L E L E T E IN E K V IZSG Á LA TA. Bevezetés

Átírás

1 EREDETI KÖZLEMÉNYEK A nthrop. K özi. 15. (1971) A M É L Y K Ú T I A Y A R K O R I T E M E T Ő E M B E R T A N I L E L E T E IN E K V IZSG Á LA TA ír ta : Ma r c sik A n tó nia (József A ttila Tudom ányegyetem Em bertani Intézete, Szeged) Bevezetés A D u n a Tisza közének déli részén ta lá lh a tó M élykút-sáncdűlői tem ető á sa tá sa 1959-ben k ezd ő d ö tt. E k k o r 7 sírt tá r ta k fel, m elyeket K őhegyi M ih á ly, a b a ja i T ü rr Istv á n M úzeum régésze késő sz a rm a ta -h u n k o rin ak h a tá ro z o tt m eg. A legjelentősebb régészeti m elléklet egy halp ik k ely d íszítésű aranylem ez, am ely k ö zvetlenül a Szeged-nagyszéksósi h u n fejedelm i lelettel ro k o n ( K ő h e g y i 1960). Az á sa tá s 1968-ban fo ly ta tó d o tt, en n ek eredm ényeképpen 47 sírt sik erü lt m egm enteni. E zeknek a síroknak egy igen kis része szarm ata leletan y ag o t ta rta lm a z o tt, n agy részüknél kora a v a r m ellék letek k erü ltek elő. K ő h e g y i a sz a rm a ta síro k at IV V. századinak, az a v a r síro k a t pedig V II. századinak h a tá ro z ta m eg. A késő szarm ata-h u n k o ri te m e tő a te rü le t északi részén, míg a k o ra a v a r leletek et adó sírok a déli részen ta lá lh a tó k (K ő h e g y i 1969). Ä te m e tő fe ltá rtsá g a 100% -ra teh ető. A tem etk ezések re la tív időrendűségére v o n atk o zó v izsg álato k at a csontok dekom pozíciós h ányad o sa alap ján Lengyel Im re végezte el. A v izsg álat szerint a te m e tő b e n a régészeti m ellékletek a la p já n v aló b an késő sz a rm a tá n a k m eghatá ro z o tt sírok m ellett k o rb an egyidős, k o ra a v a r leletan y ag ú sírok is v an n ak. Ez u tó b b ia k a te m e tő északi részén elhelyezkedő szarm ata sírok közelében ta lá lh a tó k. E zek a sírok és hozzájuk viszo n y ítv a a legkésőbben e lte m e te tt kora av aro k k ö z ö tt 80 ^ 20 év különbség van.* M ind az 1959-es, m ind az 1968-as á sa tá s c so n tv á z a n y a g át a JA T E E m b e r ta n i In té z e te őrzi. F eldolgozásra összesen 48 sír em b ertan i anyaga á llt rendelkezésem re. E zekből 3 késő szarm ata és 45 k o ra a v a r régészeti m ellékletekkel jellem ezhető. A h á ro m szarm a ta csontváz ren d k ív ü l tö redékes m e g ta rtá sú, am elyből k e ttő nő (A d u ltu s), egy pedig gyerm ek (Inf. I.). A te rü le te n dózerrel fo ly t földkiterm elés k ö v etk ezm ények ént a kora a v a r k o ri sírok cso n tan y ag a is csak közepes m e g ta rtá sú. E n n ek az an y ag n ak m e g ta rtá si á lla p o tá t a kor és nem b o n tá sá b a n az 1. tá b lá z a t szem lélteti. A 45 sírból 19 (43% ) jó m e g ta rtá sú, m íg 26 (57% ) tö red ék es. A férfiak szám a 17 (38% ), a nőké 22 (48% ), a gyerm eksíroké pedig 6 (14% ). * D r. L en g y el I m rének a vizsgálat elvégzéséért ezúton is köszönetét m ondok. 1* 87

2 1. táblázat M élykút-sáncdűlő kora avar kori temető embertani anyaga Table 1. The skeletal material of the Early Avar Period from Mélykút-Sáncdűlő Az anyag jellege Characterization of the material Inf. I. Inf. II. Juv. Ad. M at. Összesen Total Jó megtartási! Férfi M ale... _ 5 6 l i (mért koponyák) JNő Female Well preserved Összesen Total ( measured crania) (43% Töredékes (nem Férfi M ale mérhető vagy rész- No Female ben mért koponyák) Meghatározatlan Fragmentary ( un- U ndeterminable measured or partly measured crania) Összesen Total (57% ) E gyüttvéve Sum-total (4% ) (9% ) (9% ) (42% ) (36% ) (100% ) Az anyag m etrikus és m orfológiai elem zése A m etrik u s és m orfológiai elem zésnél M a r t in (1928) m ódszerét, az ab szo lú t érték ek v izsg álatán ál H úg (1940) k ateg ó riáit, a te rm e t k iszám ításán ál pedig B a c h (1965) és B r e it in g e r (1938) tá b lá z a ta it h a sz n á lta m fel. A h áro m sz a rm a ta m elléklettel rendelkező sír em b ertan i anyaga m etrik u s v izsg álatra a lk alm atlan, csupán n é h á n y m orfológiai jelleget le h e te tt m egfigyelni: a 4. sír (3229) női (Ad.) k o p o n y án kis m é rté k ű la m h d a tá ji la p u ltsá g o t, a sáto r a la k ú n o rm a o ccipitalist, a sz é tta rtó állk ap o cság at, v a la m in t a corpus m andib u lae perem ességét, m ely m ind a h áro m váz (4. sír 3229, nő, A d.; sír 6844, Inf. I.; 29. s í r 6857, nő, A d.) m an d ib u lá já n felism erhető. A kora avar kori széria em b ertan i jellem zése a következő. A fé r fia k a g y k o p o n y á ja rö v id, keskeny, alacsony, jelzői alap ján m eso k ran, m e trio k ra n és tap einokran. A k o p o n y a a la k ja n o rm a v erticalisb an ovoid, n o rm a occip italisb an ház alakú. A p ro tu b e ra n tia occipitalis ex te rn a legin k áb b 3-as fo k o zatú, a processus m astoideus közepesen fe jle tt. A hom lok keskeny, m etrio m eto p, á lta láb an h a jlo tt, de a d om ború alak is elég n agy szám b an előfordul. A glabella 3-as fo k o zatú. A rckoponyáju k közepesen széles, közepesen m agas, illetőleg alacsony, jelzői szerin t leptoprosop és m esen. A fossa canina leg in k áb b 2. és 3. fo k o zatú, az alveolaris p ro g n a th ia h ián y zik v ag y m érsékelt. A szem üreg h y p sikonch és in k áb b szögletes alakú. Az o rr le p to rrh in, az o rrh á t közepesen kiem elkedő, az o rrgyök egy esetben b en y o m o tt (25. sír), a spina nasalis a n te rio r 3-as fo k o zatú. A nők a g y k o p o n y ája közepesen hosszú, közepesen széles és közepesen m agas, jelzői a la p já n in k áb b m esokran, cham aek ran, ta p e in o k ra n. A k o p o n y a a la k ja norm a v erticalisb an ovoid, n o rm a o ccipitalisban ház alakú, a p ro tu b e ra n tia occipitalis e x te rn a 0-ás fokozatú, a processus m asto id eus közepesen fe jle tt. A hom lok közepesen széles, sten o m eto p, de az eu ry m eto p ia a rá n y a is jelen tő s. L efutása á lta lá b a n dom ború. A glabella 1-es fo k o zatú. A rck o p o n y áju k k ö ze 88

3 pesen széles, közepesen m agas, arcjelző jü k v á lto z a to s, felsőarcjelző szerint m esen az u ralkodó. A fossa canina 2-es fo k o zatú, alveolaris p ro g n a th ia nem fig y elh ető m eg. A szem üreg h y psikoncli és szögletes alakú, az o rr m essorhin, az o rrh á t közepesen kiálló, a spina n asalis a n te rio r á lta lá b a n 3-as fokozatú. A felso ro ltakon k ív ü l m ás m orfológiai jellegek is figyelem re m éltó ak, pl. a k ö rte a la k ú foram en occipitale m a g n u m (3 esetben), a la m b d a tá ji lap u ltság kúpos n y a k sz irtte l összesen 12 esetben. P lagiocephal koponya (postm ortalis) h áro m egyénnél fo rd u lt elő, perem es m a n d ib u lá t is tö b b esetben le h e te tt m egfigyelni. A férfiak te rm e tá tla g a 165 cm, a n őké 153 cm (közepes). T axonóm iai elem zés A sz é ria m e trik u s' és m o rfo ló g iai e le m z é sé n e k e re d m é n y e i a la p já u l sz o lg á lta k a ta x o n ó m ia i m e g h a tá ro z á s n a k, a m it L ip t á k (1965) m ó d sz e ré t k ö v e tv e v ég e z te m el. A 19 jó m e g ta r tá s ú k o p o n y á b ó l 17 k o p o n y a a lk a lm a s e rre a v iz sg á la tr a, 11 fé rfi és 6 n ő (2. tá b lá z a t, m e ly b e n az egyes ta x o n o k fe lso ro lá sa a L ip tá k-féle ta x o n ó m ia i re n d s z e rt k ö v e ti). A m é ly k ú ti a n y a g k ü lö n b ö z ő ta x o n - ja in a k d e fin iá lá s á tó l e lte k in te k, h e ly e tte L ip t á k e g y e te m i ta n k ö n y v é r e (1969) és to v á b b i ta x o n ó m ia i m u n k á ira (1962, 1963) h iv a tk o z o m, ahol az i t t fe lism e rt ta x o n o k ré sz le te s je lle m z é se m e g ta lá lh a tó. A fe ltá rt te rü le t egészét te k in tv e a v izsg ált egyének közül 5 férfi (9., 21., 23., 33. és 37.) és 2 nő (22. és 34.) a gracilis m editerrán (m) rassz jellem ző v o n á sait m u ta tja. Az atlantomediterrán (am ), a crom agnoid-b (crb) és nordoid (n) ta x o n egy-egy esetben k épviselt a fé rfia k n á l (42., 51. és 26. sírok). A nők köré- 2. táblázat M élykút-sáncdűlő kora avar kori tem ető taxonóm iai elemzése Table 2. The taxonomic analysis of the E arly Avar Period from Mélykút-Sáncdülő Rasszok Races Férfiak M ales Nők Females Összesen Total Mediterránok m Mediterraneans am Összesen Total (47% ) Nordoidok Nordoids (6% ) Cromagnoidok crb Cromagnoids crc Összesen Total (12% ) Brachykranok p Brachycranics a x Összesen Total (29% ) Mongolid (színid) ( sinid) (6% ) Együttvéve Sum-total (100% ) 89

4 ben a cromagnoid-c (crc) és az alpi (a) rasszt (32. és 43. sírok) u g y an csak egyegy esetben ta lá lh a tju k m eg. E zekhez v iszo n y ítv a a p a m íri (p) típ u s je le n tő sebb szerepet já tsz ik, összesen 4 egyén (2 férfi és 2 nő) váza m u ta tja e rassz jellem ző v o n á sa it (44. és 50. férfi sír, v a la m in t a 36. és 38/a. női sírok). Az 1. fé n y k é p tá b la a 44. sír k o p o n y á já t áb rázo lja a p a m íri rassz jellegzetességeivel. Az europid nagyrasszhoz tarto zó tax o n o k o n k ív ü l figyelem re m éltó a m ongolid n ag y rasszb a ta rto z ó egyetlen szín id (s) típ u s ú n a k d iagnosztizálható 25. sírszám ú férfi k oponya (2. táb la). E ta x o n részletes jellem zését szin tén m ellőzöm, h e ly e tte Lipták (1959) m ongolid rasszo k ra v o n atk o zó m u n k á já ra u t a lok. A különböző ta x o n o k és a régészeti m ellékletek összevetése u tá n k itű n t, hogy a gracilis m e d ite rrá n rassz előfordulása m in d en esetben szegényebb, a pam íri szegény v agy átlag o s régészeti m ellékletű sírokhoz k ö tő d ik, a crom agnoid-c és B, v a la m in t a n o rd o id típ u sú egyének v isz o n t g azd ag ab b ak régészeti m ellékletekben.* Pathologiai elváltozások, anatóm iai variációk és m esterséges beavatkozások nyom ai P aleo p ath o lo g iai leletek értékelésével a m a g y a r k u ta tó k közül elsősorban N em eskéri és m u n k a tá rsa i fo g lalk o ztak (N em eskéri H arsányi 1959). E zek a leletek azonban nem avar k o riak, hanem különböző régészeti k o rokból szárm azn ak. Az üllői honfoglaló te m e tő 21 cso n tv áza közül egy esetben ra c h itist, tö b b e se t ben sp o n d ylosist á lla p íto tta k m eg. A szériából különösen a 14. sír jelentő s, am elyen articu laris és p e ria rtic u laris exosto siso k at, spondylosist le h e te tt fe l fedezni (N em eskéri Gáspárdy 1954). A fonyódi középkori te m ető b en elég n agy szám b an ta lá lta k path o lo g iás elv álto záso k at. E zek közü l jelentős a spondylosis deform ans, sp o n d y larth ro sis és arth ro sis co sto v erteb ralis és az a rth ro sis deform ans. Az osteoporosis és az o steom yelitis p erio stitis, a h y d ro cephalia és a sk ap h o cep h alia egy-egy esetb en je le n tk e z e tt (D ezső e t al. 1963). A Z a la v á r sz.; G áv a-p iactér sz.; K érp u szta sz.; Z alavár sz.-i te m e tő k e g y ü ttes p ath o lo g iai v izsg álatát is elvégezték. V alam ennyi te m ető b en a spondylosis deform ans, sp o n d y larth ro sis, arth ro sis deform ans szerepel a legnag y o b b százalékban. E zen k ív ü l kisebb esetszám b an osteoporosis, sp o n d y litis tb c., osteom yelitis, ankylosis vera, plagio k ep h alia, m yelom a m u ltip lex fo rd u lt elő (N em eskéri H arsányi 1959). Gá spá r d y (1956) a győri római kori csontvázak paleopathologiai vizsgálatát végezte el. A csontok m orfológiai m egfigyelései alapján rám utat arra, h ogy a gerincen számos degenerációs elváltozás van (spondylarthrosis, scoliosis), ugyanakkor a végtagízületeken aránylag kevés az elváltozás. E ry m unkáiban is találunk pathologiai értékelést, pl. a sárbogárdi 10. századi tem ető (1969) feldolgozása során, ahol a fejlődési rendellenességeken k ívül fractura n yom át, arthrosis deform anst, spondylarthrosis et arthrosis costo- * K ő h e g y i M ih á ly n a k a régészeti dokum en táció rendelkezésem re b o c sá tá sá ért e z ú to n m ondok köszönetét. 90

5 v e rte b ra list, ra c h itist, osteo m y elitist, m yelom a m u ltip lex et ism e rt fel. A káli 10. századi te m e tő leleteinél fra c tu rá k, sérülések, osteom yelitis v ag y ostitis n y o m a it írta le (E ry 1970). Az a v a r k o rra v o n atk o zó an egy rö v id összefoglalást B a r t u c z (1966) k ö n y vében ta lá lu n k. A szerző kb le le t patholo g iai értékelését v égezte el, de ez a v iz sg á la t csak a k o p o n y ákra v o n a tk o z ik. A 2000 k o p onyából csak 44-et ta lá lt, m elyen szem b etű n ő path o lo g iai jelen ség ek et le h e te tt m eg állap ítan i. Főleg fra c tu ra n y o m át, breg m a-seb ek et (extra- és in tcrcran ialis tra u m á k k ö v e t k eztéb en th e ra p e u tik u s célból) és m ás sérüléseket, kóros fo ly a m a to k a t, osteoporosist, sin u sitist, gum ós-lacunás k im a ró d á so k a t ta lá lt. M egjegyzi, hogy ezek az elv álto záso k főleg férfiak n ál jelen tk ezn ek. A zt is m eg állapítja, hogy szorosabban v e tt pathologiai jelenségek n em fo rd u lta k elő nagy szám b an. Szerinte az av arság m in t ará n y la g egészséges, e d z e tt lo v asn o m ád nép é rk e z e tt h azánk terü letére. A m é ly k ú ti kora a v a r cso n tv ázak o n a m orfológiailag észlelhető kóros elváltozások a következők. Spondylosist (spondylitis chronica deform ans), a csigolyák kró n ik u s arth ro sisát idősebb korú férfiak n ál és nőknél e g y a rá n t a h á ti és ágyékcsigolyákon összesen k ilen c esetben le h e te tt m egfigyelni (3. tá b la ). A rthrosis deformans k é t férfi c so n tja in exostosis-szerű n y ú lv á n y o k kíséretében lá th a tó. Az egyik esetb en egyidejűleg a bal a rtic u la tio hum erin él, v a la m in t az acrom ioclavicularisnál figyelhető m eg. A m ásik esetben szin tén a bal a rticu latio acrom ioclavicularisban észlelhető, de a b al articu latio tib io fib u larisb an is észrev eh ető. A 25. sír b a l fe m u rjá n a k distalis v ég én osteophytát, az 51. sír jo b b claviculájá n a k e x tre m ita s ste rn a lisá n pedig erős callusképződéssel e g y ü ttjá ró fractura n y o m á t észleltem. K é t női sír cso n tan y ag a osteoporotikus, am it idősebb kori c so n tritk u lá sk é n t leh et felfogni. E zeken k ív ü l egy esetb en osteoklastomát és egy esetben osteomyelitist feltételeztem, am ely ek et a z o n b an a rö n tg en felv étel n em igazolt. A B rothwell (1968) á lta l leírt 10 anatóm iai variáció g y ak o riság át is m egfig y eltem, azonban részletezése és m ás szériákkal való ö sszehasonlítása ilyen kis széria esetében nem le n n e célszerű. U g y an ak k o r a 44. és az 50. sírok k o p o n y áján ak p te rio n variáció ja külön fig y elm et érdem el. A k o p o n y ák m in d k ét o ldalán fellépő, B rothwell á lta l nem e m líte tt anom ália processus tem poralis ossis sphenoidalis. A p te rio n tá j jellegzetes H ala k ja eltű n ik, a sphenoidale nagy sz á rn y á n a k egy processusa az os tem p o rale felé irán y u l. A su tu ra squam alis és a su tu ra sphen o sq u am alis le fu tá sa m egközelítően egyenes; a sq u a m a felső része ren d k ív ü l v a s ta g (4. tá b la a). R atkoczy (1959) n y o m á n az a n a tó m ia i v ariációkhoz soroltam a v ázcso n to kon m egfigyelhető sacralisatiót. R eg ö ly-mérei (1962) szerint a fejlődési re n d ellenességekhez pedig a sacrum bifidum (caudalis) jelenségét. M in d k ét jelenség főleg n ő k n é l fo rd u lt elő. A processus supracondyloideum atavisztikus jelleg (Martin 1928), a humerus distalis végén 3 férfinél fordult elő; a perforatio fossae olecrani hum erit, vagy ahogy W ells (1965) nevezi, epitrochlearis foram ent egy férfinél és három nőnél figyeltem m eg. A 25. sír koponyájának foram en occipitale m agnum perem én mesterséges beavatkozás nyom ai lá th a tó k (4. táb la b). A hazai ku tatók közül K iszely I. 91

6 (1970) fo g lalk o zott ezzel a ritk a jelenséggel, és a b eav atk o zás o k a it k u ta tv a a követk ező m eg állap ításo k ra ju t. 1. O lyan k u ltu sz eredm énye, am ely a m eg h alt a g y án ak elfo g y asztására irá nyul. E b b e n az esetb en a foram en occipitale m agnum körüli b eav atk o zás nag y, széle n ag y o b b te rü le te n b e sz a k íto tt. 2. G yógyító célból végezték, feltételezv e, hogy az illető v alam ily en m ozgásszervi m egbetegedésben szenvedett. 3. M ágikus, népi szokás, am ely különböző betegségek e lh á rítá sá ra irá n y u lt (pl. epilepszia). A m e g h a lt egyénnek aki életében ebben a betegségben szenv e d e tt foram en m ag n u m körü li régiójából c so n td a ra b o t v éve v agy a z t m egőrölve, a hasonló betegség m egelőzésére h a sz n á ltá k g y ó g y szerk ént. A b eav a tk o z áso k egyik k ö zp o n tja K elet-á zsia. A m agyarországi leletek az eddig m egvizsgált k o p o n y ák a la p já n 10. század iak, b á r u tó b b K iszely felfedezett egy to v á b b i m esterséges b e a v a tk o z á s t a dőri, avar k o rb ó l szárm azó k o p o n y án is. S zerinte ez a b e a v a tk o z á s u g y a n o ly a n fo rm át m u ta t, m in t a K irgiziából szárm azó leletek. A m é ly k ú ti te m e tő 25. sírján ak fo ram en m agnum körüli tre p a n á c ió já t fin o m an fo g azo tt szerszám m al v égezhették. Az íg y k e le tk e z ett bevágás k örkörös, am ely é rin ti a co n d y lu so k at is. A le v á g o tt rész csak 3 4 m m -el n a g y o b b íth a tta m eg a fo ram en ered eti n a g y sá g á t. A k e le t k ezett, jó l elkülönülő b a rá z d á k a fo ram en szélére m erőlegesek, m ak ro szk o p ik u san is lá th a tó k, így a b e a v a tk o z ást p o stm o rta lisa n v égezhették. A régészeti d okum entáció szerin t a sír b o ly g a to tt, így az eltem etés m ódja nem re k o n stru á l h ató. M ellékletekben aránylag g azd ag, és tax o n ó m iailag a fe ltá rt te m e tő egyetlen m ongolid típ u sú cso n tv áza. M iután a v ázcso n to k o n sem m iféle o ly an elváltozás nincs, am i m ozgászervi m egbetegedésre u ta ln a, az a tla s és az e p istropheus a n ató m iailag ép fo rm áb an lá th a tó, az egészen kicsi és szabályos, a foram en szélét erősen k ö v ető bev ág ás k izárja az a g y k u ltu szt és az á lla to k tó l eredő sérü lést. M egítélésem szerin t a b e a v a tk o z á st m ágikus célból, p o stm o rta lisan v ég ezh ették. A 37. sír férfi fo ram en m ag n u m án szin tén felfedezh etü n k egy hasonló je l legű b e a v a tk o z á st, am ely csak a condylu so k szélén lá th a tó. Az ásatási n apló alap ján a sír b o ly g a ta tla n. K iszely I. v o lt szíves rendelkezésem re b o c sá ta n i a dőri k o p o n y a m esterségesen m e g n a g y o b b íto tt fo ram enjérő l k észült fén y k ép felv ételét. A dőri le le t m orfológiai képe azo n b an teljesen e lté r a m é ly k ú ti 25. sír k o p o n y ájáétó l. A feldolgozott anyag értékelése Lengyel Im rének a tem etk ezés re la tív id ő rendűségére v o n atk o zó v izsg álata alap ján m e g á lla p íth a tju k, hogy a sz a rm a ta n é p tö re d é k m egérte az a v a ro k b ejö v etelét, m ivel a legkésőbben e lte m e te tt s z a rm a tá k és a legkoráb b an e lte m e te tt k o ra av aro k kronológiailag egyidősek. E zen elm élet szerin t a régészeti d atálás kisebb fin o m ítá sra szorul. E m lítésre m éltó PÁrducz (1959) m u n k á ja, m ely szerint a h u n kori etn ik a i csoportok K au k ázu s m ellékéről v aló v á n d o rlása a szarm a ta tö rzsszövetség állo m ányán belül v a g y a ttó l fü g g etlenül tö rté n h e te tt. Tóth (1970) n agy fig y elm et szentel a m agyaro rszág i sz a rm a ta leleteknek. Z ag y v arék as, B ágyog, N agypall II. és K ékesd tem ető k b ő l szárm azó a v a r kori k o p o n y ák jelen tő s h a sonlósága fedezhető fel az Á zsiából szárm azó k o p o n y ák k al az arckoponya hori- 92

7 Ma rcsik /. tábla M elykut-sancdulo, kora avar 44. sír - férfi, pamiri (p) Mélykút-Sáncdulo, Early Avar Period Grave 44 male, paniirian race (p )

8 M a b c s i k II. tábla M élykút-sáncdűlő, kora avar 25. sír férfi, színid (s) Mélykút-Sáncdűlő, Early A var Period Grave 25 male, sinid ( s)

9 Ma rcsik III. tábla M élykút-sáncdűlő, kora avar 32. sír - spondylosis Mélykút-Sánc dűlő, Early Avar Period Grave 32 spondylosis

10 M arcsik IV. tábla a j M élykút-sáncdűlő, kora avar 44. sír Processus tem poralis ossis sphenoidalis a) M élykút-sáncdűlő, Early A var Period Grave 44 Processus tem poralis ossis sphenoidalis b j M élykút-sáncdűlő, kora avar 25. sír Mesterséges beavatkozás a foramen occipitale m ag n u m o n bj M élykút-sáncdűlő. Early Avar Period Grave 25 The artificial mutilation o f the foramen occipitale magnum

11 zontalis p ro filo zo ttság a szem p o n tjából. A v á c h a rty á n i, győri és cecei te m e tő k ből szárm azó k o p o n y á k pedig ugyanezen az alapon - N y u g a t-k a z a h sztá n szarm atáiv al m u ta tn a k hasonlóságot. M iu tán a m é ly k ú ti k p ra a v a r sírok kis esetszám ú ak, a sz a rm a ta sírok em b erta n i anyaga ren d k ív ü l tö red ék es, így a k ö z ö ttü k levő k a p c so la to t b izonyítan i nem tu d ju k. A tax o n ó m iai analízis szerin t a b ra c h y k ra n e m b ertan i kom ponens, ezen belül a p am íri rassz a te rü le t déli részén, a szarm a ta síro k tó l távolabb k e rü lt elő; m ásrészt a k o ra a v a r sírok m ellett a sz a rm a tá k tá jo lá sá v a l m egegyező gyerm eksír h e ly e z k e d ett el; ezek a jelenségek m egengedik a szarm ata h a tá s feltételezését, ha figyelem be vesszük, hogy a szarm a tá k tax o n ó m iai kom p o n en sében a p a m íri rassz je le n tő s szerep et já ts z ik (B artucz 1961, Lipták 1959a). A te m e tő té rk é p a la p já n 2 n agycsalád b izto san sz é tv á la sz th a tó. A családi tem etk ezést és a családokon belüli genetikai k a p c so la to k a t egyrészt a Lengyel Im re á lta l v ég zett v ércso p o rt-m eg h atáro zással, m ásrészt az egyes egyéneknél fellépő különböző m orfológiai jellegekkel re k o n s tru á lh a tju k, pl. az egym ás m ellett elhelyezkedő 44. és 50. sír esetében. M ind a k e ttő p am íri típ u sú, és m ind a k ettő n él az ú n. processus tem poralis ossis sphen o id alis ta lá lh a tó, igen valószínű, hogy szárm azási k a p c so la tb a n álln ak egym ással. A k é t n ag y család feltételezése am elynek sírjai E N y -D K irá n y b a n h ely ezk ed n ek el n agyjából k é t egym ástól jó l elk ü lö n íth ető v o n al m en tén, v a la m in t az avar kori te m e tő n belüli rokonsági k ap cso lato k értékelése külön dolgozat tá rg y á t képezi (F arkas Lengyel Marcsik, sa jtó a la tt). A M élykút-sáncdűlői k o ra a v a r széria em b ertan i összképe elsősorban tax o n ó m iai kom ponensei a la p já n különbözik a D u n a T isza közének eddig feldolgozott av a r k o ri populációitól, pl. a keceli, hom okm égyi szériáktól (Lip ták 1954, 1956). E z e k e t a te m e tő k e t a régészek azo n b an a V ili. század b a helyezik. U g y an ak k o r m egegyezést m u ta t a földrajzilag közel eső Sükösdságodi (K ő h e g y i Marcsik, sajtó a la tt) te m e tő népességével, m ely á tm e n e te t képez a k o ra és a késő a v a rk o r k ö zött. M indkét te m e tő b e n m egfigyelhetjük, hogy a színid típ u s csak egy-egy esetben v a n kép v iselv e te h á t a te m e tő k europid jellegűek, a gracilis m editerrán a szegényebb m ellékletű, m íg a nord o id és a crom agnoid-c a gazdagabb m ellékletű síro k b an fordul elő. Összefoglalás M élykút-s áncdűlő te rü le té n v ég zett leletm entő ása tá s összesen 54 sír feltá rá s á t eredm ényezte. A legtöbb sír (45) kora av a r m ellék letek et ta rta lm a z o tt, de a te rü le t északi részén szarm a ta m ellékletek (9 sír) is előkerültek. Lengyel Im re vizsg álata ala p já n a k o ra a v a r m ellékletű sírok egy része kronológiailag egyidős a szarm a ta sírokkal. A M élykút-sáncdűlői te m e tő em b ertani a n y a g á t a JA T E (Szeged) E m b e rta n i In té z e te őrzi. A feldolgozásra b ekerü lt h áro m sz a rm a ta csontváz re n d k ív ü l töredékes, a k o ra av a r közepes m e g ta rtá sú ; ezekből 17 a férfiak, 22 a nők és 6 a gyerm ekek szám a. A m etrik u s v izsg álat a la p já n a széria egészére v o n atk o zó an a m esokrania, ch am aek ran ia, m e trio k ra n ia, a hom lo k ra a stenom eto p ia; az arckoponyára a meso- és lep to p ro so p ia, a felsőarcra a m esen, a szem üregre a hypsikonchia, az orra a le p to rrh in ia a jellem ző. M indkét nem te rm e te közepes (férfiak 165 cm, a nők 153 cm m agasak átlag b an ). 93

12 A tax o n ó m iai elemzés sz e rin t a gracilis m ed iterrán és a p am íri rassz előfordulása jelen tő s. E gy esetben a m ongolid nagyrassz is képviselve v o lt. Patliologiai elváltozások k özül a spondylosist és az a rth ro sis d efo rm an st le h e te tt m egfigyelni. A 25. sír foram en occipitale m agnum án m esterséges beavatk o zás nyom ai lá th a tó k, am ely et m in d en valószínűség szerin t m ágikus célból, p o stm o rtalisan v é g ezh ettek. A tem ető összképének e m b e rta n i a d a ta i m egegyezést m u ta tn a k a Sükösdságodi tem ető v el, elsősorban a taxonóm iai elem zés a la p já n. A m ély k ú ti széria kis szám a, em b ertan i a n y ag án ak tö redékes, illetve közepes m eg tartási állap o ta m ia tt a b izto s, m esszem enő k ö v etk eztetések lev o n ását nem teszi lehetővé, feldolgozása a z o n b an egy ad alék a sz a rm a tá k n a k az av a r k o rb an való továbbélése, v alam in t az a v a r kori népesség to v á b b i m egism erése kérdéséhez. (A Magyar Biológiai Társaság Em bertani Szakosztályának május 10-i szakülésén elhangzott előadás; közlésre beérkezett június 7-én.) * IRODALOM B ach, H. (1965): Zur Berechnung der Körperhöhe aus den Gliedm assenknochen weiblichei Skelette. Anthr. Anzeiger. 29; B artucz, L. (1961): Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarm atenzeit in Ungarn. A cta Arch. H ung. 13; (1966): A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek (Paleopathologia I I I ). Országos O rvostörténeti K önyvtár és Medicina K iadó, Budapest. B r e it in g e r, E. (1938): Zur B erechnung der Körperhöhe aus den langen Gliedm assenknochen. Anthr. Anzeiger. 14; IiROTH\\ 1:1,].. D. R. (1968): The Skeletal Biology o f Earlier Human Populations. Pergam on Press. Oxford. D ezső, Gy. K. É r y, K. H a r s á n y i, L. H u szár, Gy. N e m e s k é r i, J. N o zd rov iczk y, S. T h om a, A. T óth, T. W e n g e r, S. (1963): Die spätm ittelalterliche Bevölkerung von Fonyód. Anthr. H ung. 6; É r y, K. (1969): Reconstruction of the tenth century population of Sárbogárd on the basis of archaeological and anthropological data. Alba Regia, 8 9; (1970): Anthropological studies on a ten th century population at Kál, H ungary. Anthr. H ung. 9; F a rka s, Gy. L e n g y e l, L M a r c s ik, A. (1972): Supposition of genetic connections between the finds of the cem etery a t M élykút-sáncdűlő (Southern H ungary) on the basis of blood grouping ABO. A cta Biol. Szeged. 18; GÁSPÁr d y, G. (1956): Győrben feltárt késő római kori csontvázleletek paleopathologiai vizsgálata. Anthrop. K özi. 4; H u g, E. (1940): Die Schädel der frühm ittelalterlichen Gräber aus dem solothurnischen Aargebiet in ihrer Stellung zur Reihengräberbevölkerung M itteleuropas. Z. Morph. Anthrop. 38; K iszely, I. (1970): On the peculiar custom of the artificial m utilation of the foramen occipitale m agnum. A cta Arch. Hung. 22; K ő h e g y i, M. (1960): M élykút-sáncdűlő (in: Archäologische Forschungen im Jahre Röm erzeit. B. Grosse Ungarischen Tiefebene). Arch. Ért. 87; 236. (1969): M élykút-sáncdűlő (in : Archäologische Forschungen im Jahre Röm erzeitliches Barbaricum). Arch. Ért. 96; 258. Ma rcsik, A. (sajtó alatt): The Avar-age cem etery at Sükösd. Acta Ant. et Arch. 14; L iptá k, P. (1954): K ecel-környéki avarok. Biol. Közi. 2; (1956): H om okm égy-h alom avar kori népessége Bioi. K özi. 4; (1959): The Avar Period Mongoloids in H ungary. Acta Arch. Hung. 10;

13 L ip t á k. P. (1959a): Anthropologische Funde von Ócsa aus der Sarm atenzeit. Folia Arch. 11; (1962): Homo sapiens species collectiva. Anthrop. Közi. 6; (1963): Einige Fragen der Anthropotaxonom ie. Anthropos 15; Praha. (1965): On the taxonom ic m ethod in paleoanthropology (historical anthropology). A cta Biol. Szeged. 11; (1969): Embertan és emberszármazástan. Tankönyvkiadó, Budapest. Ma rtin, R. (1928): Lehrbuch der Anthropologie. (II. Aufl.) Jena. N em esk ér i, J. Gáspárdy, G. (1954): M egjegyzések a m agyar őstörténet embertani von atk o zásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori tem etők embertani vizsgálata. Ann. H ist.- nat. Mus. N at. Hung. 5; H a r sá n y i, L. (1959): Die B edeutung paläopathologischer U ntersuchungen für die historische Anthropologie. H om o. 10; PÁrd u cz, M. (1959): Archäologische Beiträge zur G eschichte der H unnenzeit in Ungarn. A cta Arch. Hung. 11; R atkóczy, N. (1959): R adiológia. M edicina, Budapest. R e g ÖLY-MÉr e i, Gy. (1962): A z ősemberi és későbbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana ( Paleopathologia I I.). Medicina, Budapest. T ó th, T. (1970): Ob udelnom vészé m ongoloidnih elem entov v naszelenii avarszkogo kaganata (in : T. T óth B. V. F ir s t e in : Antropologicseszkije dannüje k voproszu o velikom pereszelenii narodov avarü i szarm ata). Akadem ija Nauk. SSSR. Leningrád. W e l l s, C. (1965): Bones, bodies and disease. Tham es and Hudson, London. ANTHROPOLOGICAL IN V E ST IG A T IO N OF A CEM ETERY AT M ÉLYKÚT FROM TH E AVAR PERIO D by A. M arcsik (Sum m ary) The excavation of the cem etery situated at M élykút-sáncdűlő (M oundlane) in the southern part of the territory betw een the Danube and Tisza started in 1959 and kept on in There were unearthed together 57 graves. The m aterials of 48 graves have been available for me for being elaborated, 3 of which have contained late. Sarm atic and 45 of them early-avar grave furniture. The Sarm atic graves were determ ined by M. Kőhegyi as belonging to centuries IV V th, the Avar graves, however, to century V llth. According to the investigations concerning the relative chronology of interm ent, carried out b y I. Lengyel, the Sarm atian population fragm ent lived to see the Avar conquest. 19 o f the 45 graves have been in a good state of preservation, 26 o f them fragm entary. The num ber of m ales is 17, th at of females 22, and that of child-graves 6 (Table 1). As a result of the taxonom ical analysis (Table 2), the individuals investigated show in the highest percentage the features of gracil M editerranean race, but the occurence of Pam irian race is significant, as well (P late 1). The sinid taxon, belonging to the M ongoloid group, occured in not more than one case (P late 2). From am ong the pathological lesions, th e incidence o f spondylosis (P late 3) and of arthrosis deformans is im portant. On the crania o f graves 44 and 50, a processus tem poralis ossis sphenoidalis (P late 4a), not m entioned by Bro th w ell, is to be seen. In the foramen occipitale m agnum o f the cranium of grave 25, the trace of an artificial intervention can be observed (P late 4b). The incision is cyclical, touching the condyles, as well. The part excised m ay have increased the original size of foramen 3 4 mm or so. The furrows originated and well-separated are perpendicular to the rim o f foramen, seen even m acroscopically; the intervention m ay have been performed, therefore, postm ortally. The anthropological data of the general aspect of the early-avar series at M élykút-sáncdűlő are showing som e correspondence to those of the geographycally adjacent cem etery at Sükösd- Ságod, occupying an interm ediate position between the early- and late-a var Period. A szerző címe: D r. Ma r c sik Antónia Author's address: Szeged, Táncsics M. u

14