Mûvelõdés Népfõiskola Társadalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mûvelõdés Népfõiskola Társadalom"

Átírás

1 Mûvelõdés Népfõiskola Társadalom A MAgyar Népfõiskolai Társaság kiadványa 2012/4 Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja (Móricz Zsigmond) Foglalkoztatás, család, nõk, tanulás Újra kell építeni a családokat Az általános felnõttoktatás közvetett gazdasági elõnyei 2013 az európai polgárok éve

2 Tartalom Bevezetõ 1 Foglalkoztatás, család, nõk, tanulás 2 Újra kell építeni a családokat 5 TÁMOP B-11/ Az általános felnõttoktatás közvetett gazdasági elõnyei 8 Visszafogja a gazdasági növekedést az írástudás alacsony szintje 9 Észrevételek a felnõttképzési törvénytervezetrõl az európai polgárok éve 13 Magunknak és másokért tanulunk! 15 A közösség nyelve 17 Tanulni a balatonszepezdi Népfõiskolán 18 LEVÉL egy hallgatótól 18 Otthon Európában Európa itthon 19 Az értékmentés iskolája 25 Megújuló közösségek munka a fiatalokkal Biharban 25 A generációk közötti kommunikáció és az aktív idõsödés a falusi térségben 27 Együttmûködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság 27 Egy lépéssel elõbbre az idõs korban 27 Mûhelymunka: pezsgõ éltetõ falvak és aktív idõsödés 28 Duplájára emelkedett a Grundtvig költségvetési támogatása 30 Cselekedj Most! 32 A Magyar Népfõiskolai Társaság folyóirata Felelõs kiadó az MNT elnöksége Felelõs szerkesztõ: Dr. Szigeti Tóth János Szerkesztõ: Mihályfi Márta Társszerkesztõ: Rókás Kata Tördelõszerkesztõ: Kit Bt. Készült a Bonex-Press nyomdában Szerkesztõsége: 1011 Budapest, Corvin tér 8. ISSN: A kiadvány megjelenésének támogatója: Nemzeti Kulturális Alapprogram

3 Bevezetõ BEVEZETÕ Ahogy lenni szokott, az ősz és a tél a népfőiskolák legfőbb idénye ezt tanúsítja lapunk mostani száma is, a különböző programok ismertetésével és bemutatásával. Továbbra is napirenden tartja a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) egyik fontos programjának eseményeit, a Balaton-felvidéken folyó családerősítő projekt eseményeit, híreit, illetve a témával kapcsolatos fontos irodalmat is szemlézi. Mindjárt az indító írás Foglalkoztatás, család, nők, tanulás címmel áttekintést közöl a témában az Unió ajánlásairól, amit a közösségi művelődés és felnőttoktatás más programjai esetében is érdemes figyelembe venni. Dr. Deáky Zita néprajzkutató volt a program egyik meghívott vendége, aki a múlt családi hagyományairól tartott előadást. Az erről készült, a megyei lapban megjelent színvonalas beszámolót a szerző hozzájárulásával leközöljük. Az előző lapszámunkat a család program résztvevői és helybeli érintettjei elkapkodták, s nemcsak azért mert számosan magukra ismertek a fotókon, de általánosságban is tartalmával tükröt tartott elénk, mindnyájunk elé a program menetéről és szakmai eseményeiről. A következő négy hónap képzési programját ismertetjük most, s ezzel kerek a blokk az MNT TÁMOP szakmai programjának aktuális eseményeiről. A lapszám foglalkozik az alapkészség témában közölt újabb információkkal. Sajnos nem elég sokszor ismételjük és hangsúlyozzuk ennek a jelentőségét, és ezzel együtt azt, hogy az élethosszig tartó tanulás gyakorlatba ültetésének programja nem a megfelelő irányba halad most sem Magyarországon. Lapunkban meghatározó nemzetközi szakmai szervezetek szólnak az általános felnőttképzés fontosságáról és arról, hogy az írástudás hiánya akadályozza a gazdasági növekedést, de mindez alig talál érzékeny fülekre nálunk, ahol a készülő felnőttképzési törvény legalábbis a jelenlegi fázisban nemhogy előrelépést, de visszalépést jelent leszűkített értelmezésével és felfogásával. Decemberben egy szakértő testület folytatott vitát a törvénytervezetről, s megegyeztek, hogy január elején folytatják a fontos diskurzust. Hirtelen azonban törölték a találkozást, mert a tudomásukra jutott, hogy a felnőttképzési törvény módosításával kapcsolatos társadalmi vita lezárult. Mi úgy gondoljuk, még el sem kezdődött. Ezért is ajánljuk külön a figyelmébe olvasóinknak a témával foglalkozó írásait a lapnak. Apropó társadalmi vita: 2013 az európai polgárok éve lesz. Most csak egy rövid, összefoglaló információkat adunk erről közre, de bizonyára lesz még mondandónk ehhez a témához kapcsolódóan is az elkövetkező hónapokban. Lezárult a Balatonszepezdi Népfőiskola Leader programjának egy szakasza, s most kezdődik az idegen nyelvtanulási szakasz, 4 csoportban három helyen több mint fél százan tanulnak németet és angolt. Javasoltuk a képzőknek, hallgatóknak méltassák eddigi tapasztalataikat a Leader összejövetelekről több személyes beszámolót, megszólalást közzéteszünk a lapszámban. Nemzetközi tárgyú programok is mindig részét képezik a népfőiskolai programoknak. Novemberben egy holland szakértő vendég vett részt a nemzetközi együttműködésre felkészítő MNT képzésen (Otthon Európában Európa itthon), s egy fiatal kollega utazhatott Hollandiába, hogy az aktív idősödés most már biztosan örökzöld témájában tájékozódjon: mások mit és hogyan tesznek ezen a fontos területen. Az aktív idősödés generációk közötti kapcsolatépítő jellegét igazolja a Munka a fiatalokkal c. beszámoló Biharból. Összefoglalva: színes, széleskörű, gazdag tevékenységről szóló beszámolók, fontos irodalmi szemlék, hírek 2012 telén, amikor készülünk a 2013-as esztendőre, amely az MNT alapításának 25 évfordulója lesz. S teszik ezt a népfőiskolák önerőből, elkötelezettségből, pályázati támogatásokból, szinte a semmiből építkezve minden nap, elkötelezett emberekkel, megállíthatatlanul ben elvették a működési pénzét a népfőiskoláknak. A szakmaiság azonban nem múlik mindig a pénzen, ahogy a pénz sem jár mindig együtt a szakmai felkészültséggel. Mihályfi Márta 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

4 TANULMÁNYOK Foglalkoztatás, család, nõk, tanulás Szemle az Unió útmutatásaiból Az igen összetett témakört átfogó néhány fontos európai dokumentum szemlézésére vállalkozunk, elsősorban az Öröm érték felelősség c. családprogramunk (a Magyar Népfőiskolai Társaság TÁMOP B-11/ projektje) érintettjei számára, ami minden társadalmi kérdéssel foglalkozó érdeklődő számára, s különösen a felnőttoktatás és közösségi művelődésben tevékenykedő számára fontos lehet. Nincs tér ezen útmutatások teljes terjedelemben történő közzétételére, s itt csak rövid tartalmukat, vagy éppen témájukat említjük meg. A hivatkozott dokumentumok ugyanakkor teljes terjedelemben hozzáférhetők, magyar nyelven is a Magyar Népfőiskolai Társaság projektjének tárában. 1. A nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken 1 Az Európai Unióban, a mezőgazdaságban rendszeresen munkát végző 26,7 millió fő 42%-a nő, és ötből legalább egy üzemet (kb. 29%) nő irányít. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalása nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szerteágazó, többek között szolgáltatásra összpontosító mezőgazdasági vállalkozások (pl. tanyasi turizmus, közvetlen értékesítés, olyan szociális szolgáltatások, mint. az idős- és gyer mekgondozás, napközi otthonos iskola keretében gazdaságokban történő tanulás stb.) az ellátási infrastruktúra, jelentős sarokköveit képezik a vidéki térségben, és azoknak a KAP révén fenntartható támogatást kell kapniuk. Ezért az ilyen szolgáltatásoknak a KAP 2 révén történő támogatására szólít fel az EP, amely a nők számára új távlatokat nyit meg és lehetővé teszi a fizetett munkavállalást, valamint jelentősen elősegíti a családi élet és a munka összeegyeztetését; Felszólítja az Európai Unió intézményeit, tagállamait, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy az alábbi működési területeken támogassák azokat a projekteket, amelyek a vidéken ösztönzik, tanácsadással segítik az olyan innovatív elsődleges mezőgazdasági termelő vállalatok létrehozását, amelyek különösen a nők számára tudnak új munkahelyeket teremteni. Ezek a mezőgazdasági termékek értékének növelése és értékesítésük számára helyek felkutatása, új technológiák alkalmazása és a terület gazdasági sokszínűségéhez való hozzájárulás, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét lehetővé tevő szolgáltatások nyújtása; Az EP meggyőződése, hogy a vidéki területek viszonyaira tekintettel fenn kell tartani és ki kell építeni a nőknek szóló, kifejezetten a vidéki körülményeket középpontba helyező képzést és tanácsadást, különösen a gazdaságok pénz ügyi irányításával kapcsolatban; Az EP felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a vidéki térségekben fontos azon nők szakmai kompetenciájának fenntartása, akik úgy döntenek, hogy karrierjüket gyereknevelés vagy gondozás céljából felfüggesztik; felszólít arra, hogy meg kell könnyíteni a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét a nők különböző munkaformákban való részvételének lehetővé tétele, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében; 2. Út a munkahelyteremtő fellendülés felé 3 E dokumentum alkalmazásában a személyi és háztartási szolgáltatások kifejezés olyan tevékenységek széles körét takarja, amelyek hozzájárulnak a családok és egyének otthoni jóllétéhez: gyermekgondozást, 1 Az Európai Parlament április 5-i állásfoglalása a nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken betöltött szerepéről (2010/2054(INI)) (2012/C 296 E/02) Foglalkozott már ugyanezzel a témával az Európai Parlament március 12-i állásfoglalása az EU vidéki területein a nők helyzetéről címmel. (2007/2117(INI)) (2009/C 66 E/04) 2 A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének a neve. 3 Bizottsági szolgálati dokumentum (SWD 2012)95 végleges időskorúak és fogyatékossággal élők tartós ápolását-gondozását, takarítást, korrepetálást, ház körüli javításokat, kertészkedést, ikt-támogatást stb. (ikt: információs és kommunikációs technológia) A foglalkoztatáspolitika szempontjából a személyi és háztartási szolgáltatások több érdekes jellemzővel rendelkeznek: alacsony importtartalom (helyben végzett tevékenységek), aminek következtében kis mértékben esik vissza az import állami beavatkozás esetén; magas foglalkoztatási tartalom, aminek eredményeképpen állami beavatkozás esetén jelentős hatást lehetne elérni a munkahelyteremtésben; a technikai készségekre vonatkozó követelmények változó szintje (egyes területeken lehetőség csináld magad munkára, magasabb követelmények a gondozás esetében), de általában megfelelő szintű e-készségek, valamint jó kapcsolatteremtési és szociális készségek szükségessége; egyes érintett feladatok esetében alacsony termelékenység, de lehetőség a közvetett termelékenység-növekedésre, ha a személyi és háztartási szolgáltatások igénybe vevői képesek jobban a saját, nagyobb termelékenységű munkájukra összpontosítani; tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban túlnyomó részt be nem jelentett munkavállalók dolgoznak, nem valószínű, hogy az állami beavatkozás a foglalkoztatás más ágazatokból való átáramlását váltaná ki; növekszik az ilyen szolgáltatások iránti szükséglet, mivel elöregszik a népesség, és mivel szükség van a nők munkaerőpiaci részvételének fokozására; a személyi és háztartási szolgáltatási tevékeny ségek a munkaórák emelése vagy a munkaerő-piacra való visszatérés útján segítik a munka és a magánélet egyensúlyának javítását, valamint a visszatérülési hatások fokozását. Az OECD becslései azt mutatják, hogy az OECD európai tagállamaiban a háztartások felnőtt tagjai átlagosan napi 2,5 órát töltenek házimunkával és gondozással. A 2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

5 TANULMÁNYOK férfiakhoz (1,5 óra) képest a nők sokkal nagyobb szerepet vállalnak (3,5 óra) Feltételezve, hogy az Unió 331 milliós éves népessége (aktívak és nem aktívak) fejenként napi 2,5 órát házimunkával és gondozással tölt, ez napi +/- 830 millió óra háztartási munkát, vagyis uniós szinten csaknem 100 millió teljes munkaidős egyen értéket jelent. A 0 2 éves korosztályban a formális gyermekgondozási megoldások igénybe vétele 73 % (Dánia) és mindössze 2 % (Cseh Köztársaság és Lengyelország) között változik, tehát igen különböző tagállamonként. Egy felmérés szerint (2007) a 27 uniós tagállam lakosságának 11 %-a nyilatkozott úgy, hogy vásárolt már be nem jelentett munkához kapcsolódó terméket vagy szolgáltatást. A vásárlók 17 %-a mondta azt, hogy háztartási szolgáltatásokat (pl. kertészkedés, takarítás, gyermek- és idősgondozás), 8 % pedig azt, hogy személyi szolgáltatásokat vett igénybe (pl. hajvágás vagy magántanítás), ami 7,7 millió, illetve 3,5 millió főt jelent. Európában körülbelül 410 millió 15 éves vagy annál idősebb személy él, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 45,1 millió ember vett igénybe be nem jelentett munkát. Elsősorban az igénybe vevő által fizetett árat érintő közvetlen beavatkozás például konkrét feladatokat célzó szolgáltatási utalványok formájában jelenhetne meg. A fogyasztó a valós árnak csak egy részét fizeti meg (a feketepiaci árhoz közeli árat), a különbözetet pedig a közigazgatási szervek fizetik. Készségek és képzés Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése, az Új készségek és munkahelyek menetrendje támogatja azokat a tagállami kezdeményezéseket, amelyek a gondozásra szoruló rokonok gondozása során szerzett készségek elismerését célozzák. A gyermekgondozás és a tartós ápolás-gondozás nem igényel olyan magas szintű szakmai készségeket, mint például a professzionális egészségügyi szolgáltatások. Ezért ezek a tevékenységek vonzó lehetőséget kínálhatnak bizonyos emberek számára, hogy megvethessék a lábukat a munkaerőpiacon, és eközben megnyitják a későbbi készségfejlesztés és a lehetséges továbbképzés lehetőségét is. 3. Az atipikus szerződések, a foglalkoztatási pályák megóvása és a szociális párbeszéd új formái 4 Az EP állásfoglalás hosszasan foglalkozik az atipikus foglalkoztatás növekvő gazdasági jelentőségével, különösen néhány társadalmi csoport esetében, mint a fiatal családanyák és az idősek. Az állásfoglalás lényege, hogy a tagállamokat arra ösztönzi, biztosítsanak a részmunkaidős foglalkoztatás számára a teljes idejű foglalkoztatáshoz hasonló jogi státuszt és más eszközökkel is ösztönözzék a részmunkaidős munkavállalás növekedését. Felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 97/81/EK irányelv, valamint a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70/EK irányelv hatékonyabb végrehajtását, különösen a megkülönböztetés mentesség alapvető elvére tekintettel; hangsúlyozza a képzés és az egész életen át tartó tanulás fontosságát a munkák közti átmenet segítésének szempontjából, ami különösen fontos a határozott idejű szerződéses munkavállalóknak; 4. Növekvő egyensúly a munka és a magánélet között 5 A foglalkoztatás terén az Unióban az utóbbi években elért folyamatos növekedés legfőbb hajtóereje a nők foglalkoztatása volt és 2007 között a 27 tagú EU-ban a foglalkoztatottak száma 14,6 millióval emelkedett, köztük 9,2 millió volt nő. A (15-64 éves) nők foglalkoztatási aránya évről évre emelkedett; 2007-ben elérte az 58,3%-ot ami a évi arányt 4,6%-kal haladta meg és ezzel a 2010-re kitűzött 60%-os cél is elérhető távolságba került. A nemek közötti bérszakadék például 2003 óta változatlanul 15 %, és 2000 óta csupán egy százalékponttal csökkent. A munka és a családi élet összeegyeztetésére törekvő politikák jelentőségét a demográfiai megújulás szempontjából ma már Európa-szerte egyértelműen elismerik. Az Európai Parlament ismételten kiállt az anyasági és a szülői szabadság meglévő közösségi jogszabályi kereteinek javítása mellett, és májusi, az új foglalkoztatási iránymutatások módosítására tett javaslataiban 6 a szülői és egyéb szabadságtípusok biztosítása mellett fog lalt állást február 21-i, Európa demográfiai jövőjéről szóló állásfoglalásában a Parlament felhívta a tagállamokat, hogy a jól bevált gyakorlatok szerint járjanak el az anyasági szabadság terén, és hangsúlyozta, hogy a születési arány pozitívan befolyásolható olyan összehangolt állami politikák révén, melyekkel megteremthető egy család- és gyermekbarát anyagi és pszichológiai közeg szeptemberi állásfoglalásában a Parlament sürgette a tagállamokat, hogy egyenlő felosztással éljen a szülési és a szülői szabadságra járó juttatások költségeit illetően annak biztosítása érdekében, hogy a nők ne jelentsenek a jövőben a férfiaknál költségesebb munkaerőt; és üdvözölte a szociális partnerekkel megkezdett konzultációs folya ma tot, melynek célja a szakmai, a családi és a magánélet összeegyeztetésének javítása 5. A család és a demográfiai változások 7 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság javaslatokat tett a demográfiai változásokkal kapcsolatban, amelyek negatív hatását csak egy sor szociálpolitikai, gazdasági, környezetvédelmi, családpolitikai és a férfiak és nők közötti egyenlőséget célzó intézkedés idejekorán történő, összehangolt végrehajtása által lehet észrevehetően enyhíteni. Ehhez egyrészt egy átfogó perspektíva, másrészt egy, a leghatékonyabb politikákból összeállított rendszer szükséges. E tekintetben az Európai Uniónak több évre szóló cselekvési tervvel kellene 4 P7_TA(2010)0263 Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása az atipikus szerződésekről, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról (2009/2220(INI)) (2011/C 351 E/06) 5 Növekvő egyensúly a munka és a magánélet között: a szakmai, a családi és a magánélet össze egyeztetésének fokozott támogatása Brüsszel, COM(2008) 635 végleges Bizottsági állásfoglalás 6 Lásd: TA DOC+XML+V0//EN&language=EN (http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+ta+p6-ta doc+xml+v0//hu2007/2156 (INI)at: /http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc 7 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: A család és a demográfiai változások (2007/C 161/19) 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

6 TANULMÁNYOK előállnia, amelyben a tagállamok gyakorlatában már kipróbált családpolitikai, illetve a család és a munka összeegyeztetésével kapcsolatos intézkedéseket javasolna. A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái című zöld könyve után az Európai Bizottság nemrégiben új közleményt jelentetett meg Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból! címmel, ezzel is kifejezve, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít ennek az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó kérdésnek. Az Alapjogi Charta e tekintetben egy jóval korábbi szövegre utal: az ENSZ ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet minden tagállam aláírt. E nyilatkozat 16. cikkének 3. bekezdése így fogalmaz: A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. 6. Minden gyermek szilárdan megalapoz hassa jövőjét 8 A Bizottság közleménye válasz a tagállamok azon kérésére, hogy indítson el egy olyan együttműködési folyamatot, amely segítségükre lesz egy ún. kettős feladat megoldásában: abban, hogy mindenki számára igénybe vehető gyermekgondozást és nevelést biztosítsanak, de ugyanakkor javítsák is az ellátás színvonalát, mégpedig a koragyermekkori nevelés és gondozás szerepének közös felfogására, a leghatékonyabb tantervekre, és az ezek megvalósításához szükséges kompetens munkaerőre és irányításra épülő, szervesen integrált szolgáltatások révén. A Bizottsági állásfoglalás összefoglalása a következőkre mutat rá: a koragyermekkori nevelést és gondozást Unió-szerte javítani kell azáltal, hogy a meglévő mennyi ségi célokat kiegészítjük az elérhetőséget és a színvonalat javító intézkedésekkel. A Tanács 2008-as és 2009-es következtetéseiben megfogalmazott, a koragyermekkori nevelés és gondozás terén fokozottabb szakpolitikai együttműködést szorgalmazó felkérésekre, valamint a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel új európai referenciaértéke jelentette kihívásra reagálva a közlemény munkaprogramot javasol a tagállamok számára a kínálattal és a minőséggel kapcsolatos kérdésekben, melyet a Bizottság intézkedései támogatnának. A munka szervezése a nyitott koordinációs módszer 9 keretein belül folyna, és a közös kihívások és a bevált intézkedési modellek meghatározására és elemzésére, valamint arra összpontosítana, hogy hogyan vihetők át a sikeres megoldások egyik rendszerből a másikba. A koragyermekkori nevelés és gondozás fontos szerepet játszik az iskolai lemorzsolódás csökkentésében, ezért az e területet érintő legfontosabb kihívásoknak és a lehetséges megoldásoknak kiemelt helyen kell szerepelniük a tagállamoknak az Európa 2020 stratégia prioritásaival foglalkozó nemzeti reformprogramjaiban. Sürgősen tanulnunk kell az uniós tagállamok bevált gyakorlatából és pozitív tapasztalataiból, hogy minél hamarabb javuljon a koragyermekkori nevelés és gondozás területén alkalmazott szakpolitikai intézkedések minősége. 8 Koragyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét Brüsszel, COM(2011) 66 végleges Bizottsági közlemény 9 A Nyitott Koordinációs Módszer célja, hogy fejlessze a Tagállamok közötti kommunikációt, a best practice, azaz a legjobb gyakorlatok elterjesztését, ezzel a kölcsönös tanulást is segíti. A Nyitott Koordinációs Módszer tehát nem hagyja figyelmen kívül a Tagállamok eltérő helyzetét, lehetőségeit, mégis ösztönözni próbálja őket a célkitűzések magvalósítására. A közösségi módszerrel szemben az OMC célja a nemzeti politikák harmonizációja 10 Gyermekszegénység és gyermekjólét (feltáró vélemény) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye (2011/C 44/06) 11 A szegénység uniós felfogása szerint a szegénység kockázatának azok az emberek vannak kitéve, akik olyan háztartásban élnek, amelynek ekvivalens- egyenértékű - összjövedelme nem éri el a háztartásokra számított nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60%-át (ekvivalencia skálaként az OECD módosított skáláját felhasználva. (medián jövedelem: a vizsgált jövedelmi csoportok meghatározott középső értéke. 12 A nemi alapú megkülönböztetés mentesség és a generációk közötti szolidaritás P6_TA(2009)0039 (2010/C 67 E/05) 13 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: A Bizottság közleménye: Az EU gyermekjogi stratégiája felé COM(2006) 367 final 14 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: A gyermekek mint a családon belüli erőszak közvetett áldozatai (2006/C 325/15) 15 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról COM(2008) 637 végleges 2008/0193 (COD) (2009/C 277/22) 7.Gyermekszegénység és gyermekjólét 10 Az EU-ban ma (2011) 20 millió olyan gyermek él, akit a szegénység veszélye fenyeget. A szegénységben élő gyermekek aránya pedig a szegénységben élő felnőttekét is meghaladja (20% a 16%- kal szemben), és a gazdasági válság miatt várható, hogy még többen kerülnek a szegénységi küszöb alá. 11 Pusztán az, hogy az Unióban, szegénységben élnek gyermekek, bizonyítéka annak, hogy a legalapvetőbb jogaiktól fosztják meg őket. Mivel az Unió a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem évét is megszervezte az EGSZB (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) örömmel fogadja, hogy a Tanács politikai kötelezettséget vállalt azzal a döntésével, hogy a szegénység csökkentését a 2020-ig elérendő öt kiemelt uniós cél közé emelte. A cél az, hogy az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányát 25%- kal csökkenteni kell, több mint 20 millió embert emelve ki a szegénységből Az EU-ban a teljes lakosság 16%-ával szemben, a gyermekek 20%-át fenyegeti a szegénység. Ez az arány a szegénységi kockázat Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Né metország és Szlovénia kivételével az összes országban magasabb ennél (Lettországban pontosan ekkora). A gyermekszegénység esélye a 30 33%- ot is eléri két országban (Bulgáriában és Romániában), 23 és 25% között mozog öt országban (Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban), öt országban (Cipruson, Dániában, Finnországban, Szlovéniában és Svédországban) pedig csupán 10 12%-os. Ezt az információt mindenképpen ki kell egészíteni a nemzeti szegénységi réssel, amely azt jelöli, hogy mennyire szegények a szegény gyermekek, azaz a gyermekszegénység veszélye mennyire súlyos. A gyermekekre vonatkozó szegénységi rés tág határok között mozog: Finnországban 13%, Franciaországban 15%, ezzel szemben Romániában 40%, Bulgáriában pedig 44%. A szegénységi kockázat a legtöbb országban a gyermekek életkorával párhuzamosan növekszik. Egy másik dokumentum, amely a Régiók Bizottságától származik, külön foglalkozik a nők szegénységének problémájával. 8. A nők és a szegénység az Európai Unióban (2006/C 81/10) c. dokumentum megállapítja, hogy a nőket különösen azokat, akik egyedül nevelik egy vagy több gyermeküket, valamint az időseket a fér- 4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

7 TANULMÁNYOK fiaknál jobban sújtja a létbizonytalanság és a szegénység; A Régiók Bizottsága ebben a véleményben számos javaslatot fogalmaz meg a Bizottság és a tagállamok számára a nők szegénysége arányainak csökkentésére. A dokumentumok számos más aspektust is feldolgozva adnak útmutatást a tagállamok kormányai és a különböző szervezetek számára. Így pld. külön foglalkoznak rendszeresen és sokadszor a nemek közötti megkü lönböztetés csökkentésével ban a Bizottság gyermekjogi stratégia megalkotásának igényével foglalta össze a helyzetet és teendőket. 13 Alább az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét olvashatjuk a Bizottsági törekvésekről. Az EGSZB üdvözli 9. Az EU gyermekjogi stratégiája felé című európai bizottsági közleményt. Az EGSZB különösen támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely olyan átfogó EU-stratégia létrehozására irányul, amely hatékonyan elősegíti és biztosítja a gyermekek jogainak érvényesülését az Európai Unió belső és külső politikáiban, valamint támogatja a tagállamok e területre vonatkozó erőfeszítéseit. Az EGSZB üdvözli annak elismerését, hogy a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a nemzetközi szerződéseket, így különösen az ENSZnek a gyermek jogairól szóló egyezményét (United Nations Convention on the Rights of the Child, UNCRC), amelyet minden egyes tagállam ratifikált. Világviszonylatban ugyanis csak az USA és Szomália nem ratifikálta azt. Ebben az összefüggésben különleges jelentőség hárul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a gyermekmunka tilalmáról szóló alapvető egyezményére is. Külön dokumentumot szenteltek a családon belüli erőszakról, amely részben a gyermekekre irányulhat témáról. Az EGSZB véleménye világos összefoglalást ad az ajánlás céljának lényegéről. 14 Az említett vélemény, melynek címe: 10. Családon belüli erőszak a nőkkel szemben, kizárólag a partnerek között, nőkkel szemben férfiak által elkövetett erőszakkal foglalkozott. Jelen vélemény szin tén csak a családon belüli erőszak ezen, részterületét, nevezetesen azt vizsgálja, hogy a partnerek közötti erőszak milyen hatással van a gyermekekre, akik tanúi ennek az erőszaknak. A családon belüli közvetlen erőszak a gyermekekkel szemben, amelynek elkövetője nagyon gyakran nő az anya, nem képezi jelen vélemény tárgyát. Bár a testi és pszichikai erőszak légkörében történő felnőtté válás súlyos következményekkel járhat, a gyermeket még mindig csak részben ismerik el a családon belüli erőszak közvetett áldozataként. Ez a helyzet már abból a szempontból sem fogadható el, hogy a gyermekeknek is joguk van az erőszakmentes életre, különösen az erőszakmentes nevelésre, valamint a gondozásra és a védelemre. A képzési és továbbképzési lehetőségek javítása a családon belüli erőszakkal foglalkozó valamennyi szakma számára szükséges. A gyermekek érdekeinek felismerése minden illetékes szakmától és valamennyi érintett cselekvési területtől például a gyermekés ifjúságsegítő szolgálattól, a tanácsadó és gyermekvédelmi intézményektől, az intervenciós hivataloktól, az iskoláktól, óvodáktól és szabadidős intézményektől, az egészségügytől, a rendőrségtől és az igazságszolgáltatástól magas szintű szakmai felkészültséget követel meg. Ugyancsak dokumentum foglalkozik a várandós, a gyermekágyas és szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának kérdéseivel. 15 Összeállította: Sz. T. J Újra kell építeni a családokat Hosszú idő óta válságban van a család intézménye, pedig az elmúlt több ezer év bizonyítja, hogy olyan alapvető egysége a társadalomnak, amit nem lehet lecserélni állítja dr. Deáky Zita néprajzkutató. A Szent István Egyetem professzora a balatonszepezdi népfőiskola család erősítő képzésén* beszélt a család és társadalom viszonyának történeti változásáról, a régen és napjaikban működő családmodellekről. A család a törzsi viszonyoktól a modern Európáig mindig központi szerepet kapott a társadalomban, annak ellenére is, hogy funkciói jelentősen megváltoztak. A hagyományos család feladata többek között az utódokról való gondoskodás, a folytonosság biztosítása, a státusz átadása, az új nemzedékek szocializációja, a társadalmi kapcsolatok megteremtése, a pszic hés védelem. Régen meghatározó volt a termelési funkció is, ma ez már annyi ra Egy példa a régi erős családi kötődésekre: násznép a kislődi Laki Lőrinc és Rostási Teréz 1940-es esküvőjén (Fotó: Lovasi Béláné családi archívumából) nem jellemző, de az elosztás és a közös fogyasztás ma is működik. A család nem önmagában létező dolog. Egy férfi és egy nő házassága hagyományosan a két személy rokonságának az összekapcsolódását is jelenti. Ez egyszerre 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

8 TANULMÁNYOK társadalmi, kulturális és nagyon sokszor gazdasági kapcsolatot is jelentett, jelent. Így, ha megszületett egy gyermek, akkor széles és bonyolult közösségi háló védte. Egyszer az apa és az anya, a férfi és a női rokonsági rendszer, a műrokonság a keresztszülőség, komaság intézménye, a szomszédság intézménye, a lokális felekezet és így tovább. A házasságban a szélesebb közösség teszi legitimmé, elismertté a két ember kapcsolatát. Ennek nagyon fontos eszköze volt a lakodalom. Az ünneplés mellett ez adott nyilvánosságot a kapcsolatnak. A lakodalom teremt lehetőséget arra is, hogy a rokonságok megismerjék egymást, összekapcsolódjanak. Ugyanígy az egyház előtt megkötött házasság is összekapcsolja a párt a felekezeti közösség előtt, s ezzel legitimmé teszi a házasságot. Régen, ha egy férfi és egy nő nem törvényesítette az együttélését, akkor a két rokonsági rendszer nem kapcsolódott össze, és nem működött gazdasági, társadalmi hálóként. A kutató szerint egy hagyományos közösségben ritkán fordult ilyen elő, a nagy nyomás előbb-utóbb összekényszerítette őket házasságba. Ha jött a gyerek, akkor mindenképpen. Ezek a szoros, sok szálon szövődő kapcsolatok magyarázzák azt is, hogy korábban sokkal nehezebben lehetett elválni, kilépni egy kapcsolatból. Ha egy nő vagy akár férfi kilépett ebből a társadalmi, rokoni, kulturális, felekezeti és jogi hálóból, akkor mindenképpen hátrányt szenvedett ő és a közössége is. A válásról sokkal inkább a közösség tagjaként kellett döntenie mindegyiknek, míg most egyénileg döntenek. Deáky Zita szerint ma is nagyon fontos lenne a családi hagyományok továbbadása, amik apákról fiúkra szállnak. Az utóbbi ötven évben meggyengült ez a folyamat, az iskolára próbáltuk teljesen hárítani a szocializációt. Ennek a következménye, hogy a fiatalok már a közelmúltat sem ismerik, tisztelik. Egyáltalán nincsen viszonyuk a múltjukhoz, hiányzik a nemzeti, etnikai és lokális identitásuk, ami gyengíti az egész társadalmat. De maga az egyén is megsínyli ezt. Az intézetben, különböző közösségekben felnőtt gyerekek példája azt mutatja, hogy nagyon kevés lesz közülük egészséges személyiség állítja a kutató. Mint elmondta, szerencsére vannak pozitív tendenciák is. Egyes magyarok lakta vidékeken ma is nagyon fontos szerepe van a családon, rokonságon túli közösségeknek. Ilyent tapasztalt például Székelyudvarhelyen és környékén, ahol Deáky Zita előadását hallgatják rendkívül összetartó, egymást segítő csoportok alakulnak ma is például az egykori iskolatársakból. Ezek tagjai segítenek egymásnak a nagyobb munkákban, házépítésben, de akár a gyermekekkel való foglalkozásban is, amikor a társaságon belül összeszedik, és közösen viszik programokra őket. Így a gyerek is szoros baráti kapcsolatot alakítanak ki egymással már ebben a korban. Az ilyen csoportok a belső hatáson túl jelentősen meghatározzák az adott település társadalmának működését is. Egyes helyeken megfigyelhető, hogy tovább erősítik a műrokonság rendszerét. Egy Deáky Zita által bírált tanulmány írója például Gyimesben találkozott azzal, hogy egy-egy ma születő gyereknek akár keresztszülő párja van. Ezzel ellensúlyozzák a helyi társadalom ott is megfigyelhető lazulását. A baráti rokonsággal megerősítik azokat a kapcsolatokat, amik például a sok máshol dolgozó miatt fellazultak. Így erősebb szociális, társadalmi, kulturális hálót biztosítanak a gyerekeknek, hogy majd legyen segítségük, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Deáky Zita szerint az ország más vidékein is nagyon tudatosan újra kellene építeni az ilyen közösségeket és a hagyományok átadását. Ehhez mindenkinek az egyéni döntésére van szükség hangsúlyozta a néprajzkutató. Győrffy Árpád/Veszprémi Napló (a szerző engedélyével) *A Magyar Népfőiskolai Társaság TÁ- MOP B-11/ projektje (szerk.) 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

9 TANULMÁNYOK TÁMOP B-11/ február végén indul a család program következő 80 órás képzési programja, amellyel párhuzamosan települési tanácsadó fórumok kezdődnek a balatonfüredi járás húsz településén. Mindkét programtípus fő témája a család, munkavállalás és a munkalehetőségek, amellyel a képzés keretében a következő módon foglalkozunk: 80 órás tréning vagy kompetenciafejlesztés a munkaerőpiacra való visszatérésről, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről. A tréning célja: a célcsoport tagjait erősíteni olyan kompetenciákban, ami a munkakeresés eredményességét segíti elő, illetve megtanulják kezelni azt a helyzetet, amikor meg kell ma radni munkavállalónak és szülőknek egy személyben, mindezt úgy, hogy egyik sze rep sikeressége se csorbuljon a másikkal szemben. A résztvevők egyúttal alkalmassá válnak arra, hogy településükön másokat is segíteni tudjanak ennek a hely zetnek a kezelésében, illetve az álláskeresés eredményességében. Sorsz. dátum nap idõ óraszám Téma / elõadó Sze óráig Sze óráig Sze óráig Sze óráig Sze óráig Sze óráig Sze óráig Sze óráig 10 Megfelelés a munkaerõ piac formális követelményeinek. Felkészülés az álláskeresésre szimulációs gyakorlatok. Tréner: Porkoláb Lajos. 10 Család és munkahely. Élethelyzetek szerepkonfliktusok. Elõadó: a SOTE Magatartástudományi Intézet munkatársa Tréner: Nagyné Kiss Mária 10 A munkaadók és a család. A sikeres önbemutatás. Elõadó: Ternovszky Csilla, Pro Labora Alapítvány Tréner: Porkoláb Lajos 10 A távmunka gyakorlata és jogi háttere. Elõadó: Paprika Márk, Távmunka Szövetség Tréner: Jeney-Domingues Zsófia 10 A rugalmas és részmunkaidõs foglalkoztatás és a jogi háttere. Elõadó: Nagy Gábor kirendeltség vezetõ,veszprém megyei Munkaügyi Hivatal Balatonfüredi Kirendeltsége. Tréner: Porkoláb Lajos 10 A tanuló család. A felnõttkori tanulás hatása és szerepe a családi életben és munkában. Elõadó: Mihályfi Márta Tréner: Jeney-Domingues Zsófia 10 A munkahelyi audit. Elõadó: Ternovszky Csilla, Pro Labora Alapítvny Felkészülés az álláskeresésre; állásinterjúztatás szimulációs gyakorlatokkal. Tréner: Porkoláb Lajos 10 A keresztény közgazdaságtan. Elõadó: felkérés alatt a Corvinus Egyetemrõl Módszertani felkészítés a munkaerõ piaci kihívások helyi/települési mentorálására. Tréner: Mihályfi Márta 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

10 TANULMÁNYOK Az általános felnõttoktatás közvetett gazdasági elõnyei a nemzetközi kutatások néhány tanulsága A tanulás átfogó (nem közvetlenül) gazdasági hasznával foglalkozó tanulmányok széles köre alakult ki az utóbbi 5-10 évben, s maga az OECD is támogatója a programnak. A tanulás fogalom alatt egyaránt érintik a formális, a nem-formális és az informális tanulást, s a felnőttképzés terén többnyire az ún. általános, iskolán kívüli felnőttképzésről van szó. ( non-vet training, VET Vocational Education and Training.) A több mint 200 témával foglalkozó tanulmány rendszerezett összesítését végezte el a tanulás széleskörű haszna projekt. Mindegyik tanulmány a személyiség és a társadalmi fejlődés adott nézőpontja, és az élethosszig tartó tanulás különböző formái és szintjei közötti összefüggést vizs gálta. Tehát a mai magyar szóhasználat alapján nyugodtan használhatjuk az általános felnőttoktatás kifejezést, amikor a tanulás átfogóbb hasznáról beszélünk. Néhány témát nézzünk meg kicsit részletesebben, így: A tanulás és az azonosságtudat kapcsolata A tanulás és az egészség kapcsolata A tanulás és élet elégedettség, boldogság. A tanulás és a közösség vitalitása, életképessége A tanulás egyéb mellékhatásai és mint közrejátszó tényező A tanulás és az azonosságtudat kapcsolata A tanulmányok az élethosszig tartó tanulás és az emberi azonosság tudat egymással való kölcsönös összefüggéseit vizsgálják. Mindezek igazolják, hogy a tanulás meghatározza önértékelésünket, önbizalmunkat, rugalmasságunkat, és a társadalmi kompetenciáink és készségeink fejlődését. Elmélyültebben végiggondolva magyarul a személyiség és a hit, a meggyőződés, az attitűd fontosságáról van szó, másrészt a megfelelő állampolgári és nemzeti öntudatról és a társadalmi közösségi felelősségvállalás fontosságáról. Ezek fejlesztése és fejlettsége nélkül modern gazdaságot és társadalmat kiépíteni lehetetlen. A mostani nemzetközi gazdasági csőd oka sem más, mint legfőképpen a morális és társadalmi felelősség szélsőséges relativizálása. A tanulás szélesebb hasznossága és az egészség Az egészséggel foglalkozó tanulmány összegyűjti mindazokat a fontos írásokat, kutatásokat, amelyek a tanulás és a fizikai és értelmi egészség közötti kapcsolatot mutatják be. Számos tanulmány egyenes összefüggést tudott kimutatni a tanulási folyamatok gyakorisága és időtartama, valamint az értelmi és fizikai jóllét, az egészségmagatartás, az élettartam és az egészség számos más nézőpontja között. A tanulmány azt is bemutatja, hogy a tanulás hogyan segít az egyre összetettebb egészségügyi intézményrendszerben megtalálni magunknak az utat. A tanulmányok azt igazolják, hogy el lehet mondani, a jövedelemszint, a származás és a társadalmi háttértől függetlenül a tanulás az egyik legfontosabb egészség meghatározó tényező. Az európai országokban az egészségügyi szolgáltatások fönntartása egyre drágább. A szegényes étkezés, az elhízás, a mozgáshiány, ezek hatása a szívre és keringésre, a diabétesz előfordulási aránya. Nem beszélve a stresszre, a folyamatos rohanásra, és túlmunkára, amelyek mind további kockázati elemek. Mindaz, hogy az emberek hogyan táplálják testüket, a gondolkodásukat, a lelküket, igencsak befolyásolja az egészségi állapotukat is. Azok, akik többet tanulnak az élettartamuk hosszabb, alacsonyabb a csecsemő elhalálozás, és azok tudják, hogyan kell elkerülni az egészségügyi kockázatokat, illetve ha betegek, jobban tudják, hogyan kormányozzanak az egészségügyi szolgáltatások rendszerében. Várható élettartam és tanulás A kutatások igazolják, hogy a tanulmányokkal töltött évek száma, az elért minősítés, önmagában a fokozat szerzés nélküli iskolai részvétel is, mind olyan tényezők, amelyek növelik az élettartam hosszát. A tanulással töltött évek száma és az élettartam között összefüggés van. Az USA-ban egy vizsgálat igazolta, hogy 1 évvel több idő a tanulásban átlagosan 1,7 évvel növeli az élettartamot. Egy holland tanulmány szerint a legalacsonyabb iskolázottságú férfi átlag élettartama 5 évvel rövidebb, mint az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezőké. Egészségmagatartás és tanulás Igen kevés politikus ismerte fel, hogy az európai kormányok folyamatosan növelik a dohányadót és fokozzák a nyilvános helyeken történő dohányzás tilalmát, miközben tudósok igazolták, hogy az iskolázottság sokkal erőteljesebben befolyásolja, egyáltalán valaki elkezd-e dohányozni. Az alacsonyabb iskolázottságú 30 év körül személyek 75%.-a dohányzik, és lényegesen kevesebben dohányoznak ugyanezen korosztályban a magasabb iskolázottsággal rendelkezők. A felnőttek, akik tanulási programban vesznek, részt gyakran abbahagyják a dohányzást. Bizonyított tény, hogy a túlsúlyos gyermekek, tinédzserek és felnőttek száma összefügg a folytatott tanulmányokkal. Az OECD országok lakos ságának közel fele túlsúlyos. Németország, amely ebben reprezentáns, a férfiak 60% s a nők 40%a túlsúlyos és majdhogynem minden 6. német kövér előtt az OECD országok lakosságának 10%-a volt túlsúlyos. Az egész világon a gazdag országok egyik komoly akadályává vált a túlsúlyosság, s a szakértők szerint a tanulás erősségének és időtartamának növelése az egyik leghatékonyabb ellenszer. Svédország, amely igen kiemelkedő a tanulási paraméterek terén az ún. Body Mass Index a helyes testsúly magasság arányok 14,5%-al jobbak egy további év iskolai tanulmányt követően. Egy dán vizsgálat közvetlen hatást mutatott ki, a további fél éves tanulmányok folytatása és a BMI index 35,5%-os javulásában. 8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

11 KÖZLEMÉNY A tanulás és élet elégedettség, boldogság. Tanulmányok sora tűzte napirendre a tanulás és a jólét, életminőség, az emberek optimizmusa közötti összefüggést. A kutatások eredményei egyaránt vonatkoznak az iskolai tanulmányokra és a felnőttkori tanulás minden formájára, amelyek alátámasztják az élettel kapcsolatos pozitív magatartás megerősítését a tanulás, általános felnőttképzés által. A tanulás a közösség vitalitása, életképessége A közösség életképességét és kohézióját is erősíti a tanulás és az általános felnőttképzés minden formája. Az élethosszig tartó tanulás csökkenti a társadalmi különbségeket, növeli az aktív állampolgárok számát, az ún. társadalmi tőkét növeli és messzemenően hatékony csökkentője a társadalmi bűnözésnek. A tanulás egyéb mellékhatásai és mint közrejátszó tényező A fentebbiekben az egyes konkrét területre kiterjedő hatásmechanizmusokkal ellentétben a mellékhatásokkal foglalkozó kutatások a nehezebben tetten érhető, kimutatható és komplex hatásokkal foglalkoznak. Pld rámutatnak, hogy a pozitív tanulási tapasztalat, mint vezet a további tanulási motiváltság megerősödéséhez és a tanulási képességfejlődéshez, amelynek a szakmai karrierépítésben jelentős szerepe van. A kutatók rámutatnak, hogy az általános felnőttképzés igen jótékony hatást gyakorol általában a családi életre, s ezen belül is a közös részvétellel kialakított szülői tanulássegítés fontosságára. A felnőttek tanulási magatartása messzemenően befolyásolja a gyermekek későbbi iskolai előmenetelét, a születés súlyát, a családstruktúrát és méretet, a házasság és válás kérdéseit. A tanulmányok rámutatnak a családban élő felnőttek tanulási attitűdjének a közvetlen szomszédságra, környezetre és általánosságban a fenntartható fejlődés kultiválására, vagy társadalmi igazságosság hangsúlyozására. A további kutatásokra ösztönző tanulmányok egy új irányról való gondolkodás szükségességét provokálják a tanulás különböző formáinak a jelentését és megtervezését illetően. A felvázolt komponensek és következtetések közvetlenül összefüggnek a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást meghatározó tényezőkkel. Magyarországon korábban Kopp Mária és Skrabski Árpád tanulmányai, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetében folyó sokoldalú munka és kutatás is számos, a fentiekkel megegyező következtetésre jutott már. (Lásd A magyar társadalom lelkiállapota, 2008.) Mihályfi Márta Forrás: Centre for Research on the Wider Benefits of Learning Institute of Education, University of London Rodie Akerman, John Vorhaus and John Brown, 2011 Visszafogja a gazdasági növekedést az írástudás alacsony szintje 2012 végén az Unió intézményeitől kapott tájékoztatók alapján a Tanács november végén újfent következtetéseket tett közzé az írástudás fontosságáról. 1 Ebből a dokumentumból idézünk néhány fontos részletet. Az írástudás alacsony szintje vissza fogja a gazdasági növekedést és csökkenti annak fenntarthatóságát. A tagállamok szempontjából jelentős gazdasági hasznot jelenthet, ha sikerül megvalósítani az EU azon célkitűzését, mely szerint 15 % alá kell csökkenteni az olvasás terén gyengén teljesítő 15 évesek arányát. Az írástudás szintje a legtöbb európai országban stagnál, és nem kevesebb mint 1,1 millió 15 évesnek (azaz ötből egynek) nem megfelelő szintű az írástudása ( 1 ). Az írástudás minden további tanulás alapja. Az alacsony szintű írástudás problémájának megoldása hatékony mód arra, hogy leküzdjük a korai iskolaelhagyásnak, a munkanélküliségnek, továbbá a gyenge készségekkel rendelkezők egész életen át tartó tanulásban való korlátozott részvételének a kiváltó okait. Az egyre szélesebb körű digitalizáció egyre magasabb szintű írástudást követel meg, beleértve a következőkre vonatkozó képességet: szövegek kritikus értékelése, különböző formátumú szövegek kezelése, képek dekódolása, több különálló információ összehasonlítása és integrálása. Ezen túlmenően, a közösségi médiahálózatoknak köszönhetően megnőtt az írási kompetenciák jelentősége és láthatósága. A szakoktatás és -képzés területén bizonyos esetekben nem áll rendelkezésre megfelelő támogatás ahhoz, hogy javuljanak az alapkészségek, valamint hogy az érintettek megértsék, milyen szoros az összefüggés az írástudás és a munkához szükséges készségek között. A felnőtt lakosság készségeinek rendszeres felmérése, valamint a vállalkozások, a média, a nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, a kulturális intézmények, illetve a helyi szintű szociális, foglal koztatási és egészségügyi szolgálatok be vonása rendkívül nagymértékben elősegítené az egész társadalomra kiterjedő, általános írástudási problémák tudatosítását célzó stratégiák megvalósítását. A felnőtteknek szóló írástudás-fejlesztő programok változatosabbá és színvonalasabbá tétele érdekében az ilyen programokban közreműködő tanároknak speciális pedagógiai képzést kell biztosítani; gondoskodni kell továbbá arról, hogy a tanterv szorosan kapcsolódjon a munkához szükséges készségekhez, biztosítva a megfelelő segédanyagok meglétét és azt, hogy a kurzusok időtartama és intenzitása megfelelő legyen, továbbá megfelelő IKTsegédeszközöket és értékelési módszereket is rendelkezésre kell bocsátani. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS A Tanács következtetései (2012. november 26.) az írástudásról (2012/C 393/01) 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

12 TÖRVÉNYKEZÉS 10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

13 TÖRVÉNYKEZÉS Észrevételek a felnõttképzési törvénytervezetrõl Folyamatban van a jelenleg hatályos felnőttképzési törvény módosítása és a szer vezetünk által ismert tervezethez fűzött hozzá észrevételeket elnökünk, dr. Szigeti Tóth János, EU szintű szakértő, aki a 2001-es törvény kidolgozásában is szakértőként részt vett. Az észrevételeket, a gyakorlatban 25 éve felnőttképzést folytató civil szer vezet nevében ajánljuk a törvényalkotók figyelmébe. (Szerk.) A tv. 3 ban felsorolja mely szervezetekre, kikre terjed ki a tv. hatálya, majd a (2) bekezdésben felsoroltak szerint ez úgy is értelmezhető, hogy leszűkíti ezt a hatókört és lényegében értelmezhetetlen. Semmi szükség a (2) bekezdés ismétlésére, hiszen a 3 (1) bekezdése már tartalmazza a felsorolást. A (3) bekezdés ugyanitt aztán teljesen árulkodó, mivel lényegében a 3 (1) bekezdésben felsorolt széles hatókört telje sen leszűkíti. A felnőttképzés értelmezésének ez a leszűkítése az állampolgári hozzáférés tekintetében alkotmányos aggályokat vet fel. Az a kitétel (lásd megjegyzés a (3) bekezdésnél) mi szerint nem minden felnőttképzési tevékenységre terjed ki a tv. hatálya, csak a támogatott és az e törvény alapján szervezett -ekre, ez nonszensz kor látozás. Azt mondja, az állam azt tekinti felnőttképzésnek amit támogat, továbbá a tv. hatálya alá sorolt tevékenységeket. Mindez diszkriminatív és belső ellentmondás, hiszen a bevezető rész arról szól, hogy a tv. célja, hogy lehetővé tegye az állampolgárok számára a tanuláshoz való jogot. Az (5) bekezdés a) pontja végképp elárulja a terv célját, a leszűkítést, ami jogilag alaptörvénybe ütközik. A bevezető vagy preambulum hiányzik, hiszen a mai európai szokásjog szerint meg kellene fogalmazni az élethosszig tartó tanulás céljaival való azonosulást és megvalósítására való törekvést, s azt, hogy ahhoz hogyan kapcsolódik a felnőttképzés. Filozófiailag eleve itt csúszik félre minden, hiszen egy szakképzés, OKJ és kamara központú, leszűkített és végül zavaros szerkezetű tv. tervezet készült. Nyelvileg is kifogásolható néhány helyen. Pld. egyenszilárdságú ilyen magyar szóösszetétel legalábbis jogszabályban nem használatos. A pontja: egyéb képzés helyes elnevezése: általános felnőttképzés. Az egyéb felnőttképzés meghatározás felsorolásából igen fontos elem hiányzik: hozzájárul a tanulásra való képesség kialakításához, amely bárminemű képzés, pld. a szakképzés előfeltétele. A 4. 8 pontja: felzárkóztató képzés: nem lehet a felnőttkori szakmai alap és továbbképzést az OKJ szakképesítésre irányuló képzésekre korlátozni. A szakmai kompetenciák a gyorsan fejlődő gazdasági világban folyamatosan változnak, amit az OKJ nem tud követni. A megkötés teljesen ésszerűtlen és indokolatlan, hiszen nem lehet minden második évben módosítani. Az egész Értelmező rendelkezések rész egyébként egy mellékletbe való s nem a tv. elejére vezető anyagrészként. Az (5) bekezdés c)e) pontjaiban szó van a szakági miniszter felelősségéről, de nincs szó az Oktatási Államtitkárság jogköréről és felelősségéről. Egyrészt a szakképzésről szóló tv. a nemzeti köznevelésről szóló tv. és a nemzeti felsőoktatásról szóló tv. felnőttképzést érintő kérdéseiben expressis verbis ki kell mondania a jelent tv- nek az Oktatási Államtitkárság hatókörét, beleszólási jogát és a vele való egyeztetési kötelezettséget, minél konkrétabb formában. Pld a felsőfokú szakképzés még mindig alacsony szintű (2002-ben a korosztály 2,8%-a) az OECD átlag 37,5%, Finnország 50,6 %. Mindezt a kamara fogja megoldani? De ez még csak egy része a közös felelősségnek és jogköröknek az 1. (2) bekezdése kimondja a felnőttképzés megvalósítása során az együttműködési kötelezettséget, de nem mondja ki sehol a nemzeti szintű együttműködési kötelezettség szabályait.(!) Kormányzati szinten sem és a szokásos szakmai, társadalmi egyeztetés terén sem. E hiányzó részek pótlása és tv-be illesztése lényeges. Homályosak a jogszabályban működtetetett testületek meghatározásai is. Mintha mindent a kamarára bíznának, de homályban marad az is, ki a hatóság. Világosan meg kell fogalmazni, hogy a törvény végrehajtásáért a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztérium (az NGM államtitkársága) a közneveléséért és felsőoktatásért felelős oktatási államtitkárság (vagy az EMMI maga) Indokoltabb az Államtitkárság mivel az EMMI egy fél tucat minisztériumot fog át, ami nem teszi lehetővé a részletekbe menő, szakszerű közreműködést. Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a felelősek Ezt követően tagolni kell, hogy mely állami szerv miért és miben felelős teljes hatókörrel és milyen területen köteles közreműködni, illetve hol és miben van vele való konzultációs kötelezettség. A megfelelő testületek tehát az OSZFT és a FAT utódszervezetei, s az NFA összetétele sem tisztázott. A jogszabálynak tisztáznia kell, hogy az NGM Foglalkoztatáspolitikai Államtitkársága, vagy a miniszter fő felelőssége mellett, az Oktatáspolitikai Államtitkárság, vagy az EMMI miniszter saját hatáskörben tagot (tagokat) delegál valamennyi a felnőttképzési tv-t érintő, javaslattevő, döntéshozó testületbe, továbbá elsőbbségi hatókörrel rendelkezik a köznevelési és felsőoktatási tv.-t érintő felnőttképzési ügyekben, továbbá az általános felnőttképzés és a felzárkóztató felnőttképzés területén. A felmerülő feladatok integrált kezelése érdekében a Türr István Képző és Kutató Központ státuszát és szerepét is integrálni kell e törvény keretei közé, mégpedig az EMMI Oktatási Államtitkársága hatáskörébe. Az elmúlt években bebizonyosodott a Türr-monstrumként kezelésének alacsony hatásfoka. (Lásd ÁSZ Jelentés, 2012) Mos tani, meghirdetett, speciális 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

14 TÖRVÉNYKEZÉS fő funkciója közvetlenül összefügg az iskoláskor előtt, s a köznevelési feladatok ellátásához kötődő feladatrendszerrel, amely egyaránt érinti az iskolát elhagyó fiatalokat, a fiatal felnőtteket és a felnőttkori tanulók hátrányos helyzetű, széles és differenciált csoportjait. Indokolt az intézmény decentralizálása (kisebb kezelhető hatókörökre osztása) de egységes, a köznevelés, a szocializáció és a szakképzés egész intézményrendszerével való integrált működése, átláthatósága, továbbá nélkülözhetetlen a célcsoporthoz való fizikai közelség megvalósulása is. A helyi és térségi, megyei társadalom és intézményrendszer erőteljesebb bevonása a működési haté konyság növeléséhez és eredményességéhez vezet. Az intézményrendszer egészében létrejövő láncolat és átjárhatóság természetesebb viszonyai alakíthatók ki. II. Fejezet 5-7 engedélyezés, nyilvántartásba vétel és akkreditáció fogalmak teljesen keverednek, nem lehet tudni, mikor miről van szó. IV. fejezet 21 (3) bekezdés: teljesen nonszensz, hogy a program követelményeket jóváhagyó bizottságot a kamara elnöke nevezi ki és váltja le. Az egész törvény alapvetően zavaros abban, hogy mi a hatóköre és jogosítványa: a Kereskedelmi és Iparkamarának MKIK 2020-ig szóló stratégiájának c. pontja a következőket tartalmazza: c. Az iskolarendszerű szakképzés és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya A kamara jövőbeni tevékenysége a szak- és felnőttképzés területén feltéte lezi a két nagy alrendszer harmonikus együttműködésének megteremtését A kamara a gazdasági elvárások oldaláról szakmapolitikai konzultációt ellátó szervezet, közvetlen, állami, hatósági feladatkörét azonban szükséges korlátozni: A kamara fontos szakmai érdekkifejező funkciókkal rendelkezik, de magára a felnőttképzésre kiterjedően nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, s különösen problematikus a szakértelme és humán erőforrás bázisa magának az oktatásnak a terén és a többi oktatási és képzési alrendszerrel való együttműködésben azok esetleges behelyettesítésében és a kapcsolódás megvalósításában. Más dolog a létező és működő oktatási és képzési rendszer bírálata, az igények megfogalmazása, a fő irányokra történő javaslattétel amire igen nagy szükség van s megint teljesen más a kivitelezés részleteiben való napi szakmai gyakorlati tevékenység és közép, vagy hosszabb távú fejlesztés. Ez utóbbiban részleges a kamara funkcióköre. Ugyanakkor a kamara teljes jogkörrel járjon el a képzési igények megfogalmazásában a szakmai gyakorlat biztosításában a mestervizsgáztatásban szakmai versenyvizsgák lebonyolításában stb. Közreműködőként vegyen részt minden felnőttképzést érintő kérdésben, különös tekintettel a gazdaság igényeinek való megfelelés, értékelés területén. 21. A Magyar Képesítési Keretrendszer alkalmazását nem láthatja el a kamara, csak igen korlátozott téren, hiszen az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF), amit alkal mazni kell, a teljes képzési szint rendszerre és képzési formákra alakították ki, amelynek 8 szintjébe és képesítést biztosító intézményi formáiba a felnőttképzés korlátozottan fér bele. Az EQF a hagyományos értelemben vett általános iskolai képesítéstől, a felsőfokún keresztül, a poszt graduális képzésig mindent átfog. Ezt a kamara fogja meghatározni? Ilyen egyetlen tagországban sem létezik. A kamara hatóköre a szakmacsoportos, szakmai képesítések meghatározott csoportjának meghatározásában való közreműködésre terjedhet ki, nem többre A kamarának sokkal inkább az Európai Szakoktatási- és Szakképzési Kreditrendszer ügyeibe kellene beleszólnia, annak a magyar igényekhez való alkalmazásába, abból a célból, hogy a szakmai képesítések nemzetközi megfelelősége, és a külföldön folytatható kiegészítő szakmai (gyakorlati) képzésekbe való belépés és azok itthoni elismertetése napi gyakorlat legyen. Ez a nemzetközi gazdasági verseny képesség fontos eleme. 22. nyelvi programkövetelmények. A tv. szövegtervezet végig hivatkozik a hatóságra csak feltételezzük, hogy ez mely intézmény, de nem ártana konkrétan kimondani. A felnőttképzési nyelvi programkövetelményekhez hasonlóan szükséges leírni, hogy az általános (a szövegben egyéb) és felzárkóztató felnőttképzési tevékenységek programkövetelményeinek jóváhagyásában mely szerv, mely más szer vekkel való együttműködésben felelős. Vagyis az Oktatási Államtitkárságnak közvetlen szerepe kell legyen. Ebben a diffúz leírásban sok vitára okot adó helyzet keletkezhet, ezért konkrétan le kell írni, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáért a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felelős és még ki, vagy kik felelősek, és mi tartozik a hatáskörükbe. 25. pályakövetés: a pályakövetés fogalomhasználat kevés, s főként a csak OKJ-s képzésekre vonatkozó pályakövetés. A nemzetközi szabvány elvárásoknak megfelelő adatszolgáltatási és értékelési monitoring rendszer kiépítése szükséges, ami lehetővé teszi, az EU-s nemzetközi gazdaságfejlődési paraméterek összehasonlíthatóságához hasonlóan a felnőttképzés fejlődés nemzetközileg adekvát követését, a sajátosan magyar társadalmi-gazdasági célok szerint. A pályakövetés koncepcióját ki kell szélesíteni az élethosszig tartó tanulási tanács adásra, amely sokkal szélesebb és jelenleg ez a megfelelő fogalom. 26 c) pontja csak a 3. (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek tekintetében teszi lehetővé az összevont adóalap csökkentést, amely alaptörvénybe ütközően korlátozó. A (4) bekezdésben foglaltak alapján hátrányos helyzetűek képzésével kizárólag állami intézmények foglalkozhatnak. Ez ellentmond az Unió azon alapelvének, hogy maximálisan bővíteni kell a felnőttképzési ellátók körét, sokszínűségét, hogy a felnőttképzés elérhetősége minden települési szinten és minden társadalmi csoportban szélesebb körűvé válhasson. Egyébként a fenti kitétel ellentmond a hatékonyság elvének is, hiszen az Állami Számvevőszék 2009, 2010 és 2012-es vizsgálataiból kitűnt, hogy a nagy állami rendszerek igen alacsony hatékonyságúan működtek a felnőttképzés terén. Olyan versenyfeltételek (kritériumok) meghirdetése szükséges e helyett, amely a legkülönbözőbb, for-profit, nonprofit, egyházi, stb. ellátó számára lehetővé teszi a közpénzekből való közreműködést a hatékonyság és eredményesség alapján. Egyet len feltétel kell legyen, hogy az új hatóság működési engedélyével 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

15 FELHÍVÁS az ellátó rendel kezik. (akkreditáció, minőségbiztosítás) 29. Nem szerencsés az NFA képzési alaprésze központi keretének felhasználását miniszteri rendeletben szabályozni, mert a tárca szintű önkény áldozatává válhat a pénz elosztás. Az alapelveket a tv-ben le kellene leszögezni. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb befizetők a vállalatok, s ezért részesedésük is meghatározott követelmények alapján hasonló nagyságrendű kell legyen. De a közteherviselés utóbbi két évben kialakult gyakorlata alapján a vállalatok befizetéseiből a hagyományosan állami kötelezettséget jelentő feladatok egy részét is finanszírozni szükséges, mivel a megnövekedett feladatokkal nem terhelhető csak az állam. Kivéve a mikro és kisvállalkozásokat. Az EU több tagállamában, de például a nálunk jóval előbbre tartó Szlovéniában is egy ún. éves prioritási terv készül. Cél eredményekkel, számokkal, ami az éves értékelésben számon kérhető és a közpénzfelhasználás hatékonysága ellenőrizhető. Ebben a vállalati igényű képzések mellett arányos helyet kell kapjon az általános és felzárkóztató képzés is. Az Állami Számvevőszék tanulmányainak legfőbb bírálata az volt, hogy nem volt egy stratégiai terv, amelyhez eredmény mutatókat, és elvárásokat dolgoztak volna ki. Hiányzó elemek, aspektusok a tv. tervezet szövegéből (ezek a bevett, fejlett európai törvénykezési gyakorlat elemei) A törvényben meghatározottak szerint illetékes testületek éves prioritás- és célrendszert dolgoznak ki és javasolnak a felnőttképzés területén felelős tárcák vezetőinek., illetve a felnőttképzésért felelős miniszternek. A tárca szintű egyeztetés alapján az éves prioritás és célrendszer kerül előterjesztésre és közös jóváhagyásra. Gondoskodni kell arról is, hogy az éves prioritás és célrendszer vég rehajtásáról értékelő beszámoló készüljön, amely napirendként szerepel az Országgyűlés illetékes szakbizottságának ülésén (még másutt is lehet) és nyilvánosságra is kerül. A felnőttképzési tevékenység szakmai kompetenciákat igényel, s az ezzel kapcsolatos közép és felsőfokú alap és továbbképzést szükséges továbbgondolni, megerősíteni és fejleszteni. A tv. tervezet kizárólag felnőttképzési szakértőről és programszakértőről beszél, másról nem. Részletesebb leírás szükséges a felnőttképzés területén közreműködő szakmai személyzetről és a szerepkörökről, mivel maga az ún. felnőttképzésben közreműködő tanár mellett egyre jelentősebb szerepet töltenek be mások és más szerepkörök is. (ALPINE lista. Az ALPINE egy több éves kutatás, amit a Bizottság finanszírozott a felnőttoktatásról, mint szakmáról). A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások: A felnőttképzés differenciált tevékenységrendszerének megfelelő mérő és eredményszámok rendszere kerül kidolgozásra, hogy országosan, rendszeres, áttekinthető kép legyen kialakítható az előrehaladásról, a hatékonyság és eredményesség szintjéről és javításának lehetőségeiről A törvény ösztönzi a készség igények jövő tervezésére vonatkozó fejlesztési munkálatokat, hogy a munkaerő piaci igé nyek előrejelzési rendszere a korszerű, nemzetközi trendeknek megfelelően váljon gyakorlattá. A felnőttképzési tevékenység megkezdése előtt kifejlesztik, bevezetik és alkalmazzák az előzetes tudás és készség felmérés módszereit, továbbá minőségbiztosítási követelményként a résztvevői elégedettség méréseket a felnőttképzési tevékenység kötelező ele mévé kell tenni. A felnőttképzés különböző formái között elősegítik a nem-formális tanulás és tudás, készségek elismerési rendszerének kialakítását, beleértve a munkahelyi tanulás -t is, mint a nem-formális felnőttképzés egyik fontos területét. A fejlesztési tevékenységet a fel nőttképzés fontos elemének tekintik, és az állam gondoskodik a rendszeres kutatási és fejlesztési pályázatok meghirdetéséről, lebonyolításáról, a hazai tudásbázis növeléséről. Ösztönzik a felnőttképzési nemzetközi együttműködés mennyiségi és minőségi fejlesztését és az eredmények hazai gyakorlatban történő hasznosítását. Összefoglalva: a törvénytervezet a szakképzési tv. gyenge megismétlése, sajátos érdekek mentén, aminek kevés köze van a társadalmi közjót szolgáló felnőttképzés elvárásaihoz. Jelenlegi formájában nem alkalmas a bizottsági előterjesztésre, vagy a magasabb szintű tárcaközi egyeztetésre. A további átdolgozások és szakértői konzultációk nélkülözhetetlenek Az észrevételek a törvény szövegtervezetének 2012 december 6-i változata alapján készült. Dr. Szigeti Tóth János 2013 az európai polgárok éve Ha ismeri az uniós polgárként Önt megillető jogokat, könnyebben tudja kamatoztatni a rendelkezésére álló lehetőségeket. Az uniós tagországok állampolgárai közül sokan nem tudnak eleget arról, milyen uniós jogok illetik meg őket, az ismeretek hiányában pedig nem tudnak hatékonyan érvényt szerezni jogaiknak. Egy 2010-ben elvégzett felmérés során a megkérdezetteknek mindössze 43%-a volt tisztában az Európai Unió polgára kifejezés jelentésével. A válaszadók közel fele ítélte úgy, hogy nem tud eleget az őt megillető jogokról. Az EU által létrehozott Európa a polgárokért program a jogok jobb megismerését és az európai identitástudat erősödését hivatott elősegíteni az uniós polgárok körében. A 2007-ben indított program első szakasza 2013-ban zárul. A következő időszakban 2014 és 2020 között a program 229 millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A Bizottság javaslata értelmében ezeknek a forrásoknak mindenekelőtt azt a célt kell szolgálniuk, hogy az emberek jobban megértsék az Európai Unió működését, és megismerjék a közös európai értékeket, történelmet és kultúrát. Ezen túlmenően a program támogatni fogja a polgárok részvételét olyan fórumokon és eseményeken, melyek megvi- 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

16 FELHÍVÁS lágítják, milyen befolyást gyakorol az EU az emberek mindennapi életére. A támogatott kezdeményezések közé tartozik például a testvérvárosi program, melynek keretében a települések hálózatépítéshez és közös helyi projektek megvalósításához kapnak anyagi segítséget. A polgárok jogainak védelmében Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy Európa-szerte érvényt szerezzen a polgárok jogainak. Az uniós jogok jobb megismertetése ennek a törekvésnek képezi a részét, akárcsak a hatékony jogérvényesítés, illetve a jogalkalmazás egyszerűsítése. Az uniós polgárságról szóló évi jelentésében az Európai Bizottság meghatározta, mely akadályok hátráltatják leginkább az uniós polgárokat jogaik érvényesítésében, és ezek felszámolása érdekében 25 konkrét intézkedést vázolt fel. Mit értünk európai polgárság alatt? Az uniós országok mindegyik állampolgára egyben az Európai Unió polgára is. Az állampolgárságukból eredő jogosultságokon felül ezért az uniós polgárok további jogokkal is rendelkeznek, melyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós szerződések garantálnak számukra. Európai polgárként joguk van arra, hogy a 27 EU-tagország közül abban az országban éljenek, vállaljanak munkát vagy vásároljanak, ahol kedvük tartja e tekintetben ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az adott ország saját állampolgárait. Bővebben az uniós polgárokat megillető jogokról: index_hu.htm Az európai polgárok éve ec.europa.eu/news/justice/121227_hu.htm Az EU polgárok évének honlapja ey2013-alliance.eu/ Jelentés 2010: commission_ /reding/factsheets/ pdf/citizenship_report_en.pdf A kiáltvány magyarul civic-forum.fr/site/images/stories/pdf/eyca2013_manifesto_hu.pdf Európai Unió Alapjogi Chartája (magyarul) eu/hu/treaties/dat/32007x1214/htm/ C HU htm Szerződések: treaty/full_text/index_hu.htm 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

17 PROGRAMOK Magunknak és másokért tanulunk! A Balatonszepezdi Népfőiskola óta működik, azóta szervez rendszeresen képzéseket a térség lakosai számára, számítástechnikai oktatóközpontja elsők között kezdte meg működését a Balatonfelvidéken. Részt vett egy nagy HEFOP programban, amely 21 településen valósított meg kompetenciafejlesztési programokat (560 résztvevővel a térségből). Tagja a Magyar Népfőiskolai Társaságnak és között egy TÁMOP program keretében aktív résztvevője volt az országos Felnőttképzési Civil Hálózat kialakításának, illetve jelenleg egy családi tanácsadó és képző program megvalósításának központjaként is szolgál a balatonfüredi kistérségben. Aktív résztvevője és szervezője a népfőiskolák országos képzési fejlesztési programjainak, Grundtvig mobilitási programját a Tempus Közalapítvány 2011-ben nívódíjra terjesztette elő. A Balatonszepezden tevékenykedő Bibó István Népfőiskolai Alapítvány fenti címen megnyert Leader programja képzésének szakmai tartalma azokra a tevékenységekre épül, amelyek hosszú ideje, tradicionálisan a megélhetési források alapját jelentik (vendéglátás, tu- 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

18 PROGRAMOK rizmus, idegen nyelv, gyógynövények) a térségben. A mai elvárásokhoz azonban a tradíciók megtartása mellett fel kell zárkózni, új ismeretekkel, gyakorlattal, aminek leghatékonyabb eszköze a tanulás, a képzés. Ehhez kínál segítséget, lehetőséget a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány képzési programja. Képzés tartalma: 1. Megtanulni tanulni kompetenciája felnőttkorban (milyen eszközökkel és módszerekkel vagyunk képesek újra hatékonyan tanulni) 2. Állampolgári kompetenciák (ismeretek az alkotmányról, ismeretek a közigazgatási rendszerekről, a helyi döntéshozók, az egyén felelőssége, az egyén aktivitásának fontossága, stb) 3. Kommunikáció anyanyelven (felszólalás, tárgyalás vezetése, önkifejezés, előadás technikái, stb.) 4. Idegen nyelvi kommunikáció: angol, német nyelvtanulás 5. Fenntarthatóság alapelvei a vidék fejlődésében, a helyi alapértékek megismerése, megmentése, fenntartása 6. Gyógynövények parlagon és otthon: termesztés és feldolgozás A csoportonként 135 órás képzés szervezése, megvalósítása során valamennyi helyi önkormányzattal együttműködtünk és a továbbiakban is együttműködni kívánunk - ennek gyakorlati eredménye, hogy Nemesvámos és Szentantalfa önkormányzata rendelkezésre bocsátja közösségi művelődési intézményét a képzés megvalósításához és ők maguk is delegáltak hallgatókat a csoportokba. Napi szin ten működő, partneri együttműködés alakult ki a népfőiskolával, amelyben kiemelkedik Nemesvámos és Balatonszepezd önkormányzata. Négy csoportban és három helyszínen valósul meg a képzés: Balatonszepezden két csoport, valamint Szentantalfán és Nemesvámoson egy-egy csoportban tanulnak az emberek, összesen 54 fő részvételével, akik a következő településekről jelentkeztek: Balatonszepezd, Zánka, Révfülöp, Kövágóörs, Tapolca, Tagyon, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Óbudavár, Balatonakali, Nemesvámos, Veszprémfajsz. A hallgatók körében jelentős arányban képviseltetik magukat a nők, közöttük számos a munkanélküli, akik jövőbeli elhe lyezkedésükhöz fontosnak tartják a tanulást. Minden csoportban képviseltetik magukat a fiatalok, és arányait illetően hasonló mértékben a nyugdíjasok is. A szakirányultságúnak is nevezhető nyelvi képzést megelőzően olyan általános kompetenciafejlesztéseket biztosítottunk a programunk első ütemében, csoportonként 60 órában kortól és nemtől függetlenül, amelyeknek a birtokában képessé válhatnak a résztvevők a magabiztos fellépésre, az önkifejezésre, cselekvésre, az együttműködésre, önmaguk helyes értékelésére és a továbblépésre, a szakmai fejlődésre. A komplex képzési programcsomag úgy célozta meg az egyén kompetencia és ismeretszerzési fejlesztését, hogy az rövidtávon visszahasson a helyi társadalomban betöltött szerepének a fejlődésére is és egyúttal aktívan bekapcsolódjon a helyi társadalmi és gazdasági fejlesztésbe. Erre kiemelkedő példát mutat Nemesvámos, ahol helyi népfőiskola létrehozására határozták el magukat a résztvevők, együttműködve az önkormányzattal nyilvános meghallgatáson beszélve erről a település lakosai előtt. Ez egyúttal az alulról jövő kezdeményezésre, a helyi társadalom erősödő öntevékenységére is példaszerű minta és kezdeményezés, nem beszélve a népfőiskolák grundtvigi alapelveinek egyik lényegéről: nem felülről oktrojálva szervezni a népfőiskolát, hanem a tényleges igény alapján maguk a résztvevők válnak motiválta saját intézmény létrehozására. Elképzelésünk szerint valósult meg a képzés: a modul rendszerű felnőttképzési 16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

19 PROGRAMOK program tartalmában és a megvalósítás módszerében innováció, amely egyszerre éri el a benne résztvevők humán kapacitásának fejlesztését, valamint a foglalkoztathatóságuk spektrumának kiszélesítését. A képzés specializációs eleme pedig erősíti az önfoglalkoztatás (vállalkozás) lehetőségét, illetve a vállalkozások helyi és területi típusú együttműködését. A képzés első tematikus blokkja, vagyis a kompetenciafejlesztő képzések után januárjában indulnak el a nyelvi képzések: egy csoport német és három csoport angolnyelvet fog tanulni. Porkoláb Lajos Az Alapítvány kuratóriumának elnöke A közösség nyelve egy képzõ benyomásai a Bibó Alapítvány Leader programjáról A Leader támogatásból megvalósuló képzési program a projekttervezők és a benne résztvevő tanárok sok eddigi hasonló tapasztalata ellenére ismét egy új, egyedülálló rajzolatot hozott létre a közösségi képzések palettáján. E sorokat a program egyik oktatójaként írom, és örömmel gondolok azokra az élményekre, amelyeket 3 településen Balatonszepezden, Nemesvámoson és Szentantalfán élhettem át 2012 szeptembere és decembere között. Ismét bebizonyosodott számomra, hogy hiába a hasonló alapképzés jellegű tematika, hiába a helyismeret, hiába a sok kreatívan kiválogatott, de már jól kipróbált képzési módszer, minden újonnan alakuló közösség sajátos, eddig ismeretlen nyelvet hoz létre önmaga számára, hasonló keretek között is. A 3 település 4 csoportjában többféle konkrét feladatunk volt a közel 3 hónap alatt, de legfontosabb céloknak a hallgatók csapattá formálását és a nyelvi képzésre való módszertani és motivációs felkészülését tartottam. A résztvevők többsége régóta kikerült az iskolapadból, ahol amúgy sem biztos, hogy találkozhatott a tanulás szabad, motivációt és közösséget erősítő jellegével. A kezdet kezdetén azt kellett a csoportnak megérteni, elhinni, hogy a következő hónapokban egy támogató, inspiráló közegben, biztonságban és nyíltan vállalhatják tudásukat, nem-tudásukat, bátran kérdezhetnek és próbálkozhatnak, szorongás nélkül átadhatják magukat a tanulás örömének. A képzési tematika legfontosabb elemei a következők voltak. Megtanulni tanulni Kezdetben megtörtént a meglévő készségeik feltárása, majd annak megismerése, hogy milyen módszerekkel és milyen irányba tudjuk ezt a leghatékonyabban fejleszteni. Megismerkedtünk néhány, a nyelvtanulást segítő módszerrel, olyanokkal, amelyek azok számára is könnyen és gyorsan használhatók, akik a család, a háztartás és a munka mellett igyekeznek tanulni. Mindemellett sokat beszélgettünk a felnőttkori tanulás egész személyiséget kiteljesítő hatásáról és arról is, hogy a megszerzett ismereteken túl, milyen egyéb nem várt hozadékai lehetnek a közösségi tanulásnak. Kommunikációs készségek fejlesztése A kommunikációs tréningek idejére a csoporttagok már ismerősként kezelték egymást, de attól még messze jártunk, hogy a nyelvtanulás kezdeti, sok szorongással járó szakaszára felkészítsük a hallgatókat. Ebben a szakaszban fontos volt, hogy csak aprócska lépésekkel tágítsuk a csoport komfortzónáját, vagyis hogy a kommunikációs gyakorlatok csak épp annyi meglepő, szerepjátékszerű, mozgásos, önfeltáró elemet tartalmazzanak, ami még bátran felvállalható ebben az új közegben. Talán itt releváns igazán utalnom a csoport összetételére. Többségében hölgyek vesznek részt a képzésben, de minden csoportban magunkénak tudtunk közel 10% férfi résztvevőt is. Legfiatalabb hallgatónk a 20-as évei elején járt, míg volt aki 70 év felett vágott bele a tanulásba, de többségben a év közöttiek adták ki a csoport létszámot. A kommunikációs felkészítést két részre bontva, a nem verbális és a verbális kommunikáció oldaláról jártuk körbe, először csak tekintettel, majd gesztusokkal végül írott szóval és beszéddel tudtunk meg többet egymásról és önmagunkról. E középső szakasz végére már valóban csapatként működtek együtt a résztvevők, és a képzési alkalmak a hét várt eseményei lettek a naptárban és előkerültek a gyümölcsös tálak, sütemények, házi készítésű szörpök is, amelyek otthonossá tették az addig funkcionális találkozásokat. Aktív állampolgárság: szerepeink a helyi közösségben, az ország és a világ polgáraként A képzési alkalmak utolsó tematikájában egyre tágabban értelmezett közösségeinkben kerestük helyünket, feladatainkat, vizsgáltuk meg jogainkat és kötelezettségeinket. Első lépésként személyes életünk szerepeit és közösségeit vizsgáltuk, beszélgettünk a szomszédság helyi megtartó erejéről, a települési és térségi identitásról, kitérve a balatoni ember fogalmára is. December közepe-vége felé értek el a csoportok az utolsó velem töltött képzési alkalomhoz. Az ünnepi készülődés ízei, illatai, hangulata belopózott az oktatótermekbe is. Számtalan finomság roskadozott az asztalon, amikor az utolsó alkalommal még az Egyetemes Emberi Jogok témáját jártuk körbe. Arról volt szó, hogy a mindennapi élettől, oly távolinak tűnő ENSZ nyilatkozat elvei csak az egyén szintjén értelmezhetőek igazán. Szabad, egyenlő, teljes csak a másik ember szemének tükrében lehet valaki. Nos a képzési lehetőség, a közösségformálás, a megvalósító Népfőiskola, a támogató és én magam is ehhez kívántunk hozzájárulni, lehetőséget nyitni, akaratot és igényt ébreszteni decemberében: Jeney-Domingues Zsófia 2012/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

20 PROGRAMOK Tanulni a balatonszepezdi Népfõiskolán egy hallgató benyomásai Amikor az itt töltött időre gondolok, először a jó hangulat jut eszembe, amit az esténként összegyűlt társaság alakít ki. Igaz azonban az is, hogy oktatóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne iskolában érezzük magunkat, hanem közösségben, ahol az ismeretanyag megszerzése öröm. A második dolog a meglepetés, a rácsodálkozás, hogy például a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság mennyivel mást és többet jelent a szelektív szemétgyűjtésnél, valamint annál, hogy kapcsoljuk le a villanyokat, ha elmegyünk otthonról, vagy takarékoskodjunk az energiával, stb. Ezek után más szemmel látom és figyelem az élet különböző történéseit, pl. egy beruházást, mint eddig. Hasonló szemléletváltást okozott nálam a gyógynövények ismertetése is. Na persze nem lettem mindjárt gyűjtő, vagy termesztő, de már egy teakeveréket biztonsággal össze tudok állítani többféle betegségre. A turizmust vártam a legkevésbé, hiszen balatoni lakos lévén, azt hittem nekem már újat nem lehet mondani, de az Oktatónk egy projekt összeállíttatásával, amit hat alkalommal, az Ő segítségével és útmutatásával magunk raktunk össze, rendesen rácáfolt a várakozásaimra. A végén már mindenki dolgozott, mindenki pályázatán, hogy összeálljon valami egységes egész. Ennek a bemutatása volt az év utolsó előadása, ami és ezt minden jelenlévő csoporttársam nevében mondhatom, fergeteges siker volt, még a másik / angolos / csoportot is meghívtuk egy kis kóstolóra. A nyelvtanulás most kezdődik, még korai lenne véleményt alkotni, de ha hasonlóan eredményes lesz az eddigiekhez képest, akkor sokszorosan megérte a ráfordított időt! Mindenkinek csak azt tudom ajánlani, ha lesz hasonló alkalom, kezdjen el tanulni a Népfőiskolán, mert érdemes, jó a csapat és jók az oktatók, ne féljen nem iskolások a módszerek! Dömötöri Melinda hallgató LEVÉL egy hallgatótól Tisztelt Népfõiskola! Én ugyan már nyugdíjas vagyok, de elmondani nem tudom azt a sok örömet és tapasztalatot, amit kaptam, szereztem a népfőiskola kapcsán. Úgy, mint a kommunikációs tréning, mint a gyógynövények hasznosítása, nem beszélve arról az ökológia és fenntarhatósági ismeretekről, amiből megtanultam, hogy én személyesen is tehetek arról hogy a környezetem milyen, és meg tudom osztani másokkal a tanult dolgokat. Csak köszönetet mondhatok a nagy tudásukért! Jenei Zsófinak Takács Feri bácsinak és nem utolsó sorban Ács Sándornénak, Évikének! Köszönöm! Fehérné Mustos Erzsébet Nemesvámosi hallgató 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A Felnőttképzés aktualitásai. Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály

A Felnőttképzés aktualitásai. Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály A Felnőttképzés aktualitásai Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Intézmény-, és programakkreditáció követelménye

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Felnőttképzés a jogszabályi változások tükrében

Felnőttképzés a jogszabályi változások tükrében Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum: Üzleti reggeli Gödöllőn Felnőttképzés a jogszabályi változások tükrében Üröginé Ács Anikó felnőttképzési szakértő 2013. október 25. Rendszerszintű változások

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2008/2237(INI) 4.12.2008 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére a

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Megvalósult és lezárt ÓMI projektek

Megvalósult és lezárt ÓMI projektek Megvalósult és lezárt ÓMI projektek Építő közösségek TÁMOP 3.2.3/08/2-2009-0056 Hagyomány tehetség korszerűség 2009. 07. 01.-2011. 06. 30. 33. 176. 089 Ft Tudásdepó expressz TIOP 1.2.3 /09/1-2009-0025

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben