Minimális Szociális Standardok meghatározása európai szinten. Az elso év kutatásainak és anyagainak összefoglalása.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minimális Szociális Standardok meghatározása európai szinten. Az elso év kutatásainak és anyagainak összefoglalása. www.eapn."

Átírás

1 Minimális Szociális Standardok meghatározása európai szinten Az elso év kutatásainak és anyagainak összefoglalása Setting Minimum Social 2006 Standards nyár across Europe Projekt Partnerek Írország EAPN Ireland (lead partner) 5 Gardiner Row Dublin 2 Threshold 21 Stoneybatter, Dublin 7 Combat Poverty Agency Bridgewater Centre Conyngham Road Islandbridge, Dublin 8, Bulgária Perspektiva PO Box Sofia Catalónia CEPS Projectes Socials C/Boria 17 Principal, Barcelona Tartalomjegyzék 1 Bevezetés és áttekintés A projekt Mit jelent a szociális standard? 2 Minimáljövedelmi standardok 5 3 A lakhatáshoz és a szálláshoz kapcsolódó standardok 2 8 Finnország Finnish Ministry of Social Affairs and Health. Meritullinkatu 8, PO Box 33, Fin Az egészséggel összefüggo standardok 12 Flandria Vlaams Netwerk Van Verenigingen Waar Armen Het Woordnemen Vooruitgangsstraat 323 B-1000 Brussels Magyarország Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet 1134 Budapest, Magyarország Norvégia Welfare Alliance Storgata 51, 0182 Oslo Európai Szervezetek European Anti Poverty Network (EAPN) Rue du Congress bte 1 B-1000 Brussels Observatoire Social Européen Rue Paul Emile Janson Brussels 5 Gyermekek 16 6 Hozzáférés a közmuvekhez 19 7 A projektre vonatkozó információ és a projekt kiadványai A projektet részben az Európai Bizottság finanszírozta, azonban az ebben a dokumentumban kifejezett nézetek a szerzok egyéni véleményét képviselik, nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét. 21

2 1 Bevezetés és áttekintés A. A Projekt Az elmúlt fél évszázad során az Európai Unió a politikai egyezség, az európai jogalkotás és a foleg gazdasági területekre - például a belso piacra, a monetáris unióra, a mezogazdaságra, stb. vonatkozó - közös politikák folyamán fejlodött. Az utóbbi években fokozódik a szélesebb köru politikai együttmuködés is. A projektrol bovebb tájékoztatást nyújt: Janice Ransom Kutatási és Projekt Koordinátor EAPN Írország A standardok lehetnek kemények vagy puhák jogi státuszuk (kötelezo vagy sem) vagy pontosságuk foka (a nagyon részletezettol az egyszeru közös szabályok állományáig) függvényében. Az Uniós szintu szociális védelem területén ez a tartomány az Európai Unió és harmadik országok dolgozóira és ott illetoséggel rendelkezo személyek hozzáférési feltételeire vonatkozó szociális védelmi konstrukciók harmonizálásával kapcsolatos kemény standardoktól (Rendeletek) a szociális védelmi konstrukciókra vonatkozó információhoz jutás egyszeru harmonizálásáig terjedhet. A munkahelyen kívüli szociális területre vonatkozó politikák zöme a puha jog lazább formái révén alakul és ebben a formában hajtják azokat végre, ezek egyre formálisabbá válnak a Nyílt Koordináció Módszere keretében, megvalósításuk a Nemzeti Cselekvési Tervek kialakításával történik. A Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten két éves transznacionális projektet hét európai államban muködo partnerek kezdeményezték az EAPN Írország koordinálásával; a projekt célja annak tanulmányozása, hogy a szociális standardok kialakításában az EU szerepvállalása erosítené-e a szegénység elleni küzdelmet, különösen a társadalmi beilleszkedésre vonatkozó Nyílt Koordinációs Módszer révén, és ha igen, ezt hogyan lehetne a legjobban elvégezni. A partnerek között szerepeltek nemzeti és regionális Kormányzatok, kutatóintézetek és non-profit partnerek Írországból, Finnországból, Flandriából (Belgium), Norvégiából, Magyarországról, Bulgáriából és Katalóniából (Spanyolország), valamint két európai szintu szervezet. A fenti kérdések különösen az EU gazdasági és szociális oldala közötti egyensúly hiányával, az EU szolgáltatási irányelvérol folyó vitával, valamint azzal a félelemmel összefüggo a nyilvánosság körében tapasztalható kényelmetlen érzések tekintettel aktuálisak, hogy a bovítés és a globalizáció a szakadék felé vezeto szociális versenyhez vezethet. Aktualitását a munkaero piactól legtávolabb esok aktív bevonásáról szóló, nemrégiben közzétett Bizottsági Közleményrol zajló egyeztetés is megadja, továbbá a projekt megpróbálja befolyásolni az Európai Uniónak a munkaero piacról kizárt személyek integrációjának elomozdítására irányuló intézkedésekre vonatkozó alapkövetelményei hatásainak felmérését. A projekt az Európai Bizottság Társadalmi Kirekesztés Programja keretében részesül finanszírozásban, társfinanszírozását az Ír Társadalmi Beilleszkedési Hivatal, a Szegénység Elleni Küzdelem Szervezete (Combat Poverty Agency), valamint a Finn Szociális Jóléti és Egészségügyi Minisztérium biztosítja. B. Mit jelent a szociális standard? A standardok lehetnek maximumok vagy minimumok. Utalhatnak a betartandó és így meg nem haladható plafonértékekre vagy éppen ellenkezoleg: az olyan alsó határértékekre, amelyeket végso soron túl lehet lépni. Az Uniós standardok meghatározása a szociális védelemben a nemzeti szociális védelmi konstrukció integráltabb harmonizációja felé tett lépést jelent, mivel Unió-szerte adott szintu közös jogokat és elojogokat hoz létre. Ezért ahelyett, hogy egy minden körülmények között muködoképes definíciót próbáltak volna egyeztetni, a Projekt partnerek a következo meghatározásban állapodtak meg: A jelen projekt alkalmazása szempontjából ( ) a szociális standard olyan közös szabályok illetve jogszabályok halmazát jelenti, amelyek révén az állami hatóságok azzal, hogy mindenki számára megfelelo szintu forrásokat és szolgáltatásokat garantálnak, biztosítják az emberi méltóságot és az alapveto emberi jogokat. A projekt ( ) különösen a minimális szociális standardokra és az általuk a szegénység felszámolásához tett hozzájárulásra, és a társadalomban történo egyenlo részvétel biztosítására összpontosít. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 2

3 C. Hatásos standardok meghatározása Az Európai Szociális Megfigyeloközpont (European Social Observatory - OSE) elso kutatási anyaga 1 hivatkozik a Veit-Wilson által a meghatározandó standardok milyenségére vonatkozóan feltett kérdésekre: Minek? Mi a standard célja? Például emberközpontú szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenloségének biztosítása? Kinek? A társadalom minden polgárának vagy konkrét A standardok fejlesztésének és megvalósításának két vonulata (OSE II munkadokumentum) 1. Egyértelmu és ésszeru eljárások kialakítása a különbözo standardok meghatározására; a nemzeti szinten a kidolgozott eljárások alá vetendo ajánlott vagy kötelezo standardok jegyzékének kidolgozása. 2. Az áruk és szolgáltatások mennyiségében kifejezett standardok kialakítása. Ez az irány megkérdojelezhetobbnek tunik az elsonél, de az ezt körülvevo ellentmondások feloldhatók. csoportnak? Kik a kedvezményezettek, hogyan definiálhatók illetve célozhatók meg? Meddig? Mi a standardok idobeli dimenziója, idotartamban vagy szakpolitikai kilátásban meghatározva? Ki? Ki határozza meg a standardok szabályait és feltételeit? Milyen kritériumok szerint? D. A Projektben folytatott kutatás és megbeszélések A kétéves projekt elso éve különösen a bevételre, valamint a méltóságteljes életet lehetové tévo szolgáltatások és közmuvek minoségére és hozzáférésére vonatkozó standardokra összpontosított. Ez a következoket érintette: Két Európai szintu kutatási anyag a következok vizsgálatáról: (1) A minimális standardok jelenlegi alkalmazása és a vita Európai szinten folyik e (2) A minimál-jövedelem Az egyes partnerországokban tartott hét nemzeti és regionális kerekasztal megbeszélés a munkadokumentumok megvitatása és véglegesítése céljából. Az anyagok mindegyik esetben a jövedelemmel, és az egyes országokból/régiókból származó szolgáltatások különbözo példáival foglalkoztak. Európai szintu megbeszélések három partnertalálkozón és egy szemináriumon A projekt honlap fejlesztése. E. Kulcsfontosságú témák A márciusban tartott nemzeti és regionális kerekasztal megbeszélések az államban/régióban meglévo standardokat és a szegénység ellen folytatott küzdelemben az Európai szintu standardokban esetleg hasznosítható ismereteket vizsgálták. E megbeszélések mindegyikén szó volt a minimáljövedelemrol, majd az egyes üléseken egy vagy több szolgáltatásra vagy közmure vonatkozó standardokat vizsgáltunk. Mindegyik témában felszólalt egy másik partnerország szóvivoje is, hogy létrejöhessen a nemzetek közötti információcsere. A szemináriumok megállapításait, a nemzeti anyagokat és az Európai szintu kutatást tematikusan a Finnországi Vantaa-ban májusában rendezett elso projektszeminárium vitatta meg. A Projekt tájékoztatása mellett a szélesebb köru, e szakpolitikával foglalkozó közösség érdeklodésére is számot tartó hasznos információk tárháza alakult ki. A jelen anyag célja az információk összefoglalása és honlapunkon illetve más helyeken található kulcsfontosságú forrásokhoz kapcsolása révén hozzáférhetové tenni ezt az anyagot. A szemináriumokon megvitatott, ebben az anyagban tárgyalt és összefoglalt fo témák a következok: Jövedelem Lakhatás Egészségügy Gyermekügyi kérdések Közmuvek Az összes ország Norvégia, Írország Bulgária, Finnország, Írország Magyarország, Katalónia Flandria 1 OSE I Munkadokumentum Szociális standardokkal és szociális jogokkal kapcsolatos kérdések Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 3

4 2 Minimáljövedelmi standardok A. Mi a minimáljövedelem? A minimál jövedelemrol szóló Ír anyagban idézett tanulmány a következoképpen határozza meg a minimáljövedelmi standardot: Ez a szakasz a Projekt következo anyagain alapul: Observatoire social européen második munkaanyaga Az összes nemzeti és regionális kerekasztal anyagai és beszámolói Vantaa-I Európai szeminárium a megfeleloségi benchmark vagy standard a jövedelmi szintek ahhoz való megfelelésének értékelésére szolgáló kritériumok rendszere, hogy azok a fajlagos minimális életszínvonal eléréséhez elégségeseke, és amely formális közigazgatási eszközben testesülnek meg. A minimáljövedelmi rendszer három követelményét határozza meg: Közkeletu elfogadhatóság (a társadalomban értheto és széles körben elfogadott) Módszertani védhetoség (a számítási módszereknek konzekvensnek, eroteljesnek és megbízhatónak kell lenni) Operatív megvalósíthatóság (legyen hatékony és használható, ne a megfizethetoség vagy a munkaösztönzo hatások határozzák meg) Az összes projektanyag megtalálható a weblapon. A részleteket lásd a 16. oldalon. A továbbiakban kimondja, hogy az elégségesség a következokhöz kapcsolódhat: Alapveto megélhetési költségek Adminisztratív kritériumok, mint adóküszöbök, minimálbér, stb. Társadalmilag meghatározott életszínvonalak Munkaero-piaci keresetek Egyedi igények B. Európai minimáljövedelmi konstrukciók Jelenleg Olaszországon, Görögországon és Magyarországon kívül az EU összes tagállama rendelkezik minimáljövedelmi konstrukciókkal. A legtöbb országban a minimáljövedelmet igényelni kell, és a háztartás összetételéhez kapcsolódik. Az Observatoire social européen anyaga említést tesz az EU-ban szerte megtalálható minimáljövedelmi konstrukciók különbözo formáiról és neveirol a hozzájárulás és nem hozzájárulás alapúakról egyaránt és egy munkadefiníciót is ad: A garantált minimál jövedelem az eszközök alapján tesztelt, nem hozzájáruláson alapuló univerzális jövedelmi garancia, amelynek célja a szociális védelem végso védohálója (részeként) muködni, hogy megakadályozza az egyének vagy háztartások (súlyos) elszegényedését vagy a tisztes életszínvonal alá süllyedését ( ) a garantált minimáljövedelmi konstrukciók konkrét és létfontosságú szerepet játszanak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcban, mivel a szociális védelem utolsó mentsvárát, a globális biztonsági hálók fo alkatrészét jelentik. Az Európai Unió szintjén a minimáljövedelmi konstrukciókat a Társadalmi Beilleszkedésrol és Szociális Védelemrol szóló közös jelentés tárgyalja, de nem képezik jogalkotás tárgyát. A minimál jövedelem és a minimálbér közötti létfontosságú és összetett viszonyt az összes regionális és nemzeti kerekasztal megbeszélésben felismerik és mélységében történo felderítését szükségesnek tartják. A minimál jövedelem és az aktiválási konstrukciók, valamint a feltételesség egyéb formái közötti fokozódó kapcsolódást is a legtöbb tagállam már észrevételezte. Felmerült olyan aggály, hogy ez aláaknázhatja és felhígíthatja a minimál jövedelemhez való jogot. Ennek nyomán aktív vita bontakozott ki a minimáljövedelmi konstrukcióknak az a munkával lehessen keresni elvére és a globális versenyképességre vonatkozó illetve ellenirányú hatásokról. C. Nemzeti/regionális szintu minimál jövedelem A minimál jövedelem a Bulgáriai és a Norvég partnerek (non-profit szervezetek) központi politikai igényei között szerepelt, ezek talán a legszegényebb illetve leggazdagabb gazdaságú partnerországok. Bulgáriában a minimáljövedelmi garancia felszámolása hozzájárult a jövedelmek drasztikus visszaeséséhez, az abszolút szegénység és alultápláltság növekedéséhez és a bérszínvonal eséséhez. Norvégiában a Jóléti Szövetség a szegénység megszuntetéséhez vezeto útnak tekinti a jelenleg nem létezo megfelelo minimáljövedelmet. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 4

5 A partnerek mindkét országban gazdasági és ideológiai jellegunek látják az ellenállást, ahol az ellátások alacsony szintjét létfontosságúnak tartják a munka legyen kifizetodo elv érvényesüléséhez és a bérek és munkaügyi költségek alacsony szinten tartásához. Egyik sem hangsúlyozza a kincstári költséget jelentos tényezoként. Bulgáriában a minimál jövedelemmel szembeni ellenállást a Valutaalap és a Világbank nyomásának tulajdonítják, míg Norvégiában hazai termés. Az elmúlt években mindkét országban nott a dolgozó szegények száma. Finnországban a minimális jövedelmi biztonsághoz való jogot az alkotmány garantálja munkanélküliség, betegség, munkaképtelenség és idoskor, valamint gyermekszülés és eltartó halála esetére. A belga jog is minimális jövedelmet garantál. Ez a novemberi, a Társadalmi beilleszkedésrol szóló nyílt koordinációs módszer összefüggésében lebonyolított társszervezeteket áttekinto szeminárium tárgya volt. Ebbol hasznos anyagok születtek (www.peer-review-social-inclusion.net), amelyek a rendszer leírásán és kritikáján túlmenoen tárgyalják annak átültethetoségét más Európai Uniós tagországokba. Írországban és Finnországban ugyan a különbözo ellátásokra különbözo szintek vonatkoznak, van egy közös alap egyfajta utolsó menedékként használható, eszközökkel tesztelt szociális segítségnyújtási rendszer, amelyet a Finn anyag univerzális foltozásnak nevez. Írországban a legalacsonyabb szociális jóléti juttatások garantált minimális szintjét a szociális Non-profit Szervezeteket is bevonó nemzeti partnerségi megállapodások keretében folytatott tárgyalásokat követo politikai döntésekkel alakították ki. Kimondottan ugyan nem, de ki nem mondottan az átlagos ipari keresethez kapcsolódik. D. Az uniós minimáljövedelmi standardról szóló vita alakítása A Vantaa-i Kerekasztal során bemutatott anyag szerint a minimáljövedelmi küszöbökrol folytatott vitában a következo lehetséges dichotómiák fordulhatnak elo: A jogszabállyal végrehajtott kontra célzott vagy koordinált rendszerek Az egész Unióra kiterjedo abszolút kontra nemzeti standardok Tetszoleges (politikai döntésen vagy nemzeti konszenzuson alapuló) kontra tudományos (egyeztetett képlet alapján kiszámított) Minimál (túléléshez szükséges szint) kontra a teljes köru társadalmi szerep betöltéséhez szükséges minimum Feltétel nélküli biztonsági háló kontra feltételes (munkaero-piaci aktiválástól stb. függo) Családi kontra egyéni intézkedések Minimalista (a túlélés garantálására) kontra minimalista (a vagyon újraelosztására) Monetáris kontra életminoség (beleértve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a lakókörnyezetet, munkafeltételeket, stb.) E. Néhány gondolat az uniós minimáljövedelemrol Általános az egyetértés, hogy a minimáljövedelmi konstrukciókra vonatkozó Európai standardokról folyó vitát a jogok keretrendszerébe, a gazdasági-társadalmi haladás átfogó jövoképének összefüggésébe kell helyezni. Ide tartozik az életminosére, a társadalmi kohézióra, a foglalkoztatásra és a versenyképességre gyakorolt hatás. A vita egyszerusítése érdekében hasznos lehet a minimáljövedelmi standardok Uniós szintu meghatározásához alkalmazható lehetséges megközelítések elonyeinek és hátrányainak vizsgálata. A lehetoségek e csomagjai között szerepelhetnek az alábbi, egymást kölcsönösen ki nem záró lehetoségek: Elso lehetoség: Unió-szerte egységes minimál jövedelem Jelenleg nem lehetséges Unió szerte egységes minimáljövedelmi szintet ( X) meghatározni, a tagállamok (és jövendo tagállamok) közötti óriási jövedelmi különbségek miatt. Egyes államokban a már meglévo minimumok is meghaladják más államok átlagos jövedelmét. Érvelhetünk azonban azzal, hogy egy egységes, integrált gazdaságban van egy olyan abszolút szint, ami alá elvileg senki nem eshetne. Érdemes felidézni, hogy számos költséges uniós standardot, például a víz vagy levego minoségére, a szennyezés szabályozására, a termelésre, az élelmiszerbiztonságra vonatkozó standardokat, a munkahelyi egészségi és biztonsági rendre stb. vonatkozó standardokat gazdag és szegény tagállamokban egyaránt abszolút módon alkalmazzák (átmeneti idoszakot követoen). Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 5

6 Ehhez némi alapot szolgáltathat az életminoségi indexekre vonatkozóan az Európai Alapítvány az Élet-és Munkakörülmények Javításáért által végzett munka. Második lehetoség: A gazdasági szintektol vagy a nemzeti jövedelmektol függo minimumok Egy ilyen rendszer az egyes tagállamokban matematikai módon kiszámított monetáris minimumok skálája köré összpontosulhat, hasonlóan a jelenlegi szegénységi mutatókhoz. A számítások alapulhatnak átlagjövedelmen, Bruttó Nemzeti Jövedelmen illetve egyéb változókon. Valószínuleg ez a megközelítés a politikailag és a köz számára leginkább elfogadható, viszonylag fájdalommentes megközelítés a Kormányok számára, bár fontos lenne a potenciális gazdasági hatások modellezése. Ennek megvan az az elonye, hogy csökkenti a tagállamok számára azt az ösztönzést, hogy a szociális kiadások és így az adóztatás csökkentése révén csábítsák a befektetoket. Harmadik lehetoség: A minimál jövedelem alapveto fogyasztási javak kosarához (árukhoz és szolgáltatásokhoz) kapcsolása A kosár megközelítés ötlete a legtöbb nemzeti jelentésben feltunik, a bolgár jelentésben pedig eroteljesen ösztönzik. A minimál jövedelmet az alapveto áruk és szolgáltatások egy kosarához való hozzáféréshez szükséges eroforrásokban lehet meghatározni. Az ilyen megközelítés érdeme, hogy figyelembe veszi a vásárlóeroben és árakban felmerülo eltéréseket, beleértve az árváltozások hatását, amelyek ahogyan a Bulgár anyag rámutat gyakran az Európai (és globális) gazdasági integráció folyamatához kapcsolódnak. Ugyanakkor bizonyosabb mértékig érzékeny a szolgáltatások hozzáférhetoségében és megfizethetoségében fennálló különbségekre a megélhetéshez szükséges összeget befolyásolja, hogy az embereknek fizetni kell-e a megfelelo egészségügyi ellátásért, gyermek ellátásért, lakhatásért, stb. A kosár megközelítés lehet abszolút formájú (a túlélési és magasabb küszöbök szerint megállapított fix intézkedések sorozata) vagy az egyes országokban vagy akár régiókban elfogadhatónak minosülo életszínvonalhoz illesztett relatív megközelítésu lehet. A Bulgár tanulmány a mutatók/standardok abszolút túlélési szintjét támogató érveket hoz. A szubjektívebb megközelítésre egy példa Írországban az évi Nemzeti Szegénységellenes Stratégiában szereplo konzekvens szegénységi mutatók, amelyeket a szegénységi szintek -nek minosüloként vezettek le egy sor tanulmányból, és amelyeket a társadalom változásával felül kell vizsgálni. Ebben az esetben ezeket a szegénység csökkenésének beállítására használják. Elképzelheto egy olyan rendszer is, amely ötvözi az abszolút és relatív megközelítéseket. Ilyen megközelítés muködik Németországban, némi rugalmassággal, de ez az eroforrások jelentos átcsoportosításával jár a gazdagabb tartományokból a szegényebbekbe, és a szegényebb tartományok versenyképességének vesztésével. Emellett egy naivan alkalmazott minimum lehúzhatja a gazdagabb országok standardjait. Az Egyesült Nemzetek ennél drámaibb módon világszintu abszolút standardokat határoz meg (az Ezredfordulós Fejlesztési Célokban), és a szociális fejlesztési folyamatok révén magasabb relatív standardokat alkalmaz a gazdagabb nemzeteknél. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 6

7 3 A lakhatáshoz és a szálláshoz kapcsolódó standardok A. Nemzeti és Regionális Lakhatási Standardok A projekt megvitatta az e területre vonatkozó olyan minimális standardokat, mint azok a szabályok, törvények és gyakorlatok, amelyek révén az állami hatóságok biztosítják az emberi méltóságot és a lakhatáshoz való alapveto jogot, hozzájárulnak a szegénység felszámolásához és a társadalmi részvétel nagyobb egyenloségéhez. Ez a fejezet a project következo anyagain alapul: Az Írországban és Norvégiában tartott nemzeti és regionális kerekasztalok anyagai és beszámolói A Vantaa-i Európai szeminárium. Az összes projektanyag megtalálható a weblapon. A minimális lakhatási standardokat a különbözo kormányok különbözo módokon állapítják meg az alábbi területek némelyikén vagy mindegyikén: Hozzáférés, a lakhatás rendelkezésre állása és megfizethetosége, akár állami, magán vagy Non-profit forrásból származik, Alkalmasság a lakások mennyire elégítik ki az emberek szükségleteit, tükrözve a kultúrát és hagyományokat, valamint a térigényeket, a háztartások méretét, stb. Megfeleloség a lakás zsúfoltság nélküli fizikai színvonala Fenntarthatóság, biztonságos birtoklás, jó környéken A Lakhatás, mint szociális jog: a jóléti állam elméletéhez fuzodo vonatkozások (Scandinavian Political Studies, V12 No 4, 2001) címu muvében Bo Bengtsson a piacok után biztosított lakhatás mellett érvel, mivel nem csupán a polgárok jólétének fontos elemeként, hanem talán mindenek felett is olyan piaci jószágnak tekintjük, amely felett a fogyasztói preferenciáknak kell dönteni. Így szemben az egyéb jóléti árukkal, a lakhatás politikailag meghatározott szükségletét csak a piacra vonatkozó állami korrekciókkal, nem pedig közvetlen állami allokáció révén lehet teljesíteni. Az, hogy az ilyen piaci korrekciókat milyen mértékben alkalmazzák, a különbözo országok, régiók és helyi környékek szociális és politikai hagyományaitól függnek. A Non-profit szervezetek és egyes Kormányok megkísérelték nemzetközi és nemzeti szakpolitikai fórumokon sürgetni a lakhatási jogok ügyét, a lakhatási standardok univerzalista megközelítését ösztönözve. B. Uniós lakhatási standardok Az alacsony jövedelmuek számára kulcsfontosságú lakhatási kérdések, a minoségi, a megfelelo és megfizetheto lakhatáshoz való hozzáférés nem tartozik az EU jogi Közösségi kompetenciájába. Az EU folyamatai azonban több módon befolyásolják a lakáslehetoségek megfizethetoségét, minoségét és rendelkezésre állását: Például létezik az építési szabályzatokra, az ágazatban dolgozó szakemberek és mesterek képesítési standardjaira, a tervezésekre, ezen belül a fogyatékkal élok hozzáférési standardjaira vonatkozó jogszabályok, stb. A lakhatás és különösen a hajléktalanság központi kérdés a Társadalmi Beilleszkedésre és a Társadalmi Összetartozás Nemzeti Cselekvési Tervre (NAP Inclusion) vonatkozó Nyílt Koordinációs Rendszerben (OMC), errol sok megbeszélés folyt a Peer Review (partnerfelülvizsgálat) folyamatban. Az ezen OMC keretében igen aktív FEANTSA nézete szerint a 15 régi tagállam terveinek elso és második köre között fokozottabb mértékben ismerték el a hajléktalanságot a társadalmi kirekesztés egyik legszélsoségesebb formájaként, különösen pedig azóta vált akuttá, mióta a évi bovítést követoen az új 10 tagállamban kialakították a Társadalmi Összetartozás Nemzeti Cselekvési Tervet. Az EU nagy mennyiségu, a hajléktalanságról és a lakhatási standardokról szóló információt szolgáltat és koordinál, ezzel fontos hozzájárulást teljesít a szakpolitikák kialakításához. A FEANTSA erre az információra támaszkodva könnyíti meg a nemzetközi összehasonlításokat különösen a hajléktalanság és a lakhatási kirekesztettség tekintetében. Ehhez a lakhatás megfeleloségére, minoségére és rendelkezésre állására vonatkozó definíciók egyeztetésére van szükség. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 7

8 A Lakhatás minoségének szabályozására és ösztönzésére vonatkozó európai összehasonlító tanulmány 2 címu (1999. évi) kutatási jelentés is demonstrálta a lakásokra vonatkozó standardok korlátozott alkalmazását és a nemzetközi összehasonlítások nehézségét. A rendszeresen megjeleno Nemzeti beszámolókat összegzo beszámoló az európai országok lakhatási fejlesztéseirol: 3 címu kiadványban összegyujtött információ is kiemeli a lakhatási standardok államok közötti összehasonlításának nehézségeit olyan területeken, mint a megfizethetoség. Liz Gosme (FEANTSA) a hajléktalansággal és lakhatási kirekesztéssel kapcsolatban általuk kifejlesztett Európai standardokra vonatkozóan a következo Európai tipológiát mutatta be. Elméleti Kategória Operatív Kategória Általános Meghatározás Nemzeti alkategóri ák FEDÉL NÉLKÜLI LAKÁS NÉLKÜLI BIZONYTALAN ELÉGTELEN 1 Fedél nélkül élok 1.1 Fedél nélkül alvók (nincs hozzáférés 24 órás szálláshoz) / Nincs szálláshely 2 Éjszakai szálláson tartózkodók 2.1 Éjszakai szállás 3 Hajléktalan szálláson 3.1 Hajléktalan szálló tartózkodók 3.2 Ideiglenes elhelyezés 4 Noi szállásokon tartózkodók 4.1 Elhelyezés noi szálláson 5 Bevándorló táborokban tartózkodók 6 Intézményekbol szabadon bocsátandók 7 (hajléktalanság miatt) támogatásban részesülok Bizonytalan szálláshelyen élok Kilakoltatás veszélyében élok Ideiglenes elhelyezés/befogadó állomások (menedék) Bevándorló munkások munkásszállása Büntetés-végrehajtási intézetek Egészségügyi intézmények Hajléktalanok bentlakásos ellátása Támogatott szállás Átmeneti szállás támogatással Szállás támogatással Ideiglenesen családnál/barátnál Nincs jogszeru (al) bérlet Jogellenes épületfoglaló Jogellenes telekfoglaló Végrehajtott jogi rendelkezések (bérelt) Foglalási végzések (saját tulajdonú) 10 Eroszak veszélyében élok 10.1 Családon belüli eroszak rendorségen nyilvántartott elofordulása 11 Ideiglenes/ nem szabványos 11.1 Lakóautó / Lakókocsi építményekben élok Nem szabványos épület Ideiglenes építmény 12 Alkalmatlan lakásban élok 12.1 Lakhatásra alkalmatlan (a nemzeti jogszabályok szerint; lakott) 13 Rendkívül zsúfoltan élok 13.1 A zsúfoltságra vonatkozó legmagasabb nemzeti norma 2 Comparative study of the control & promotion of quality in housing in Europe 3 Michelle Norris és Patrick Shiels, Irish Housing Unit (jelenleg a Lakhatási Kutató Központ Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 8

9 C. A muhelymunka kérdései A Vantaa-i projekt szemináriumon tartott lakhatási muhelymunka során többek között az alábbi kérdéseket vitatták meg: Lehetséges az egész Unióra vonatkozó alapveto lakhatási standardokról beszélni, beleértve a hozzáférés jogát és a megfizethetoséget, a megfelelo méreteket, fizikai/építési minoséget, stb.? A fenti megközelítés követése esetén a standardok abszolútak (az összes állam számára célként kituzöttek) vagy relatívak (a meglévo helyzethez képesti javítások) legyenek? Jobb e egyes standardokat abszolútként kezelni (például az ahhoz való jog, hogy teto legyen a fejünk felett ) míg mások az ország vagy a régió történelméhez és helyzetéhez, valamint kultúrájához és éghajlatához képest legyenek megállapítva? A lakhatási standardok elérését hogyan kell támogatni intézkedésekkel, esetleg feltételek szabásával, a strukturális alapokban, a költségvetési figyelemben, a szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokban, stb.? A strukturális alapok a jövoben játszanak e valamilyen szerepet a lakhatásra vonatkozó minimális szociális standardok megvalósításának támogatásában? A szegények számára kedvezo lakhatási standardokat mennyiben tudja elomozdítani a jogalkotás, a Nyílt Koordináció Módszere vagy más út-mód? D. Lakhatás és szociális védelem A lakhatási juttatások jelentos hatást gyakorolnak a szociális támogatásban részesülok háztartásának nettó jövedelmére. Ez különösen igaz a németországi egyszemélyes háztartásokra (a jövedelemrészesedés közel megnégyszerezodik és a 60 % szegénységi küszöb fölé emelkedik) továbbá Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban (az alapveto jövedelemrészesedés több mint kétszeresére no), kisebb mértékben Írországra, Franciaországra, Dániára és Ausztriára. Dániában a lakhatási juttatások a kétfos háztartások jövedelmét is a 60 % szegénységi küszöb fölé emeli. A lakhatási juttatások fizetése az összes országban lehetové teszi többé-kevésbé az 50 % szegénységi küszöb elérését, és legalább a 40 % szegénységi küszöb meghaladását minden háztartási felállás esetében. Így úgy tunik, a lakhatási juttatások további fontos hozzájárulást teljesít a szociális támogatásban részesülok jövedelmi helyzetének javításához, és így jelentos szerepet játszik a szegénység enyhítésében, mivel a lakhatási költségek a háztartások, különösen az alacsony jövedelmu háztartások számára egyre nehezebb terhet jelentenek. (OSE II. Munkaanyag) Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 9

10 4 Az egészséggel összefüggo standardok Ez a fejezet a project következo anyagaira alapul: Az írországi és bulgáriai nemzeti és regionális kerekasztal anyagai és beszámolói A Vantaa-i európai szeminárium. Az összes projektanyag megtalálható a weblapon. A részleteket lásd a 16. oldalon. A. A szegénység és egészség A Combat Poverty jelentésben szerepelt a szegénység és az egészségügyi állapot elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Az összes halálokból fakadó haláleset % magasabb a legalacsonyabban fizetett foglalkozási csoportokban, mint a legmagasabban fizetettekben (Közegészségügyi Intézet, 2001) 1. Ezen túlmenoen a kutatások arra utalnak, hogy a legkevésbé egészséges társadalmak azok, ahol a gazdagok és a szegények közötti szakadék a legnagyobb. Ezen túlmenoen egyes kisebbségi csoportok, mint a romák, az utazók, a bevándorlók, a menekültek és a menedéket kérok, a hajléktalanok és a szabadságvesztésüket töltok különös egészségügyi problémákat tapasztalnak. Az egészségügyi egyenlotlenségekhez, köztük a halandósági arányokhoz, alacsony születési rátákhoz és alultápláltsághoz fuzodo intézkedések olyan megfosztó intézkedésekhez kapcsolódnak, mint a jövedelmi szegénység, munkanélküliség, nem megfelelo lakhatás és szállás. A bolgár anyag arra is utal, hogy az EU-csatlakozáshoz részben kapcsolódó gazdasági liberalizáció formája hozzájárult az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés romlásához és a fokozott alultápláltsághoz. A bolgár egészségügy liberalizációját célzó új reformot vezettek be 2000-ben. A reform az egészségbiztosításon alapul, így csökkenti az egészségügyi ellátás rendelkezésre állását és minoségét is. Ennek eredményeképpen folyamatosan nottek az egészségügyben tapasztalható egyenlotlenségek. A reform folyamatos vita tárgyát képezi, szóba került a reform megreformálása (például kezdeményezték a legszegényebbekre vonatkozó speciális alap létrehozását). A bolgár anyag említést tesz a minoségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó standardok hiánya és az egészségügyi szakemberekre vonatkozó egyre szorosabb Uniós és nemzetközi standardok közti különbségrol. Az orvosi ellátás standardjai viszonylag fejlettek és viszonylag jól megvalósultak, míg a hozzáférési standardokat felszámolják. Az orvos szakmai standardok nemzetközi standardokon és a konkrét nemzeti szükségleteken és kapacitásokon alapulnak, ideértve a nemzeti fejlesztés állapotát. A bolgár egészségügyi nemzeti program (2001. augusztus) vizsgálja a Bulgária és az EU tagállamainak orvosi gyakorlata összeegyeztethetoségének fokozására szolgáló lehetséges módokat. A bolgár anyag rámutat, hogy 1992-ben az ezer éve születésre jutó 2500 g alatti súlyú újszülöttek aránya 7,2 volt, 2001-ben pedig 9,7. A szakértok arra utalnak, hogy ez foleg az anyák alultápláltsága miatt fordul elo, és a társadalmi-gazdasági változásokhoz kapcsolódik. Egy kanadai tanulmány (Wilkins és tsai) szerint Az alacsony jövedelmi csoportokban a kis súllyal születo gyermekek gyakorisága 1,4-szer nagyobb mint más csoportokban. Nem kétséges, hogy ennek a gyerekekre gyakorolt hatása befolyásolja a jövojüket is: A gyermekek alultápláltsága és rosszul tápláltsága befolyásolja pszichológiai fejlodésüket, képességeiket és a humán tokét Az alacsony születéskori súly a jövendo társadalmi-gazdasági egyenlotlenségek lehetséges oka Az egy csoport egyedeirol folytatott longitudinális tanulmányok felfedezték, hogy az alacsony súllyal született egyének: a) A késobbiekben nagyobb valószínuséggel tapasztalnak pénzügyi nehézségeket; b) Nagyobb valószínuséggel válnak munkanélkülivé c) Nagyobb valószínuséggel élnek rövidebb ideig Az egészségügyi egyenlotlenségek csökkentéséhez a szegénység csökkentésére, a megfosztás és a jövedelmi egyenlotlenség csökkentésére irányuló cselekvésre van szükség az olyan konkrét, egészségügyhöz kapcsolódó intézkedések mellett, mint a szolgáltatások hozzáférhetosége és minosége. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 10

11 Az Írországi Elsodleges Ellátási Stratégia (2001:15) az elsodleges ellátást a következoképpen határozza meg: az ellátás olyan megközelítése, amely az emberek jól-létét fenntartani hivatott szolgáltatások sorát foglalja magába, az egészség promóciójától és a betegségekre irányuló szurésektol a felmérésig, diagnózisig, kezelésig és rehabilitációig, valamint a személyes szociális szolgáltatásokig. A szolgáltatások az önkéntes megkeresés keretében teljes egészében hozzáférheto elso szintu kapcsolatfelvételi lehetoséget biztosítanak, eros hangsúlyt fektetve a közösségekkel és egyénekkel egészségi és társadalmi jól-létük javítása érdekében együttesen folytatott munkára. Idézet az Euraktív egészségügyi egyenlotlenségek oldalról "Jelentos kihívást jelent Európában az egészségi állapot területén felmerülo egyenlotlenségek és a betegségek elofordulásának mértéke mondta Markos Kyprianou az Egészségügyért és Fogyasztóvédelemért felelos Európai Biztos. Az egyenlotlenségek oka az Európai Unióban az orvosi kapacitások különbözo szintje, a gazdagok és szegények közötti elkülönülés és az oktatási szintek különbsége. Egyenlotlenségek még közösségek és nemek között is találhatók mondta Kyprianou. Hozzátette: "Az országuk az egyenlotlenségek áthidalása érdekében sokat nyerhetne az együttes munkában. B. Néhány gondolat az egészségügy területére vonatkozó Európai minimális szociális standardokról Az egészséghez való jogot számos nemzetközi emberi jogi alapokmány védi. Ezek közé tartozik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezmény; a diszkrimináció minden formájának megszuntetésérol szóló nemzetközi egyezmény; a nokkel szembeni diszkrimináció minden formájának megszuntetésérol szóló egyezmény; a gyermekek jogairól szóló egyezmény; a felülvizsgált Európai Szociális Karta; a Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program. Ezek az egyezmények azt a jogi kötelezettséget róják a kormányzatokra, hogy foglalkozzanak a szegénység körülményeivel és gondoskodjanak arról, hogy mindenki életszínvonala megfelelo, ezen belül megfelelo egészségvédelemben részesül. A bolgár anyag több területet említ, ahol standardokat lehet megállapítani. Ezek különösen: Az egészségügyhöz való hozzáférés Az olyan egészségügyi eredmények, köztük az alultápláltság, amelyek nem csak egészségügyi döntések, hanem gazdasági és társadalmi struktúrák és a szegénység eredményei. Bár az EU jelenleg nem rendelkezik illetékességgel az egészségügyben, az EU szakpolitikáiról és folyamatiról köztük számos, az alapszerzodésekbe beágyazott politikáról és folyamatról mondhatjuk, hogy az egészséget befolyásolják. Ezek közé a meglehetosen közvetlen, pozitív és negatív hatással egyaránt járók közé tartoznak: A munkahelyi egészség és biztonság, a termék- és fogyasztói standardok Környezetvédelem Belso piaci szabályozók Költségvetési csökkentések (a maastrichti kritériumok stb. révén) Szakpolitikai koordináció amint arra az Ír anyag rámutat, az egészségügyhöz való jog ha (Nizzai) társadalmi beilleszkedési célkituzések részét képezi. A bolgár példa megmutatja, hogy az EU csatlakozással összefüggésben zajló egészségügyi reform általában az egészségügyi dolgozók szakszeruségét a nemzetközi standardokhoz közelíti, míg a liberalizáció éppen hogy nem javítja a szegények számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Felmerül a veszély, hogy egy egyre versenyképesebb belso piacon a tagállamokra az egészségügyi ellátás, és így az adóztatás csökkentésére irányuló nyomás nehezedik. Ez párhuzamban áll az európai integráció folyamatában a közös standardok szelektív jellegével, amely pontos standardokat határoz meg a termelési és fogyasztóvédelmi folyamatokra, köztük a munkahelyi egészségügyi és biztonsági, valamint az értékesített termékekre vonatkozó standardok területén, miközben figyelmen kívül hagyják vagy akár alá is aknázzák a hozzáférési és megfizethetoségi standardokat. Vannak jelzések, amelyek szerint az egészségügyi politika szorosabban integrálódhat az Unió egészében, ebben az összefüggésben relevánsabbá válhatnak a szegénységre ható egészségügyi kérdésekre vonatkozó standardok. A pozitív oldalon viszont a Világ számos más részéhez képest az Európai Unióban még mindig viszonylag egyenlo az egészségügyi és megelozo megközelítésekhez való hozzáférés, a régi és az új tagállamokban egyaránt. Az EU két részében azonban eltéroek a minták, és a régóta meglévo érdekkörök eros nyomást gyakorolnak az univerzális megközelítések aláaknázása érdekében. Ez a privatizáció, a költségvetési lefaragások és piacosítás formáját ölti. A fo kérdés, hogy a standardokon alapuló megközelítés megóvhatja-e az univerzális egészségügyi megközelítéseket a piaci eroktol és elomozdíthatja-e oket azokban az országokban, ahol ezek gyengék. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 11

12 A Szegénység Elleni Küzdelemrol szóló anyagban említettek szerint azonban a szociális jogokhoz való hozzáférés ösztönzésére vonatkozóan már jó gyakorlatra utaló bizonyítékok is vannak, ezek között szerepel a felhasználó orientált szolgáltatásnyújtás; a hatalomhoz juttatás (empowerment) és a fejlesztés támogatása; a minoség; a szolgáltatások és juttatások integrációja; az átláthatóság; továbbá a partnerkapcsolat és beilleszkedés; és a monitoring. Daly (2002) a három A -t biztosító minoségi standard kifejlesztésérol beszél. E standard abból indul ki, hogy az állami ellátásnak az univerzalitás és biztonság kritériumait a leheto legnagyobb mértékben be kell töltenie. A három A a következokre utal: - Adequacy / megfeleloség: a kínált minimális standardnak elég magasnak kell lennie és elég nagy arányban kell fednie a szükséget szenvedoket; - Acceptability / elfogadhatóság: a szociális jogokhoz hozzáférésre irányadó szabályoknak kevésbé összetettnek kell lenniük, azokhoz egyértelmu jogosultsági eljárásokat és a nyújtásuk teljes megvalósítását kel biztosítani; - Affordability / megfizethetoség: a szakpolitika számára elsorendu fontosságúnak kell lennie annak, hogy az egyének és háztartások képesek legyenek az árukat és szolgáltatásokat megvásárolni, ugyanígy prioritásokat kell adni a szolgáltatás költségének. A három A standardnak mennyiségi és minoségi dimenziója is van. A benchmarking vagy a standardok megállapításának lapját is képezheti. Daly (2002) hivatkozik Pillinger (2001) munkájára is, aki a szolgáltatás minosége szempontjából a következo legjobb gyakorlatokat határozza meg: - Részvételen alapuló megközelítések, amelyeknél a minoség a felhasználók választásához és autonómiájához kapcsolódik; - A felhasználók hatalomhoz juttatása (empowerment) és bevonása a tervezésbe; - A felhasználók és a frontvonalban dolgozó munkatársak részvételével megvalósuló, jelentoségteljes és gyakorlatias felmérési módszereket is magukba foglaló javítások; - Releváns, a helyi viszonyokhoz adaptálható minoségi célkituzések; - A személyzettel, a vezetéssel és a felhasználókkal partnerkapcsolatban kialakított minoségi C. Egyes felmerülo kérdések: Standardok megállapítása Szükség van-e az Európai Unióban a táplálkozásra vonatkozó minimális standardra, és ha igen, azt hogyan lehet alkalmazni? Kell-e szabályokat alkotni a mindenki számára elérheto egészségügyi ellátásról, azok az adott ország fejlettségi szintjétol függoek-e vagy ennél abszolútabbak legyenek Ha igen, az egészségügyi standardokat inputokban (élelmiszerhez, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a megelozo egészségügyi stratégiák környezeti minosége, stb.) vagy outputokhoz (táplálkozás, mortalitás, betegség, stb.) vagy a ketto keverékében kell meghatározni Ha igen, az ilyen standardok egy engedélyezett átmeneti idoszakot követoen abszolútak legyenek (ahogy az a termékbiztonsági vagy a munkahelyi egészségi és biztonsági standardok esetében muködik) vagy az egészségügyi rendszer jelenlegi állapotához, a gazdaság erejéhez illetve fiskális egyensúlyához, stb. képest relatív standardok legyenek. A standardok alkalmazása Az EU-nak támogatnia kellene-e bármilyen egyeztetett egészségügyi standardot a nyílt koordináció módszerén keresztül, hogy megerosítse a tagállamoknak a teljesítésben vállalt szerepét, továbbá az EU instrumentumainak, például belso piaci Irányelvek, strukturális alapprogramok, kiadásokra és költségvetésre vonatkozó kritériumok, stb. megváltoztatása útján. A strukturális alapok programjaiban szerepelnie kellene-e annak az eloírásnak, hogy az egészségügyi kiadásokban prioritást kell adni a szegények részérol a minoségi és megfelelo (megelozo és gondozó) egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez, mindaddig, míg ez szükséges ahhoz, hogy az egészségügyi standardok elérjék a megállapodott EU standardokat? Ezt az egészségügyi programokon túlmenoen minden program feltételévé kellene tenni (ez tükrözné a fejlodo országoknak bilaterális vagy multilaterális segélyeket nyújtó támogatók által alkalmazott feltételességet). Hogyan kerülheto el az univerzális szolgáltatást nyújtó országokban a standardok alacsonyabbá válása? Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 12

13 5 Gyermekek Ez a fejezet a project következo anyagaira alapul: A Magyarországi és Katalóniai nemzeti és regionális kerekasztal anyagai és beszámolói A Vantaa-I Európai szeminárium. Az összes projektanyag megtalálható a weblapon. A részleteket lásd a 16. oldalon. A. Háttér A gyermekszegénység több dimenziós probléma, amely az elégtelen jövedelem köré összpontosul, de az eroforrásokhoz való hozzáférések és az olyan mindennapi tevékenységekben való részvétel, mint az oktatás és a játék, területén is jelentkeznek kirekeszto hatásai. Súlyosbíthatják egyéb társadalmi egyenlotlenségek, mint a faji, etnikai hovatartozás, fogyatékosság és földrajzi elhelyezkedés. A gyermekszegénység a következo generáció életesélyeit alapvetoen befolyásolja. Minél hosszabb ideig szegény a gyermek, annál inkább megfosztottá válik késobbi életében. A szegény gyerekek nagyobb valószínuséggel születnek alacsony súllyal, hagyják el korán az iskolát és kezdenek el fiatal korban dohányozni és inni. Minél hosszabb ideig szegény egy gyerek, annál nagyobb a késobbi élete során az ezt követo megfosztottsága, és a család zöld ágra vergodésének képessége idovel elkopik (www.childrensrights.ie). A gyermekjogok és a gyermekekhez kapcsolódó szociális standardok hosszú múltra tekinthetnek vissza, egészen a Népszövetség évi Genfi Nyilatkozatáig és az Egyesült Nemzetek évi Általános Egyetemes Emberi Jogi Nyilatkozatáig. A Nyilatkozat elismeri az oktatáshoz való jogot, úgy tekinti a gyermekeket, hogy különleges joguk van az ellátásra és a figyelemre, és ellenzi a házasságon belül vagy kívül született gyermekek közötti bármiféle diszkriminációt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyulése 1949-ben írta alá a Gyermekek Jogairól Szóló Egyetemes Nyilatkozatot. Ez leszögezi a névhez és nemzetiséghez való jogot; a szellemi, fizikai vagy szociális fogyatékban szenvedo gyermekek jogát a különleges figyelemre; a szülok védelme és felelossége alatt való felnövéshez való jogot és azt, hogy a gyermek a szülotol nem választható el, bizonyos esetek kivételével; az oktatáshoz és a játékhoz való jogot, valamint hogy minden körülmények között a gyermekek részesülhetnek eloször segítségben. A nappali gyermekgondozásra való jogosultságot Magyarországon kötelezo eloírások szabályozzák. Az Alkotmány 67. paragrafus (1) szakasza szerint: A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérol arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelo testi, szellemi és erkölcsi fejlodéséhez szükséges. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyulése által november 20. napján elfogadott Gyermekjogi Egyezmény volt az elso, a gyermekeknek szentelt nemzetközi okmány. A 192 aláíró államra kötelezo ereju egyezmény 54 cikkbol áll, amelyek 3 fejezetre oszlanak. A preambulum hangsúlyozza a család alapveto felelosségét, a gyermekek különleges gondozás és védelem iránti igényét születése elott és után egyaránt, a gyermek közösségében fennálló kulturális értékek tiszteletben tartásának fontosságát és a nemzetközi együttmuködés által a gyermekjogok valóra váltásában betöltött lényeges szerepet. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyulésének Különleges Gyermekszekciója 2002-ben készítette el az A World Fit for Children (a gyermekeknek alkalmas világ) címu dokumentumot. A 2015-ig elérendo, a gyermekekre vonatkozóan elérendo Ezredfordulós Célok a következok: 1. A szélsoséges szegénység és éhség felszámolása 2. Univerzális alapveto iskolai oktatás. 3. A nemek közötti egyenloség és a noi önrendelkezés elomozdítása 4. Csecsemohalandóság csökkentése. 5. Várandós anyák egészségének javítása. 6. A HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelem. Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 13

14 A kerekasztalokon belül folytatott megbeszélések a jogokon alapuló és a szolgáltatási standardok vizsgálatával foglalkoztak. A különbözo nemzeti jogszabályokkal együtt a gyermekjogi egyezmény képviseli a jogokon alapuló standardot. A magyar kerekasztal foleg a szolgáltatási standardokkal foglalkozott, különösen abból a nézopontból, hogy a gyermekek ugyan a család felelosségébe tartoznak, de felnevelésükben az állam is rendelkezik némi felelosséggel. Ennek tudomásul vételének egy módja a különbözo állami szolgálatok léte. Így ebbol a szempontból fontosak a szolgáltatási standardok. Spanyolországban és Magyarországon a családok 4 szociális biztonságát törvény szabályozza. A gyermeknevelési feltételek javítását elvileg az állam egyik legfontosabb feladatának nyilvánítják. Ide tartozik a gyermekek otthoni gondozásához nyújtandó ellátások, köztük a gyermekgondozási segély szabályozása. Emellett a magyar gyermekvédelmi törvény 5 meghatározza a bölcsodei ellátás jogosultságát. A különféle formájú gyermekgondozási segélyek és gyermekgondozási díjak, valamint a rendszer keretén belül a napi gyermekgondozást nyújtó különféle intézmények rendszere hivatott segítséget nyújtani a szüloknek gyermekeik felnevelésében. B. Néhány gondolat a gyermekszolgálatok területére vonatkozó Európai minimális szociális standardokról A Társadalmi Összetartozás Nemzeti Cselekvési Tervben szerepelnie kell a gyermekszegénységhez és társadalmi kirekesztettséghez fuzodo jelenleg fennálló kötelezettségvállalásoknak és célkituzéseknek, köztük az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében vállalt kötelezettségeknek, amelyek leszögezik, hogy minden gyermek jogosult megfelelo életszínvonalra és a Részes Államok kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekek teljesen kibontakoztathatják emberi potenciáljukat. A gyerekekre és fiatalokra vonatkozó szociális standardok között szerepelhetnek a következok: 1. Gondoskodni arról, hogy minden gyerek és fiatal rendelkezik minimális megfelelo jövedelemmel 2. Egyenlo és megfizetheto hozzáférés biztosítása a gyermekgondozáshoz 3. Egyenlo és megfizetheto hozzáférés biztosítása az összes gyermek és fiatal számára az orvosi ellátáshoz, jövedelemtol függetlenül 4. Tisztes szállás biztosítása az összes gyerek és fiatal részére 5. A fogyatékkal élo gyerekek és fiatalok jogainak elismerése és megóvása 6. A kutatási eredményeknek és az élethosszig tartó tanulás filozófiájának megfeleloen amely a születéssel kezdodik befektetés a gyermekszolgálatokba és oktatásba a szegénységi ciklus megtörése érdekében. 7. Minden, szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élo gyerek és fiatal, köztük a kisebbségi etnikai és faji háttérrel rendelkezo gyerekek jogainak elomozdítása és védelme. 4 A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. Törvény évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 14

15 6 Hozzáférés a közmuvekhez Ez a fejezet a project következo anyagaira alapul: A flandriai nemzeti és regionális kerekasztal anyagai és beszámolói A vantaa-i európai szeminárium. Az összes projektanyag megtalálható a weblapon. A részleteket lásd a 16. oldalon. A. Kihívások A kormányzatok és általánosságban az állami hatóságok kötelesek a szabad piac muködését kiigazítani és azért kompenzálni, különösen az alapszükségleteket kielégíto nélkülözhetetlen áruk és szolgáltatások tekintetében. Villamos energia vagy víz nélkül nem lehet tisztes életszínvonalat elérni és fenntartani. Hideg éghajlatú országokban a listára fel kell venni a futési lehetoségeket is. Különösen az európai integrációból fakadó folyamatokra vonatkozó kompenzáció foglalkoztat minket. Az Uniós szintu Európai standardok megállapítása elso látásra problémásnak tunik a közmuvek sokfélesége miatt. Azonban az azonos közmuvek közül már sokra létezik Uniós szintu szabályozás a minoség, a versenyjog, stb. területén. A vízminoség például ugyanúgy szigorú ellenorzés alá esik, mint a szolgáltatók közötti verseny. A szakadék foleg a megfizethetoség és a hozzáférhetoség terén áll fenn. B. Néhány javaslat A Flamand EAPN Hálózat az Energia és szegénység projektbol fakadó több javaslatról számolt be a) Mindenkinek joga van alapveto energiaforrások és a szükséges szolgáltatások b) egyéb fajtái fölött rendelkezni. Minden egyes családnak szüksége van minimális garantált villamos energia vételére. A mennyiséget az országban szokásos használathoz képest kell vizsgálni. Ha az ingyenes mennyiségnél többet használnak fel, mindegyik egységre vonatkozóan magasabb költséget kell felszámítani. (Flandriában például a villamos energia díj - fizetési tartozás helyzetében a 6 amperes tényleges korlátozás túl alacsony a méltóságteljes élethez és 12 amperre kellene emelni.) c) A minimális szolgáltatást feltétel nélkül kell garantálni. A kintlévo tartozások ügyét teljesen elkülönülten kell megoldani a garantált szolgáltatástól. d) A villamos energia, gáz és víz piacának liberalizációját úgy kell lebonyolítani, hogy az állam valódi ellenorzést gyakoroljon a piaci szolgáltatók felett. A kormánynak kell garantálnia, hogy a minimális standardokat a valóságban is alkalmazzák. e) A piaci szolgáltatóknak különféle módon elérhetové kell válniuk ügyfeleik számára, az irodákban személyesen és az általuk energiával ellátott térségben ésszeru távolságon belül. f) A szolgáltató végso soron az állami szolgáltok segítségével köteles meglátogatni az adott helyszínt a villamos energia, gáz vagy vízszolgáltatás lezárása elott, hogy meggyozodjön arról: senki, aki ott él, nem a szegénység miatt lesz kikapcsolva. g) A villamos energia, a gáz és a víz nem luxuscikkek, ezért nem adóztathatók a luxuscikkeknek megfelelo mértéken. C. Az Uniós szinten felmerülo egyes kérdések a következok: Milyen mértékben lehet a közmuvek bizonyos standardjához való jogot Uniós szinten egyeztetni az egységes piacon való részvétel feltételeként A standardok abszolútak vagy a vagyoni helyzethez illetve szolgáltatási hagyományokhoz, az adott ország igényeihez képest relatív standardok? Utóbbi esetben hogyan kell ezeket mérni? A standardokat jogszabályok, a nyílt koordinációs módszer vagy valamilyen más mechanizmus segítségével kell garantálni? Lehet e strukturális alapokat kapcsolni a legszegényebbek számára a minoségi közmuellátáshoz való hozzáférés biztosításához? Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 15

16 7 A projektre vonatkozó információ és a projekt kiadványai A. A projekt: Bevezeto a projektbe, hírek és információk: B. Az Observatoire social européen által a projekthez készített európai kutatási anyagok 1. Szociális standardok és szociális jogok kérdései 2. Garantált minimáljövedelmi konstrukciók az Európai Unióban C. Nemzeti és Regionális prezentációk, anyagok és beszámolók Bulgária A kerekasztal a minimál jövedelmet és az alultápláltságot vizsgálta. A nemzetközi szónok a Finn Szociális Ügyek Minisztériuma részérol Markus Seppelin volt. Beszámoló Beszámoló a Szemináriumról Bulgár nyelvu anyagok A Projekt Bulgár nyelvu bemutatása Sozialni standartiltomev Egészségügy bolgár nyelven A kissúlyúakkal szembeni egyenlotlenségek bolgár nyelven Prezentáció2 bolgár nyelven Finnország A témák a minimális szociális standardok megállapítása és az egészségügyi ellátáshoz való garantált hozzáférés volt. A nemzetközi szónok az OSE részérol Ramon Pena Casas volt. Beszámoló Kerekasztal jelentés Angol nyelvu anyagok Minimális szociális standardok RPC 1 Minimális szociális standardok - RPC 2 Finn nyelvu anyagok Minimi standardi raportti EP Sosiaaliset oikeudet I EK Flandria A regionális kerekasztal a minimál jövedelemmel és a szolgáltatások liberalizációjával foglalkozott. A nemzetközi szónok a Bulgár Perspektíva részérol Dhoumir Minev volt: Beszámoló Munkadokumentum Magyarország A kerekasztal a gyermekgondozásra és a minimális jövedelemre összpontosított. A nemzetközi szónok Katalónia részérol: Angol nyelvu beszámolók A gyermekekrol szóló jelentés A jövedelemrol szóló jelentés Magyar nyelvu anyag MSzociális standardok [1] Munkadokumentum 1 Írország A március 22-én Dublinban tartott kerekasztal a lakhatásra, az egészségügyre és a minimál jövedelemre összpontosított. A nemzetközi szónok az Oslo Husbanken részérol Siri Sandbu volt. Beszámoló A szeminárium zárójelentése Prezentációk Lakhatás, Siri Sandbu Oslo Husbanken, Norvégia Projekt áttekintés, Robin Hanan, EAPN Ireland Minimál jövedelem, Jim Walsh, Combat Poverty Egészségügy, Fidelma Joyce, Combat Poverty Agency Lakhatás, Lilian Buchanan, Threshold Angol nyelvu anyagok Lakhatás (szerzo: Threshold) Egészségügy (szerzo: Combat Poverty) Norvégia A nemzeti kerekasztal a minimál jövedelemmel és a lakhatással foglalkozott. A nemzetközi szónok az Írországi Threshold részérol Bob Jordan volt. Beszámoló Kerekasztal jelentés Norvég nyelvu anyagok Arbeidsdokument Munkadokumentum 2 (OSE elso tervezett, második anyag) Katalónia Ez a kerekasztal a szociális standardok szerepét és a gyermekügyi szolgálatokat vizsgálta. A nemzetközi szónok Magyarországról érkezett. Angol nyelvu beszámoló Gyermekügyi szolgálatok Katalóniában D. A Vantaa-i Szeminárium anyagai Fo jelentés: ez a találkozó zárolt megbeszéléseket tükrözo szemináriumi beszámoló. Muhelymunka prezentációk: Öt tematikus területen három muhelymunka zajlott Minimál jövedelem: Prezentáció, Robin Hanan, EAPN Ireland Közmuvek: Prezentáció, Ludo Horemans, EAPN Flanders Egészségügy: Prezentáció, Fidelma Joyce, Combat Poverty Agency Gyermekügy: Prezentáció, Korintus Márta, Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Lakhatás: Prezentáció, Bob Jordan, Threshold & Presentation by Liz Gosme, FESNTSA Vitaanyagok: A találkozón zajló megbeszélések elosegítésére készültek. Összefüggés Minimál jövedelem Egészségügy Szállás Közmuvek Gyermekek Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten Kutatási összefoglaló 2006 nyár 16

17 This document was created with Win2PDF available at The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben