A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 1 Melléklet a 115/2003. (X. 28.) OGY. határozathoz A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJA

2 2 Tartalom 1. A BŐNMEGELİZÉS A TÁRSADALOM KÖZÜGYE HELYZETELEMZÉS A bőnözés helyzete Magyarországon A bőnözés alakulása A vagyon elleni bőncselekmények Az erıszakos és a közterületi bőnözés Az alkohollal összefüggı és a kábítószerekkel kapcsolatos bőncselekmények Az alkohol szerepe a bőnelkövetésekben A kábítószerekkel kapcsolatos bőncselekmények Az ismertté vált bőnelkövetık Az ismertté vált bőnözés területi jellemzıi A bőnözés társadalmi ára SWOT-ELEMZÉS A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS ELİZMÉNYEI, A JELENLEGI HELYZET, ÉS A NEMZETKÖZI ELVÁRÁSOK Hazai elızmények és a jelenlegi helyzet Nemzetközi elızmények, nemzetközi kötelezettségek, elvárások ALAPELVEK ÉS MŐKÖDÉSI ELVEK A bőnmegelızés alkotmányos követelményei A bőnmegelızés és a büntetı igazságszolgáltatás A társadalmi bőnmegelızés a társadalompolitika integrált része A társadalmi bőnmegelızési rendszer mőködtetése kormányzati felelısség A helyi bőnmegelızés helyi közügy A társadalom együttmőködése a jobb közbiztonság érdekében A társadalmi bőnmegelızés folyamatjellegő tevékenység A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE A bőnmegelızés célrendszere A bőnmegelızés alrendszerei PRIORITÁSOK ÉS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése, csökkentése A városok biztonságának fokozása Családon belüli erıszak megelızése Az áldozattá válás megelızése, áldozat segítés, az áldozat kompenzációja A bőnismétlés megelızése A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJÁNAK SZERVEZETE, FINANSZÍROZÁSA... 87

3 3 1. A BŐNMEGELİZÉS A TÁRSADALOM KÖZÜGYE Szükség van a bőnözés elleni társadalmi védelmi mechanizmusok reformjára A bőnözés Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerően növekedett. Az ismertté vált bőncselekmények többsége a lakosság vagyon- és személyi biztonságát közvetlenül sérti, az élet minıséget kedvezıtlenül befolyásolja. E folyamatot nem követte a társadalom és az állampolgárok önvédelmi mechanizmusainak kifejlesztése. A nyugateurópai államokban a bőnmegelızési stratégiával és az ehhez igazodó cselekvési programokkal jó eredményeket érnek el a közbiztonság javításában. A bőnmegelızés 1995 óta mőködı többször módosított hazai rendszerét az Európai Unió tagállamaira vonatkozó követelményeknek és az ENSZ, valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelıen úgy kell átalakítani, hogy az integrálódjon a magyar társadalom védelmi mechanizmusaiba. A bőnmegelızés nem valósítható meg kizárólag a bőnüldözés és büntetı igazságszolgáltatás rendszerében A jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bőnüldözés és a büntetı igazságszolgáltatás hagyományos, garanciákban gazdag rendszerében. A közbiztonságot ugyan javítja a bőnüldözés teljesítményének és a büntetı igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, szükség van azonban olyan, a társadalmat ösztönzı és mozgósító programok, technikák intézményesítésére is, amelyek a nagyés kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplık és az állampolgárok önvédelmi képességét, bőnözéssel szembeni védettségét fokozzák. A társadalmi bőnmegelızési stratégia tehát a társadalompolitika részeként kapcsolódik a bőnüldözéshez és a büntetı igazságszolgáltatáshoz. Az életminıséget javító közbiztonság megteremtése, a bőnözés csökkentése A társadalmi bőnmegelızés együttmőködıi, együttmőködés a bőnmegelızésben A korszerő társadalmi bőnmegelızési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt illetve támogatott szakmai és civil mozgalom. Olyan célkitőzések összessége, amelyekkel mérsékelni kell a bőncselekményeket elıidézı okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani az élet minıségét és egyben az emberi jogok érvényesülését. Ezzel a társadalmi bőnmegelızési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlıdéséhez, a piac biztonságos mőködéséhez, a bőnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bőnmegelızési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekinteni, amelynek hozama a közbiztonság érzékelhetı javulása. A társadalompolitika integrált részeként megvalósuló bőnmegelızés alapvetı mőködési szervezeti, szakmai, pénzügyi feltételeinek megteremtése állami, ezen belül elsısorban kormányzati feladat. Ehhez meg kell teremteni a tárcák közötti felelısségteljes, egyenrangú, a tudományos és szakmai érdekeket és értékeket érvényesítı együttmőködést és annak szervezeti feltételeit. A társadalmi bőnmegelızési stratégia akkor hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. Meg kell találni a regionális, a kistérségi és a települési bőnözés kihívásaira a helyben hatékony megoldásokat. A társadalmat differenciált módon ösztönzı és mozgósító bőnmegelızés eredményes megvalósítása érdekében a Kormánynak, a helyi önkormányzatoknak, a központi és helyi hatóságoknak és

4 4 intézményeknek folyamatosan együtt kell mőködniük a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az üzleti és gazdasági élet szereplıivel és az állampolgárok kisközösségeivel. A társadalmi bőnmegelızés rendszerének nyitottnak és befogadónak kell lennie a tudományos, a szakmai és a civil kezdeményezésekre. A rendszer mőködtetéséhez a kormányzatnak kell biztosítani a bőnözéssel kapcsolatos legfontosabb adatokat, a tudományos eredmények hasznosítását és a szakképzés feltételeit. A bőnmegelızés nemzetközileg elfogadott fogalma A bőnmegelızés három pillérének harmóniája A társadalmi bőnmegelızés lehetıségei és korlátai Az Európai Unió Tanácsa május 28-án hozott döntése értelmében a bőnmegelızés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bőnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minıségi javítása, történjék az a bőnalkalmak csökkentésével, a bőnözést elıidézı okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelızésével. A cselekvési programoktól tartós és kedvezı eredmény csak akkor várható, ha minden közösségben egyidejőleg alkalmazzák a bőnokok hatását csökkentı, a sértetté válást befolyásoló és a bőnalkalmak számát redukáló intézkedéseket. A háromféle cselekvési mód harmóniájától, a közöttük lévı kényes egyensúlytól való eltérés ugyanis csak rövid távú és megtévesztı eredményekhez vezet. (A közterületeken például kizárólag bőnalkalmak csökkentésére irányuló programok rövid idın belül látványos sikereket hoznak ugyan, de a tapasztalatok szerint ezek a bőnelkövetés más területre való átterelésére alkalmasak.) Az EU és az Európa Tanács dokumentumai az elmúlt években ennek ismeretében hangsúlyozták a komplex bőnmegelızés jelentıségét. A társadalmi bőnmegelızés mindenekelıtt az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sértı vagy veszélyeztetı bőncselekmények csökkentésére irányul. Emellett magában foglal a bőnözés egyes megjelenési formáival (szervezett bőnözés, nemzetközi migrációval összefüggı bőncselekmények egyes típusai) szemben minden olyan összehangolt vagy célzott tevékenységet, amelyekbe az állampolgárok, azok természetes közösségei, a civil szervezetek, az egyházak bevonhatóak és aktivitásukkal a közbiztonság javítható, ennek érdekében a közösségi kohézió erısíthetı október 29-én a Hippocratesrıl elnevezett, az Európai Bizottság által javasolt bőnmegelızési program fogalmazta meg elıször a differenciált bőnmegelızési rendszer megteremtésének követelményét. Eszerint a társadalmi, a közösségi jellegő bőnmegelızési reakciók a hagyományos, a lakosság közbiztonsági közérzetét közvetlenül befolyásoló jelenségekkel kapcsolatban bizonyultak hatékonynak. A szervezett bőnözés, a nemzetközi szervezett bőnözés, a terrorizmus új kihívásaival szemben elsısorban a bőnüldözı szervek szakmai fejlesztése, hazai és nemzetközi kooperációja biztosíthat hatékonyabb védelmet.

5 5 2. HELYZETELEMZÉS A bőnözés helyzete Magyarországon A korrekt helyzetelemzés akadályai A közbiztonsági helyzet megismerésének fejlıdése A megismerhetı helyzet A bőnügyi statisztika csak a hatóság tudomására jutott bőncselekményekrıl és a felderített bőnelkövetıkrıl tájékoztat. A lakosság közbiztonsággal kapcsolatos véleményét azonban számtalan más tényezı is befolyásolja, többek között a bőnüldözı hatóságok iránti bizalom, a munkájuk eredményességérıl való vélekedés. Egy-egy feljelentést az is motivál, hogy a büntetıeljárás a sértett számára mennyi (idı- és anyagi) befektetéssel jár, arányban áll-e ez a várható eredménnyel. Figyelembe kell venni azt is, hogy a társadalom közösségeinek igen eltérı a bőncselekményekkel kapcsolatos tőrıképessége. Ez bőncselekmény-típusonként is változik. Van olyan közösség, amelyben az utca rendezetlensége, az engedély nélkül árusítók, a hajléktalanok jelenléte a biztonság kockázati tényezıjének számít. Máshol a konfliktusok erıszakos megoldása az ott élık életmódjának része, a hétköznapok velejárója. A modern európai felfogás szerint a közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék, amely az egyének és közösségeik tevékenységébıl, az állami szervek hatósági intézkedéseibıl, a polgárok önvédelmi képességei és a vállalkozói piac nyújtotta szolgáltatások együttesébıl alakul ki. Ennek mérésére, elemzésére a fejlett demokráciákban egyre bonyolultabb és pontosabb módszereket alkalmaznak. Ilyenek például az áldozatok megkérdezésén vagy a lakosság széles köreiben végzett vizsgálatok eredményein alapuló elemzések. Nálunk ezek még nem részei az intézményesen szervezett tájékoztatásnak, ilyen típusú információk nem állnak a jogalkotó rendelkezésére. A közbiztonsági közérzetet befolyásoló helyzetkép egyik reális jelzıje a bőnüldözési munka hatékonyságának mérésére szánt felderítési mutató. Jelenleg ez a viszonyszám mutatja, hogy a hatóság tudomására jutott bőncselekmények elkövetıinek mekkora hányadát sikerült azonosítani. A hivatalos bőnügyi statisztika legfontosabb mérıszámaként történı alkalmazását, és hitelességét sokan vitatják. Most készül a hazai bőnözés mérésének többféle forrásból, és többféle módszerrel nyert adatai összehangolt rendszerének kialakítása. Döntés született a látens bőnözés és a szubjektív biztonság mérésére alkalmas közvélemény-kutatás elvégzésérıl is A bőnözés alakulása A nyugat-európai államokban csökken a hagyományos bőncselekmények száma A 20. század második harmadát világszerte a kriminalitás növekedése jellemezte. A nyugat-európai államokban az 1990-es évek közepétıl azonban az úgy nevezett hagyományos bőnözés lakásbetörés, gépjármőlopás, emberölés csökkent. (Például Nagy-Britanniában is, ahol a bőnelkövetés gyakorisága viszonylag magas maradt, között 8 százalékos, között újabb 10 százalékos csökkenés következett be, 1997 óta pedig ismét 10 százalékos mérséklıdés volt tapasztalható. 1 A bőnözés országos adatainak csökkenése ellenére az 1 EC Committee on the Environment and Agriculture (2001, July): Security and crime prevention in cities: setting up a European observatory. Report, Doc www.stars.coe.fr/doc/doc01/EDOC9173.htm.

6 6 angliai nagyvárosokban romlott a közbiztonság: 1997 óta a betöréses lopás áldozatává válásának veszélye 50 százalékkal, a gépkocsival kapcsolatos bőncselekmények viktimizációs veszélye pedig harmadával növekedett a városokban. 2 ) Azokban az országokban, amelyekben rendszeresen végeznek a latens bőnözés feltárására irányuló vizsgálatokat, a hagyományos bőnözés csökkenı tendenciáját a rendırségi statisztikák mellett az áldozatok megkérdezésén alapuló elemzések is alátámasztják. A nyugat európai államok többségében egyértelmően csökken a betöréses lopások, valamint a gépjármőlopások száma, és összességében úgy tőnik, hogy a vagyon elleni súlyos bőncselekményeknél is csökkenı trend érvényesül. Ezzel szemben az európai emberek biztonságérzete romlik, a bőnözéstıl való félelem, pedig még azokban az országokban is növekszik, ahol a bőnözési gyakoriság mérséklıdött. Jól ismert tény ugyanis, hogy a biztonságérzet alakulását a bőnözés számadatai mellett olyan tényezık is befolyásolják, mint a romló életkörülmények, a növekvı munkanélküliség, vagy a jövıkép hiánya. A növekedı bőncselekménytípusok A hazai bőnözés 1970 óta négyszeresére nıtt A vagyon elleni bőncselekmények csökkenésének általános tendenciájával szemben minden nyugat-európai országban növekednek a kábítószerrel kapcsolatos, a szexuális és a testi sérüléssel járó bőncselekmények. Emellett a nyugat-európai társadalmakat, különösen a nyolcvanas évek vége óta, egyre intenzívebben foglalkoztatják a bevándorlásnak és a szervezett bőnözésnek a társadalmi és gazdasági stabilitásra gyakorolt, illetve feltételezett hatásai. A közfigyelem és a kriminálpolitikai reakció középpontjában egyre inkább a bőnözés olyan jelenségei állnak, amelyek kevéssé mennyiségi mutatóik alakulása, és az abból adódó trend miatt, sokkal inkább gazdasági potenciáljuk, szociális feszítıerejük és a társadalom kiemelkedı érdeklıdése miatt kerültek a figyelem középpontjába. Magyarországon az közötti 25 év alatt az ismertté vált bőncselekmények száma négyszeresére nıtt. A hazai bőnügyi statisztika adatainak idısorát két jól elkülönülı trend jellemzi: között a bőncselekmények összetételének viszonylagos stabilitása mellett a bőnözés lassú emelkedése volt tapasztalható ben 122 ezer, 1988-ban 185 ezer bőncselekmény vált ismertté. Az 1990-es évek elején a bőnözés új növekedési pályára állt ben addig soha nem tapasztalt méretőre 225 ezerre növekedett a hatóságok tudomására jutott bőncselekmények száma ben már 341 ezer ismertté vált bőncselekményt regisztrált a bőnügyi statisztika. A következı növekedési hullám 1995-ben volt, amikor már 502 ezer bőncselekményt tartottak nyilván. (Lásd az 1. számú ábrát). 2 Office of the Deputy Prime Minister (2002): Our Towns and Cities: The Future Delivering an Urban Renaissance. White Paper. 3 Kó, J. (1999): A bőnügyi statisztika és a bőnügyi helyzet változása. KKT, 36.k. Országos Kriminológiai Intézet. Budapest old.

7 7 1. számú ábra Az ismertté vált bőncselekmények száma Magyarországon ( ) ezer A bőnözés szerkezeti változása is sokkolta a magyar közvéleményt A bőnözés az 1990-es évek utolsó harmadától kezdıdıen magas szinten stagnál (1996-ban 466, 1998-ban 597, 2000-ben 450, 2001-ben 465, 2002-ben pedig 420 ezer bőncselekmény elkövetése vált ismertté). Magyarországon a változások kezdı évében, 1988-ban minden tízezer lakosra 174,8, 1992-ben 432,6, 2001-ben 456,5, 2002-ben 413,6 bőncselekmény jutott. A magyar közvéleményt ez a változás sokkolta. Az emberek 1989 és 1992 között, mindössze három év alatt szembesültek azzal a robbanásszerő növekedéssel, amelyhez a nyugat-európai lakosok két évtized alatt szokhattak hozzá. Hasonló helyzet alakult ki a környezı országokban is. Valamennyi rendszerváltó országban legalább megduplázódott a bőnözés. 4 A növekedés jelentıs részét a vagyon elleni bőncselekmények különösen a lopások, a betöréses lopások és a rablások számának emelkedése okozta. Az 1990-es évek elejétıl kezdve új típusú fenyegetettséget jelentett a gépkocsilopások szaporodása, az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések elterjedése, a maffia típusú leszámolásokat sejtetı élet elleni bőncselekmények megjelenése, a csalás és az okirattal kapcsolatos bőncselekmények soha nem látott növekedése, az ezredforduló végén pedig a droggal kapcsolatos cselekmények terjedése. Az állampolgárok biztonságérzetét jelentısen befolyásolja, hogy az utóbbi években az ismertté vált bőncselekmények közel egyharmada közterületen történt. Ennek területi megoszlását tartalmazza a 2. számú ábra. 4 Az egykori Szovjetunióban az ismertté vált bőncselekmények száma az 1987-ben mért 1 millió 798 ezerrıl 1990-re 2 millió 786 ezerre emelkedett. Az egykori Csehszlovákiában az évi bársonyos forradalmat követıen egy év alatt 200 százalékkal emelkedett a bőncselekmények száma. A még egységes Csehszlovákián belüli Szlovákiában az 1989-ben regisztrált 41 ezer bőncselekményhez képest az önálló Szlovák Köztársaságban 1992-re 99 ezerre nıtt a bőncselekmények száma.

8 8 2. sz. ábra Mindezek ellenére Magyarország bőnözése a tízezer lakosra jutó bőncselekménnyel nem tekinthetı magasnak, az európai középmezıny alsó felében található. Ugyanez az adat Svédországban 1362, Hollandiában 1020, Németországban 833, és Ausztriában Csökkent a felderítési hatékonyság A növekvı bőnözés Közép- és Kelet-Európa átalakulóban lévı országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentısen próbára tette a bőnüldözı szerveket. A bőnözés növekedésével párhuzamosan eddig nem látott mértékben csökkentek a bőncselekmények felderítési mutatói ban a 130 ezer ismertté vált bőncselekmény egynegyedében nem sikerült megtalálni az elkövetıt. Két évtizeddel késıbb, 1999-ben, az 505 ezer ismertté vált bőncselekmény majdnem felében (48,7 százalékában), 2002-ben 48,8 százalékában maradt a tettes ismeretlen. (Lásd a 3. számú ábrát). A nyomozás hatékonyságának értékelésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy jelentısen növekedett a bőnhalmazatok gyakorisága. Míg a korábbi évtizedekben a halmazatok száma évente ezer körül alakult, addig a kilencvenes években már 100 ezer fölé emelkedett. Az elkövetık jelentıs része hosszabb bőnözıi pályafutás után kerül a hatóságok látókörébe. A befejezett emberölések, emberölési kísérletek, szándékos súlyos testi sértések, halált okozó testi 5 A különbségek csak részben vezethetık vissza a bőnözés mennyiségi és szerkezeti eltéréseire. Emellett figyelembe kell venni a bőncselekménynek tekintett magatartások körének eltérı szabályozását (például mi tekinthetı kihágásnak, szabálysértésnek vagy bőncselekménynek az adott országban), az eljárási rendszerek eltérését (például milyen az elterelés gyakorlata), valamint a statisztikai adatgyőjtés rendszerének különbözıségeit is. Az EU tagállamok bőnözési statisztikái a kisebb súlyú jogsértéseket is tartalmazzák, míg a kelet-európai országok többségének bőnügyi statisztikái Magyarországhoz hasonlóan nem ölelik fel az ismertté vált szabálysértések adatait.

9 9 sértések esetében az átlagos nyomozási eredményesség általában elérte a 80 százalékot. Ezzel szemben rendkívül alacsony százalék körüli a betöréses lopások, a lakásbetörések és a személygépkocsival kapcsolatos lopások felderítési eredményessége. 3. sz. ábra Az ismertté vált bőncselekmények és az ismertté vált bőnelkövetık száma Magyarországon A vagyon elleni bőncselekmények Dominál a vagyon elleni bőnözés Regisztrált bőncselekmények Regisztrált bőnelkövetık A bőnözés gyors növekedésével párhuzamosan a bőnözésen belül strukturális átalakulás is zajlott, amely a vagyon elleni bőncselekmények arányának jelentıs emelkedését eredményezte. Napjaink hazai bőnözési szerkezetét a fejlett államok bőnözéséhez hasonlóan a vagyon elleni bőncselekmények kimagasló, százalékos nagyságrendje jellemzi. A vagyon elleni bőncselekményeken belül meghatározó az üzleti és üzemi lopás, a zsebtolvajlás, a betöréses lopás, a gépkocsi- vagy a gépkocsiból történı lopás, valamint a rongálás. Ennek területi megoszlását, a fertızöttség eloszlását tartalmazza a 4. számú ábra.

10 10 4. sz. ábra Szaporodnak a gépjármővekkel kapcsolatos bőncselekmények Növekszik a csalások aránya Egyre több a lakásbetörés A motorizáció terjedésével együtt növekedett a gépjármővekkel kapcsolatos bőncselekmények száma. A gépkocsikból történı különféle lopások kezdetben a fiatalkorúak jellemzı elsı bőncselekménye volt, késıbb az ilyen típusú bőncselekmények a krónikus alkatrészhiány miatt széles körben terjedni kezdtek. Ma már egyre gyakoribb a gépjármő végleges eltulajdonítása, részben alkatrészenként történı értékesítése, a hamisított rendszámtáblák és okmányok használata. Kialakult a lopott gépkocsik nemzetközi kereskedelme is. A vagyon elleni bőnözésen belül igen jelentıs mértékben növekedett a csalások aránya. A korábbi években arányuk nem haladta meg a 3-4 százalékot, az ezredfordulón azonban 20 százalékos részesedéssel szerepelnek a vagyon elleni bőnözésben tıl az ezredfordulóig négyszeresére emelkedett a betöréses lopások száma. Bár az elmúlt években a regisztrált adatok a különféle biztonsági eszközök elterjedésének is köszönhetıen csökkenést jeleznek (2000-ben 71635, 2001-ben 68499, 2002-ben 58740), Budapesten azonban ismét emelkedett (2000-ben 15207, 2001-ben 15421, 2002-ben 13226) az ilyen bőncselekmények száma. A betöréses lopások belsı struktúrája is átalakulóban van. Jelentısen visszaesett az üzletbetörés, kisebb mértékő a lakásbetörések számának csökkenése. Úgy tőnik, hogy a technikai védekezésre fordított beruházásnak van 6 Kó J. (2000): A bőnözés húzóágazata a csalás. Kriminológiai Tanulmányok 37. k. Országos Kriminológiai Intézet. Budapest, 206. old.

11 11 értelme. Ezt azonban az üzleti szféra inkább megengedheti magának, mint a lakosság többsége. A betöréses lopások 14 százalékát a fiatalkorúak követik el. Ezzel az elkövetıi körrel szemben a biztosítással nem rendelkezı sértetteknek még akkor sincs túlságosan kedvezı helyzete, ha az elkövetıt megtalálja a rendırség. Egy hazai kutatás eredményei szerint a betöréses lopások áldozatainak csak háromnegyede rendelkezett biztosítással. A sértetté válást követıen a biztosítással rendelkezı áldozatok többsége kárigényét érvényesítette, de csupán 18 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy káruk teljes egészében megtérült. 7 A környezet- és természetkárosító bőnözés A környezet- és természetkárosító bőncselekményekkel szemben kiszolgáltatott helyzetbe került a magyar lakosság. Az elmúlt néhány évben jelentısen növekedett a környezet- és természetkárosító bőncselekmények száma. Ezek egy része a nemzetközi állat-, különösen madárkereskedelemmel kapcsolatos és egyre inkább szervezett formában jelennek meg. Másik részük a környezetre veszélyes üzemek mőködésével, az ilyen típusú hulladékokkal, illetve azok jogellenes elhelyezésével függenek össze. A természet védelmével, a környezet károsításával kapcsolatos társadalmi ezen belül a hatósági érzékenység igen hiányos. A hatályos jogszabályok szankciói erıtlenek és a jogalkalmazási gyakorlat sem következetes. A természet hatékonyabb védelme sürgetı és hazánk Uniós csatlakozása szempontjából kiemelkedı feladat Az erıszakos és a közterületi bőnözés Terjed a félelmet keltı erıszak Magyarországon az elmúlt két évtizedben az erıszakos bőncselekmények arányának emelkedése elmaradt ugyan a vagyon elleni bőnözés növekedésétıl, de a százezer lakosra jutó erıszakos bőncselekmények száma 47 százalékkal emelkedett és 1995 között az emberölések száma is növekedett. Az erıszakos bőncselekmények százezer lakosra számított 263-as hazai aránya a dániaival áll azonos szinten, ebbıl a szempontból az európai középmezınybe tartozunk. A világ 28 nagyvárosa közül Budapest a százezer lakosra jutó emberölések száma szerint a 14-ik helyet foglalja el, azonos helyzetben van Prágával, Madriddal, Lisszabonnal és Helsinkivel. 8 Az elıre megtervezett, kegyetlen módszerekkel elkövetett és a leszámolás-jellegő gyilkosságok megjelenése azonban megrémítette a lakosságot. Egyes erıszakos bőncselekmények különösen az önbíráskodás, a zsarolás, a garázdaság, a rablás elıfordulása manapság sokkal gyakoribb, mint a korábbi évtizedekben volt. Terjednek a rablás mint tipikus közterületi bőnözés új, veszélyes formái A rablások száma világszerte növekszik. Különösen gyors az emelkedés üteme a fiatal demokráciákban és 1996 között a rablások aránya Bulgáriában 418 százalékkal, Litvániában 961 százalékkal, Romániában 119 százalékkal nıtt. Ugyanebben az idıszakban az európai emelkedés átlaga 63 százalék volt. Nálunk a rendszerváltás kezdetétıl az 1990-es évek végéig majdnem négyszeres volt az emelkedés. A rablások 7 Görgényi I. (2002): Habilitációs elıadás. A Miskolci Egyetem Habilitációs Füzetei. Társadalomtudományi Habilitációs Bizottság. Miskolc. 8. old. 8 Kertész I. (2000): Befejezhetetlen háború. BM Kiadó, Budapest old.

12 12 elkövetési módjai is erıszakosabbá, veszélyesebbé váltak. Magyarországon a fegyveres, valamint a pénzintézetekben vagy postán elkövetett rablások száma gyorsabban növekedett, mint az egyéb elkövetési módok esetében. 9 Az évi átlag szerint elıforduló 3 ezer rablás ugyan nem tekinthetı nagyon soknak, az új elkövetési módok terjedése azonban aggasztja az embereket. Az erıszakos és garázda bőncselekmények megoszlása Az erıszakos és garázda jellegő bőncselekmények százezer lakosra jutó adataiban 3-4-szeres eltérések vannak az ország egyes megyéi, illetve rendırkapitányságainak illetékességi területei között. E cselekmények gyakoribbak az ország északi, észak-keleti területein, mint máshol. (Lásd az 5. számú ábrát.) A statisztikai adatok a garázdaságok folyamatos emelkedését jelzik. 5. sz. ábra A nyugat-európai országokban érzékenyebben reagálnak a szexuális bőncselekményekre és a családon belüli erıszakra A rendırségi statisztika adataira alig lehet támaszkodni azoknak az erıszakos cselekményeknek az értékelésében, amelyek körében alacsony a feljelentési hajlandóság. Ilyenek nálunk a szexuális bőncselekmények és a családon belüli erıszak esetei. Az ENSZ statisztikája szerint között az országok mintegy 40 százaléka jelezte az erıszakos nemi közösülések számának százalékos emelkedését, és további 13 államban 50 százaléknál nagyobb növekedés következett be. Az európai országokban 1996-ban a százezer lakosra jutó átlagos elıfordulás 7, Magyarországon pedig 4 volt Kertész I. (2000): Befejezhetetlen háború. BM Kiadó, Budapest old. 10 Kertész I. (2000): Befejezhetetlen háború. BM Kiadó, Budapest old.

13 ben növekedett, 2002-ben csökkent az erıszakos közösülés sértetteinek száma, és a gyermek- és fiatalkorú sértettek aránya. Amíg azonban a korábbi években az ismertté vált szexuális bőncselekmények áldozatainak fele sem volt gyermek- és fiatalkorú, addig az elmúlt három évben ez az arány 60 százalék körülire emelkedett (2000-ben 60; ben 58,5; 2002-ben 57,7 százalék). 11 A cselekmények jelentıs részénél a sértett és az elkövetı családi, rokoni, ismerısi kapcsolatban volt Az alkohollal összefüggı és a kábítószerekkel kapcsolatos bőncselekmények Az alkohol szerepe a bőnelkövetésekben Minden negyedik ismertté vált bőncselekményt alkohol hatása alatt követnek el Az alkohol szerepe jelentısen növekedett az erıszakos és garázda jellegő bőnözésben Az iszákos életmóddal összefüggı ismertté vált bőnelkövetık aránya többszörösére növekedett Az alkoholbetegek gyógyításának intézményrendszere az elmúlt tíz évben alacsonyabb hatékonysággal mőködött Az alkohol tudat- és akaratmódosító hatása régóta ismert. Az alkohol jelentıs szerepet játszik a bőncselekmények elkövetésében is. Az közötti idıszakban minden negyedik ismertté vált bőncselekményt alkohol hatása alatt követtek el. Az erıszakos és garázda jellegő bőnözésben az alkohol szerepe jelentısen növekedett. Míg között az ismertté vált bőnelkövetık 28 százaléka követett el erıszakos, garázda jellegő bőncselekményeket alkoholos befolyásoltság alatt, addig ez a szám az 1991-tıl 2001-ig terjedı idıszakban 40 százalék volt és 2002 között az ismertté vált elkövetık aránya valamivel több, mint 42 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az idıszakban az iszákos életmóddal jellemezhetı ismertté vált elkövetık aránya két és félszeresére nıtt. Az erıszakos és garázda jellegő bőncselekményeket elkövetık körében 335 százalékos az emelkedés. Az elmúlt 10 évben a mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatásaival kapcsolatban csökkent a szakmai és társadalmi érdeklıdés. Az alkoholbetegek gyógyításának, az ezt szolgáló intézményrendszer mőködésének hatékonysága visszaesett. A nemzeti népegészségügyi programnak és a bőnmegelızési stratégiának egymást erısítı hatást kell kifejteniük a közös célok megvalósítása érdekében A kábítószerekkel kapcsolatos bőncselekmények Drogfogyasztás 1999-ben tizenkét európai országban lefolytatott nemzetközi kutatás eredményei szerint a drogfogyasztás a munkanélküliek körében a legjellemzıbb. 12 (Az ebbıl a felmérésbıl nem derül ki, hogy a munkanélküliek körében terjed-e gyakrabban a drog vagy a kábítószerrel kapcsolatos életmód miatt válnak munkanélkülivé az érintettek). A kábítószerekkel kapcsolatos bőncselekmények körében nálunk ma még nem az elıfordulás gyakoriságára, hanem a növekedés ütemére és mértékére kell figyelni. A kábítószerrel való visszaélés ismertté vált 11 Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bőncselekmények sértettjeirıl, valamint a sértettek és elkövetık kapcsolatairól az években. Legfıbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Fıosztálya. Budapest, old. 12 EC Committee on the Environment and Agriculture (2001, July): Security and crime prevention in cities: setting up a European observatory. Report, Doc

14 14 eseteinek száma között 34-rıl 3930-ra, 2002-re 4779-re növekedett ben 130 személy követett el kábítószer hatása alatt bőncselekményt, 2002-ben pedig már Magyarország ma már nemcsak fontos tranzitútvonal, hanem célország is. A fiatalok körében egyre nagyobb mértékben terjed a kannabisz-származékok (marihuána, hasis) és az amfetamin-származékok (Speed, Ecstasy) fogyasztása. Az eljárás alá vontak kilenctizede nem töltötte be a harmincadik életévét. A kábítószer-fogyasztással kapcsolatban nyilvántartott halálesetek száma 1997-ben 47, 1998-ban 31, 1999-ben 42, 2000-ben 37, 2001-ben 40 volt. 13 (A 2002-ben elıfordult halálesetek számáról nincs adat). Az elsı hazai kísérlet a drog fogyasztás visszaszorítására A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai programban [96/2000. (XII.11.) OGY határozat és annak mellékletét képezı Nemzeti Stratégia a kábítószer probléma visszaszorítása érdekében] meghatározott és kívánt hatást a büntetı anyagi jogszabály (1998. évi LXXXVII. törvény) szigorítása nem érte el. A felderített bőncselekmények növekedési üteme ugyan 1998 óta lassul, de úgy tőnik, hogy ez inkább a felderítési hatékonyság hiányosságaira vezethetı vissza, mint a jelenség visszaszorulására. A drogfogyasztási szokások terjedése és a bőnelkövetés társadalmi okai hasonlóak. Ezt mindkét jelenség megelızésénél figyelembe kell venni Az ismertté vált bőnelkövetık Az ismertté vált bőnelkövetık többsége hátrányos szociális adottságokkal rendelkezik Az elıítéletek és a hátrányos helyzet halmozódása A közepesen fejlıdı országok ismertté vált bőnözése s ebbıl a szempontból Magyarország sem kivétel elsısorban a szegénység által motivált jelenség. Bár a szervezett és a fehérgalléros bőnözés megjelenése a közép-kelet-európai régióban jelentıs kihívás elé állította a büntetı igazságszolgáltatást, az eljárás alá vont személyek túlnyomó többsége továbbra is az alacsony iskolai végzettségőek, a rossz szociális körülmények között élık, a szakképzetlenek, a tartós munkaviszonnyal nem rendelkezık vagy a munkanélküliek körébıl kerülnek ki. A rendszerváltás után nyíltabb formában jelentek meg az elıítéletek. A romák többsége a rendszerváltás vesztesei közé tartozik. A korábbi évtizedekben a központilag vezérelt társadalmi felemelkedés a romák számára alacsony szinten ugyan, de megteremtette a létbiztonságot. A változás azonban nem volt eléggé tartós és mélyreható. A rendszerváltás idején ık voltak a legképzetlenebb munkavállalók. 14 A romák alacsony és ma még folyamatosan romló társadalmi státusa, illetve a romákkal kapcsolatos elıítéletek megnyilvánulásai a bőnözést gerjesztı tényezık. A regionális kutatások már a korábbi évtizedekben is kimutatták, hogy a roma bőnelkövetık száma az ország elmaradott régióiban a legmagasabb. Az áldozattá válás gyakoriságáról a romák körében nem rendelkezünk adatokkal. Az ismertté vált között a bőncselekményt elkövetık száma 82 ezerrıl Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetrıl, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest oldal. 14 Póczik Sz. (1999): Az etnikai tényezı és a halmozottan hátrányos roma kisebbség kriminológiai nézıpontból. In: Gönczöl, K. (szerk.): Bőnözés és bőnmegelızés a válságrégiókban. A III. Országos Kriminológiai Vándorgyőlés anyaga (Miskolc, szeptember ) Magyar Kriminológiai Társaság. Budapest, o.

15 15 bőnelkövetık többsége éves férfi, akiknek közel fele vagyon elleni bőncselekményt követ el A súlyos bőncselekmények többségét olyanok követik el, akik már nem elıször kerülnek szembe a bőntetı igazságszolgáltatással A visszaesık felelnek a súlyos bőncselekmények többségéért ezer ismertté vált bőncselekményt ismerıs és hozzátartozó sérelmére követtek el Erıszakos és vagyon elleni bőncselekmények Magyarország megyéiben az elkövetı és a sértett kapcsolata alapján ezerre nıtt között a tízezer lakosra jutó bőnelkövetık száma majdnem megduplázódott, 1982-ben 76, 2002-ben 127 volt. (Lásd ismét a 3. számú ábrát.) A bőncselekmények többségét Magyarországon is éves férfiak követik el. Egyes bőncselekmények például a rablás, az erıszakos közösülés elkövetıi fiatalabbak. Az elkövetık kriminalitási aktivitása 34 éves kornál éri el a csúcsot, ettıl az életkortól folyamatosan csökken. Az ismertté vált bőnelkövetık 45 százaléka vagyon elleni bőncselekményt követett el. A vagyon elleni bőnözés körében igen magas a látencia. Más szóval az ismertté vált elkövetık nem feltétlenül reprezentálják a társadalom vagyon elleni bőnelkövetıit ben a regisztrált tettesek 38,8 százaléka büntetett elıélető, 11,6 százaléka visszaesı volt. A súlyos bőncselekmények többségét például a betöréses lopást vagy az erıszakos cselekményeket a bőnismétlık 15 követik el. (2002-ben a vagyon elleni bőncselekmények körében az összes ismertté vált bőnelkövetı 46,9 százaléka volt bőnismétlı 17,7 százaléka pedig visszaesı, 16 míg a betöréses lopások elkövetıi között a bőnismétlık aránya 61,3, a visszaesıké pedig 29,4 százalék volt.) A visszaesı bőnelkövetık döntı többsége férfi. Ez a csoport a magyar férfinépesség fél százaléka követi el a betörések, a gépkocsival kapcsolatos bőncselekmények, orgazdaságok, üzleti lopások és rablások többségét, felel az olyan erıszakos bőncselekmények jelentıs részéért, amelyek a drog- és alkoholfogyasztással függenek össze. E csoport kriminalitása erısen kötıdik lakóhelyéhez, aránytalanul nagyobb viktimizációs veszélynek téve ki a lakókörnyezetüket. Döntı többségük gyermekkorától szegregált és marginalizált környezetben élt ben 128 ezer, 2002-ben pedig elkövetı vált ismertté Magyarországon. 51,4 százalékuk (66 ezer elkövetı) természetes személy sérelmére valósított meg bőncselekményt. Az ismertté vált elkövetık és a sértettek közötti kapcsolatokat vizsgálva különbséget tehetünk olyan elkövetık között, akik kapcsolati körön belüli (családtag, rokon, ismerıs, barát, munkatárs stb.), illetve olyanok között, akik idegen személy sérelmére követték el a cselekményt ben az esetek több mint 40 százalékában olyan személy vált sértetté, aki személyes kapcsolatban volt az elkövetıvel. Ez különösen jellemzı az erıszakos elkövetések esetében. Annak érdekében, hogy a kapcsolati körön belüli (családtag, rokon, ismerıs, barát, munkatárs stb.) vagy a kapcsolati körön kívüli (idegen) személyek az elkövetık oldaláról történı veszélyeztetettségének területi jellegzetessége megállapítható legyen, a szokásos statisztikai módszerrel feldolgozott adatokat térképen ábrázoltuk. 15 Bőnismétlı az, aki a büntetı felelısségre vonást követıen olyan újabb bőncselekményt követ el, amelyet az igazságügyi hatóság súlyosbító körülményként értékelhet. 16 Visszaesı a szándékos bőncselekmény elkövetıje, ha korábban szándékos bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétıl vagy végrehajthatósága megszőnésétıl az újabb bőncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

16 16 6. sz. ábra A 6. számú ábrán 17 jól látható, hogy Magyarországon négy olyan terület különíthetı el, ahol eltér egymástól a csoporton belüliek (családtag, rokon, ismerıs stb.) és a csoporton kívüliek (idegenek) veszélyeztetettsége az erıszakos és a vagyon elleni bőncselekmények körében: 1. Az észak-dunántúli (Fejér; Gyır-Moson-Sopron; Vas; Veszprém megye) térségben az országos átlaghoz képest olyan alacsony az ismertté vált elkövetık aránya, hogy az elkövetı és az áldozat viszonyára vonatkozóan nem vonható le megalapozott következtetés. 2. A dél-dunántúli térségben (Zala; Somogy; Baranya), Komárom- Esztergom és Nógrád megyében az országos átlagnál kisebb az idegeneket támadó bőnelkövetık aránya. Átlagos az ismerısök sérelmére elkövetett erıszakos bőncselekmények elıfordulása. Az átlagosnál viszont gyakrabban követtek el számukra ismert áldozat sérelmére vagyon elleni bőncselekményt. 17 A térkép nem a bőncselekmények elıfordulási gyakoriságát mutatja, csupán az ismertté vált elkövetık területi megoszlását szemlélteti, ami erısen függ a rendıri munka hatékonyságától. A térképet és az elkészítéséhez szükséges számításokat az Egységes Rendırségi és Ügyészségi Statisztika (ERÜBS) adatainak felhasználásával Erdısi Sándor és Dankánics Mária készítették (BM Statisztikai Osztály).

17 Az ismertté vált bőnözés területi jellemzıi 3. A közép-magyarországi és dél-alföldi térségben (Pest; Tolna; Bács- Kiskun; Csongrád; Békés megye) a népességhez képest kevés erıszakos különösen az ismerısökre veszélyes elkövetı vált ismertté. Tipikus viszont az ismerısök és az idegenek ellen elkövetett vagyon elleni cselekmény. 4. Az észak-kelet magyarországi térségben (Heves; Borsod-Abaúj- Zemplén; Szabolcs-Szatmár-Bereg; Hajdú-Bihar; Jász-Nagykun- Szolnok megye) mind az erıszakos, mind a vagyon elleni bőncselekményeknél kiemelkedı az idegen áldozatok sérelmére elkövetett bőncselekmények száma, de országosan itt a legmagasabb az ismert áldozat sérelmére elkövetett erıszakos bőncselekmények elıfordulása. Az ismertté vált bőnelkövetık megoszlásának területi egyenlıtlenségei A jobb szociális adottságú területek a bőncselekmények elkövetésének kedveznek, a legrosszabbak pedig bőnkibocsátókká válnak A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekben a kedvezıtlen gazdaságszerkezeti mutatók mellé tartós munkanélküliség is társul. 18 Két meghatározó jelzıszám mutatja a területi hátrányok mélységét: az egy fıre jutó GDP és a munkanélküliségi ráta alakulása. A jelentıs területi és regionális különbségek a növekvı társadalmi polarizálódást jelzik. A területfejlesztésben létrejött regionális önkormányzati együttmőködés eredményeként, az EU csatlakozás folyamán nagy valószínőséggel kialakulnak az elıbb jelzett egyenlıtlenségek felszámolásához szükséges együttmőködések. Ezt az EU regionális fejlesztési irányai is ösztönzik. A regionális együttmőködési törekvések a közösség biztonságát meghatározó egyéb területeken teljesen hiányoznak, így például az egyes fejlesztési régiókba tartozó rendırségek között is. A bőncselekmények elkövetésének helyszíne és az egy fıre jutó GDP összevetése után megállapítható, hogy ahol magasabb a GDP, ott az ismertté vált bőncselekmények száma is magas. Az ország társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségeiben viszont az ismertté vált elkövetık koncentrálódása tapasztalható. (Lásd a 7. számú ábrát.) 18 30/1997. (IV.18) OGy. határozat.

18 18 7. sz. ábra A kedvezıtlen társadalmi-gazdasági adottságok következtében az ország keleti régiói bőnkibocsátó területekké váltak, az országos átlagnál magasabb a gyermek- és fiatalkorú bőnelkövetık gyakorisága is. A városok és nagyobb települések vonzzák a bőnt A bőnözés elsısorban a városokhoz kötıdı jelenség ban a magyar lakosok százaléka élt olyan településeken (ezek kivétel nélkül városok), ahol az ismertté vált bőncselekmények 45 százalékát követték el. A kisebb településeken a lakónépesség arányánál kevesebb, a nagyobb településeken pedig jóval több bőncselekmény vált ismertté. A biztonság hiányának is szerepe volt abban, hogy 2001-re éppen ezeknek a településeknek a lélekszáma csökkent 2-3 százalékkal. A városi bőnözés növekedése is okozója a városokból történı népességkiáramlásnak és a nagyvárosok belsıvárosi területein elsısorban a fıvárosban kialakuló szegregációnak. A tehetısebbek földrajzi és társadalmi értelemben egyre inkább elkülönülnek a kevésbé tehetısektıl. Más településeken viszont még mindig a rendszerváltás elıtti idıkhöz közeli a bőnözési szint. Vannak olyan települések is, amelyekben egyáltalán nem regisztráltak bőncselekményt, bár ezek száma folyamatosan csökkent között 205-rıl 40-re esett vissza azoknak a településeknek a száma, amelyekben a hivatalos statisztika szerint nem követtek el bőncselekményt és 2001 között ez a szám 56-ra növekedett. 19 Budapest az egyik legfertızöttebb területe az országnak Erdısi S. (2002): Feljegyzés a bőnözési térképrıl. Kriminálstatisztikai Értesítı, 36. sz. BM Inform. Fıosztály. 20 Budapesten bőnügyi fertızöttségüket tekintve jelentısen különbözı területek vannak. A fıvárosiak egy része nagyon sok bőncselekménnyel kényszerül együtt élni, az ı helyzetük a bőnügyileg leginkább fertızött európai

19 A bőnözés társadalmi ára A bőncselekmények által okozott kár A bőnözés okozta kár, az elmaradt haszon, a jogalkalmazó szervek költségei A bőnözés, az erıszak és a biztonsághiány anyagi következményeit igen nehéz felbecsülni. A kanadai Országos Bőnmegelızési Tanács által 1996-ban kiadott jelentés szerint a bőnözéssel kapcsolatos költségek évente 46 milliárd kanadai dollárt tettek ki. 21 A bőncselekményekkel okozott kár a fejlett országokban a GDP mintegy 5 százalékát teszi ki, a fejlıdı országokban az okozott kár aránya eléri a GDP 14 százalékát. 22 A bőnözés társadalmi árának számításánál a bőncselekmények által okozott tényleges kárt, az elmaradt hasznot és a közvetett kárt kell figyelembe venni. Emellett számításba kell venni a jogalkalmazó szervek mőködtetésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket is. 23 Magyarországon a bőnözés következményeivel kapcsolatos költségek közül csak a bőncselekmények által közvetlenül okozott kárt tartják számon. Ez a vagyon elleni bőncselekmények körében között 2,75 milliárd forintról 21 milliárd forintra nıtt ben 62,3 milliárd forintot, 2001-ben már 113 milliárd forintot tartottak nyilván. A 2002-es adatok szerint a vagyon elleni bőncselekményekkel okozott kár 93 milliárd forintra csökkent, amely 18,6 százalékos mérséklıdést jelent az elızı évhez viszonyítva. Ugyanilyen mértékben csökkent viszont a megtérült kár is: a évi 8,6 milliárdos megtérüléshez képest, ben csupán 6,8 milliárd forint térült meg a vagyon elleni bőncselekményekkel okozott kárból. A bőnözéshez kapcsolódó egyéb kiadásokról, továbbá a háztartások biztonságot szolgáló valószínőleg tetemes kiadásairól nem rendelkezünk adatokkal ben a vagyon elleni bőncselekményekkel okozott kár megtérülési mutatója mindössze országok polgáraihoz hasonlítható. Néhány külsı kerületben ugyanakkor a nyolcvanas évekéhez hasonló a bőnügyi fertızöttség. A lakossághoz viszonyítva a legtöbb bőncselekményt az I., az V., és a VI., kerületben követik el, mind a három kerületben a tízezer lakosra jutó arányszám 2000-ben meghaladta az 1200-at. Ez a legmagasabb bőnözési rátájú országokéval azonos fertızöttséget jelez. Ugyanakkor a legkedvezıbb mutatójú XVII. kerületben az arányszám messze alatta marad az országos átlagnak: 275. A fıvárosi bőnözés szerkezetét a vagyon elleni bőncselekmények kimagasló nagyságrendje jellemzi hasonlóan az országos bőnözés jellegzetességeihez. A fıvárosban az elmúlt öt évben 10 százalékkal növekedett az erıszakos és garázda jellegő bőncselekmények száma. A budapesti erıszakos bőncselekmények alakulását alapvetıen három bőncselekménytípus határozza meg: a szándékos súlyos testi sértés, a rablás és a garázdaság, amelyek döntı többségét közterületen követik el. Az egyes kerületek között a 10 ezer lakosra jutó erıszakos és garázda jellegő bőncselekmények számában több mint ötszörös eltérést is találunk. Az erıszakos bőncselekmények elkövetése a belsıvárosi zónára (az I., az V., a VIII., a IX. és a X. kerületek) koncentrálódik. 21 A bőnözéssel kapcsolatos anyagi kiadások összetétele a következıképpen alakult: A büntetı igazságszolgáltatás mőködtetésével kapcsolatos költség 9,7 milliárd CAD A magánbiztosítás rendszere 7,0 milliárd CAD A sértetteket terhelı anyagi következmény 18,0 milliárd CAD A közösség leromlása 5,5 milliárd CAD Az anyagi veszteség 5,0 milliárd CAD Az orvosi ellátás költsége 0,5 milliárd CAD Összesen: 45,7 milliárd CAD In: Vézina, C.: Why Crime Prevention is Better than Cure. 22 UN ECOSOC (2000): A/CONF.187/L.5. Report of Committee II.: Workshop on community involvement in crime prevention. Tenth UN Congress on Prevention of Crime and the Treatment of Offenders, Bécs, április Vavró I. (1996): A bőnözés ára. In: Kriminológiai Közlemények, 53. k. (Szerk.: Kerezsi Klára) Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest. 17. old.

20 20 13,7 százalék volt. Az elkövetett vagyon elleni bőncselekmények anyagi következményeinek túlnyomó részét az áldozatok, az áldozattá válás kockázat-csökkentésének megelızési költségeit pedig maguk az állampolgárok viselik. A kár megtérülésére vonatkozó esély igen alacsony szintje miatt csökken a feljelentési hajlandóság és a hatóságokkal való együttmőködési készség. Mindez a büntetı igazságszolgáltatás iránti bizalmat gyengíti.

115/2003. (X. 28.) OGY határozat. a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról

115/2003. (X. 28.) OGY határozat. a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról 115/2003. (X. 28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról Az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy a bűnözés megelőzése és visszaszorítása, a közbiztonság javítása a társadalom közös

Részletesebben

GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT

GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT APÁTFALVA KÖZSÉG BŐNMEGELİZÉSI PROGRAMJA 2006. GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája öt pioritást jelölt ki feladatként: Gyermek és fiatalkori

Részletesebben

SIMON LÁSZLÓ A BŐNMEGELİZÉS ÁLTALÁNOS KERETRENDSZERE. 1. A bőnmegelızés a társadalom közügye 1

SIMON LÁSZLÓ A BŐNMEGELİZÉS ÁLTALÁNOS KERETRENDSZERE. 1. A bőnmegelızés a társadalom közügye 1 SIMON LÁSZLÓ A BŐNMEGELİZÉS ÁLTALÁNOS KERETRENDSZERE 1. A bőnmegelızés a társadalom közügye 1 A bőnözés Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerően növekedett. Az ismertté vált bőncselekmények

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Kiszombor Rendırırs tevékenységégrıl

B E S Z Á M O L Ó Kiszombor Rendırırs tevékenységégrıl RENDİRKAPITÁNYSÁG Közrendvédelmi Osztály Kiszombor Rendırırs 6900 Makó, Csanád vezér tér 13. 6775 Kiszombor, Régi Makói u. 2. 6900 Makó Pf.1 Tel. : (62) 511-260 Fax : (62) 511-280 (62) 525-020 ugyelet.makork@csongrad.police.hu

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

VÁM-ÉS PÉNZÜGYİRSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PARANCSNOKSÁGA

VÁM-ÉS PÉNZÜGYİRSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PARANCSNOKSÁGA VÁM-ÉS PÉNZÜGYİRSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PARANCSNOKSÁGA A Regionális Parancsnokság A Közép-dunántúli Regionális Parancsnokság hatósági jogkörrel rendelkezı középfokú szervk: A VPKDRP szervezeti ábrája

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város P o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/312-250 E-mail: stpmhiv@profinter.

Salgótarján Megyei Jogú Város P o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/312-250 E-mail: stpmhiv@profinter. Salgótarján Megyei Jogú Város P o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/312-250 E-mail: stpmhiv@profinter.hu Szám: 7861/2007. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke BESZÁMOLÓ a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke 1 A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok közbiztonsággal

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján területén 2007. évben bekövetkezett, rend

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján területén 2007. évben bekövetkezett, rend TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján területén 2007. évben bekövetkezett, rendırségi hatáskörbe tartozó közterületi jogsértések alakulásáról, a kialakult helyzet értékelésérıl Elıterjesztı: Butkai Sándor r.alezredes

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK HAJDÚNÁNÁS. Tisztelt Polgármester Úr, Képviselı-testület! Hölgyeim és Uraim!

HAJDÚNÁNÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK HAJDÚNÁNÁS. Tisztelt Polgármester Úr, Képviselı-testület! Hölgyeim és Uraim! HAJDÚNÁNÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK HAJDÚNÁNÁS Tisztelt Polgármester Úr, Képviselı-testület! Hölgyeim és Uraim! A Rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. (4) bekezdésének rendelkezése

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke BESZÁMOLÓ a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke 1 A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok közbiztonsággal

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

E l ı t e r j e s z t é s

E l ı t e r j e s z t é s Tárgy: Beszámoló a Békési Rendırkapitányság 27. évi tevékenységérıl Elıterjesztı: Ladányi Zoltán Kapitányságvezetı Véleményezı Ügyrendi, Lakásügyi, Közrendvédelmi bizottság: Bizottság Sorszám: III/. Döntéshozatal

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Hajdúszoboszlói Rendırkapitányság Vezetıje

Hajdúszoboszlói Rendırkapitányság Vezetıje Hajdúszoboszlói Rendırkapitányság Vezetıje 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 4. sz. T-Com : (52) 361-601 / Fax: (52) 558-512 BM : (32) 56-00 / Fax: (32) 56-21 e-mail: galis@hajdu.police.hu Szám: 09050-5362/2013.

Részletesebben

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérıl, az e tevékenységekre vonatkozó megsértése esetén kiszabható bírságok összegérıl, felhasználásának

Részletesebben

BESZÁMOLÓ ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG KÖZBIZTONSÁGÁNAK HELYZETÉRİL, A KÖZBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEKRİL ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL

BESZÁMOLÓ ALSÓNÉMEDI NAGYKÖZSÉG KÖZBIZTONSÁGÁNAK HELYZETÉRİL, A KÖZBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEKRİL ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL DABASI RENDİRKAPITÁNYSÁG 2370 Dabas, Szent István tér 1. Levélcím: 2372 Dabas, Pf. 30 Tel.: (29)360-207, BM : 30-477 e-mail: dabasrk@pest.police.hu Szám: 13030-400/11/2013. ált. Elıadó: Bartuszek Csaba

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük?

A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük? A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük? Dr. Fellegi Borbála Foresee Kutatócsoport A Külügyminisztérium Emberi Jogi Konferenciája 2010. április 15. [ ] félek

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15.

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15. LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15. Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok Elızmények

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról Gyulai Rendőrkapitányság 5700 Gyula, Béke sugárút 51. Pf.:67. Tel: 06-66/361-644 Fax: 06-66/361-644 e-mail: gyula.rk@bekes.police.hu Ügyszám: 04030/2089/2012/ ált. Tisztelt Képviselő-testület! T Á J É

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDİR-FİKAPITÁNYSÁG Vezetıje Gorgosilits Fábián r.dandártábornok rendırségi fıtanácsos 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Telefon.:34/517-703; IRM: 21/20-67 Fax: 34/517-768; IRM 21/22-77

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDİR-FİKAPITÁNYSÁG Vezetıje Gorgosilits Fábián r.ezredes rendırségi fıtanácsos 28 Tatabánya, Komáromi u. 2. Telefon.:34/517-73; IRM: 21/2-67 Fax: 34/517-768; IRM 21/22-77 E-mail:

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Sajószentpéter város közrendjének nek és közbiztonságának helyzetérıl. 2009. év

BESZÁMOLÓ. Sajószentpéter város közrendjének nek és közbiztonságának helyzetérıl. 2009. év BORSOD-ABAÚJ ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDİR-FİKAPITÁNYSÁG KAZINCBARCIKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 3700. KAZINCBARCIKA, BARÁTSÁG TÉR 1-3. Telefon: (48) 510-550/ 54-10, fax: 54-11 Szám:05040-1046/2010. ált. BESZÁMOLÓ

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

Hajdúszoboszlói Rendırkapitányság Vezetıje. 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 4. sz. e-mail: dr.domjan.sandor@hajdu.police.

Hajdúszoboszlói Rendırkapitányság Vezetıje. 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 4. sz. e-mail: dr.domjan.sandor@hajdu.police. Hajdúszoboszlói Rendırkapitányság Vezetıje 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 4. sz. T-Com : (52) 361-601 / Fax: (52) 558-512 IRM : (32) 56-00 / Fax: (32) 56-21 e-mail: dr.domjan.sandor@hajdu.police.hu Szám:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

FIATALKORI BŐNÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS

FIATALKORI BŐNÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Bőnügyi Tudományok Intézete Büntetıjogi és Kriminológiai Tanszék FIATALKORI BŐNÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS Ph.D. értekezés Készült: a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben