A devizahitelek gazdaságot erősítő kezelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A devizahitelek gazdaságot erősítő kezelése"

Átírás

1 A devizahitelek gazdaságot erősítő kezelése Dr. Asztalos László György pénzügypolitikus, CSc, a Budapesti Corvinus Egyetem magántanára január 21. Budapest 1

2 A devizahitelek gazdaságot erősítő kezelése Összefoglalás A szerző tudatosan csak a magyar devizahitelezésben kialakult helyzet bemutatásával és a megoldási javaslataival foglalkozik. Ennek keretében feltárja a ősze közötti időszak legfontosabb mennyiségi és minőségi összefüggéseit. Ezek után a világgazdasági válság devizahitelezésre vonatkozó következményeit, s azok későbbi változásait elemzi. Álláspontja szerint minden mesterséges és totális hitel-expanzióba való belemenés káros; ám ennél még nagyobb károkat tud okozni az időben való kijövetel elmulasztása. Kulcsszavak: megtakarítás, pénzügypolitika, stabilizáció JEL-kód: E 21, E 61, E 63 2

3 A strengthening solution of private hard-currency indeptness in Hungary Summary The author has consciously focusing only on the facts and problems of the procedures in the Hungarian indeptness with hard currencies and the options for suggested solutions. He has made a detailed quantitative and qualitative analyze of the period between 2001 and the autumn of Later he has examined the impact and consequences of the global economic crisis on the Hungarian situation. His view is unambiguous: all kinds of artificial total conjuncture-creation is a failure, but missing their optimal (acceptable) exit time is a more serious one. Keywords: saving, fiscal and monetary policy coordination, stabilization JEL classification index: E 21, E 61, E 63 3

4 A devizahitelek gazdaságot erősítő kezelése 1 A devizahitelezés története Magyarország rendszerváltás utáni jó két évtizedes társadalom-, ill. gazdaság- és pénzügypolitikai hibasorozatának az állatorvosi lova. Nehéz lenne olyan komoly és tanítani való szakmai hibát megemlíteni, amelyet ne követtünk volna el ezen 22 éves időszakban 2. A tényeknek megfelelően, árnyaltan, az egyes kifejlődési szakaszait is részletesen, elemző valószínűleg alig találna az ország elmúlt éveiben közszerepet játszó olyan személyt és intézményt, amelyik ehhez a folyamathoz - többé vagy kevésbé - ne járult volna hozzá. 3 Az elmúlt évtizedben kialakult közéleti, politikai és szakmai légkör azonban - igen sajnálatos módon, ill. remélhetőleg csak - egyelőre, nem teszi lehetővé ezen nagy jelentőségű eseménysorozat és a szereplőinek tárgyilagos és nyilvánosság számára is készülő, monográfiát is megérdemlő értékelését. Ez az elsődleges oka annak, hogy a devizahitelezés gondjainak kialakulását ezen nyilvános előadás, ill. tanulmány keretében is tudatosan mellőznöm kell. A magyar közéleti viszonyok lehiggadásának és kijózanodásának bekövetkeztéig, sajnos nem lehet mert nem szabad egy sor, a teljes kép kialakításához fontos összefüggésbe belemenni. Így különösen sajnálatos, hogy most nem elemezhetjük részletesen a devizahitelezés problémáinak felhalmozódását kiváltó előzményeit, szakaszait. 4 Így egyszer majd, valamikor, különösen elemezni kell I. a Kiindulópont ( ), II. az Előjáték, az eredendő bűn ( ) és III. a Lejátszás, a kvázi bűn időszakát ( ) is. 1 A GAZDASÁGPOLITIKA MÁGIKUS NÉGYSZÖGE c. konferencián (Pázmány P. K. Egyetem, Budapest november 15.) elhangzott előadás szerkesztett és finomított változata. 2 A magyar társadalom, gazdaság- és pénzügypolitika átfogó és az összefüggéseikben is elemzett értékelésére ld. ALGY: Dzsentri-ország pénzügypolitikája ( ) c. zártkörű, nem nyilvános előadást és A (Dez)Illúziók Társadalmi Szerződése címmel a 13. Széphalmi Diétán, augusztus 6-án elhangzott nyilvános előadást, ill. az előkészületben lévő Orbániada: az Ezeréves Új Magyarország (A FIDESZ ideológiája, stratégiája és taktikája) című, nem nyilvános könyvét. Ld. még Király Júlia véleményét NÁDASI (2011)-nél, ill. HUDECZ (2012) alapos, szétszálazott levezetését. 3 A devizahitelezés teljes vertikumát és a különböző személyek és intézmények eltérő felelősségi viszonyait tárgyalja ALGY : A devizahitelezés tény(leg)es felelősei című, zártkörű, nem nyilvános előadása. (Ld. pl. MTA Pénzügyi Albizottság, Budapest, november 30.) 4 A devizahitelezéssel kapcsolatos parlamenti különbizottság jelentésének OGY (2012) legsúlyosabb szakmai hibája, hogy nem vette észre: egyrészt a devizahitelezésnek különböző szakaszai voltak, eltérő szereplőkkel, egymásra ható, kényszerítő folyamatokkal és ennek megfelelően különböző, sőt, még időben is változó felelősséggel. Ld. erre BÁNFI (2012) és HOLMÁR (2012) PhD-hallgató levezetését. Másrészt, a felvett lakossági deviza-hitelek csak kb. a fele szolgált valóban lakás-célú beruházást, míg a másik felénél egyéb célból táblázták be az ingatlant. (ÁSZ 2009; 15. old.) Ezek alapján mind erkölcsileg, mind szakmailag kérdéses, hogy egyáltalán szabad-e egyforma, homogén devizahitelezésről, s annak problémáiról és megoldásairól beszélni. RÓNA Péter (2012) híres-hírhedt hét-felelős listájának pedig az a hibája, hogy igazságtalan csak ezt, ill. pont ezt a hét embert megnevezni. Reálisabb lenne a hét-oldalas felelős-listáról vitatkozni 4

5 Így érthető ugyanis csak meg, hogy a devizahitelezést nem egy egységes cselekedetsorozat, avagy összeesküvés, stb. volt. Sokkalta inkább két, egymással homlokegyenest ellentétes, rengeteg tényező összhatásaként kialakuló, időszaknak lett az összefonódása. Módszertani kérdés ezért: csak azok együttese alapján lehet/szabad erről komolyan is tárgyalni 5. Így különösen megkülönböztetendő, s összekapcsolandó az ún. Nyerő korszak ( ősze) és a Vesztő korszak (2008. őszétől, napjainkig). Ebben a tanulmányban (is) kénytelen voltam azonban azt feltételezni, hogy ezek annyira közismert és elfogadott összefüggések, hogy fölösleges is velük időt tölteni. A dolgozat ezért csak azzal kíván foglalkozni, hogy mi a megoldandó feladat és mit, s hogyan kell(ett volna) tenni. Az ügyek átpolitizáltsága miatt sajnos tudatosan mellőznöm kell így annak a feltárását és értékelését is, hogy a javasolható megoldások helyett valójában mit is tettünk eddig, a IV. Tehetetlenkedés és az V. Lebegtetés deviza-hitelezési szakaszaiban. A felelősségteljes olvasóim azonban biztosan maguk is meg tudják majd ítélni az eddigi válságkezelésünk eredményességét. 1. Mi a Feladat? A magyar devizahitelezés jogi alapját a jegybankelnök-váltást követő, évi CXIII. 1. (3) szakaszában megfogalmazott ún. totális deviza-liberó adta. Ekkor sajnos a liberalizálás mindenfajta (hitelfelvevő) alanyra és (hitelezési) tárgyra vonatkozó megkötését, korlátozását elmulasztották. 6 A magyar politikai és szellemi elit ezt a jogalkotási hiányosságot (nagyon) elkésve ismerte fel, s majd csak a 361/2009 (XII. 29.) Korm. rend. korrigálta 7. Majd egy évtizeddel később vetődtek fel tehát azok az értelmes korlátok, amelyek a napjainkban (sajnos csak) elvileg érvényesülő, ún. szelektív deviza-liberó rendszerének a jellemzőit adják. S sajnálatos módon, mind a mai napig nem vált elfogadottá egy, - a hitel-összegének pl. akár csak a 2 %-át kitevő, központosított (alapszerű) avagy decentralizált (biztosítási kötelezettségű) - kötelező árfolyam-biztosítási (előzetes) védővonal kiépítésének a szükségessége 8. 5 Legalább ilyen súlyos módszertani gond az, hogy a devizahitelezés nyilvánosságra hozott adatai nem egyértelműek, nem összevethetőek, dinamikájukban alig elemezhetők, mivel pl. az aktuális valutaösszetételüket, a figyelembe vett árfolyamokat, stb. is alig néhányan adják meg. 6 A totális devizahitel-liberónak azonnal lett hatása. A lakossági hiteleken belül a devizahitelek 1998-ban meglévő 1,8%-os aránya 2003-ra 18,6%-ra, majd pedig 2004-re már 26,7 %-ra ugrott. Ld. BETHLENDI - CZETI KREKÓ-NAGY-PALOTAI (2005) 1. és 2. sz. tábla. A szerzők kiemelt szedéssel állapították meg: A háztartási szektort az eladósodottság 1999 óta tartó folyamatos és gyors emelkedése jellemzi (7. old.) Később hozzátették: A háztartási hitelkínálat az es időszaktól, a fogyasztói hitelezés elindításával kezdett erősödni. Azóta bankok háztartási hitelezési hajlandósága folyamatosan növekszik, hitelezési standardokra és feltételekre pedig az enyhítés tendenciája a jellemző. (18. old.) 7 A kelet-európai országok jogalkotóinak és jogalkalmazóinak lehetőségeire ld. HUDECZ (2012), PSZÁF (é.n.), OGY (2012). Legalább ilyen fontos az osztrák felügyelet deviza-hitelezést sikeresen visszaszorító évi intézkedéseinek bemutatása. (BANAI-KIRÁLY-VÁRHEGYI (2010), 17. old. 4. sz. lábjegyzet.) Hasonlóképpen elgondolkodtató az MNB (2012) javaslatai, s főleg: az egy évtizeddel korábbi megvalósításuk elmaradása is ( old.). 8 A lengyel felügyelet ún. S-ajánlása szerint az ottani deviza-hitelekhez a bankok hozzátehettek egy 20 %-os pótlékot, ill. azokat a svájci frank (csökkenő) kamatához rögzített, a 3 hónapos (CHF ) LIBOR-hoz jogszabállyal is kötött, felárral lehetett nyújtani. Ott tehát a jogalkotók elő merték írni az előzetes tartalékgyűjtést, s még arról is tudtak gondoskodni, hogy a kamat-oldali (carry-trade) nyereséget a jegybankjuk kétféleképpen is mérsékelje. 5

6 A devizahitelezést - mint az 1. sz. táblázat első két oszlopából kiderül lényegében csak jobb híján, a támogatott forintos lakáshitelek rendszerének felszámolása után, II. felétől, s a külföldi tulajdonú és anya-refinanszírozású bankok indították be. Ez azután során vált átütő erejűvé 9. Igazán megdöbbentőek azonban a 2. és a 4. oszlop 100 %-feletti mutatói. Ezek alapján kiszámítható, hogy Magyarország a közötti években realizált GDP-jének a ezer Mrd forinttal való megnöveléséhez 142,2 %-nyi külső forrást ( Mrd Ft) vett igénybe, ill. terhelt rá adósságként a lakosságára, vállalataira, önkormányzataira. 10 Ezen belül a lakosság december 31-i állománya az OGY (2012; 5. old.) szerint 6552 Mrd. Ft, azaz a teljes deviza-állomány 45,6 %-a lett. 11 Egyszerűbben megfogalmazva: között Magyarországon nem is volt valódi növekedés, ill. a deviza-hitelezés infúziója tartotta életben az alig vegetáló gazdaságot 12. Ha a deviza-, vagy forint-hitelezéssel, vagy egyéb módszerrel nem folytatódott volna a korábbi években (kevésbé) jellemző mesterséges konjunktúra-teremtés, akkor már 2008 őszén a magyar GDP ennyivel, kb. 7,3 %-kal, lett volna alacsonyabb Részletesen ld. még BANAI-KIRÁLY- NAGY (2010) és összefüggéseire BANAI-KIRÁLY-VÁRHEGYI (2010). Ezen tanulmány valamennyi adata az MNB, a PSZÁF, a KSH és az EKB hivatalos, az irodalomjegyzékben feltüntetetett kiadványainak számaira épül. Ahol becslést, saját számítást alkalmaztam, ott ezt mindenkor jeleztem. 10 A felvett hitelek egy része használt lakásokra, ill. a szabad felhasználású devizahitelek miatt egyéb használt termékekre fordítódott. Ebben az esetben az ellenértéket forintban megkapó eladó maga is költhetett: realizálhatott GDP-t, vagy megtakaríthatott. A hitelből vásárlónak (sajnos) szintén nem kellett csak emiatt változtatnia a fogyasztási, ill. megtakarítási szokásain. A devizahitelekből közvetlenül, avagy a forintközvetítéssel, külföldön elköltött, avagy ott befektetett-kimenekített rész azonban már nem a kimutatott magyar GDP-t növelte meg. A külföldi GDP-t, ill. az ottani forrás-bővülést okozó, devizahitel-kifolyás (hitel re-export ) sajnálatosan nem ismert mértékével ezért szépíteni kellene a nyomasztó eladósodás GDPgenerálóképességének alacsony hatékonyságát. (Első megközelítésben azonban állítható: ezen eladósodás kb. 30 %-a nem magyar, hanem külföldi GDP-t realizált, ill. az ottani megtakarításokat növelte.) 11 A lakosságnak deviza-hitelfelvételének mértékei nagy mértékben változtak között. Az OGY (2012) 32. sz. táblájáról (74. old.) úgy nagyjából leolvasható, hogy a eleji, alig néhány száz-milliós devizahitelállományuk IV. negyedévére elérte a maximumát, kb Mrd. Ft-ot, az összhiteleiken belüli 68,5 %-os arányt. (ÁSZ (2009) 15. old.) Ez a mérték 2012 II. negyedének végére 5200 Mrd. Ft körüli szintre mérséklődött, ami a teljes lakossági hitel-állomány kb. 53 %-ot tette ki. Hasonlóképpen fontosak a 39. sz. ábráról leolvasható adatok. Eszerint a teljes (forint és deviza) hitel-állomány - a eleji csúcsáról, Mrd Ft-ról (?!), napjainkra 9200 Mrd forintra mérséklődött - összegéből 2006 óta már stabilan 60-63% közötti, Mrd Ft értéket jelentenek a jelzálog-fedezetűek, 2-4 %-ot a gépjármű-fedezetűek, s 4-6 %-ot a fedezet nélküli szabad hitelek. Az ÁSZ (2009) szerint a lakossági devizahiteleken belül végén a tényleg lakáscélra felvett összegek aránya lényegében megegyezett az egyéb, tehát a nem is lakáscélra, hanem pl. személyi hitel, áruhitel, gépjárműhitel, szabad felhasználású jelzáloghitelek mértékével. (15. old.) Más - s eddig sajnos nem elemzett megfogalmazás szerint: a lakosság a deviza-hiteleknek kb. a felét nem a létfontosságú lakás-vásárlásra, hanem valami másra vette fel. 12 A FIDESZ évi választási kampányának tehát igazából azt kellett volna mondania: Most még ugyan (a valós lehetőségeiteknél) jobban éltek, mint 4 éve; de nem sokára keserűen megfizettek érte! 13 AZ MNB (2012) indirekt módon fogalmazta meg a 2007-ben (is) érvényes évtizedes pénzügypolitikai dilemmát: ha a bankrendszer ugyanakkora átlagos kockázatot vállalt volna 2011-ben, mint 2007-ben, akkor a hitelkibocsátás nagysága körülbelül a fele lett volna a ténylegesen megvalósultnak és harmada a 2007-es kihelyezésnek. ( old.) 6

7 1. táblázat A devizahitelezés kiterjedése Év Összeg DH növekmény GDP növekmény (ezer Mrd Ft) (ezer Mrd Ft) (ezer Mrd Ft) DH/ GDP , , , , , , ,3 Forrás: PSZÁF (2008) 34. old. és PSZÁF (2010) 82. old. B.6. tábla, ill.. KSH (2012) STADAT tábla 7

8 A 2. sz. táblázatból kiderül, hogy a devizahitelek felvételkori átlagos és súlyozott átlaga az eurónál 253 Ft, a svájci franknál 159 Ft körül alakulhatott. Ezen számoknak az azóta bekövetkezett időszak árfolyamaival való összevetése két fontos következtetéshez vezet. Egyrészt, hogy a forint árfolyama valószínűleg jó ideig (szerencsére) nem fog visszaállni a korábbi mértékekre, másrészt, hogy a előtti forint- árfolyamokban egy legalább %-os túlértékeltség, ill. bármikor bekövetkezhető, reális leértékelődési veszély volt beépítve. S ma már azt is tudjuk: és között ehhez még a svájci franknál egy jó ideig szintén tartósnak tűnő, további 20%-os, reálisan nem várt, leértékelődési potenciál is hozzájött A magyar árfolyam-politika talán legsötétebb napjaiban, július 22-án, az euró árfolyam 229 FT, július 30-án pedig a svájci franké pedig 141 forint volt. Ma már tudjuk, hogy az akkor hitelt felvevők (2013. elejéig) közel 20-35%-os, ill. akár még 70 %-os legnagyobb potenciális leértékelődési veszélyt (MPL), s emiatt bármikor robbanható forrásköltség-növekedést, is vállaltak. Ehhez képest a GÁSPÁR-VARGA (2011) szimulációjában figyelembe vett 40 %-os frank-árfolyamváltozás még szerénynek, ill. (remélhetőleg: hosszabb távon is ) reálisnak, tarthatónak minősíthető. SURÁNYI-SPURNY- BARTA (2011) is 40 %-os CHF-árfolyam leértékelődéssel számoltak a javaslatukban. 8

9 2. táblázat A devizák közötti MNB középárfolyama Év Devizahitelek aránya Éves átlag-árfolyam (HUF) (%) EUR CHF ,97 165, ,51 166, ,4 251,68 163, ,3 248,05 160, ,5 264,27 168, ,6 251,37 153, ,2 251,25 158,45 Átlag 252,80 159,04 15 Forrás: MNB (2012) alapján 15 BALÁS- NAGY (2010) 2008 alapján még úgy látta, hogy a CHF-hitelek %-át Ft-on vették fel, s már ez már 210 forintos árfolyam mellett is a GDP 1,9-5,1 %-át kitevő egyszeri veszteség napvilágra kerülését okozta volna. A PSZÁF (2012/3) viszont részben pontatlan, mivel szerintük az euró-hitelek többsége után került folyósításra, a 250 EUR-árfolyam fölött. (2. old.) Vö. MNB (2012) 28. old. 27. ábrájával. 9

10 A 3. sz. táblázatból nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a hitelét az európai kamatszinthez igazodóan felvevő lényegében és átlagosan legalább 5 %-kal, évente 3,5-10,5 % között ingadozó mértékben, ám mindenkor kedvezőbben jutott forráshoz, mint az azt forintkamatszinten megtevő. 16 A 2003-ban deviza-hitelt felvevő a kamat-oldalon tehát azóta összességében (halmozottan) kb. 60 százaléknyival kapott olcsóbban forrást, mint az ugyanilyen összeget az akkori forint-kamatozással felvevők. 17 Ez tehát a vizsgált 9 év alatt egy pl. 6 milliós átlag-hitel esetén összesen 3,6 millió forint (= évi 400 ezer Ft) adótól és minden egyéb tehertől mentes - ki nem mutatott anyagi előnyt, ún. imputált jövedelmet, jelentett a devizahitelesek számára 18. Más megfogalmazásban: az ugyanilyen összeget forintkamatbázison felvevők náluk 5 éven keresztül legalább havi 33 ezerrel forinttal fizettek többet. Az MNB (2012) 38. sz. ábrája (75. old.) meglepő plasztikussággal fel is rajzolja, hogy a deviza-hiteleseknek csak októbere után, s mindössze a legrosszabb árfolyamú időszakban (2011. IV. negyedévében, s szinte fillére pontosan ennyivel) emelkedett meg a havi törlesztő-részlete. Ilyenkor kell sajnálni, hogy a Parlamentben senki sem merte felvetni a 2 %-os árfolyam-kockázati tartalékok 2001-től szükséges felhalmozását előíró törvény- 16 A magyar forint-hitelek és - a devizahitelezés refinanszírozását döntően adó - nemzetközi hitelek kamat-szintje közötti különbség pontosabban is kiszámítható. (A figyelembe vehető tényezőkre ld. PULAI-REPPA (2012) Egyrészt az európai országok belső kamatszintje is eltérhetett egymástól, másrészt a ref-hitelek hazánkba valamiféle súlyozott átlag alapján, ill. harmadrészt, az anyabankok egyéni refinanszírozási politikája által színezve, dúsítva gyűrűződtek be. Valószínűleg a nem-európai régióból is érkeztek még olcsóbb, még nagyobb kamat-különbségű, ún. carry-trade - források. Ezek azonban az alapvető összefüggéseken sajnos nem - ill. valószínűleg nem is az állítások gyengítése irányában változtatják. Ld. az OGY (2012) és az MNB (2012) 28. számú ábrájának, ill. a PSZÁF (2012/2) elemzésének - még megdöbbentőbb - aktuális számait. 17 Emiatt kellett a PSZÁF Felügyeleti Tanácsában már és között folyamatosan mindenki megrökönyödésére azt a látszólag érthetetlen felvetést javasolnom, hogy sajnos Magyarországon éppen a forint alapon hitelt nyújtó pénzintézeteket (?!) kell a nagyobb kockázatot vállalóknak tekintenünk (?!), annak minden intézkedésével. Azok ugyanis legalább 5-6 %-kal biztosan nagyobb kamatot, törlesztő-részletet, stb. követelnek meg. Következésképpen, náluk a nem-teljesítés kockázata előre láthatóan, s minden valószínűség szerint, nagyobb lesz, mint a deviza-hiteleseknél. Sajnálatos módon a PSZÁF és az MNB számai azóta is nyomasztóan igazolják: a jövedelmi oldal utáni általános összeomlása miatt, a magasabb terhet vállaló (szegényebb) lakossági forint-hitelesek bedőlési aránya végéig magasabb volt, mint a deviza-hitelt felvevőké. Sőt, a nem-lakossági nem-fizetők között még ma is magasabb a forint-hiteles bedőlők aránya. Ld. PSZÁF (2009) 2. pont, ( 2010) oldal összeállítása és (2012) 16.old.) Igaz azonban, hogy a jelzáloggal fedezett hiteleknél után már jobban emelkedett a forint-alapú hitelfelvevők bedőlési aránya (MNB (2012) 38. sz. tábla). Ez összevetve GÁSPÁR-VARGA (2011) szimulációjának eredményeivel - azt látszik alátámasztani, hogy a deviza-hiteleket kevésbé a jobb-módúak, mint inkább, a korábban a forint-hitelekből kimaradt, szegényebbek vették fel. ( Ld. BETHLENDI - CZETI KREKÓ-NAGY-PALOTAI (2005) 24. old.) Emiatt sokaknak érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogy akkor valójában miért is jutottak tömegesen nehéz helyzetbe, mind a forintban, mind a devizában hitelt felvevők?! 18 Sajnálatos módon Magyarországon 2001-től kezdve nem akadt egyetlen ember sem, aki nyilvánosan kimondta volna, hogy az így adódó kamat-különbözeti - ill. egy időben még hozzájövő - árfolyam-erősödési spekulációs nyereségeknek legalább az egy részét vagy félre kellene tenni, vagy pl. árfolyam-biztosítással, el kellene tenni a rosszabb időkre ; például a forint (irreálisan túlerősített) árfolyamának az esetleges, ill. nagyon is várható, leértékelődésére számítva. (Vö. a tücsök és a hangya elég közismert meséjével, ill. a lengyelek 20 %-os előre-pótlékolásával.) Az 1990-es devizahitel-válság idején minden esetre volt még bátorság az akkori, jóval nagyobb mértékű, imputált jövedelmek adóalap-bővítésbe való bevonására vonatkozó (sikertelen) jogalkotásra. Sajnálatos módon arról sem született az elmúlt 11 évben törvény-javaslat, hogy a legalább olyan nehezebb helyzetben lévő forint-hitelesekkel akkor mit is kellene tenni. 10

11 javaslatot. 19 Ezzel a (persze nem sok népszerűséget hozó) törvénnyel ugyanis csak a közötti 5 év folyamán év-közepi hitel-felvételekkel számolva kb. 732 Mrd Ft előzetes árfolyam-tartalék gyűlhetett volna össze. (A kamat-nyereségnek csak a felét (2,5%) tartalékba helyeztető kormányzat pedig akár a mágikus nagyságrendű 915 Mrd Ft-os tartalékkal készült volna fel a kedvezőtlenebb időszakokra ) 19 A magyar Országgyűlés tagjai elejére felismerték, hogy 2003-tól a forint-hitelek egy csapásra drágává lettek téve (16%) és a forintforrások egyébként is kis volumene miatt a lakosság a devizahitelezés felé fordul, sajnos csak a kamatkülönbségeket értékelve. BETHLENDI - CZETI KREKÓ-NAGY-PALOTAI (2005) tanulmánya ezt korábban így fogalmazta meg: a háztartások feltehetően a negatív tapasztalatok hiánya miatt is kisebbnek érzékelik az árfolyam bizonytalanságát, azaz kisebb árat hajlandóak fizetni a kockázat kiküszöböléséért, mint a kamatkülönbözet. (24. old.) TÓTH ÁRVAI (2001) kiváló tanulmánya pedig már egy évtizeddel korábban figyelmeztetette az azt elolvasókat: : a megtakarítói célok túlnyomó része esetében szakadás van az alsó három és a felső két ötöd között, a két legmagasabb jövedelmi csoport magatartása meglehetősen hasonló,míg az alsó három jövedelmi ötödöt magába foglaló csoport kevésbé homogén. (33. old.) Ld. erre OGY (2012) 7. old. és a mindenkor 10 % feletti THM-et mutató ábráját és táblázatát (42. és 43. old.), ill. MNB (2012) 28. sz. ábráját és ALGY-AP (2012) tanulmányát. 11

12 3. táblázat Irányadó kamatlábak alakulása az év végén Év EKB (%) MNB (%) Eltérés Éves (%) Kumulált (%) ,00 12,50 10, ,00 9,50 7,50 107, ,25 6,00 4,00 111, ,50 8,00 4,50 116, ,00 7,50 3,50 120, ,50 10,00 7,50 129, ,00 6,25 5,25 136, ,00 5,75 4,75 143, ,00 7,00 6,00 151, (10.01) 0,75 6,50 5,75 160,6 : 59, 25 % Forrás: MNB (é.n. 2), ECB (é.n.) 12

13 A forint árfolyam-ingadozásának hatását bemutató 4. sz. táblázatból azonban az is kiderülhet, hogy a kedvező kamat-hatást majdnem azonnal és teljesen megsemmisítette a végén berobbant kedvezőtlen irányú árfolyam-hatás. ( között a hitelfelvevők számára mind az euró, mind a frank árfolyamának alakulása is kedvező volt, évente átlagosan további 1, ill. 2 % árfolyam-nyereséget is termelve.) A válság kirobbanása után azonban a forintnál (is) realizálódott a potenciális leértékelődési veszély. Ennek következtében és 2012 vége között az eurónál valóban összességében 9,8%-kal, a svájci frankkal szemben pedig 51,6%-kal értékelődött le. Megdöbbentő és árnyalt, külön elemzést is igényel viszont az, hogy a devizahiteleseknek igazán komoly veszteségeket okozó árfolyamromlások miért nem a globális válság es éveiben, hanem csak később, a es esztendőkben, következtek be. 13

14 4. táblázat Forint év végi deviza-árfolyamainak hatása (+ = árfolyamveszteség; - =árfolyamnyereség) Év Euró Svájci frank árfolyam ±(%) ±(Kumulált %) árfolyam ±(%) ±(Kumulált %) ,23 0,00 100,00 168,30 0,00 100, ,93-6,22 93,78 159,34-5,33 94, ,73 2,76 96,37 162,33 1,87 96, ,30-0,17 96,21 156,99-3,29 93, ,35 0,42 96,61 152,42-2,10 91, ,78 4,51 100,97 177,78 16,64 106, ,84 2,29 103,28 182,34 2,56 109, ,75 2,92 106,29 222,68 22,12 133, ,13 11,62 118,64 255,91 14,92 153, ,86-8,44 108,62 230,55-9,91 138,06 : 9,69 37,48 Forrás: MNB (é.n.1.) 14

15 A devizahitelezés közötti társadalmi eredményét elemző átlagosan 10 % euró és 90 % frankhitel-állományt, ill. félévkori elhelyezést feltételező - 5. sz. táblázat egyértelműen alátámasztja azt, hogy Magyarország devizahiteleseinek végén alapvető fordulatot kellett volna végrehajtaniuk. Az addig mind a kamat-, mint pedig az árfolyam-oldalon a devizahiteleseknek és az egész ország GDP-jének kedvező, nyereséget hozó, össznépi spekulációt akkor kellett volna azonnal abbahagyni. Az 5 év alatt felhalmozódott kb Mrd forintnyi Mrd FT kamat-oldali és 263 Mrd. árfolyam-oldali - társadalmi haszon döntő részét, 80 %-át, kb Mrd Ft-ot, ugyanis végén, alig néhány hét alatt, egyszerűen visszavette a piac, az árfolyamoldal. 15

16 Év táblázat A devizahitelezés társadalmi hatásai között Állomány Kamat- hatás Árfolyam-hatás Együtt EUR EUR CHF e. Mrd Ft % e. Mrd Ft % e. Mrd Ft % e. Mrd Ft e Mrd Ft , , , , , , , ,17 1 3, , ,42-4 2, , , , Összesen Forrás: MNB (é.n.1.) 20 Az adott évben a január 1-től december 31-ig meglévő állományok összegét vettem figyelembe. Nyilvánvaló, hogy a számokat az év közbeni hitelfelvételek, ill. visszafizetések mérséklő hatásával még tovább lehetne finomítani kellene. 16

17 2. Mi a Megoldás? 2.1. Mit kell(ett volna már régen meg)tenni? Mindenfajta tőzsdei oktatás elsőként megtanított szabálya az, hogy a spekulációban soha senki sem lehet mindig csak nyertes 21. Ennek matematikai következményeként tanítják meg a második szabályt: a várható nyereség egy-harmadát elérő tényleges veszteségnél ki kell szállni az ügyletből, zárni kell a pozíciókat. 22 A magyar devizahitelezés legnagyobb problémáját ezen szabályok ismeretének a politikai és szakmai elitjére, ill. a kamat- és árfolyam-spekulációba belement több százezer szerződőjére sajnálatos módon egyaránt jellemző - általános hiánya adja. Ennek felismerése adta, adja azonban egyben a Megoldás kulcsát is. A devizahitelezés megoldásának lényege ugyanis forint devizákkal s különösen a svájci frankkal - összekapcsolódó árfolyam-kockázatának a magyar gazdaságról való teljes mértékű levétele volt és marad. A minél gyorsabb, ill. az optimális időpontban való kötelező beforintosítás sem tudja azonban sajnos eltünteti, meg nem történtté tenni, hanem éppen, hogy realizálja, kimutatandóvá és ezzel kezelendővé is teszi a Magyarországot ért veszteségeket. Emellett azonnal a napvilágra hozza a forint-alapú hitezés (a jövőben is) magasabbnak tűnő kamat-költségét is. A pénzügypolitika, ill. az alapfokú tőzsdézés szabályainak megfelelően, ezért kellett volna a lehető leggyorsabban végre hajtani a kulcsvalutákkal, ill. a kereszt-árfolyamaikkal kapcsolatos, tehát Magyarország által nem kontrollálható (időpontú és mértékű) veszteség-forrás felszámolását 23 Ez volt a februárjában, még 206 Ft-os CHF-árfolyam idején tett SURÁNYI-SPURNY-BARTA (2011) javaslat lényege. A forint árfolyam-hullámzására vonatkozó, s a 6. sz. táblázatban bemutatott, adatok egyértelműen mutatják a forint-hitelezés zárásának, a kötelező beforintosításnak, az optimális, ill. a még elfogadható, jó időpontjait. Sőt, az is látszik, hogy a devizahitelezés rendezésére való felkészülés utolsó lehetséges, szakmailag is még elfogadható, időszaka július 22. és október között volt: ekkor ugyanis (először) robbant a forint 21 Ezt nevezik a 7:3 -szabálynak; jelezvén, hogy a kezdő spekuláns örüljön, ha tíz esetből háromszor nyerhet, mivel még a leghíresebb tőzsdei guruk pl. Soros, W. Buffett, stb. - is általában legalább három alkalommal mellé fognak. Magyarország népe, ill. szellemi és politikai elitje sajnos (finoman fogalmazva is) kezdő és képzetlen spekuláns volt (és van), s főleg, a globális pénzügyi piacok követelményeihez képest. 22 Ez nevezik a 3 : 1 -szabálynak; mely szerint a pl. 100 egységért vett, s 109-en eladandó, tehát várhatóan 9 egység nyereséget hozó, ügyletben a váratlan veszteségbe fordulásra való felkészülés jegyében, már 97-en, azaz egy-harmadnyi, 3 egységnyi veszteségnél, kötelező a pozíció zárása, az eladás, a likvidálás, a veszteségből való azonnali kiszállás. Az első két szabály összefüggése könnyen megérthető: még a kezdő spekuláns is elveszíthet akár 7 alkalommal is 3-3 egységet, ha a három sikeres ügyletén 9-9 egységnyi jövedelme keletkezik. Megfelelő fegyelmezettséggel tehát a kezdő és átlagos spekuláns legalább a pénzénél maradhat, mert + 27 > Sajnálatosan statikus BALÁS-NAGY (2010) korrekt levezetése. Abból ugyanis, hogy a devizahitelek beforintosításával valóban nem tűnik el egy ország, ill. lakosságának, intézményeink, adófizetőinek, bankjainak, stb. a vesztesége, hanem csak realizálódik, még egyáltalán nem következik, hogy emiatt a dinamikusan növekvő, további tartós veszteségeket is vállalni kell. 17

18 árfolyam-leértékelődési bomba-sorozata. Sajnálatos módon, akkor a magyar politikai és szellemi elit ennél fontosabbnak tartott dolgokkal volt elfoglalva táblázat A devizahitelezés zárásának lehetséges időpontjai EUR - HUF CHF - HUF Forrás: MNB 24 Több és más szempontból is elgondolkodtató az OGY (2012) euró-bevezetéssel kapcsolatos fogalomhasználata: az alapvető stratégiai kérdés társadalmasított megvitatása helyett felelőtlen politikai bohózat. (3. old.) 18

19 A 7. sz. táblázatban a forint-ingadozások alapján adódó lehetséges exit-napok optimális, ill. a még ésszerű, jó, s persze a legrosszabb napjai is, bemutatásra kerültek. Természetesen ezen időpontok tökéletes eltalálása csak utólag lehetséges. A magyar politikai és szellemi elit - konkrétan a pártok, a parlamenti frakciók, a Kormányok, a pénzügyminisztériumi funkciót ellátó intézmények, a PSZÁF, a magyar pénzintézeti rendszer, stb. - profijainak a tökéletes és példás együttműködése esetén azonban 4 év alatt valószínűleg sikerülhetett volna ezek közül legalább egyet s legalább az eurónál vagy a franknál - előre is megérezni, s nagyjából jól betájolni Az időpont kiválasztásával való felelősségnek a vállalhatóságát támasztja alá a 90 napnál tovább nem teljesítő adósok önkéntes forintra váltási lehetősége, a május 15. és június 15 közötti egy-hónapos MNB átlagárfolyamokon: 298,6 Ft/ és 248,5 FT/CHF. (MNB (2012) 35. old.) A 6. és 7. sz. táblázatokkal összevetve, megállapítható, hogy a törvényhozók óta bizony találhattak volna ennél jóval kedvezőbb, ill. kedvezőtlenebb időpontot is. A lakosság pénzügyi érzékét dicséri, hogy ezen az árfolyamon csak 3100 szerződést, 23 Mrd Ft értékben váltottak át. Ők ugyanis nem csak a magasabb forint-kamatokat kell, hogy vállalják, hanem még a nem túl kedvező árfolyamon való átváltás miatti, tehát a további állomány-növekedés utáni,kamat-terheket is. 19

20 7. táblázat A devizahitelezés lehetséges exit-dátumai és azok társadalmi veszteségei Ha 100%-ban euró alapú hitel, akkor a társadalmi veszteség 253 EUR/HUF-hoz képest Dátum EUR/HUF Eltérés 253 EUR/HUF-tól Társadalmi veszteség (milliárd árfolyam (HUF) Ft) Ha 100%-ban svájci frank alapú hitel, akkor a társadalmi veszteség 159 CHF/HUF-hoz képest Dátum CHF/HUF Eltérés 159 CHF/HUF-tól Társadalmi veszteség (milliárd árfolyam (HUF) Ft)

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. szeptember 10-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. szeptember 10-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. szeptember 10-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat által kibocsátott devizakötvény pénzügyi kockázatának elemzése Előadó: dr. Árpásy

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. június 18-i ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/145-26/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Az MNB javaslatának összefoglalása

Az MNB javaslatának összefoglalása Szakmai háttéranyag A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank már évek óta számos alkalommal felhívta a figyelmet. A devizahitelezés negatív következményei már jelentősen

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Egy cipőben járunk... 2008-ben vettünk fel 13 millió forint CHF alapú lakáshitelt. Most 21 millió forintot kellene visszafizetnünk. A törlesztőrészlet az

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. október 28-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. október 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a kötvényforrás kezeléséről 2010. III. negyedévben Előkészítette: Tárnok Lászlóné aljegyző Csapó Ágnes ügyvezető BUDAPEST PRIV-INVEST Kft. Sorszám: IV/1 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről

Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről 2012. február 9. 06:58, portfolio.hu Palkó István A devizahitelesek hány százaléka végtörlesztett, és mekkora összeget fizetett vissza? Miből végtörlesztettek az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok

Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok Ennyit ér a végtörlesztés? - Még többel tartoznak a családok 2012. január 2. 15:33 Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004

Részletesebben

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását.

Minden esetben egy példahitellel szemléltetjük a törlesztőrészletek rövid- és hosszútávon történő módosulását. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MKB Bank fizetést könnyítő konstrukciói fizetési nehézségekkel küzdő illetve tartósan nem teljesítő ügyfelek részére Érvényes: 2015. május 28-tól Az MKB Bank felelősen eljáró hitelezőként

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14.

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. Problémás hitelek számvitele, valamint a gyűjtőszámla-hitel konstrukció és a devizahitel előtörlesztés számviteli kezelése (magyar számvitel és IFRS)

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

H I R D E T M É N Y Hatályos 2014. október 1-től

H I R D E T M É N Y Hatályos 2014. október 1-től H I R D E T M É N Y Hatályos 2014. október 1-től a szabad felhasználású és az új és használt lakás vásárlására nyújtott annuitásos devizahitel konstrukciók kondícióiról A Magyar Takarékszövetkezeti Bank

Részletesebben

Finanszírozó partnerünk az: 1 Fiat Hitelcsere Program

Finanszírozó partnerünk az: 1 Fiat Hitelcsere Program A Fiat Magyarország úgy döntött, hogy pénzügyi erőforrásainak egy részét inkább arra fordítja, hogy segítsen azoknak, akik svájci frank hitellel vásároltak autót és a nem várt árfolyam növekedés miatt,

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet MÁR NEM KÖTHETŐ LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE. A kondíciók, a már kifolyósított kölcsönökre értendők

Eger és Környéke Takarékszövetkezet MÁR NEM KÖTHETŐ LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE. A kondíciók, a már kifolyósított kölcsönökre értendők . Áruvásárlási kölcsön. Díjak és költségek,00% + Nyomtatvány költség Kamat évi 24,00% Kezelési költség: alapja a tőke, évi 3,00% Kamatfelár: jövedelem utalás hiánya esetén, maximum 3 év. Késedelmi kamat:

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda

Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda 5 Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda Ha a magyar gazdaság helyzete tartósan rosszabbra fordul, akkor rögzített árfolyamon sem érdemes forinthitelből végtörleszteni, mert az árfolyam csapdánál

Részletesebben

A devizahitelezés hatásai és következményei

A devizahitelezés hatásai és következményei A devizahitelezés hatásai és következményei Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás 2012. április 12. Miskolc Dr. Kovács Levente főtitkár Magyar Bankszövetség A devizahitelek felfutása A vállalati

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIB-DEV-4/2011. (AIB-DEV-4/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIB-DEV-4/2011. (AIB-DEV-4/2010-2014.) AIB-DEV-4/2011. (AIB-DEV-4/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE A

LAKOSSÁGI HITELTERMÉKEK HIRDETMÉNYE A 1. Áruvásárlási kölcsön 1.1 Díjak és költségek Nyomtatvány költség lásd még 23. pont + 24,00% 3 év 1. max.50.000,-ft zárásakor 2. Gépjármű vásárlási kölcsön 3 éven belüli futamidő esetén 2.1 Díjak és költségek

Részletesebben

Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja

Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja Lakásügyeink különszám Bankó Az OTP Bank ügyfélmagazinja XiX. Évfolyam, 4. szám, 2011. augusztus www.otpbank.hu Mentôöv az adósoknak Mi az az Otthonvédelmi Akcióterv? Futamidô hosszabbítás, törlesztéscsökkentés

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait és bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK Az

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzatának POLGÁRMESTERE SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY ügyiratszám: 1887/2013/XIV a Képviselő-testület 2013. szeptember 12-i ülésére Tárgy: Javaslat a Budafok-Tétény 2027

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. január 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. január 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a kötvényforrás kezeléséről 2013. IV. negyedévben Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Gazdasági Osztály Csapó Ágnes ügyvezető BUDAPEST PRIV-INVEST Kft. Véleményező Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2013. július 24-től 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes Nyírbélteki Takarékszövetkezet 4372.Nyírbéltek,Kossuth u.16. ÉRVÉNYES KAMATOK Eng.szám:36/1990.05.14. egysz.kez.költs. kamat Hiteldíj mutató Új folyósításu hitelek kamata: % / év % /év várható % 2005.

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Ingatlan Befektetési Alap: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. július 17. Lajstromszáma 1221-12 Tipusa Zártkörű, nyíltvégű

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27.

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. ÉVES JELENTÉS 2004 Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. VEZÉRIGAZGATÓ ÜZENETE Társaságunk a 2004. évben jelentősen növelte eredményét, miközben árbevételében jelentős változás nem történt.

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Lakossági folyószámlán elhelyezett betét (állományban lévő termékek)

Lakossági folyószámlán elhelyezett betét (állományban lévő termékek) Lakossági folyószámlán elhelyezett betét (állományban lévő termékek) Fizetési számla lekötött betét Összeg 1 hónapra lekötött évi % (1hó0407) EBKM 3 hónapra lekötött évi % (3hó0407) EBKM 10.000 2.000.000

Részletesebben

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY - LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2015. január 1-től A Takarékszövetkezet

Részletesebben

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? 21.4.27. Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság)

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL A határidős kamatlábmegállapodás olyan származtatott ügylet, amellyel az Ügyfél egy jövőbeni periódusra, egy előre meghatározott összegre

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

I/1. Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. rövid bemutatása Cégjogi forma: Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapítási időpont: 1986. december 16. Cégbejegyzés időpontja: 1988. április 12. (utolsó változásbejegyzés:

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

BÉT HAVI ELEMZÉS 2004. október. A devizahitelezés kockázati tényezoi, és ezek csökkentése tozsdei származékos termékekkel

BÉT HAVI ELEMZÉS 2004. október. A devizahitelezés kockázati tényezoi, és ezek csökkentése tozsdei származékos termékekkel BÉT HAVI ELEMZÉS 2004. október A devizahitelezés kockázati tényezoi, és ezek csökkentése tozsdei származékos termékekkel Magyarországon a 2000-es évtol kezdve a lakosság hiteligényének robbanásszeru növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben