi Árpád elnök 9. Katekétikai jelentés Sz. Szilágyi Zoltán katekétikai elõadó, Szûcs Éva szakelõadó 10. Tanügyi jelentés Tolnay István elõadótanácsos Ebédszünet 11. A Kiadói- és Sajtóosztály jelentése Wagner Erik elõadótanácsos 12. A Külügyi és Ökumenikus Osztály jelentése Antal János elõadótanácsos 13. A jogtanácsos jelentése Máthé Edith jogtanácsos 14. A mûszaki elõadó jelentése Emõdi Tamás mûszaki elõadó 15. Levéltári jelentés Gellén Sándor levéltáros 16. A zenei elõadó jelentése Orosz Otília zenei elõadó 17. A Presbiteri Szövetség jelentése László Kálmán elnök 18. Lelkészértekezleti jelentés Püsök Sándor Csaba elnök 19. Gyülekezetek újraminõsítése Farkas Zsolt elõadótanácsos 20. Református kórház Lukács József elõadótanácsos Külön is felhívjuk az esperesek figyelmét, hogy amennyiben szükséges, feltétlenül gondoskodjanak a póttagok behívásáról. Isten áldását kérve életükre, szeretettel küldjük üdvözletünket. Nagyvárad, május 12. CSÛRY ISTVÁN püspök DR. VARGA ATTILA fõgondnok

8 8. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY 3. SZÁMÚ MELLÉKLET BEADVÁNY A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Fõtiszteletû Közgyûléséhez Nagyvárad Fõtiszteletû Közgyûlés! Mély felháborodással és megdöbbenéssel értesültem az EVB elnöke tájékoztatójából az EVB június 9-én hozott döntésérõl, mely szerint megsemmisíti az egyházkerületi fõjegyzõi tisztségre leadott jelöléseket és az egész folyamatot megismétlésre ítéli. Az ok: bizonyos egyházmegyék nem rendezték a jelölõ közgyûlésig köztartozásaikat. (Választási Szabályzat 20. szakasz, második bekezdés). A Harangszó júniusi 11. számának 8. oldalán tehát, a megjelenés szerint, néhány nappal az ominózus gyûlés elõtt Kurta Tõtös Szabolcs EVB-elnök közli a választás ütemtervét. Ezek szerint: l. március 15 május 7. Gyülekezeti jelölések 2. május A jelölések eredményének közzététele 3. május 24 június 6. Fellebbezések, óvások benyújtása 4. június 6 9. A fellebbezések, óvások elbírálása 5. június 17. A fõjegyzõ megválasztása Megjegyzem, hogy az eredmények közzététele után még történt két lépés, éspedig a jelölteket megkérdezték és azok a megfelelõ iratokat beszerezve írásban nyilatkoztak arról, hogy a jelölést elfogadják. Az EVB elnökének a Harangszóban megjelent közleménye szerint a június 9-én tartott gyûlésnek egyetlen napirendi pontja kellett volna hogy legyen. Idézet: A fellebbezések, óvások elbírálása. Ehelyett, valami furcsa indíttatásból, nem a feladatának megfelelõen járt el, hanem visszatért oda, ahonnan a jelölést el kellett volna indítania. 5. SZÁMÚ MELLÉKLET Ha akkor nem tették, most zöld utat kellett volna engedjenek az általuk beindított és szinte végig vitt folyamatnak. Amennyiben ily módon elismerik, hogy törvénytelenségek sorozatát követték el a törvény védelmébe állított emberek belerángatva abba ártatlan embereket, akik jelöléseket kaptak legalább annyi elvárható lett volna tõlük, hogy egy utolsó, érvényes határozattal lemondanak! Nem tudom, hogy a novemberi választások elõtt voltak-e hátralékos egyházmegyék, minden esetre az Igazgatótanács Hivatalában áttanulmányoztam az ott fellelhetõ EVB jegyzõkönyveket, és azokban egyetlen utalás sem történik arra, hogy ezt ellenõrizték volna. Csak megemlítem, hogy a Tájékoztató ha nem is titkos de nem került fel mindeddig a lelkészek belsõ levelezési listájára, sõt záradékában még figyelmeztet is, hogy a benne foglaltak nem a világi sajtó számára készültek (nem mintha valakinek is szándékában állt volna oda fordulni). Mégis, megkérdezem: kinek vagy kiknek van titkolnivalója ebben az ügyben? Kinek vagy kiknek használ egy választást egy teljes évig elhúzni? Választ én magam csak egyet találok: egyházunk egészének, Egyházkerületünk megtépázott tekintélyének semmiképpen nem! Fõtiszteletû Közgyûlés! Tisztelettel kérem, hogy mint az Egyházkerület legfelsõbb törvényhozói testülete, semmisítse meg az EVB június 9.-i határozatát és oszlassa fel az EVB-t. Mérlegelje és a kisebb törvénytelenség mellett döntve a botrányt is elkerülendõ a mai ülésen válasszon új EVB-t és egy hónapon belüli idõpontra írja ki a választást. Bölcs döntésükben reménykedve, maradok tisztelettel és testvéri szeretettel: Nagyvárad, június 16. SÁNDOR LAJOS fõjegyzõjelölt lelkipásztor Királyhágómelléki Református Egyházkerület Egyházkerületi Választási Bizottság Ikt. szám: 701/2011 TÁJÉKOZTATÓ a évi fõjegyzõ választás tárgyában Alulírott Kurta-Tõtös Szabolcs, a KRE Egyházkerületi Választási Bizottságának elnöke ezennel tájékoztatom az érintetteket a évi fõjegyzõ választás tárgyában június 9-én az EVB rendes gyûlést tartott a jelöltek minõsítése tárgyában. Errõl a gyûlésrõl kimerítõ részletességû jegyzõkönyv készült. Jelen gyûlésen megvizsgáltuk a jelölteket, akiket formailag rendben találtunk. Megvizsgálva azonban a választás eddigi menetét, megállapítottuk, hogy nyilvánvaló szabálytalanság történt akkor, amikor olyan egyházmegyék adták le jelöléseiket, amelyek a jelölõ közgyûlés napján tartoztak az egyházkerületnek. A Választási Szabályzat IV. Rész, 20. szakasz 2. bekezdés értelmében ezen egyházmegyék nem jelölhettek volna:... azon egyházmegyék, melyek a jelölõ közgyûlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat, elveszítik jelölõi, választói és választhatósági jogaikat. (Folytatása a 9. oldalon) 4. SZÁMÚ MELLÉKLET BEADVÁNY A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Fõtiszteletû Közgyûlésének, Az Egyházkerületi Választó Bizottságnak Alulírott Bereczki András paptamási lelkipásztor, Isten kegyelmébõl és a jelölõ presbitériumok, lelkipásztorok bizalma nyomán választható helyzetbe kerültem az egyházkerületi fõjegyzõi tisztségre. A meghirdetett jelölések, majd az EVB hivatalos közlésében a Kerület honlapján és a Harangszóban is megjelenõ választási rend során a június 10-i EVB ülés után csak a kiszivárogtatásból, majd Kurta Tõtös Szabolcs EVB elnök személyes megkeresése után értesültem az EVB azon döntésérõl, hogy az egyházmegyék központi járulék hátralékai miatt érvényteleníti az eddigi jelölési és választási tervet. Értetlenül állok azon határozat elõtt, mely szerint egy szabályosan, tisztességgel elnyert fõjegyzõi jelölést az egyházmegyék mulasztása miatt érvénytelenítenek. E mulasztásokra is bizonyosan van értelmes magyarázat, de arra nincs, hogy a jelöléseket ennek ellenére elindították. A Bihari Egyházmegye lelkészeként és egyházmegyei számvevõként kifejezetten sérelmezem ezt az eljárást, mert egyházmegyénk és esperese nem egy alkalommal segített az egyházkerület pénzügyi gondjaiban. Úgyszintén sérelmesnek tartom a visszamenõleges határozatot. Törvénytelenséggel állítjuk helyre a törvényességet? A legutóbbi kerületi választások esetén is egy kicsivel több bölcsességgel elkerülhetõ lett volna a Zsinathoz való apellálás. Az már csak morális része a dolognak, hogy tudtommal az EVB-nek olyan tagja a hangadó, aki a saját gyülekezeti tartozását sem rendezte a központok felé, de döntéshozó lehet három fõjegyzõ-jelölt felett. Végképp nem értem, sõt egyenesen gyanúra ad okot, mi indokolhatja azt az EVB záradékot, hogy a világi sajtó ne értesüljön a kialakult helyzetrõl. Tekintsék akár rosszhiszemû okfejtésnek, de mi lesz akkor, ha újabb választási terv kiírása esetén sem kerül sor a törlesztésre? Beláthatatlan ideig elodázható a tisztség betöltése? Az Egyházkerület jó hírnevének talán többet ártunk, mint használunk. Tisztelettel javaslom Püspök Úrnak és a Közgyûlésnek, bírálja felül az EVB határozatát, és rendelje el a választás megejtését. Isten áldása legyen Anyaszentegyházunkon. Paptamási, június 16-án Tisztelettel, BERECZKI ANDRÁS fõjegyzõjelölt lelkipásztor

9 (Folytatás a 8. oldalról) Mivel ez megtörtént, és több egyházmegye még máig sem rendezte tartozását, vétettek a Választási Szabályzat ellen. A köztartozásokról az EVB hivatalosan jelen gyûlésen szerzett tudomást. Emiatt a Választási Szabályzat I. Rész 3. szakasz b. pontjának értelmében az EVB jog és hatásköre: Az EVB felügyel a választások szabályszerûségére. Nyilvánvaló szabálytalanság esetén a választást ugyanazon a szinten és helyen megismételteti. Emiatt Az EVB elrendeli a évi fõjegyzõ jelölés-választás újbóli megejtését, a kezdetektõl fogva, vagyis a jelölésektõl kezdve, és az eddigi jelölést érvénytelennek tekinti. Ugyanakkor tisztelettel kérjük, hogy az Esperesi Hivatalok július 30-ig juttassák el az Egyházkerület Igazgatótanácsának címére PARTIUMI KÖZLÖNY az egyházmegyéjükben lévõ azon egyházközségek névsorát, amelyek anyaegyházközségek, és/vagy jelölhetnek, és kérjük mindegyiknél pontosítani azt, hogy van-e köztartozása. Csak azok az anyaegyházközségek kapnak jelölõcédulát, amelyek a jelölõ cédula kikézbesítésének napjáig rendezték köztartozásaikat a megye és a kerület felé a évre is. Tájékoztatjuk a tisztelt Egyházmegyék Esperesi Hivatalait, hogy csak azon egyházmegyék jelöléseit fogadjuk el, amelyek a jelölések összesítésének napjáig tartozásaikat kifizetik az egyházkerület felé. Ugyanakkor a Választási Szabályzat IV. rész. 20. szakasz 2. bekezdés értelmében... azon egyházmegyék, melyek a jelölõ közgyûlés napjáig nem rendezték köztartozásaikat elveszítik jelölõi, választói és választhatósági jogaikat. csak azoknak a jelölteknek a jelöléseit fogadjuk el, akiknek az egyházmegyéje a jelöléseket összesítõ EVB gyûlés napjáig rendezik tartozásukat. Szeretnénk, ha a harmadik alkalommal megtörténõ jelölés-választás az érvényes 9. OLDAL Kánon és Választási Szabályzat szerint törvényesen menne végbe. Jelen határozatot az EVB tagjai elsöprõ többséggel szavazták meg. Az új jelölés-választás ütemtervét az Egyházkerületi Közgyûlés fogadja el, ami után publikáljuk, közzétesszük. Jelen választás az Egyházkerület õszi Közgyûlésén fog megtörténni, ha Isten is úgy akarja, és a törvényeket mindenki betartja. Mivel a jelöltek személyét érintõ óvást egyöntetûen elvetettük, ezért minden jelölt újrajelölhetõ, az ellenük beérkezõ esetleges újabb óvásokat az EVB elbírálja. Jelen tájékoztatás nem a médiának készült, hanem az Esperesi Hivataloknak. Kérném szépen nem közzétenni a helyi médiában. Isten áldását kívánom életükre és munkájukra. Nagyvárad, június 9. KURTA-TÕTÖS SZABOLCS EVB elnök 6. SZÁMÚ MELLÉKLET Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! Légy erõs kõsziklám, ahová mindig mehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert Te vagy az én sziklaváram (Zsolt 71,3). Aki ezekkel a szavakkal imádkozik, kimondhatatlanul vágyakozik Istenhez. Van tapasztalata. Tudja mit jelent Vele, és Nélküle. Érzékelte segítségének áldását, de viszolyogva emlékezik idõkre, amikor távol maradva szenvedte az élete átkait. Ebbõl a közvetlen tapasztalatból adódik a lélek mélyén megfogalmazott óhaj. Te az én hajlékomnak sziklavára légy! Ez a kérés vonatkozik egyéni, családi, egyházi életre. Valamennyinek vagy Isten a kõszikla-alapja, vagy közülük egynek nem lehet, mert nem is akar. A szív mélyérõl fakadó imádság ez, mert az egyéni és szûkebb társadalmi állapotból az egész nemzetre tekint. Ahogyan növekedik a felelõsség, szélesednek a határok, úgy közeledik a zsoltáros és növekszik benne a vágy Isten iránt. Isten elrendelte a helyet (a kõsziklát), ahol parancsa szerint részünk lett. Életterünket, feladatkörünket Urunk határozza meg. Nincs jogunk visszautasítanunk rendelkezését, és senkinek sem adatott hatalom arra, hogy felülbírálja Isten intézkedéseit. Isten segítsége azzal kezdõdik, hogy megmutatja, kijelöli a helyet. Könnyen elõfordul, hogy már ezen a ponton ellenkezünk tervével. Késõbb értetlenül rágalmazzuk Teremtõnket, hogy miért nem hajlandó hathatós támogatást PÜSPÖKI JELENTÉS nyújtani? Az ellenkezõ, majd engedetlen emberbõl lesz a legszigorúbb vádló, a legkonokabb rágalmazó. Isten születésünk elõtt elrendel feltételeket, amelyek elhagyása vagy elkerülése hátrányba sodorja az önrendelkezõt. Isten segítsége csak azok által számon kérhetõ, akik folyamatosan keresik és fenntartják Vele a kapcsolatot. A templom és általa az egyház, a gyülekezet, amelyben egyéni és családi életünk megvalósul, ilyen Kõszikla. Tagjai menedéket, oltalmat találnak benne. Isten védelme alatt nem árthatnak az ellenséges cselekmények, az orv támadások, vagy a báránybõrben feszítõ ordasok. Az egyháznak tudatosan kell megélnie menedékhely-küldetését. Ide bemenekülnek az üldözöttek, ha Istenben felismerték a védelmezõt. Jaj, annak az egyháznak, ahonnan elmenekülnek az õrizetre vágyók, vagy ahonnan elûzik a pártfogást keresõt. Valamennyien menedéket kerestünk és keresni is fogunk, tehát tudjuk mit jelent hazaérkezni, biztonságban lenni, az Atyával együtt lenni asztalánál. Az ellenség azért nem veheti be a kõsziklára épült várat, mert Isten áll a bástyán, aki látja a kívülrõl érkezõ támadókat, és a belsõ árulókat. Vannak sziklazúzó próbálkozók, olykor alkalmi sikereket is elérhetnek, de pünkösdi királyságuk ezeknek nevetségesen rövid idejû. Kedves Testvéreim! Isten Igéje egyértelmûen igazolja az egyházépítõk szolgálatát, amelyen gazdag áldás van. Igazolja a célt, amit megmutat, hitelesíti az utat, amelyen járnunk kell. Feltárja az erõforrást, ahonnan mindig szükségeink szerint részesülünk. Legyen áldott ezért a mi Teremtõnk. Ámen! Percnyi néma csenddel adózzunk azok emlékének, akik már nincsenek közöttünk. Kanizsay László (Szatmár-Láncos), Fórizs Károly (Szaniszló), Botos András (Szalacs), Németi Imre (Egyházkerület nyugdíjasa), Tolvaj László (Mezõbaj), Seres Géza (Angyalkút), Péli Sándor (Szilágylompért), Virág Károly (Szilágyfõkeresztúr). A feltámadás hitével imádkozunk a gyászoló családokért. Fõtiszteletû Egyházkerületi Közgyûlés! Gyakran emlegettük az elmúlt hónapokban egyházkerületünk gyülekezeteinek sok sebbõl vérzõ súlyos állapotát. Megint kevesebben vagyunk, megint sokan elkerülnek bennünket, megint szegényebbek vagyunk. Mindez igaz. Kevesebbet beszéltünk arról, hogy ennek ellenére vannak szaporodó gyülekezetek, alakuló belmissziói csoportok és sok pénzt elnyelõ beruházások. A kép közelebbrõl igen képlékeny, változatos és részleteiben olykor ellentmondásos is. Munkatársaim részletezni fogják adatokkal bõven egyházkerületünk állapotát. Magam részérõl néhány általános megjegyzést illesztek a diagnózishoz, amelyet miután pontosítunk, remélhetõleg a gyógyítás folyamatába bekapcsolhatunk. A lélekszám alakulását

10 10. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY tekintve nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az apadás sajnálatos jelensége továbbtart. A szülõföldrõl még mindig sokan távoznak. Azonban korántsem annyian, mint a gyülekezeti jelentésekbõl kitûnik. Vannak egyházfenntartó tagjaink, és van a fenntartást hanyagolók rétege. A népszámlálási adatok és polgármesteri hivatalok kimutatása alapján világosan látszik, hogy egyre több azoknak a gyülekezeteknek a száma, amelyek egyszerûen leírják azokat, akik elmaradnak a befizetésekkel. Ilyen lélekszám-módosításoknak az eredménye, hogy aránylag kicsire zsugorított gyülekezetben magas a templomba járók száma, átlagon felüli a perselyes adakozás, és az alkalmazottak száma is kiemelkedõ. Egyházkerületünkben megvizsgálandó az aránytalanság jelensége. Egyes lelkészek száznál is kevesebb egyháztagot gondoznak, és vannak, akik több ezret. Megfigyelhetõ, hogy a leírt egyháztagok számaránya a nagyobb gyülekezeteknél nagyobb. Ez a szomorú eredmény nem matematikai jellegû, hanem lelkigondozói. Lehetetlen minõségi munkát végezni ott, ahol ezernél több személy jut egy lelkészre. Nincs idõ családot látogatni, kórházban lenni, valamint temetéseket, hétköznapi istentiszteleteket elvégezni. Ajánlom a második lelkészi állás létrehozását minden nehéz terepen, szekták támadási területein, vagy ahol a lelkipásztornak más feladatköre is van. Azok, akik a mai napon idegenkednek ettõl az ötlettõl, rövidesen csodálkozni fognak, hogy milyen áldás van több lelkész szolgálatán, és a gyülekezeti tagok is mennyire hálásak ezért. Nehéz a reformjavaslatokat életre kelteni, pedig mi annak a református egyháznak vagyunk a tagjai, amelyben õseink nagyságrendekkel különb változtatásokat alkalmaztak. Fájó volt számomra, hogy az elmúlt nyári közgyûlésen elmondott javaslatomra egyetlen reakció sem érkezett. Senkit sem érdekelt az a javaslatom, hogy a bankban tartott pénzeink után járó kamatot három éven át fizessük be egy közös számlára, ahonnan a csõd közelbe kerülõ gyülekezeteket segíthetnénk. Még a segítségre váró gyülekezetek részérõl sem fogalmazódott meg egy esetlen kérdés sem. Nem szomorodtam el annyira, hogy ne tennék újabb javaslatot, most ebben az esztendõben is. Ajánljuk fel valamennyien azokat az adóból átírható 2%- os összegeket, amelyekhez egyháztagjaink révén jutottunk. Amint a kamat, úgy ez az összeg is olyan profit, amely valóban ajándéknak tekinthetõ. Az egyház fenntartást illik nemcsak a gyülekezet fenntartásának tekintenünk, hanem egyházunk egyetemes fenntartásaként, amit arra ajánlunk, hogy abból távolban élõ testvéreink megsegítésére is jusson. Állítom, hogy a sokat irigyelt nyugati egyházak ezen az úton lettek gazdag, külmissziót folytató, idegenek szükségére is odafigyelõ közösség. Félõ, hogy az önmaguknak kuporgató gyülekezeteink idõvel a most látható szegény gyülekezetek sorsára jutnak, mert most nem segítenek, akkor pedig már nem lesz, aki segítsen. Jó lenne most megmenteni a végeket, hogy azok eleven részekként maradjanak egyházunkban. Ebben az esztendõben népszámlálásra kerül sor Romániában is. Sokan bírálgatják közéleti tevékenységünket, ennek ellenére egyházkerületünk vezetõsége elsõként szólalt meg, támogatva a népszámlálás ügyét. Felszólítással fordultunk egyházunk tagjaihoz és minden magyarhoz abban az értelemben, hogy vállalja fel mindenki a maga nemzeti, egyházi hovatartozásának kinyilvánítását. Jelenlétünk, számunk, kötõdésünk sok szempontból életbe vágóan fontos. Igyekezzünk nemcsak a népszámlálókat segítenünk pontos adatközléssel, hanem az arra alkalmasakat bátorítsunk népszámlálói feladat végzésére. A közélet aktivistái tájékoztató dokumentumokat ígértek, amint megkapjuk ezeket, azonnal továbbítjuk egyházmegyéink irányába. Üdvözöljük az erdélyi magyar politikai erõk azon határozatát, hogy a népszámlálás ügyében együtt tevékenykednek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a választások befejezõdtek. Ez tény, annak ellenére is így van, ha egyes egyházmegyék fizetési gondjai miatt kétséges az egyházkerületi fõjegyzõ mai megválasztása. Egyházkerületünket senki nem vádolhatja azzal, hogy akadályozta volna az Egyházkerületi Választói Bizottságának a munkáját, vagy ne adott volna helyet a választással kapcsolatos beadványoknak. Valamennyi megkeresést az illetékes bizottságok, az Igazgatótanács, az Egyházkerületi Közgyûlés, a Zsinat napirendre vette, azokat tárgyalta és határozattal lezárta. Ennek ellenére még mindig vannak próbálkozások, amelyek egy ideje azt a látszatot keltik, mintha az egyházkerületi kormányzás törvénytelen lenne. Kijelentem, hogy egyházkerületünk törvényes keretek között mûködik. Minden idõben érkezett panaszt, kifogást megvizsgált, sõt az alázat krisztusi törvénye szerint alávetette magát a határozatoknak és végrehajtotta azokat. Kérem a közgyûlést, hogy az elnökség határozati javaslatát alaposan elemzõ tárgyalás után fogadják el. Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor beadványát, amit korábban az interneten nyilvánosságra hozott, közgyûlés elé terjesztem (7. számú melléklet). Egyházkerületünk elsõként vállalta fel a múlttal való szembenézés ügyét. Megköszönöm az Egyházkerület Átvilágító Bizottságának és a levéltár kutatóinak az eddig elvégzett munkát. A közelmúltban a bizottság elnökének meghívására részt vettem az egyik ülésen, ahol felkérésre elmondhattam véleményemet. Jobbító szándékkal megismétlem a közgyûlés elõtt is az elmondottakat, némi kiegészítéssel, ugyanis azóta is voltak események. Egyházkerületünk átvilágítási munkáját köztudott keresztezte szegedi Molnár János kutató mûködése, akinek immár második kötete is megjelent. Sok kifogás merült fel a könyvvel kapcsolatosan. A legégetõbb kérdés talán az volt, hogy egy kutatás eredményét mennyire lehet az érintettek mellõzésével nyilvánosságra hozni. Elõre sejthetõ volt, hogy még sok ilyen és ehhez hasonló könyv fog megjelenni. Mára megtörtént. Kuszálik Péter szamizdat könyvét (A forradalom szikrája) a hét elsõ napján két példányban is megkaptam. Pár napja pedig könyvbemutatóra hívtak: Constantin Mosincat Iredenta Maghiarã la graniþa de vest a României c. mûvét el is küldve. A oldalakon Tõkés Lászlóról és Frunda Györgyrõl döbbenetes dolgokat lehet olvasni. Hol hibáztunk? Az átvilágítás kezdetén volt egy titkosított igazgatótanácsi határozatunk, amit csak részben tartottunk be. Ugyanakkor elmaradt Molnár kutató munkájának az összevetése az egyházi kutatók eredményeivel. Mondhatjuk, hogy ez felesleges, de jogos problémákat vet fel. Egyre többen és hangosabban kérdezik, hogy miért maradt el Tõkés László átvilágítása. Bizottságot felkértem, hogy ejtsék meg volt püspökünk átvilágítását, hiszen a róla szóló anyagot elsõnek szállítottuk le Bukarestbõl. Ha lenne egy igazgatótanácsi határozat, annak értelmében felelni lehetne a Kuszálik Péter és a többiek felvetéseire. Nem értem az okát annak, hogy ez nem történt meg, hiszen a kerület vezetõi voltak az elsõk az elsõ átvilágítást kérelmezõ listán. Molnár János átvilágítását jogosnak látom, mert egyházkerületünk lelkipásztora volt, és lelkipásztoraink sorsát bemutató szerzõ. Ilyen felelõsséget vállaló kiadó és szerzõ átvilágítása elengedhetetlen a megjelenõ könyvek hitelességéhez. Sajnos a megalapozatlan vádaskodások, részigazságok szellõztetése nemcsak a könyvek nyomán mindenkit utolért a médiában. A múlttal való szembenézés pozitív hozadéka leárnyékolódni látszik, emberi kapcsolatok romlottak meg, és a jövõre nézve sem bíztató az ügy alakulása. Egyházkerületünk közgyûlését kérem, hogy a fentiek értelmében foglaljon állást ebben az ügyben. Határozati javaslatunkat érdemi kiegészítésekkel elfogadásra kérjük. Végezetül a Kolozsvári Teológiai Intézet elsõ évére beiratkozók számát kérem 2 férfi és 1 nõ, tehát összesen 3 személy részére jóváhagyni. Erre a rendkívüli határozatra szükség van, mert Igazgatótanács a Teológiával szemben kialakult évekre visszaköszönõ tartozás miatt gerjedt feszültség okán érdekeltté szándékozza tenni az Egyházkerületi Közgyûlést ebben a döntésben. CSÛRY ISTVÁN püspök

11 7. SZÁMÚ MELLÉKLET BEADVÁNY Mert nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jõne; és oly titok, ami ki ne tudódnék (Mt 10,26). A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnökségének Fõtiszteletû Csûry István püspök úr és Varga Attila fõgondnok úr! Alulírott Szatmári Elemér pusztadaróci lelkipásztor lelkiismeretemnek engedve, szolgálati esküm súlya alatt ( anyaszentegyházunk törvényeit betartom és betartatom ) és a Kánon a 2. bekezdése nyújtotta jogomnál fogva ( Az Egyházkerületi Közgyûlés határozatait 30 napon belül közzé kell tenni. Ha a határozat ellen törvényességi kifogás merül fel, azt a közzétételt követõ 15 napon belül írásban jelezni kell az egyházkerület elnökségénél. Az elnökség köteles a törvényességi kifogást az Egyházkerületi Közgyûlés elé visszautalni ) tisztelettel kérem Fõtiszteletû Elnökséget az egyházkerületben kialakult törvényességi válság megoldására az alábbiak szerint: I. A december 4-én tartott közgyûlés elleni törvényességi kifogások. 1. A közgyûlés egybehívása nem volt törvényes 2. A közgyûlésnek nem volt elnöksége, sem jegyzõi 3. A közgyûlési tagok jó része nem volt hivatalába beiktatva Indoklás: 1. Kánon a szerint: A Közgyûlést az Igazgatótanács határozata alapján a püspök és az egyházkerületi fõgondnok, akadályoztatásuk esetén helyetteseik hívják össze. A meghívót a közgyûlés idõpontja elõtt legalább egy hónappal kell kiküldeni a beérkezett jelentésekkel együtt. A Közgyûlés javasolt tárgysorozatát a meghívóban meg kell jelölni. a. A Meghívót Varga Attila fõgondnok írta alá, holott az aláíráskor még csak megválasztott fõgondnoknak sem tekinthetõ, hiszen a választás folyamata az EVB jelentésének elfogadásával zárul le. b. A Meghívó keltezése és a közgyûlés dátuma között nem volt biztosítva az elõírt egy hónap. c. A beérkezett EVB-jelentés nem lett kiküldve. 2. Kánon a szerint: Minden egyházkerületi tisztségviselõ az Egyházkerületi Közgyûlés elõtt esküvel foglalja el tisztségét december 10-én az eskütételre, ezzel együtt a tisztségek elfoglalására a közgyûlés érdemi munkája után került sor. Addig törvény szerint a még hivatalban levõ Kovács Zoltán fõgondnok, vagy annak helyettese tölthette volna be a társelnöki tisztet. 3. Ugyanez vonatkozik valamennyi kerületi tisztségviselõnek minõsülõ közgyûlési tagra. Összegzés: A december 10-én tartott egyházkerületi közgyûlés egybehívása és lebonyolítása több ponton nem felel meg a törvényes elõírásoknak. Ezért határozatai érvénytelenek. Szükséges a közgyûlés újbóli összehívása és valamennyi határozat újratárgyalása. Tisztelettel kérem az Elnökség mielõbbi intézkedését e tárgyban. Megjegyzés: Közgyûlést megelõzõen Fõtiszteletû Elnökséget tájékoztattam a felmerült törvényességi hiányosságokról. Lett volna lehetõség legalább részben helyreállítani azokat. Megnyugtató viszont, hogy a III. és IV. PARTIUMI KÖZLÖNY pont figyelembevételével a közgyûlés immár az új kerületi tisztségviselõkkel együtt egybehívható, hiszen azok letették az esküt. Viszont Kovács Zoltán volt fõgondnok neve el sem hangzott egész közgyûlésen. Senki köszönetet nem mondott, meg nem dorgálta, mintha az elmúlt esztendõk nem is lettek volna. Ez az üzenetünk a szolgálattévõknek: dolgozzatok, s mi azonnal elfelejtünk??? II. A december 17-én tartott igazgatótanácsi gyûlés elleni törvényességi kifogás A Kánon a kimondja: Az egyházkerület tisztségviselõi... az igazgatótanácsosok... A a szerint: Minden egyházkerületi tisztségviselõ az Egyházkerületi Közgyûlés elõtt esküvel foglalja el tisztségét." A december 4-én megválasztott igazgatótanácsosok mind a mai napig nem tettek esküt. Azaz nem foglalták el tisztségüket. Vagyis jelen pillanatban nincs Igazgatótanács. Mely eszerint nem is tarthat gyûlést. Éppen ezért: Tisztelettel kérem a december 17-én tartott igazgatótanácsi gyûlés valamennyi határozatának semmissé nyilvánítását. Megjegyzés: Miután Igazgatótanács tagjait a törvénytelenül lezajlott közgyûlésen választották meg, így még választott Igazgatótanácsa sincs az Egyházkerületnek. III. Varga Attila egyházkerületi fõgondnok személye elleni törvényességi kifogás Kánon 29. -a: Elveszíti tisztségét az a presbiter, aki: e) aki akár házasságkötésénél, akár vegyes házassága esetén nemén lévõ gyermekeinek református nevelésében és taníttatásában egyházunk kárára jár el. Ezek a mulasztások és cselekedetek a presbiteri tisztség presbitériumi vagy fegyelmi határozattal történõ elvesztését vonják maguk után. Egyházkerületi Választási Szabályzat 2. szakasz elsõ bekezdés: Egyházi tisztségekre általánosan jelölhetõk azok, akik... az egyházi jogszabályokat tiszteletben tartják". 2. szakasz 3. bekezdés: Egyházi tisztségekre nem jelölhetõk azok, akik... presbiteri tisztségüktõl fegyelmi eljárás által megfosztattak. Két napja jutott tudomásomra, hogy Varga Attila egyházkerületi fõgondnok Mátyás nevû fiúgyermeke a római katolikus egyházban kereszteltetett és római katolikus nevelésben részesült. Éppen ezért, noha megmagyarázhatatlan módon egyházkerületi tisztséget töltött be, Varga Attila nem lehetett a Szatmár-Németi Egyházközség presbitere. Tisztelettel kérem Varga Attila egyházkerületi fõgondnokot, hogy a fegyelmi kivizsgálás megelõzése érdekében azonnali hatállyal mondjon le egyházkerületi fõgondnoki tisztérõl. Megjegyzés: 1. Ha bárki személyes indítékot keres beadványom mögött, tegye. Én továbbra is tisztelem Varga Attila jogászt, politikust, tanárt. De fõgondnoknak el nem fogadom. Aki szûk családjában nem vállalja a református egyház érdekeinek védelmét, nem vállalhatja a nagy családban sem. Sajnálom. 2. Óhatatlanul felvetõdik Sipos Ursu Miklós felelõssége. Mint a Németi gyülekezet lelkipásztora nyilvánvalóan tisztában volt Varga Attila családi állapotával. Hallgatott. Ursuként bezzeg nem. Kérni fogom fegyelmi kivizsgálás beindítását. Lehetetlen állapot, hogy a református egyházban egyesek bármit megtehetnek következmények nélkül. IV. Törvényességi kifogás Forró László zsinati tagsága ellen. 11. OLDAL Az Egyházkerületi Választási Bizottság felszólította Forró László megbízott fõjegyzõt (nem tárgyalom fõjegyzõi tisztét, megteszi a Zsinat) és minden más hasonló helyzetben lévõ egyházkerületi tisztségviselõt, hogy a Választási Szabályzat 20. szakasza 4. bekezdése értelmében miszerint minden jelölt csak egy tisztségre való jelölést vállalhat mondjon le fõjegyzõi vagy zsinati tagsági tisztérõl. Nevezett a felszólításnak mindenki mással ellentétben nem tett eleget. Egyedüliként a Királyhágómelléki Egyházkerületben Forró Lászlónak két választott kerületi tisztsége van. Úgy, hogy maga dicsekedett azzal, hogy idézett bekezdés az õ kifejezett óhajára része a választási szabályzatnak. Rendkívül sajnálom, hogy december 4-én az eskütételkor nem vettem észre, hogy Forró László zsinati tagként esküt tesz. Magam ott és akkor Isten elõtt álltam. Ellenkezõ esetben bármekkora botrány árán megakadályoztam volna Forró László eskütételét. Tisztelettel kérem Elnökséget, vonja felelõsségre Forró Lászlót etikátlan magatartása miatt, és azonnali hatállyal fossza meg valamelyik egyházkerületi tisztségétõl. Megjegyzés: Kínos, sõt nevetséges az az igyekezet, amivel Elnökség azon az ominózus közgyûlésen mosdatni igyekezett a szerecsent. Forró Lászlónak nincsenek meg az elõírt szolgálati évei. Ezt mindenki tudja. Még két év múlva sem lesznek meg, miután nem töltött be parókusi állást elõadótanácsosként. Papp Géza püspök Kánon a alapján joggal emelt törvényességi kifogást ráadásul határidõn belül Forró megválasztása ellen. Joggal tevõdik fel a kérdés: miért kell Forró Lászlót minden áron védeni? Kinek az embere? Tõkésé? A szekué? Mit tud, amiért be kell fogni a száját zsíros állással? Mivel tartja sakkban Csûry Istvánt? Miért mondja olyan gyakran Csûry, hogy õ nem valakinek a meghosszabbított keze? Naponta kérdezik mindenhol lelkészek és világiak. Papp Géza beavatkozott a KRE belügyébe? Nincs annál szomorúbb, mint hogy senki nem merte megtenni a kerületben, hogy szót emeljen Forró törvénytelen megválasztása ellen. Fõtiszteletû elnökség! Ott, ahol az egyház három vezetõjébõl kettõ törvénytelenül bitorolja tisztségét, a harmadiknak is el kell gondolkoznia. Én hiszek a csodában, hogy Léleknek erejével, Anyaszentegyházunk érdekében sikerül önzésen, egyéni érdeken, sértõdésen és bosszúvágyon túllépni még a nagyoknak is. Elvárom, hogy mielõbb érdemi lépések történjenek a felsorolt, és minden más törvénytelenség orvoslására. Amennyiben mégsem, úgy kénytelen leszek részben a nagy nyilvánosság elé vinni minden törvénytelenséget és visszásságot, részben pedig minden törvényes eszközt megragadni a törvényesség visszaállítására. Végsõ esetben nem riadok vissza drasztikus lépések megtételétõl sem. De én hiszek a csodában és a Lélek erejében. Jelen beadványom három példányban kerül kibocsátásra: 1. ft. Csûry István püspök részére 2. Varga Attila fõgondnok részére 3. Szolgálati úton egyházmegyénél iktatva. Írtam Pusztadarócon, december 21-én este, várva a Fény újjászületését. SZATMÁRI ELEMÉR lelkipásztor

12 12. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY 8. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS Fõtiszteletû Közgyûlés! december 17-én a KRE Igazgatótanácsának alakuló gyûlésén az Igazgatótanács megválasztott közigazgatási tanácsosnak, amelyre a bizalmat ezen az úton is szeretném megköszönni. Ugyanakkor elõre szeretném bocsátani, hogy a 2010-es esztendõt nem közigazgatási szemmel tekintettem, ezért jelentésem esetleges hiányosságai végett szívesen fogadok minden jó tanácsot, útbaigazítást. Közigazgatási jelentésemet Pál apostol tanításával jegyzem (1Kor 12, 20-22, 27). Azért választottam ezt az igét, mert Egyházkerületünk közigazgatási, népmozgalmi, lélekszámi jelentései nagy aggodalomra adnak okot. Nem az úgynevezett természetes fogyásról van szó, hanem arról az egyházközségi elnökségek részérõl tapasztalható lelketlen lélekleírásnak/kihúzásnak a gyakorlatáról, amely merõben ellenkezik mind a Szentírásból tanult felelõsséggel, mind az Anyaszentegyház iránt érzett szeretettel. Szándékos csonkításnak vélem, amelyet szánalmas anyagi megfontolás vezérel. Nem öncsonkítás, hiszen nem a gyülekezet döntése ez, hanem csonkítás, amely a fent nevezett okokra vezethetõ vissza. Így pedig egyszerû a következtetés levonása: sokszor nem hûséges szolgaként van jelen a gyülekezeti elnökség a gyülekezet életében, hanem könyvelõként, gazdasági szervezetként. Egyházunk és Krisztus Urunk megbízása alapján pedig ez bûn, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Ezzel a szomorú tanulsággal kellett látni a 2010-es esztendõt, amelynek számadatait hallani fogjuk. Közigazgatási jelentésemet három részre bontva kívánom bemutatni: 1. KRE és Igazgatótanácsi Hivatal történései 2010-ben 2. Egyházmegyei jelentések rövid bemutatása 3. Gyülekezeti körkép 1. EGYHÁZKERÜLETI TISZT- ÉS TISZTSÉGVISELÕK október 22-én a csonka mandátum lejárta után a KRE Közgyûlése hat esztendõre megválasztotta Csûry István püspököt, Varga Attila fõgondnokot, valamint Forró László fõjegyzõt. Az Egyházkerület bizottságainak tagjai megválasztásra kerültek (lásd Közgyûlés jegyzõkönyvében Partiumi Közlöny 1/2011). A december 17-én megtartott Igazgatótanácsi alakuló gyûlésen pedig kinevezték a KRE ügyosztályainak tanácsosait. 2. EGYHÁZMEGYEI JELENTÉSEK A 2010-es esztendõ az egyházmegyék életében is a választásoknak az idõszakát jelentette. Az egyházmegyei választások rendben történtek és ezek eredményeit az illetõ egyházmegye jellemzésekor mutatom be. a. Nagybányai Református Egyházmegye Esperese Varga Károly koltói református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Az esperes tervei között szerepel az EME pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a székházkérdés megoldása, gyülekezeti vizitációk folyatása, valamint a kórházlelkészi állás létrehozásának elõkészítése. b. Szatmári Református Egyházmegye Újonnan megválasztott esperese Kovács Sándor egri református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Az esperes fõ feladatának tekinti az EME kisgyülekezeti problémáinak megoldását különbözõ források bevonásával. c. Nagykárolyi Református Egyházmegye Esperese Nagy Sándor lelei református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Esperes megjegyzi, hogy a lélekszám bevallása az egyházmegye gyülekezetei részérõl nem felel meg a valóságnak. Problémát jelent ugyanakkor a lelkipásztorok közötti feszültség. A jövendõben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a gyülekezetek pasztorálására. d. Érmelléki Református Egyházmegye Új esperest választott az Egyházmegye Rákosi Jenõ szentjobbi református lelkipásztor személyében. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az I. számú mellékletben. Ebben az egyházmegyében növekvõ lélekszámmal találkozhatunk. Az esperes a jelentésében világossá teszi, hogy az Egyházmegyében mindenkire szükség van. Legnagyobb gondot a gyülekezetek anyagi problémái jelentik, amely a lelkipásztorok fizetésének felvételében jelent nagy gondot. Ez az általános elszegényedéssel, illetve az elrománosodással magyarázható. e. Bihari Református Egyházmegye Megerõsödött hivatalában Mikló Ferenc szalontai református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az Egyházmegye lélekszáma az elmúlt 12 évben lélekkel lett kevesebb. Az Egyházmegye feladatának tekinti az evangélium hirdetését a világban, valamint az új szolgálati lehetõségek felkarolását. f. Aradi Református Egyházmegye Új esperest választott az Egyházmegye Módi József ágyai református lelkipásztor személyében. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperes az egyházmegye gyászának ad hangot Seres Géza esperes elhalálozása miatt. Az Egyházmegye a KRE missziói egyházmegyéi közül az egyik, ahol a lélekszám, ha kevéssel is, de nõtt. g. Temesvári Református Egyházmegye Esperese Fazakas Csaba Temesvár-belvárosi református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperes megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeres volt az egyházmegye bekapcsolódása a Szeretethíd programsorozatba. Problémát leginkább a gépkocsik hiánya jelenti, ugyanis a sok szórványgyülekezet végett sokat kell utazni. h. Szilágysomlyói Református Egyházmegye Új esperest választott az Egyházmegye Szõnyi Levente szilágylompérti református lelkipásztor személyében. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperesi jelentésben a templomlátogatások 16%-os arányát látva megfogalmazódik a kérdés: hol van a többi gyülekezeti tag? Az egyházmegye tervei között szerepel az iratmisszió beindítása, honlap létrehozása, valamint a testvérkapcsolatok megerõsítése. i. Zilahi Református Egyházmegye Megerõsödött hivatalában Bogdán Zsolt Zilah-fenyvesi református lelkipásztor. Az egyházmegye lélekszámának alakulását lásd az 1. számú mellékletben. Az esperes megjegyzi, hogy nagy örömet jelent a Zilahi Református Wesselényi Kollégium I. osztályának a beindítása. Terveik között szerepel a Kollégium oktatási szintjének a fejlesztése. 3. GYÜLEKEZETI KÖRKÉP A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeteinek száma 284. Ebbõl 10 gyülekezet 2500 lélek feletti, 94 gyülekezet 500 lélek feletti és 180 gyülekezet 500 lélek alatti számot mutat. A KRE-ben 273 lelkipásztor szolgál, 254 rendelkezik államsegéllyel és 19 nem. 95 kántor és 223 egyéb alkalmazott van a kerületben. Az Egyházkerület nyugalmazott és elhalálozott lelkipásztorainak nevei a 2. és a 3. számú mellékletben szerepelnek. A népmozgalmi adatok a 4. és 5. számú mellékletben foglalom össze. Tisztelettel kérem jelentésem elfogadását. FARKAS ZSOLT közigazgatási elõadótanácsos KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS I. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS az egyházkerület lélekszámának alakulásáról egybevetve az elõzõ esztendei egyházmegyei adatokkal Egyház- Lélek- Lélek- Különmegye szám szám bözet Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi ÖSSZESEN

13 PARTIUMI KÖZLÖNY 13. OLDAL KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS II. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS az egyházkerület nyugalmazott lelkipásztorairól Egyház- Név Utolsó megye szolgálati hely Nagybányai - - Szatmári Fodor Elemér Nagykárolyi Sámi Vilmos Érdengeleg Érmelléki Bozsóky Sándor Kiskereki Bihari Maksai Árpád Kügypuszta Aradi - - Temesvári - - Szilágysomlyói - - Zilahi - - KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS III. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS az egyházkerület elhunyt lelkipásztorairól Egyházmegye Név Utolsó szolgálati hely Nagybányai - - Szatmári Kanizsai László Szatmár-Láncos Nagykárolyi Fórizs Károly Szaniszló Érmelléki Botos András (2011) Szalacs Bihari Németi Imre Egyházkerület Tolvaj László Mezõbaj Aradi Seres Géza Angyalkút Temesvári - - Szilágysomlyói Péli Sándor (2011) Szilágylompért Zilahi Virág Károly (2011) Szilágyfõkeresztúr KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS IV/a. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS a házasságkötések számának alakulásáról Egyház- Egyezõ Vegyes Összemegye vallású vallású sen pár pár Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi ÖSSZESEN KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS IV/b. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS a házasságkötések számának alakulásáról Egyház- Házasság-Házasság- Különmegye kötés kötés bözet Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi ÖSSZESEN KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS V/a. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS az egyházkerület természetes szaporulat/apadásáról (2010) Egyház- Keresz- Teme- Különmegye telés tés bözet Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi ÖSSZESEN KÖZIGAZGATÁSI JELENTÉS V/b. SZÁMÚ MELLÉKLET KIMUTATÁS az egyházkerület természetes szaporulat/apadásáról Egyház- Természetes Különmegye Szaporulat/apadás bözet Nagybányai Szatmári Nagykárolyi Érmelléki Bihari Aradi Temesvári Szilágysomlyói Zilahi ÖSSZESEN SZÁMÚ MELLÉKLET BIHARI EGYHÁZMEGYE NAGYTISZTELETÛ KÖZGYÛLÉSÉNEK BEADVÁNY Nagytiszteletû Közgyûlés! Alulírott lelkipásztor azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a Nagytiszteletû Közgyûléshez, hogy határozati javaslatban kérje a Kerületi Közgyûléstõl, hogy az eddigi gyakorlattól eltérõen határozza meg alkotó tagjait, figyelembe véve az Egyházmegyék lélekszámát. A Kerületi Közgyûlésnek vannak hivatalból tagjai, és vannak az Egyházmegyék által választott küldöttek. Ezeknek a számán oly módon javaslom változtatni, hogy minden megkezdett 6000 lélek után 1 presbiteri és 1 lelkészi tagja legyen még a Kerületi Közgyûlésnek. Azért a 6000 lelket javaslom kiinduló számnak, mert ennyi a legkisebb egyházmegyénknek a lélekszáma. Javaslatom lényege az, hogy akik nagyobb részt vállalnak a közteherviselésben, azok nagyobb részt is kaphassanak a döntéshozói folyamatokban. Abban a reményben, hogy javaslatom támogatásra talál, Isten áldását kérem életükre és szolgálatukra. Keresztyéni tisztelettel: Nagyszántó, március 12. SZATMÁRI-GERGELY ELEMÉR lelkipásztor

14 14. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY 13. SZÁMÚ MELLÉKLET GAZDASÁGI JELENTÉS I. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS. MIBÕL ÉLÜNK? A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a 9 Egyházmegyében csoportosuló 282 gyülekezetbõl áll. A gyülekezetek egyházmegyénként a következõképpen oszlanak meg: - Nagybányai Egyházmegye...20 gyülekezet - Szatmári Egyházmegye gyülekezet - Nagykárolyi Egyházmegye...34 gyülekezet - Érmelléki Egyházmegye gyülekezet - Bihari Egyházmegye gyülekezet - Aradi Egyházmegye gyülekezet - Temesvári Egyházmegye gyülekezet - Szilágysomlyói Egyházmegye..21 gyülekezet - Zilahi Egyházmegye gyülekezet Gyülekezeteinkben összesen (2009-es adat) lélek van nyilvántartva. A gyülekezeteink, egyházközségeink bevételi forrásai 3 fõ csoportba sorolhatók: tiszta egyházi jellegû bevételek, egyházi-gazdasági jellegû bevételek, és más forrásból szerzett bevételek. 1. Tiszta egyházi jellegû bevételek Ide soroljuk a fenntartói járulékot, a perselypénzt, a különadományokat egyháztagoktól, valamint más egyházi szolgálatokért fizetett bevételeket mint a harangdíj, stóladíj, sírhely. Fenntartói járulék A fenntartói járulék, népiesen egyházadó az egyházközségek rendszeres fõ bevételi forrása. Habár az egyház idegenkedik az egyházadó fogalmától, mert elméletileg az egyház a hívek adományaiból tartja fenn magát, mégis egyházfenntartónak az számít, aki rendszeresen és kiszámíthatóan adakozik, vagyis egyházadót fizet. A fenntartói járulék tehát az az elvárható éves összeg, amit egy egyházfenntartó egyháztag templomba járó vagy sem be kell fizessen a hitét képviselõ egyház megmaradására. Ezt a presbitériumok évente állapítják meg és ez az összeg jelenleg lej/lélek/év, átlagban. Perselypénz A perselypénz a fenntartói járulékot egészíti ki, és a templomos egyháztagok rendszeres heti hozzájárulása az egyházfenntartáshoz. Jelenleg a perselypénz éves összesítésben gyülekezetektõl függõen a fenntartói járulék 30-60%-át éri el. Különadományok A különadományok azok az összegek, amelyeket a hívek a fenntartói járulékon kívül akár megnevezett célirány nélkül vagy bizonyos célra fizetnek be. Más, egyházi szolgálatokért fizetett bevételek Ezen bevételek kiegészítik a fõbb egyházi bevételeket, nagyságuk általában a lélekszámmal arányosan alakul. 2. Egyházi gazdasági jellegû bevételek A restitúciós törvények nyomán egyházközségeink különbözõ mértékben földterületekhez, valamint ingatlanokhoz jutottak, vagy kártérítésben részesültek. Ennek nyomán eltérõ mértékben ugyan a földek és ingatlanok minõségétõl és helyezkedésétõl függõen egyházközségeink földjövedelmeket (saját mûvelésbõl vagy árendából), ingatlanokból származó bérjövedelmeket, osztalékokat könyvelhetnek el. Több helyen elõfordul, hogy mezõgazdasági gépek bérlésébõl is származnak bevételek. Az egyházi-gazdasági bevételekhez sorolhatjuk a banki kamatokat, valamint a föld vagy ingatlan esetleg ingóságok eladásából származó bevételeket is. Az iratterjesztésbõl befolyt összegeket is határesetként ide sorolhatjuk, valamint a gazdasági bevételek kategóriájába tartoznak az egyházi vállalkozások jövedelmei is. 3. Más forrásból szerzett bevételek Ezek közé soroljuk a teljesség igénye nélkül a lelkészi és világi államsegélyt, a különbözõ pályázatokat, valamint különbözõ más szervezetektõl (egyházkerület, egyházmegye, más gyülekezetek, külföldi testvérgyülekezetek, cégek, alapítványok, magánszemélyek) kapott segélyeket, támogatásokat, vagy adójóváírásokat. 4. Kiadások Mindezen bevételek teszik lehetõvé egyházközségeink mûködését, azaz a lelkészi és más egyházi szolgák fizetését, dologi kiadások eszközlését és szolgáltatások igénybevételét valamint az egyházi vagyon ingatlanok és ingóságok állagmegõrzését, fejlesztését és gyarapítását, valamint a központi járulék kifizetését. II. A PÉNZEK ÚTJA Az egyes egyháztestek egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerület mûködéséhez szükséges bevételek különbözõképpen és eltérõ rendszerességgel jutnak el a felhasználókhoz. A bevételek közül kiemelt szerepe van a fenntartói, illetve az ebbõl befizetett központi járuléknak, valamint az államsegélynek. 1. Fenntartói járulék Amint a fentiekben említettem, a fenntartói járulék az egyházközségek fõ és éves szinten rendszeres bevételi forrása. Éves lebontásban nézve viszont a fenntartói járuléknak kimondottan idõszakos jellege van, ami abban nyilvánul meg, hogy a hívek túlnyomó részben az év végén (november-december) igyekeznek teljesíteni az egész évi járulékot, érezhetõ teljesítés mutatkozik még a húsvéti ünnepek alkalmával, az év többi részében pedig nagyon kevés azoknak a száma, akik rendszeresen fizetnek be egyházfenntartói járulékot. Mindez azt eredményezi, hogy tulajdonképpen az év végén befolyt összegekbõl kell kigazdálkodni nagy részben valahogy a következõ évet, vagy a rosszabbik esetben a lelkész csak év végén jut hozzá az eltelt évi fizetésének egy jelentõs részéhez. 2. Központi járulékok A központi járulékok azok az összegek, amelyeket az egyházközségek az általuk bevételezett egyházfenntartói járulékból befizetnek az egyházmegyék, valamint az egyházkerület részére, hogy részben biztosítsák ezek mûködését. A központi járulékokat mind az egyházmegyeit mind az egyházkerületit az egyházmegyék vételezik be a gyülekezetektõl, majd az egyházkerületre esõ részt továbbítják az egyházkerülethez. Az éves fenntartói járulék bevételezése általában a következõ év januárja és áprilisa között történik meg, az egyházkerület utolsó láncszemként ebben a pénzügyi folyamatban általában még késõbb jut hozzá ezekhez az összegekhez Egyházmegyei központi járulék Az egyházmegyei központi járulék eltérõ mértékû az egyes egyházmegyében, annak függvényében, hogy az illetõ egyházmegye milyen költségvetési célokat tûz ki és ezeket a célokat az egyházmegyét alakító gyülekezetek képviselõi milyen mértékben támogatják az illetõ egyházmegye közgyûlésében, ahol ez megszabásra kerül. Az egyházmegyei központi járulék, valamint az egyházmegyére esõ államsegély az egyházmegyék nagy részében biztosítja az ott alkalmazottak fizetését, a fennmaradó részt pedig az egyházmegyei közgyûlés által megszavazott más missziói, segélyezési, fejlesztési kiadásokra használják fel. A két szórványegyházmegyében Arad és Temesvár a központi járulék egyházkerületi része is az egyházmegyéknél marad ezek mûködési kiadásait fedezendõ, ugyanis ezen kis lélekszámú egyházmegyék csupán az egyházmegyei központi járulékból képtelenek biztosítani az esperesi hivatal mûködését Egyházkerületi központi járulék Az Egyházkerület a pénzügyi folyamat utolsó láncszemeként utoljára jut hozzá az egyházfenntartói járulék azon részéhez, ami megilleti. Az egyházkerületi járulékot az egyházkerületi közgyûlés határozza meg, általában a költségvetés elõterjesztése alkalmával. Jelenleg az egyházkerületi központi járulék a következõ táblázat alapján kerül kivetésre (lásd 15. oldal), figyelembe véve a kis lélekszámú gyülekezetek életképességének elõsegítését, de átlagban számolva lélekszám szerint 3,6 lej évente. Ez egyházkerületi szinten évi lejt tesz ki. Ebbõl az összegbõl az egyházkerület a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szubvenciójára (fenntartására) fordít hozzávetõlegesen évi lejt, a megmaradt részt pedig az egyházkerület többi kiadására fordítja. Az egyházkerületi járulék az egyházkerületi mûködési költségvetés bevételi oldalának átlagban 30 százalékát teszi ki.

15 PARTIUMI KÖZLÖNY 15. OLDAL 3. Államsegélyek Az állam a hatályos törvények alapján meghatározott számban támogatja az egyházi alkalmazottak fizetését, mind a lelkészi, mind a nem lelkészi jellegû fizetéseket. Egyházi szakzsargonban ezeket lelkészi és világi kongruáknak nevezzük, így a következõkben ezeket a kifejezéseket fogom használni. A lelkészi kongrua besorolástól (kezdõ, végleges, II. és I. fokozat) és régiségtõl függõen lej között mozog. Sajnos nem minden lelkész részesül állami kongruában, ugyanis a minisztériumi leosztás nem a lelkészek számát veszi figyelembe, hanem a népszámlálási adatok alapján kiszámolja, hogy mennyi jár egy egyháztestnek, így aztán a 280 lelkészbõl csak 249 lelkésznek van kongruája. Ez nem azt jelenti, hogy a többinek nem jár, csak, azt hogy nem jut. Aki a nem jut kategóriába kényszerül tartozni, azoknak a lelkészeknek az egyházmegyén belüli pénz visszaosztással biztosítanak egy minimális államsegélyt a szolidaritási elv alapján, így tulajdonképpen a 249 számú államsegély oszlik a 280 számú lelkipásztor között. Ezért is minden lelkipásztornak elemi érdeke a soron következõ népszámlálásban aktív részt venni oly módon, hogy szolgálati helyén mindenki biztassa híveit és fõleg a passzív híveket arra, hogy vállalják magyar és református létüket. A lelkészi kongrua havi ügyintézése a bukaresti illetékes minisztériummal az egyházkerület feladata. Az egyházkerület havonta felterjeszti az igényelt kongruát az éppen érvényes leosztásban, ezt bevételezi majd az egyházmegyei kimutatások alapján, kiosztja az egyházmegyéknek, ahol tovább történik a leosztás a lelkészek irányába. Ezek átvételi elszámolása a lelkipásztoroktól kezdve az egyházmegyéken, majd az egyházkerületen keresztül kerül tovább az illetékes minisztériumba. A világi kongruák a megyei tanácsok hatáskörébe tartoznak. Ezek kedvezményezettjei a nem lelkészi jellegû egyházi alkalmazottak (tisztviselõk, kántorok, gondozók, szociális munkások, stb.) és ezeket az egyházmegyék igénylik havonta az illetékes szervektõl. A világi kongrua egységes, beosztástól független és havi 517 lej, plusz az egy fõre esõ járulékok. A lelkészi kongruákhoz hasonlóan ez esetben sincs minden nem lelkészi jellegû egyházi alkalmazottnak kongruája, a lefedettség kb. 75%-os, és ez esetben nem mûködik a visszaosztási rendszer, mint a lelkészek esetében. Mivel a fizetési államsegély a lelkészek esetében a fizetési és járulékos terhek 30-60% közötti fedezetét jelenti fizetéstõl függõen, valamint a nem lelkészi fizetések és járulékos terheik közel 80-90% közötti fedezetét, ezért jelentõsége és pontos folyósítása szinte nélkülözhetetlen nagyon sok egyházközség esetében. Ez egy szomorú tény, de amúgy ez a segítség az állam részérõl kijár, ha figyelembe vesszük a történelmi egyházak vagyonának államosítását és töredéknyi visszaszolgáltatását. LÉLEKSZÁM III. AZ EGYHÁZKÖZSÉGEK GAZDÁLKODÁSA 1. Összesítés Ha egységben világi vállalatként, vállalkozásként tekintenénk a fenti táblázat összesített adataira, akkor azt mondanánk, hogy ez egy jó Egyházmegye gyülekezetei Induló pénztármaradvány Rendes egyházi tevékenység lábon álló, szolid vállalkozás, ugyanis mûködõképes azáltal, hogy a mindennapi mûködésén túl, befektetni, fejlõdni képes és az éves pénztármaradvány által tartalékai is vannak. Ezen nem kell nagyon elcsodálkozni, ugyanis a református egyház a mai napig a kálvinizmus által is meghonosodott és képviselt konzervatív gazdálkodás követõje, vagyis nem nyújtózik tovább, mint amennyire a takaró ér, megpróbál tartalékot képezni, abból fejleszt, a kölcsöntõl eléggé irtózik, ha mégis rákényszerül, rendszeren belül próbálja megoldani. Szöges ellentétben van ez a mai kölcsönbõl fejlõdõ vagy fejlesztett világgal és világgazdasági szemlélettel és lehet jót vagy rosszat mondani, de ez a fajta viszonylagos gazdasági autonómia képezheti megmaradásának egyik titkát. Az egyházközségek számszerû gazdálkodási adatait egyházmegyénként összesítve majd egyházkerületként összesítve az alábbi SZÁMADÁS foglalja magába. Összesítve a 282 gyülekezetünk lej pénztármaradvánnyal rendelkezett az év elején. A 2010 évben a rendes egyházi tevékenységbõl, ami magába foglalja az egyházfenntartói járulékot gyülekezeteink lejt bevételeztek, rendkívüli forrásokból (belés külföldi céladományokból, pályázatokból) összesen lejre tudtak szert tenni, egy- BEVÉTELEK Rendkívüli egyházi tevékenység Adományok Pályázatok Egyházi gazdasági bevétel Más bevétel ÖSSZES BEVÉTEL Nagybánya 460,200 1,094, , , , ,302 2,492,724 Szatmár 4,489,757 1,893, , , , ,754 8,211,767 Nagykároly 452, , , , ,908 2,208,123 Érmellék 490,926 1,633, , , , ,775 3,758,793 Bihar 1,246,230 2,465,112 1,803, , , ,072 7,758,367 Arad 217, , ,032 85, , ,755 1,680,947 Temesvár 1,063, , ,979 21, , ,405 2,517,886 Szilágysomlyó 341,453 1,212, , , ,590 89,316 2,504,377 Zilah 478,397 1,202, , , ,388 91,406 2,691,070 Összesen 9,240,408 11,278,410 5,392,382 2,326,220 3,017,941 2,568,693 33,824,054 Egyházmegye gyülekezetei KÖZPONTI JÁRULÉK JÁRULÉK 250 alatt lélekszám szerinti 3,4 lej felett 850 lej + a 250 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,5 lej lej + az 500 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,6 lej lejt + a 700 lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,7 lej lejt + az lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,8 lej lejt + a lelket meghaladó lélekszám szerinti 3,9 lej lejt + a lelket meghaladó lélekszám szerinti 4,0 lej lejt + a lelket meghaladó lélekszám szerinti 4,1 lej lejt + az lelket meghaladó lélekszám szerinti 4,2 lej Fizetés és járulékok Dologi kiadások Igénybevett szolgáltatások KIADÁSOK Segélyek és Beruházások más missziói javítások kiadások Központi járulékok ÖSSZES KIADÁS Nagybánya 626, , , , , ,793 1,907,988 Szatmár 1,172, , ,650 1,269,472 1,036, ,975 4,432,545 Nagykároly 698, , , , , ,682 1,684,167 Érmellék 1,072, , , , , ,518 3,070,359 Bihar 2,073, , , ,006 1,765, ,343 6,012,413 Arad 426,205 95,996 63, , ,342 41, ,802 Temesvár 334, , , , ,347 32,916 1,798,492 Szilágyomlyó 817, , , , , ,302 2,227,068 Zilah 884, , , , , ,730 2,192,772 Összesen 8,106,335 2,527,137 2,375,285 2,846,011 7,190,572 1,241,266 24,286,606 Egyházmegye gyülekezetei Bevételek Kiadások Záró pénztármaradvány Nagybánya 2,492,724 1,907, ,736 Szatmár 8,211,767 4,432,545 3,779,222 Nagykároly 2,208,123 1,684, ,956 Érmellék 3,758,793 3,070, ,434 Bihar 7,758,367 6,012,413 1,745,954 Arad 1,680, , ,145 Temesvár 2,517,886 1,798, ,394 Szilágysomlyó 2,504,377 2,227, ,309 Zilah 2,691,070 2,192, ,298 Összesen 33,824,054 24,286,606 9,537,448

16 16. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY házközségeink gazdasági bevétele, ami magába foglalja a földjövedelmeket, ingatlan jövedelmeket és más gazdasági bevételeket, lej volt. A más bevételek címen bevételezett összegek lejt tettek ki. Összesen gyülekezeteink lej bevételre tettek szert a 2010 év folyamán, ehhez hozzáadva az induló pénztármaradványt, azaz lejt, azt eredményezi, hogy gyülekezeteink lejbõl gazdálkodhattak az elmúlt évben. Fizetésékre és járulékokra lejt fordítottak, mûködési kiadásokra, amely magába foglalja a dologi kiadásokat és az igénybevett szolgáltatásokat összesen lejt költöttek, segélyezésre lejt áldoztak, beruházásokra, azaz javításokra, építkezésre lejt eszközöltek és végül lejt fizettek be központi járulék címen. Mindezen kiadások után gyülekezeteink lej pénztármaradvánnyal zárták az évet. A fenti ténymegállapítások segítségével válaszok fogalmazhatók meg azokra a kérdésekre, hogy tulajdonképpen mit jelentenek ezek a számok. 2. Tényleges gazdálkodási források Ha a táblázatban szereplõ összes bevételbõl, ami egyházközségeink rendelkezésére állt 2010-ben kivonjuk a pénztármaradványt, amit nem költöttek el, vagyis tartalékoltak, kivonjuk a központi járulékokat, amit befizettek az egyházmegyéhez, és végül kivonjuk a beruházásokra, javításokra költött, összegeket megmarad az az összeg, amit az egyházközségek a tényleges fenntartásra költöttek a következõk szerint: Egyházmegye gyülekezetei Lélekszám Rendes egyházi tevékenység bevételei ~lej~ 3. Rendes egyházi bevételek és központi fenntartói járulékok A rendes egyházi bevételek összege tükrözi gyülekezeteink egyházfenntartó tagjainak átlagos fizetõkepességét. Ezekbõl a bevételekbõl egy részt a gyülekezetek központi járulékra fizetnek be a felsõbb egyházi szervek mûködésének biztosítására. A fenti táblázat ezt próbálja számszerûen kifejezni. A táblázatból kitûnik, hogy jelenleg ha az összes rendes egyházi bevételt lélekszámra bontjuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy egy egyháztagunk átlagosan 67,40 lejt áldoz egyházfenntartásra évente, továbbá ebbõl központi járulékra 7,40 lejt fizetnek be a gyülezetek tehát a bevételezett összeg közel 11%-át. Lélekszámra esõ bevétel ~lej~ Befizetett központi járulék ~lej~ Lélekszámra esõ központi járulék ~lej~ Nagybánya ,50 Szatmár ,03 Nagykároly ,05 Érmellék ,94 Bihar ,39 Arad ,80 Temesvár ,21 Szilágysomlyó ,22 Zilah ,59 Átlagosan , ,40 másfél világi alkalmazott (gondozó, kántor stb.) rendelhetõ, akkor az összesítõ táblázatban a fizetési kiadásoknál szereplõ összeg megközelítõleg az egyházi fizetések nettóját jelentik. Eszerint ezt az összeget elosztva a lelkészek számával és kivonva belõle a világi alkalmazott hozzávetõleges fizetését, meg tudjuk becsülni a lelkészi fizetések átlagos szintjét / 280 = lej/év / 12 = lej/hónap (világi alkalmazottak átlagos nettó fizetése) = lej/ hó Tehát a lelkészi átlagfizetések nettó lej körül mozognak, ami az országos átlag nettó fizetésnek felel meg = lej Ha a fenti eredményt elosztjuk a gyülekezetek számával képet, alkothatunk arról, hogy egy gyülekezet átlagosan véve mennyit fordíthat mûködésre egy évben: / 282 = lej Tehát lejt Ha tovább visszük a gondolatmenetet és kiszámoljuk, hogy átlagban véve hány lélekszámú egy gyülekezetünk akkor a következõ eredményt kapjuk: lélek / 282 = 593 lélek Tehát egy átlagszámú gyülekezet (593 lélek) lejt fordíthat évente fenntartásra, ami havi lebontásban lejt jelent. Ez a szám viszont a fenntarthatóság küszöbét jelenti. A gyakorló lelkészek bizonyosan tudják, hogy ez az összeg mit jelent. Egy jóindulattal átlagbérnek számított fizetést és egy minimálbér közeli gondozói vagy kántori fizetést, egy kis rezsit és nagyjából ennyit. Ez az összeg a fenntarthatóság minimuma, ami gondolkodtatóba kell hogy ejtse, fõleg az egyházi elöljárókat a hogyan tovább kérdéskörben. 4. Rendkívüli egyházi bevételek és egyházi beruházások Amint az összesítõ táblázatból kitûnik, az egyházközségek a rendkívüli egyházi bevételeket, vagyis külön adományokat és a pályázati összegeket, összesen lejt szinte teljes mértékben ( 93%) beruházásokra, tehát templom, parókia más egyházi épületek építésére, javítására fordították lej értékben. A fennmaradó 7%-ot különbözõ missziói, szociális és ifjúsági programok támogatására. 5. Egyházi gazdasági bevételek, más bevételek A gazdasági bevételek lej figyelemre méltó 12%-ot tesznek ki egyházközségeink teljes bevételeibõl. Amint azt a következõ fejezetben is leírtam, a restitúciós törvények nyomán a földek valamint az ingatlanok hasznosításából egyházközségeink egyre több bevételre tesznek szert. Nem elhanyagolható bevételeket jelentettek a más jövedelmek sem, amelyek banki kamatokból, ingatlaneladásokból, kárpótlásokból, 2%-os adójóváírásokból tevõdnek össze. 6. Egyházi fizetések Ha elfogadjuk azt a feltételt, hogy nagy részben a lelkészi és a világi államsegélyek a fizetés utáni járulékok kifizetését fedezik, valamint azt, hogy átlagban egy gyülekezethez 7. Megállapítások A fenti kimutatásokból elénk táruló általános kép alkalmas az Egyházkerületet alkotó gyülekezetek általános helyzetének megállapítására, ha egységesen tekintünk a Királyhágómelléki Egyházkerületre. Ez az általánosító kép nem a legelkeserítõbb. A valós helyzet viszont jóval árnyaltabb ennél. Igaz az az állítás, miszerint az egyház sem tud sokkal másabb lenni, mint a világ, amelyben mûködik, ezért látnunk kell, hogy az egyházközségek szintjén is végbement egy polarizációs folyamat abban a tekintetben, hogy egyrészt vannak az életerõs nagy gyülekezetek, másrészt pedig a szórvány fogalmát kimerítõ lélekszám alatti elöregedõ gyülekezetek nagy számban, és itt nagyjából 140 gyülekezetrõl, vagyis az egyházkerület gyülekezeteinek a felérõl van szó, ahol egy kultúrkörökben népszerûtlen televíziós mûsor mottójával élve a lét a tét. Hogy mit hoz a jövõ, abba remélem, hogy beleszólásunk van. Remélem, vannak és lesznek olyan eszközök a kezünkben, hogy ezt a folyamatot legalább meg tudjuk állítani. A mostani egyházvezetés egyik fõ feladata az én meglátásomban, hogy megtalálja azokat a megoldásokat és mellérendelje azokat a tennivalókat, amelyek ezt a folyamatot jó vagy legalábbis élhetõ irányba fordítják ebben a szekularizált társadalomban.

17 PARTIUMI KÖZLÖNY 17. OLDAL IV. EGYHÁZMEGYÉK GAZDÁLKODÁSA Ha az állami közigazgatási példával élünk, az egyházmegyék a megyei tanácsok szerepét töltik be az egyházi szervezeten belül, tulajdonképpen az egyházi vezetõszerv területi kirendeltségének foghatjuk fel. Ami megkülönbözteti az egyházmegyéket a hasonló állami szervektõl az az, hogy sokkal önállóbb (autonómabb) módón alkotják és ültetik életbe a saját költségvetésüket. Az egyházmegyék fontos szerepet játszanak az egyházpolitika helyi életbeültetésében és gyakorlásában, gazdasági-pénzügyi szempontból pedig kapocsként mûködnek a gyülekezetek és az egyházkerület között. Ügyintézik a lelkészi és nem lelkészi kongruákat mind az Egyházkerület, mind a gyülekezetek felé, bevételezik és továbbítják a központi járulékot, saját missziói programokat éltetnek (kisgyülekezetek támogatása, rendezvények támogatása, oktatási intézmények támogatása), esetenként intézményeket mûködtetnek. Az egyházmegyék fõ bevétele a központi járulék (70-75%), ehhez társul az egyházmegyei alkalmazottak kongruája (15-20%) és esetlegesen kisebb gazdasági és más bevételek (5%). Ezekbõl a bevételekbõl minden egyházmegye biztosítani tudja a mûködését, vagyis az egyházmegyei alkalmazottak kifizetését, valamint a dologi kiadások és igénybevett szolgáltatások árát. Ezen felül minden egyházmegye különbözõ összegeket különít el az éves költségvetésben meghatározott támogatandó célkitûzésekre. V. AZ EGYHÁZKERÜLET GAZDÁLKODÁSA A közelmúltban történt egyházkerületi vezetõváltás bizonyos mértékben változásokat eredményezett az egyházkerület gazdálkodásában. A püspöki hivatalban dolgozó munkatársaknak nagy része az europarlamenti képviselõi iroda alkalmazottjaként folytattak tovább a munkát, ami hatással volt a béralapra. Újraelosztásra került az egyházkerületi Székház PKE illetve Egyházkerület által használt részaránya, amely hatással volt a rezsi kiadásokra, csökkentettük a telefonvonalaink számát valamint új szerzõdéseket kötöttünk a különbözõ szolgáltatókkal, ami hatással volt a megfelelõ kiadásokra, ugyanakkor sikerült a házbérekbõl származó bevételeinket növelni új bérlemények beiktatásával a rendszerbe. A fenti intézkedések nyomán eredményezett költségcsökkentések és bevételnövekedések együttes hatásaként évi közel lejt tudtunk a rendszeren belül felszabadítani, arra való törekvésünkben, hogy az Egyházkerület pénzügyi önállóságát megerõsítsük. Természetesen a terveket mindig befolyásolják a tõlünk független tényezõk (lásd kongruacsökkentés, gazdasági válság, kerethiány miatt visszautasított pályázatok, Közel-keleti háborúskodás, az ebbõl fakadó aránytalan energia és üzemanyag áremelkedés stb.), de azért tervezni kell még akkor is, ha csak az a haszna, amit egy ismert közgazdász mondott, aki szerint költségvetéstervezetet azért készítünk, hogy legyen mitõl eltérni. E gondolatmenet mentén terjesztem elõ a év költségvetési megvalósításait a következõk szerint: A 2010-es évben az Egyházkerület lej bevételbõl gazdálkodott. Ha a fenti táblázat számadatait százalékos arányra fordítjuk, akkor az egyes bevételi források a következõképpen járultak hozzá az egyházkerület költségvetési céljainak megvalósításához: - Egyházkerületi járulék ,00% - Kiadványok ,40% - Államsegély ,77% - Házbérek bevétele ,38% - Térítések bevétele ,55% - Adományok, pályázatok ,77% - Pénzügyi jövedelmek ,10% - Rendkívüli bevételek ,03% Összesen ,00% Ha a fenti jövedelmekbõl kivonjuk az adományokból és pályázatokból bevételezett összegeket, amelyek túlnyomó részben missziói és gyülekezeti támogatásokra fordítódnak és újra számoljuk a százalékos arányokat, akkor megkapjuk, azt hogy az egyes bevételek milyen arányban járultak hozzá az Egyházkerület szûken vett mûködéséhez a következõk szerint: - Egyházkerületi járulék ,10% - Kiadványok ,04% - Államsegély ,11% - Házbérek bevétele ,00% - Rendkívüli és pénzügyi bevételek.. 13,76% Összesen ,00% A tervezett bevételekhez képest a megvalósítás 96,66 % -os azaz lej volt, de az egyes bevételi tételek tervezett mértéke és BEVÉTELEK Tervezet Megvalósítás 1 Kerületi járulék Kiadványok Államsegély Házbérekbõl származó bevételek Térítések Adományok pályázatokból Pénzügyi jövedelmek Rendkívüli bevételek Összesen Átmeneti tételek Összesen KIADÁSOK 1 Személy jellegû kifizetések Dologi kiadások Szolgáltatások Helyi adók (ingatlan, gépkocsi) Teológiai szubvenció Missziói kiadások, támogatások Rendezvények Banki terhek Fizetett kamatok Tagdíjak Más kiadások Összesen Átmeneti tételek Összesen Eredmény megvalósítása között különbségek mutatkoznak. Az egyházkerületi járulék tervezett lej helyett, a megvalósítás csupán lej. Ez annak tulajdonítható, hogy választási év lévén a gyülekezetek befizették a 2009-és fenntartói járulék elmaradt részeit, de ezzel ki is merültek, úgy hogy a 2010-es járulékból már egyáltalán nem jutott el az egyházkerülethez szinte semmi. Hasonló helyzet alakult ki a kiadványok esetében is, ugyanis befizetésre került a 2009-es szokványos kiadványok ellenértéke, de sajnos a 2010-es kiadványok szokásos elõlegének befizetése, amit november hónapban szoktak befizetni az egyházmegyék, elmaradt. Az államsegély 25%-os csökkentése július 1-tõl, az amúgy pontosan bemérhetõ államsegélybõl származó bevételt is megfelelõen csökkentette. Térítésekbõl valamivel többet bevételezett az egyházkerület, de ez nem is csoda hisz az energia árak folyamatosan növekednek. A bevételezett lejbõl lej a Partiumi Keresztény Egyetemnek, a képviselõi irodának, valamint az orvosi rendelõnek bérbe adott ingatlanrészek rezsiköltségének térítését képezik, lej folyt be az öregotthonban lakók nyugdíjszázalékából, lej a Lorántffy Egyházi Központ fizetés-hozzájárulásából, lej a kántorképzõn és a lelkésztovábbképzõn résztvevõk hozzájárulásából. Pénzügyi jövedelemként könyvelhettük el a folyószámlán lévõ összegek éjszakai (over night) lekötési kamatait valamint kártérítésként kapott Fondul Proprietatea részvénycsomag nyereségrészesedését.

18 18. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY Adományokból és pályázatokból lejt bevételeztünk, ezek nagy része átutalásra került a kedvezményezetteknek. A kiemelt pályázati összegeket és adományokat a következõ szervezetektõl nyertük el, támogatásukat ezúton is köszönjük: - Magyarország kormánya (kis gyülekezetekben szolgáló lelkészek fizetéstámogatása) - Gustav Adolf Werk Alapítvány es és 2010-es kifizetések - Magyarországi Református Egyházak Zsinata (Konvent ülés támogatása) - Diakonisches Werk Kanadai Presbiteri Egyház Magyarországi Ágoston Sándor Alapkezelõ Iroda Amerikai Egyház Írországi Egyház Magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium (Ingatlan felújításra) - Hollandiai Egyház (Romamisszió és szociális napközire) - Evangelische Partnerhilfe Alapítvány (Partnerhilfe közgyûlés megszervezésére Nagyváradon) - Szülõföld Alap Budapesti Erdélyi Gyülekezet (Kántorképzõ támogatás) - Bihar megyei tanács Magánszemélyek Rheilandi Diakónia Rendkívüli bevételeink származtak egy Arad megyei ingatlan eladásából, az egyik szociális nagyváradi garzonlakás értékesítésébõl, valamint az egyik Opel Zafira eladásából. KIADÁSOK A személyi jellegû kifizetések magukba foglalják a fizetéseket, ezek járulékait, valamint az ételjegyeket. Az Egyházkerület kifizetési jegyzékén (stat de plata) szerepelnek az igazgatótanács egyben a püspöki hivatal alkalmazottai, valamint az egyházkerületi intézmények öregotthon, cigánymisszió, szociális napközi, levéltár, Szenczi Kertész Ábrahám sajtóház és nyomda, Lorántffy Zsuzsanna egyházi központ alkalmazottai is, a következõk szerint: Igazgatótanács: püspök, fõjegyzõ, 6 elõadótanácsos, 3 titkár (nõ), 2 könyvelõ (nõ), 2 gépkocsivezetõ, 1 osztályvezetõ, 1 takarítónõ, 1 éjjeliõr, 1 kapus, 1 jogi referens, összesen 20 alkalmazott. Az öregotthonban 1 szociális munkás tevékenykedik. A szociális napköziben 1 tanítónõ foglalkozik a 15 gyerekkel. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi központban, amely többek között a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium menzája is, 5 dolgozó, amibõl 3 konyhai dolgozó, 1 ügyintézõ és 1 tisztviselõ (könyvelõ beszerzõ). Az egyházkerületi levéltárban 1 levéltáros van alkalmazásban. A Szenczi Kertész Ábrahám Sajtóházban és Nyomdánál dolgozik a Harangszó fõszerkesztõje, 1 tördelõszerkesztõ valamint 1 korrektor-referens. A cigánymisszióban 1 cigánymissziós elõadó végzi a feladatokat. A püspök és fõjegyzõ fizetése, amely tejesen állami finanszírozású bruttó illetve lej, egy tanácsosi fizetés bruttó lej volt, az osztályvezetõ fizetése bruttó lej, a többi beosztásban dolgozók fizetése pedig bruttó 650 és lejes sávban mozgott. A dologi kiadások a következõképpen alakultak: üzemanyagköltség lej, amibõl lej az egyházkerület közvetlen költsége és lej külsõsöknek kifizetett üzemanyag (igazgatótanácsi tagok, kerületi bizottsági tagok, zsinati tagok, KRISZ stb.) Leltári tárgyak vásárlására lej, irodaszer, papír lej, protokoll kiadások lej, más anyagköltségek lej. Szolgáltatásokat összesen lej értékben vett igénybe az egyházkerület. A nyomdai szolgáltatások lejbe kerültek, a víz, villany, fûtésre lejt fizettünk, amibõl lej az Egyházkerület direkt költsége, a fennmaradó rész a társult intézmények költsége, amit térítés útján visszavételezünk. A telefon és postaköltségeink lejbe kerültek, autóbiztosításra, autójavításra lejt költöttünk, az igazgatótanács épületének belsõ felújítása közel lejbe került. Egyházkerületi képviseleti összejövetelekre lejt költöttünk, házbérre lejt fizettünk ki, bedolgozókra lejt költöttünk, valamint más szolgáltatásokra (fordítások, szemételvitel, irodagépszerviz, szoftverek, weblap stb.) lejt költöttünk. Ingatlanadóra lejt fizettünk ki. A Protestáns Teológiai Intézet fenntartásához lejjel járultunk hozzá. Missziói kiadásokra valamint egyházközségi vagy személyi támogatásokra lejt költöttünk. A fõbb támogatási összegek a következõképpen alakultak: Missziói kiadások, más támogatási összegek - Magyarországi fizetéstámogatás kis gyülekezetekben szolgáló lelkészeknek - Gustav Adolf Werk támogatás a kedvezményezett gyülekezeteknek - Élesdi árvaház mûködési költségei Zilahi Református Wesselényi Kollégium felújítására Nõszövetség támogatása Presbiteri szövetség támogatása KRISZ támogatása Bibliavetélkedõ támogatása Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium támogatása RO GAW Alapítvány támogatása Lelkésztovábbképzõ támogatása Kántorképzõ támogatása Karácsonyi csomagok Halálesetek alkalmából nyújtott gyorssegélyek Micskei Árvaház támogatása Nagybányai festõtábor támogatása Michael Haydn Alapítvány támogatása Mûemlékvédõ Alapítvány támogatása Hadadi mûemlék templom újraépítésére fordított pályázati összegek Cigánymisszió és szociális napközi mûködési kiadásaira Lelkészgyerekek iskolába való utaztatásának támogatása Öregotthon fenntartási támogatása Pro Universitate Partium Alapítvány támogatása Súlyosan rokkantak szervezetének támogatása Rendezvényekre, konferenciákra lejt költöttünk, a banki szolgáltatások lejbe kerültek. Összesen lejt költöttünk a Nyugdíjpénztár által átvállalt Teológiai szubvenció kamataira és negatív árfolyam különbözetekre és végül lejt költöttünk nemzetközi szervezeti tagdíjakra. Költségként könyveltük el a csõdbe ment bérlõktõl behajthatatlan de kiszámlázott összegeket lej értékben. A fenti bevételek és költségek mérleg szerinti különbsége egy lej pozitív eredményt jelentett a 2010-es évben. A fõbb gazdasági mutatók a következõ képet mutatják december 31-én: Pozitív eredmény lej Pénztáregyenleg lej Banki egyenleg lej Értékpapírok lej Tartozások lej - Szállítók felé lej - Teológia intézet elmaradt szubvenciója lej - Evangélikus és Unitárius Nyugdíjintézet felé lej - Rövid távú tartozás a Nyugdíjintézet felé lej - Hosszútávú tartozás a Nyugdíjintézet felé lej (hat éves átütemezés) Állami tartozás lej Követelések lej Értékelve a fenti mutatókat megállapítható, hogy nagyvonalakban sikerült egy törékeny egyensúlyt elérni, ami az Egyházkerület pénzügyi helyzetét illeti. Sajnos az idei év legalább is eddig nem váltotta be a hozzá fûzött reményeinket. A gazdasági válság mintha fokozódna, az anyaországi pályázati rendszer szinte még mûködésképtelen, hiszen Magyarország is pénzügyi nehézségekkel küzd, a nyugati támogatások sem nõttek a remélt mértékben, éppen ezért egyre jobban kezd körvonalazódni az, hogy törekvéseink fõ irányvonala a saját forrásokból megteremtett pénzügyi önállóság kell hogy legyen. Gazdag rokon nélkül az ember csak magára számíthat. De van, hogy gazdag rokonnal is. Tisztelettel kérem a Fõtiszteletû Közgyûlést jelentésem elfogadására. Nagyvárad, június 6. SALÁNKI LÓRÁNT elõadótanácsos

19 PARTIUMI KÖZLÖNY 19. OLDAL 15. SZÁMÚ MELLÉKLET Fõtiszteletû Közgyûlés! Kedves szolga- és munkatársak! Megbízatásunk, küldetésünk, missziónk Krisztusi parancsra történik: elmenni és megkeresni azokat, akik még nem hallották az evangéliumot. De egyházon belül, különösen népegyházi struktúrában kiemelt missziós feladat, hogy a gyülekezeteinkhez, sokszor csak névleg tartozókat megpróbáljuk Isten segítségével hitükben megújítani, tudatosítani bennük, hogy gyülekezeti tagságukat aktivizálva az evangéliumot meg is kell élni. A missziót Isten végzi Igéje és Szent Lelke által. De ennek a tudata nem szabad könnyelmûvé tegyen bennünket, hiszen a mi feladatunk a sáfárság, s majd az eljövendõ számadáskor számot kell adjunk a reánk bízottakról. A misszió végzésében jó és követendõ példát találunk, ha Jézus életét megvizsgáljuk. a) Jézus minden idõben kész volt a misszióra. Végezte a missziót akkor is, ha fáradt, éhes, vagy szomjas volt. b) Az Úr mindenki számára kész volt a misszióra. Közösséget vállalt a kivetettekkel, a gazdagokkal is, hogy megnyerje õket az evangéliumnak. Észrevett mindenkit, foglalkozott minden reászorulóval. c) Az Úr kész volt minden módszert felhasználni a misszióra. Prédikált nyilvánosan, ezreknek, erõsítõ berendezés nélkül, bejárva az egész vidéket. Nem panaszkodott a körülményekre. Jézus példája alapján megállapíthatjuk, hogy a misszióhoz lelki látásra, engedelmességre és áldozatra van szükség. Ezeket nekünk is vállalnunk kell. A másik jó példa Pál apostol, az Újszövetség nagy misszionáriusa, aki munkáját nem a sikertõl tette függõvé, hanem a Mester parancsától. Engedelmes akkor is, ha látszólag semmi eredménye nincs, mert a sáfároktól elsõsorban azt követelik, hogy mindenikük hûségesnek bizonyuljon (1Kor 4,2). Ezért, hajlandó áldozatot hozni. Tudja, hogy a misszió nem passzió, hanem áldozatos munka. A misszió egy parancs. Nem opció kérdése, hanem az egyház a gyülekezet létkérdése: az az egyház, amely nem vállalja a missziót, elõbb-utóbb halálra van ítélve. Vagy missziózunk, vagy meghalunk! És ez a megállapítás a mi egyházunkra is vonatkozik. MISSZIÓI JELENTÉS A nagy misszióparancs nem ad lehetõséget kifogásokra vagy kivételekre: Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén õket az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében, tanítván õket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek (Mt 28,19-20). Elmenni oda, ahol élnek a híveink. Ki kell mozdulni a parókiákról és néhány programot ki kell vinni a templomokból is. Szólni hozzájuk, hogy megértsék. Református egyházunknak ezen a területen jó néhány kérdést újra kell, vagy gondoljon és értelmezzen. Hogyan gondozzuk a román ajkú reformátusainkat? Mi legyen azokkal a híveinkkel, akik a vegyes házasságokból születtek és már nem beszélnek magyarul, de reformátusok? A misszió megvalósulásának öt eleme van, ezek mentén fogom bemutatni az egyházkerület elmúlt esztendejét: a. Igehirdetés Azaz a szóban elhangzó megszólítás. Hogyan higgyenek abban, akirõl nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hirdesse? Nagy felelõsség hárul az ige fölszentelt hirdetõire. Az istentiszteletek látogatottságára nem minden egyes jelentés tér ki, de egy megközelítõleges százalékos arányt ki lehet olvasni: Máramaros: 20,96%. Szatmár: 10, 15, 20%. Nagykároly: 10 és 40% között. Érmellék: 17,68%. Somlyó: 15,97 csak a vasárnapiak a legkisebb 5,2 míg a legnagyobb 30,2%. Zilah: 33,03 halvány növekedés. Bihar: nincs adat. Arad: alig több mint 25%. Temes: csak az ünnepeken résztvettek vannak megadva számokban. Több gyülekezetben nincs vasárnap du. istentisztelet, olvashatjuk szomorúan. Szinte mindegyik egyházmegyei jelentés kitér a bibliaórák áldásos voltára. Sajnos vannak olyan gyülekezetek, ahol ezeket nem tartják meg. Nem lehet hallani az ún. házi istentiszteletekrõl (kiscsoportos) sem bár bizonyára vannak, csak elvétve, pedig saját tapasztalatból mondom, áldásosak lehetnek. Az elsõ keresztyén gyülekezetek gyakorlata ebben példával lát el bennünket. Abban a korban házi összejöveteleket tartottak. A háznép azaz a család központi helyet foglalt el. Jó lenne ezt is megtanulni. Imahetek. Gyülekezeteinkben rendszeresen megtartják az imaheteket a megszokott idõben, bár elõfordul, hogy böjtfõ után is vannak ilyen közösségi alkalmak, egyre több helyen az õszi idõszakban is vannak ima, illetve evangelizációs hetek. Az evangelizáció áldásos lehetõségét újra fel kell fedeznünk és gyakorolnunk. b. Tanúságtétel A Szentlélek Isten újjáteremtõ és átformáló munkájának a felmutatása. Bemutatása annak, hogy a mai korban is lehet Isten szerinti életet élni, lehet a keresztyén értékrendet követni. Ide sorolom a laikus képzést. Több egyházmegyei jelentés is beszél ennek a szükséges voltáról. Nem csak a presbiteri képzésekre gondoljunk, hanem olyan gyülekezeti munkásokéra, akik majd a lelkipásztor segítségére lehetnek/ lehetnének minden tevékenységben. De gondolkodni kell a gyülekezeti tagok képzésén is, hogy keresztyénségük és református voltuk bizonyságtételük látható és érezhetõ legyen a mindennapokban. Sajnos a konfirmációi elõkészítõk hamar feledésbe merülnek. Kerületünk missziói osztálya már dolgozik ezen a kérdésen, remélhetõleg rövid idõn belül ennek látható eredményei lesznek. Reményeink szerint sikerül egy képzési programot, kurzust összeállítani, mely használható lesz a gyülekezetekben. Ez azért is fontos, mert református identitásunkat vállalni kell minden idõben és helyen, gondoljunk csak a közelgõ népszámlálásra, melynek adatai meghatározzák majd egyházkerületünk jövõjét. Tanúságtétel nyilvánul meg a belmissziós szervezeteink tevékenységeiben is: Gyerekmisszió, vakációs bibliahetek, KRISZ, Nõszövetség, PSZ melyek majd a maguk rendjén beszámolnak ezekrõl. c. Közösség és ennek megélése gyülekezetben és lelkipásztori vagy munkatársi közösségben egyaránt. Közösségeinkre, gyülekezeteinkre jellemzõ az apadás. Egyre kevesebbet keresztelünk. Csak Temes megyei példát említek. Míg ben 68, addig 2010-ben 54 keresztelés volt. Egyre kevesebb esküvõ van, és a házassági áldást igénylõ párok közül a legtöbben vegyes házasságot kötnek. Fenti egyházmegye példáját említeném most is: 2010-ben 33 pár kötött házasságot, 5 magyar 28 románajkúval. Ide soroltam az úrvacsorai közösséget, bár az elsõ ponthoz is tehettem volna. Azért ide, mert a közösség megélésérõl is szól: valakivel, valakikkel egy asztalhoz ülni bensõséges viszonyról árulkodik. A beszámolók arról tesznek bizonyságot, hogy a sákramentumokat rendszeresen kiszolgálják gyülekezeteinkben. A nagyheteket, a bûnbánati heteket azonban több gyülekezetben, bûnbánati napokká szûkültek. A közösséget az egyházunkban sokféle képen lehet megélni és sokféle képen is éljük meg. Dicséretesek azok a kezdeményezések,

20 20. OLDAL PARTIUMI KÖZLÖNY melyek az egész családot szólítják meg, így is bevonva a családokat a gyülekezeti életbe. Sok kisebb programot, közösségi alkalmat kell szervezni, hogy mindenki megtalálhassa a számára megfelelõt érdekeset. Családlátogatások. A beszámolók szerint a lelkipásztorok nagy része végzi ezt a szolgálatot. Több gyülekezetrõl is olvashatjuk, hogy 100%-ban meglátogatták a családokat. A beszámolók szerinti csúcs 1432 család meglátogatása egy év alatt egy gyülekezetben. Szót kell ejteni a munkatársi közösségekrõl is. Elmondható, hogy több egyházmegyében kisköri találkozókat is szerveznek a lelkipásztorok, melynek eredménye kézzel foghatóvá válik a gyülekezetek életében. Beszélnünk kell azokról a közösségi alkalmakról, ahol a presbiteri, diakóniai munkatárs egymással illetve a lelkipásztorral van, illetve lehet közösségben és itt nem a presbiteri gyûlésekre gondolunk. Kevés az ilyen alkalom. A presbiteri szövetség munkatársai egyházkerületünk missziói osztályán keresztül is kérik az egyházmegyék vezetõségét, hogy hadd lehessenek ott a döntést hozó testületekben, illetve más alkalmakon is. Számos gyülekezeti esemény tette szebbé az elmúlt évet. Öröm olvasni az egyházmegyei beszámolókban az ilyen jellegû utalásokat, leírásokat. Kerületünkre nézve a kívülállók sokszor csak a negatív dolgokat említik meg, szinte szuggerálva, hogy nálunk mindig baj van. Lássunk néhány példát: Templomszentelések, egyházi és történelmi ünnepek megünneplése, elszármazottak találkozója, falutalálkozók, konfirmandustalálkozók stb. A beszámolók szerint ezek az ünnepségek nagyon népszerûek, sok gyülekezeti tagot megmozgatnak. Szórványmisszió. Egyházkerületünkben 66 lp. 130 gyülekezetben végzi ezt a tevékenységet. Az általános fogalmazásokban gyakran hallani, hogy összekeverik a nemzeti szórványt az egyházi szórvánnyal, nem minden esetben egy a kettõ. Sajnos a szórványterületek egyre növekednek, a folyamat emberileg megállíthatatlannak tûnik. Fel kell készülni a változásokra. Téves azt hinni és fõleg hirdetni, hogy egyházunkban nincsenek támogatva a szórványok és a kis gyülekezetek. Akár anyagi, akár erkölcsi támogatásról is beszélhetünk felsorolva több példát. CE Szövetség. Egyházkerületünk vezetõsége párbeszédet kezdeményezett a Ce vezetõségével. Felvetõdött a közös munka lehetõsége. Reményeink szerint sikerül megoldani és megbeszélni az együtt munkálkodás lehetõségeit, hogy tevékenységeink egymást kiegészítve és segítve szolgálják Krisztust és az egyházat. Jó lenne nem ellenséget látni egymásban, hanem munkatársakat, akik néha másképp gondolkodnak. Lehetõségek: könyvkiadás, iszákos mentõ misszió, ifjúsági munka, laikus munkatársképzõ, diakóniai tevékenység. d. Szolgálat, diakónia A krisztusi életminta követését a társadalmi szükségek enyhítését, az igazságos, felelõs és erõszakmentes közösségi és társadalmi együttélés elõsegítését, és a teremtett világ megõrzésének szolgálatát jelentheti számunkra a diakónia. Egyházkerületünk gyülekezeteiben sokrétû diakóniai tevékenység folyik. A Lámpás alapítványhoz több, mint 30 partnerszervezet csatlakozott. Kerületiek: Élesdi Gyerekotthon. Jelenleg 28 gyereket nevelünk. Szociális napközi. Naponta 18 gyereknek biztosítunk ebédet és délutáni foglalkozáson neveljük õket. Cigánymisszió. A gyerekfoglalkozást, (a du. programot) ezután a Kolozsvári Diakóniai Alapítvánnyal közösen fogjuk végezni, mely átszervezés a cigánymisszió akkreditációját jelenti, valamint költségcsökkenéssel jár kerületünkre nézve. Jámbor-féle Öregotthon. Az elkövetkezõkben fejlesztenünk kell, hogy megfeleljen az elvárásoknak Kórházmisszió. Egyházkerületünk több településén is végzik ezt a szolgálatot, vagy külön lelkipásztor van erre kinevezve, vagy a helyi lelkész végzi, és van olyan is, ahol diakónus látja el ezt a feladatot. Börtönmisszió. Kerületünk területén lévõ börtönökben több-kevesebb sikerrel végezzük ezt a szolgálatot. (A szatmári börtönben minden második pénteken van börtönmissziós szolgálat, melyet Rácz Ervin fiatal lelkipásztor testvérünk végez.) Szomorúan jegyzem meg, hogy a több fórumon megszavazott és elfogadott missziós vasárnapi perselypénzek kerülethez történõ befizetése akadozik (pedig ezeket az összegeket külön kezeljük és vezetjük). Jó lenne komolyan venni, hiszen a jókedvû adakozót szereti és megáldja az Isten. e. Istentisztelet, azaz a liturgia Hiszem, hogy Isten dicsõítése megvalósul minden összejövetelünkön. A dicsõítés sok formája létezik a közösségünkben: gyülekezeti kórusok, ifjúsági kórusok, énekkarok vannak, melyek találkozóját is megszervezik rendszeresen. Több egyházmegyében van lelkészkórus. Gyülekezeteinkben megjelentek a dicsõítõ csoportok. Ha már liturgiáról van szó jó lenne ebben is az egységre törekedni, pontot téve a liturgiai huzavonára és összevisszaságra. Misszió és stratégia!? Egyesek szerint a missziót nem kell tervezni, mert az végsõ soron Isten mûve. Mások úgy vélekednek, hogy az egyházaknak, beleértve e református egyházat is, abba kell hagyniuk a missziójukat, hiszen a mai felvilágosult, uniós világban, a hit magánügy és senkire nem lehet reáerõszakolni semmilyen hittételt. Helyzetfelmérésre, tervezésre, stratégia kidolgozására és természetesen annak megvalósítására nagy szükség van. Lényeges kérdés, hogy egyházkerületünkben átalakítsuk a lelkészjelentéseket. Legyen egy követhetõ egyházmegyei vizitációs kérdõív. Meg kell határozni azokat a pontokat melyek mentén a kerületnek elküldött jelentések elkészíthetõek. Ehhez kérjük mindenkinek az ötletét és segítségét. Missziói stratégiára van szükség!!! Fõtiszteletû Közgyûlés, együttgondolkodásra hívlak benneteket, mert szükséges az egyház missziói helyzetének, mûködésének, lehetõségeink reális felmérése; szükséges a missziói célok megfogalmazása; szükséges a missziói célok megvalósításához a struktúrák kialakítása, megteremtése. Át kell gondolni és értelmezni a református egyház válaszát a mai szekularizált és posztmodern kor kihívásaira. Romániai viszonylatban, ha hinni lehet a felméréseknek (inkább az ortodoxoknak köszönhetõen) a lakosság nagy része vallásos. Azonban tény, hogy a hagyományos, népegyházi jelleg maradványai fokozatosan eltûnõben vannak és a következõ néhány évben, évtizedben az egyháznak meg kell küzdenie sok változással. Református egyházunk híveit is érik a csábítások jobbról és balról egyaránt. Régebben szelídebb szektákkal kellett megküzdeni, ma már a neokarizmatikus vonal hódít itt jegyzem meg, hogy pl. baptista körökben sokkal jobban panaszkodnak mint mi, felmérések szerint onnan többen tértek ki illetve az amerikás lufi -keresztyénség. Újabb kihívás az online misszió lehetõsége is. Van, ahol ehhez hozzászoktak, használják és élvezik áldásos voltát, van ahol az t sem tudják kinyitni. Az iratterjesztés, mint misszió több figyelmet igényelne gyülekezetekben és felsõbb szinteken egyaránt. Keresztyén testvéreim! Hiszem azt, hogy aki eddig is megtartott bennünket, ezután is meg fog tartani, de fontos, hogy a mennyei parancsokat véghezvigyük Isten akarata szerint munkálkodva és tevékenykedve. Kérem a Fõtiszteletû Közgyûlést jelentésem elfogadására. Tisztelettel, DÉNES ISTVÁN LUKÁCS generális direktor