MULTIKULTI SHOW VOLT TÉMÁINK MINÕSÉGI PDSZ AKADÉMIA BALATONALMÁDIBAN A NEMZETI TANÉVNYITÓ A PEDAGÓGUSOK ENNYIT KERESNEK

Átírás

1 Budapest, Somogyi Béla u. 20. MULTIKULTI SHOW VOLT A NEMZETI TANÉVNYITÓ ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS TÉMÁINK MINÕSÉGI PEDAGÓGUSKÉPZÉS 4-5. OLDAL 2. oldal Sajtónyilatkozat a reprezentativitás megállapításáról A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jogorvoslati kérelemmel fordult a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság szeptember 4-én közzétett - országos reprezentativitást megállapító jelentése miatt. Beadványunkban arra kérjük a bíróságot, hogy az általunk vélelmezett jogsértések miatt semmisítse meg a jelentését, és kötelezze új eljárás lebonyolítására a bizottságot. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a taglétszám alapú reprezentativitás nem tükrözi a szakszervezetek valós támogatottságát. Korrekt kép úgy alakítható ki errõl, ha az érdekvédelmi szervezetek a politikai pártokhoz hasonlóan választásokon mérkõzhetnek meg a reprezentativitás megszerzéséért. Tudjuk, ehhez törvényt kell módosítani. Eltökéltek vagyunk ennek kezdeményezésében. PDSZ AKADÉMIA BALATONALMÁDIBAN A 2014/15-ÖS TANÉV LEGFONTOSABB DÁTUMAI 7. OLDAL A PEDAGÓGUSOK MINÕSÍTÉSI RENDSZERÉRÕL 8-9. OLDAL ENNYIT KERESNEK A TANÁROK SZEPTEMBERTÕL 15. OLDAL oldal szeptember

2 AKTUÁLIS INDEX: MULTIKULTI SHOW VOLT A NEMZETI TANÉVNYITÓ Köszöntöm Balog Zoltán miniszter urat, Czunyiné Bertalan Judit államtitkárt, Hoffmann Tamást, Újbuda polgármesterét, a megjelent államtitkárokat, a pedagógusokat, a szülõket és a diákokat Ez egy ilyen ország. Mikor lesz az, hogy egy tanévnyitón a diákokat köszöntik elõször, mégiscsak róluk szól ez az egész? Nem, nálunk ez a sorrend, és úgy tûnik, ez nem is nagyon fog megváltozni soha. Az újbudai Ádám Jenõ Általános Iskolában rendezett Nemzeti Tanévnyitón arra voltam kíváncsi, mit üzen egy ilyen esemény a magyar iskoláról. Milyennek képzelik, milyennek kéne lennie? A budai iskola viszonylag jó állapotban van. Az ablakait láthatóan kicserélték, kívülrõl is rendben a homlokzat, nem omladozik az egész, de nem egy fényûzõ oktatási intézmény. Jó ötlet, hogy az iskola udvarára oldalt padokat raktak ki, és ide ültették ha jól értem az elsõsöket, akik végig színes ceruzákkal rajzolgathattak a tanévnyitó közben. Legalább nem kellett az elsõ sorban szorongva végighallgatniuk azt, hogy miket mondanak egy ilyen komoly eseményen a fekete öltönyös urak és a szigorú tekintetû kosztümös hölgyek, és nem rettentek meg azonnal az iskolának nevezett jelenségtõl. Balog Zoltán arról beszélt, hogy minden elsõs megjelenése egy tanévnyitón új esélyt jelent az egész társadalomnak: ezzel jobb lesz az ország és jobb lesz a mi magyar világunk. Balog egy értékalapú és versenyképes Magyarország vízióját festette fel, ahol jó élni, ahol az ember az iskolában megfelelõ szakmát és hivatást szerezhet, ahol megbecsült, jól fizetett és ezért jókedvû tanárok tanítanak, van erkölcstan és digitális tananyagok is. A miniszter azért elábrándozott egy kicsit arról a világról, amikor bizony még egy buszsofõr, egy boltos vagy egy járókelõ is rendre utasíthatta az utcán rendetlenkedõ kölyköket. Ma ez már nincs így: Balog szerint a szülõk mind tökéletesnek látják a gyerekeiket, és ha valaki bírálni meri õket, a szülõkkel gyûlik meg a baja. A szülõk pedig nem fogadják el a kritikát, és ha a gyerek az iskolában nem tud megfelelni, inkább kiveszik onnan és egy másikba viszik el. Mint látható, Balog a beszédében így vitorlázott a konzervatív és a liberális fordulatok között. Zárásképpen még arra kérte államtitkárát, hogy legyen több szünideje vagy legalább szabadideje a gyerekeknek. Na erre, minden kornyadozó iskolás felkapta a fejét, pedig Balog csak arra gondolt, hogy legyen úgy több szünidõ, amiben lehetõség van az idõ hasznos eltöltésére. Hoffmann Rózsa utóda, Czunyiné Bertalan Judit becsületére legyen mondva legalább a diákokat köszöntötte elõször a tanévnyitón. Minden ötödik mondatában köszönetet mondott aztán a pedagógusoknak, hogy kibírták az elmúlt négy év átalakításait, amelynek szerinte mára túljutottak a nehezén. Mint elmondta, az iskolákat végsõ soron azért vonták állami irányítás alá, hogy minden diáknak egyenlõ esélye legyen az ország minden szegletében, ne az önkormányzatok anyagi helyzetétõl függjön az iskolák színvonala. Ahogy jövendölte, a most következõ idõben az oktatás tartalmának a megújítása lesz a legfontosabb feladat, hogy az iskolából kikerülõ gyerekeink bárkivel felvehessék a versenyt Európában. Nagyon sajnáltam minden fellépõt, akiket már biztos augusztus elején berángattak próbálni és most végig kellett állniuk az egyórás tanévnyitót. Nem tudom, a szervezésben mennyire kapott szabad kezet az iskola, vagy ezt a kormányzat rendelte-e, de a kifejezetten multikulti mûsornak egyértelmû üzenete volt: nem vagyunk mi annyira konzervatívak. Nézzük a mûsorszámokat szép sorjában: Egy részlet Pilinszky egyik írásából (Veni Sancte), ami szerint szeptemberben mindig izgalmas újra látni az osztálytársakat, de a kezdet igazi áhítatát a templomban lehet átélni, s a tudás és a felismerés Istentõl való dolog. Az énekkar elõadott egy klasszikus mûvet. Törzsi ritmusokat doboltak a Weiner Leó zeneiskola ütõsei, alig tudtam leállítani a lábam közben, annyira jól csinálták és néha még huhogtak és torokhangon kiabáltak is. Egy népviseletbe öltözött kislány magyar népdalokat énekelt, egy kisfiú tekerõn kísérte. A csúcspont, igazi show, szinte már Amerika: egy színes ruhákba öltözött, akrobatikus rock and roll csapat táncolt a színpadon hihetetlen energikusan a Tinidal és az Iskolatáska felgyorsított verziójára. A produkció azzal zárult, hogy BECSENGETTEK. Joób Sándor Ráció a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének lapja A lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készül Felelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke Fõszerkesztõ: Szita Róbert Képszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnöksége Kiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya 1085 Somogyi Béla u. 20. ISSN: Lapterv, tipográfia: Kiss Csaba Nyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán Készült 1200 példányban 2

3 HERAKLEITOSZ UTÓKORA VEZÉRCIKK Elkezdõdött a 2014/2015-ös tanév. Az emberminisztérium képviselõinek elõzetes megnyilatkozásai belesimultak az utóbbi években megszokott kormányzati kánonba: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vannak elégedve Az esetleges problémák jelentéktelenek, könnyen orvosolhatók. Csupán csak annyi történt, hogy túl messzire szaladtunk, az iskolák meg a KLIK túl messze vannak a végrehajtó hatalomtól Ezek megoldására kéznél a régi recept, növelni kell az állam befolyását, fokozni kell az ellenõrzések hatékonyságát, s minden megoldódik. Varázsütésre. Végignézve azt, ami elmúlt fél évtizedben a közoktatás közneveléssé degradálása ügyében történt, néhány történelmi axióma igazsága megkérdõjelezõdik bennem. Vajon mire alapozták az ókori latinok azt, hogy a történelem az élet tanítómestere, hogy gondolhatta komolyan Herakleitosz, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba? Talán úgy, hogy õk sosem tanulmányozhatták közelrõl azt, amit nálunk a Nemzeti Együttmûködés Rendszerének neveznek. A jelenlegi hatalom képviselõi bár nem róluk mondták de bátran vállalhatják: semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek! A szeptember elsején kezdõdött tanév folytatása annak a szürreális idõutazásnak, ami 2012 december 19-vel (a nemzeti köznevelési törvény elfogadásának napja) kezdõdött. A fölösleges ismeretekkel zsúfolt nemzeti alaptanterv, az ideológiailag megkérdõjelezhetõ megkérdõjelezendõ szerzõk mûvei, a kritikus szakmai véleményeket negligáló kísérleti tankönyvek bevezetése, a feltételek biztosítása nélkül tovább erõltetett mindennapos testnevelés, a szakképzés ellehetetlenítése, stb. stb., egyenes (egyszer már kitaposott) úton vezet a káoszba. A szülõi szervezetek, a diákok a szakmai és érdekvédelmi szervezetek hiába rázzák évek óta a vészcsengõt. Kutyaugatás nem hallatszik az égig A KLIK 20 hónapos mûködése, közoktatásunk látványos kudarctörténete. A pénznyelõ gólem nem azért alkalmatlan feladata ellátására, mert a vezetõje, vagy beosztottjai rosszul dolgoznak. Hanem azért, mert maga a rendszer rossz! A totálisan/brutálisan központosított mechanizmuson lehet ugyan toldozni, foldozni, ettõl még nem lesz jó. Az irracionális centralizálás következményeit egyszer már megszenvedtük, kihevertük. Talpra álltunk belõle. Most úgy tûnik, kezdhetjük elölrõl. Miért erõltetik mégis azt, ami szembe megy a racionalitással? Ami ellentmond a bezzeg finn, bezzeg lengyel de még a szingapúri gyakorlatnak is. Mire hát a kurucos csak azért is? A válasz egyszerû. Ez az oktatási - köznevelésinek nevezett - rendszer nem viseli az önállóan gondolkodó, kreatív diákot, pedagógust.. Nem tolerálja a vitát, az érvelést. A szó szoros értelmében hatalomként lép fel. Ellentmondást nem tûrõ direktívákkal kommunikál. Számára az ideális iskola/állampolgár az alattvaló. Meg is tesz mindent annak érdekében, hogy az iskola használói úgy is viselkedjenek. A történelem kerekének visszaforgatását sokszor, sokan megpróbálták már. Ideig, óráig úgy tûnt, hogy sikerült. Végül azonban mind elbuktak, súlyos káoszt hagyva maguk után. Most sem lesz másképp. Mert Hérakleitosznak mégis csak igaza van. Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba Mendrey László PDSZ: NEM TELJESEN SIKERTÖRTÉNET AZ IDEI TANÉVKEZDÉS A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a kormányzati kommunikáció ellenére nem nevezhetõ sikertörténetnek az idei tanévkezdés. Mendrey László pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a tankönyvpiac beszûkült, a tananyag komoly aggodalmakra ad okot, továbbá a kísérleti tankönyvekben leírtak ellenõrzésére sem volt elegendõ idõ, így azokban maradtak hibák. Idegborzoló héten vagyunk túl - fogalmazott a szakszervezeti vezetõ, hozzátéve, a pedagógusok továbbra is elégedetlenek. A törvényben garantált pedagógusbér-emelés folytatása valóban jó hír, azonban a törvény betartását jó hírnek aposztrofálni meglehetõsen sajátos - tette hozzá. A kísérleti tankönyvekrõl szólva azt mondta, azok ellenõrzésére nem volt elegendõ idõ, az azokból történõ oktatást ráerõltették az iskolákra és a pedagógusokra. Mendrey László szerint egyfajta emberkísérletnek is nevezhetõ, hogy megközelítõleg százezer gyerek tanul ezekbõl a könyvekbõl, feladatlapokból. Ha viszont a szóban forgó könyveket ellenõrizték, akkor még rosszabb a helyzet - tette hozzá a PDSZ elnöke, megjegyezve, hogy egyre másra látnak napvilágot botrányos, vállalhatatlan tartalmak. A PDSZ úgy véli, a tankönyvpiacot az állam einstandolta, sikeres tankönyvkiadókat lehetetlenített el, könyveiket a Klik alá tartozó intézmények meg sem rendelhették. A szakszervezet hiányolja a Nemzeti Pedagógus Kar megszólalását tankönyvügyben, mondván, ez a szervezet lenne hivatott megvédeni a tanárokat. A PDSZ egyben állásfoglalásra kérte a pedagógus kart ebben az ügyben. Más témáról szólva Mendrey László elmondta, még mindig nincs megoldás arra a problémára, hogy ne a pedagógusokkal fizettessék meg a banki számlavezetés költségeit. Emlékeztetett, korábban az önkormányzat vállalta át ezeket a díjakat a tanároktól, ám a helyhatóságok és most már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) sem állja ezeket a költségeket. Mendrey László elmondta, a Kúria elvi döntése értelmében visszamenõlegesen is ki kell kifizetni a kompenzációt a KLIK-nek. A PDSZ ezzel kapcsolatban megkereste a Kliket, de nem válaszoltak levelükre, ezért a tankerületi vezetõkhöz fordultak - hangzott el. MTI - Kiséri-Nagy Ferenc 3

4 OKTATÁSPOLITIKA Minõségi pedagógusképzésre van szükség, hogy meggyõzzék a diákokat arról, hogy a pedagógusi pályát válaszszák, elengedhetetlen az oktatói munka lehetõ legmagasabb színvonalának fenntartása, mondta az ELTE közkapcsolati és kommunikációs rektorhelyettese. Fábri György szerint ezért fontos az EDiTE projekt, az európai pedagógusképzés doktori programja, írja az edupress. Beszélt a tanári hivatással járó felelõsségrõl, a szakmai tudás szükségességérõl is, valamint arról, hogy milyen nehéz a mai rendkívül széles intézménykínálatból kiválasztani azt, amely a legjobb képzést nyújtja hallgatóinak. A rektorhelyettes kijelentette, ahhoz, hogy meggyõzzék a diákokat arról, hogy õket válasszák, elengedhetetlen az oktatói munka lehetõ legmagasabb színvonalának fenntartása. A projektrõl szólva elmondta, reményei szerint rengeteg gyakorlati haszna lesz majd az elért eredményeknek és segít majd abban is, hogy általa hassanak a politikai döntéshozókra. Kihívásokkal teli munka volt A plenáris szakasz elsõ elõadását Michael Schratz, az Innsbrucki Egyetem professzora tartotta, aki felszólalásában az EDiTE projekt eredményeirõl és lehetõségeirõl beszélt. A szakember felsorolta, mely egyetemek vettek részt a projektben, illetve ismertette a projekt eredetét, amely az ENTEP (Pedagógusképzési Politikák Európai Hálózata) nevû európai szervezõdéshez köthetõ. Michael Schratz elmondta, milyen nehéz volt a különbözõ országokban mûködõ doktori képzési programok összeegyeztetése, amelyek között szervezeti, kulturális és pedagógiai okokból számos eltérés mutatkozott. Ismertette a munkafázisokat, amelyeket felosztottak a résztvevõ egyetemek között, és azt, hogyan láttak neki a munkának, hogy kidolgozzanak egy egyedi, nemzetközi, interdiszciplináris európai tanárképzési programot. Beszélt arról, hogy a programnak meg kellett felelnie nemcsak a különféle kulturális, nemzeti követelményeknek, de a legfrissebb tudományos eredményeknek is. Michael Schratz szerint egy ilyen jelentõségû munka esetén fontos, hogy a szakemberek egy lépést hátra lépve szemléljék szakmájukat, a rendszeren kívül is képesek legyenek gondolkodni, hogy meglássák azokat a megoldásokat, amelyeket egyébként maga a rendszer elrejtett volna elõlük. Ennek érdekében igyekeztek diákokat, pedagógusokat, szakembereket, intézményeket minél nagyobb számban megkérdezni a munka során. Beszélt arról is, milyen bonyolult volt megtalálni az arany középutat az egyszerû és a komplex, az ország specifikus és az általános jellegû megoldások között. Szólt a nyelvek közötti átjárhatóság kihívásairól, illetve a mobilitási problémákról is elmondása szerint a tanároknak személyesen kellene megszerezniük a lehetõ legtöbb tapasztalatot, ez azonban nemzetközi viszonylatban kevéssé jellemzõ. Ezt követõen felszólalt Thomas Pritzkow, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó fõigazgatóságának pedagógusképzési ügyekért felelõs munkatársa, aki az Európai Unió tanárokat és a tanárképzést illetõ irányelveirõl tartott elõadást. Beszélt többek között arról, hogy bár az európai pedagógusok saját bevallása szerint szereti a munkáját, csak 19 százalékuk érzi úgy, hogy a társadalom is értékeli õket, harmaduk pedig olyan intézményekben dolgozik, ahol hiány van megfelelõen képzett szakemberekbõl. Elmondta azt is, hogy az uniós Minõségi pedagógusképzés tagországok oktatási miniszterei szerint az alap tanárképzés, a pedagógusok támogatása és folyamatos képzése pályájuk során elengedhetetlen a megfelelõ színvonal fenntartásához. Az EB szerepe az, hogy a rendszerszintû együttmûködést biztosítsa és a támogatási programokat irányítsa. A szakember ismertette a Biztosság munkáját orientáló legfontosabb szakpolitikai dokumentumokat, így például a 2012-es Rethinking Educationstratégiát, amelynek célja, hogy a tanárok támogatásával javítsák az oktatási eredményeket az EU-ban. A programvezetõ a jövõbeli tervekrõl, így az Erasmus+ program jövõjérõl, amellyel az EB többek között a tanári szakmát ismertetné el jobban a társadalommal, valamint egy új, iskolák közötti együttmûködést biztosító hálózat létrehozásáról is szólt. A pedagógusképzés pionírjai Francesca Caena, a velencei Ca Foscari Egyetem tanára az európai tanárképzés korlátairól és azok meghaladásáról szólt. Mint azt a szakember elmondta, egy hibrid nézõpontot kínál fel, amelyet pedagógusi munkájának, kutatói tevékenységének és az Európai Bizottság számára végzett munkájának köszönhet. A pedagógus beszélt az EMETT (European Master for European Teacher Training) projekt során végzett munkáról, amelynek során úgy érezték, igazi felfedezéseket visznek végbe, mivel teljesen új oldalról vizsgálták a pedagógusképzés kérdéseit, ugyanakkor sokszor problémát okozott a szakemberek sokszínû háttere, úgy nyelvileg, mint szakmailag és kulturálisan. A szakember elmondta, a pedagógusképzés legfontosabb kérdése, hogyan lehet a fiatalokat úgy tanítani, hogy valóban elsajátítsák a szükséges kompetenciákat, hogyan lehet motiválni õket ez a kérdés pedagógusképzési tematikájából adódóan központi részét képezi az EDiTE projektnek is. Elmondása szerint a legfontosabb tényezõk a szakemberek, pedagógusok közötti együttmûködés, a visszajelzések és a kutatások, mindezek segítségével, a közös munka által haladhatják meg a jelenlegi rendszer korlátait a különféle kultúrákból érkezett pedagógusok. Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsõoktatási Fõosztálya vezetõjének prezentációja a tanárképzés magyarországi vonatkozásairól szólt. A szakember elõször ismertette a magyarországi felsõoktatási rendszer elmúlt évei során végbement változásokat, részletezte a korábbi pedagógusképzési rendszert, amely egy öt éves képzés volt, tartalmazott egy 600 órás pedagógiai-pszichológiai modult és tantárgyanként legalább 15 órányi tanítási gyakorlatot. Mint Stéger elmondta, a korábbi 4

5 OKTATÁSPOLITIKA rendszerben a fõiskolai diplomát szerzõ tanárokat általános iskolákban, az egyetemi diplomával rendelkezõket pedig középiskolákban és gimnáziumokban alkalmazták. A fõosztályvezetõ beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után jelentõsen megváltozott a magyar oktatási rendszer helyzete, az általános iskola utáni oktatás szerepe, jelentõsége megnövekedett, ami sok kérdést vetett fel az oktatási módszereket illetõen. A pedagógusképzési rendszert 2009-ben a Bologna-folyamat által generált reformok nyomán átstrukturálták. A szakember részletesen ismertette, hogyan változott meg a rendszer, milyen területeken növekedtek meg a pedagógusokkal szembeni követelmények, és hogyan szolgálja ez a hatékonyabb oktatás megvalósítását. Mindezek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar pedagógusképzésben a pedagógiai és pszichológiai jellegû képzési tartalmak aránya továbbra is kisebb, mint az európai országok többségében. A plenáris elõadásokat egy Halász Gábor által vezetett panelbeszélgetés követte, amelynek résztvevõit a glasgow-i és izlandi egyetemekrõl érkezõ szakértõk, az ENTEP elnöke, az ELTE PPK nemzetközi és tudományos dékánhelyettese és a projekt szereplõi adták. A panelbeszélgetés egy pedagógusképzéssel foglalkozó doktori program és egy pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori program lehetõségeirõl szólt. A konferencia második napján megrendezésre kerülõ workshopok olyan témákra fókuszáltak, amelyek a pedagógusképzés aktuális témáit lefedve egyrészt illeszkednek a projekt során, a konzorcium öt egyeteme által alapított kutatási programhoz, másrészt pedig közvetlenül támogatják az Európai Pedagógusképzési Doktori Program hallgatóinak munkáját is. A workshopok témái: Európa és a tanári szakma; Az eredményes tanítás és pedagógusképzés tudásbázisa; A szakmai kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzés és folyamatos szakmai fejlõdés; A pedagógusok tanulása és a pedagógus munka. edupress Ilyen erõteljesen központosított oktatási rendszer a hatvanas években volt utoljára Magyarországon mondja Vass Vilmos oktatáskutató, aki szerint a hatalom betanított munkásnak tekinti a pedagógusokat és az intézményvezetõket. A kormány azt mondja: most jön a nyugalom ideje az oktatásban. Állítólag az eredmények is ebben a ciklusban fognak jelentkezni. Van erre esély? Kevés esélyt látok erre. Az erõteljes központosítás 2010-ben kezdõdött el az oktatásban. Úgy is mondhatnánk, hogy ez volt a centralizáció elsõ ötéves terve. Valamilyen mérleg most már mindenképpen vonható. Amit azért is érdemes megtenni, mert éppen egy új tanév kezdõdik. Ma már nyilvánvaló a diákok, pedagógusok és iskolavezetõk, valamint lassan a szülõk, illetve a tágabb társadalmi környezet számára is, hogy ez egy elhibázott, rossz, kifejezetten káros átalakítás volt. Egyetlen releváns választ nem adott a XXI. század kihívásaira. Mibõl gondolja, hogy ez az érintettek számára nyilvánvaló? Teljes csend van, nincs ellenállás. Mint kés a vajban, úgy haladt az Orbán-kormány elõre az átalakítás során. A csend nem oktatási, hanem politikai kérdés. Egy olyan rendszerben, amely nem kedveli a párbeszédet, a szakmai egyeztetést, ott nem meglepõ, hogy csend van és félelem. Ugyanakkor a szakmai autonómia sokak számára fontos. Én viszont azt érzékeltem, hogy a pedagógusok és szülõk zömének tetszenek az átalakítások. Akiknek nem, azok pedig azt mondják: lehet, hogy a Fidesz átesett a ló túloldalára, de a túlzott liberalizmus is rossz volt. Walter Lippmann szavaival élve: Amikor mindenki hasonlóan gondolkodik, akkor senki sem gondolkodik igazán. Ez akár a mottója is lehetne az erõteljes központosítás folyamatának es tanévnyitó beszédében Hoffmann Rózsa felidézett egy Visszatért a három T világa 1790-es országgyûlési szöveget: az összes közoktatási intézmények egyformán, ugyanazon alapelvek szerint rendeztessenek. Tehát, az alapgondolat több mint 200 évvel ezelõtt született meg. Az erõteljes központosításnak véleményem szerint három történeti-filozófiai elõzménye van. Mindegyik mélyen gyökerezik a társadalmi struktúrákban, a közoktatásról alkotott nézetekben és a közgondolkodásban. Ezt pontosan tudják azok is, akik a centralizációban végrehajtóként részt vettek. Az elsõ elõzmény, ahogy a tanévnyitói idézet is mutatja, a XVIII. századi abszolutizmus, a maga utasításos rendszerével. A második a XIX. századi Herbart-i filozófiai, neveléstudományi iskola. Ezáltal az utasításos rendszer kiegészül azzal a pedagógiai szemlélettel, amit mi nemes egyszerûséggel poroszosnak hívunk. Végül, ott van az as évek sztálinista oktatáspolitikája, amely ezt az utasításos, poroszos világképet egy meghatározott ideológiai mezõbe helyezi el. Ezeket az elõzményeket három T betûvel lehet jellemezni: törvény, tanterv, tankönyv. Lehetõség szerint mindegyikbõl egy legyen, tehát: egy törvény, egy tanterv, egy tankönyv. Ebben az esetben az oktatási rendszerben rend, kiszámíthatóság és átláthatóság van óta a három T szellemében történtek az intézkedések, gondoljunk a köznevelési törvény kodifikációjára, a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára vagy a tankönyvrendeletre. Hozzátartozik a képhez, hogy ilyen mértékû központosított rendszer Magyarországon utoljára az 1960-as években volt. Ahhoz hogyan alkalmazkodtak a szereplõk? Az elsõ válasz a vasfüggöny ellenére a nemzetközi nyitás volt. Magyarország az 1960-as évek végétõl, különösen az es években megtalálta a lehetõségeket arra, hogy a nemzetközi neveléstudományi folyamatokban részt vegyen. Ezt többek között a pedagógiai értékelés területén Kiss Árpádnak köszönhetjük. 5

6 OKTATÁSPOLITIKA Nem tudom hogyan, de meggyõzte a politikai vezetést arról, hogy érdemes tanulni a nyugati folyamatokból. A másik válasz alulról jövõ kezdeményezés volt: hihetetlen erõvel indultak el a kísérleti, innovatív programok. Diákok, pedagógusok, iskolavezetõk, a három T-re válaszul kitaláltak valami mást. Mindenekelõtt azért, hogy a centralizált rendszer szürkeségét megváltoztassák. A három T világa ugyanis az alattvalók szürke pedagógiája és egyszínû iskolája. A tantervet is érintette a kísérletezés? Igen, a harmadik válasz a tantervi megújítás volt. A felülrõl irányított, erõteljesen központosított rendszerekben elõbbutóbb kialakul a közgazdaságtanból jól ismert innováció-éhség. A hetvenes években is ez történt. Készítettek egy tantervet 78- ban. Ez volt az elsõ, amelyben a tananyag nem volt egységes, ahogy a követelményeket is differenciálták. Rátaláltam egy kissé elfeledett kutatásra Báthory Zoltán Tanulók, iskolák, különbségek címû könyvében. Bakonyi Pál oktatáskutató ebben az idõszakban három vizsgálatot is végzett arról, melyek azok az értékek, amelyek a pedagógiai folyamatokra jellemzõek. Munkaszeretet, becsületesség, közösségi érzés, õszinteség, humanizmus, segítõkészség, mûveltség, lelkiismeretesség. Ezeket említették a pedagógusok 1956-ban, 66-ban és 76-ban, abban a három T-s világban. Báthory ebbõl arra a következtetésre jut, hogy a magyar pedagógusok egy része, a szocialista frazeológiával mit sem törõdve, humanista értékrend szerint végezte a munkáját. Az üzenet egyértelmû: van saját, helyi értékrendje a pedagógia gyakorlatának. Ez az értékrend az innovációval párosulva adja a decentralizált oktatáspolitika erejét. Ebbõl az következik, hogy a mostani központosított rendszerben is vissza fog jönni az innováció idõszaka? Minden bizonnyal, a félelem és a csend mögött, valójában komoly válaszadási törekvések formálódnak, amelyeknek az alapja ugyanaz lesz, mint amit a hetvenes években produkált a hazai közoktatási rendszer. Csak erre gyerekek jövõje megy rá. Ez így van. Közben generációkat veszítünk el. Milyen irányba megy a fejlett világ az oktatás területén, mit lehetne tanulni tõlük ma? A fejlett világ nem a törvény, tankönyv, tanterv hármasságában gondolkodik. Sokkal inkább a tanulás, gondolkodás, kreativitás háromszögében keresik válaszokat a 21. század kihívásaira. Nem elvonják a pénzt az oktatásból, hanem befektetések, beruházások történnek. Magyarországon rengeteg pénzt vontak el az elmúlt években a köz- és felsõoktatásból egyaránt. Forráshiányos állapotok jellemzik az oktatási rendszer minden elemét. Márai szavaival élve, a nyomorúság összetart. Nem mondhatják azt, hogy kevesebb a gyerek, kevesebb a pénz? A fejlett világ erre a jelenségre szakmai, a tudásgazdaságot és a tanuló társadalmat elõtérbe helyezõ válaszokat ad. Olyan pedagógiát támogat, amelyik a személyre szabott, egyéni, differenciált fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Ennek kifejezetten kedvez a demográfiai csökkenés, hiszen így a pedagógusok minden gyermekre jobban tudnak figyelni. Ez többek között pedagógiai kultúra kérdése. Persze a demográfiai csökkenést arra is lehet használni, hogy összevonjanak, megszüntessenek, bezárjanak. A pedagógiai gyakorlat esetében alapvetõ kérdés: hogyan motiválom a diákjaimat arra, hogy igényesek legyenek, és a kötelezõ képzés után is tanuljanak. Ez az, amirõl az egész életen át tartó tanulás paradigmája szól. A hatékony motiváláshoz ugyanakkor az is kell, hogy a pedagógus, az iskola autonóm, felelõs döntéseket hozó szakember legyen. Az erõteljes központosítás elsõ ötéves tervének legszomorúbb üzenete, hogy a szakmaiságot negligálva, betanított munkásnak tekinti a pedagógusokat és az intézményvezetõket. Amire a pedagógusok nagy része rábólintott... Egy részük rábólintott, elsõsorban egzisztenciális és nem szakmai okokból. Egy másik részük úgy csinált, mintha bólintana. Ugyanakkor egy meghatározó részük, amelyik hisz az autonómiában, az innovációban, azért erõteljesen tiltakozott. Nem lehet sikeres az a rendszer, amelyik úgy gondolja, hogy egy központból, tervutasítással, választ tud adni azokra a helyi problémákra, amiket ott helyben a pedagógusok, a gyermekek és a szülõk megélnek. Az erõteljes centralizáció legfeljebb adminisztratív eredményeket produkál. A portfólió feltöltésre céloz? Igen, portfólió készítõ kisiparosnak kezelik a pedagógusokat. Az értékelési portfóliónak valóban van eredménye, hiszen nyomon követi a fejlõdést és elõre mutat. A múltba révedõ büntetõ portfóliónak nem sok értelme van. Mikor kezdõdik a fordulat? Illúzióink ne legyenek. Jön a második öt éves terv. Ez valóban arra épül, hogy belenyugvás van, adminisztratívan minden rendben, a papír mindent elbír. Még erõteljesebb lesz a centralizáció a tanfelügyelettel, az igazgatók lecserélésével, a rengeteg adminisztrációval, elindulnak azok a folyamatok is, amelyeket a hatvanas évek produkált. Ugyanakkor nem elhanyagolható tényezõ, hogy az elmúlt ötven évben a szakma letette az alapokat, válaszokat adott az erõteljes központosításra. Az alulról építkezõ folyamatok a 21. században azonban nem oktatáskutatóktól, nem is a pedagógusoktól fognak elindulni. A legnagyobb reményem a diákokban van. Mondom ezt azért, mert a gyakorlat felõl gyakran lehet hallani: valamit kezdeni kell ezekkel a gyerekekkel. Függetlenül attól, hogy mi van a törvényben, a tantervben, a tankönyvben, õk már nem szeretnének 1790-ben élni. Igénylik a minõségi problémamegoldást, az információszerzést, a motiválást. Õk fogják kikényszeríteni az innovációéhséget. Ez a különbség a hatvanas évek és napjaink között. 6

7 OKTATÁSPOLITIKA Itt vannak a 2014/15-ös tanév legfontosabb dátumai Szeptember elsején több mint 1,2 millió diák kezdte meg a 2014/15-ös tanévet a köznevelésben. A tankönyvcsomagok átlagosan 11 ezer forintba kerülnek. További részletek az alábbiakban olvashatók. Minden tankönyv idõben, tanévkezdésre eljut valamennyi iskolába közölte a köznevelésért felelõs államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit elmondta, a tankönyvek vételárának kifizetése természetesen fontos, ám az a szülõ, aki idõben ezt nem tudja megtenni, az késõbb ezt pótolhatja. A köznevelésért felelõs államtitkárság azt közölte, a tankönyvek árának befizetése a tavalyi évhez hasonló módon zajlik. A határidõ a tankönyvcsomag átvételének idõpontja. Azoknak, akik augusztus 15-éig befizették a tankönyvek árát, nem kellett az átvételkor magukkal vinni a befizetést igazoló szelvényt. A Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Kello) megküldi a befizetésekrõl szóló igazolást az iskolák számára. Az augusztus 15-e utáni befizetéseknél a tanulónak fel kellett mutatnia a befizetésrõl szóló igazoló szelvényt a tankönyvcsomag átvételekor. Czunyiné közölte azt is, hogy a tankönyvek ára jelentõsen csökkent : átlagosan 11 ezer forintba kerül egy tankönyvcsomag. Az új tanévben a rászorulók mellett a tartós tankönyvet kapó elsõs és másodikos osztályosoknak ingyen járnak a kiadványok. A könyveket év végén vissza kell adni az iskoláknak. Kísérleti tankönyvekbõl 1501 iskolában fognak tanítani. Ezek többségét önköltségi áron, kötetenként forintért biztosítja az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet (OFI) a diákoknak, a szakiskolai kísérleti közismereti tankönyveket pedig térítésmentesen. A kísérleti tankönyvek elérhetõek pdf-ben az OFI honlapján. A szülõk a tankönyvcsomagok ellenértékét többféle utalvánnyal is kiegyenlíthetik a Kello ügyfélszolgálati pontjain. Elfogadják az Erzsébet iskolakezdési, ajándékés gyermekvédelmi utalványt, a Sodexo iskolakezdési támogatási utalványt, a Ticket Service beiskolázási utalványt, a Posta Paletta iskolaés ajándékutalványt, a Puebla beiskolázási, ajándék-, és kultúrautalványt. Elfogadható e-utalvány az OTP Cafeteria-kártya és a Multi-Pay Cafeteria-kártya. Szeptembertõl az 1 2., 5 6., illetve évfolyamon kell az új kerettantervek szerint tanítani. Az ötödikeseknek heti egy órában dráma- és tánc- vagy hon- és népismeret órán kell részt venniük. A 9. évfolyamon a dráma és tánc, illetve a mozgókép és médiaismeret közül választhatnak az iskolák. Az 1 7. osztályosok technika-, életvitel- és gyakorlatórára is járnak majd, a szakközépiskolák kivételével pedig 10. osztályig kötelezõ a heti egy óra vizuális kultúra is. A 11. osztályban, heti egy órában etikát tanulnak a diákok. Az iskolák 10 százaléknyi szabadon felhasználható órakerettel rendelkeznek. Vagy emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tantárgyakat, vagy pluszórákat: gazdasági és pénzügyi kultúra, családi életre való nevelés, jelenismeret, sakk, katonai alapismeretek, a munkapiac vagy a túrázás. Az új tanévben az 1 3., az 5 7., illetve a osztályban lesz kötelezõ a mindennapos testnevelés, amibõl két óra diáksportköri tevékenységgel, versenyszerû sportolással váltható ki, ha a diák egyesületi tag, vagy amatõr sportolókkal kötött szerzõdést. Mintegy 1 millió 267 ezer diáknak kezdõdött meg a tanév, 97 ezer 400-szal kevesebb gyermek lesz az elõzõ tanévhez képest a közoktatásban. Az általános iskolákban 98 ezer 600-an kezdik az elsõ osztályt, míg a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban is egyaránt 41 ezer 500 fõ; a szakiskolákban 35 ezren. Elindul a tanfelügyeleti rendszer, évente 30 ezer pedagógust ellenõriznek majd. Ütemezés szerint nõnek szeptembertõl a pedagógusbérek, az ígért teljes béremelés 10 százalékával emelkednek majd a fizetések június 15-ig tart a tanítás. A szeptember elsején induló tanév 181 tanítási napból áll az általános iskolákban, míg a nappali tagozatos középiskolákban és szakiskolákban 180 napból. Az õszi szünet október 27-étõl október 31-éig, a téli szünet december 22-étõl december 31-ig tart. A tavaszi szünet április 2-án kezdõdik, a vége április 7. Az általános iskolákban október 10-ig fel kell mérni azon elsõsök számát, akiknél az alapkészségeket fokozottan kell fejleszteni. A fizikai állapot- és edzettségmérést január 5. és május 27. között kell megtartani. Az õszi írásbeli érettségik október 10-étõl 27-éig zajlanak le. Az elsõ félév vége január 16-án van. A központi írásbeli felvételi idõpontja január 17. A tavaszi érettségi idõszak, írásbeli vizsgák május 4- étõl 26-áig tartanak, a szóbeli érettségi vizsgák pedig június 4-étõl 26-áig. 7

8 PORTFÓLIÓ A PEDAGÓGUSOK MINÕSÍTÉSI RENDSZERÉRÕL A felsorolt pontokba foglalt kritika alapján azt állítom, hogy a formálódó pedagógus minõsítési rendszer nem tölthet be oktatásfejlesztõ funkciót. Magyarországon napjainkban zajlik egy pedagógusminõsítési rendszer kiépítése. A Taní-tani Online folyóiratban nemrég jelent meg Falus Iván írása, öninterjúja, amelyben elemzi a szakmai háttér és a valóságos döntések, tényleges lépések közötti viszonyt. Számos ponton kéri számon a létrejövõ rendszeren, pontosabban az azt formáló szakembereken, politikusokon, hogy miért nem az eredeti céloknak megfelelõen alakul a folyamat. Egyetértve Falus tanár úr számos kritikai pontjával, magam tovább szeretnék menni. Úgy vélem, itt nem pusztán egy következetlen feladatvégrehajtásról van szó, hanem arról, hogy a feladat számára kialakított elvek alapjaikban elhibázottak. Megírtam a tanulmányt, azonban az túl hosszú lett. A Tanítani Online szerkesztõi arra kértek, hogy írjak a tanulmány alapján egy jóval rövidebb, tézisszerû összefoglalót. * A Magyarországon formálódó pedagógusminõsítés egyben egy elõmeneteli rendszer lesz, részben kötelezõ megméretések elé állítja a pedagógusokat, az elért minõsítés meghatározza majd a fizetésüket, és a rendszer mindezt a pedagógusok kompetenciái fejlettségének értékelésével kívánja kivitelezni. Természetesen semmilyen emberi tevékenység értékelése és semmilyen minõsítés nem eleve ördögtõl való, világos, hogy a pedagógusok tevékenysége, annak eredményessége és hatékonysága is tárgya lehet ilyen értékelésnek, ám a formálódó rendszer alapvetõ problémákkal küzd. 1. A pedagógusok értékelése is pedagógiai értékelés, hiszen a pedagógus önfejlesztõ aktivitásainak, az iskola mint tanuló szervezet fejlõdésének eredményeit állítja középpontba. A pedagógiai értékelés minõsítõ típusához tartozik, ugyanis a pedagógust egzisztenciálisan érintõ következményekkel jár, illetve a megfelelõ jogszabályok és szakanyagok is minõsítésrõl szólnak. Ugyanakkor a rendszer alapcéljaként a szakemberek és az oktatáspolitika a nevelés minõségének fejlesztését fogalmazta meg. Minõsítési funkcióval rendelkezõ értékelés azonban nem töltheti be a fejlesztõ értékelés feladatát. Sajátosságainál fogva ez a külsõ értékelés nem épül belsõ (intrinzik) motivációkra, nem a tanulás eredménye valós életbeli adaptivitásának pedagógus számára való értékelhetõségét biztosítja, vagyis a pedagógiában korszerûnek tekintett tanulásfelfogások elemi követelményeinek sem felel meg. Ha mégis fejlesztõ értékelési hatásokat kíván valaki tulajdonítani ezen értékelési formának, akkor valójában túlhaladott pszichológiai és pedagógiai elképzeléseknek megfelelõ koncepciót formál a pedagógusok értékelésével kapcsolatban. 2. A kialakuló rendszerben a pedagógusok kompetenciáinak fejlettsége lesz az értékelés tárgya. Ennek alternatívája, de akár kiegészítõje is lehet a pedagógus munkája eredményességének mérése. A formálódó minõsítés csak a kompetenciákra összpontosít, az eredményesség figyelembe vétele szinte elhanyagolható része a folyamatnak. A tanulók tudásában, neveltségében megjelenõ eredményesség nehezen mérhetõ, de ha már rendelkezünk mérési eredményekkel, akkor azok biztonságosan figyelembe vehetõk az értékelés során. A kompetenciák fejlettségének vizsgálata valamivel könnyebb, ám az eredményeknek az értékelés során való felhasználása sokkal bizonytalanabb, mint a másik esetben. Mindkét eljárás, de természetesen a kombinálásuk is sok bizonytalansággal jár. 3. A szakmák nagy részében egyáltalán nincsenek minõsítési rendszerek. Amely szakmában van ilyen, ott kialakításának van valamilyen a szakma gyakorlásához kötõdõ oka, esetleg bizonyos tradíciók magyarázzák létét. A pedagógus szakmában egyik érv sem játszhat jelentõs szerepet. A tradíció lehetõsége szóba sem jön, most jön létre a rendszer. De ez a rendszer ráadásul nem is rendelkezik semmilyen alapvetõ szakmai funkcióval. Egyetlen funkciója, hogy a pedagógusi fizetésben ugrást eredményez, ha a pedagógus egy magasabb kategóriába kerül. E funkció szükségességét csakis a pedagógusok magasabb színvonalú munkára való ösztönzésével lehetne megindokolni, azonban (ld. 1. pont) az ösztönzésnek ez a külsõ motivációkon alapuló, a kompetenciák adaptivitásának személyes lemérését nem a valóságos pedagógiai munkához, hanem magához a minõsítéshez kötõ formája nem lehet eredményes. 4. Egy pedagógus munkájának sikeressége (a diákok tanulási eredményeiben mutatkozó eredményesség), de kompetenciáinak alakulása is erõsen függ a nagy részben tõle függetlenül formálódó intézményi hatásoktól. A tanulók eredményeit számtalan intézményi tényezõ befolyásolja, de a pedagógus kompetenciáinak alakulása is függ bizonyos mértékig attól, milyen a tanulás kultúrája a nevelõtestületben, milyen elvárások érvényesülnek az egyéni fejlesztéssel, fejlõdéssel kapcsolatban. A pedagógus eredményességének vagy/és kompetenciái fejlettségének értékelése így valamilyen mértékben az intézmény egészének értékelése, és nem közvetlenül a pedagógusé. Ez a mérték intézményenként, de ezen belül pedagógusonként is különbözõ lehet, de semmiképpen nem elhanyagolható. A kialakuló rendszerben egyáltalán nem találunk olyan metodológiai megoldásokat, amelyek elkülöníthetõvé tennék az értékelt mozzanatokban azt, ami a pedagóguson, és azt, ami az intézményi folyamatokon múlik. 5. A minõsítés célja az oktatás fejlesztése, és az eddig kialakított rendszer felépítése alapján kijelenthetõ, hogy ezt a célt hangsúlyosan a pedagógusminõsítés fogja szolgálni. Az intézmény egészének fejlesztõ célzatú, problémamegoldásjellegû értékelése háttérbe szorul, miközben ez a része, tehát az intézményértékelés is külsõ, bürokratikus stílusú. A minõségfejlesztéssel kapcsolatos kutatások és szakmai tapasztalatok mind abba az irányba mutatnak, hogy ennek éppen fordítva kellene lenni. Pontosabban: a középpontban az intézmény fejlesztõ jellegû, problémamegoldás-központú, önértékelésre alapozott, profeszszionális szervezet által támogatott értékelésének kellene állnia, és ennek részeként kellene hadrendbe állítani a pedagógusok munkájának értékelését. A külsõ értékeléssel állítólag motiválható, magasabb színvonalú munkára ösztönözhetõ pedagógusok tevékenységének ilyen módszerû befolyásolásával kétséges az eredmény. 8

9 PORTFÓLIÓ A megközelítés nélkülözi a rendszerszerûséget, támogatói és megvalósítói abban bíznak, hogy az egyéni fejlõdési folyamatok összegzõdéseként javulhat a pedagógiai színvonal. Ez a megoldás ha hoz is eredményeket esetleg nem lehet hatékony. 6. Mivel a pedagógusok kompetenciáinak fejlõdése, valamint nevelõ munkájuk eredményessége is erõsen függ az intézményi hatásoktól, a pedagógus minõsítésétõl függõvé tenni egzisztenciáját, jövedelmét nem etikus. Az értékelés természetesen lehetséges, kimutatható az adott pedagógus által tanított osztályokban a fejlõdés, vagy fontos megállapításokat tehetünk a pedagógus kompetenciáiról, azonban az értékelésnek abban a tudatban kell zajlania, és a következtetéseknek is meg kell felelni annak, hogy ezek a mérési eredmények egy összetett hatásrendszer mûködésének eredményei. 7. A tervezett/mûködõ rendszer méréselméleti szempontból is problematikus. A pedagógusokat értékelõ tanfelügyelõk pontokat adnak az értékelés során bizonyos részmozzanatokra. Ez azt a látszatot kelti, hogy a megítélés objektív lesz. Egy mérés azonban csak azért, mert (itt mindenféle mérési megfontolást nélkülözõen) számokat rendelünk hozzá valamikhez, még nem válik objektívvé. A tanfelügyelõk által adott pontszámok mögött szinte minden esetben rendkívül összetett jelenségek, jellemzõk állnak, ezeknek egy számmal való jellemzése alapvetõen problematikus. Ugyanis a pontokkal végzett munka során az értékelõk feltételezik, hogy ezek az adatok minimum ordinális skálán helyezkednek el, ami feltételezi, hogy a megítélt jellemzõk sorba rendezhetõk. Azt azonban, hogy ez lehetséges, soha senki nem bizonyította be. Ráadásul a pontszámokkal az értékelõk átlagokat is számolnak, ami végképp indokolhatatlan eljárás, hiszen ilyen mûveletet csak legalább intervallumskálán elhelyezkedõ adatokkal lehetne végezni. 8. Aggályos az értékelés megbízható, stabil szakmai alapokra helyezése is. A pedagógusokat értékelõ bizottsági tagoknak ismert, jól leírt, közösen vallott, és közel azonos módon használt szakmai, paradigmatikus vonatkoztatási rendszerrel kellene rendelkezniük, amikor a pedagógus tevékenységének egyes részleteit megítélik. Nem ismerünk ilyen protokollt, a szakma jelenlegi állapotában, illetve az értékelendõ mozzanatok különösen összetett voltára való tekintettel ilyen protokoll létezése akár meg is kérdõjelezhetõ. De hogy most nincs, az biztos. Ebben a helyzetben a pedagógust értékelõ bizottsági tagok személyes pedagógiai tudásán, világlátásán múlik majd nagyon sok az értékelési folyamatban, és ez nyilvánvalóan ellentmond minden korrekt minõsítéssel szembeni logikus elvárásnak. A felsorolt pontokba foglalt kritika alapján azt állítom, hogy a formálódó pedagógus minõsítési rendszer nem tölthet be oktatásfejlesztõ funkciót. Erõs a veszélye annak, hogy inkább ront a helyzeten. Félõ, hogy sokkal inkább lesz eszköze a pedagógusok hatalomhoz való lojalitáson alapuló szelekciójának, semmint a nevelõmunka javításának. Bürokratikus és pazarló rendszer készül. Sokkal inkább jellemzõ lehet majd a követelmények formális teljesítése, és ehhez csak esetlegesen, e formális teljesítéstõl függetlenül kapcsolódhat majd mély, belsõleg motivált, a személyes és intézményi szakmai céloknak megfelelõ tanulás. Szerepet kaphat majd akár még a korrupció és a csalás is a rendszer mûködésében. Mivel a deklarált cél egy korszerû pedagógiai kultúra érvényesülésének elõsegítése, sajnos a rendszer mûködése szolgálhatja még e pedagógiai kultúra lejáratását is. Nahalka István EZ VÁR A TANÁROKRA A KÖVETKEZÕ ÉVEKBEN: A MINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS LEGFONTOSABB DÁTUMAI Február Az oktatásért felelõs miniszter minden év február utolsó napjáig teszi közzé a következõ évi minõsítési vizsgák és eljárások keretszámait vagyis ekkor derül ki, pontosan hány pedagógus és gyakornok léphet elõre. Április A pedagógusok április 30-ig jelentkezhetnek az intézményvezetõnél a következõ évi minõsítési eljárásra ekkor kell megjelölniük, hogy milyen fokozatba lépnének tovább (pedagógus I, pedagógus II, mester- vagy kutatótanár). Május Fontos: az igazgató a tanárok és a tanítók jelentkezését nem tagadhatja meg, május 10-ig rögzíteniük kell a pedagógusok adatait az Oktatási Hivatal informatikai rendszerében. A jelentkezéseket a kormányhivatal ellenõrzi, és minden év május 31-ig jóváhagyja. Június A miniszter minden évben június 20-ig dönt arról, kik vehetnek részt a következõ évi minõsítési eljárásokon, a döntésrõl június 30-ig értesíti a pedagógusokat és az iskolavezetõket. Szeptember Szeptember 30-ig minden jelentkezõ megtudja, mikor lesz a minõsítõ vizsgája, ki lesz a minõsítõ bizottság elnöke, és rajta kívül milyen tagokból áll majd a bizottság. November A pedagógusoknak november 30-ig kell feltölteniük portfóliójukat az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe. eduline.hu Fotó: Fazekas István 9

10 PORTFÓLIÓ A PORTFÓLIÓ ÚJ ELVÁRÁSAI augusztus 25-én az Oktatási Hivatal honlapján megjelent a megújult útmutató, mely már a november 30-ig portfóliót készítõkre is vonatkozik. Milyen változások vannak? Az Oktatási Hivatal oldalán megjelentek szerint: december 12-én jelent meg az Oktatási Hivatal honlapján, a oldalon az Útmutató a pedagógusok minõsítési rendszeréhez címû dokumentum, amely támogatja a pedagógusok felkészülését a minõsítõvizsgára, illetve a minõsítési eljárásra, és segíti a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletben foglaltak alkalmazását március 19-én nyilvánosságra kerültek az egyes szaktárgyakra és szakterületekre vonatkozó kiegészítések. A pedagógus-elõmeneteli rendszer szeptemberi bevezetése óta szerzett tapasztalatok, valamint a pedagógusminõsítés folyamatának racionalizálását támogató jogszabályi változások szükségessé tették a kiadvány felülvizsgálatát és módosítását. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év július 31-éig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására július 10-én a Hivatal által összeállított javaslatot jóváhagyta az emberi erõforrások minisztere. pedagogusportfolio.blog.hu 10

11 PORTFÓLIÓ 2015-ÖS MINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS: ILYEN PORTFÓLIÓT KELL KÉSZÍTENI NOVEMBER VÉGÉIG Harmincezer pedagógus vehet részt a 2015-ös minõsítési eljárásban, ehhez azonban november végéig fel kell tölteniük a portfóliójukat. Az Oktatási Hivatal útmutatója szerint ez legalább négy-hat hónapos munka, így érdemes már most nekilátni. Az Oktatási Hivatal javasolt ütemterve szerint három-öt hónapot kell szánni a dokumentumok beszerzésére és válogatására, illetve ezzel párhuzamosan négy-hat hónapot a portfólió megírására. Dokumentumok gyûjtése, elkészítése és válogatása Érdemes a munkát a már meglévõ dokumentumokkal kezdeni, ezek lehetnek iskolai rendezvények dokumentumai, tanúsítványok, gyakorlat leírása, a tanulók munkái: ezeket már csak reflexiókkal kell kiegészíteni. A dokumentumokat beszkennelve - a diákok nevét kitakarva! - rögtön fel is lehet tölteni az Oktatási Hivatal online felületére, az úgynevezett e-munkaportfólióba. A dokumentumok válogatásánál érdemes az értékelési táblázat és a portfólió egésze alapján dönteni, itt az a cél, hogy minél meggyõzõbb és kiegyensúlyozottabb kép álljon össze. Van, akinek 70 ezer forintot kell fizetnie a minõsítési eljárásért. Reflexiók írása és véglegesítés Fontos, hogy a reflexiók ne csak leírást, hanem elemzést és értékelést is tartalmazzanak, amelyeket tényekkel kell alátámasztani. Figyelembe kell venni a körülményeket, az etikai megfontolásokat, a külsõ visszajelzéseket, fontos az önkritika, illetve a szabatos és szakmai nyelvezet. További dokumentumok, feltöltés Eredetiségnyilatkozatot, szakmai önéletrajzot és az intézményi környezet bemutatását kötelezõ mellékelni, ezen kívül önálló alkotói, mûvészeti tevékenységhez kapcsolódó dokumentumokat, valamint a szakmai életút értékelését is fel lehet tölteni. Ezután sorban fel kell tölteni a továbbiakat: a csoportprofilhoz tartozó két tematikus tervet, és az ezekhez kapcsolódó 3, illetve 7 óra- vagy foglalkozástervet. A portfólió elkészítése mellett szeptember végéig mindenki megtudja, mikor lesz a minõsítõ vizsgája, illetve ki lesz a bizottság elnöke és tagjai. Ezen kívül a tanfelügyelet is része az eljárásnak, itt óralátogatásokra és interjúkra kell számítani eduline.hu 11

12 JEGYZET TÉVHIT, HOGY KÉPZETTEK ÉS OKOSAK VAGYUNK A gyenge magyar oktatási rendszer még Európa összeszerelõ üzeme cím eléréséhez is kevés lesz. Pletser Tamás közgazdász írása az alábbiakban folytatódik. Dél-Korea és Magyarország más-más úton jár. Talán sokan emlékeznek még a szöuli olimpia megnyitóünnepségére. A fellobbanó olimpia láng által megperzselt sanyarú sorsú galambok mellett a megnyitó arról vált nevezetessé, hogy a délkoreaiak szakítottak a hagyományokkal, és az olimpiai lángot egy kiemelkedõ sportoló mellett egy vidéki tanár és egy, a kultúráért sokat tevõ állampolgár gyújthatta meg. Ez jól mutatja, a délkelet-ázsiai ország hozzáállását a tudáshoz és a mûveltséghez. A dél-koreai reál GDP 1971 és 2014 között évi átlag 7,12 százalékkal nõtt (miközben volt 1998-ban egy 7,3 százalékos év/év alapú GDP-zuhanás is). Ezzel szemben Magyarország 1996 és 2014 között évi 2,05 százalék átlagos éves GDP-növekedést ért el. A magyarok már az OECD-átlag alatt vannak A képzettség és a kulturális mûveltség csak az egyik meghatározója a gazdasági sikernek. De rendszertõl függetlenül az egyik leglényegesebb eleme. Az Index a közelmúltban taglalta, Magyarország egyre kevesebbet költ az oktatásra, és azt is, hogy valószínûleg rossz struktúrában teszi. A sokszor említett PISA-felmérések szerint romlanak a magyar diákok eredményei, a legutóbbi számok szerint a fejlett országok átlagához képest is gyengébb teszteredmények születtek, a visszaesés fõleg matematikában és a természettudományban szembeötlõ. Lehet bírálni a PISA-felmérés módszertanát, rá lehet sütni, hogy leszakadó etnikai rétegek húzzák az átlagot lefelé, de a tendenciát nehéz letagadni. Nemzetközi felmérések adatai alapján tudjuk, hogy a magyar tanulók a matematikai és a természettudományos ismeretek terén a '70-es és '80-as években a világ élvonalához tartoztak. Sõt, a '80-as évek elején japán és svéd diáktársaikat megelõzve toronymagasan vezették a vonatkozó statisztikákat. A vezetõ helyet azonban nem sikerült sokáig megõrizni: a '90-es években diákjaink teljesítménye már csak a középmezõnyhöz volt elegendõ. A 2012-es eredmény ezzel szemben már a középmezõny alatti értéket jelez, a 2000-es felméréshez képest csak a szövegértésben volt javulás, szemben a másik két képesség jelentõs romlásával. Az egy tévhit, hogy mi képzettek és okosak vagyunk Számomra nyilvánvaló, hogy egy természeti erõforrásban szegény ország számára (ami egyébként furcsa módon inkább elõny egy országnak, mint hátrány, de errõl egy újabb kimerítõ cikket lehetne írni) az egyetlen értelmes kiút az oktatás és a mûveltség növelése. Ez még a trianoni sokktól megtántorodott két világháború közti magyar vezetésnek is egyértelmû volt, és sikeresen emelték fel mind az elit, mind a közoktatást. Ennek az alapjait még a '45 utáni szocialista rezsim sem verte szét, és ez különben nagyban hozzájárult ahhoz a tévhithez, hogy mi, magyarok milyen okosak/képzettek is vagyunk (rekordszámú természettudományi magyar származású Nobel díjas). Ennek a hitnek ma már nincs meg a tényszerû alapja. A magyar leleményesség legfeljebb a közösségi adózás és szabályok elkerülésében lelhetõ fel, professzionális tudásban az ország lakó egyre távolodnak a világ élvonalától. A jó oktatási rendszerek közös vonásai Magyarország ebben is szembeszáll a világgal Pedig egy jó oktatási rendszer kialakításának receptje adott lenne. Ehhez ráadásul nem is kell messzire menni, elég csak Lengyelország vagy a balti államok példáját megnézni. A brit Economist hetilap még 2011-ben hozott egy nagyon jó elemzést arról, hogy mi a közös a sikeres oktatási rendszert mûködtetõ tartományokban és országokban (a három példa Lengyelország, a német Szászország és a kanadai Ontario tartomány voltak). A következõ négy közös elemet találták: Decentralizáció, vagyis minél több döntési kört a helyi szintre (iskolaigazgató vagy maga a pedagógus) delegálni. Az alulteljesítõ diákok felzárkóztatása, fokozott figyelem a kallódókra, segíteni a lemaradókat. Az iskolarendszer széles választéka, vagyis szabadon választhatóak legyenek az intézmények, és minél szélesebb kínálat legyen különbözõ iskolákból. Magas pedagógusi standardok (ennek fõ elõfeltétele a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése). Nos, mintha mi az elmúlt 25 évben a világban sikeres modellekkel szemben mennénk az oktatás területén (is). A nem-ortodox oktatáspolitikával anyagi sikereket lehet elérni rövid távon, vagyis tovább faragható a kiadások mértéke. Csak sajnos ez önbecsapás, ami egy gyenge minõségû oktatási rendszert eredményez. Lehet abban hinni, hogy ne adjunk szabadságot az oktatóknak, mert nem adják át a kívánt tananyagot a diákoknak, de ezzel pont a kreativitásukat öljük meg. Lehet abban hinni, hogy az átlagkereset 70 százaléka elég a jövõt felnevelõ tanári bérre, csak a tapasztalat az, hogy a kontraszelekció itt is, mint az élet más területén, érvényesül. Sajnos pont az oktatás az, ahol a legkisebb politikai áron lehet kiadást csökkenteni, hiszen a társadalom relatíve kisebb szegletét érinti, és az elvonások nem járnak azonnali gazdasági hatással. Ki is használja ezt a magyar politika. Spórolunk a jövõn, és lezüllesztjük a humán tõkét Az a tény, hogy az oktatásra és az egészségügyre nem költ a költségvetés, pont az egyetlen komparatív elõnyünket, a magyar munkaerõt degradálja le. Sajnos azt is látni kell, hogy ennek egy fõ oka, hogy mit tekintenek a magyar emberek fontosnak. A tapasztalat azt mondatja velem, hogy ebbõl a szempontból még a késõi Kádár-korszakhoz képest is visszalépés történt. Akkor még az volt a mantra, hogy tanulással ki lehet törni a mostani anyagi és szellemi környezetbõl. Ma már szinte alig vannak ilyen hangok. A magyarok többsége nem becsüli a tudást és a képzettséget, mélyen lenézi a szellemi és szakmai munkát, aminek következménye, hogy a múlt és a jelen téveszméiben él. Sokan nem fogadják el, hogy a képzettséget igénylõ szellemi munka adott esetben többszörös értéknövelõ, mint a képzettséget nem igénylõ fizikai munka, és elõbbibõl hajlandó a munkaadó is nagyobb szeletet adni a munkavállaló felé (mellesleg az állam is jobban kiveszi a részét, tehát a közösség is gazdagodik). Ez egyébként ugyanígy igaz a szakmunkára is az oktatást nem igénylõ kétkezi munkával szemben. A következmény a leszegényedés és elmaradottság. Ráadásul a világ tovább robog az automatizálódás útján, így az alacsonyabban képzett munkavállalókra még annyira sem lesz 20 év múlva igény, mint ma: egy amerikai tanulmány szerint az amerikai munkahelyek 45 százaléka eltûnhet emiatt, elsõsorban az alacsony hozzáadott értékû munkahelyek közül. És ezt a folyamatot hasonlóan, mint a 70-es évek olajárrobbanását sem fogjuk tudni megállítani a határoknál. Jó lenne felébredni végre. Pletser Tamás 12

13 JOGI ESETEK PDSZ AZ MT. MÓDOSÍTÁSÁT KEZDEMÉNYEZI Véget ért a nyári vakáció. Egymást érik a bejelentések a hivatal részérõl a tanévkezdés biztonságos megszervezését illetõen. Folyamatos az információ özön a tankönyvellátás biztosításáról, a kísérleti tankönyvek használhatóságáról, illetve használhatatlanságáról. Ezekrõl és több más, aktuális témában is kialakította álláspontját a PDSZ, ezt ismertette Mendrey László elnök az augusztus 22-i sajtótájékoztatón. A tankönyvellátásról elhangzott, hogy nem erény, hanem követelmény, hogy tanévkezdésre elkészüljenek a tankönyvek. A kísérleti tankönyvek tartalma ismeretlen, az indokolatlanul felduzzasztott tananyag miatt a tanulás megtanítása helyett a magoltatás kényszere kezd megvalósulni. Káoszba fulladni látszik a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása. A KLIK rendszerbeállása alapvetõen változtatta meg, illetve tette lehetetlenné a létszámalapú reprezentativitás korrekt megállapítását. Ez így nem mehet tovább! A kihirdetésre váró eredmény irreális, elfogadhatatlan! A PDSZ a Liga Szakszervezeteken keresztül kezdeményezi az Mt. módosítását. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy úgy tûnik, születhet ésszerû, és békés megoldás a régóta húzódó bankszámla kompenzáció ügyében. Segíthet ebben Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár levele, melyet Balog Zoltánhoz írt kérésünkre fogalmazott meg. Szita Róbert - Kiséri-Nagy Ferenc KEZDEMÉNYEZÉS A PEDAGÓGUSKARI TAGSÁGI AUTOMATIZMUS MEGSZÜNTETÉSÉÉRT! Tájékoztatjuk a PDSZ tagságát, hogy az LMP kezdeményezte - a PDSZ javaslatát elfogadva és támogatva - a pedagóguskari tagsági automatizmus megszüntetését! Az alábbiakban a PDSZ Országos Választmánya számára ezzel összefüggésben fogalmazott Mendrey László által írt tájékoztató levelet olvashatják el. Tisztelt Országos Választmány! Az elmúlt héten a Parlament alelnöke, Hiller István fogadott engem, s ismertette álláspontját a közoktatásban kialakult helyzettel kapcsolatban. A PDSZ véleményét tiszteletben tartja, azt támogatja a tankötelezettség, a pedagóguskar, a munkaterhelés, a tankönyvpiac és a béremelés kérdésében. Fogadott minket az LMP. Schiffer Andrásék véleménye nagyon közel áll a mienkhez a közoktatás kérdésében. A pedagóguskari kényszertagság ügyében törvénymódosítást kezdeményeznek, megismételve tavaszi kezdeményezésüket. Az akkori beadvány szövegét a PDSZ állította össze, s Pokorni Zoltán, valamint Osztolykán Ágnes (az Oktatási Bizottság akkori elnöke és alelnöke) közösen terjesztette elõ, ami a bizottság határozatképtelensége miatt nem került a Parlament elé. Mendrey László PDSZ elnök JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT (PDSZ Iroda 1085 Bp. Somogyi Béla u. 20.) Személyes ügyfélfogadás: szorgalmi idõben kedden óra, csütörtökön óra Elõzetes bejelentkezés szükséges: 1/ , 1/

14 BÉREK CSODA, HOGY MÉG DOLGOZNAK A KÖZSZFÉRÁBAN Egy közszférában dolgozó bére 2006-ban még 12 százalékkal magasabb, 2012-ben már 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy hozzá hasonló, versenyszférában dolgozó bére. A diplomások között 40 százalék volt a közszféra bérhátránya 2012-ben. Nem csoda, hogy orvosaink elmennek, tanáraink pályát váltanak. A közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, és ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása is. Jövõnket meghatározó kérdés tehát, hogy kik és hogyan dolgoznak a közszférában. Ezt pedig jelentõsen befolyásolja a keresetük. Hogy alakultak az elmúlt 15 évben a közszféra bérei? Defacto 2012-re a közszféra bérei már átlagosan 30 százalékkal maradtak a versenyszféra bérei alatt. Valamennyi bérkülönbséget kompenzálhat, hogy a közszférában sokszor szerethetõbb a munka, rövidebb a munkaidõ, és kisebb az állásvesztés esélye. A közelmúlt nagymértékû bércsökkenése azonban a Defacto szerint már könnyen vezethet a közszolgáltatások romlásához. Félõ, hogy sok pályakezdõ elkerüli a közszférát, hogy sok tehetséges ott dolgozó inkább átmegy a versenyszférába, és hogy a maradók motiváltsága is csökken az alacsony bérek miatt. Az elsõ ábra 1998 és 2012 között mutatja, hogy hány százalékkal keres többet (vagy kevesebbet) egy közszférában dolgozó ember egy azonos korú, nemû és végzettségû versenyszférában dolgozóhoz képest. A közszférába soroljuk a köztisztviselõket, bírókat, ügyészeket és közalkalmazottakat: ide tartoznak például a közoktatásban, a közegészségügyben és az állami adminisztrációban dolgozók. A versenyszférába soroljuk az állami és magánvállalatok alkalmazottait. Célunk a nyílt munkapiaci bérek összehasonlítása, ezért a közmunkásokat nem vizsgáljuk. A blogról Õszintén hisszük, hogy a tényekre épülõ közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló.a Defacto blog szerzõi közgazdászok, szerkesztõi Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kõszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói és 2001 között a közszférában dolgozók bére közel 20 százalékos hátrányban volt a versenyszférában dolgozókhoz képest és 2003 között a közszféra bérei jelentõsen emelkedtek, és utána 2006-ig viszonylag stabilan, 10 százalékkal magasabbak voltak, mint a versenyszféra bérei óta viszont részben olyan kormánydöntések miatt, mint a 13. havi fizetés megvonása és a közbérek befagyasztása a közbérek a versenyszféra béreihez képest szinte folyamatosan csökkentek. Egyre többen keresik meg a PDSZ-t, hogy az érettségi idején végzett munkát nem fizeti ki a munkáltató. Augusztus 12-én egyeztettünk az Emmi képviselõivel, többek között ebben a témában is. Tájékoztatójukat az alábbiakban olvashatják. Mendrey László elnök úr részére Tisztelt Elnök Úr! Kedves László! Ezúton küldöm a tegnap ígért állásfoglalásunkat: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 10. (1)-(2) bekezdése és 11. (8) bekezdése alapján érettségi vizsgát állami vizsgabizottság elõtt lehet letenni, a vizsgabizottság mûködtetésérõl az érettségi vizsgát KIFIZETIK VAGY NEM? Minden munkakörben azonos a közszféra bérhátránya? A válaszhoz a második ábra külön mutatja a bérkülönbség alakulását felsõfokú végzettséggel nem rendelkezõkre és diplomásokra. Az életkor és a nem által magyarázott különbségeket itt is kiszûrtük. Az évezred elején a közszférában a legfeljebb érettségivel rendelkezõ dolgozók bérhátránya 10 százalék körüli, a diplomás dolgozóké pedig 30 százalék körüli volt után az állam mindkét kategóriának jócskán megemelte a bérét. De amíg a legfeljebb érettségivel rendelkezõk 2006-ban majdnem 20 százalékos elõnynek örvendhettek, a diplomások csupán beérték a hozzájuk hasonló versenyszférabeli dolgozókat. A közbérek csökkentését hasonlóan differenciálatlanul vitték végig a kormányok. Ezért 2012-ben az érettségizettek 20 százalékkal, a diplomás dolgozók viszont már 40 százalékkal kerestek kevesebbet a közszférában, mint a versenyszférában. Eltérõ tehát a különbözõ munkakörök bérhátránya: különösen a diplomások között rendkívül nagy a lemaradás a versenyszférához képest. Ez valószínûleg fontos oka orvosaink és tanáraink egyéb szektorokba és külföldre vándorlásának. A Defacto szerint amíg a kormány nem emeli meg a közbéreket különösen a diplomás közbéreket, addig romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk. Valójában az a csoda, hogy még mindig sokan vannak a közszférában, akik az alacsony bér ellenére lelkiismeretesen dolgoznak mindannyiunkért. Köszönjük nekik. Telegdy Álmos, MTA KRTK szervezõ középiskola, illetve a megyei (fõvárosi) kormányhivatal gondoskodik, az emelt szintû érettségi vizsgákat pedig a kormányhivatal szervezi is meg. E szabályok alapján a vizsgabizottságokban közremûködõ pedagógusok ha a vizsgát a középiskola szervezi, akkor az intézményvezetõ megbízása alapján állandó munkaköri feladataikon kívül/azon felül, ha a vizsgát a kormányhivatal szervezi meg, a kormányhivatallal kötött megbízási szerzõdés alapján látják el vizsgáztatási feladataikat. A 100/1997. Korm. r a pedig az érettségi vizsgán végzett munkáért vizsgáztatási díjat, illetve a lebonyolításban közremûködõknek díjat ír elõ. Ez önálló, a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban járó illetménytõl, munkabértõl 14

15 BÉREK független jogcímû, nem rendszeres díjazási forma, amelynek mértékét külön jogszabály, a maga által meghatározott elvek alapján írja elõ. Ebbõl következõen arra a jogosult személy akár a középiskola, akár a kormányhivatal a vizsgaszervezõ az illetményén, munkabérén felül szerez jogot. A két díjazás között nem áll fenn olyan közvetlen kapcsolat, amely alapján az egyik a másik fizetésére tekintettel módosítható, csökkenthetõ lenne. Más kérdés, hogy a vizsgabizottságban részt vevõ, illetve a lebonyolításban közremûködõ pedagógusoknak a közalkalmazotti, illetve munkaviszonyukban az erre vonatkozó általános szabályok szerint teljesítendõ munkavégzésére, illetve ezzel összefüggésben a fizetendõ díjazására hogyan hat ki, hogy az érettségi vizsga lebonyolításában részt vesznek. A középiskola által szervezett ( házi ) érettségi esetén a pedagógussal az intézmény nem köt külön megbízási szerzõdést, hanem a feladatokat az intézményvezetõ megbízása alapján látja el. Számára e napok a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 19. (2) bekezdése alapján tanítás nélküli munkanapnak minõsülnek, amikor munkavégzési kötelezettségüket az érettségi vizsgán ellátandó feladataikkal teljesítik. Az erre a napra járó illetményük, munkabérük tehát a munkajogi szabályok alapján megilleti õket. Mindez azonban a fent kifejtettek alapján független attól, hogy az érettségire vonatkozó rendelet alapján számukra a külön jogcímû díjazást is fizetni kell. Ha az érettségi vizsgát a kormányhivatal szervezi, az iskolának a pedagógus azon történõ részvételét ez esetben is biztosítania kell, és a munkatervben a fentiekben idézett jogszabályi rendelkezések alapján e napokat tanítás nélküli munkanapként meg kell terveznie. Mivel azonban e munkanapokon nem az iskolában, a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony alapján történik a munkavégzés, e napokon a pedagógust az intézményvezetõnek a munkavégzés alól mentesítenie kell. Azonban ez a 100/1997. Korm. rendelet szerinti díjazásra való jogosultságát szintén nem befolyásolja. Üdvözlettel: Thaisz Miklós fõosztályvezetõ Köznevelés-fejlesztési Fõosztály ENNYIT KERESNEK A TANÁROK SZEPTEMBERTÕL: ITT TALÁLJÁTOK AZ ÖSSZES ADATOT Mennyit keresnek szeptembertõl a pedagógusok? Hogyan lehet kiszámolni, milyen bruttó bérre számíthatnak a pályakezdõ és a több évtizede dolgozó tanárok, tanítók és óvodapedagógusok? Utánajártunk. Idén szeptemberben ismét emelik a pedagógusok fizetését: a középfokú végzettséggel rendelkezõk illetményalapja a minimálbér 118,5 százalékáról 118,9 százalékra emelkedik, az alap- vagy fõiskolai diplomások 157,8 százalék helyett 163,3, a mestervagy egyetemi diplomások 172,9 százalék helyett 179,6 százalékkal számolhatnak. Ez bruttóban ennyit jelent szeptembertõl: Kategória Év Középfokú végzettséggel Alapszakos/fõiskolai végzettséggel Mesterszakos/egyetemi végzettséggel A pedagógus II, a mesterpedagógus és a kutatótanár kategóriával nem foglalkoztunk, tavaly szeptemberben ugyanis a pályakezdõk kivételével mindenki a pedagógus I fokozatba került. Pályakezdõk A két évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezõ, vagyis gyakornok kategóriába sorolt tanárok, tanítók és óvodapedagógusok a mindenkori illetményalapot kapják fizetésként, ennek mértéke azonban - ahogy a tapasztaltabb pedagógusoké, úgy a pályakezdõké is szeptemberétõl is emelkedik. Iskolai végzettség szeptember 1-tõl Középfokú végzettség Alapszakos/fõiskolai végzettség Mesterszakos/egyetemi végzettség szeptember 1-tõl* szeptember 1-tõl* * a minimálbér várható változása miatt a bruttó bér ennél magasabb lehet Pótlékok Ahogy az alapfizetéseket, úgy a pótlékokat is az illetményalap alapján lehet kiszámítani, ilyen bruttó összegekre lehet számítani szeptembertõl. eduline.hu Pótlék Pótlék alsó határa: fõiskolai végzettség Pótlék alsó határa: egyetemi végzettség Pótlék felsõ határa: egyetemi végzettség Pótlék felsõ határa: fõiskolai végzettség intézményvezetõi osztályfõnöki kollégiumban csoportvezetõi munkaközösség-vezetõi intézményvezetõ-helyettesi nemzetiségi gyógypedagógiai nehéz körülmények között végzett munkáért járó

16 KÉPZÉS PDSZ AKADÉMIA: FÓK AZ OKTATÁSPOLITIKA Szita Róbert képriportja A Balatonalmádiban található Pedagógus Üdülõben ötven mindenre elszánt kolléga, tanár, tanító, óvónõ és kollégiumi nevelõ készült fel a következõ idõszak kihívásaira. A július elsõ napjaiban tartott fórumon fõképp munkajogi, oktatáspolitikai és persze szakmai, valamint érdekvédelmi-érdekképviseleti kérdésekkel foglalkoztak. A képzés fõszervezõjétõl, Tollner József elnökségi tagtól megtudtuk, hogy a leginkább dr. Nyitrai Károly jogász és Pongrác Tibor OV tag által prezentált munkajogi elõadásokat várták a résztvevõ kollégák. Az elsõ napon az érkezés, és a szállás elfoglalása után aktuális tudnivalókról, technikai teendõkrõl tájékoztatott Tollner József fõszervezõ. Az akadémia idei programját Mendrey László, a PDSZ elnöke nyitotta meg, majd,,közoktatás, európai trendek, prognózisok címmel Setényi János, az Expanzió Humán Tanácsadó ügyvezetõ igazgatója, oktatási szakértõ és vezetõ tanácsadó elõadása hangzott el. A második napon, július 1-jén a tagtoborzásról, a PDSZ megerõsítésérõl tartott hasznos tréninget Molnár Lajos. A harmadik napon, július 2-án délelõtt,,legyünk felkészültek 16

17 KÉPZÉS USZBAN A MUNKAJOG, ÉS AZ ÉRDEKVÉDELEM az iskolákban várható ellenõrzésekre és ellenérzésekre (Fókuszban a 2014/15-ös tanévben induló tanfelügyelet, és pedagógusminõsítés) címmel Nagy Kálmán közoktatási szakértõ elõadása volt a program. A nagy érdeklõdéssel kísért elõadás a mindennapi stresszre, a minõsítési rendszerre, a követendõ stratégiára, a nyolc pedagógus kompetenciára (tudás, tervezés, tanulás támogatása, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, értékelés, kommunikáció, elkötelezettség) koncentrált. Ezt követõen Nagy Kálmán azt hangsúlyozta, hogy a háromfõs minõsítõ bizottság egyik tagjaként az intézményvezetõnek is óriási a felelõssége. Ezután pedig a módszerekrõl, a tartalomról, vagyis a dokumentumelemzésrõl, a megfigyelésrõl, és az interjúról is beszélt. A nagy tetszést kiváltó elõadás után a résztvevõk amellett, hogy kérdéseket is megfogalmaztak, nagy hibának nevezték, hogy egy pedagógusnak állandóan bizonyítania kell, hogy alkalmas, ez pedig már-már visszás. Ugyanezen nap vendége volt még Dúró Dóra (Jobbik), az Országgyûlés Kulturális Bizottságának elnöke, majd Hiller István (MSZP) az Országgyûlés alelnöke, oktatáspolitikus is. 17

18 KÉPZÉS DÚRÓ DÓRA: RENDKÍVÜL KORLÁTOZOTTAK A BIZOTTSÁGI MUNKA LEHETÕSÉGEI Az Országgyûlés Kulturális Bizottsága elnökének elõadása július 2- án hangzott el Balatonalmádiban. A Jobbik országgyûlési képviselõje elõtt Tollner József PDSZ elnökségi tag sajnálatosnak nevezte, hogy az oktatás már az illetékes parlamenti szakbizottság nevében sem szerepel. A képviselõ asszony a PDSZ tagjai elõtt többek között a bizottsági munka nehézségeirõl és az õszi parlamenti feladatokról is részletesen szólt. A parlamenti szakbizottság elnöke elõadása elején röviden bemutatta a kulturális bizottságot, beszélt a létszámáról, és jövõbeni feladatairól is, itt tett említést a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, valamint az államtitkárral való küszöbön álló egyeztetésekrõl is. Ezt követõen pedig a tematikus napirendi témákról és az õszi ülésszak feladatairól is tájékoztatott röviden. Elmondta, hogy a szakbizottságban is kétharmados többségben vannak a fideszes képviselõk, tehát nagyon nehéz dolga van az ellenzéki képviselõknek. Olyan képtelen a helyzetünk, helyzetem a bizottságban, amire jellemzõ, hogy a javaslatainkat meg sem hallgatják, az egyeztetésekre, a vitákra való felkészülésre nincs is mód. Olyan komoly politikai akarattal, erõvel állunk szemben, mely olyan képtelen helyzeteket idéz elõ, ami a tényleges bizottsági munkát szinte ellehetetleníti. Az új államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit hivatalba lépésével összefüggésben elmondta, hogy kérdést tett fel, mert szerinte (is) az új államtitkár szereptévesztésben van. Ekkor idézte fel Hoffmann Rózsa már országgyûlési képviselõként tett felszólalását, illetve a szakszervezetekkel kapcsolatos megjegyzését is. Megtudtuk, hogy a Nemzeti Pedagógus Karral kapcsolatos mondatokkal összefüggésben Duró Dóra óva intette az új államtitkárt az ilyen megjegyzésektõl. Sajnálatos, de elõfeltételezhetõ, hogy szeptembertõl elindul a pedagógusok elbocsátása az emelt óraszámok miatt ilyen és ehhez hasonló jelzések jutottak el hozzám a minap. Eddig is több olyan kérdést feltettem, mely a PDSZ-t és tagságát érdekelte és érintette, ezt a támogatást ezután is felajánlom fûzte hozzá a Jobbik országgyûlési képviselõje. A rövid elõadás után az akadémia résztvevõi kérdéseket tettek fel Dúró Dórának. Többen a ténylegesen leadott tanórák számának felmérésérõl, illetve a jövõbeni esetleges tömeges elbocsátások lehetõségérõl érdeklõdtek. Ez utóbbi kérdésre a szakbizottság elnöke azt válaszolta, hogy sajnos elképzelhetõ, hogy ez bekövetkezik, ám mindez a törvény elfogadásakor is elõfeltételezhetõ volt. A tankönyvellátásról, illetve a Klik által összeállított hivatalos tankönyvjegyzékrõl pedig azt kérdezték, hogy mit tud tenni ez ügyben a kulturális bizottság. Már Alkotmánybírósági beadvány is született e kérdésben. Annyit tudunk tenni, hogy a bizottsági ülésen 15 percet foglalkozunk vele. Rendkívül korlátozottak a lehetõségeink. Igazából csak kérdéseket tudunk feltenni felelte Dúró Dóra. Horváth Éva dunaújvárosi tanár megkérdezte: nem fél attól, hogy a bizottság súlytalan, tehetetlen? Mi az esély az NPK-ból való kilépés lehetõségére? A képviselõnõ elmondta: a bizottság a házszabály keretei között mûködik, a napirend kiegészítését kérjük, de fél perc múlva a Fidesz leszavazza azt, és nem tudunk errõl tovább tárgyalni. Az NPK-ból való kilépésre szerintem nincs esély. Tollner József saját véleményét fogalmazta meg: szerintem egy költségvetési sorként tekintenek ránk, pedig nem olyan egyszerû, hogy kirúgunk egy vagy több pedagógust, hiszen azt kellene csak végig gondolni, hogy mindez hosszú távon mit okozhat. Ez pedig a minõség rovására megy. A pedagógiai munkát segítõ munkatársak száma rendkívül alacsony a környezõ országokhoz képest. További kérdésekre válaszolva Dúró Dóra elmondta, hogy a sztrájkjog alapján a pedagógusok nyomásgyakorlási lehetõségei példának okáért sokkal alacsonyabb szintûek, mint egy BKV sofõr vagy egy mozdonyvezetõ esetében. Országos szinten iskolabezárásokat elrendelni visszás dolog volna. A tankötelezettségi korhatár csökkentése miatt egyszerûen eltûnnek a szakiskolákból a 16 év felettiek. A székesfehérvári kolléga pedig azután érdeklõdött, hogy a mindennapos testnevelés miatt mikor hozzák vissza, hogy énekbõl és technikából újra heti két óra legyen? Rajzból, technikából, énekbõl nem lehet könyveket rendelni, csak visszaszerezni a felsõbb osztályok tanulóitól tette hozzá. Az egyik PDSZ tag pedig azt hozta a képviselõnõ tudomására, hogy,,többször voltam középiskolákban érettségi elnök, miközben azt a jelzést kaptam, hogy azok a kollégák, akiknek vizsgáztak a dákjai, azokat az osztályfõnököket, szaktanárokat szabadságoltatta a helyi intézményvezetõ. A PDSZ tagjai azt kérték, hogy a Pedagógus Napja alkalmából derüljön ki, hogy megbecsülik a pedagógusokat. Legyen a rendszerben pénz, mert anélkül nem megy, a havi 30 ezer forintos ellátmány egyszerûen vicc fogalmazták meg többen is. Az óvodapedagógusok 32 helyett 36 órát kell eltölteni a gyerekek között hetente, marad 4 óra a felkészülésre, ami 18

19 KÉPZÉS A fõszervezõ szerint nagyon jó társaság jött össze az idei PDSZ Akadémián. Az elnökségi taghoz eljutott vélemények szerint hasznosak voltak a munkajoggal és az oktatáspolitikával kapcsolatos elõadások, ugyanakkor kritikaként fogalmazódott meg, hogy a június 30-tól július 4-ig tartó képzésen résztvevõ ötven kolléga között még mindig nagyon kevés volt a fiatal pedagógus. A PDSZ-nek a jövõben sokkal erõteljesebben kell arra törekednie, hogy az ifjabb pedagógusok is magukénak érezzék a szakszervezetet, és mások képviseletét tette hozzá Tollner József, aki a pdsz.hu-nak nyilatkozva azt is elmondta, hogy 2015-ben újra lesz PDSZ Akadémia. -atsemmire nem elég. Meddig lehet még terhelni egy óvónõt kérdezte egy óvodapedagógus. Mendrey László PDSZ elnök megfogalmazta, hogy a parlamenten belüli eszközök nagyon csekélyek, ezért a parlamenten kívüli eszközök, például a nyomásgyakorlás szakszervezeti eszközeit lenne érdemes alkalmazni. Ezután azt kérte a PDSZ elnöke, hogy Horváth Péter NPK elnök bizottsági meghallgatásán és a Klik-ról szóló tárgyalás idején vehessen részt a PDSZ vezetése és persze az elõterjesztést is szeretné a szakszervezet elõtte megismerni. Zárszavában Dúró Dóra elmondta: nagyon sok munkajogi kérdést vetettek fel és nagyon jól tudom, hogy menynyi ilyen probléma létezik. A szakiskolák elképesztõ leépülésen mentek végig, az ideérkezõ gyerekek 75%-a nem érti, amit olvas. ezért aztán a szakképzés egész rendszerét újra kellene gondolni! Természetesen meghívjuk a PDSZ vezetõjét a bizottsági ülésekre, illetve a meghallgatásokra is. Közben folytatódott a PDSZ Akadmia is, a negyedik napon, július 3-án,,A Pedagógus Életpályamodell elsõ éve munkajogi szempontból címmel Dr. Nyitrai Károly a PDSZ munkajogásza tartott nagy érdeklõdéssel kísért elõadást. Sz. R. TOLLNER JÓZSEF: HASZNOS ÉS EREDMÉNYES VOLT A PDSZ AKADÉMIA HILLER ISTVÁN: A KORMÁNYPÁRTOK TUDATOSAN BESZÉLNEK KÖZNEVELÉSRÕL Az MSZP oktatáspolitikusa, az Országgyûlés alelnöke július 2-án szólalt fel a PDSZ Akadémia programja keretében. Az egykori szakminiszter szerint új vagyonos birtokos réteg kialakítása zajlik és a kormánypártok már nem közoktatásról, hanem tudatosan köznevelésrõl beszélnek. Hiller István, az országgyûlés alelnöke oktatáspolitikusként mondta el véleményét a jelenlegi helyzetrõl. Miután megköszönte a meghívást, három témakör köré csoportosította mondandóját, ezért aztán beszélt a közoktatás kialakult szerkezetérõl, annak tapasztalatairól, a közoktatás finanszírozásáról, és a közoktatáson belül érvényesülõ érdekérvényesítés helyzetérõl. ezen gondolatokból idézünk most, a teljesség igénye nélkül. A politikai akarat megvalósítása elégtelennek bizonyult. A kizárólag önkormányzati fenntartású iskolarendszer további mûködtetése nem valósulhatott meg. A hosszú távú berendezkedés egyértelmû, nem ciklusban, hanem rendszerben gondolkodnak. Ebbõl nem lehet kiszakítani a közoktatást, hiszen új vagyonos birtokos réteg kialakítása zajlik mind a legkülönbözõbb iparágak, mind a gazdasági szféra valamennyi területén (trafikügy, nemzetközi kapcsolatok). Ebben pedig az oktatásnak jelentõs szerepe van, ez pedig az általános iskolások nevelésére koncentrálódik. Akiknek még nincs kialakult világképe, azoknál a hatalom által legyártott mennyiségû és minõségû információ haladhat csak át. Sajnos úgy látom, hogy a pedagógus társadalom sokkal kevesebb ellenállást tanúsított, mint az elvárható lett volna. Az, hogy milyen információkat kap a gyermek, hatalmi és politikai célokat szolgál. Ott tartunk, mint a táján, amikor változtatni akartunk. Igen jelentõs mennyiségû költségvetési támogatás került ki az oktatásból. A 150 milliárd forint, ami a pedagógus életpályamodellre szánnak, az nem költségvetési többlettámogatás, hanem egy átcsoportosítás eredménye. Az EU-s források felhasználását a magyar pedagógia felhasználására valóban roszszul csináltuk hangsúlyozta Hiller István. NPK létrehozásakor, de egyébként is én mindig ellene voltam az erõltetett szervezetek létrehozásának folytatta, majd hozzátette: Annak idején, amikor ellenem tüntettek és a lemondásomat követelték, teljesen normálisnak tekintettem, hiszen a szakszervezet és a mindenkori hatalom két ellenérdekelt fél. Bennem sosem volt olyan szándék, mely a szakszervezetek hatalmát, erejét vissza akarta szorítani. Mi várható? Balog miniszter a miniszterelnök gondolatát mondta ki, amikor azt mondta, hogy 15 km-t kell elõre menni, hogy 5 km-t visszafelé gyalogolva elérjük az eredeti célt, a 10 km-t. A Klik egyeduralmát elõbb-utóbb megszüntetik, mert tarthatatlan. Errõl már a társadalom is tud. Vállalom a vitát, és nemcsak oktatáson belül, hiszen jómagam a tankötelezettség korhatárának leszállítását megbocsáthatatlan bûnnek tartom. Ha egyszer felemelte egy politikai hatalom 18-ra, sosem vitte vissza 16-ra. Befejezésül az angol és a török példát említette, ahol emelték a korhatárt, csak mi csökkentettünk, nincs még egy ilyen ország tette hozzá, majd zárszavában aláhúzta, hogy: A kormánypártok már nem közoktatásról, hanem tudatosan köznevelésrõl beszélnek. Sz. R. 19

20 ÉLETPÁLYA ÍGY SZÍVATJA MEG AZ EMBERMINISZTÉRIUM AZ IGAZGATÓT, AKI 10 ÉV ALATT ÖSSZERAKTA Bajkó Judit hosszú évek óta vezeti a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot. Vezetése alatt az ország egyik legjobb középiskolája lett belõle. Mikor az elõzõ kormányzati ciklusban központosították az oktatást, akkor az iskola diákjai és tanárai közül is sokan tiltakoztak. Most a tantestület egyes tagjai attól tartanak, hogy ezért az állásával fizethet a legendás igazgató. AZ ORSZÁG EGYIK LEGJOBB GIMNÁZIUMÁT Nem tudunk másra gondolni, mint hogy ez bosszú az igazgató ellen. Itt többen nyilvánosan felemelték a szavukat az oktatási rendszer átalakítása miatt, szerintem ezt torolják most meg. Ezt a Szilágyi Erzsébet Gimnázium egyik tanára mondta nem sokkal azután, hogy kiderült: az iskola vezetésére kiírt pályázatot annak ellenére érvénytelenítették az utolsó pillanatban, hogy a jelenlegi igazgatót szinte mindenki támogatta. igazgatót fognak kinevezni a napokban. Ez egyébként elvileg a mostani vezetõ, Bajkó Judit is lehetne, bár nem valószínût, hogy õt bízzák meg. Valószínûleg a tantestületben elsöprõ többséget szerzõ jelenlegi igazgatót nem akarta, az 1 szavazatot szerzett jelöltet pedig nem merte megbízni a miniszter. Az új pályázatot majd 2015 elején írják ki - fejtegette az egyik tanár. Az idei pályázatokról a jogszabály szerint július 31-ig kell döntenie az emberminisztériumnak. A pályázatok érvénytelenné nyilvánításáról majdnem egy héttel késõbb, augusztus 6-án érkezett az értesítés, a megbízandó igazgató személyét még most keresik. Emiatt a tanárok attól tartanak, hogy ex-lex állapotban kezdi a tanévet az iskola mintegy 500 diákja és 50 pedagógusa. Bár hivatalos indoklást nem kaptak, többen mégis tudni vélik, hogy szakmai sikerei ellenére miért nem gyõzhetett a jelenlegi vezetõ. A rangsor végérõl az élbolyba A Szilágyi Gimnázium az elsõ kerületben van, az ott dolgozók azt mondják, az iskola politikai, világnézeti szempontból elég heterogén. Az igazgatónõ, Bajkó Judit hosszú évek óta vezeti az intézményt, mindig jó viszonyban volt a kerület fideszes vezetésével, elfogultsággal nem nagyon lehet vádolni. Ehhez képest Bajkó szakmai teljesítménye megkérdõjelezhetetlen. Itt most nagyon jó szakmai munka folyik, az igazgatónak vannak elképzelései, és megvalósítja õket. Ez az iskola 10 éve a gimnázium rangsor végén kullogott, most a 29. legjobb iskola az országban. A felvételin háromszoros túljelentkezés van. Ide akarják járatni a szülõk a gyerekeiket. Ilyen régen nem volt. Ezt mondja egy szilágyis pedagógus. Már csak emiatt is mindenki biztos volt benne, hogy az idei iskolavezetõi pályázat csak formaság, ilyen eredményekkel nyilván Bajkóra akarják bízni az iskolát a minisztériumban is. 47 mellette 1 ellene A pályázati folyamat részeként az iskolában szavazást tartottak. A tantestület, a szülõi munkaközösség, a szakszervezet, az iskolaszék is leadta a voksát. Ez egy teljesen komoly, hivatalos folyamat, volt választási bizottság, meg hasonlók. Nem arról volt szó, hogy egy szobában mindenki elmondta, hogy neki ki a szimpatikus. A szavazáskor 2 pályázó között kellett dönteni, Bajkó és szakmai koncepciója ellen egy, mellette 47 szavazat érkezett. Úgy tudjuk a pályázatát a tankerület és az önkormányzat is támogatta. Ezek után az iskola dolgozói nyugodtan várták az õszt. Aztán érkezett egy sms: A pályázatot érvénytelenítették. Megbízott igazgató lesz egy évig, nem tudják, hogy miért A tantestület egyes tagjai úgy tudják, hogy az emberminisztérium mindkét pályázatot érvénytelenítette, és egy évre megbízott Hangosan tiltakoztak a központosítás ellen Amikor az elõzõ kormányzati ciklusban központosították a közoktatást, létrehozták a KLIK-et és államosították az iskolákat, akkor a szilágyis diákok és tanárok nem maradtak csendben. Elõször aláírásgyûjtés volt, a mi diákjaink mentek a környezõ iskolákba is. A tanárok is részt vettek a tiltakozásokon, nem titok, hogy a tantestületbõl többen is benne vannak a Tanárok a Közoktatásért nevû csoportban, és ugye volt 2013 elején az a petíció. Az emlegetett petíció megjelenése a kormány és a pedagógusok konfliktusának egyik szimbolikus pillanata volt januárjában a Szilágyi 49 tanára írt petíciót A közoktatásért! címmel, amiben nagyon keményen kritizálták az oktatási rendszer átalakítását. petícióhoz akkor néhány hét alatt több mint 4 ezren csatlakoztak, mások mellett a Városmajori, a Kölcsey és a Szent László gimnázium tantestülete. A Szilágyi annyira szem elõtt volt, hogy Hoffmann Rózsa, akkori közoktatási államtitkár külön rájuk panaszkodott 168 Órás interjújában: A Szilágyi tanárai egyébként folyamatosan nyilatkoznak, nem hinném, hogy ezt bárki szóvá tette volna. Felajánlottam, szívesen leülök a tantestülettel beszélgetni, de eddig hiába vártam a választ. A gimnáziumban dolgozó forrásaink szerint fõleg ez a nyílt és hangos tiltakozás lehet az, amiért érvénytelenítették a jelenlegi igazgató széles körben támogatott pályázatát. A legelfogadhatatlanabb a teljes átláthatatlanság: nem tudni, kik és milyen indokok alapján nyilváníthatják érvénytelennek a pályázatokat, az államtitkárság nem köteles indokolni, és így természetesen semmiféle jogorvoslatra sincs lehetõség - mondta az egyik pedagógus. Az ügyben feltett kérdéseinkre egyelõre sem az emberminisztérium, se a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ illetékesei nem válaszoltak. Ha reagálnak a megkeresésünkre, akkor mi is közöljük azt. 444.hu 20